Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

I ttTÍ, mérelus 1. DUNÄNTOLl NAPLÓ Mohács város 1972. évi költségvetése: 62 millió forint A Komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskolában rendezték meg tegnap a baranyai szak- középiskolák és technikumok Hl.—IV. osztályos tanulóinak orosz nyelvi versenyét Az isko­lai selejtezők után ez a megyei döntő volt a második fordulója annak az országos versenysoro­zatnak, amelyet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a KISZ Központi Bizottsága hirde­tett meg. A 22 résztvevő közül a zsűri Nagy Máriát, a Pécsi Ja­nus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola IV. A, osztályos tanulóját sorolta az első helyre, s őt javasolták egyben az or­szágos versenyre. A második he­lyet megosztották a komlói Steinmetz Szakközépiskola két tanulója, Kovácsevics Éva és Frigyesi Piroska között, míg a harmadik helyre Lancsák Mária, a Pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola tanulója került Meg alakult tegnap a Baranya megyei Természetvédelmi Albi­zottság. Az alakuló ülésen részt­vevő 25 tag meghallgatta Kiss György vízügyi igazgató tájé­koztatóját, mely a bizottság fel­adatait jelölte meg. Az albi­zottság javaslatai a Baranya megyei Tanács gazdaságpoliti­kai bizottsága útján a végrehaj­tó bizottság jóváhagyásával ke­rülnek majd megvalósításra. A Magyar Kémikusok Egyesü­letének pécsi csoportja meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából emlékülést tartott tegnap Pécsett, ez MTESZ-ben. Az ünnepi megemlékezést dr. Szabó Dezső, egyetemi tanár, a POTE rektorhelyettese, a cso­port elnöke tartotta. Tanácskozott tegnap a Ma­gyar Vöröskereszt siklósi járási szervezetének elnöksége. Az el­nökségi ülésen értékelték a ta­valyi esztendő eredményeit, majd megvitatták az. 1972. évi munkatervet. Ugyancsak az el­nökségi ülésen beszélték meg a mezőgazdasági üzemegészség­ügyI hónap programtervezetét. * Ötvenegy területi, üzemi és iskolai Vöröskereszt szervezet képviseletében 23 orvos-elnök, tanácskozott tegnap délután Komlón — a városi elnökség rendezésében — az egészségre nevelés időszerű feladatairól. Ezenbelül a három legfontosabb témaként jelölték meg az alko­holizmus és a dohányzás ártal­mai elleni küzdelmet, valamint a nők egészségvédelmének fo­kozását Több mint 101 millió forint sorsáról döntöttek tegnap Mo­hács város tanácstagjai az 1972-es év első tanácsülésén, melyen többek között megtár­gyalták Mohács város ez évi gazdálkodási tervét. E fontos kérdéssel foglalkozó tanács­ülésen részt vett Novics János, a Megyei Pártbizottság titkára, Mohács város megyei tanács­tagja és Halasi Lajosné or­szággyűlési képviselő. A költségvetés összege 62 millió forintot tesz ki ebben az évben Mohácson, mely 16 szá­zalékkal több, mint amit 1971- ben e célra fordítottak. Ez a nagyarányú növekedés össze­függ az elmúlt évben végrehaj­tott művelődés- és egészség- ügyi hálózatban dolgozók bér­rendezésével, a kórház központi fűtésének rekonstrukciójával, a megemelt állami támogatással. A fejlesztési tervben szereplő csaknem 39 millió forint 18 szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál. Mind a költségvetés, mind pedig a fejlesztés eszközeinek növekedési üteme meghaladja a IV. ötéves tervben szereplő Horváth Lajos fogadta a kubai küldöttséget Á ' Látogatás pécsi vállalatoknál Az Isidora Contrera Perez, ku­bai belkereskedelmi miniszter­helyettes vezetésével Baranyá­ban tartózkodó delegációt —, akit elkísért dr. Setényi József, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztály-vezetője — tegnap délelőtt fogadta Horváth Lajos, o Megyei Tanács elnöke. A szí­vélyes eszmecsere • során Hor­váth Lajos tájékoztatót adott a megye belkereskedelmi helyze­téről és a szolgáltatásokról, majd a vendégek pécsi válla­latokat tekintettek meg. Látoga­tásuk során felkeresték az Élel­miszer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalatot, valamint a Villamos és Gépjavító Szövetke­zetét. A TITÁN nagykereskedel­mi vállalatnál a dolgozók szo­ciális ellátottságát biztosító lé­tesítményeket tekintették meg. A kubai vendégek délután a Mecsek Áruházzal ismerkedtek. előirányzatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ága­zatban sikerült az indokolt ki­adások fedezetét megteremteni. Az idén is jelentkeznek a gaz­dálkodásban azok a gondok, amelyek az árszintnövekedés miatt már eddig is komoly problémát jelentettek. Elég csak arra gondolni, hogy az építőanyag-ár növekedése érin­ti a beruházásokat. A város költségvetéséből, biz­tosítják az intézmények ered­ményes működését, a lakosság kommunális, kulturális és egész­ségügyi igényeinek kielégítését. Utak, járdák, hidak építésére hárommillió forintot irányoztak elő, város és községgazdálko­dási feladatok ellátására pedig közel négymillió forint áll ren­delkezésre. A kórház és fekvő­beteg ellátás javítására mint­egy tizennégymiHió forintot, já­róbeteg ellátásra pedig több mint ötmillió forintot fordítanak az idén Mohácson. A népmű­velési intézmények feladatainak ellátására 1,8 millió forint az előirányzat. A beszerzésekre fordítható költségvetési összeg meglehetősen alacsony, így nincs lehetőség arra, hogy az intézmények felszerelésében mutatkozó hiánypótlásokat fe­dezzék, eszközeiket korszerűsít­sék. A fejlesztési célokat szolgáló, mintegy 39 millió forint 64 szá­zalékát a lakásépítési program előkészítésére és közmű fejlesz­tésére használják fel a város­ban. A Temető utcai lakótelep közművesítésének megépítését kivéve 1972-ben új beruházást nem indít a tanács. Ugyanis sok az elmúlt évről áthúzódó beruházás, melyeknek befejezé­sére összpontosítják az anyagi erőforrásokat. Várhatólag ezek közül több jelentős létesítmény üzembehelyezésére kerül sor az idén. Ebben az évben elkészül a szennyvízátemelő telep, a Szent István utcai csatorna, az új mentőállomás, a piactér, a város korszerű 75 férőhelyes óvodája. A tanácstagság Mohács vá­ros 1972. évi költségvetési és fejlesztési tervét egyhangúlag elfogadta. Mécs László Megkésett riport Mini delta épül Balatonfen/vesen Szállodát kap Fonyód 222 millió forint a déli part fejlesztésére A Balaton-part ötéves fejlesz­tési elképzeléseiről tárgyalt teg­napi ülésén a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Kaposváron. A témát az egyre növekvő idegenforgalom teszi időszerűvé. Ahogy a jelentés megállapította, Somogy az or­szág leglátogatottabb idegen- forgalmi területe. Csak egy-két adat ennek illusztrálására: az ország szakszervezeti üdülőhe­lyeinek negyven és fél százalé­ka a déli parton található, a balatoni villák hetven százaléka szintén a somogyi oldalon so­rakozik. Tavaly nyáron már több mint egymillió ember üdült, pi­hent a tó mellett, s ebben nincs benne még a két és fél,-három­millióra becsült hétközi és hét­végi kiránduló. Éppen ezért nagyon sok em­bert érdekel, hogy fejlődik to­vább a Balaton somogyi partja. A balatoni központi fejlesztési program szerint, kettőszázhu- szonkét-millió forintot fordítanak a déli partra ebben az ötéves tervben. Kommunális fejlesztési célokra csaknem száznyolcvan- hat-millió forint jut az északi és a déli oldalon. Az Országos Idegenforgalmi Tanács képviselője is, aki részt vett a megyei tanács vb-ülésén, elmondta, hogy további kettő- százmilliót fordítanak a gyorsí­tott fejlesztési program megva­lósítására. Ennek köszönhető, hogy még az idei főszezonra el­készül a balatonmáriai bisztró, a fonyódligeti kis ABC Áruház. A Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat mini-deltát épít Balatonfenyvesen, a fo- nyódligeti részen, a társasüdü­lők mellett önkiszolgáló bisztrót nyit. Ezen kívül önkiszolgáló ét­teremmé alakítja át o fonyódi deltát a nagy forgalomra való tekintettel. A MÉK zöldség-gyü- mölcsboltot és bisztrót nyit Fo- nyódligeten. Az új egységek jú­nius közepén kezdik meg mű­ködésüket. A déli parton üdülő Baranya megyeieket biztosan érdekli még néhány fejlesztési terv. Fo­nyódon százszemélyes szálloda, rendelőintézet és új gyógyszer- tár épül. A Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat bővíti a fonyódi kirendeltségét, a GEL- KA pedig új fiókszervizt nyit. A Patyolat felvevő üzletet ad át Fonyódon. Egyre többen érkez­nek gépkocsival a tópartra, ezért újabb autó- és motorsze­relő kisiparosok kapnak enge­délyt a Fonyód és Berény kö­zötti részen. Ezenkívül a tó Balatonszent- györgy—Balatonberény közötti szakaszán megkezdődik a part feltöltése., Balatonmárián — Ke- reszturon új strandot építenek. 1974-re elkészül a nyugat-bala­toni regionális vízmű, amely na­ponta huszonegy és fél ezer köbméter vizet ad a Berénytől Szemesig terjedő szakaszon. A baiatonfenyvesi törpe vízmüvet az idén, a balatonkereszturit pedig 1974-ben adják át ren­deltetésének. Fonyódon és Ba- latonberényben szennyvíztelepet építenek. A MÁV korszerűsíti a baiatonfenyvesi és a szentgyör- gyi vasútállomást. A Balaton további fejleszté­séről e héten tárgyal egyébként a Balatoni Tárcaközi Bizottság, s elképzeléseit a kormány efé terjeszti. Somogy megye képvi­selői, akik legjobban ismerik a déli part gondjait, szintén részt vesznek a tárcaközi bizottság ülésén. Lajos Géza fiz igazgató nyugdíjba ment A2 z utolsó munkanapról akartam írni. Hivatalo­san január végén dolgozott utoljára, azóta szabadságon van. Igaz most is napról nap­ra bejár az irodába. Tíz év után nehezen döntenek nél­küle, dehát ezek már nem az igazi munkanapok, s ki tudja, hogy a mai március elsejei dátum, amikor már az új ve­zető ül a Fémipari Vállalat igazgatói irodájában meg­szakítja-e a gyakori látoga­tásokat. A Hunyadi úti ,, bagolyvár­ban" a Sterr család négy nemzedéke él. Az igazgató szülei, ő maga, gyerekei és a 10 hónapos unoka. Meg­vallom nehéz itt Sterr Károl­lyal beszélgetni: kérdezek, ő mindig egyetlen tőmondattal válaszol. Hallgatunk egy sort. Szerettem volna az irodában találkozni, munkahelyén még bizonyára körülveszik az árul­kodó jelek: íróasztal, díszek, képek, emléktárgyak. Az Író­asztalából még máig sem „pakolta" ki dolgait, majd az új igazgatóval együtt, hátha használhat valamit... Itt csak az ajtóról lefüggő lánc emlé­keztet az üzemre. Az unoka azon hintázik. Nehezen indul a beszélgetés azért is, mert eszembejutott az a nemzedék, aki 1945-ben elsőként vette kezébe az ügyek intézését, s akiknek egészsége bizony na­gyon megsínylette az elmúlt 27 évet. Sterr Károly 47 éves, egészségi állapota miatt kell nyugdíjba mennie. Az igazgató segít, nem kell kerülgetnem a kényes témát. — Hát most nagyon rám­fér a pihenés. Gerinc bántal- maim vannak, asztmás tünete­ket is talált az orvos, a szí­vem is „vacakol”. No, de két-három év alatt rendbejö­vök. Felsőfokú technikusi kép­zettségem van, elvégeztem a szakosítókat, ipargazdász va­gyok, van még olyan terület ahol egészségesen ismét szük­ség lesz rám ... Egészen biztos. Három év­tized tapasztalatával nem állhat félre ma egyetlen em­ber sem. Különösen olyan mozgalmas három évtized után mint Sterr Károlyé volt, miután 1942-ben elvégezte a fémipari szakiskolát. Két évig Csepelen a Weisz Mankód­nál dolgozott, majd a fronton átszökve a már felszabadult Pécsre jött. Az újhegyi főmű­helyben dolgozott, majd részt vett a mostani ÉPGÉP előd­jének megszervezésében. Ez­után a párt apparátusában, majd a Népi Ellenőrzési Bi­zottságban. dolgozott. Ezután következett a láncgyár, mert hiszen abban az időben a Fémipari Vállalat alig volt több mint a Felsőmalom ut­cai üzem. Persze most illene néhány szót a vállalat fejlődéséről szólni, s az egyben a volt igazgató munkáját is dicséri, de olyan szenvedéllyel tilta­kozik: minek arról beszélni? — Hát jó. Akkor az utolsó munkanapról most megkésve beszélgessünk . . . — Reggel rendesen indul­tunk. Mint minden hétfőn a mozgalmi vezetőkkel találkoz­tam 7 órakor, később aztán felborult a rend, délután ün­nepség volt. . . Döntenem már semmiről sem kellett.. . Korábban kellett éppen ele­get. 1945-ben, hogy hova tar­tozzon, az 1950-es évek ele­jén és közepén az orvo$\gq\>e- tem pártbizottságán . . . Falu­járás, ifjúsági mozgalom. Mindent teljes szívből. Nem csoda hát, hogy most már a finom szerkezet akadozva mű­ködik. No persze két-három év pihenés csodát tehet. — Visszavárjuk az igazgatót. ■ . •, lombosi J. Még tavaly készítették el a megyében a szakmunkás-katasz­tert, s így mind a KIOSZ, mind az elsőfokú iparhatóságok dosz- sziéiban kép van arról, hol és milyen iparos dolgozik? Erre nemcsak azért volt szükség, mert a falu ipari ellátottsága meglehetősen szűkös, hanem különösen az utánpótlás miatt. A falusi szakipar „elöregedett", művelői hamarosan és tömege­sen mennek nyugdíjba. Előtérben a szolgáltatás, s te­kintve az említett gondokat, az illetékesek kedvezményekkel, az iparosoknak és a lakosságnak kedvező döntésekkel igyekez­nek kedvet adni a vidéki szak­munkásoknak, folytassák az ipart, az oly fontos lakossági szolgáltatást, javítást. Az idén a munkaviszonyban állók minden szakmában, a nyugdíjasok pedig harminc szakmában gyakorolhatják a javító-szolgáltató ipari tevé­kenységet. Főfoglalkozásként kevesen választják a falusi magánkis­ipart. Az engedélyért folyamo­dók zöme munkaviszony mellett, másodállásban kívánja gyako­rolni szakmáját. Milyen kedvezményeket kap­nak a falusi iparosok? Terület- korlátozás — nincs. Ez évtől az iparhatóságok ötezer lélekszá­múnál nagyobb községekre, településekre is kiadják a mű­ködési engedélyt. Az iparos megkapja a családi pótlékot, melynek összegét a kivetett adó­ból vonják le, tehát a teljes összeget kapják. A kisjövedelmű falusi szolgáltatók adóterheit is csökkentették. Más, ellátat­lan területre is átjárhatnak ezentúl anélkül, hogy saját te­rületén élvezett kedvezményeit az iparosok elvesztenék, Egy iparcsoporton belül — például a vasas szakmában — ha vala­milyen képesítése van az iparos­nak, tegyük fel: lakatos, műkö­dési engedélyt kaphat az ipar­csoporton belüli másik szakmá­ra is pl. késes-köszörűs szakma gyakorlására, ha arra szükség van — anélkül, hogy késes­köszörűs képesítése lenne. Már több mint tizenkétezren látták! Nézze meg Ön is még ma! A lovakat lelövik# ugye?" n című amerikai filmet, őadások kezdete: Kossuth mozi: 2, fél 5 és 7 órakor Petőfi mozi: fél 4, 6 és fél 9 órokor Diolen, Terlenka, Tér lisztet, Jester, Pester, Chester, Glitter, Lunar, Comter, Raster, Ritter. Ezek a nevek mindenekelőtt a méteráru boltokból ismerősek. Ahol gyártják őket - a Hazai Fésüsfonó és Szövőgyárban — jubileumot ünnepeinek. Ezek­ben a napokban lesz fél év­százada, hogy a nagyhírű gyár megkezdte működését. Hazánk legrégibb, fésüsgyapjú fonala­kat és fésűsszöveteket előállító vállalatát 1922-ben, részvény­társasági formában alapították. Gyors fejlődése különösképpen a felszabadulás óta figyelemre­méltó. A gyár dolgozóinak munkáját az egyre fokozódó exporttevékenység folytán kül­földön is megismerték. Közép- Európóban elsőként tértek rá a korszerű, szintetikus anyagok felhasználására. Ma már a korszerű szintetikus anyagokkal kevert szövetek, illetve a poli- ' ckril tartalmú kötőfonalak ké­pezik a gyár termelésének dön­tő részét. Ezeket a tényeket a Pécsi Centrum Áruház központjában tartott sajtótájékoztatón ismer­tették. A gyár képviselői hang­súlyozták, hogy mindenekelőtt a belföldi lakosság kiváló ter­mékekkel történő ellátását te­kintik feladatuknak. Ezért ke­rült sor Pécsett mintabolt létre­hozására, illetve az ország hét városában „hazai fésűs" pultok berendezésére, ahol a gyár ter­mékeinek legszélesebb skálája kapható. Pécsett, ahol az or­szág első terliszter mintboltja nyílt, elsőként került sor az ez­zel kapcsolatos sajtótájékozta­tóra. Az ötvenéves jubileum al­kalmából árusítással egybekö­tött bemutatót rendeznek a Terliszter Mintaboltban és az áruház méteráru osztályán. A gyár legkülönlegesebb szövetei, az 50 éves jubileumra utaló ol­dalbeszövéssel készült végek most kerülnek forgalomba. Mind a sajtótájékoztató meg­rendezését, mind az árusítással egybekötött bemutatót a Cem rum Áruház vállalta. Közvetlen kapcsolat Péccsel 50 éves a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kedvezmények, kedvező döntések Vonzóbbá teszik a falusi kisipart Tegnap történt...

Next

/
Oldalképek
Tartalom