Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
Ära: 80 flltéf Vllég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt naDlö XXIX, évfolyam, 77. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 31 „ péntek Tegnap délelőtt a pártszékház nagytermében Clést tartott a Megyei Pártbizottság. Első napirendi pontként Novics János megyei titkár ismertette a PB beszámolóját a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. Ugyancsak Movies János elvtárs volt az előadója annak a napirendi pontnak, melynek keretében a PB 1972. évi munkatervét és a pártbizottsági tagok 1972. I. félévi munkaprogramját hagyták jóvá. Ezt követően e napirendi pont keretében a PB röviden összegezte a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatának végrehajtásával kapcsolatos baranyai tapasztalatokat Gazdálkodásunk eredményei és nondjai a Menyei Pártbizottsán napirendién 1971: a termelés növekedésének üteme alacsonyabb volt az országosnál' 1972: offenzíva a gazdaságtalan termékek ellen Dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője egyebek mellett a munkahely iránti hűségről, elkötelezettségről beszélt. Olyan dolgozók mondtak fel, akik soronkívül lakást kaptak, akik éveken át társadalmi ösztöndíjat élveztek. A MÁV-igazgató a tudatformáló munka erősítését, az erkölcsi ráhatás érezhetőbbé tételét sürgette. A felvetésekre dr. Nagy József válaszolt. Megállapította, hogy a vita árnyaltabbá tette c, megyénk gazdaságának helyzetéről alkotott képet. Hangsúlyozta, hogy Baranyában a bányászat változatlanul és hosszú távon is rendkívül fontos iparág, s ennek megfelelően erőfeszítéseket kell tenni mind a műszaki továbbfejlesztés, mind az emberek fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében. A Megyei Pártbizottság az előterjesztés és a vita alapján az alábbiakban határozta meg az idei évre a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatokat: valamennyi ágazatban meg kell kezdeni a gazdaságtalan termékek felmérését, illetve felszámolását. Az építőiparban kiemelten kell kezelni a lakásépítést, s ugyanakkor a lakások elosztásánál nagyobb gondot kell fordítani a munkások lakáshelyzetének megjáví- tására. A mezőgazdaság területén: Erőfeszítéseket kell tenni az elkészült szakosított telepek mielőbbi benépesítése érdekében, kiemelten kell kezelni a zöldség- és cukorrépatermelést, illetve a szarvasmarhatenyésztést. Mindent meg kell tenni a rendelkezésre álló öntözési kapacitás kihasználására. A Megyei Pártbizottság végezetül szükségesnek tartja, hogy a területi pártbizottságok, illetve pártszervezetek fokozzák a gazdaság területén ellenőrző tevékenységüket. A pártbizottságí ülés résztvevői tájékoztatást kaptak a Központi Bizottság március 15-i ülése alapján időszerű nemzetközi kérdésekről, illetve i a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításával kapcsolatban, majd dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára tartott beszámolót megyénk 1971. évi gazdálkodási eredményeiről és az 1972-es gazdaságpolitikai feladatokról. Végül a Megyei Pártbizottság Valkai József elvtársat megerösitette megyei munkásőr-pa- rancsnoki beosztásában. Tanácskozik a mezőgazdasági tsz-ek II. országos kongresszusa Az Országház kongresszusi termében csütörtökön reggel Hovodzák István, a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. országos kongresszusának második napi munkaértekezletét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkárc, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Fehér Lajos: Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvér-szövetségeknek vezetői, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei vezetők, tudósok, írók és jelentős közéleti személyiségek. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettesének szerdán elhangzott beszédét. Tovább erősödött hazánkban a munkás—paraszt szövetség Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében meleg szeretettel köszöntőm a termelőszövetkezetek II. országos kongresszusát, — a kongresszus minden résztvevőjét, s önökön keresztül a mezőgazdasági szövetkezetek több mint egymilliós tagságát. Megkülönböztetett tisztelettel üdvözlöm ebből az alkalomból a mezőgazdaságig szövetkezeti mozgalom veteránjait, az első szövetkezetek alapítóit. Az öt évvel ezelőtt megtartott I.-kongresszus egyidőben az egész népgazdaság irányításában jelentős gazdasági és szervezeti inézkedések történtek. Most ezen a kongresszuson, újabb öt év elteltével megállapíthatjuk, hogy szövetkezeti parasztságunk megfelelt a bizalomnak, jól sáfárkodott a lehetőségekkel, s ennek eredményeként jelentősen fejlődött a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenysége, tovább erősödött a szövetkezeti parasztságunk társadalmi tudata, egysége, nőtt gazdasági ereje és ezzel tovább erősödött népi államunk politikai alapja, a munkás- paraszt szövetség! Hogyan alakult o párt és a kormány szövetkezetpolitikája a két kongresszus között, miként hatott ez a termelőszövetkezeti mozgalomra? örömmel állapíthatjuk meg: az elmúlt évek során az egész magyar szövetkezeti mozgalomban, az elméleti és a gyakorlati tevékenységben nagy fellendülés következett be. Széleskörű vita bontakozott ki a szövetkezetek helyzetéről, helyéről, szerepéről a szocializmus építésében. A viták s a gyakorlati élet tapasztalatai alapján e kérdések kikristályosodtak. (gy egységes elvi álláspont alakult ki a szövetkezet és az állam kapcsolatáról, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről, a szövetségek jellegéről stb. E széleskörű eszmecserét végső soron Megyénk gazdasága egészében a népgazdasági és vállalati terveknek megfelelően fejlődött az elmúlt évben, az egyes ágazatok, illetve termékcsoportok előállítása és értékesítése azonban meglehetősen differenciált képet mutat. A Megyei Pártbizottság tegnap napirendre tűzte és megtárgyalta az 1971. évi gazdasági munka tapasztalatait, s egyebek mellett megállapította, hogy Baranya termelésnövekedésének üteme elmaradt az országos átlagtól. Ennek magyarázata: megyénk iparszerkezetében döntő súlyú a bányászat, s miután ez oz ágazat szintentartásra állt be, illetve valamelyest csökkentette termelését, a megyei összkép is az országostól eltérő módon alakult. 1971 legfőbb jellemzői egyébként a következők. A termelésnövekedés teljes egészében a termelékenység növekedéséből származott. A mezőgazdaság bruttó termelési értéke 13,2 százalékkal nőtt, a gazdálkodó egységek nyeresége mintegy 7—9 százalékkal emelkedett, s tovább javultak a lakosság életkörülményei is. A munkások átlagkeresete 4 százalékkal emelkedett. Vannak azonban negatív jelenségek is. Csökkent az átadott lakások száma, mintegy 2 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, s néhány termék — cipő, farost, vasbeton-elemek - értékesítése kisebb-nagyobb nehézségekbe ütközött. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőjében elmondotta, hogy a szolgáltatások területén elért 5 százalékos növekedés sem jelentett számottevő javulást, s nem kedvező a zöldség- és gyümölcsfélék áralakulása sem. A gyümölcsök áremelkedése 30, a zöldségféléké 10 százalék körüli volt oz elmúlt évben. 1972 tehát egyrészről nagyszerű eredményeket, másrészről komoly gondokat kapott örökül az előző évtől. Rövid prognózis az idei esztendőre. Az ipari termelés várhatóan magasabb lesz a múlt évinél: a Szénbányáknál sem terveznek csökkenést. Az átlagosnál magasabb termelés várható a tanácsi iparban (11 százalék), a Dél-Dunántúli Kőbányánál (10 százalék), a villamoserengia-terme- lésben (18 százalék) és a Mohácsi Bútorgyárban (22 százc- lék). Új beruházás nem sok indul — mindenekelőtt a már folyamatban lévőket kell befejezni. Üj beruházás lesz egyebek mellett a számítástechnikai központ, a kenyérgyár, a gyógyszertári központ és a baromfi- feldolgozó. A tervek szerint idén 2800 lakás épül Baranyában — ebből 1250 Pécsett. A mezőgazdaság termelési értéke várhatóan 2—3 százalékkal női — s ezen belül jelentősen fejlődik a zöldségtermesztés. A MÉK által szerződésekkel lekötött zöldségmennyiség 120 százaléka a tavalyinak. A gondok egy része azonban áthúzódó jellegű, illetve előreláthatóan idén is újratermelődik. Több vonatkozásban — például az energiaellátás terén — gondot okoz egyes beruházások elmaradása: bizonyos termékek esetében értékesítési gondokra lehet számítani, mint ahogy változatlanul gond marad az immár csökkenő tendenciájú, de még mindig egészségtelenül nagyarányú fluktuáció is. Az előterjesztés feletti vitában felszólalt Ambrus Jenő, a pécsi Városi Pártbizottság első titkára, s egyebek mellett a korszerű munkaszervezésben rejlő lehetőségekre, illetve a pazarló, „nagyvonalú” gazdálkodásból következő károkra hívta fel a figyelmet. Berendezéseink, üzemeink többsége alig 50—60 százalékban kihasznált. Drága gépek állnak félnapszám üresen, csarnokok némul- nak el az első műszak befejezése után. Nem engedhetjük ezt meg magunknak, nem vagyunk ilyen gazdagok — mondotta felszólalása befejezéseképpen a pécsi városi pártbizottság első titkára. Tóth Sándor, az Aknamélyítő Vállalat dolgozója szintén a pazarlás, a könnyelműség ellen szólt. Baranya megyében soksok holdról tűntek el az elmúlt években a gyümölcsfák: egyszerűen kivágták az ültetvényeket. Zámbó István, a Bikali Állami Gazdaság igazgatója a mezőgazdasági üzemek műszaki fejlesztési elképzeléseiről szólva kijelentette: o továbbfejlődés üteme most már az ipartól függ. Ember nincs - a mezőgazdaságban is csak a műszaki fejlesztés jelent járható utat. Ennek pedig ipari előfeltételei vannak. Korszerű gépek, vegyszerek nagy tömegére van szükség — s lehetőleg úgy, hogy ne kelljen értük sorba állni. Ugyancsak Zámbó István vetette fel, hogy milyen terhet jelent a gazdálkodó egységek számára a különböző szervek, hivatalok adat-éhsége. Ezt később Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója is megerősítette. Hihetetlen mennyiségű adatot, jelentést kell a vállalatoknak készíteniük. Az adminisztrációs, illetve alkalmazotti létszám folyamatos növekedése egyebek mellett ezzel magyarázható. Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára a szocialista munkaverseny eredményeiről szólt, majd a bányászok bérezésével kapcsolatban fejtette ki véleményét. Folytatta munkáját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek U, országos kongresszusa. a Politikai Bizottság által két évvel ezelőtt jóváhagyott, a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről szóló irányelvek foglalták össze. Az irányelvek alapján, valamint o párt X. kongresszusa határozatának megfelelően egy sor jelentős intézkedés történt az egész szövetkezeti mozgalom s ezen belül a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében: — A IV. ötéves terv során tovább javítottuk és javítjuk az önálló vállalati gazdálkodás feltételeit; — lehetőségeinkhez mérten növeltük és növeljük a termelő- szövetkezetek korszerű anyagiműszaki ellátását; — a vertikális kapcsolatok kialakítása, valamint a szövetkezetek és az állami vállalatok kooperációs együttműködése érdekében jogi és szervezeti intézkedéseket tettünk; — további gazdasági és jogi intézkedésekkel segítettük a háztáji gazdaságok termelésének növelését, valamint a közös és a háztáji gazdaságok együttműködésének fejlesztését; — megfelelő intézkedéseket tettünk a termelőszövetkezetek tevékenységi körének bővítése, illetőleg a megfelelő szervezett keretek közötti folytatása érdekében, A múlt évben szövetkezeti mozgalmunk igen jelentős ese- j ménye volt az egységes szövet- ; kezeti törvény, valamint g fo- I gyasztási és az ipari szövetkezetek működését szabályzó, s a termelőszövetkezeti törvény kor- ■ szerűsítését szolgáló törvényerejű és kormányszintű rendeletek megalkotása. Kedves Elvtársak! Az I. országos termelőszövetkezeti kongresszus óta eltelt időszakban az élelmiszergazdaság — és ezen belül a mező- gazdasági termelőszövetkezetek — a párt, az állam, a társadalmi szervezetek és mindenekelőtt a munkásosztály segítségével — kedvezően fejlődtek. A mezőgazdaságon belül a közös gazdaságokban a legdinamikusabb a fejlődés. A termelés korszerűsödött, iparszerűvé vált számos területen, s javult a munka termelékeny- ; sége. A mezőgazdasági termelés országos átlagban évente 3, a közös gazdaságokban 4,7 százalékkal emelkedett. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági termelés 16 százalékos növekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A termelőszövetkezetekben az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelési érték évi 12,5 százalékkal nőtt. A termelőszövetkeztek jó munkájának igen nagy része van abban, hogy a mezőgazdasági termelés ma több mint 50 százalékkal meghaladja a felszabadulás előttit. A magyar mező- gazdasági termelés három évtized alatt elért növekedésének kétharmada az 1961 utáni időszakra esik-' tehát azóta következett be, amióta túlsúlyba jutottak mezőgazdaságunkban a termelőszövetkezetek. A belső élelmiszerellátás jelentős javulásával egyidőben csaknem megháromszorozódott a mező- gazdasági export is. A mezőgazdaság általános és szembetűnő fellendülése mellett néhány területen azonban akad még kellemetlen, az össz-társa- daimi érdekeket sértő, bosszantó lemaradás, sőt visszaesés is. Így például a cukorrépa, a dohány, és a zöldség vetésterülete csökkent. Néhány évvel ezelőtt még jelentős cukorkészleteínk voltak, — ma importálnunk kell. Ez bizony közös szégyenünk! Ügy gondolom, helyesen tenné a kongresszus, ha nyomatékosan felhívná a közös gazdaságok figyelmét; ne csak a gyorsütemben korszerűsített üzemágakban, mint a búza- és kukorica termesztésben, a baromfi és a sertéstartásban növeljék a termelést — ahol a magas hozamok már állandósultnak tekinthetők, — hanem a munkaigényes és zömében még hagyományos technológiával, kézi erővel termelő ágazatokban is, tehát cukorrépa, a dohány és a zöldségtermelésben, s a tehéntartásban is. — Azt hiszem, tisztelt kongresszus teljes mértékben egyetért azzal, hogy a szövetkezeti (Folytatás - a J, oldalon.) Ülést tartott a Megyei Pártbizottság Fellendülés következett be a szövetkezeti mozgalomban
