Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

4 DUN ANTOll NAPLÓ 1972. Január 16. 1 Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi leveEe fFotytatás az 1. oldalról.) ■Ayesftője a nemzeti egység- aek. Bár az állampolgárok zo­ne ma már különböző osztály­ét rétegszervezetekhez tartozik, t képviseletük e népfrontban ilymódon is biztosítva van, még- I is bizottságaink újjáválasztása során gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk osztályainak és különböző rétegeinek, a párttagoknak és pártonkívüliek- nek egysége tovább erősödjék. Alapvető feladat a szocialista demokrácia fejlesztése Az Országos Tanács vélemé­ny« szerint a népfrontmozga­lomnak az elkövetkezendő esz­tendőkben is egyik alapvető fel­adata lesz a szocialista demok­rácia fejlesztése. A Hazafias Népfront közjogi «erope tovább növekszik. A mó­dosított választási törvény, az új tanácstörvény, az a megfogal­mazott igény, hogy a népfront közéletünkben betöltött szerepét az alkotmány is rögzítse, arra kötelez, hogy választott testüle- teink körültekintően éljenek nö­vekvő közjogi lehetőségeikkel a választások előkészítésében és lebonyolításában, a választókés a választottak kapcsolatának szervezésében, a törvények és rendelkezések előzetes megvita­tásában. Értesse meg a nép­frontmozgalom azt is, hogy a jogok bővülése nagyobb fele­lősséggel, egyéni kötelezettség­gel jár. A tanácsok megnövekedett önállósága, népképviseleti-ön­kormányzati tevékenysége to­vább szélesíti a népfronttanács együttműködést A tanácsokkal együttműködve meg kell teremtenünk a közös gondolkodás és cselekvés lehe­tőségeit. Az együttműködés erő­sítése és gazdagítása a tanács, a népfront a lakosság közös ügye, érdeke, s egyben új erők forrása. A népfrontbizottságok ered­ményesen támogatták a gazda­sági kérdések megoldását: is­mertették a pórt agrárpolitiká­ját, a gazdaságirányítás reform­ját s ezzel hozzájárultak azok sikeréhez. Az Országos Tanács javasolja, hogy a népfrontbi­zottságok a gazdaságpolitikai tevékenységben törekedjenek a helyesebb arányok kialakításá­ra. Értékelve a szocialista me­zőgazdaság szolgálatában ed­dig elért eredményeket, teremt­senek lehetőséget, hogy a ko­rábbiaknál nagyobb figyelmet kapjanak az ipar, a kereskede­lem, a kommunális szolgáltatás ágazatai is. Segítsük elő a IV. ötéves terv fő céljainak megvalósítását A legfontosabb feladatunk: elősegíteni a IV. ötéves terv fő céljainak megvalósítását Tá­mogassuk a kormányzatot a népgazdasági egyensúly erősí­tésében, a hatékonyabb terme- Jési szerkezet kialakításában. Segítsük elő, hogy állampolgá- íSöink egységesen értelmezzék alapvető gazdaságpolitikai fel­adatainkat, és készek legyenek azokért saját területükön is min­dent megtenni. A népfrontmozgalom eddig is sokat tett a szövetkezeti gon­dolat elterjesztéséért Szorgal­mazza ezután is a szövetkeze­tek fejlesztését, s ezen belül a munkásellátó, lakásépítési, s más hasonló szövetkezetek lét­rejöttét Az országos tanács javasolja, hogy az időszerű tennivalókon túl a népfrontmozgalom segítse a helyes közgondolkodás kiala­kulását Mindenekelőtt arra tö­rekedjünk, hogy erősödjön az olkotó, termelő, dolgozó ember tisztelete. Lépjünk fel a közpén­zek herdálói, az ügyeskedők, a paragrafusok réseit kereső, pro­tekcióból, összeköttetésekből élő, felelőtlen elemek ellen. Teremt­sünk közhangulatot a társadal« mi visszásságok, az önzés elíté­lésére. A népfrontmozgalom egyik hagyományos munkaterülete a város- és községpolitika. Felhívjuk a népfrontbizottsá­gokat hogy az eddig tapasztalt lelkesedéssel vegyenek részt a különböző társadalmi akciók- j ban. Szorgalmazzák és segítsék | elő az óvodák, bölcsődék, a kol- tégiumok tervezését és építését A népfrontbizottságok tegyenek .meg mindent a levegő és a víz szennyeződése, a zajártalom csökkentésére. Tűzzenek napi­rendre minden olyan közérdekű kérdést ami a lakosságot az adott területen érinti. Az Országos Tanács helyesli, hogy a népfrontbizottságok egyre behatóbban foglalkoznak a városiasodás időszerű kérdé­seivel; tanulmányozzák a mai falu életének, arculatának for­málódását; megfelelő tájéko­zottságot szereznek a helyi üze­mek, vállalatok, termelőszövet­kezetek fejlesztési terveiről, s ezek ismeretében politizálnak a lakóterületen. A népfrontmozgalom csaknem egész működés^ az aktivisták önként vállalt, szabadidőben végzett munkájára épül. Tekintse a népfront továbbra is céljának, hogy mindenki meg­találja a maga társadalmi mun­káját, a társadalom pedig be­csülje meg ezt a munkát, amely gazdagítja, szépíti életünket, j környezetünket Hatékonyabb művelődéspolitikai tevékenységet A népfrontmozgalom művelő­déspolitikai tevékenysége tradí­ciókban és eredményekben egy­aránt gazdag, ám a tudomá­nyos-technikai fejlődés azt igényli, hogy tegyük hatékor nyabbá a népfront művelődés­politikai tevékenységét. Legfon­tosabbnak tartjuk a nép álta­lános műveltsége megalapozá­sát. Alapvető kötelességünk an­nak szorgalmazása és segítése, hogy a tanköteles korú gyer­mekek az általános iskola nyolc osztályát elvégezzék. Az okta­tási rendszer megismertetése, a pedagógiai műveltség növelése, « pályaválasztás segítése, a munkás- és parasztgyermekek felkészültségének növelése is a népfrontbizottságok fontos fel­adata. Megtisztelő kötelezettségünk a szülői munkaközösségek tár­sadalmi irányítása. A család és iskola kapcsolatában a régi gondok egy része megszűnőben van, de a harmonikusabb együttműködésért — $ ezen be­lül az édesapák nagyobb ará­nyú részvételéért — még sokat kell tennünk. Továbbra is törődnünk kell a felnőtt lakosság iskolai és isko­lán kívüli továbbképzésének se­gítésével. Minden népfrontbizottsóg te­kintse legsajátosabb gondjának azt is, hogy az emberek okosab­ban éljenek a növekvő szabad­idő adta lehetőségekkel. A művelődés, a kulturált szó­rakozás tárgyi feltételei lénye­gesen javultak mind a városok­ban, mind a falvakban. Az érté­kes hagyományok ápolása mel­lett a népfrontbizottságok vál­laljanak részt az igényes tár­sas együttlét, a társas élet új formáinak és feltételeinek kiala­kításából. Felhívjuk bizottsága­inkat: a korábbi évek aktivitá- tósával vegyenek részt a helyi közművelődési programok ki­munkálásában. Az olvasó népért-mozgalom az első években nem hozott lát­ványos eredményeket, de egyik napról a másikra nem is vár­hattunk teljes sikert. Az Orszá­gos Tanács a tapasztalatokat összegyűjtve megvizsgálja, ho­gyan segítse elő a gyorsabb haladást. A népfrontbizottságok törekedjenek a művészeti ízlés fejlesztésére Továbbra is megtisztelő köte­lességünk, hogy közreműköd­jünk nemzeti ünnepeink tartal­mas és méltó megünneplésé­ben, országosan és helyileg egy­aránt Az Országos Tanács külön felhívja a figyelmet, hogy nem­zeti kultúránk, haladó hagyo­mányaink ápolására közeli tör­ténelmi jubileumok is módot ad­nak. Ilyen a Dózsa- és a Petőfi- évforduló, továbbá a Történelmi Emlékbizottság megalakulásá­nak 30. évfordulója. Növelnünk kell részvételünket nemzeti kultúránk emlékhelyei­nek megbecsülésében, a magyar nyelv tisztaságának megóvásá­ban. Az országosan értékes mun­kát végzett és sok megbecsü­lést szerzett honismereti mozga­lom most természeti és történel­mi értékeink feltérképezésével lépjen előre, valamint azzal, hogy a szocialista építés ered­ményeire hívja fel a figyelmet, és nemzeti értékeinket teszi köz­kinccsé. A nemzet jövője, fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a nép egészségének, testi és szellemi erejének megőrzése és növelése. Ez nemcsak az orvo­sod és egészségügyi dolgozók feladata, sok múlik a társada­lom összefogásán is. Sokat kell még tenni, hogy a csecsemő­kortól az öregkorig mindenki számára biztosítsuk az egészsé ges élet feltételeit. Munkánkban a jövőben is támaszkodhatunk az orvosokra, a közegészségügy dolgozóira, akik eddig is szíve­sen szakítottak időt, ha tapasz­talataikat, észrevételeiket kér tűk. Az egészséges élet egyik fel­tétele a sport. Népfrontbizott- ságainik segítsék elő a tömeg­sport kibontakoztatását, s szór galmázzák ezek jobb lehetősé­geinek megteremtését. Továbbra is nemzeti gondunk a népszaporulat alakulása. Az Országos Tanács úgy ítéli meg hogy az e kérdéssel összefüg­gő szociális problémák megol­dása mellett egészségesebb köz- szellem kialakítására is szük­ség van. Méltó figyelmet kell szentelni a családalapítás, a gyermeknevelés gazdasági problémáinak és az ezzel kap­csolatos morális kötelezettsé­geknek, a többgyermekes anyák megkülönböztetett tiszteletének, a nagy családok megbecsülésé­nek. Állásfoglalásainkat azzal a felelősséggel kell kialakítani, hogy a nemzet jövőjéről van szó. Á legszebb állompolgári erény a tevékeny szocialista hazafiság A Magyar Népköztársaság­ban a legszebb állampolgári erény a tevékeny szocialista ha­zafiság. Mozgalmunk, amely már nevének megválasztásával elkötelezte magát, a jövőben is a hazafiság érzésének, népünk és országunk szeretetének, s ami ezzel egyet jelent: a szociális és társadalmi előrehaladásnak szenteli egész tevékenységét Felhívjuk a népfront-bizottsá­gokat, hogy a felszabadulás óta elért eredményekre építve a ma és a holnap feladatainak vállalására ösztönözzenek, a tevékeny hazafiságot az ország- építés mindennapjaiban bonta­koztassák ki. Olyan hazafiúi ér­zést segítsenek kialakítani, amelynek mércéje a lakóhe­lyért, a szülőföldért, a hazáért való tenniakarás. A népfront-bizottságok fontos feladata a békemozgalom, a népek közötti barátság és szo­lidaritás fejlesztése, hazánk külpolitikájának segítése. Rend­szeresen tájékoztassák a közvé­leményt a nemzetközi helyzet­ről. Szervezzenek akciókat a nemzetközi és a magyar béke­mozgalom előtt álló feladatok megvalósítására. Ápoljuk és mélyítsük tovább a barátságot a Szovjetunióval. A magyar—szovjet barátság erő­sítése alapvető nemzeti érde­künk, a kor igényei szerinti gaz­dagítása további előrehaladá­sunk záloga. Mozgalmunk feladató, hogy bővítsük, új vonásokkal gazda­gítsuk baráti kapcsolatainkat a szocialista országokkal. Tájé­koztassuk a közvéleményt a szo­cialista országok fejlődéséről, együttműködésünk eredményei­ről és lehetőségeiről. Fejlesszük baráti kapcsola­tainkat a felszabadult és a sza­badságukért küzdő népekkel, erkölcsi kötelességünk, hogy to­vábbra is politikai és anyagi tá­mogatást nyújtsunk mindazok­nak a szabadságukért küzdő népeknek, haladó erőknek, amelyek a nemzetközi imperia­lizmus agressziójával szemben védik alapvető emberi jogaikat A népfront-mozgalom gazda­godó tevékenysége, a fokozódó társadalmi Igények megkövete­lik, hogy fejlődjenek mozgalmi módszereink és fejlődjék a munkastílus is. Ezt a feladatot az Országos Tanács annyira fontosnok és időszerűnek tart- 1 I ja, hogy külön munkabizottsá- j got alakított, amely az V. kong­resszus elé terjeszti ajánlásait Arra keli törekedni, hogy olyan népfront-bizottságokat, elnökségeket válasszunk, ame­lyek alkalmasak a demokratikus, hatékony és folyamatos tevé­kenységre. A népfront-bizottságok mun­kájukban vegyék figyelembe a közigazgatási változásokat, a sajátos települési és más adott­ságokat Értékes munkát végeztek azok a munkabizottságok, amelyeket a Hazafias Népfront IV. kong­resszusa hívott életre; közremű­ködésükre, tevékenységi körük célszerű bővítésére érdemes épí­teni. Fontos szerepük van az egy­egy meghatározott feladat meg­oldására hivatott akoióbizottsá- goknak is. Az Országos Tanács Javasol­ja az V. kongresszusnak: ala­pítson olyan kitüntető jelvényt, amely a népfront-munkában ki­emelkedő teljesítményekért ado­mányozható. Mozgalmunknak szép számmal vannak olyan munkásai, akik rászolgáltak arra, hogy közéleti tevékenysé­güket ily módon is ismerjük el. Az Országos Tanács felkéri a népfront-mozgalom hűséges munkásait, hogy az oly sokszor tapasztalt önzetlenséggel és lel­kesedéssel vegyenek részt az V. kongresszus előkészítésében, a népfront-bizottságok újjávólasz- tásában. Vezető testű léteinket választó gyűléseinken több százezer ál­lampolgár vesz részt. A mi dol­gunk, a mi felelősségünk, hogy ezek az összejövetelek tartal­mas eszmecserékké váljanak. Mozgalmunk szolgálja még hatékonyabban hazánk felvirá­goztatását. Találja meg a kö­zős munkában valamennyi te­vékeny ember a hazáért végzett eredményes munkálkodás örö­mét. Ez az érzés és felismerés kovácsolja még szilárdabbá a nemzeti egységet. Hirdesse mozgalmunk a mun­ka becsületét, a kulturált éle­tet, az erkölcsöt, a szocialista haza igaz szeretetét. Budapest, 1972. január 13. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Avatás 684 nap múlva Jelentés a felüljáró építéséről Kritikus pont: a Légszeszgyár utcai gázvezeték-szerelés Épül a Hidépítő Vállalat gyártócsarnoka Különleges teljesítőképességű gépek érkeznek Emlékeztetőül: 1973. novem­ber 29-ig el kell készülnie a drávaszabolcsi új Dráva-hídnak. A híd belépésével várható for­galomnövekedést Pécs csak ak­kor tudja levezetni, ha ugyan­akkor elkészül a felüljáró is. En­nek átadási — pontosabban: avatási — határideje ugyancsak 1973. november 29. Az időpont csak látszólag van távol. A munka minden fázisát szinte percre kiszámították, s ha vala­hol egy kis homokszem kerül a fogaskerekek közé, az egész munka veszélybe kerül. 1972 elején — 684 nappal az ava­tás előtt — kisebb „kavics" ke­rült a gépezetbe. A Rózsa Ferenc utca ismét tá­gasabb lett. A Köztisztasági j Vállalat üzemi épületeinek egy részét mór lebontották, más ré­sze most kezd eltűnni, hogy he­lyet adjon az előttünk álló alig két esztendő hatalmas építke­zésének, ami nem kis nehézsé­get fog jelenteni városunk éle- | tében, de ezeket — bízvást mondhatjuk valamennyi pécsi nevében — boldogan vállaljuk. Néhányszáz méterrel délebbre, a majdani felüljáró alsó részé­nél, a Volán központja előtt mór temetik be az elkészült | csapadékcsatorna-szakasz mun. kaárkáb A fagyos földet gépek­kel döngölik tömőrré. A sorom­pó és a Légszeszgyár utca kö­zött azonban már lassabban halad előre a mun.;a, holott ja­nuár közepén már új helyen kellene menniük a vonatoknak. A felüljáró pilléreinek építése miatt biztonsági okokból né­hány méterrel át kellene helyez­ni a vasúti vágányokat. Ezzel a munkával már meg kellene lenni, hiszen az UVATERV üte­mezése szerint március körül itt kellene kezdeni a pi. érek ala­pozását, hogy aztán mihama­rabb végleges — az eredetitől némileg eltérő — helyükre ke­rülhessenek a vágányok. A vá­gányáthelyezésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha elkészül a csapadékcsatorna itteni sza­kasza is. A csapadékcsatorna további építését azonban nehe­| zíti, hogy a Légszeszgyár utcá­ban csak vontatottan halad • gázvezeték építése. A kivitelező kecsekeméti Általános Építő Szak- és Szerelőipari Közös Vál­lalatnak gyorsítania kellene a tempót, mert pillanatnyilag itt van az a bizonyos „kavics". A nem kielégítő ütemű gáz­vezetékszerelés más munkába is beleszól. A Hídépítő Vállalót pécsi építésvezetősége ezekben a na­pokban egyre nagyobb appa­rátussal vonul fel a felüljáró építéséhez, s már megkezdték a Volán-központ mellett a 72 méter hosszú csarnok építését, ahol négy előregyártó pádon, két sablonnal készülnek majd a híd l-szelvényű utófeszített vas­beton tartógerendái. Összesen 178 darabra van szükség, he­tenként négy darabnak el kell készülnie ahhoz, hogy a 684. napon átgördülhessenek az el­ső járművek a felüljárón. A Hídépítő Vállalat további fel­készüléséről Tornán Miklós, e dél-dunántúli főépftésvezetőség vezetője a következő tájékozta­tást adta: — Nagyon sok függ az Idő­járástól, hogy milyen lesz a to-, vábbiakban a tél. A getendák gyártását mindenesetre márci­usban szeretnénk megkezdeni — folyamatos üzemmel. A vál­lalat a megfelelő gépesítéssel felkészült már arra, hogy a fe­lüljáró építése zökkenőmentes legyen. Beszereztünk két 40 ton­na teherbírású daruskocsit, amelyek a 31 méter hosszú, 36 tonna súlyú tartógerendákat emelik be majd a helyükre. A szállítást egy különlegesen nagyteherbírású nyugatnémet trailerre bízzuk. — Felvonulásunkhoz tartozik még, hogy a felüljárónál épít­jük meg az építésvezetőség iro­dáját, a Balokányban pedig o vidéki munkavállalóink részére munkásszállást építünk. Ha tel­jes lesz az üzem, mintegy 120 emberünk dolgozik majd a pé­csi felüljáró építésén. Hársfai István Lesz-e jég a nyáron? Nem jégesőről, jégkárokról I van 'szó, hanem tóbtajéggyár- tásról. A húsiparban, az élel­miszer-szállításban, a vendég­látóiparban és még jónéhány élelmiszeripari vállalatnál oly fontos táblajég ugyanis erre az évre Pécsett és Baranyában nem látszik biztosítottnak. A megye és a város igényét 1971. december 20-ig a sörgyár, valamint a Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat komlói jégüzeme elégítette ki. A sörgyár 1971. december 20-i keltezéssel értesítette a városi és a megyei tanács illetékes osztályait, hogy 1972-tól csők a saját részére tud jeget gyárta­ni. Erre az évre tehát nem is kötött szerződést a jeget érté­kesítő Pécsi Sütőipari Vállalat­tal. A Pannónia Sörgyár a követ­kezőkkel Indokolta döntését: a gyárban végrehajtott rekonstruk­ció, a Pepsi Cola gyártásának bevezetése és a palackos sör mennyiségének növelése egyre több jeget igényel, s a gyár hűtőkapacitása a saját szükség­letet is alig fedezi. Nézzük a számokat: 1970-ben a Baranya megyei Vendéglátó- ipari Vállalat 56, a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat 24, a húsipar 11, a Pécsi Állami Gazdaság 26, a Nádor 18 ezer tábla jeget használt fel. Ezek a vállalatok, valamint a tejipar, a klinikák, a Zsolnay gyár, a MÉK, a posta, a Gáz­művek, az Utasellátó 180 eze' tábla jeget kapott 1970 ben. Ez a mennyiség 1971-ben több. mint 60 ezerrel csökkent. A sörgyáron kívül a Baranya megyei Szikvíz- és Szeszipari | Vállalat már említett ltomtól jégüzeme gyárt jeget. Termelé­se alacsony, korszerűtlen. Bár a jéghiány — várhatóan — csak áprilist, májust köve­tően okoz problémát, a megol­dást máris napirendre kell tűz­ni. Legjobb lenne egy teljesen új jégüzemet — esetleg jégpá­lyával együtt — építeni. Ehhez viszont pénz és építőipari kapa­citás nem áll rendelkezésre. A második variáció: telepítsenek jégüzemet — melléküzemágként — a pécsi sztkvízüzerohez. Har­madik lehetőség: fejlesszék a sörgyár üzemét, úgy'növelve ez­zel a kapacitást hogy a saját igényen túl, a már említett vál­lalatok Is kielégítsék. Sajnos, az az elképzelés, hogy esetleg va­lamelyik szomszéd megyéből hozzanak jeget nem realizál­ható, mert a hosszú szállítás alatt a jég fele elolvadna. Közismert, hogy a vállalatok zöme úgynevezett hűtóprogro- mot készített a IV. ötéves terv­re. Enyhíti a gondokat, hogy az elektromos hűtőkapacitás — lassan ugyan — de folyamatosan nő. Néhány terület azonban - így például az utcai fagylalt­árusok, a hűtővagonok — vál­tozatlanul táblajeget igényel. A probléma tehát megoldásra vár. A városi és a megyei tanács illetékesei már tárgyalásokat folytatnak a jégellátás megol­dására. A helyi adottságok, a korlátozott pénzügyi lehetőségek ismeretében azonban a válla­latok nem számíthatnak arra, hogy a tanács egyedül oldja meg a jégellátás gondját.- Panics Gj. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom