Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

tm. «priR* «9. DUNANTOLI NAPLÓ DIAKSZERELEM A darab etavuh, oíaptörténete w operettesea naiv, «téves« pedig egyenesen rossz. Ha tudtuk volna, hogy mégis ilyen jó előadás kerekedik belőle, akkor érdemes lett volna átírni. Mert az előadás nagyon jó. Színvonala­san és lebilincselően szórakoztat, s ezt nem szabad le­becsülni, sem műfajilag, sem egyébként. Hiszen szórakoz­tatás nélkül nincsen dráma sem, ez az alapélmény egyet­len színházi műfajból sem hiányozhat, egyik sem életképes, ha egyben nem szórakoztatás is. Ez a lebilincselő és színvonalas szórakoztatás, amit most a Diákszerelem — a poros történet és szöveg, s a nem mai divatú charleston ellenére — elér, a Fényes Márta rendező vezette hármas érdeme. E hármas másik két tagja: Tóth Sándor koreográfus és Pintye Gusztáv díszlet- és jelmeztervező. Nekik köszönhető, hogy Ray Henderson darabjából nem valamiféle jelmezes operett- hangverseny került a színpadra, hanem eleven, mozgó, káprázatosságában is ízléses, látványosságában is ki­egyensúlyozott, modern, zenés színmű. Régen nyilvánvaló, hogy a Pécsi Balett nemcsak a maga műfajában nyújt sokat a városnak, hanem kiegészíti, segíti a színház más zenés műfajait is. Most Tóth Sándor olyan koreográfiát írt, hogy azzal hűséges is a charleston-korhoz, de amellett mai szemmel is nézi azt Táncai sok ponton észrevétlenül szövődnek bele a cselekménybe, úgy ahogy azt a modem zenés színpad megkívánja. Pintye Gusztáv munkájáról ugyanezt kell mondani: jelmezei gazdagok, változatosak, korhűek és mégis moiak, mert egységes és kissé leegysze­rűsített a vonalvezetésük. Díszletei már-már önálló életet élnek, éppen a mai színpadtechnika bátor alkalmazása révén. Azért mégis együtt mozognak az előadással, egybe­olvadva azzal, amellett nagyon szépek. Mindebbe Fényes Márta lehelt életet Rendezői kezére a mozgalmasság pótlása, a bátorság, a látvány erejébe vetett hit a jel­lemző. Ez nyilvánul meg színészvezetésében is: a szereplő­ket mindenképpen belesimítja az előadás egészének moz­galmas, látványközpontú világába. így sikerül áthidalnia a félévszázados időkülönbséget, s színvonalasan szóra­koztatnia. Fényes Márta rendezésében persze kockázat is vart. Ez a műfaj ugyanis nem létezik ötvözet nélkül, de most elérkezett a színház szereplőgárdája a teljesítőképesség határához, mégpedig ki-ki a másik, nem saját műfajában: a színészek az énekben, az énekesek a színjátszásban. Például itt-ott hallunk azért gyengén, vagy torokból éneklő színészeket is. Ezért valószínű, hogy Fényes Márta tovább már nem engedi átmenni egyik művészet képviselőit a másikba, hanem megmarad a teljesítőképességek határá­nál. Hiszen így is remekül megvalósította a komplex szín­házat. Ebben Behár György segített neki, aki a túlságosan korabeli muzsikát leporolta: hangszerelte. A darabnak szinte főszereplője a két kar: a balett- és az énekkar. Ezek a külön-külön névtelen, együttesen azonban sajátos erejű művészek szép produkciójukkal uralják a színpadot. Az énekesek és színészek közül a bemutató alkalmával a csupán háromhetes előkészületek miatt többen feszélyezstten éltek a színpadon. Az utána következő három előadás színvonala azonban felfelé ívelt. Vajda Márta Patríciája kislányos, vérbő, kedves. Bus Kati ismét karakterisztikusan formál, ezúttal az okos Connie szerepében, s mast is van a játékában valami vonzó, nyers szépség. Uj színekkel mutatkozik be Cseh. Mária, lendületesen, üdén, kedvesen alakítja a másik diáklányt, Milliet. Mester István pedig egyenesen jó komikus vénát mutat, s nem először. Ez különösen azért szembetűnő, mert olyan hosszú rutin után, mint az övé, tűd újat nyúj­tani. Jól illik a darabba Győry Emil egyénisége, akire ezúttal a fesztelen, könnyed játékstílus jellemző. A műfajt legjobban Vary Eva és Höli István érzi, éppen mert oldottan tudja egyesíteni ennek a játékstílusnak az ele­meit. Váry Éva Baby-je és Holl István Bobby-ja az előadás két legjobb alakítása, Váry Éva elsősorban a színészi játékot és az éneket ötvözi jól, Holl István pedig színészi erejét olyan mozgáskultúrával domborítja ki, amit szinte le lehetne koreografálni. Kedves Győry Márta Flórája, Koltay Róbert kadettja, Monori Ferenc jegyszedője, Somody Kálmán gólyája, figyelemreméltó Radnai Zsolt Jackie szerepében. A színészi középgeneráció — ezúttal Szalma Lajos, Galambos György és Faludy László szemé­lyében — ismét remek művészetét tanúsította. Mindegyikük néhány mozdulattal képes hangulatot .teremteni, karaktert rajzolni. Hevesi András karmesternek, stílusos dirigálása révén, nagy szerepe van a sikerben. Egyben a premier után ünnepelte századik operett, illetve musical vezény­lését. Földessy Dénes Cseh Mária és Mester István jelenete Vörös László felvétele Az író önarcképe kölyöktigris korából Lázár Ervin: A fehér tigris Nem tudom, emlékeznek-e még a pécsiek arra a szimpatikus, de kissé nyugtalanító fiatalemberre, oki nyolc­tíz évvel ezelőtt itt élt a városban, és egy ideig nem keltett különösebb fel­tűnést. Hétköznap szorgalmasan vé­gezte hivatali munkáját, aztán meg­jelent a főtéren, meg a sétányokon, szót váltott ismerőseivel, barátaival, betért ide-oda egy-egy feketére, po­hár sörre, aztán visszahúzódott albér­leti szobájába. Vasárnaponként ő is elment a futballmeccsre vagy kirán­dult a hegyre, mint a többi polgár, igyekezett úgy élni, mint a többiek, és sokáig legfeljebb az asszonyok éreztek benne valami rendkívülit, ami­kor nagy égő szemével rájuk pillantott s ez végigbizsergette gerincüket. Töb­ben beleszerettek, de az élet rendben ment tovább, egészen addig, míg egy napon a Nádor kóvéházában — ez volt a törzshelye, ahol mindennap, pontosan délben megjelent — hozzá­szegődött egy hófehér szőrű tigris. Mert ettől a pillanattól kezdve minden megváltozott, az emberekbe sosem is­mert félelmek költöztek, s a városban elszabadult a pakol... Különös, hogy nem emlékeznek, pe­dig ezt a fiatalembert sokan ismerték, Lázár Erv'm o neve, 1959-től 1965-ig újságíróskodott Pécsett, rtt kezdte írói pályáját, s megjelent azóta két el­beszéléskötete és két mesekőnyve, A különös történetre persze nem elmé- kezhetnek, mert ez az ő képzeletében született meg, s erről szól most kiadott első regénye, A fehér tigris. Az is Igaz, hogy a regény Hősét Makos Gábornak hívják, nem pedig Lázár Ervinnek, s riem a Nádor szállo­dáról van szó, hanem a Sárkányról, a városnak pedig nincs is neve — ez azonban senkit sem vezet félre, min­den olvasó tudja, hogy rólunk van sró, s még az se baj, ha nem ismertük Lázár Ervint és fehér tigrisét. Ez a fehér tigris egyébként a kriti­kusok körében némi bizonytalanságot keltett Nem is csupán azzal, hogy fehér a szőre, márpedig tudvalevőleg fehér tigris nincsen. Emellett ez a tig­ris nem eszik, nem iszik, sebezhetetien és majdnem mindenható pusztító ereje van, s csak a történet végén válik hús­vér, vadbűzű állattá. Szóval, afféle képzeletből alkotott, mesebeli tigris­ről van itt szó, melynek jelképi erej« a fontos, nem a valószerűsége. Még ez sem lenne baj, hiszen szá­mos példát találni a világirodalomban a reális környezetben megjelenő irreá­lis, jelképes állatokra Dantétől, a Fauston és Balzacon keresztül nap­jainkig. A kritikusokat inkább az hozta zavarba, hogy Lázár Ervin tigrisének „jelentése" nem azonos sem Balzac Szamárbőrének sem Karinthy Góri Andreje mellényének jelentésével. Ez a tigris nem egyértelműen parabolisz- tikus állat, s meséje nem hordoz egyetlen, tételesen megfogalmazható erkölcsi tanulságot Az utóbbi években írt meséiről van szó ugyan, de erre a regényre is ér­vényes, amit Lázár Ervin egyik interjú­jában olvashatunk: „Abból fogalma­zok meg valamit, ami megmarad az emberben a gyerek ség bői... Számon kérték a mese tanulságát is néhány helyén. Semmi — mondja az ember. Tanmeséket írni, nekem nem fekszik. Régen sem szerettem a tanmeséket Leginkább a vershez áll közel a me­se, ha jó... A hangulati tartalma na gyón fontos... És hót játszik az em­ber.. " Mi hát végül is A fehér tigris? Sem­miképpen sem tanmese, nem para­bola, hanem érzésünk szerint: Lázár Ervin Urai önarcképe kölyöktigris korá­ból. Pontosabban: a Pécsett töltött évek önelemzésének, belső, lelki tar­talmának, feszítő ellentmondásainak, kínzó magányérzetének, megváltó ter­veinek, magánéleti és közéleti sikerei­nek és csalódásainak kivetítése egy megragadó hangulati erejű, a való­ság és az irrealitás elemeiből szőtt történetbe. Ha a regényt így szemléljük, nem keressük benne többé az egyetlen, té­telesen megfogalmazható erkölcsi ta­nulságot, hanem az elemzés megdöb­bentő mélysége, kegyétien szigorúsá­ga, önmagunkba is világító pontossá­ga nyújt művészi élményt Hiszen Lázár Ervin alapproblémája mindvégig az egyén és a közösség, az ember és a másik ember kapcsolata és konfliktu­sa. Hősének és tigrisének meséje a magányosság és a feloldódás félelmei és gyötrelmei, a hatalom célja és esz­közei közötti ellentmondások körében mozog. A hely, az idő és a mess szándékolton, sőt hangsúlyozottan el­vonatkoztatott, hogy annál jobban ki­emelkedjék a lelki helyzet- és állapot­rajz realitása. Szomorú-szép könyv A fehér tigris. Könnyednek, mesésnek látszik, pedig a szépségét a mélyebb rétegeiben hordja, * nehezen adja ki. Ez Lázár Ervin első regénye, s nem hibátlan. Helyenként, amikor a cselekmény csu­pán arra szolgál, hogy a „lírai hely­zeteket” összekapcsolja, birony elerót- lenedik. Az író vallomása szerint őt esztendeig készült a mű, annál saj­nálatosabb, Hogy a nyomdai szöveg felületesen korrigált, hibáktól pettyes, gyenge munka. De ezekkel a hibákkal együtt Is szép könyv A fehér tigris. Hatása fás ran érik az olvasóban, mint a versé. Persze, a közönséget, aki már nem emlékszik a nyolc-tíz éve Pécsett élt különös fiatalemberre, talán jobban érdekli, mi is történt a Nádor, azaz a Sárkány kóvéházában, amikor meg­jelent a fehér tigris, és a fiatalember meg az egész város életében elszaba­dult a pokol... Ehhez bizalommal ajánljuk a könyvet, benne van, de ne csupán a mesére tessék figyelni.., Szederkényi Ervin A Megyei Könyvtár Az elmúlt hónapok­ban a Dunántúli Napló a nemzet­közi könyvév je­gyében tájékozta­tást adott két tu­dományos, az egye­temi és az orvoskcri könyvtár munká­járól. Mindkettő fontos szerepet tölt be a maga területén, de a tömegigénye­ket egvik sem elégíti ki. Erre a köz- művelődési könyvtárhálózat hivatott, hiszen szolgáltatásaival a lakosság egészének rendelkezésére áll. Követ­kezésképpen a mi könyvtárainknak a területileg hozzájuk tartozó lakosság­nak olvasási igényeit kell kielégíteni. Ezt a feladatot szeretnénk fokozottab­ban megvalósítani a nemzetközi könyv- év két olyan fontos célkitűzését figye­lembe véve, mint a könyvtárak fejlesz­tése és az olvasási igény növelése. Mindezeket természetesen a fenntartó tanácsok segítségével. Megyénkben 344' könyvtári egység működik. (A pécsi ifjúsági és fiók- könyvtárak nélkül.) Ez azt jelenti, hogy minden településen hozzájuthat könyv­höz az olvasni vágyó. Tehát a hálóza­tunk formailag teljes. Nem mondhatjuk el ezt ilyen egy­értelműen a könyvtárak működési fel­tételeiről. Főfeladatunk éppen ezért a könyvtárak olyan mértékű és ütemű fejlesztése, mely a társadalmi igények­nek megfelel. Mivel kisközséges megye vagyunk, nem tervezhetünk sokoldalú könyvtári szolgáltatást minden településre. Ki­emelten csak a meglévő körzeti könyv­tárak fejlesztésével és újak létrehozá­sával foglalkozunk, mert ezek jelentik a szilárd ellátási bázist. Hiszen a kör­zeti közművelődési könyvtár olyan ki­emelt községi könyvtár, amely a szék­helyen élő lakosság könyvtári ellátá­sán kívül a körzethez tartozó községek könyvtári ellátottságát is biztosítja. Jelenleg a térképen látható 25 körzeti könyvtár működik. Ezek nem mind­egyike rendelkezik a szükséges feltéte­lekkel. A nemzetközi könyvévben leg­alább 5 helyen szeretnénk a tárgyi és személyi feltételeket megteremteni. (A térképen látható üres helyeken jelenleg községi könyvtárak, illetve azok fiókjai működoek. Távlati ter­veinkben itt további körzeteket hozunk létre.) örvendetes tény, hogy egyre több tanács érzi magáénak a könyvtárügyet, látja ennek fontosságát Külön emlí­tésre méltó a Mohácsi városi Tanács VB-nek az a nagy áldozatkészsége, amely lehetővé tette egy olyan új, korszerű városi-járási könyvtár létesí­tését — mintegy a nemzetközi könyvév nyitányaként —, ahol mind a felnö­vekvő ój nemzedék, mind a felnőtt lakosság megtalálja nemes szórako­zását gyarapíthatja műveltségét tu­dását A mohácsi könyvtárban avatjuk még ebben az évben a délszláv bázis­központot, megvalósítva nemzetiségi könyvtárpoíitikánk egyik fontos célki­tűzését. Ugyancsak itt nyílik meg — a szigetvári könyvtár után — a megye második zenei részlege. A nemzetközi könyvévben kezdi meg a Megyei Könyvtár regionális szolgál­tatásait A könyvtár teljes anyaga a megye egész lakosságának rendelke­zésére áll s bizonyos vonatkozásban betölti a tudományos könyvtár szere­pét is, részben helytörténeti anyagá­val, részben pedig szaktájékoztatással. Ugyancsak ebben az évben kezdünk hozzá a német irodalom bázisanya­gának kialakításához. Elkészítettük a Megyei Könyvtár bő­vítésének tervét. Ennek első lépése volt kölcsönzőnk átalakítása, a további pe­dig fokozatosan az új és magasabb- színtű szolgáltatósokhoz a feltételek megteremtése. A Megyei Könyvtár mellett a lakos­ság differenciált ellátásában fontos szerepet töltenek be a városi-járási (Mohács, Szigetvár) és a községi- járásj (Sásd, Siklós) könyvtárak. A nemzetközi könyvévben ezek is számos olyan feladatot valósítanak meg, me­lyek mind a könyvtárfejlesztést, rpina az olvasási igényt jelentősen segítik, illetve növelik. A Megyei Könyvtár és hálózata a könyvévben sokat szeretne tenni a több és jobb olvastatás érdekében. Főleg a falusi lakosság olvasását kívánjuk jobban elősegíteni. Jelenleg 22,8 szá­zalékuk olvas könyvtárainkban. Bár az országos átlaghoz képest ez az arány nem rossz, mégsem lehetünk elégedet­tek, mert mégha figyelembe vesszük az egyéni könyvvásárlásokat, akkor is csak minden negyedik ember olvas. S ha mindehhez még hozzávesszük azt, hogy ebből csak 12,8 százalék a pa­rasztolvasó, akkor méginkább magun­kévá kell tennünk a könyvév azon cél­kitűzését, hogy ne kampányszerű, ha­nem folyamatos akciókat szervezzünk az olvasás érdekében. Az MSZMP Megyei Bizottságának irányelveihez kapcsolódunk akkor, arái­kor a megyében a szocialista brigá­dok kulturális vállalásainak könyvtári eszközökkel való segítését fokozzuk e könyvévben. Jelenleg szocialista címért küzd 1160 brigád 12670 fővel. Járási könyvtáraink és néhány nagyobb kör­zeti könyvtárunk a brigádok egy ré­szével szocialista szerződést köt, amely­ben — többek között — vállalják e tagok beíratását a könyvtárba, ren­dezvényeik látogatását — a könyvtár pedig a brigádtagok szakmai és poli­tikai tanulásához szükséges művek be­szerzését. Az olvasási igény felkeltését és az olvasóvá nevelést szolgálja a három közművelődési könyvtár kiadásában megjelenő Olvasó Népért sorozat 3-as számú bibliográfiája a könyvév tiszte­letére, továbbá egy Pécs-baranyai ün­nepi könyvtári híradó. Számos rendez­vény és kiállítás hívja fel a könyvre és az olvasásra a figyelmet: jó alkal­mat nyújtanak az olvasás népszerösá lésére az író—olvasó találkozók. Eze­ket legalább 15 községben baranyai írókkal tervezzük. Előadásokat szerve­zünk a könyv születéséről, a nyomdai előállítás titkairól, különböző vetélke­dőket rendezünk a KISZ-szel együtt az Ifjúság körében. Tudjuk, hogy jelentős a könyvtárak feladata a könyvév sikere és haszna érdekében, hiszen az olvasó ember, az olvasó nép a könyvtárak munkájá­nak a célja. De a könyvév célja az is, hogy egy nagyméretű társadalmi moz­galom alakuljon ki, melynek során méginkább tudatosodik a könyv tár­sadalmi szerepe. Hiszen a rádió és tv elterjedése után is a leírt szó a leglényegesebb eszköz az ember szá­mára, tudása megőrzésében s a gon­dolatok közlésében. Fodor Pólné f Re ív Z Dvntmekrső 3 Szederkény 4 Boksa 9 Bükkösd 6 Eperág 7 Hcsszuhetény 8 Kotármrsleny • Mecseknódn jd 10 0!o*t 11 Pécsíórad 1? Pellérd 43 Ssafcad««w!k!jsh 14 SzentlöHnc 15 Uipetre 16 Egyházaskozár 17 Gerénye$ 18 Gödre 10 Mágoc* 20 Szászirár 21 Sellye» 22 VajsTló 23 Villány 24 Kétűjfalú 25 % i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom