Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-04 / 54. szám

1972. március 4. 5 DUNÁNTÚLI NAPLÖ Tegnap történt... Vetélkedő a Műszaki Főisko­lán. Csütörtökön délután a Pollack Mihály Műszaki Főisko­lán az intézmény hatvan hall­gatójának részvételével műszaki vetélkedőt rendeztek. A ver­senyzők elméleti feladatokat ol­dottak meg, majd forgácsolás­ban és hegesztésben mérték össze tudásukat. A legjobb eredményt Szabó János I. év­folyamos hallgató érte el. Szé­kelyhídi István III, éves a má­sodik, Rutz Antal I. évfolyamos hallgató pedig harmadik helye­zést ért el. A helyezettek pénz­jutalomban részesültek. Onnepi nöbizottsági ülést tar­tott tegnap Pécsett a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottsága. A nők nemzetközi ün­nepe alkalmából Sztergár Já­nos a HNF megyei titkára mon­dott beszédet. A Vasutasok Szakszervezete Területi Bizottsága tagnap Pé­csett a Vóradi Antal utcai mű­velődési otthonban tartotta bi­zottsági ülését a szakszervezeti bizottságok ifjúsági felelősei részvételével. Megvitatták az ifjúságpolitikai határozat intéz­kedési tervének végrehajtását. A tegnapi értekezletet brigád­vizsgálat előzte meg. Ezt ismer­tette a Vasutas Szakszervezet képviselője. A témához több if­júsági felelős fűzött véleményt. * Tegnap délután tartotta ala­kuló ülését a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat MSZBT szerve­zete. Az üzemi csoportok kép­viselői az ■ Országos Elnökség irányelveinek megfelelően meg­választották a 11 fős elnökséget. Az ügyintéző titkár Bogár Ist­ván lett. Eltemették dr, Gerbharilt Antalt Hozzátartozók, borátok, munkatár' sok és tisztelők —, a Megyei Tanács képviseletében Takács Gyula elnök­helyettes — vettek végső búcsút pén­teken délután a pécsi központi te­metőben dr. Gerbhardt Antaltól, a pécsi tudóstól, a ianus Pannonius Mú­zeum Természettudományi Osztályá­nak nyugalmazott vezetőjétől —, akit hat évtizedes kutatómunka után, éle­tének S3, esztendejében ragadott a halál. A nyitott sírnál, a közvetlen mun­katársak, barátok és tanítványok ne­vében Sarkadiné Hárs Éva, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója búcsú­zott: „Tóni bácsi az utóbbi három évben már nem járt közénk, de a szakadatlan, szüntelen munkávol töl­tött élet megérmelt nyugállományá­ban is szoros kapcsolatban maradt velünk. Szakterületét a természettu­dományi osztályt, és fiatalabb mun­katársait, tanácsaival, évtizedes ta­pasztalataival, nagy tudásával és atyai szeretetével istápolta utolsó napjaiig . .. Mi, későbbi munkatársai még nem is éltünk, amikor Gerbhardt Antal már a Mecsek forrásainak élő­világát vizsgálta, s tudományos mun­káit írta . , . Kutatásainak fő területe itt volt, tudományos munkásságával szőkébb hazája, Baranya értékeit nö­velte. Tevékenysége túlnyomórészt a terület faunisztikai, állatföldrajzi, kör­nyezet és társuiástani viszonyainak felderítésére irányult. . . Akik ismer­tük őt, mindnyájan nagyrabecsültuk roppant munkabírását, példaként szolgált nagy természetszeretetét, hi-* vatás- és kötelességtudását. Töretlen munkásságának tudományos eredmé­nye mutatkozott meg az 195é-ban el­nyert kandidátusi fokozatban, a bio­lógiai tudományok doktora 1963-ban elnyert fokozatában, s a nagy életmű, a tudományos munkásság társadalmi megbecsülését jelezte 1967-ben ma­gas kormánykitüntetése, a Munka Ér­demrend orany fokozata. Dr. Gerb- hordt Antal nagy tudásával, kiváló eredményeinek és elismeréseinek bir­tokában is a mi Tóni bácsink maradt, a mindig mosolygó, kedves, szerény, egyszerű ember . . A Művelődésügyi Minisztérium Mú­zeumi Főosztálya, és o budapesti Természettudományi Múzeum nevében Kováts István, a Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese bú­csúzott: „Jelentős munkatársunkat vesxtettük el vele ... a megrendülés még csak emlékének idézését engedi meg. A jövő feladata, hogy hosszú é'*te sokirányú és gazdag munkássá­gát, annyit igazi jelentőségét tudo­mányos és ku'turális életünkben, o rrűve'ődéftö'ténet krónikásai összefog­lalják, értékeljék . . . Megrendültén állunk hamvai előtt. Űrt hagyott ma­ga után.’* A hamvait őrző sírt elborították e búcsúzók koszorúi. Kongresszusi küldöttválasztó értekezlet Pécsett (Folytatás az f. oldalról.) A TOT elnöke ezután a tsz- vezetők nagy fluktuációjával, a tsz-ek és a vállalatok kapcsola­tával foglalkozott. A sok bírá­latot kopott hitelpolitikát vé­delmébe vette, hiszen épp ez tette lehetővé, hogy oz állam garantálja a tsz-ekben a mun­kabér 80 százalékán«!! kifizeté­sét. Amit hibájául rótt fel: a hitelpolitika szorosan össze van fonódva a jövedelempolitiká­val, keveredik a beruházási po­litikával. Szabó István végül a szarvasmarha-tenyésztés gond­jait és a nyugdíjkérdést érin­tette. A szarvasmarha-tenyész­tést magán a mezőgazdaságon belüli átcsoportosítással nem le­het fellendíteni, ehhez a nép­gazdaságból máshonnan kell anyagi forrás. A paraszti nyug­díj és nyugdíjkorhatár rendezé­sének elvileg nincs akadálya, ez is csak anyagi forrás kérdése. A kormány már munkálkodik ezen, a megoldás elérhető kö­zelségbe került, talán egy-két évnél többe nem telik. A fiatalok gondjaival foglal­kozó Fehér Istvánná zádori tsz- üzemgazdász felszólalása után Bocz József kért szót. Tolmá­csolta a Megyei Pártbizottság üdvözletét, majd arról a vára­kozásról beszélt, ami a TOT kongresszusát előzi meg. Az eredményekről és gondokról egymillió tsz-tag képviseletében tanácskoznak, sez olyan ese­mény lesz, amit népünk egésze, munkásosztályunk is nagy figye­lemmel kísér. Boksái Antal, a baksai tsz elnöke a szövetség érdekképviseleti munkája haté­konyságának növelését és az újabb társulások létrehozását szorgalmazta. A vezetés kocká­zattal jár, de a sikertelenség nem egyenlő a kalandorkodás­sal. A vállalkozási kedvnek na­gyobb jelentőséget kell tulaj­donítani, mert a bátortalanság sok helyi lehetőség kihasználá­sának gátja - mondotta töb­bek között. Dr. Lörincz József o minisz­ter, dr. Dimény Imre személyes üdvözletét tolmácsolta az érte­kezlet résztvevőinek, majd a zöldségtermesztéssel foglalko­zott. A zöldséghiány nem ma­gyar specialitás, az egész vilá­gon gond. Megérjük még azon­ban, hogy a legtöbb növény terrt^sztését gépesítjük, a kez­deti lépéseket már meg is tet­tük. Körülbelül 2,2 milliárd fo­rint kellene, hogy a szarvas­marha-tenyésztést jövedelmező­vé tegyük, párosulva persze a gazdaságok felkészültségével és igyekezetével. A kormány fog­lalkozik a kérdéssel, de vita fo­lyik, miből teremtsék elő ezt az összeget. Abban mindenki — Felújítják a volt Korona Szállót. Az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésveze­tősége körülbelül egymillió fo­rintos költséggel ez évben fel­újítja a Doktor Sándor utca 2-es számú épületet, amelyben egy­kor a Korona-szálló volt, jelen­leg pedig a Száz éves borozó von. Sor kerül a teljes homlok­zat és tetőszerkezet felújítására a Városépítési Tudományos Ter­vező Vállalat tervei alapján; egyetért, hogy a végtermék árá­nak rendezése a legfontosabb feltétel. A rossz alkatrész-ellátással foglalkozó Barta János, rr.a- gyarhertelendi tsz-elnök után dr. Földvári János kért szót. A szövetkezeti mozgalom betöltöt­te szerepét, amit vártak tőle — mondotta többek között - a cél most: elhárítani a továbblépés gátjait, feloldani a felgyorsult fejlődés ellentmondásait. Fog­lalkozott a szanálásokkal, ame­lyeket nem szabad katasztrófá­nak beállítani, ez ideiglenes megrázkódtatás, rendbe lehet jönni. A következő felszólaló, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnö­ke a társ-szövetkezetek összefo­gását sürgette a falun, dr. Kis­várt András, az MNB megyei igazgatója pedig elismeréssel szólt a baranyai tsz-ek eredmé­nyeiről. Az értekezlet Biró Sándor zár­szavával ért véget, majd meg­választották a kongresszus tíz küldöttét, köztük három TOT- tagot. A TOT II. kongresszusát március 29—30—31-én tartják Budapesten. M. Z. 2,6 mifíiárd nyomdaipari beruházásokra Elsőként Magyarországon: A negyedik ötéves tervben 2,6 miiiiárd forintot fordítunk a nyomdaiper, elsősorban a köny­veket, folyóiratokat és napilapo­kat előállító vállalatok fejlesz­tésére — mondotta pénteki tá­jékoztatójában Sárosi Sándorné — könnyűipari miniszterhelyet­tes. lobból az összegből egy- milliárd a nyereségekből és a gépek amortizációjából képző­dő vállalati saját alap, 918 millió a hosszúlejáratú hitel és 716 millió forint az állami tá­mogatás. Ez utóbbinak több mint fele — 370 millió forint — a tanácsi nyomdák fejlesztését szolgálja. A tanácsok irányítása alatt működő megyei nyomdákat el­sősorban a helyi tájékoztatási igények kielégítése és a nyom­tatványellátás biztosítása érde­kében korszerűsítik. Szerepel a tervekben több nyomda társulásában egy szá­mítógépes fényszedő központ lé­tesítése is, ami egyben új sze­déstechnológia bevezetését je- I lenti majd hazánkban. Okióbarben üzembe helyezik a ROBOTRON 2!-et Tartós aszály várható Operatív öntözési bizottság alakult Tegnap egész napos ankétot rendezett a Technika Házában a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság pécsi cso­portja valamint o VEB Kombinat Robotron cég. a Büromaschinen Export GMBH-val karöltve. A rendezvényen képviseltették magukat többek között a Dunai Vasmű, a Martfűi Cipőgyár, több áramszolgáltató vállalat is. De mi tette lehetővé azt, hogy o 18 ezer munkást és há­romezer kutatót foglalkoztató NDK cég ankétot tarthatott vá rosunkban? A gyökerek az elmúlt év kö­zepére nyúlnak vissza: ugyanis akkor tisztázódott, hogy az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára nem tudja leszállítani az ígért EMG 830-as számítógépet. A DÉDÁSZ szakemberei így ju­tottak el aztán az NDK-beli Robotron céghez, amely szer­ződésben vállalta, hogy elkészíti az R 21-es komputert, ezen túl pedig kiképzi azt a 70 szak­embert, akik a majdani számító­gépet szolgálják ki. Az azóta kialakult kapcsolat tette lehe­tővé a pécsi Robotron ankét létrehozását, A több mint egy éve kész épületben jelenleg tizennyolc kártyalyukasztó és BULL gyárt­mányú kontrollgép üzemel. Az elektronikus gépteremben nem dolgoznak, üres: de október elején már próbaüzemei az NDK cég által készített Robot­ron 21 számítógép. A gépre o ! következő feladatok várnak: kis és nagyfogyasztói áramszámlá- j zás, készülék nyilvántartás, há­lózat szereléssel kapcsolatos ügyviteli feladatok, anyaggaz- dáikodás-eilátás. A számítógép munkájának másik területét ké­pezik a műszaki és gazdasági számításokkal kapcsolatos fel­adatok ellátása, illetve optima- lizációs meghatározósok. A viliamosenergia iparágban folyó tevékenység a korszerű számítástechnikai módszerek eredményes alkalmazásának egyik klasszikus területe. Az ilyen módszerekkel kedvezően befolyásolható termelési volu­men oly nagy. hogy még óva­tos becslések esetén is indokolt a számítástechnika alkalmazá­sának az eddiginél lényegesen nagyobb ütemű fe'lesztése. A Magyar Villamos Művek Tröszt o DÉDÁSZ-t bízta meg azzal, ho.gy tegye meg az első lépé­seket tapasztalatszerzés céljá­ból: hazánkban elsőnek ez a vállalat fogja használni a Ro­botron 21 elektronikus számító­gépet. S. Gy. A másfél éve tartó szárazság során megyénkben a csapa­dékhiány március elejére elérte a 304 millimétert. A szakembe­rek számításai szerint ez a hi­ány egy ideális meteorológai helyzetben sem pótlódhat be­látható időn belül. Száraz ta­vaszra kell tehát számítanunk, amely elsősorban a mezőgazda­ságban érezteti hatását. Foko­zottabb feladatok hárulnak te­hát az öntözési szakemberekre. A megnövekedett feladatok koordinálására, irányítására es szervezésére dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyette­sének elnökletével operatív ön­tözési bizottságot hoztak létre a Megyei Tanács mezőgazda­sági osztálya, a tsz-szövetségek, az AGROKER, a Vízügyi Igaz­gatóság, a vízi társulatok és a Sellyéi Mezőgazdasági Szakis­kola szakemberei. A bizottság alakuló ülésén meghatározták a legfontosabb tennivalót: a ter­melőüzemeknek öntözésüzeme­lési tervet kell kidolgozni, amely tartalmazza azt is, hogyan kí­vánják biztosítani az öntözés­hez szükséges alapfeltételeket. Fontos feladat a víztárolók fel­töltése, az öntözőberendezések üzemképes állapotba helyezése. Mindezek maradéktalan végre­hajtásával és a megfelelő ag­rotechnika alkalmazásával eredményesen vehetjük fel a küzdelmet a várható aszállyal. 780 milliós értéket mentettek meg a vegyszerek Növényvédelmi tanácskozás Megyei növényvédelmi tanács­kozást tartottak tegnap Pécsett a TIT Bartók-klubjábam A nö­vényvédelmi gépesítés helyzete és ellátási problémái címmel Salamon Gyula, az AGROKER j igazgatója tartott előadást. • Az országos helyzet vázolása | után elmondotta, az utóbbi 5 év alatt Baranyában — főleg a vegyszeres gyomirtás nagy előretörése hatására — meg­Véradás Szalatnakon „Még maga is kerülhet olyan helyzetbe...” A megyei véradó állomás tegnap egy napra kibérelte a szalatnaki iskola három tanter­mét, s a pici tanári szobát a régi épületben. Az ötödikesek osztálya laboratóriummá ala­kult, az elsősöké meg műtővé. Délelőtt 9 órakor megkezdődött a vérvétel, s Csányi Dezsőné. a vándorkarton kezelő kitöltötte az első lapot: Szedlek Tóbiás, szalatnaki lakos odhat vért a laboratórium és a két belgyó­gyász szakorvos „egybehangzó jelentése" alapján.- Hol dolgozik? A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT KÖVAGÓSZŰLÖSI III, SZ. BÁNYAÜZEME ISMÉT FELVESZ ÚJ DOLGOZÓKAT vájár, segédvájár, föld alatti csillés, szállítócsillés és operátor munkakörbe MAGAS KERESETI LEHETŐSÉG! HŰSÉGJUTALOM! BŐSÉGES VÉDŐÉTKEZTETÉS! ÉJSZAKAI MŰSZAK NINCS! A III, sz. üzem Pécstől autóbusszal mindössze 20 percnyi távolságra van. Felvételre jelentkezéshez o Pécs, Piactérről 7.10 órakor induló járatot célszerű igénybevenni.- Kossuth-bányán. Mint vá­jár,- A véradás...?- Ez emberi kötelesség. En mór kétszer voltam műtve, s hát tudom mi oz ... Közben a laborosok intézked­nek. Kire kerüljön a fehér kö­peny - mert a nélkül a véradó­szobába nem lehet bemenni —, ki menjen az orvosi vizsgálatra, kitől kéll ismét próbát venni. Apró pettyekben rakják a vér- cseppeket a próbalapra, keve­rik, kicsapatják, majd megál­lapítják: Az öné Á-s, az öné nullás, az öné meg . . . Boszor­kányos gyorsasággal, de nagy figyelemmel. Tévedni tilos ... Kis készülékkel a vérszínt vizs­gálják, majd a lappal mehet a véradó a ,,műtőbe”. A várakozóban viccelődnek:- Te, ha egy kislány simo­gatna, jobban folyna. Akkor emelkedik a vérnyomás ...- Gondolod ...?- Hát persze. Ez a Jani fiú, a felesége húzta ide kötéllel, mert olyan gyáva - hót ez a Jani ki­bírta ...- Pedig úgy vert a szíve, mint 0 döglött jércénck.- Az... •k Alig okad első véradó, Csá- kovics József is ötödször od már. Éjszakás volt o bányában, hát le sem feküdt, csak a fe­hér asztalra.- El ne aludjak .. . Előkerül a steril, tű, a mű­anyagvezetékek, s a kis nyolc­vannyolcas — így nevezik az | üveget. Meg sem rezdül a sze- í me. 1 - Tudja, én addig adok : vért, amíg lehetséges az ilyes­mi. Mert nekem ne mondja j senki, hogy még ezzel sem se- ; gítettem másokon. Egyszer mű­tötték — igaz a fülemet -, de én láttam, hogy a szomszédom életét mi mentette meg... Közben mind a négy asztal — vagy talán inkább magas heverő — megtelt, öt perc alatt lefolyik a négyszáz köbcenti, de van akitől csak háromszáz- i húszat vesznek, Somogyi László- né tanácselnöknő a nap sike­réért izgul — a hármas fekhe­lyen. Azt mondja, hogy kis köz- I ség Szalatnak, de minden em­ber eljön, aki tud. Lesznek itt | százan is, hiszen jönnek még | Magyaregregyről, Kárászról, | Köblényből. * Délután két óra. Utoljára a j falu postása jött, s elkészült a ! nap mérlege is: 78 embertől I összesen 25 liter vért gyűjtöt­tek össze e délelőttön. Tavcly egész évben a megyei véradó | állomás dolgozói 5728 liter vért J vettek le — önkéntes véradók- 1 tói. Azt nem számolta meg sen­ki, hogy ezzel hány ember éle­tét sikerült megmenteni... összerakták a műszereket, hűtőkocsiba kerültek a fiolák. Hollósi Lajosné a férjével igye­kezett hazafelé, s mielőtt be­szálltam volna a kocsiba, még- egyszer megkérdeztem: Miért jöttek el? Azt válaszolták:- Mindenki kerülhet egyszer olyan helyzetbe, még maga is. Korma Ferenc duplázódott o felhasznált sze­rek mennyisége és 1971-re 82 millió forintot tett ki a növény­védőszer és vegyszer vásárlására fordított összeg. Felmérések sze­rint az elmúlt évben o meg­mentett érték 780 millió forirvr., tot ért el, s ennek közel fele a gyomirtás eredményességéből adódott. A minden kétséget ki­záró eredmények mellett azon­ban — hangsúlyozta Salamon Gyula — még mindig mintegy 130 millió forintra becsülhető az átlagos évi kár, A növényvédelmi gépellátott­ságról szólva, megállapította, hogy a növényvédelmi szerek alkalmazása nyomán bekövet­kezett előrehaladást nem kö­vette megfelelő ütemben a gé­pesítés az utóbbi tíz évben. Mezőgazdasági üzemeinknél 1971. év végén mintegy 420 különféle típusú földi növényvé­delmi gépet tartottak nyilván. Ebből 267 gég van a termelő- szövetkezetek tulajdonában. A gépek üzemképességét, életkorát tekintve nem megnyugtató • helyzet, mert a baranyai terme­lőszövetkezetek oz elmúlt 3—4 év során az össz-géppark- j nak csak a felét cserélték ót az i új típusú, modernebb technoló­giájú Rapidtox—Super csalódra, Salamon Gyula összefoglaló­ként elmondotta, hogy a növény- védelmi munkák gépesítése te­rén 1971-ben sem érték el azt a célkitűzést, melyet Baranya megye szakvezetése a IV. öt­éves terv során feladatul tűzött; nevezetesen, hogy 1970-ig a termelőszövetkezeteknél 400-ra irányozta elő a növényvédelmi gépparkot. Figyelembe véve, hogy oz újabb típusok — e Rapidtox—Super család mór o korábbi gépeknél kapacitásban is egységenként hatékonyab­bak, akkor is csak a megyei szántó és szőlő-gyümölcsös te­rülethez számítva az említett 400 darabos előirányzat feltétle­nül szükséges lett volna. HOALLO KOMPÖTOS KÉSZLET. Újszerű az az import kompó- tos készlet, amely a Centrum Áruházban került forgalomba. Az üveg tálakat hőólló anyag­ból készítették. Ugyancsak hő­álló üvegből o'.'ú. otiák a Cent­rumban kapható barna színű Pirex lapos, mély és csemege tányérokot, omelyek találó el­nevezést — tálaló tányérok — kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom