Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

WT1. rfscember 4. OUNANTŰLI NAPLÓ 6t megye úgyvédjelöltjei Perbeszédverseny Pécsett Falusi műemlék — falakon „Felkészültségük nagyon meg­fogadott minket!" — Miért nőnek • jogasrpálya lehetőségei? — Elhallgathatja-e as ügyvéd az igazságot? — Beszélgetés az ehődfjas „ügyvédbojtárral” — Perbeszédverseny volt tegnap Pécsett, a Megyei Főügyészség Jókai utcai székhazában. Dr. Kecskés László ügyvédet, a Jo­gász Szövetség baranyai titká­rát és a jogószoktatás vezető­jét kértük meg, ismertesse a versenyt: — Az ügyvédjelölti tovább­képzés rendszerében öt okta­tási központ van — mondotta. — Ezek egyike Pécs, ide tarto­zik öt kamara: Vas, Zala, So­mogy, Tolna és Baranya ügy­védi kamarája, önkéntes jelent­kezők közül e kamarák válasz­tották ki a legalkalmasabb tizenkét ügyvédjelöltet, ugyanis csak ennyinek a részvételére futotta a verseny idejéből. Egy hat évvel ezelőtti híres pécsi per volt a versenytéma. A jelöl­tek megkapták a vádiratot és egy kivonatot a szükséges anyagokból. A téma kiadása után egy órával dr. Lakatos Jstván megyei ügyész —, oki a per idején a vádat képviselte — ismét elmondta vácibeszé­dét, majd a versenyzők egyen­ként negyedórás védőbeszédet tartottak. A bíráló bizottság el­nöke dr. Bolgár György, az Országos ügyvédi Tanács el­nöke, tagjai pedig: dr. Fodor Gyula, az Igazságügy Minisz­térium ügyvédi osztályának ve­zetője, dr. Földvári József pro­fesszor, a pécsi jogi kar dékán­helyettese, dr. Tárkányi Ernő, megyei tanácsvezető bíró, dr. Tamás János megyei főügyész­helyettes és dr. Kosa Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa. Ezek után megtartották a versenyt, amelyet dr. Bolgár György, a bíráló bizottság el­nöke így értékelt: — A versenyzők felkészültsé­ge nagyon megragadott minket, é azzal a meggyőződéssel tá­vozunk innét, hogy bennük üd­vözölhetjük a jövő ügyvédjeit, sőt kriminalistáit, talán még a jövő ügyvédi vezetőit. Nagy örömet és nagy gondot is okoz­tak nekünk, mivel hajszálak vá­lasztották el egymástól az egyes versenyzők eredményeit. Jogi készségüket, jogi elgondolásu­kat, szónoki képességüket, fel­lépésüket, jogi nyelvezetüket — egyaránt értékelnünk kellett. Végülis az első díjat dr. Csák- obonyi Balázs kaposvári kartárs­nak ítéltük, a másodikat dr. Sza­bó Flórának a Pécs 2. számú munkaközösség jelöltjének, a harmadikat dr, Rimer Istvánnak, a pécsi 3. számú ügyvédi mun­kaközösség jelöltjének, a ne­gyediket dr. Sólymos Sárának, a pécsi 1. számú közösség kar­társának, az ötödiket dr. Nemes Árpádnak. A verseny után kiosztották a díjakat, majd dr. Kertész Fe­renc, a Baranya megyei ügy­védi Kamara elnöke mondott zárszót. Mi pedig felhasznál­tuk az alkalmat és beszélget­tünk az első díjat nyert dr. Csókabonyi Balázzsal: — Milyen jövő előtt áll a jogászi és ezen az ügyvéd­pálya? — Nagy jövő előtt állunk. Évek óta növekszik a „túljelent­kezés" a jogi karokra, szerintem azért, mert a jognak és a jo­gászoknak nagy mértékben nőtt a társadalmi megbecsülésük, ez pedig a szocialista törvényesség erősödésével függ össze. To­vábbá a megbecsülést elősegí­tette az 1968 óta alkalmazott gazdaságirányítási rendszer is, mert növelte a viták lehetősé­geit, az árukategóriák erősö­dése révén. — Mi a különbség a szocia­lista és a korábbi tipusú ügy­véd körött? — Elsősorban az., hogy a büntetőügyekben az ügyvéd egyik tényezője lett az igazság szolgáltatásnak, tehát az ügyész és a bíróság között azonos rangsorban kapott helyet a vé­dő. Ezenkívül az élet különböző ügyeiben, a polgári perekben és a nem peres ügyekben pe­dig jogszolgóltató tevékenysé­get fejt ki. Ma, amikor oly gyor­san fejlődik a jog, — éppen a tudomány s a technika gyors fejlődése következtében — a lakosságot rendkívül széles körben érdeklő jogszabály- gyűjtemények, például az új la­kásügyi kódex, vagy az új telek- rendelet után a helyes jogszol­gáltató tevékenység összhang­ban van a lakosság jó társa­dalmi közérzetének kialakításá­val, elősegítheti azt. — Az ügyved köteles e min­dig megmondani az igazat? — Hadd idézzem a válasz­hoz a büntetőeljárási törvényt: az ügyvédnek a büntetőügyek bizonyos csoportjában, sőt álta­lában a büntetőügyekben úgy­nevezett elhallgatási joga van. Ez azt jelenti, hogy nem köte­les hivatalos szervek tudomására hozni olyan tényt, vagy körül­ményt, illetve válaszolni ezek­re vonatkozó kérdésekre ame­lyek elmondásával védencét rosszabb helyzetbe hozhatná. F. D. Kiáll íi ás a iNépraizi Múzeumban Láttak önök már helyszíni vázlatot egy régi, szép falusi | házról? Pedig érdekes. Arról ad | fogalmat, milyen nagy munkát j jelent Magyarország sokszáz falujában a sokezer épületet szemügyre venni, s a szépeket, örökbecsűeket — legalább pa­píron — megőrizni az utókor­nak. Annak az utókornak, amely majd a légkondicionált világból elsétál olykor eqy skanzenbe, | hogy megnézze, milyen különös | kis házakban, milyen zsuppte­Az alma és a forralt bor a sláger Tél a piacokon A sorok között néhány vevő siet zsebredugott kézzel, felhaj­tott gallérral. Hideg van. Nem alkudnak, nem mustrálják so­káig az árut A kofák is nagy kendőkbe burkolózva, fázósan topognak ide-oda. Ilyenkor té­len kevesebb az áru, kevesebb az eladó, kevesebb a vevő. Nyoma sincs a nyári piac han­gulatának, zsongásának. Nin­csenek nagy paprikahegyek, sa­látahegyek, csak fényesre dör­zsölt almák csalogatják a vá­sárlókat. Téli körsétánkat az újmecsek- aljai piacon kezdtük. Üjmecsek- aljc egyébként is a város leg­huzatosabb része, a Hajnóczi utcai piac hullámpalái alatt még szabadabban fúj a szél. Néhány kofa fagyoskodik csu­pán, mintha nem is lenne szer­da, piaci nap. A tsz-árudák előtt sem állnak hosszú sorok, s tulajdonképpen nincs is mi­ért. A téli cikkeket — az almát, a zöldséget, a krumplit, a hagy­mát — megkapják a jólfűtött ABC-ben is. Az „uránpiacon” árusítók véleménye szerint a forgalom egyébként is jelentő­sen csökkent. Szombaton, fő­ként szabad szombaton na­gyobb a forgalom, hétköznap jóformán semmi. A legtöbb dolgozó nő munka után a vá­rosban, vagy a buszvégállo­másnál az ABC-ben vásárolja meg a zöldség-, gyümölcsfélét, s a piacra nem megy ki. A MÉK hatalmas pavilont épített ide, s ha majd azt is átadják, vala­mivel jobb lesz az ellátás és valószínűleg olcsóbbak az órak Mert annak ellenére, hogy ki­csi a forgalom, az újmecsekaljai piac egy-két forinttal mindig drágább a többinél. A Bajcsy-Zsilinszky utcai nagypiacon talán, ha tíz sorban árulnak a kofák. Az áruválasz­ték itt sem sokkal nagyobb mint máshol, csupán nagyobb a felhozatal. Almából van a leg­több. Jonathán, delices, star- king, aranypormen, szóval min­den fajta. Az alma itt körül­belül két forinttal olcsóbb, mint Üjmecsekalián. Almán kívül fő­ként zöldséget, répát, céklát burgonyát, hagymát lehet kap­ni. A sláger a lilahagyma, amit Pécsett csak itt árusítanak. Egyenesen Kanizsáról hozzák. A legnagyobb sikere egyébként is a sült.ko|básznak, no meg a forralt bornak és a kisüveg pá­linkának van. Ezeken kívül olyan cikkek kaphatók mind a kofáknál, mind a tsz-boltokban, amelyeket szinte kivétel nélkül a fűtött üzletekben is megvásá- ro'hatunk. Egy viszont biztos: olyan szépen „kiglancolt" al­mahegyeket, olyan tisztára mo­sott, olyan gusztusosán kínált gyökeret, répát sehol nem lát­ni, mint a piacon. Vannak, akik csak úgy tudnak vásárol­ni, akkor mennek haza köny- nyű szívvel, a jó üzlet örömé­vel, ha sikerült lealkudni leg­alább tíz fillért egy kiló krumpli^ árából. Ezt pedig csak itt le­het. Ezért járnak sokan a hi­deg és a tél ellenére is a piac­ra. Jóval kisebb viszont a forga­lom a Felsőmalom utcai pia­con. A kispiacon néhány kofa ácsorog, egymással beszélget­nek csak, mert a vevők a boro- tai és a baksai tsz üzleteibe járnak. Vásárolni is, melegedni is. Az áruválaszték nem na­gyobb, talán csak a másik jel­legzetes téli áruból, a savanyú­káposztából van több, mint másutt, üresek a bódék is, a lángossütő sem nyitott ki. Dél­felé egyre jobban leszállt a köd, mint többen csomagoltak össze. Hideg is van, vevő sincs, nem érdemes azért a pár fo­rintért megfázni. A kiállítás anyagából: tők alatt, milyen faragott fa­oszlopok közöt éltek paraszti ősei. A Rákóczi úti néprajzi osztály kis kiállítótermében tegnap dél­után Tillai Ernő Ybl-díjas épí­tész nyitotta meg a Műemlék­felmérés Somogybán című, fo­tókból és dokumentumokból összeállított, nagyon ízléses kis kiállítást, amelyet a múzeum­mal közösen ia Magyar Építő­művészek Szövetsége Dél-du­nántúli Csoportja rendezett. Oroszlánrésze a kiállításban a voltaképpeni rendezőnek: a So­mogy megyei Tanácsi Tervező Vállalatának volt. A vállalat fő­mérnöke, Mó'ing Ede válaszolt arra a kérdésünkre, hogyan vé­gezte és végzi kollektívájuk ezt a rendkívül fontos munkát. — Az utolsó perceket éljük, hogy népi műemlékeinket va­lahogyan megmentsük a végső, nyomtalan pusztulástól, Vállala­tunk a megyei tanács anyagi támogatásával és felkérésére három éve fogott hozzá Somogy műemlékeinek dokumentálásá­hoz. Évente 20 és 30 között van azoknak az épületeknek a szá­ma, amelyre erőnkből és a pénzből futja. Még talán három évi munkát igényel a befejezés. Mit foglal magába a felmé­rés és mi a végeredménye? ■ — Előbb helyszíni vázlat ké­szül, amelyen minden pontot le­mérünk, s ugyancsak a helyszí­nen egy sereg felvétel az épü­letről. A többit bent az irodá­ban végezzük. Az épületről ér­zünk tehát több fotót, alapraj­zot, metszetet és homlokzati rajzot, amelyek együttesen o rekonstrukcióra is biztos alapot nyújtanak. Van eddig vagy 400 j színes diánk is. A valódi meg­oldás persze az lenne, ha min­den műemléket fenn is tarthat­nánk. De szinte percről percre pusztulnak, tűnnek el a föld színéről. Valamennyit amúgysem lehet megőrizni. Mi, Somogybán készülünk egy skanzent is létre­hozni, Szennán. A műemlékfel­mérés azonban az egész mun­kának alapja. A somogyi építészek e kíállí­I tással is reprezentált munkája babócsai és gigei házak Szokolai felt. példamutató. S azon túl, amit az illetékeseknek Baranyában is példáz, az egyszerű látoga­tónak bepillantást nyújt egy ér­dekes, fontos tevékenységbe, s fogalmat ad arról, milyen való­ságos művészi értékeket is lét­rehozott a népi fantázia és al­kotókedv. (h. e.) A tapasztalt árusok szerint karácsonyig, újévig még érde­mes árulni. A januári zimankó­ban már nem lehet versenyezni a fűtött boltokkal. (Pánics) A Bajcsy-Zsilinszky utcai piacon almából bőven van választék Csőrepedés Hej, de lehangolok, de szegé­nyesek ezek a bányász barakklo- kasok, Akkor meg teljesen elvisel­hetetlenek, ha a benne lakókat egyik alapvető életszükségletük ki­elégítésében korlátozzák. Pécsbá- nya, Kórház tér 6. szám. Tíz család és az ott lakó ápolónővérek víz nélkül vannak már több mint egy hete. Csőtörés. Se főzni, se mosni, se mosakodni. Azaz, hogy igen. Ci- pekedhetnek a vizesvödrökkel a te­lepről vagy a Kórház térről. A barakklakások előtt gödör, mé­lyén rozsdás cső meztelenkedik. Á földet az a nyugdíjas bányász, mel­lesleg szívbeteg, vájta ki, aki teg­nap este a csőtörés bizonyságául néhány percre megnyitotta a főveze­ték elzáró csavarját. Szökőkútsze- rüen fröccsent ki a víz a gödör­ből. Az előzményeket így ecsetelte a nyugdíjas bányász. Még a múlt héten észlelték e csörepedést. Köbméterszámra folyt el a víz. A bányához futottak, ahol megígérték, két nap múlva kimen­nek a lakatosok. Kimentek? Hát persze, hogy nem, E hét hétfőjén aztán kijött a PIK két szerelője Enyhén szólva ittasak voltak és mindössze az történt, hogy a ba- nyalakátosokért futtatták a lakőkí>t. A bánya visszadobta a hólabdát. Ezzel a PIK a maga részéről is le­zártnak tekintette az ügyet. Azóta nem történt semmi. Víz nincs, s gazdája sincs a repedt csőveze­téknek. Ha már minket nem néznek, leg­alább a népgazdaság érdekeit néz­zék, mondta a nyugdíjas bányász, aki sajnálta az elfolyt tengernyi vizet, A lakók nevében csupán az a tiszteletteljes kérése, hogy a jö­vő héten, de legalább még karó csony előtt — ha már ennyit vár­tak, ezt az időt is kivárják — szí­veskedjenek eldönteni, hogy ki a gazdája, kinek kell megjavítania az elrepedt vízvezetéket. (Tegnap es­te ugyanis nem állt módunkban utánanézni, ki az illetékes.) Majd, ho lehetséges, szíveskedjenek sze­relőt küldeni. Mindezt pedig ne vegyék türelmetlenségnek, hiszen a lakók tudatában vannak annek. hogy ebben a bonyolult világban egy koszos csőrepedós miatt nem futkoshatnak ki azonnal a szerelők Pécsbányára. Miklósvári Zoltán Mindössze két taxi volt a városban... Az emberek gyűlnek, o hangu­lat már paprikás, megint csak érkeznek, az ajtó folyton nyí ik. Megtelik lassan a terem embe­rekkel és szenvedélyei. Füst van. Aztán egy kis csend támad. Megérkezett egy vállalati vezető és szót kér. — Botrány van o városban. Legalább öten azonnal men:enek ki, nincs taxi Pécséit. Mindössze két kocsi van a forgalomban, a menetirányító a haját tépi . . . Öten felállnak és mennek. Baj van a „ge körül A kivezető út: szorosabb együttműködés — Fiatal művészek és mű­szakiak találkozója lesz ma es­te 7 órakor a Technika Házá­ban. A klubestet az MTSZ me­gyei szervezete,, a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága és a Fiatal Műszakiak Klubja rende­li. Rendkívüli termelési tanács- j kozás ült össze tegnap a Volán ! 12. sz. Vállalat Bacsó Béla ut­cai klubjában. Találkoztak a j vállalat gazdasági, szakszerve­zeti vezetői, s a több mint két esztendeje „gebines" rendszer­re áttért taxisok. A létszám még i nem teljes: képviselte magát — mindkét fél részéről — a kor­rekt hozzáállás, a tárgyilagos­ság, de az indulat is. Szomorú alkalma nyílt nem lég a pécsi taxisoknak Kecske­métre látogatni. Az újságokból ismert az ügy, s a nemrégen meggyilkolt kecskeméti taxiso­főr temetésére az ország min­den részéből érkeztek kollégák. Ez a demonstráció azonban ar­ra is alkalmat adott, hogy a pécsiek összehasonlítsák — ké­sőbbi beszélgetések során — az új rendszer, az önelszámolási rendszer módszereit, hol mikép­pen csinálják? Korábbi sérelmeik — vélt, vagy valós sérelmeik - újólag napirendre kerültek. Kétoldalas ! levélben számoltak be a válla­lat vezetőinek az ott szerzett tapasztalatokról, s kérték a ve­zetőket, vizsgálja felül a „gebí- nes" rendszer néhány pontját. A beadvány kivonataként hét pontban foglalták össze gond­jaikat. A tanácskozás második napirendi pontjául - először is- ! mertették a vállalat gazdasági eredményeit — mondták el eze­ket. Sokan szólaltak fel, a fel­szólalások zöme ugyanazon gondok jegyében született. Sérelmesnek tartják a taxi­sok, hogy a havi bevételből visszatartható százalék — amely­ben a munkabérük és a kocsi fenntartási költségének na­gyobb része van — alacsony. Érveik szerint a vállalat vezetői nem vették figyelembe, hogy a gépkocsialkatrészek ára tete­mesen megnőtt két és fél év alatt, a megállapított százalék pedig ugyanannyi maradt. Azt is nehezményezték, hogy meg- j emelték a kocsik bevételi ter- I vét - hogy teljesíthessék, töb­bet kell dolgozniok. Tisztázat- I Ionnak tartották a karambolok miatti üzemkiesésekből eiedő kár kérdését is. Jár-e mubka- ! bér ilyen esetben? Eddig nem vehették igénybe a vállalati te­lepen levő kocsimosási lehető­séget. Kérték. hogy éjszaka, amikor nem zavarnák a folya­matos munkát, térítés ellené­ben moshassák meg a kocsi­kat, köztudott, hogy a víz ké­nyes kérdés Pécsett, s a ’Kos­suth téren vödrözni se nem esz­tétikus, se nem ,,túl szabályos". Beszéltek arról is, hogy az al­katrészek beszerzési lehetőségei is korlátozottak, sok időt, ener­giát pazarolnak, s időnként még „csúszóért” is zsebbe kell nyúlniok. A fődarabok cseréjé­re műszaki tartalékalapot ké­peznek számukra, de elmondot­ták, hogy jobb lenne, ha ennek egy részét szabadabban kezel­hetnék, mert olcsóbban karban j tudnák tartani a kocsikat. Vé- ' gül annak a kérésüknek adtak | hangot, hogy Skoda gépkocsit többet ne vásároljanak meg to- í xinak, szerintük nem vált be a j pécsi forgalomban. | A vállalati vezetés néhány pontra konkrét ígérettel vála­szolt. Egyik volt, hogy a kocsi­mosás lehetőségét biztosítják, a másik: valóban támogatható az a kérés, hogy a műszaki tar­talékalap egy részét felszaba­dítsák a gépkocsivezetők ré­szére. Egyetlen kérdésben szintén nagyon határozottan foglaltak állást. A karambolos taxi üzem­kiesése esetén, amíg a kocsi javításra szorul — kapacitástól függően ez lehet több hónap is — a gépkocsivezető köteles munkát végezni, ha a vállalat erre az időre foglalkoztatja. Az ellenérv legalább annyira jo­gos: hogyan lehet munkabért kifizetni, ha nincs mögötte munkavégzés? Ez abszurdum­nak tűnik, de a vita, amely ki­alakult ebben a kérdésben, ért­hető akkor, ha vizsgálat alá vesszük a szerződést, amelyet a vállalat és a taxisok kötöttek, és amely erre vonatkozóan egy­értelmű kijelentést nem lesz. Minden egyéb kérdést — a vállalat vezetői ígérete szerint - felülvizsgálnak, s qz ésszerű határokon belül intézkednek. Ellátogatnak maguk is más vá­rosokba, kicserélik az ottani ve­zetőkkel a tapasztalatokat. A sok munkaórára vonatkozólag a szakszervezet tett ígéretet: megvizsgálja, hogyan lehetne jó értelemben változtatni a munkakörülményeken? Sajnálatos, hogy a tanácsko­zás végén néhány embert elra­gadott az indulat. Ne;n kellett volna ennek bekövetkeznie vi­szont, ha erre a tanácskozásra korábban kerül sor, ha a válla­lat vezetői nagyobb gondot for­dítanak az emberek pontos .-és mindig időbeni tájékoztatására. Kicsit külön „kaszt” lett a taxi­sok tábora, s ez, hogy maguk­ra maradtak, azt eredményezte, hogy félreértették a „gebin” kifejezést. Ez a szó rossz, nem analóg itt á kocsmával, egé­szen másról van szó. Vállalati dolgozók a taxisok valarneny- nyien, akiket érdekeltté tettek a termelésben, de akiknek nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalati érdekeket sem. A vezetők kissé önkritikusan, de egyhangúlag jelentették ki, hogy a jövőben másképpen építik ki az emberek és a vállalat kap­csolatát - szigorú következetes­séggel, de igazságosan. Kampis Pétér i

Next

/
Oldalképek
Tartalom