Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. március 1. „Mi a kívánatos?“ Február 11-i számunkban a fenti címmel nyilvánosan bírál­tuk a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének illetékeseit, akik a bányászati iparág szocialista brigádvezetöinek országos ta­nácskozására „nem tartották szükségesnek” a megyei sajtó képviselőinek meghívását, illetve fogadását. Az említett újságcikket levél kíséretében eljuttattuk Gáspár Sándor elvtárshoz, a Szakszervezetek Országos Tanácsa fő­titkárához is, aki teljes mértékben egyetértett a bírálattal. Válaszlevelében helytelenítette, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete illetékeseinek fentebb már említett eljárását, amelyre fel is hívta figyelmüket. A továbbiakban biztosította szerkesztő­ségünket arról, hogy az 1972 májusában megtartandó IV. Országos Szocialista Brigádvezetők Tanácskozására meghívják minden megyei lap szerkesztőségét A SZERKESZTOSEG ^Sk/tsúfá/áiól Rendszáma: FH 44-19 ii IFJÚSÁGUNK PÉLDAKÉPÉI lónk patronólósót. Mondanunk sem kell, hogy a fentebb emlí­tett anyagi támogatások mel­lett, milyen felbecsülhetetlen erkölcsi értéket nyújtanak ne­velő munkánkhoz a patronáló dolgozók, akiket példaképként állíthatunk iskolánk, illetve fel­növekvő ifjúságunk elé. A Közös Községi Tanács és az iskola vezetősége NÉMA TELEFONKÉSZÜLÉKEK Nagy ritkán fordul elő, hogy nyilvános telefonon bonyolítom le ügyeimet, de egyes esetek­ben ez elkerülhetetlen. így volt az elmúlt napokban is, amikor a Jókai utcai főpostán kísérel­tem meg a telefonálást. Sajnos, csaknem félórás várakozásom­ba került, amíg hozzájutottam az egyetlen használható tele­fonhoz, amely előtt hosszú so­rok ácsorogtak több, kevesebb türelemmel. Jómagam a „tü­relmetlenebbek" közé tartozom, akik érthetetlennek tartják, hogy a főposta 5 darab nyilvános te­lefonkészülékéből csupán egy használható. Érthetetlen ebben az, hogy egy olyan intézmény­nél, amelynek egyik főprofilja a távbeszélők biztosítása — sőt ennek fejlesztése - még odáig sem terjed ki a figyelem, hogy legalább a meglévő készüléke­ket karbantartsa. Gondolom, ez nemcsak az én problémám, hanem nagyon sok pécsié is, nem beszélve a vá­rosunkba látogató turistákról, akik távozásuk után bizonyára nem sorolják „kellemes élmé­nyeik” közé a főpostán tapasz­tó tokot Httnyadvári Béla II Február 14-én a reggeli órák­ban beteg kislányomat baba­kocsival a Széchenyi tér felől a Janus Pannonius utcán át vittem orvoshoz. Mivel esett az eső, a tócsák miatt meg kellett álinom, mert a rohanó gépko­csik nemcsak a járdán közleke­dő gyalogosokat, hanem még a házak falát is lefröcskölték. Már éppen kétségbeesésemben vissza akartam fordulni, hogy más utcán át menjek, amikor a kanyarból egy zöld tehergép­kocsit pillantottam meg, mi­nek vezetője kocsiját lépésre lassította, intett, hogy bátran induljak meg, biztosítva részem­re és a többi habozó gyalogos­nak a zavartalan áthaladást, a mögötte türelmetlenül dudál- gatók figyelmen kívül hagyásá­val. A gépjárműre 5. ÉPFU volt írva és rendszáma FH 44-19. Mivel a szűk pécsi utcákon eső esetén nagyon sok gyalogos lesz a száguldó, lelketlen gép­kocsivezetők áldozata, ezúton szeretnék köszönetét mondani az ismeretlen gépkocsivezető­nek. A kulturált, udvarias köz­lekedési mozgalomról már hal­lottam, de gyakorlatban csak most találkoztam vele. „Egy kismama" Az illetékesek aálcuz&Lstak „AZ UTOLSÓ SZÓ JOGÁN. „PATKÁNYOK UJMECSEKALJAN" A Kővágószóiósi Közös Köz­ségi Tanács, továbbá a helyi általános iskola vezetősége és a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói, mint érdekelt szülők, a sajtó nyilvánosságán keresztül szeretnénk köszönetét mondani az Ércbánya Vállalat gazdasági és szakszervezeti vezetőinek. Mindenekelőtt azért a jelentős anyagi támogatásért, amelyet Iskolánkért tettek. Új iskolánk korszerűsítéséhez a vállalat 100 000 forinttal já­rult hozzá, s emellett az isko­lai napközi otthon felszerelésé­hez is 20 ezer forintot koptunk a vállalat üzemi szakszerveze­tétől. Ez utóbbi nélkül a nap­közit ez évben sem tudtuk vol­na átadni rendeltetésének. Ugyancsak a szakszervezet kezdeményezésére újabb segít­séget kaptunk a Kutató Mély­fúró Vállalattól és a lll-as üzem Zipernovszky brigádjától, akik 20-20 ezer forint értékű társa­dalmi munkával vállalták isko­A Dunántúli Napló február 20-i számában fenti címmel megjelent cikkükre szeretnék reagálni. A cikket elolvasván belátom, hogy a kerületi KÖJÁL erejét meghaladja az irtással járó sokrétű munka. Ezért addig is, amíg ezt a Köztisztasági Vál­lalattal karöltve megszervezik, javasolnék egy nagyon egysze­rű és hatásos módszert a pat­kányirtás „házi” megoldására. Csupán annyi az egész, hogy üvegcserepet fémmozsár­ban porrá törünk, majd ezt nyers daráithússal összekever­jük és pogácsa formájában el­helyezzük a patkánygyanús üre­gekbe. A hatását talán nem is kell részleteznem. Gondolom, hogy a háziasz- szonyok nem sajnálják majd e csekély fáradságot, mert meg­előzhetik vele a fertőzés veszé­lyét, következésképpen meg­óvják a család és a gyermekek egészségét. Hirt Györgyné Pécs, Bartók B. u. 7. 1972. február 16-án fenti cím­mel megjelent cikkben Bállá Jó­zseféé Pécs, I. Korvin Ottó utca 7. szám alatti lakos kifogásolja, hogy a meszesi lakótelep fáit használja fel a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat az új kert­városi lakótelep fásítására. Lakótelepeink fásítását fais­kolai csemetekertek anyagával végezzük. A fiatal fácskák 5— 10 év alatt cseperednek fel, amikorra számottevő árnyékot adnak. A városépítés ütemének gyorsulása, az építési technoló­gia fejlődése, s nem utolsó­sorban az egészségvédelem megkívánja, hogy tekintélyesebb fákat telepítsünk —, melyek azonnal betöltik funkciójukat. Szaknyeiven koros fának nevez­zük a 10—12 éves kiültethető faiskolai anyagot. A koros fák iránti kereslet újkeletű. Válla­latunk a koros fák faiskolai ter­mesztését az elmúlt években el­kezdte, azonban csak 6—8 év múlva kerülhet kiültetésre az első koros faanyag. A lakosság által nagy szere­tettel telepített meszesi erdősáv folyamatos ritkításra szorul, ugyanis a faállomány további fejlődése csak így biztosítható. Az elmúlt években a ritkítást fűrésszel, fejszével végezték, de az igényeket, valamint a fák ér­tékét figyelem bevéve (300—500 Ft/db) célszerű a ritkításra ke­rülő faállomány földlabdával történő kiemelése és más terü­leten való felhasználása. A ritkításra kerülő fák jelö­lését a Városi Tanács mezőgaz­dasági osztálya, Pécs városi Ta­nács VB. I. kerületi hivatalának műszaki osztálya, valamint a Mecseki Állami Erdőgazdaság képviselői végezték. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy a szakemberek népes cso­portja alapos vizsgálat után ju­tott arra az elhatározásra, hogy ezt a gazdaságos módot válasz- sza a meszesi erdősáv ritkításá­ra, mellyel egyúttal egy másik városrész fásítási gondjait is enyhíteni lehet. Kalla Gábor Pécsi Kertészeti és Parképítő Y. üzemvezető mérnöke. „EXCENTRIKUS" CENTRIFUGA Decsi Jánosné Vasas ll-i la­kos javítási igénnyel a GELKA- nál nem jelentkezett. Feltehető­en más cégnél rendelte meg a javítást. Megrendelése esetén a Feketegyémánt tér 16. sz. alatti szervizünk készséggel áll rendelkezésére, s néhány na­pon belül a panaszolt készülé­ket megjavítja. Ha a centrifuga garanciális, a szerviz díjmente­sen elszállítja, javítás után pe­dig a megrendelő lakására visszaviszi. Jánosi Sándor A GELKA kir. vezetője AZ EBZARLATROL Köszőnet a megtalálónak A napokban a posta ajánlott levelet hozott, amelyben a MÁV Állomásfónökség visszakézbesítette a jó egy hónappal ezelőtt elvesztett MÁV arcképes igazolványom 1972. évre szóló betétlapját. Mivel nem tudták megmondani, hogy ki találta meg, így ezúton szeretnék köszönetét mondani az ismeretlennek a példamutató cselekedetéért P-né dr. S. O. Pécs, Petőfi u. 59. Szerkesztői üzenetek VIDÁM FARSANGOLÁS VOLT... Már a második farsangot ér­tem meg ebben az otthonban. Az idén, az otthon vezetője a ..ővérekkel, alkalmazottakkal igen változatos műsorral, ötle­tes jelmezekkel szórakoztatta a résztvevőket. A jólsikerült esten a zenekar magyarnótákat, ke- ringőket játszott és majdnem éj­félig vigadtak, táncoltak az ott­hon lakói. Köszönet érte. Világos István Tüzér utcai Szociális Otthon Véméndi óvodások szüleinek üzenjük, hogy a kérdéses he­lyiséget a palotabozsoki tsz, téglahióny miatt nem tudta megcsinálni, munkaerőt bizto­sítottak. P. Imre, Vasas: Levelében. írt munkakörben csak 840 órát dol­gozhatnak. G. József né, Mohács: A szü­lést megelőzően 18 hónapon belül, 12 hónap munkaviszonyt kell igazolnia, akkor megkap­hatja a 3 éves gyermekgondozá­si segélyt I Varga György, Sásd: Akinek 700 forintnál kevesebb a nyug­díja, az egész évben dolgozhat, nincs kereseti megkötöttség. Nagy Béláné: Ha a család­ban otthon hal meg valaki, ak­kor a legrövidebb időn belül jelenteni kell a körzeti orvos­nál, aki megállapítja a halál tényét és a halottvizsgálati bi­zonyítványt kiállítja. Ezután a Temetkezési Vállalatnál intéz­kedni kell a halott elszállítása ügyében. Pécsett veszettség az elmúlt 20 év alatt nem fordult elő, csak most. Ezért a városi mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály elrendelte az ebzárlatot, mely előreláthatólag április 30-ig tart A közelmúltban több tájékoz­tató jellegű közlemény jelent meg a veszettségről, megelőző és elfojtó rendszabályokról. Az ebzárlatra vonatkozó törvényes rendelkezések ma is ugyanazok, mint a múltban voltak. Koráb­ban az 1928. évi XIX. te. vég­rehajtási utasítása, a 100 000/ 1932. sz. FM, — ma pedig az 5/1962. sz. FM rendelet (Állat­egészségügyi Szabályzat) tartal­mazza az ebzárlatra vonatkozó rendelkezéseket. Nálunk éppen úgy, mint a világ valamennyi művelt orszá­gában, az ebzárlatrc vonatkozó