Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

4 DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. február 20. Pályaválasztás és a realitások Mindenkiből nem lehet autószerelő A pdtyoválasztéssol kapcso­latban nem lehet elégszer a nealrtósokra hivatkozni. Furcsa tolón, hogy a fiatalok előtt ak­kor hivatkozik az ember a té­nyekéé, amikor még az egész élet, a „nagy lehetőségek” áll­nak előttük. De a tapasztalatok bizonyítják, hogy még mindig mm hiszünk kellőképpen a Megváltoztathatatlan adottsá­gokban. Mert érthető az, ha fizikai dolgozó és értelmiségi szülők egyaránt értelmiségi fog­lalkozásban látják gyerekeik jö­vőjét (az előbbiek 58 százalék­ban. az utóbbiak 87 százalék­bon). Ugyanakkor országosan az összes lehetőség 75 százalé­ka fizikai pálya! Hogy más pél­dát ne említsek: az elmúlt években országoson 20—25 ezer volt csupán az egészségügyi okok miatt téves pályaválasz­tások száma. Finiséhez közeleg az idei pó­lyaválasztás. A szakmunkás­képzőkbe és szakközépiskolák­ba a jelentkezések határideje február 20. volt. A felsőoktatási Intézményekbe március közepé­ig lehet jelentkezni. Végleges adatok még nem állnak az ille­tékesek rendelkezésére, de szá­mos jel mutat arra, hogy Ba­ranyában a korábbi évekhez ké­pest nincs sok változás. Pécsett a szakmunkásképző intézmé­nyekbe eddig 650—700 jelent­kezés futott be. Változatlanul az autószerelő, a karosszéria laka­tos vezet a népszerű szakmák között. És változatlanul 9enki sem jelentkezett vasbetonsze­relőnek, öntőnek vagy Icovács­I nak. Az utóbbiakból ezévben is­I mét nem indul képzés. A Hirdi Kenderfonóba Pécsről, ahol köz­ismerten kevés a női munkale­hetőség, mindössze egy, azaz egy lány jelentkezett. Sütőta­nulónak ezideig Pécsről még senki sem akar menni. Kényszeríteni természetesen senkit sem lehet. De az igazság mégis az, hogy nemcsak a szü­lők és a fiatalok választanak szakmát, hangm a szakma is a fiatalokat Rátermettségük alapján, de ha kell, sajnos, át­irányítással is. Ha valaki a megjelölt két hely közül nem nyeri el az elsőt, akkor auto­matikusan a második szakmába irányítják. S ha az sem megy, akkor június 5. körül a munka­ügyi osztályok megpróbálnak közvetlenül fizikai munkát java­solni a gyerekeknek. Nem ke­vés, 100—150 fiatal szokott megjelenni az ilyen közvetíté­seken Pécsett Vannok órvendetesebb ten­denciák is. Habár változatla­nul a pályaválasztáskor érez­hető a rövidebb idő alatt ka­matozó szakmák, pályák vonzá­sa, mintha megtört volna a jég. Egy megyei felmérés szerint Baranyában a gimnazisták és szakközépiskolások között 8—12 százalékkal magasabb a fizi­kai dolgozó szülők gyerekeinek aránya, mint az ország más kö­zépiskoláiban. S ez az arány az első osztályokban a legma­gasabb! Van eredménye tehát az erőfeszítéseknek. És még valami: 1972-ben a pályaválasztás városi gazdái már mintegy 150 jelentkezési la­pot küldtek az általános iskolai pályaválasztási felelősöknek, s ezeknek a gyerekeknek avatott szakemberek ajánlottak pályát. | A városi tanácsnak a napokban hozott döntése a városi pálya- választási tanácsadó felállítá­sáról remélhetőleg további ösz­tönzést ad ennek a munkának, igények és realitások egyezte­tésének. Marafkó László Ingyenes jogi tanácsadás A Hazafias Népfront Vas megyei Bizottsága Szombat­helyen megszervezte az ingye­nes jogi tanácsadást. A lakos­ság örömmel fogadta a kezde­ményezést: egy-egy alkalommal harmincon-negyvenen élnek az új lehetőséggel. Az ingyenes jogi tanácsadáson — havonta egy alkalommal — az ügyvédi munkaközösség tagjai, bírók, ügyészek válaszolnak a kérdé­sekre. Most azt tervezik, hogy a já­rási székhelyeken is megszerve­zik az ingyenes jogi felvilágo­sítást Mennyi út- és közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni Pécsett? Egy korábbi miniszteri rende­let realizálódott Pécsett, ami­kor a Városi Tanács elfogadta az út- és közműfejlesztési hoz­zájárulás mértékének megálla­pításáról szóló javaslatot. A rendelet lehetővé teszi, hogy az állami beruházásban végzett közművesítés, továbbá út- és járdaépítés költségeinek meg­határozott részét a közvetlenül érintett építési telkek tulajdo­nosaira hárítsa át a tanács. A hozzájárulás fizetését a minél nagyobb számú lakó- és üdülő­telkek kialakításának igénye indokolja. A közművesítéssel, üt­és járdaépítéssel kapcsolatos A szétszórt szemétre bújnak elő... Patkányok Újmecsekalján — Ott mászkálnak kérem a j Mecsek Áruház előtti téren, a I tejbolt, a húsbolt, meg az élei- j miszerbolt melletti kis sikátor- j ban. Ha arra megy valaki, visz- szabújnak a csatornába, de aztán újra előjönnek. A múltkor még a telefonkábelt is szétróg- ták. Még a végén, elszaporod- j nak a patkányok Újmecsekal- ján — keresett fel bennünket telefonon Kovács Arnold újme- csekaljai lakos. — Azt is hal­lottam -r- bár nálam nincsenek — hogy helyenként a fűtés cső­vel mentén és a szellőzőkből svábbogarak és más efféle ro­varok is bejutnak a lakásokba. ! Tenni kellene valamit! A sztár Tormába „utazott Trófeabírálat Sellyén — Az én bikámat 7 évesre becsülték, az agancs egyik ol­dala villás, o másikon meg négyágú korona van ... Erre én mínusz három pontot kaptam, de ott Pesten 1-est adtak érte. — Meg kéne azt nézni még- egyszer... — Így látatlanba persze ne­héz, az tavaly volt... Parázs vita fogadott bennün­ket pénteken délelőtt Sellyén, a művelődési házban megtartott trófea-bíráló összejövetelen. Talán ez bizonyítja leginkább azt, amit a bírálat végén Páldy Géza, megyei vadászati felügye­lő mondott: — Három éve minősítjük a baranyai vadászok által kilőtt szarvasok, őzek, vaddisznók tró­feáit, s az eredmények egyre jobbak, a vadászok egyre több lelkesedéssel, hozzáértéssel és figyelemmel végzik ezt o mun­kát .., A vadászat munka? A kérdés kézenfekvőnek látszik, hiszen a köztudatban hobbyként él. And­rás István vadászmester adja meg a választ: — A vadállomány fejlesztésé- nak alakítása komoly munka. Egyrészt azokat a szarvasbiká­kat kell kilőni, amelyek az ál­lományt rontanák: trófeáik so­hasem érik el a fejlődési rend­ellenesség miatt a kívánt szép­séget. Azt hiszem, ezt a legne­hezebb megítélni, s igazán jó szem kell hozzá. Másrészt eljön az állat életében az az év, ami­kor legszebb a koronája — utána mái egyre romlik a fej­DR. BALASSA LÁSZLÓ a III. kerületi tanácsi hivatal elnökhelyettese: — Igen, mi is tudunk róla, hogy elszaporodtak a rágcsálók Újmecsekalján. Tavaly március­ban, a tanácsválasztások előtti jelölőgyűléseken merült fel elő­ször ez a probléma. Négy 39-es Dandár úti lakos szólalt fel, s elmondták, hogy a hétemele­tesek között patkányok bújtak ki a csatornából, s ott szalad­gáltak a füvön, ahol a gyere­kek játszanak. A panaszt to­vábbítottuk oz illetékeshez, a kerületi KÖJÁL-hoz, ahonnan a lakók választ kaptak, miszerint a patkányirtás meghaladja a kerületi KÖJÁL erejét. Csak városi szinten lehet megoldani. A válasz logikus és elfogad­ható, mert a patkányok a csa­padékvíz elvezetésére szolgáló csatornákból bújnak elő, s ezek a csatornák az egész várost behálózzák. Hiába irtják a pat­kón# Újmecsekalján, ha egy­szer ezen a hálózaton a város más részeiből, idejuthatnak, -Mi konkrétan annyit tettünk az ügy­ben, hogy rendőrileg betiltattuk a guberálást. Az utóbbi időben ugyanis igen elterjedt a sze­métben turkálás, s a kukás edé­nyek mellé szórt szemét való­ságos éléskamrája a patká­nyoknak. JÁSZBERÉNY) ANDRAS, az egyik felszólaló, a 39-es Dandár út 5/b-ből: — Tavaly, egy márciusi na­pon arra lettünk figyelmesek, hogy nagyon ricsajoznak a gye­rekek, lenn a ház előtt. Nézek ki az ablakon, vajon mitől örül­nek úgy o gyerekek. Látom, hogy a kukás edények körül egy jólmegtermett patkányt za- I varnak körbe-körbe. Szerencsé- J re az egyikük gyorsan befedte egy téglával a csatorna nyíló- ] sát, a patkány nem tudott visz- j szamenni, aztán egy kővel ! agyonverték, majd a farkánál ; fogva nagy diadallal hordozták, j Rákövetkező vasárnap aztán : megint patkányok futkostak a j parkban. Szóvátettük a jelölő- | gyűlésen, s később írásban azt a választ kaptuk, hogy csók az intézményes, az egész városra kiterjedő irtás segíthet. Bár én azt hiszem, a lakókon is sok múlik. Sokszor melléöntik a sze­metet, s a patkányok. abból híznak. S ugyanígy van ez a boltoknál is. Kihordják a sze­metet, ettől a bolt belül ugyan tiszta, de a környéke koszos. S még valamit. Jónéhány éve lakom itt. Uránban, de csator­natisztítókat csak egyszer lát­tam. Egy nagyobb eső után csak úgy zuhog a víz az utcán, nem tudják elnyelni a csator­nák. Talán ez is egyik oka: a piszkos csatorna. DR. KARÁCSONYI ETELKA, a Városi KÖJÁL főorvosnője: — Folyik- intézményes pat­kányirtás Pécsett, bár erről, az újmecsekaljai problémáról mi nem tudtunk. Sajnos, a nagy- j városokkal együtt jár ez a gond. Budapesten például mér egy éve. végzi az egész városra kiterjedő patkányirtást a Bábol­nai Állami Gazdaság. Az ilyen intézményes, az egész városra kiterjedő irtás azonban hatal­mas összegekbe kerül. Egyet tehetünk: a Pécsi Köztisztasági Vállalat féregirtó részlegével közösen megvizsgáljuk az új­mecsekaljai „patkány-ügyet”, s megtesszük a szükséges intéz­kedést. Bár itt szeretném felhív­ni a figyelmet, hogy a maga módján mindenkinek kötelessé­ge segíteni. Ne szórják a sze­méttárolók mellé a szemetet, mert akkor szinte hiábavaló minden erőfeszítés. A svábbo- garakka! kapcsolatban pedig annyit, hogy, sajnos, a meleg csövek melletti járatokon na­gyon könnyen feljutnak a laká­sokba. Aki ilyent észlel, saját költségén kell — természetesen szakemberrel — kiírtatnia. A Köztisztasági Vállalattal közö­sen végrehajtandó akciónkról pedig tájékoztatni fogjuk a la­kosságot. várjuk az ered­tényleges költségek természete­sen jelentékenyen meghaladják a befizetendő hozzájárulás ér­tékét. A jelenlegi pécsi telek- kínálatot ű tanács e célra for­dítható fejlesztési alapja hatá­rozza meg, ezért szükséges a telekellátásba, illetve a terüle­tek előkészítésébe bevonni ú magánerőket is a rendeletekben megállapított mértékben. Pécsett a következőképpen szabályozták az út- és közmű- fejlesztési hozzájárulás mérté­két: villany 1500, víz 3000, szi­lárdburkolatú járda 1500, por­mentes közút 3000, szennyvíz- csatorna 6000, gázvezeték 2000 forint, ha a telket lakásépítés céljára használják fel, üdülő­telek esetén a villany, vízveze­ték és a szilárdburkolatú járda létesítési költségének 60 száza­lékát kell befizetni, közútra, szennyvízcsatornára és gázveze­tékre az előbbi kategória sze­rinti hozzájárulás fizetendő. A hozzájárulás kivetésével azonban nem kívánnak túlzott terheket róni a magánépítőkre, ezért úgy határoztak, hogy va­lamennyi létesítmény megvaló­sulása esetén a fizetendő hoz­zájárulás családi ház építésére alkalmas telkeknél 10 000, a tár­sasházaknál lakásonként 7500, beépített úszótelek esetén laká­sonként 5000 forint a felső ha­tár. Egyes létesítmények elma­radása esetén a hozzájárulás összegét arányosan csökkentik. A hozzájárulás fizetésére annak kivetésekor két évig terjedő fi­zetési kedvezményt adnak. Kíváncsian ményt! Panics György X*> I * ír r Tuaoszures — 3000 forintért Kormányrendelet írja elő min­denki számára a kötelező tüdő­szűrő vizsgálatokon való meg­jelenést, mégis sokan nem tel­jesítik ezirányú kötelezettségű­ket. A tüdőszűrő állomás így nem tud folyamatosan dolgozni, mert vannak,, akik egyszerűen nem hajlandók időben vizsgá­latra menni. A kormányrendelet viszont azt is előírja, hogy aki a felszólítás ellenére sem megy szűrővizsgálatra, 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A III. kerületi tanácsi Hivatal­nál ezt újabban igen szigorúan veszik, s jelenleg közel száz ember ellen folyik szabálysérté­si eljárás. Először elbeszélget­nek az illetővel, s ha ennek ha­tására sem megy, akkor fizet. Ha ekkor sem tér jobb belátás­ra, rendőri elővezetésre is lehe­tőség van. Csak üdvözölni lehet a Hl. kerületi Hivatal szigorúságát. A tüdőszűrés célja mindenki előtt világos. Aki előtt nem, az fizet. Aztán úgyis megy. De miért nem először, a szabályszerű ér­tesítésre?-cs-gy. — S^getvéron a Zrínyi térre 'költő-;’: oi Mrgenforgalmi Hi vatcl. Rövidesen a város köz­pontjában a Zrínyi lene költö­zik a várból a Mecsek Tourist kirendsltsege. A növekvő ide- geníoria'om érdekében az Oroszlán SztV'ó fő'dszintjén he­lye*'. phnl ebben az évben ú* s-' ' okkal — va'uta útvá!':'’ V s'emályjegy áru­sítás. szú á-Foglalás, hazai és külföldi túrák szervezésével áll a turisták rendelkezésére. dísze. Ezt az utolsó „legszebb” évet kell kivárni, a fejlődés te­tőpontját, s az eredmény nem maradhat el... A pénteki, utolsó trófeabíráló összejövetelen 30—35 vadász vett részt, harminc őz-, tizen­kettő szarvasagancsot és egy ezüstéremre értékelt vaddisznó­agyarat hoztak el. Forgatták a mérőszalagot, számolgatták az agancsok ágait, szemrevételez­tek, mértek, tanulmányozták az állatok alsó állkapcsában lévő fogakat. Az életkort a fogakról lehet a legjobban megítélni. Az agancsok súlya, szárhossza, ágainak száma, színe és gyön- gyözése egyaránt befolyásolja a minősítést. A nap eseménye András István öztrófeája lett volna, de nem tudta elhozni. A javaly lőtt ~ és nemzetközi hírnevet szerzett — őzkorona Torinóba utazott, a világkiállí­tásra. Hosszúhetény, Pécs, Sásd és Siklós után a sellyei bírálattal befejeződött a baranyai agan­csok szemléje, értékelése, most az eredmények feldolgozása következik. Az eredményeket még titok fedi de úgy hírlik, hoqy Siklós környékén került te­litekre a legértékesebb szarvas- Trófea — nemzetközi aranyér­mes ,,. * ’ Kozma Ferenc A pénznek von szaga. „Te voltál az utolsó...” A kicsit maliciózus és meglehe­tősen forgatható értelmű val­lomás ez esetben nem -egy hölgynek szólt hanem egy százforintosnak. Ismeretlen tu­lajdonosa rá is irta a bankó­ra a búcsúmondatot, úgy lát­szik kevésnek találta a mind­annyiunk leikéből fakadó só­hajt, amely utolsó százasun­kat kíséri ... — Nem vigyáznak az embe rek q pénzre — mondja Lei- pám Istvánná, a Magyar Nem­zeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának főpénztáro­sa —. nagyon sokszor találka- zom összefirkólt, rongyos, sza­kadt papírpénzzel . . , A mondás szerint a pénz­nek nincs szaga. A főpénztá­ros szerint igenis van — leg­alábbis azoknak, amelyeket valamilyen félreeső helyen tá­rolt bizalmatlan tulajdonosuk. Az eldugott pénzek illatoznak, s némi szimattal azt is meg lehet állapítani, milyen rejtek­helyei találtak legalkaimq­Virág a főpénztárosnak sabbnak bankóik őrzésére a mai „Harpagonok". — Számoltam már dohszagú pénzt, megfordult a kezemben egérillatot árasztó köteg, amelybe az egerek is bele­kóstoltak már, akadt füstsza gú, olajszagú papírpénz — és olyan is, amelyet hosszú ideig egy disznóólban tartottak . . . A pénztárfülke izolált, el­zárja a főpénztárost o munka­társaktól, az ügyfelektől. De kívül kell hagyni a gondokat is, számolás közben egy má­sodpercre sem lehet elkalan dozni. Mégis, miközben va­rázslatos gyorsasággal olvas­sa a pénzt, mosolyog, olykor egy-egy szót is vált az ügyfe­lekkel, akik törzsvendégek már a pénztárfülke ab'akánál — és sokszor neki mondják el ügyes-bajos dolgaikat, taná­csot kérnek, mesélnek. Leipám Istvánriénak közben százezrek szaladnak át a kezén. Ezt a- figyelem-megosztást csak na­gyon hosszú gyakorlattal lehet elérni. Leipám istvánné tíz esztendeje a pénzzel keresi meg a pénzét... Abban a pillanatban, ami­kor belep a pénztárfülkébe, számára a pénz „elveszti ér­tékét”, színes papírlapokat számol. Egészen addig, míg le nem telik a munkaidő. Mert attól kezdve ö is házi­asszony, pénzt számoló, be­osztó, gazdálkodó nő. — Otthon is én kezelem a pénzt — mondja —, itt nap mint nap meg kell tanulnom beosztani, így talán a magán­életben Is jobban megy .,. t Kölcsönkérnie kellett már? — Eddig még nem ... A fizetésnapokat megelőző időszak mindig a legerősebb, tőle viszik a pénzt a nagyvál­lalatok, intézmények megbí­zottai. Ilyenkor fokozza egy kicsit a tempót, hogy senki­nek se kelljen sokáig várni, az amúgy is nagyon várt pénz­re. Az ügyfelek pedig nőna­pon virággal, bonbonnal ked­veskednek, a törzsvendégek pedig már jóelőre kioktatják az újonnan jöttékét, hogyan kell viselkedni a pénz közelé­ben. Segíteni legfeljebb a tü­relmükkel tudnak, és azzal, hogy szép kerek összegeket hoznak, azzal könnyebben boldogul a pénztáros. Itt nem lehet „leltárhiány", a „színes papírlapoknak” min­dig fillérre egyezni kell. Je­lentős összegek futnak át a kezén, és van egy meghatá­rozott mennyiség, amit na­gyon szívesen számol: 2500 forint. Ennyi a fizetése. □. Kónya I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom