Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. márciusi Ablakok és alkotások ÜVEQMŰVES Beszélgetni kezdünk, s az asztal percek alatt tele lesz üvegekkel. Szakítani kelj a megszokással: ezúttal nem az üvegek tartalma az érdekes, — hanem színük, formájuk, min­tázatuk, alakjuk. Tintakékek, halványzöld alapszínű eozin- üvegek, márványra emlékeztető erezett üveg, tompán csillogó aranybetétes. művészeti Múzeum művészi ablak-betétei. Pécsett 1911-ben alapított műhelyt, miután már megjárta a világot, prágai, müncheni, bécsi mestereknél gyarapította tudását. Baranyá­ban is sok helyütt otthagyta a gozója ifj. Petschnig Frigyes, készítette az egyetem ólom üvegezését, a Béke szálló üveg berakásait, s a mecsek­Szegényebbek vagyunk egy élménnyel. Lebecsüljük az üve­get — mert nem ismerjük az üve­get. Megcsodáljuk a templo­mok színes ablakait, és szívós munkával igyekezünk elérni, hogy az üveget teljesen eltün­tessük környezetünkből. Petschnig Frigyes otthoná­ban, a mester segítségével, az üveg elárulja titkait:, tud tün­dökölni, virulóan szép lenni, igézőén sejtelmes, mélyről su­gárzó és sápadt-szerény, eluta­sítóan rideg és kecses vonalú. * A Pest című újság kiküldött tudósítója azért vonatozott Pécsre, hogy a lap 1942. janu­ár 8-i számában kéthasábos cikkben számoljon be Petsch­nig Frigyes üvegműves mun­káiról, emlékeiről. A pécsi mes­ter, aki Pozsonyban Hujdin Adóm keze alatt tanulta a szakmát, dolgozott az ismert üvegművész Róth Miksa mű­helyében is. Az. ő kezenyomát is őrzik a Parlament kupola- csarnokának üvegablakai, a Mátyás-templom és az Ipar­szabolcsi templom sokszor megcsodált színes ablakaiban is ott volt az írógyémánttal karcolt név. A műhelyt a mai Zsolnay Vilmos utca és a Harangöntő utca sarkán nyitotta meg. Most a pécsi Építő Ktsz üveges részlegének szakemberei dol­goznak ott, s ktsz egyik dol­gozója ifj. Petschnig Frigyes, üvegműves. *- A sárga üvegfestéket már elő tudom állítani, kikísérle­teztem. Nézze csak, jóI bírja a csiszolást is, és ha ezüst foncsort kap aranyszínben játszik az üveg, — mondja. Kísérletezik más színekkel is, de egyelőre még nem sike­rült rájönni a titokra. Gyári festékkel egyszerűbb lenne a dolog, de Magyarországon nem lehet kapni, így maga próbál­ja megtalálni az üvegfestés „házi módszerét". Ellátogatott Róth Miksa egykori műhelyébe is, ahol valamikor apja dolgo­zott, s néhány igen értékes, ma már talán sehol sem ké­szített színes üveg-alapanya­got onnan még sikerült meg­szereznie. Modern alkotásokon, erezett üvegre vitt színes mo­zaikokon láthatjuk viszont eze­ket a darabokat. Alkotások. Igen szép, ikon­szerű üveg mozaik, harmonikus egységbe rendezett színes, tört üvegformák, mesterien csiszolt és festett velencei tük­rök, — és egy újdonság: ol­vasztott üvegek szeszélyes for­májú darabjai kompozícióvá egyesítve. — Most feleztem be a kísér­leteket, egy erre a célra épí­tett, nagyon kicsiny kemencé­ben. Ebben csak apró olvasz­tott üveg formákat sikerült elő­állítani, most építek majd egy nagyobbat, úgy érzem ebben van fantázia. Valóban van benne fantázia. Az egymásba oK'adt meleg színek játékos fényhatásait látva elragadja az embert a képzelet: fémágyba foglalt modern térelválasztókra gon­dol, üveg díszítőelemekre, fal­berakásokra . . . Keveset tudunk az üvegről, — és kevesen tudják az üveg tit­kát. Ifj. Petschnig Frigyes ap­jától tanulta a szakmát, — és mindkét gyermeke más foglal­kozást választott. * öveglapu asztalok, színes üvegü „ólomkeretes” előszó- j balámpák, csiszolt tükrök, la- ] kásdíszítő mozaikok, fényelnye­lő gépkocsivisszapillantó tük­rök... — csak néhány tárgy az üveget reprezentáló munkák közül, amelyekkel ifj. Petschnig Frigyes szerepelt a Baranya j megyei Ipari Vásárokon, és legutóbb a Vadászati Világ- j kiállításon. A ktsz-ben üvegez, keretez, I olyan munkát végez, ami ép- ! pen jön, amire éppen szűk- I ség van. Szakmája „nemesebb j részét", a szó igazi értelmében vett üveg műves séget otthoni műhelyében, félállósos magán- kisiparosként gyakorolja. Vilá­got jár, és mindenütt tanul valamit. Kísérletezik és alkot, — első önálló kiállítására ké­szül, amelyet Szekszárdon ren­deznek meg. Tudását, a mesterség apjá­tól örökölt fortélyait rfincs kire bízza, — szakmának üvegesek kellenek. Ifjú Petschnig Frigyes ötven­egy éves. D. Kónya József PÓDIUM ARANYLIBA. Ezzel a cím­mel forgatnak egy új ma­gyar televízió-filmet, ame­lyet Esztergályos Károly rendez és az egyik szere­pét Koltai Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház tagja játsz- sza. (Képünk: Koltai Róbert) O CYERMEK-HARY. Kodály Zoltán: Háry János című daljátékát dolgozta fel Szesztay Zsolt. A művet két részben, négy kaland­ban adják elő március 19- én, vasárnap délután 5 ára­kor a Liszt-teremben a Pécsi Mátyás Király utcai Ének­zenei Általános Iskola tanu­lói, Szesztay Zsolt vezény­letével. O REPERTOÁR-SZINHAZ. A Pécsi Nemzeti Színház fel­újítja a múlt évadban nagy sikert aratott Mozart operát, a Varázsfuvolát. Március 12-én és 14-én más-más szereposztásban adják elő, hogy a színház új operaszólistái is bemutat­kozhassanak, e műben. Ez­zel a színház Pécs és a dunántúli városok opera-re­pertoár színháza lesz. Eltűnt pécs-baranyai irodalom Balassi Bálint baranyai kapcsolatai Nem igazolható, s nem is valószínű, hogy a magyar nyel­vű reneszánsz irodalom leg­nagyobb alakja, Balassi Bá­lint Pécsett vagy Baranyában járt. Pécs és a megye jórésze 1543 óta török megszállás alatt volt, s így a felvidéki végek énekese csak az odavaló vité­zeknek zenghette dalait. Kap­csolatai azonban mégis voltak Péccsel és megyénkkel — első­sorban szerelmei révén. Balassi Bálint első szerelmei­nek egyike: Hagymásiné Kere- csényi Judit volt. Hozzá írta el­ső jelentősebb alkotását: oz Eurialus és Lukretia című szép­históriát 1577-ben. Róla emlé­kezik 1577. július 11-én kelt, jórészben titkosírásos levelében: „Hagymásiné sem idegen tő­lem, mert a vénasszonya egy levelet írt vala az utolsó pos­tától Dancka alá, kiben erő­sen panaszolkodott, hogy őrö­lök így elfeledkeztem, hogy so­hasem írok, sem izenek és asszonya is csudálkozik, úgy­mond. Mely levélre én választ töttem vala.” Ki volt Kerecsényi Judit? Szi­getvár és később Gyula híres főkapitányának, Kerecsényi Lászlónak leánya. Kerecsényi László az 1554-55-ös eszten­dőkben volt Szigetvár főkapi­tánya. Keménykötésű, vérbeli katona volt. Nagy gondot for­dított a várkatonaság korszerű kiképzésére és a vár erősíté­sére. Egy alkalommal a budai basa támadását is visszaverte. Később Gyula várparancsnoka lett, de ottani működéséről a költő Zrínyi Miklós elítélően ír a Szigeti veszedelemben. Kerecsényi Lászlónak Sziget­várról és máshonnan keltezett leveleit A szigetvári várkapitá­nyok levelezése címmel nemrég tette közzé Molnár Imre, a Várbaráti Kör elnöke. Érdekes kortörténeti dokumentumokat tartalmaznak e levelek. Talán a legérdekesebb az 1554. ok­tóber 9-én kelt levél, amely megrázóan ismerteti a dög­halál és az ellenség pusztítá­sát Pécsett és a megyében: „ .. . íme, ebben az órában ír­ta az én emberem Sziget­ből ... a darabont nagyobb része mind kihalt a várban. A többi pedig, akik meg nem hal­tak, betegek, óránként halnak meg. Annyira, hogy a ház né­pé igen megfogyatkozott. .. nemhogy a vár megtartására, de még a vár jövedelmének behajtására is kevés volna. Kerecsényi Juditot mégsem vette feleségül Balassi Bálint. 1577. tavaszán ugyanis Dancka alól hazatérve más lányok után is kacsingatott (pl. Krusith Ilo­na után). Női hiúságában meg­sértett szép özvegy ekkor Ba­lassi Bálint unokatestvéréhez. Dobó Ferenchez ment felesé­gül. Ahhoz a Dobó Ferenchez, akinek Krisztina nevű húgát Ba­lassi Bálint később feleségül vette, majd erőszakkal bevette i Sárospatak várát, s ezzel a ténnyel — ahogy Balassi írja — „halálos gyűlölséget” szerzett a Dobó család tagjaival szem- ; ben. Balassi Bálintnak Dobó Krisz­tinával kötött házassága nem volt szerencsés. A költő csak- | hamar észrevette felesége „ide­genkedését és hamisságát” — főleg amikor kitudódott Gersey Pető Gáspárral való szerelmi kapcsolata. • i A válást a világi bíróság Po­zsonyban mondta ki 1587-ben. A vérfertőzés miatti másik per­ben Nagyszombatban ítélkez­tek. Az ítélet szövege a For- gách-levéltárból reánk moraat. E szerint közöttük „semmilyen törvényes és isteni törvényeknek megfelelő házasság nem tör­ténhetett és együttélésük vér- fertőző, az isteni akarattal és a kánoni törvényekkel ellen­kező együttélés volt”. Ezt az ítéletet Kutassy János, pécsi püspök hozta és szöve- gezte 1591. szeptember 26-án. Dr. Tóth István Mit csinál a „Bácsfilm"? Fotószakkörtől a filmstúdióig — A filmstúdió? Itt kell len­nie pedig valahol — mondja a kerékpáros férfi, miközben le­támasztja a gépét. Kecskemét egyik forgalmas utcáját, a Rákóczi utat már mindkét oldalán „becserkész­h Q m o | y ( a I a n r n y a £ PESTI HUNCUTSÁQOK Bemegyek egy pesti bizomá­nyi boltba, ahol a kirakati árak meghatónak. A kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, meg el­határoztam, hogy veszek vala­mit. Mégis kell az asszonynak valami meglepetés, sokat dol­gozik. Viszek neki vásárfiát. Körbenéztem. Mit is vihetnék? Vasláda 6000 Ft. Valóban vasláda volt. Tapogattam, néze­gettem, nincs-e benne valami csalafintaság, hátha át akar­nak verni! Még meg is kapar- gattam, de nem volt ezüst! Va­lódi vas volt! Aztán nagyon kéne a háztar fásunkban két gipsz angyal is. Csinos, pufók kis angyalok vol­tak 12 000 Ft-ért. Ne tessék meg­ijedni, nem az egyik, hanem mind a kettő.. . mint piacon e csirkék, párjával! Festmények is voltai. Java alá ilyesmi volt Írva: „Ismeret­len!" 12 000 Ft. Ahhoz képest, hogy ismeretlenek voltak, elég jó árban levőnek látszottak. Az egyetlen Írógépet potom 1600 Ft-ért vesztegették. Ezzel szemben nem volt egészen mo­dern. Más elvekre működött, mint a maiak. Többet is kérhet­tek volna érte. Nem tudom ki találta fel az Írógépet, lehet hogy Edison. Akkor ez az övé volt! Egy táblán az Írógép ele­jén rajta voltak a betűk és egy hegyes kart ahhoz a betűhöz kellett tenni, amelyiket le akar­tunk nyomni. Azután kellett egyet koppintani a billentyűvel. Ha jól ment, percenként három betűt is lehetett vele írni. Órán­ként tehát egy közepes gépiró megirt vele 120 betűt. Hasznos ajándéknak tűnt előttem a petróleumlámpa. Az is 500 Ft-nál kezdődött. Volt egy kis asztal is. Nagyon megnyerte a tetszésemet a sze­rénysége. Csak ez volt ráírva: „Asztal!" 1600 Ft-ért. Semmi fennhéjázás, hogy barokk, gó- r-tikus, vagy biedermeier. Szó sincs róla! Csak Így, hivalkodás mentesen: Asztali Ha valaki megszorult es se- j hogy sem tudott faládához jut­ni; itt már nagyon csinos, hami- i sitatlan faládához juthatott 600 Ft-tól. Akinek szerencséje volt és épp időben érkezett, tehát nem | kapták el az orra elől a mozsa- [ rat, hozzájuthatott 1200 Ft-ert. \ De ez valódi bronz mozsár I voltl j Igényesebb emberek — már j amilyen én is vagyok — atabár- ! dot is vásárolhattak 3000 Ft-tól. ; Nagyon jól jön néha otthon egy ■ alabárdl De kell hozzá egy lo­vagi páncél is. Nézzük csak! Itt van! 4000 Ft-ért. Még igényesebbek ravasz, öreg eszcájgokat vásárolhattak 11 000 Ft-ért egy marókra valót. Szegényebb népek, ha mégis haza akartak vinni valami anti- kabb dolgot a nagy faluból, ve­hettek valódi tehénkolomport 200 Ft-ért. (Nem lehet minden­kinek tehénkolompja!) Nagy a választék haléiból isi Akinek ilyen kell, az már 2000-ért hozzájuthat ehhez. Aki­nek nem ilyen heves a vére, az vehet tömjénfüstölőt ugyan­ennyiért. Ha valakinek nagy vasiakat nélkül üres az élete, csak be­ugrik ide és visz egy marha- nagy lakatot 500 Ft-tól fölfele. Elképzeltem. Este hazaérek. Beállítok. — Na, Asszony! Lásd milyen jó vagyok Hozzád! Vettem két ismeretlent, darabja 12 000 Ft, a kettő összesen 24 000 Ft 1 zacskó antik eszcájgot 11 000 Ft megvettem a vasládát, hogy legyen mibe pakolni 6 000 Ft a két gipsz angyal belefér a ládába 12 000 Ft j a mozsár is 1 200 Ft | a gyerekeknek hoztam az. írógépet 1 600 Ft a falra egy lakatot 500 Ft j felhúzom a páncélt 4 000 Ft | balkezembe fogom az alabárdot 3 000 Ft jobb kezembe a halef 2 000 Ft még elfér a tömjénfüstölő is 2 000 Ft a tehénkolomp jó lesz itthon csengő helyett 200 Ft Ha az egészet összeadjuk, elköltöttem 70 000 Ft-ot, Micsoda szerencse, hogy nem volt 70 000 Ft-om! Szellősy Kálmán tem", de a stúdió egyelőre nincs, Végül egy rendőr segít ki □ bajból. — Menjen a Városi mozihoz és hátulról kell bemenni a stú­dióba. Mi tagadás, oki vakító ref­lektorokat, huzalokkal teli, ; nyüzsgő stúdiót vár, bizony I csalódik. S talán nem is hiszi, [ hogy tavaly mintegy másfél rnil- j lió forint nyereséggel zárt a stú- 1 dió, s két éve nyereséges vál- ’ lapozásként működik. Évi költ- ! ség vetése hat és fél millió fo- : rint. Rögtön hozzá kell tenni, hogy mindezt nem nagyjátékfilmek­kel éri el, éppen ezért számít koVnoly teljesítménynek. Néhány hónapja új vezetője van a stúdiónak, Pavlovits Mik­lós. Vele és a stáb többi tag­jával beszélgetünk. Egyelőre hatan vannak, egy hely még nincs betöltve. — A MAFII.M és a Pannónia filmstúdió után a Bácsfilm a harmadik emblémás filmstúdió. Bizony szűkén vagyunk, itt van a vetítő, a száraz- és vizes la­bor, de Ígéret van rá, hogy más épületbe költözünk — mond­ja Pavlovits Miklós. A stáb legrégibb tagja Szarvas Judit vágó, — Tulajdonképpen 1959-ben kezdtünk dolgozni, akkor még a Moziüzemi Vállalat fotó szakköreként. Majd a nagyfil­mek előtt , vetítették a nálunk készült híradókat. Ezek után függetlenítették „Megyei Film- hiradó" néven a három tagú stábot. Ök egyébként a TV- hiradónak is dolgoztak, 16 mm- es filmeket készítettek. — A jelenlegi gárda milyen filmes szakképzettséggel ren­delkezik? — Valamennyien autodidak- j ták — mondja Pavlovits Miklós. — Fotósként kezdtek, s fokoza- I tosan tanultak bele a munká­ba. Ez egyébként összefügg az- ' zal is, hogy nálunk az után- upótlás képzés megoldatlan. j — Milyen filmeket készít a i „Bácsfilm”? — Dokumentum- és riport- filmeket, valamint reklámfilme­ket. Jelenleg két reklámfilmen dolgozunk, az egyik egy szege­di KTSZ-nek készül, másfél per­ces lesz. A másik a kecskeméti Fémmunkás Vállalatnak, 20 perces lesz, négy nyelvű válto­zatban. A vállalat működését ismerteti. — Legközelebbi terveik? — A megyei tanács támoga­tást nyújt a stúdiónak, kezdet­ben 180 ezer forintot adott, idén már 300 ezer forintra rúg a dotáció. Cserébe 120, illet­ve 140 műsorpercet várnak tő­| fűnk. Ezek lényegében riportok I a megye életéről, az itt ren­dezett nagyobbszabású esemé­nyekről. De készülnek olyan si­keres riportfilmek is, mint az i elhagyott gyerekekről szóló j „Ártatlanok". Úgyszintén a me- i gyei tanács megrendelésére ké- I szitjük el filmünket a két éven- 1 ként megrendezett Kodáty-sze- I mináriumról, amelyet a Kodáiy- evben lógunk levetíteni. A 75. évfordulóját ünneplő Kecskemé- | ti Katona József Színházról is készítünk filmet. Gazdag film- archivumunk anyagából a tu­dományos tanácskozások pl- ka lm óval többször is vetítünk. Márciusban Budapesten nagy­szabású rendezvények lesznek „Bács-Kiskun megye bemutat- | kozik" címmel. Ezen a mi iilm- ; jeink is szerepelnek majd. Marafké laszti r\ f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom