Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ___ A^lfonnt un antüli napló XXIX. évfolyam, 49. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972, február 27., vasárnap Szerződés, érdek, barátság K ét nap rövid idő, ennyi ideig tartott a Kádár János vezetésével Romániában járt magyar párt- és kormány- küldöttség bukaresti látogatása. Ez a szűkreszabott, négy- ven-egynéhány órás utazás azonban gazdag programmal párosult és - utólag megállapíthatjuk - igen eredményes volt, valóra váltott minden előzetes elképzelést, reményt. A két ország barátsági szerződésének aláírása volt ennek a mostani látogatásnak főcélja. Annak az okmánynak megfogalmazása, amely jogi keretbe foglalja két szomszédos szocialista állam és azok népeinek jó kapcsolatát. A barátsági szerződés - miként a korábbi is — csak keret, olyan általános megállapodás, amelyet a mindennapok töltenek meg tartalommal. A magyar-román kapcsolatokat két szempontból szemlélhetjük. Mint két szomszédos, szocialista ország viszonyát, és úgyis mint annak az ezernyi szállal összefonódott kapcsolatrendszernek részét, amelyet úgy hívunk; a szocialista közösség. E mostani, bukaresti tárgyalások mindkét szempontból hasznosak voltak. A barátsági szerződés aláírásának ünnepélyes aktusát tárgyalások előzték meg. Közvetlenül előtte a két magas- szintű párt- és kormányküldöttség találkozott a zöld asztalnál, néhány hónapja pedig Péter János járt román kollégájánál, Manescunál, részben éppen a szerződés előkészítése végett. Ezek a megbeszélések (amelyek sokoldalú gazdasági konzultációval, kulturális cserével egészültek ki) felélénkítették a magyar-román kapcsolatokat és jó szolgálatokat tettek a szocialista országok közös ügyének is. Részint ezzel párhuzamosan, részint ezt megelőzően a szocialista államok közös konzultációin is nagy jelentőségű kérdésekben foglaltak egyformán állást országaink; igy például aláírták a KGST komplex programját, a Varsói Szerződés tagállamainak prágai felhívását. A mostani bukaresti megbeszéléseken is sokszor szóbakerültek azok a konkrét tennivalók, amelyek segítségével e fontos közös akciók meggyorsíthatok. A gazdasági szakemberek, a kooperáció, a termelési szakosítás lehetőségeiről tanácskoztak. A politikai tárgyalásokon pedig annak szükségessége került szóba — hogy éppen a közös érdekek, az európai biztonsági rendszer érdekében - szükség van arra, hogy a fontos nemeztközi lépések előtt álláspontjainkat egyeztessük, elhatározásainkat összehangoljuk. A z a megállapítás — amelyet a látogatást summázó eiső sajtókommentátorok tettek —, hogy a magyar pártós kormányküldöttség bukaresti látogatása fontos előrelépést jelentett a két ország kapcsolatában — jogos. Az új barátsági szerződés által kijelölt keretek között és azokon túl egyaránt megvan a lehetősége a magyar-román együttműködés további javításának. Kádár János és Nicolae Ceau- sescu is úgy nyilatkozott: országaink sokoldalú kapcsolatainak fejlesztéséért még sokat kell tenni, célkitűzéseink azonban adottak: Magyarország és Románia népei szocializmust, békét akarnak, alapvető érdekeik tehát közösek. Mint Kádár János kijelentette: Központi Bizottságunk és kormányunk teljes odaadással és lankadatlanul fog dolgozni barátságunk, együttműködésünk erősítéséért. Jószomszédság, ■ ■ H - rr ■ m r egy uttm u kodes Köziemén/ a magyar párt- és kormányküldöttség hivatalos baráti látogatásáról Romániában A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghívására 1972. február 24—26. között hivatalos, baráti látogatást tett Romániában a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- küldöttsége. A látogatás során aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A küldöttség megtekintette a bukaresti Szerszámgép- és Aggregét Gyárat, látogatást tett az új fővárosi lakónegyedben, találkozott a dolgozókkal. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségét mindenütt meleg rokonszenwel fogadták, ami a magyar és a román népet összefűző testvéri barátság kifejezése. A két ország párt- és kormányküldöttsége között megbeszélések folytak, amelyeken részt vettek: Magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Fock Jenő, a Magyar Szof cialista Munkáspárt Politikái Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Vályi Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Román Szocialista Köztársaságban. Román részről: Nicolae Ceau- sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ion Patán, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök-helyettes, Cor- neliu Manescu, a Közp. Biz. tagja, külügyminiszter, loan Cotot, a Központi Bizottság tagja, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete a Magyar Népköz- társaságban. Az őszinte, baráti légkörű tárgyalások során, a felek tájékoztatták egymást pártjaik és kormányaik tevékenységéről. Megállapították, hogy mind a Magyar Népköztársaság, mind a Román Szocialista Köztársaság jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Átfogó véleménycserét folytattak a két .párt és a két ország kapcsolatainak helyzetéről és távlatairól, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A magyar—román barátságnak mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak. A magyar és a román nép legjobb fiai küzdöttek a két nép barátságáért, egyesítették erőiket és forradalmi harcot vívtak a szabadságért és a társadalmi haladásért, az egykori magyarországi és romániai uralkodó osztályok nacionalista, o nemzetiséget elnyomó, a magyar és a román dolgozókat egymás ellen uszító politikája ellen. A kommunisták vezetésével a két ország munkásosztálya, forradalmi és demokratikus mozgalmai kifejezésre juttatták nemzetközi szolidaritásukat, kölcsönösen támogatták egymást a nemzeti és társadalmi felszabadító harc bon és a magyar és a román nép közötti barátság következetes mozgató erejének bizonyultak. A magyar és a román nép a fasiszta elnyomás alóli felsza- badulásukf után, a hitlerirmus elleni háború fő terhét viselő Szovjetunió történelmi jelentőségű győzelme eredményeként kialakult kedvező nemzetközi föltételek között kezébe vette sorsának irányítását, a szocializmus útjára lépett, s egyszer s mindenkorra véget vetett a kizsákmányoló osztályok szította ellenségeskedésnek, A munkáshatalom győzelme új lehetőségeket teremtett a magyar és a román nép, Magyarország és Románia kapcsolatainak gyökeres megjavításához és széleskörű kibontakoztatásához. A két nép között tartós barátság jött létre a proletár internacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tiszteletben tartása, a szuverenitás és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elvei, az együttműködés és testvéri segítség alapján. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság kapcsolatainak bővítése és a két ország együttműködése a magyar és a román nép, a szocialista világ- rendszer javát szolgálja. Ennek kiemelkedő eseménye ■ olt az 1948. január 24-én aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző(Folytatás a 2. oldalon) Sikeresen földet ért a Lima—20 Moszkvo A Luna—20 automatikus űrállomás visszatérő egysége, tartályában a Hold kontinentális térségében összegyűjtött holdkőzettel pénteken, magyar idő szerint 20 óra 12 perckor „menetrendszerűen'' földet ért a Szovjetunió előre kiszámított térségében — közölték hivatalosan Moszkvában, Ez azt jelenti, hogy az űrállomás felbocsátása, kivételesen bonyolult körülmények között végrehajtott sima leszállása a Holdra, a speciális villanyfúró fények Szokolal fstvón felvétele berendezéssel megoldott automatikus kőzetminta-felvétel és végül az értékes „holdcsomag” hazaszállítása pontosan az előre megszabott programnak megfelelően ment végbe. A visszatérő egység a kazahsztáni szovjet kozmikus kikötő közelében, Dzsezkazgan helységtől negyven kilométerre észak-nyugatra ereszkedett le, azaz gyakorlatilag ugyanazon a helyen ért Földet, ahol másfél évvel ezelőtt elődje, a Luna—16. Mindazonáltal a visszatérő egység érkezését készenlétben váró kutató csoportok munkája nem volt zavartalan. Viharos szél, erős hófúvás és alacsony felhőzet akadályozta a kutatást. Ennek ellenére a visszatérő egységet sikerült biztonságba helyezni. A Luna—20 a hold. kutatás történetében elsőízben szerzett a földi tudomány számára a holdtengereknél feltehetően régebbi képződményeket tartalmazó területről, a Hold felszínének 84 százalékát alkotó hegyes vidékről talajmintákat. Vizsgálatuk döntően hozzájárulhat az égitest keletkezésével kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó hipotézisek eldöntéséhez. A talajmintákat átadják a Szovjet Tudományos Akadémia munkatársainak tanulmányozás végett. A tudósok sokat várnek az Apollo űrhajók személyzete, illetve a Luna-16 által földrészéi lított holdtengeri talajminták és a most érkezett hegyvidéki kőzet összehasonlító vizsgálataiból is. E tárgyban megállapodás van érvényben a szovjet és amerikai holdkutatók között, amelynek alapján később a Luna—20 unikáiis szállítmányát az amerikai kutatóknak is rendelkezésére bocsátják. Hazaérkezett a magyar pártós kormányküldöttség Bukaresti! KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla üdvözli Kádár Jánost Bukarest: Szombaton délelőtt elutazott Bukarestből a magyar párt- és kormányküdöttség, amely a Román Kommunista Pánt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa meghívására Kádár János, az MSZMP KB első titkára' vezetésével hivatalos baráti látogatást tett Romániában. Delegációnk Nicolae Ceau- sescu, az RKP főtitkára, az Államtanács elnöke és Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke társaságában motoros rendőrök díszkíséretében érkezett szálláshelyéről a magyar és román zászlókkal feldíszített Otopeni nemzetközi repülőtérre. Útközben, amerre a gépkocsisor elhaladt, a román főváros lakóinak tízezrei üdvözölték magyar és román zászlókat lengetve delegációnkat és a román államférfiakat. Az ünnepélyes /repülőtéri búcsúztatáson megjelentek: Emil Bodnaras, az Államtanács alel- nöke, Manea Manescu, a KB titkára, az Államtanács alelnö- ke, Paul Niculescu-Mizil, a KB titkára, Gheorghe Pana, a KB titkára, Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács elnökhelyettese, Virgil Trofin, a Román Szakszervezetek Általános Szövetségének elnöke, Ilié Verdet, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjai. Ott voltak a búcsúztatásnál a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, az Államtanács és a Kormány tagjai, a társadalmi szerzetek és intézmények vezetői, a tábornoki kar tagjai. Jelen voltak a bukaresti magyar nagykövetség és kolónia tagjai, továbbá a román fővárosban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A repülőtér betonján díszszázad sorakozott fel. Az egység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd felcsendültek a két ország himnuszának hangjai, miközben 21 díszlövés dördült el. Kádár János Nicolae Ceausescu társaságában ellépett a díszszázad előtt és üdvözölte a katonákat. Küldöttségünk ezután búcsút vett a diplomáciai képviseletek vezetőitől és a repülőtéren megjelent román személyiségektől, Bukarest dolgozóinak képviselői, tői. Kádár Jánost és Fock Jenőt Nicolae Ceausescu és Ion Gheorghe Maurer kísérte o repülőgép feljárójáig. Itt a román vezetők baráti kézszorítással, szívélyes öleléssel búcsúztak a magyar vendégektől. Helyi idő szerint tíz óra után néhány perccel emelkedett a magasba a TU—134-es külön- repülőgép, amelyet az országhatárig q román fegyveres erők sugárhajtású vadászgépei kísértek. .Budapest:: Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével szombat délelőtt hazaérkezett Bukarestből a hivatalos, baráti látogatáson a Román Szocialista Köztársaságban járt magyar párt- és kormányküldöttség, A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Vály Péter, a Minisztertanács elnök- helyettese, Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, valamint Martin Ferenc, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete. A magyar párt- és kormány- küldöttség látogatása során eszmecserét folytatott a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság kormányának képviselőivel, az országaink közötti együttműködés fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás alkalmával sor került az új magyar—román barátsági együttműködési és köcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírására is. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren, Aczél György, Biszku Béla, Fehér Lajos és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, a Központi Bizottság osztály- vezetője, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője fogadta. Jelen volt loan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. * A ft *
