Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
6 I - i. AJ. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 150 éve született Pasteur Pécsi esték Dét-Franciaorszógban egy Theodor Vone nevű fűszeres karját megharapta a saját kutyája, néhány órával később ugyanez a kutya megmart egy kilencéves kisfiút —, a kutya a gyerekeket fellökte és számos harapást ejtett a kezén, lábszárain és a combján. De a legnagyobb marásokat ugyanaznap este egy fiatalasszonyon ejtette. Az ebet a gazdája nyomban megölte, felboncolták és a gyomrában szénát, szalmát, faforgácsot találtak. Kétség nem fért hozzá — a kutya veszett volt. 150 évvel ezelőtt született Pasteur, aki munkatársaival - Chamberland, Roux és Thuillier —, megtalálta a veszettség megelőzésének módját. Tudományos felfedezéseiért a világ minden tájáról özönlött Páris- ba Pasteurnak a hála és a pénz, Ebből a temérdek pénzből építették a világhíres Pasteur Intézetet, amelyet a mester 63 éves korában, 1883-ban avattak föl. Az intézet célja az volt, hogy mégfelelő lehetőségeket teremtsen a különböző igen súlyos veszedelmet jelentő járványok leküzdésére. Kezdetben oltóanyagok, vakcinák előállításával foglalkoztak. Veszettség — tudományos nevén: Lyssa -, a háziállatok és a vadon élő állatok súlyos, legtöbbször halálosan végződő vírus okozta fertőző betegsége. A vírus töményen a beteg állat központi idegrendszerében található, de jelen van a nyálban, és más mirigyek szekré- tumában is. Vérben nem igen fordul elő. Végeredményben a veszettség a központi ideg- rendszer akut fertőző betegsége. VIRUS A NYOt AGYVELEJÉBEN Pasteur 1855-ben bejelentette a Francia Akadémiának, hogy a veszett kutya által meghorapott személyek megbetegedésének megelőzésére sikeres módszert dolgozott ki. Módszere a következő kísérleti tényeken alapult. A koponya megnyitása után a nyúl agyhártyája alá oltják a veszettségben szenvedő kutya gerincvelőjének egy kis darabját. Tíz-tizenöt napi loppangási idő után a nyulat a veszettségre jellemző súlyos idegrendszeri tünetek jellemezték. Ha a veszett nyúlból lepumpálnak egy kis gerincvelőt és ezt továbbviszik egy másik nyúlba, erről egy harmadikba és így tovább, végül a sorozatos át- oltások után csökken a nyulak- ban a vírus lappangási ideje, egyre hamarabb tűnnek elő a veszettség jelei. Ezt az átoltási technikát Pasteur és munkatársai három évig folytatták, míg a tökéletesen tiszta veszettség-vírust előállították. Közben megállapították hogy a fertőzött nyulak agy- és gerincvelője teljes hosszában minden helyen egyformán virulens. Ha ezekből a velőkből steril körülmények között kimetszenek néhány centiméteres szeletkéket, s ezeket száraz levegőn tartják, akkor a viru- lencia lassan csökken, míg teljesen elveszítik életképességüket. A virulencia eltűnésének ideje változik a velőszeletek vastagsága és a levegő hőmérsékletétől függően. Minél vékonyabbak a szeletek és minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál hosszabb ideig maradnak életképesek a velőszeletek. Ilyen szárítási metodikával preparált agy- és gerincvelő készítményekkel lehet a kutyákat viszonylag rövid idő alatt ellenállóvá tenni a veszettséggel szemben. Ezt a módszert úgy végezték, hogy vírussal megfertőzik a nyulakat és hét nappal az elhullás után vesznek tőlük velődarabokat. Ezeket egy igen száraz levegőjű edényben tartják, majd ezekből a velőkből ‘tjáponta beoltanak a kutya bőre aló néhány milliméter húslevesbe szuzpenzált velőt. Mindig olyan preparátummal kell kezdeni, amely már viszonylag hosszú ideje száradt abban a bizonyos edényben, majd mindig frissebb velőkkel folytatlak. Amikor az utolsó injekcióra ks-"!t sor, a kutya elvesztette fogékonyságát a veszettséggel szemben. A vírust most már minden következmény nélkül lehetett az ilyen kutyák bőre alá, sőt agyvelejébe is oltani. SZOBOR A KISFIÚ EMLÉKÉRE így folytatta a kísérleteket Pasteur, amikor a fentebb említett fűszeres kutyájának áldozatait kezelni kezdték az új, addig teljesen ismeretlen preparátummal. Hat órával a harapások után — az orvosok j jelenlétében -, a kisfiú kapta meg az első injekciót.. . Pás- \ teur elhatározta, hogy tíz na- J pon belül, tizenhárom oltást ad a gyermeknek. Ez most már érthetően sok volt, de mégis indokolt oz alapos körültekintés a szernek emberen való kipróbálása miatt. Az injekciók : ugyanazt a hatást eredményez- j ték, amit az állatkísérletek j alapján vártok. Az utolsó injek- i dókban voltak o legvirulen- | sebb vírusok. A kezelést végig j szemlélő orvosok megállapít- j hatták, hogy a kezelésbe vont ' személyek nemcsak attól a veszettségtől menekültek meg, j amelyet a kutya harapásától I kaptak, hanem attól is, amit ; Pasteur oltott beléjük. A veszett kutya harapása után a kisfiú négy hónap múlva teljesen egészséges - állapította meg az akkori orvosi zárójelentés. A veszett kutya jellemzője: állkapocsbénulás és kancsalság A veszettségtől megmentett í Jupille nevű 14 éves kisfiúnak a veszett kutyával vívott harcát j örökíti meg a párisi Pasteur Intézet kertjében, nem messze j Roux sírjától álló kőszobor. Nagy vonásaiban így történt, hogy Pasteur megtalálta a j veszettség elleni harc hatásos : fegyverét. Csodálatos betető- j zése volt ez a kutatás egy | pályának, amelynek küzdelmes, de örömteli éveiben annyi nagy felfedezést mondhat magáénak. A veszettség és más fertőző betegség gyógyítása, illetve megelőzése érdekében végzett kutatásaival Pasteur megalapozta a mikrobiológiai biokémiát Maradandó felfedezéseket tett az optikai aktivitás és az erjedés területén is. Mikorra az intézetet felavatták, a mester már fáradt ember volt. A jövő oz intézet fiatal munkatársai kezébe került és sorra alakultak a párisi Pasteur intézet testvérei szerte a világon, így hazánkban is. Takács László Sopiana mm mm ## sorozo Könnyen elfoghatna valamilyen elmélkedős, közhelyes hangulat, hogy mi-minden titkot őrizhetnek e szolid, meghitt boxok dióbarna falai. És főleg a két utolsó, ott a szép Zsol- nay-kályha mentén, amely nagy szeles estéken monoton duru- zsolásával kíséri a boxokban ülő csendes párok sóhajtásait. Álmok, remények, vallomások, nagy igazmondások, átkarolt, remegő női vállak, napfény-illatú kontyok . . . Ezek lennének a titkok? A falak semmit nem őriztek meg. Minden csak néhány óráig tartott, az álmok szertefoszlottak, a remények többé-kevésbé ha valóra váltak, az igazmondásokról pedig kiderült... Enyhén szólva .. . Álnokság az egész. Különben sincs bérelt helye a boxokban senkinek. A boxok befogadják a népesebb társaságot is, akik elűznek mindenféle romantikát és inkább áldoznak a jó vacsoráknak, boroknak, talpas konyakoknak. — Dódikám azt hogy, „Nincs egyebem a semminél — Roma asszony szerelménél ..." Amióta ismerem a Sopiana- sörözőt, mindig is neves, igazán tehetséges muzsikusok oldották fel, a betérő vendégek fáradt feszültségét. Kis Ádi . .. (hogy aztán örökre elmenjen), később Dörömböző Géza . .. most Szálai Dodi, finom kuitu- rált prímások.- Rizlinget? Szódával természetesen ... üzletvezető helyettes: Vigh Gyula.- Tele vagyunk, de azért van egy kis időm ...- A söröző születését, korábbi éveit ismeri-e? — Hogyne! Például... egy pillanat. Elvonul, majd útközben elfogják, „bal hármas fizet!”, majd néhány perc múlva visz- szatér: — Van kint egy tábla, ezzel a szöveggel: „Ez a ház a világégés alatt épült 1942-ben ..." Hogy megfér egyetlen mondatba sürítve a pusztulás és az újjáéledés fogalrpa.- Mi volt itt, éíten a helyen? — Alacsony, földszintes öreg ház. Aztán lebontották, felépült az emeletes épület, ide alulra meg a söröző. Minden, amit itt lát, eredeti. A boxokat, faburkolatot az Iparművészeti Főiskola alkotó- csoportja tervezte annakidején. A boxok sötétre érett keményfából készültek bizonyos Windt- heim nevű asztalos mester gondos szakértelmével. Ezt nyugodtan le merem írni, mert megmarkoltam a választófalak peremét, jól meg is ráncigáltam, de nem ropogott, nem is recsegett. Jó munka, bizisten. Szabók, gombkötők, mézeskalácso- sok céh-jelvényeit idézik az ólom berakásos — színes mozoPÓDIUM EGYETEMI SZÍNPAD. KM előadás szerepel a budapesti Egyetemi Színpad műsorán. A Pécsi Belett Eck Imre három kamaradarabját hat napon át játssza ott, április tői 20-ig. Szesztay Zsolt Háry Jénai átdolgozását pedig április &-án matatják be ugyanott a pécsi Mátyás király utcai általános iskolások. JAZZOPERETT As amerikai Kénig Henderson: Diákszerelem című Jár*» operettjét próbálják a Pécsi Nemzeti Színházban. Hangszerelő: Be- hár György. Rendező: Fényes Márta. A bemutató április 14-én lesz. (Képünk: Vári Éra a darab egyik főszereplője.) ik-üvegbő! megkomponált ablakok a tervező Lakatos Artúr és a kivitelező iparművész, Johann Hugó jóvoltából. A világítótestet ölelő kovácsolt-vas „bura" megszűri a tejüveg fényét, és így együtt, a masszív asztalokkal, a falakon függő — Pécs jellegzetes utcáit falemezre örökítő — képekkel, boxokkal ároszt olyan kedves, nyugalmas hangulatot rt söröző, hogy szinte párja nincs. — És miért „söröző" a söröző?- Ez összefügg a helyiség - boxokkal történt - megosztottságával. Ez már eleve kizárja, hogy itt nagyobb társas ünnepségeket, banketteket, lakodalmakat bármikor is rendezzenek, ugyanis a vendégek el- szeparálódnak, Tehát a cél ai volt, hogy néhány pohár sör mellett az emberek elbeszélgessenek. Kezdetben itt nem is volt más, csak sör, igaz, nagyobb választékkal, mert a Szalon mellett volt Pannónia, aztán Bak sör. Barna sör meg a jóég tudja még mi nem? Mellőzték a melegkonyhát is, csupán virslit árusítottak, ruszlit, ring- lit. Ismert pécsi építész műve az egész épület és maga a söröző is, amely egyben tulajdona volt. Az első bérlőt Péntek Gábornak hívták. Marsaiék — annakidején — kitűnő ízléssel és jó üzleti érzékkel a Zsolnay- gyárral gyártatták le a porcelán étkészleteket, poharakqt söröskorsókat azzal a feltétellel, hogy a gyár — szállítás után — megsemmisíti a sablonokat: senkinek többé nem gyárthatják az emblémával ellátott tárgyakat. — Maradt e ezekből valami?- Sajnos nem - mondja Vigh Gyula, — bár Marsaiék tulajdonában van még néhány Zsolnay-termék, emlékképpen. Szalai Dodival beszélgetek — zene-szünetben. Arról, hogy kik járnak ide, kikből áll a törzsvendég-sereg. Nehéz lenne megmondani. Mindenki. Az egyetemisták — akik egyébként „Sopiana-tanszéknek” is nevezik a sörözőt - éppen úgy megfordulnak Ht, mint iparosok, nyugdíjasok, üzemi munkások, orvosok, tisztviselők, attól függően, hogy kinek mi a vonzó? A Sopiana speciális étele, a sólet füstölt hússal, vagy a jó borok, akár a zenekar, a csendes és pontos kiszolgálás? Vagy talán éppen az a tény, hogy sok más szó rakozóhelyre sajnos annyira jellemző műbőr-bevonatok, neon-fények, „sav-álló” lemezzel borított asztalok, itt nem rontják az ember közérzetét és ízlését. Mert nincs. Ami van, az minden művészi ihletből született igazi mestermunka. És most már — Dodi — jöhet a zene ... Rab Ferenc BAZSA A MACSKAJATCKBAN. Makk Károly filmet készít Örkény István híres színművéből, « Macskajátékból. Ebben szerepel az a hen- tesné is, akiről a színműben csak beszélnek, s a filmben Bázsa Éva alakítja. Családban marad? Az apró cseresznyemag szinte elvész a szorító ujjak „sa- tujában”, s így maga a művelet kissé komikuson azt a látszatot kelti, mintha Zádori mester, a körmeit manikűrözné. De ha jóban odafigyelünk, akkor látni csak igazán azt a hallatlan odaadást, feszültséget, amivel nyomon követi a mikro- forgácsot hántoló kés szemmel is alig követhető kacskaringóit. Aztán jó óra múltával, egyszerre csak oda gurítja elénk, a csontszínű gömböcskét. — Na, eltalálják-e ml van rajta ... Nem kell találgatni: ,ese- resznyevirág. Olyan élethűen, olyan magátólértetődően az, mintha a magocska önmaga produkálná származásának bizonyítékait. más szórakozással fel nem cserélné ezt a nagyon fárasztó foglalatosságot Visszatérve a mellékelt képre, bármilyen beszédes, bárhogy „reklámízű” is a beállítása, aligha lesz divatcikk a gyönyörű nyakláncokból, övékből, karperecekből. Pedig tavaly ilyentájt a Sallai utcai népművészeti boltban kiállították egy ilyen együttesét, és nagyon hamar gazdára is talált úgy hírlik tengerentúli gazdára. S azóta is oly sok az érdeklődő, hogy okár boltot nyithatna, de ahogy ő mondja, korántsem ilyen egyszerű a dolog. — Elsősorban azért, mert bizony másfél hétig is eltört, amíg egyetlen intarziás öv utolsó szemét is elkészítem, s már ezért Komolytalan rovat Képek a mi kis városunkból Nézem a Posta új, toldalék épületét. Nekem nagyon tetszik. De volna egy javaslatom. Cserélni kellene. Ez az ország egyik legszebb börtön épülete lehetne. Szép kis négyszögletes ablakod az a megnyugtató, unal más, szürke szín, ami feltehetőleg nyugodt, nem fürge gondolatot teremtene az elítéltek között, úgyhogy észre sem vennék az idő múlását. Mint épület is nagyon impozáns. Megközelítőleg olyan szép, mint a Jakováli Hasszán pasa dzsámija. Meg közel is van hozzá. Valóban ez az épület hozzájárul Pécs csinosításához és építészeti hagyományok ápolásához. Ha véletlenül ebből még ennél is szebb lesz, akkor előre is bocsánatot kérek. De nem hiszem! Marad ez ilyen! * A Művészeti Boltba beállított egy asszony “gyerekkocsival és azon tolt egy olyan, kb. másfél éves kis hapsit. A pöttöm fickó vidáman pislogott, az anyja megbeszélte amit akart és elvonultak. Másnap visszajött az anya teljesen letörve és hozott magával egy bronz hamutartót, amit a kis fickó elemeit Az asszony nagyon el volt keseredve, én azonban — aki éppen ott voltam — megvigasztaltam. — Asszonyom I Nagyon ügyes kis kölyök. Vigye el inkább az Óra- és Ékszerboltba is! * Minden újnak lelkes híve vagyok. Hónapok óta hergelnek a televízióban, hogy igyam a Star Tonicot. Kétségtelen, hogy minden új dolognak verebe vágyók, de ez a löttyökre már halványabban vonatkozik. A METAXA nevű gyanús likőr kotyvalék rögtön levett a lábamról (mellesleg nem érte meg!). Ez az állandó erőszakoskodás végül elgyengített és bementem egy cukrászdába. — Kérek egy Star Tonicot! Azt se tudták mi az? Ök is a televízióban hallottak róla. Most már makacs lettem. Ha ez ilyen jó, akkor ez a vendéglőben rejtőzik. Elbújt, de van. Nem volt! Amikor kértem, bambán néztek rám. Na — mondom — itt kehe van! Ez olyan jó, hogy csak kis ; zug kocsmákban, kerti vendég- ' lökben rejtőzik. Majd előkerí- j tem! Nem kerítettem elő! Nem rajtam múlott. Itt is olyan ismeretlen volt, mint a dán bel- j ügyi államtitkár. De csak kell lenni valahol — tört rám o kétség! Azt ami nincs, csak nem hirdetik? í De hirdetik!!! Most várom, hogy mikor reklámozzák a krahedlit, ami tetszik tudni olyasmi, hogy le kell nyomni az üveg száján egy üveggömböt, ami elzárja és I akkor a benne levő piros folyadékot máris lehet inni. És jó, mert nagy munkába kerül az üveggömb benyomkodása és az megízesíti. Azért engem valami zavar! Hogy nincs Star Tonic, az boj de nem olyan nagy. Én mástól J félek: Az, hogy ez szokásba jön és I amit nagyon hirdetnek, az rö- j videsen nem lesz. Szőllősy Kálmán [ —• Ez persze csak félmunka, noha blúzgombnak így is mutatós lenne — mondja, de igazában az a célom vele, hogy egy hasonlóan faragott barack- magba ültetve, intarzia-szerű díszt kapjak belőle. Magintarzia? ilyet sem igen hallottunk még. Aztán egy már elkészült nyakláncot és egy bakfisövet nyújt át, a közelünkben kíváncsiskodó két ifjú hölgynek, akik a mellékelt képről ítélve nagyon is beszédes tanújelét adják tetszésüknek. Tizennégy különböző élű és formájú „késsel" forogja csip- kefinomságú virágait, • motívumait, szarvas, mókus, páva- figuráit, a tucatnyi fajtájú magra, és vallja, hogy semmiféle sem merném vállalni o gyobb megrendeléseket De más aggodalom is van. Attól fél, s nem is alaptalanul, hogy e vállalkozásával veszélyeztetné az évi 6000 forintot hozó nyugdíjas állását Akkor hát inkább a szerényebbet, de a biztosabbat | mint o bizonytalant, mondja, majd alaposabb indokolásként ■ hozzá teszi még. — Lehetséges, hogy egy szövetkezet divatot, üzletet teremtene belőle, de manapság a divat olyan gyors szárnyakon jár, hogy egy ma-, gányos kézifaragó bajosan tudna versenyre kelni vele. így hót csinálom, ahogy eddig is, a magam és a családom gyönyörűségére ... P. Gy. 4