rendelkezések, az ebeken kívül, előírják a macskák zárvatartá- sát is. Ez érthető, hisz a lakás­ban élő és néha elkóborló macska, jóllehet nagyobb ve­szélyt jelenthet az ember szá­mára, mint a beoltott kutya. Ezért meglepte a szakigazga­tási szerveket a Dunántúli Nap­ló február 16-i számában „Macskazárlat” címszó alatt megjelent levél. Sajnálnánk, ha a levél humoros hasonlatai és tájékozatlansága bárkit is meg­tévesztene, felháborodása pe­dig közönyt teremtene a ható­sági rendelkezésekkel szemben. Nem szeretnénk, ha a levél olvasása után a „sok olvasó” is ilyen humorosan fogná fel a betegség megelőzésére és el­fojtására kiadott Hatósági ren­delkezéseket, aminek később, csak egyetlen ember esetében is szomorú következménye len­ne. Dr. Tasi László városi főállatorvos „VISSZAPARANCSOLTA A PERONRA” A fenti címmel megjelent po- naszt kivizsgáltuk. A kihallga­tott jegykezelő elmondta, hogy nem volt szándékában senkit megsérteni és nem a faj'i meg­különböztetés miatt küldte a gyereket a peronra, csupán az utazóközönség érdekeit védte. Tekintettel arra, hogy így utó­lag a ruházat tisztaságát el­dönteni nem lehet, nevezett jegykezelőnket figyelmeztetés­ben részesítettük és felhívtuk figyelmét szolgálatának figyel­mes és udvarias ellátására. Fi­gyelembe vettük, hogy nevezett jegykezelőnk több mint 20 éve áll vállalatunk alkalmazásában és ez alatt az idő alatt munká­ját becsületesen ellátta. Laki Pál a Volán 12. sz. Vállalat igazgatóhelyettese Jogi tanácsadó Czett Béla» Pécs, Sándor «. é. . fii. alatti olvasónkat 1963. Január inapjón nyugdíjazták. Mint nyugdíjas az évi 6000 forintig dolgozik. KÉRDÉSÉ: Az évi 3—3 százalékos ösztönző nyugdíjpótlék . fi réfxére megjár-e és a jövőt ille­tően a munkahelyén, vagy a Nyugdíjintézetnél kell a bejelen­tést megtenni? A 45/1971. (XII. 24.) Korm. íz. ren­delet rendelkezéseit 1972. január 1. napjától kell alkalmazni. A nyugdíja­sokra vonatkozó rendelkezések csak az 1972. január 1. napja utáni időre teszik lehetővé az ösztönző nyugdíj- pótlék szerzését. Ezt megelőző időre nem. Olvasónk részére 1972. január 1. napja előtt eltöltött éveire nem lehet a jogszabályban megállapított ösztönző nyugdíjpótlékot megállapí­tani. Abban az esetben, ha ösztönző nyugdíjpótlékot kíván olvasónk sze­rezni, akkor a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóságnál kell kérnie a nyugdíj fo­lyósításának a szüneteltetését. A szü­neteltetés alatt munkaviszonyban töl­tött idő után lesz jogosult ösztönző nyugdíjpótlékra, minden 365 nop után. (Ennyi munkában töltött nap számít egy évnek.) I. J. olvasónk kérdése, hogy az ösztönző nyugdíjpótlékot az 1972. előtt havi 500 forintért munkában álló nyugdíjas is megkaphatja-e vagy nem, illetve 1972. után a nyugdíj folyósítása mellett szer­zett évek alapján is lehet-e meg­állapítani? A megjelent rendelkezések nem te­szik lehetővé nyugdíj, folyósítása mel­lett az ösztönző nyugdíjpótlék meg­állapítását a nyugdíjasok részére, sem 1972 előtti évekre, sem utána. Az ösztönző nyugdíjpótlék megállapí­tásának alapfeltétele, hogy a nyug­díjas munkaviszonyának fennállása időtartamára a nyugdíj folyósítását szüneteltesse. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkaviszonya mellett a nyugdíját folyósítják, akkor ilyen munkaviszony­nyal nem szerezhet ösztönző nyug­díjpótlékra jogot. Pénzes Viktor, Geresdlak, Dó­zsa u. 10. sz. alatti olvasónk ter­melőszövetkezeti nyugdíjas, to­vább is dolgozik a termelőszö­vetkezetben. KÉRDÉSE, hogy jo­gosult-e ösztönző nyugdíjpótlék­ra? Olvasónk nem Jogosult az ösztön­ző nyugdíjpótlékra. A termelőszövet­kezeti tagokra nem vonatkozik a 45/ 1971. (XII. 24.) Korm. sz. 4. §-anak rendelkezése. Virók Vilmos jágőnaki kiren- deltségvezetö kérdezi, hogy a 600 forint összegű nyugdíjjal rendel­kező nyugdíjas miként foglalkoz­• tatható, évi 840 órán át, vagy korlátozás nélkül? A 3/1971. (XII. 24.) SZOT sz. Sza­bályzat 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a nyugdíjat a keresetre, és munkában töltött időre tekintet nélkül kell folyósítani a nyugdíjas­nak, he ö nyugdíja 1972. évben a j havi 700 forintot, az ezt követő évek ben pedig ennek naptári évenként ! 2—2 százalékkal növelt összegét nem j haladja meg. Olvasónk kérdésére válaszolva kö- j zöljük, hogy a 600 forintos nyugdíjjal rendelkező nyugdíjast, minden korlá- j tozás nélkül lehet foglalkoztatni. Rá I nem vonatkozik a 840 órás rendelke­zés. Amint fentebb már ismertettük, a 700 forintot meg nem haladó nyug j díjjal rendelkezők munkaviszonyuk fennállása alatt teljes nyugdíjukra j jogosultak, függetlenül attól, hogy egy évben hány órát; vagy napot dolgoznak. A fent! címmel január 22-én közöl­tük lapunkban a Bőrgyár környéki és e Táncsics M. utcai lakók panaszát, amelyet néhány nappal ezelőtt újabb levél követett. Íme néhány sora: „Több mint egy hónapja várjuk, hogy a Dunántúli Naplóban megje­lent levelünk nyomán az illetékesek helyszínen is meggyőződnek pana­szunk jogosságáról, és orvosolják problémánkat. Erről most már ismét­lésképpen csak annyit, hogy a köz­világítás hiánya már-már tűrhetetlen, tarthatatlan. Tulajdonképpen a Bőr­gyár és Táncsics M. utca közötti 150 —200 méter hosszú kivilágítatian jár­daszakaszról van sző, amelyet még súlyosbít az is, hogy esőzések idején hatalmas tócsák akadályozzák a gya­logos közlekedést. Mindezt nem egyszer személyesen is elpanaszoltuk a II. kerületi Taná­csi Hivatal műszaki osztályán, de ar­ról nincs tudomásunk, hogy legalább egyszer helyszínen is meggyőződtek volna a fentiekről. Érthetetlen, hogy az illetékesek miért ilyen közönyösek e nagyon sokunkat érintő problémá­val szemben.” A környékben lakók nevében KOVÁCS MIHÁLY, Táncsics u. 2­Ami a levél nyomán történt helyszíni szemlénket illeti, a lát­vány még így noppali megvilá­gításban is vigasztalan. Külö­nösen a Bőrgyártól délre fekvő 150 méternyi szakaszon, ahol az egymást érő sár- és tócsa- szigeteken való „átkelés" még egy rutinos hármasugró atlétá­éi vaksötétbe, különösen, ha eh­hez még hozzátesszük azt is, hogy pénzzel dolgozunk ... Hogy ez utóbbival ne adjunk tippet a bűnözőknek, hadd fűz­zük tüstént hozzá, hogy Bank Jánosné és kolléganői, ilyenkor minden esetben ismerősök után szegődnek, amíg e „baljós zó­nából” kijutnak a távoli busz­megálló oltalmat adó lámpafé­nye alá. Kovács Imre a közvetlen szomszédban lévő fűszerbolt vezetője lényegében csak alá­támasztotta az. imént hallotta­kat, ezért hát térjünk rá rövi­den az illetékeseknél tett láto­gatásunkra. Kezdjük azzal, hogy az utunk „félsikerrel járt”. Som­fai Csaba, a II. kerületi Taná­csi Hivatal műszaki osztályának vezetője, megígérte ugyan, hogy az említett kritikus útsza­kaszt hamarosan felsalakoztat- ják, de a közvilágítás megoldá­sáról, sajnos semmi biztatót nem mondott. — Ismerem a terület közvilá­gítási problémáit, ami mindad­dig probléma marad, amíg a ií vasúti felüljáró építése be nem fejeződik — mondotta. — Egyéb­ként ott épül fel az egyik for­galmi csomópontunk is, amivel egyszer, s mindenkorra megte­remtjük a korszerű közvilágí­tást is. Afeletti aggodalmaskodásunk­ra, hogy erre jószerével is csak évek múlva kerülhet sor, lénye­gében a következő választ kap­tuk. Miután úgy néz ki, hogy az említett közterület kivilágítá­sának, akárcsak ideiglenes megoldása is igen komoly be­ruházást igényel, ez túlhaladja a kerület hatáskörét. Ezért ja­vaslatára felkerestük, illetve te­lefonon vettük fel a kapcsola­tot a Városi Tanács építési és közlekedési osztályával, ahol rövid úton azzal „tanácsoltak” vissza a kerületi Tanácsi Hiva­talhoz. hogy a kritikus terület közvilágítását oldják meg Kö- FA-alapból, mert erre nincs ke­rete az osztálynak . .. „Tanácstalanságunkban” vé­gül is a DÉDASZ-hoz fordul­tunk kérésünkkel: — Vizsgálják meg helyszínen, hogy műszaki­lag megoicTható-e e viszonylag rövid szakasz közvilágítása, s ha igen, ez esetben milyen költ­ségekkel, illetve beruházással járna a megvalósítása. Nos, a helyszíni szemle mind­össze 10 percig tartott, ami bő­ségesen elég is volt ahhoz, hogy Décsi Pál, a DÉDÁSZ vá­rosi kirendeltségének vezetője szakszerű választ adjon kérdé­sünkre. — Kétségtelen, hogy a felül­járó elkészültével megoldódik itt is a korszerű közvilágítás, de addig is lehetne könnyíteni a lakók problémáin... Mint mondotta, mindössze annyi az egész, hogy a térsé­gen évek óta kihasználatlanul álló három villanyoszlopra lám­patestet kellene felszerelni, ami — írd és mondd—.csupán 1500 forint „beruházást" igényelne. — Ha a Városi Tanácstól kézhez kapjuk a megrendelést, | soronkívül, azonnal fel is szerel­jük — mondotta. Kommentár helyett mindezek­hez végül csak annyit, hogy e tízperces „helyszíni szemlét" már évekkel ezelőtt, a mi köz­benjárásunk nélkül is, hasonló eredménnyel „megszervezhet­ték” volna az illetékesek. Pálinkás György \ ,Pokoli sötétség.. Leveleink nyomában nak is gondot okozna. Hát még a járókelőknek, akiknek ráadá­sul a nehéz csomaggal is meg kell gyürkőznie, amit az ittlévő boltok valamelyikében vásárolt az Imént. De hallgassuk meg mindezekről a nem kevésbé mostoha sorsú boltvezetők vé­leményét is. Bank Jánosné, a 49-es számú zöldségbolt vezetője: / — Már előre félünk az őszi és a kora tavaszi esőzésektől, mert ilyenkor nemcsak az előt­tünk lévő térség, hanem a bolt is merő latyakban úszik, a be­hordott sártól. Ez az egyetlen védekezésünk ellene — mutatja a szijóccsal vasmagon megszórt padlózatot. — De ez is csak úgy használ, ha naponta több­ször is felszórjuk, mert láthat­ják, hogy néz ki fél óra múltá­val . .. De volt más panasza is, — Most már hagyján, mert hosszabbak a napok, de a téli hónapokban bizony féltünk a zárórák idejétől. Gondolják csak el, hogy egy nő számára milyen érzés zárás utón kilépni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom