Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
MTI február». DUNANTOLI NAPLÓ 3 Megkezdődött az V. ötéves terv előkészítése Pécs kiemelt felsőfokú központ Baranya, Tolna, Somogy és Zala a hosszú- és középtávú területi tervezés dél-dunántúli körzete Jutalom az exporlfeltételeket te jesiií állalienyészlíi gazdaságénak Lassúbb ütemet! Még csak a IV. ötéves terv második évének az elején tartunk, de a Városi Tanács intézkedése kapcsán máris megkezdődött o város ötödik ötéves komplex fejlesztési programjának előkészítése. A város és vonzáskörzetének fejlesztése egymással kölcsönkapcsolatban van. Ebből következik, hogy városunk megalapozott fejlesztési programjának előkészítése nem nélkülözheti Baranya megye, sőt Dél-Dunántúl várható és tehetséges fejlesztési változatainak feltárását. Pécs városfejlesztésének tervezését a Pécsi Tervező Vállalót végzi. Ezért kerestük fel a vállalat Igazgatóját, Misch! Róbert elvtársat, akivel mindenekelőtt a területi tervezés időszerű kérdéséről beszélgettünk.- A területi tervezés, tálegységekben való gondolkodás - nem új fogalmak. Az utóbbi időben több kormányrendelet is jelent meg a területi tervezés, területfejlesztés témakörében. Mi ezek célja, lényegei — A gazdaságirányítás űj rendszerében a területi tervezés az ágazati fejlesztések területenkénti összehangolása érdekében a többlépcsős területi terv rendszer irányába fejlődik. A tervezés új rendszerében „hosszútávú népgazdasági területfejlesztési terv", „középtávú területfejlesztési terv” és „tanácsi területfejlesztési tervek" készülnek. A tervezés térbeli elhatárolása érdekében oz ország most tervezési-gazdasági körzetekre oszlik. A déldunántúli körzet Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyék. A vidéki körzetek kiemelt felsőfokú központjai: Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged és Győr városok. — Az országos, a körzet!, e megyei, valamint a hosszú- és középtávú koncepciók és tervek összefüggő rendszert képeznek. A településhálózat és minden település fejlesztésének tervezése csők ennek c tervrend- »zemek a keretében tehetsé- Ez ént jelend, hegy az V. Síéves városfejlesztési program alapvető célkitűzé- teit már nem csak Baranya megye, hanem a dél-dunántúli körzet érdekei, a tájközponttal szembeni elvárások alapján kell meghatározna j — Igen, azt jelenti.- £s mindez milyen feladatokat ró Pécsret — Mindenek előtt rögzíteni kell, hogy a kormányhatározat koncepció jellegű, és nagy Időtávlatú. Ebből következik, hogy Pécs város — hasonlóan a többi vidéld központhoz — csak fokozatosan, fejlődési ütemtől függő távlatban válhat teljes értékű tájközponttá, — A koncepció egyébként kimondja, hogy a kiemelt felsőfokú funkciót betöltő városok lakosságának száma 150-300 ezer, vonzáskörzetük lakosságszáma pedig 1—1,5 millió fő körül legyen. — E központoknak vonzáskörzetükre kiterjedően el kell lát- niok a gazdasági, igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. megyei szintű szervező. Irányító szolgáltató funkciókat, és egymásseri munkamegosztásban- több megyére kiterjedő — esetleg országos — funkciókat is. Érdemes megjegyeznünk, hogy városunk számos intézete, illetve vállalata már régóta ellát hasonló körű feladatot.- Annak ellenére, hogy távlati feladatokról van szó, milyen időszerű intézkedéseket tartana szükségesnek? — A feladat rendkívül sokrétű és bonyolult. Nagyon alapos és körültekintő előkészítésnek kell megelőznie minden konkrét döntést. Egyi legfontosabb feladatnak tartom, hogy mielőbb létrejöjjenek a területi tervezési munka megkezdésének helyi feltételei, szervei. — Beszélgetésünk elején már szó esett az ötödik ötéves tervről. Mit Ígér Pécsnek ez a tervidőszak? — A városfejlesztés alapja a termelőerők fejlesztése. A mi körzetünkben elsősorban az iparfejlesztés. A dél-dunántúli iparszerkezet kedvezőtlen, nem tartalmaz elegendő önfejlesztő tényezőt. A harmadiij! és negyedik ötéves tervidőszakban a nagyberuházások száma körzetünkben majdnem a legalacsonyabb. Fel kell tárnunk az ipar- fejlesztés reális lehetőségeit, kedvező természeti adottságaink — elsősorban a Duna és a Dráva mente — nagy értéket és lehetőségeket tartogatnak számunkra. Jelentős Iparfejlesztés nélkül nem remélhetünk dinamikus városfejlesztést. , — Mégis milyen nagyság- rendű az a keretszám, amely Pécs 1975-1980 közötti lakásigényét jelzi? — Erre a kérdésre ma még nem lehet válaszolni. Arra azonban felkészülünk, hogy az előkészítés oldaláról ne legyenek a fejlesztésnek akadályai, bármilyen lakásszám növekedés esetén sem. Az előkészítő munka során nagyfokú variációs képességet szeretivénk elérni, mind a város területeinek beépítése, mind a lakásfajták vonatkozásában. — Pécs kiemelt jellege, sajátos helyzéte és igényei nyilván sajátos és nem egyszer rendkívüli leiadatok elé állítják a tervezőket is. Hogy lehetne megfogalmazni a PTV mars poétikáját"? — A PTV a fentebb ismertetett területi elveknek és kialakult profiljának kíván szilárd bázisa lenni, tevékenységével pedig mindenekelőtt a helyi igények kielégítésére törekszik. — Az elmúlt években jelentős exportot is bonyolított a vállalat... — Az export, mint ■ szellemi termék gazdaságos értékesítésének útja, továbbra fs járható út Ez természetes. Jelenleg is vannak kötelezettségeink, de elsődlegesnek tekintjük hazai feladatainkat — Hogyan Héfí meg ön, oki korát)ban a Megyei Tanács vezető beosztású munkatársa, majd a BÁRÁNYA- TERV igazgatója volt, a megye és a város - vagy mondjuk így - a terület tervezői ellátottságát, illetve annak kihasználtságát? — Nagyon sok frfválá szakember dolgozik a területen, többé-kevésbé az összkapacitás is megfelelő jelenlegi feladatainkhoz, de a szakemberek elosztása már egyáltalán nem kedvező. A tervező intézetek óriási szellemi kapacitást halmoztak fel, a kivitelező vállalatok, hatóságok, városi üzemek és más fontos szervek pedig krónikus szakemberhiánnyal küzdenek. A tervező vállalatok között pedig sok a felesleges párhuzamosság, ami létszámpazarlással és egyidejűleg alacsony hatékonysággal jár. — Ez azt jeleni, hogy sor kerül bizonyos átszervezésre? — Azt Is jelentheti. * I.- És végül hogyan ítéli meg saját vállalatát, melynek nemrég vette át a vezetését? — Több időre van ahhoz szükség, hogy teljesen reális elemzést lehessen adni egy bonyolult szervezetről. Annyit azonban már mondhatok, hogy a jövőben több realitást kell tanúsítanunk terveinkben mmd a beruházók tényleges pénzügyi lehetőségei, mind a kivitelező építőipar felkészültségét illetően. Ezzel egyidejűleg távolabbra kell tekintenünk. És még valamit, úgy tűnik, sok a felesleges íróasztal a vállalaton belül ... Békés Sándor Az Áilatforgalmi és Húsipari Tröszt és a Terimpex Húsipari Vállalat az elmúlt évben díjakat írt ki azoknak a gazdaságoknak, amelyek á legjobban alkalmazkodnak a vágómarha- exportfeltéteíekhez. A versenyt most értékelték, az első kategóriában 50 ezer, a másodikban 30, a harmadikban pedig 20 ezer forinttal jutalmazták a gazdaságokat, amelyek — az értékelés alapján - egy év alatt sokat javítottak eredményeiken. 1971-ben az exportra átadott 134 ezer állat közül csak alig több mint 40 ezer volt „A''-minőségű, addig tavaly I43 ezer állal közül már 53 ez- j rét találtak ilyen kitűnőnek az I átvevők. í Tegnap fordult elő először j tíz év óta, hogy a zárszámadási j közgyűlésről boríték nélkül tá- ! voztak a tsz-tagok Egyházas- harasztiban, s ami a meglepő — panasz nélkül. Ebből is látszik, hogy nem érte váratlanul a tagságot Horváth Lászlónak, a tsz elnökének bejelentése, amikor a közgyűléssel közölte, hogy a 20 százalékos kiegészítő részesedést most nem tudják kifizetni, s ennek a gazdasági évnek a feladata lesz kigazdálkodni a hiányzó összeget és kiegészíteni a tavalyi jövedelmeket. Valljuk be, népszerűtlen feladat tömött pénzes borítékok nélkül végigvezetni egy zárszámadást. S hogy a közgyűlés hangulata mégsem ellenséges, inkább megértő volt, abban nem kis ®zerepe van az egyházasharaS2ti tagság informáltságának. A hat községben nincs egyetlen ember, aki ne tudná, mi épül a szövetkezeíÉgi utak Baranyában Kötélpályák Béta-bánya és a komlói központi fatelep között, István- akna és az újhegyi szénmosó. Petőfi-akna és Hosszúhetény között ma is égi füzérként vándorolnak a szenescsillék. Vasasbánya és Rücker-akna között állnak még az oszlopok, de köztük már a vasas! bánya 35 KV-os villamos-energia vezetéke feszül * Ez a kötélpálya volt Baranyában az első. Az 1893. február 17-én szálkás, kézírással írt jegyzőkönyv szerint ezen a napon helyezték üzembe Thómen és Rücker-akna között a 3300 méter hosszúságú pályát. Az ország legtávolabbi vidékéről is jöttek a kirándulók megnézni Tanácskozás Mohácson Készülnek a kongresszusra A Duna és Karesiee menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és kongresszusi előkészítő bizottsága tegnap Mohácson együttes ülést tartott Megvitatták a kongresszusi előkészítő bizottság jelentését, a termelőszövetkezetek H. országos kongresz- szusára való felkészülést, a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit, a tsz-közgyűiésen elhangzott észrevételek és javaslatok alapján. Az ülésen megállapították, hogy 02 I. kongresszus óta a szövetség 41 tag- szövetkezetének gazdálkodása erőteljesen fejlődött, a szövetkezetek halmozott termelési értéke 1967 és 1970 között 823 millió forintról 947 millió forintra emelkedett. A tsz-ek közös vagyona ugyanebben az időszakban 1061 millió forintról 1791 miiftó forintra nőtt. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt 4—5 évben hatalmas összeget fordítottak — mintegy 800 millió forintot — beruházásokra. 1957 óta a szövetséghez tartozó tízeknek a taglétszáma szinte változatlan maradt, de háromszázzal több lett a nyugdíjas és járadékos. A tagság átlagos életkora az elmúlt két esztendő alatt 51 évről 53-ra emelkedett. A szövetkezetek hatékony gazdagodását jelzi, hogy a munkaerőhelyzet romlása ellenére a tagság jövedelme jelentősen emelkedett. A felszólalók megállapították, hogy e tsz-törvény hatáséra erősödött m gazdálkodás vállalati jellege és a törvény elősegítette azt is, hogy a termelőszövetkezetek tagsága maga döntsön a szövetkezeti élet legfontosabb kérdéseiről. A vita során problémaként vetődött fel, hogy a tízeknek nem fejlődött kielégítő mértékben az együttműködése a feldolgozó és felvásárló vállalatokkal. A kongresszusi előkészítő bizottság a közelmúltban lezajlott tsz-közgyülé- sekem elhangzott javaslatokat röpítette és csoportosította. A közgyűléseken általában pozitiven értékelték a felszólalók a TOT és a szövetség érdekképviseleti munkáját, de szóltak arról is, hogy a küldöttek, illetve a TOT-tagok nem minden esetben számolnak be megbízatásuk teljesítéséről. Felvetették, hogy a Társadalom- biztosítási Bizottság munkájában való részvételt kivéve legfeljebb csak közvetett módon valósulhat meg a tsz- tagok érdekképviselete. Javaslatként hangzott el a közgyűléseken, hogy o’yan intézkedéseket kellene foganatosítani, amely a sokat emlegetett zöldségtermelést valóban jövedelmezőbbé tenné. A lentöbb hozzászólás a tsz-tagok nyugdíjrendszerével kapcsolatban hannzott el. A tegnap délelőtt megtárgyalt és e'fogadott vitaanyag rövidesen a Területi Szövetség 41 tag szövetkezetének 82 küldötte kezébe kerül. (H*a| a kötélpályán gördülő szenes csilléket. A pálya legmagasabb oszlopa 34 méter — először fából készült, s csak az első világháború alatt cserélték ki vasoszlopokra, — a hegygerincen áll a legkisebb, 4 méter magas. Két oszlop között a legnagyobb fesztávolság a vasasi víztároló felett 201 méter. Egyébként itt a legmagasabb a kötélpálya. Mondják, hogy valamikor a 30- as években szilveszterkor egy ittas kéményseprő felkapaszkodott egy csillére, mely éppen a víztároló fölé ért, amikor leállították a pályát ünnepek után megfagyva találtak rá. Igaz-e, nem lehet tudni, az azonban bizonyos az öreg Halupa vonalfelvigyázó évtizedeken keresztül (1961-ben a kötélpályával együtt is ment nyugdíjba) jónéhány- szor akrobatákhoz méltó ügyességgel szabadította ki az összeborult csilléket a duzzasztómű felett. A szakemberek szerint a 40 oszlopon függő kötélypálya korszerű, jól tervezett pálya volt (A mostaniakra ezt már kevésbé lehet elmondani.) A pályaőrök naponta ellenőrizték a pályát, postakürttel adtak jelt a megállásra és indulásra. (Most URH rádióval dolgoznak.) A csillék 45 perc alatt tették meg a 3300 méteres utat, s óránként 412 métermázsa szenet szállítottak. A kötélpálya 1961-ben ment nyugdíjba. A vasasi szén útja ekkor Hosszúhetény felé fordult, ugyanis az akkori elképzelések szerint az új akna szenével együtt hozták volna Pécsre vasúton. Az elképzelés nem rossz, s a mostani hosszúhetényi akna megnyitását célzó tervekkel jól összhangban van. Ehhez azonban új kötélpálya kellett Petőfi- akna és Hosszúhetény között. A feladó állomás és szénbunker a régi, csak a szén nem nyugat, hanem kelet felé indult 1961-ben helyezték üzembe az 1588 méter hosszúságú pályát A régit vízszintesre építették, ez 39 méter magasságra kapaszkodik fel. A törésekben aztán sokkal gyorsabban kopik a kötél. Ezen a vonalon óránként 900 métermázsa szenet szállítanak. István-akna és Üjhegy között is 1961-ben épült meg a kötélpálya. Tóth Tibor részt vett az építésben, aztán amikor elkészült az 5560 méter hosszú pálya, itt maradt segédkezni a fenntartásában. Egercsehiben helikopterrel építettek pályát, aztán Várpalota következett, ezután a hosszúhetényi „játék- pálya”, — majd utolsónak ez. Mindenütt elmaradt néhány szerelő, Tóth Tibor Pécsett talált otthonra. Pedig nem ez a ieg- ideálisabb kötélpálya a világon. Már az építkezés is 20 éves tervek alapján történt, azóta elmúlt még 10 év! — Hát jónéhány karambol volt ezen a pályán. A legnagyobb 1966 júliusában. Egymásfél kilométeres szakaszon 45— 50 szenesedény lezuhant. Csak- ném három napig tartott a munka, Persze télen nehezebb, amikor az ember keze a kötélhez fagy, s a szél cibálja a magasban. Felöltözni sem nagyon lehet, a kötélen mozogni kell. — Es tudni kell idejében el- ugrani is — mondja Dankli Rezső. Legmelegebb pillanata a leadó állomáson volt, Újhegyen. Pedig csak egyetlen csavart kellett levágnia. Amikor 4—5 csille összeszalad, s a vonókötél megfeszülve tartja a csillefüzért hihetetlen erók és feszültségek koncentrálódnak. Az elpattanó csavarok puskagolyóként repkednek. üzemzavarkor nem ritkaság amikor 5—7 műszakot is ledolgoznak egyfolytában. Az Islván-aknai kötélpálya 70 vasoszlopon feszül. A legmagasabb oszlop 20.50, a legalacsonyabb 7.50 méter. 172 méterrel mélyebben van az újhegyi fogadóállomás István-aknától. így a teli csibéket valósággal vissza kell tartani, a meghajtó motor szerepe tulajdonképpen fékezésből áll. Ezen a pályán óránként 2300 métermázsa szenet szállítanak. Komló felett 18 esztendeje gördülnek a szenescsillék. 1954- ben készült el a Béta-akna és a fatér közötti négy szakaszból álló kötélpálya. Teljes hossza 5190 méter. A többihez közel hasonlóan 10 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak az edények. A baranyai kötélpályák között ezen a pályán van a legmagasabb oszlop, a Kos- suth-aknai völgyben 42 méter magasságban haladnak a csillék, s ugyanitt két oszlop között 292.47 méteren feszül a tartókötél. Ezen a területen rövidesen ki kell cserélni egy oszlopot: várható költsége 3 millió forint. * A Mecseki Szénbányák gépészeti osztályán már hosszú ideje vitatkoznak a szakemberek, melyik a legjobb, legolcsóbb, legbiztonságosabb szállítási mód. A Szénbányák kötélpályáin 220 munkás évente 1.6 millió tonna szenet szállít Lehetséges, hogy némelyik pálya helyett jobb lenne a gumiszalag, azt is vitatják, hogy a gépkocsi szállítás a legmegfelelőbb. A kötélpálya építése a legdrágább, üzembentartása a legolcsóbb. A gépkocsi a legru- galmasab^, de annak is utat kell építeni. Annyiféle körülmény szabja meg, hogy a műszaki, gazdasági, energetika! és terep- viszonyoktól elvonatkoztatva szinte semmiféle igazságot kimondani nem lehet. Az első kötélpálya — 1893-ban — a legoptimálisabb megoldás volt Ma nagyobb a választási lehetőség, a rosszul választás lehetősége is megnőtt ... Mire új szállítási utat kell építeni, valószínűleg a döntés is a legjobb lesz. Baranyai kötélpályák. Megszoktuk a csilléfüzérek monoton mozgását, s talán csak akkor figyelnénk jobban oda, ha eltűnnének megyénk közel 100 négyzetkilométernyi szívéből. Lombos! Jené ben, milyen gépeket vásároltak, mit hozott a juhászat, mennyit fizettek rá a kertészetre, hány borjú hullott el, mennyi tejet adtak a tehenek? Amikor annakidején megszavazták a nagy beruházásokat, tudták, nehéz lesz végigvinni, de évközben még inkább kivilágosodott az emberek előtt, milyen nagy dolog az, amire vállalkoztak. Az egész további jövőjüket alapozzák meg, s ennek terheit most kell viselniök. Pár éve még a járás és a megye egyik legkülterjesebben gazdálkodó termelőszövetkezete volt a Jóbarát Tsz. Ma a közel 60 milliós programmal beindított, évi tízezer hízókibocsátású sertéskombinát már áll. Tavaly egyetlen év alatt 31 millió forint értéket hoztak létre a sertéstelep építésével. Ez évben szerelik be a belső technológiákat és az év második felében telepítenek. Már működik a* egyik takármányszárító, a takarmánykeverőt szerelik, állnak . a francia panelistállók, a szociális létesítmények, épül az üzemi úthálózat, a közművek. És ezzel párhuzamosan a tsz megkezdte földjeinek vízrendezését. A beruházások Igen nagy összegeket vesznek igénybe. Ezt már csak kiegészíteni lehet az elmúlt év néhány gazdálkodás! hibájával: csökkent a tejtermelés, nőtt a borjúelhullás, deficittel zárt a szarvasmarha ágazat, a kertészet, nem teljesítették hízósertés tervüket — és érthető, miért nem tudták a kiegészítő részesedést most kifizetni. A tsz-t ezek ellenére a fejlődés jellemzi. Növénytermesztési hozamaik ugrásszerűen nőttek, búzából üzemi átlagban 20 mázsás termést, kukoricából — közel kétezer holdon — ugyancsak 20 mázsás termést értek el. Mindkettő üzemi rekord. A közös vagyonuk öt év alatt megduplázódott s ma meghaladja a 84 millió forintot. Nagyot léptek előre a szociális juttatások terén — talán túl gyors ütemben. Mindenesetre a megyében a legmagasabb a tagság szociális ellátottsága. Tavaly augusztus 20-án csak hűségjutalom címén 700 ezer forintot osztottak ki. Ez az ösz- szeg olyan magas, hogy az év végi 20 százalékos kiegészítő részesedésnek majdnem a felét teszi ki. Minden tag tudja, ha kevesebb borítékon kívüli juttatást kapnak, akkor most az év végén több jutott volna a borítékba. Azonban a tegnapi zárszámadáson a tagság sem ezt, sem pedig a feszített beruházási programot nem kritizálta. Bíráló hangok egyedül a munkában elkövetett hibákat, a közös vagyon sérelmére okozott károkat, a hanyagságot ostorozták. Reálisan látják saját helyzetüket, nem keresnek bűnbakokat, mert közösen vágtak bele a nagy programba s most közösen viselik terheit is. De a tanulságot a jövőre nézve levonták: szerényebben kell ezután előre lépni az üzem fejlesztésében és a tagság jövedelmének növelésében is, hogy a jövő zárszámadáskor ne kelljen ismét üres zsebbel hazatérni. — Rné — Megkérdeztük Miéri- nincs Porti? Oltártól — a Kleopátráig sok- télé cigaretta kapható a pécsi trafikokban és boltokban. A választék bőséges, sokan mégis bosszankodnak: Portit szeretnének szívni, de a dohányosok által nagyon kedvelt cigarettafajta esak elvétve kapható. Egyesek csendes belenyugvással veszik tudomásul, mások azonban sérelmezik az akadozó ellátást, mielőbbi javulást sürgetve. A hiány okáról Frey András, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője a következőket mondotta s " A probléma régi — a Porti szinte állandó hiánycikk. Ez nagy gondot jelent a vállalatnak, kedvező változás a jövőben sem várható. Ezt a cigarettát Albániából importáljuk, de olyan csekély mennyiséri érkezik, hogy az igényeknek körülbelül csak tíz százalékát tudjuk kielégíteni. Talán e hó végén, vagy március első napjaiban jön a következő szállítmány. Port? tehát nincs. Kaphat azonban más külföldi füstölr'- való, s nem utolsósorban a r- gyar cigaretták: Savaria, Fecr’ Kossuth, Románc, Gemenc 0 . ,
