Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

1971. december 4.

Porszívó,

televízió,

gépkocsi

A szakembereket foglalkoztatja: hogyan alakul a következő tizenöt esztendő folyamán a különböző cikkek fogyasztásának növekedése, szerkezete. A reális „prognózis” megállapítását elősegíti a múlt objektív elemzése. Eszerint Magyarországon az elmúlt 12 évben — 1958—1970 között — a lakosság egy főre jutó fogyasztása — összehasonlítható árakon számolva - évenként átlagosan 4,6 százalékkal növekedett. Ezen az időszakon belül azonban a növekedés korántsem volt egyenletes: az egyes években jelentékeny ingadozások, adódtak. Jellemző, hogy a növekedés üteme az utolsó három évben — 1967—1970 között — felgyorsult, s évi átlagban elérte az 5,3 százalékot.

Érdekesen alakul a tartós .fogyasztási cikkek „prognózisa”. A kutatók azt vizsgálják: 100 háztartás közül jelenleg hányban található hűtőszekrény, porszívó, mosógép, ládió, televízió, személygépkocsi, motorkerékpár — s azt is szemügyre veszik: ugyanezekből mennyi lesz 1985-ben.

Száz háztartásból manapság 81 a rádióelőfizetők száma — 15 esztendő múlva várhatóan „te itődik” a piac: a kutatók szerint akkor már 98—100 rádiótulajdonosra számíthatunk. I yen alapon vizsgálják a televízió-elö'ize- tóket: a mai számarány 55, a vár- ható: 90—92. Ugyancsak 55 mosógép könnyíti meg minden 100 háztartás közül a háziasszonyok munkáját — 1985-ben már csak 10—15 háztartásban mosnak kézzel száz közül.

Izgalmas kérdés a szemé ygépkocsi száma: napjainkban minden száz

háztartást alapul véve, átlagosan 7 található, másfél évtized mű \rn 38— 40. „Megugrik” a motorkerékpárok mennyisége is: 19-ről 24—27-re.

Az Alsó puturla utcától a Döghányó dűlőig

Utcaneveink — Pécs élő emlékezete

Egy város élő emlékezetéhez hozzátartoznak az utcanevek is. A múltat idézik, s ipartörténeti- leg sem jelentéktelen például, hogy mindmáig megmaradtak Pécsett az ilyen nevek: Harangöntő utca, Felsőmalom utca, Sörház utca, Légszeszgyár utca, | Tímár utca.

Pécs hangulatát sem csak utcáinak épületei, kanyargása, esőtől kimosott, kivájt kövei adják, hanem utcaneveinek csengése is. Tüskés Tibor Vallomás a városról című könyvében egy fejezetet szentel csak az elnevezéseknek.

Egy 1877-es utca névjegyzékben megtaláltam a mai utcák régi változatát, régies írását. „Alsó bolikányi utca"-ként szerepel a ma is élő utcanév, de ugyanúgy megvan az „Alsó puturla utca" is. A Mandula utcát „Mondolá"-nak írják a kötetke szerzői, a Rókus utcát pedig „Kis Rochus" utcának.

Már akkor is megvolt a Mezőszél utca, az egyik legszebb hangzású pécsi utcanév. Reméljük, a Szigeti úti építkezés hullámai sem söprik el nyomtalanul ezt a kedves utcanevet.

Ai 1971—75 közötti időszakban 41 100 autóbusz gyártásával az IKARUS Európa legnagyobb autóbusz gyárává fejlődik. A tervidőszak alatt a korszerű Rába- Man motorokkal felszerelt 200-as család 12 típusa kerül majd ki az IKARUS futószalagjáról. A hazai igények teljes kielégítése mellett exportra közel 27 ezer autóbuszt szállitanak. A hazai típusokon kívül tovább folytatják a bevált Volvo IKARUS és a Steyer IKARUS autóbuszok gyártását. Ezekből többszáz darabot szállitanak tőkés országokba. Képünkön: Export farmotoros autóbuszok a tzékesfehérvári gyár udvarán

I Vannak olyan nevek, amelyek nem tekinthetők — jelentésük alapján — a legszebbeknek, mégis szegényebbek lennénk, ha kisöpörnék az olyan egyedi elnevezést, mint a „Döghányó dűlő".

A helyi sajátosságokat őrző, s többségében „közömbös” nevek átélik a korszakváltásokat: Bánya utca, Bor utca. Az elmúlt negyedszázadban a felszabadulást követően volt nagyobb név- változtatás. A Függetlenségi Front pártjai egy utcanév változtatási bizottsáqot hoztak létre. 1950-től kezdve tömegesen változtak utcaneveink. Volt, amelyik maradandónak bizonyult, volt amelyik nem.

Van néhány olyan utcanév, amelyet csak sajnálhatunk, hogy eltűnt. Ilyen a Vitéz utca, amely ma Szendrey Júlia utca. Lehet, hogy a rosszemlékű „vitézi rend"-et vélték felfedezni nevében, s ezért változtatták meg, holott már az 1877-es utcanévjegyzékben szerepel. S hol voltak akkor méa a vitézek? Elképzelhető, hogy eredetileg Vitéz János püspökről nevezték el. Szendrey Júlia mindenképpen megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla, de más utcát is át lehetett volna keresztelni.

A Kinizsi utca Juhász Gyula „áldozatává" vált. S az valóban érthetetlen, hogy a Vörösmarty utcából miért lett Székes- fehérvár utca.

Mindezzel nem szeretném azt mondani, hogy változtassuk visz- sza az utcaneveket a régiekre. Ez rengeteg adminisztrációval és pénzzel járna. S ez még csak a kisebb baj. Az emberek ragaszkodnak a megszokott utcanevekhez. Éppen olyan ez, mint mondjuk, az autóbuszok számozása. Túl sokat nem jó változtatni, mert csak kavarodást okoznánk.

Egyetlen megoldás marad: az új elnevezéseket és a változtatásokat nagy körültekintéssel kell előkészíteni. 1971. november 12-én hozott határozatot a Városi Tanács végrehajtó bizottsága, amely az építési és közlekedési osztálynak adta át a javaslattevés jogát. Az osztálynak előtte ki kell kérnie a Városi Pártbizottság, a Megyei Levéltár és a Dunántúli Tudományos Intézet véleményét. A név- változtatást pedig elsősorban a kerületi hivataloknak kell kezdeményezniük.

Újabb neveink közül azt hiszem, mindenki megszokta és megszerette az Építők útját. Könnyű megjegyezni, arról nem is beszélve, hogy az új városrész építőinek, névtelen munkásainak emlékét őrzi. Kézenfekvő az a megoldás is, amely a Gábor utca átkeresztelésével kapcsolatban elhangzott: legyen Gábor Jenő utca. A neves festőművész megérdemli, hogy utcát kapjon Pécsett, s az új nevet is könnyebben megjegyzik a lakosok, ha csak egy keresztnévvel toldják meg.

Talán nem ártana, ha bővülő és szaporodó új lakótelepeink utcaelnevezésére fokozottabban igénybe vennék a lakosság javaslatait. ötleteit, igényeit is.

Gyakran hiányolják qz emberek, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem ismerik azt a személyt, akiről utcát neveznek el.

Van azonban egy másik veszély is. Nem valószínű, hogy sokan válaszolnának, ha a róluk elnevezett utcában megkérdeznék, ki volt Bencze József vagy Dick György. Éppen ezért megérné, ha helytörténettel foglalkozó iskolások, vagy városukat szerető főiskolások, netán disszertáció formájában feldolgoznák az utcák feledésbe merült névadóinak életét. A munkák egy példányát letétbe helyeznék a tanácson vagy a Megyei Könyvtár helytörténeti részlegében, s ismertetésükre szélesebb körben is sort lehet keríteni.

Bármennyire közhelyszerűen is hangzik — a haza annál az utcánál kezdődik, amelyen nap mint nap végigmegyünk.

Rarafkó László

A hatalmas kiterjedésű, két- milliós Toronto, — Ontario állam fővárosa, — egyik legélénkebb központja ma Kanadának. A régebben itt élőktől gyakran hallani, de az első pillantásokra látni is, hogy ez o város olyan gyorsan változik, hogy jellegzetességei alig meghatározhatók. Egész negyedek tűnnek el nyomtalanul apró pi- ros-kék-zöldre festett kétszintes fahózikóikkal, helyükön felhőkarcolók nőnek, hatalmas lakóházak, melyekben nyitott lakások kínálják komfortjukat, óriási bérekért, a költözködőknek. Átlag kétévenként költözik új, vagy más lakásba a torontoi polgár. A régi etnikus blokkok, a kínai, olasz, portugál vagy éppen magyar negyed úgy tolódik ide- oda, ahogy a város társadalmának képe, a szegény vagy középosztály, meg az elitréteg, pénzével formálja a városképet. A belváros, szinte kizárólag az üzleti és hivatali élet központja már, s ha kifelé haladunk a sakktáblásan épült városban, úgy válnak egyre előkelőbbé a pompásan parkosított lakónegyedek.

E furcsa, ma még főleg Amerikára jellemző városfejlődési tendencia ellenére, Toronto központjának arculatát mégis az egyetem hatalmas campusa, közel húszezer diák otthona és a szomszédságában álló hófeLátogatás Kanada legnagyobb múzeumában

hér műkőpalota, a Royal Ontario Múzeum és Planetárium határozza meg.

A speciálisan amerikai rendszerű múzeumok mellett a Royal Ontario Múzeum világviszonylatban is egyik jelentős gyűjtőkutató központnak számít, közel áll az európai nagy, hasonló intézményekhez. Gyűjtőtevékenysége kiterjed az egész világra, bár gyarapodását elsősorban még ma is a különböző adományok és alapítványi ösz- szegek, illetve az azokra épülő saját expedíciók határozzák meg. A múzeum természettudományi, régészeti, néprajzi, képző- és iparművészeti témákban dolgozik, de osztályai ezen belül igen szerteágazóak, területi és kisebb műfaji megkülönböztetésekkel (pl.: ásványtani osztály, hydrológia, textil-gyűjtemény, bútor osztály stb). Az intézmény egyik legerősebb egysége, magyarul leginkább nevelési osztálynak nevezhető.

Ez a speciális, elsősorban angolszász múzeumokban kialakuló múzeumi ágazat a mi múzeumi-népművelésünkkel hozható rokonságba, azzal a különbséggel, hogy itt Amerikában szervezete és anyagi erőforrásai szinte tökéletesek. Naponta menetrendszerűen állnak meg a múzeum előtt a város és az ország különböző pontjaiból érkező „iskolabuszok", melyek mellesleg egy saját közlekedési

vállalat keretében működnek, és hozzák az iskolai csoportokat, bizonyos tantárgyak múzeumi foglalkozásaira. A nevelési osztály gépesített adminisztrációja organizálja a foglalkozásokat térben és időben egyaránt. A módszertani szakemberek kidolgozzák az egyes tudományágak iskolai alkalmazásának és múzeumi gyakorlatának verzióit, a múzeum különböző szakos-pedagógusai pedig, az érkező iskolai csoport tanárával együtt, speciális előadótermekben és a kiállításokon levezetik a foglalkozásokat. A munkát saját kiadványuk, ún. tankönyvkiegészítők segítik. Az ilyen formában kialakított múzeumi nevelési rendszer természetesen bizonyos anyagi ellenszolgáltatással működik, melyek viszont az iskola költségvetéséből biztosítódnak. Az anyagi elv ilyen rendszere kizárja az esetlegesség veszélyét, vagyis biztosít bizonyos pedagógiai eredményét, amelyre szisztematiku- ! san számítani lehet, ugyanakkor egy megfelelő anyagi jövedelmet juttat a múzeumoknak, melyekből a fenntartáson túl fedezni lehet új, kezdeményező szakmai vagy kiadói tevékenységet.

A múzeum legjelentősebb, vt- láqviszonylatban is elsőrangú kiállítása a régi kínai civilizáció emlékeit mutatja be. Az iu.

5—8. századi temetőkből szár- i mazó kisplasztika olyan áttekintést nyújt a korabeli kinai és ázsiai népek megjelenéséről és viseletéről, mely nélkülözhetetlen a népvándorláskor európai kérdéseivel foglalkozó szakemberek számára is.

Különös érdekessége a múzeumnak az a közép-európai eredetű őskori bronz szerszám és fegyvergyűjtemény, melynek több darabja Magyarországon került elő, és műkereskedelem útján jutott Kanadába az utolsó száz esztendő folyamán. E leletek feldolgozását már tervezik, a többi Amerikába került európai régészeti leletekkel együtt.

Kilépve az elegáns múzeum légkondicionált termeiből, ismét az Avenue-road és a Bloor- street hatalmas forgalma fogadja a látogatót. Ezen a környéken még a magyar szó sem ritka, a jó presszókávé annál inkább. Két hatalmas pontház között ott szerénykedik egy j öreg anglikán templom tor- | nyocskája, de ezt közel o mú- zeumhoz, már műemléki tábla [ védi a lebontástól. Befolyásolja e kamasz város életét is o múzeumban őrzött történelem. A felnövekvő generációk már ennek tapasztalatait is magukkal viszik talán abba a rohanó életbe, amit ez a kontinens diktál polgárainak.

Dr. Bandi Gábor

Mikulás

Dé!-Amerikábae

Orvosi ügyeiét

A Vórosi Rendelőintézet Pécs megyei város biztosított dolgozói, illetve gyermekei részére összevont rendelést tart december 4-én, szombaton.

Felnőttek részére reggel 7 órától 19 óráig.

I. kerületben: Korvin Ottó u. 23. (telefon: 51-81).

II. kerületben: Városi Rendelőintézet — Munkácsy Mihály u. 19. II. em. 13. (telefon: 20-73/37. mellék).

III. kerületben: a III. kerületi Rendelőintézet tüdőgondozó szárnyában (telefon: 21-74).

A gyermeklakosság részére a rendelési idő 8-tól 11 óráig az alábbi gyermekorvosi rendelőkben:

Gábor Áron u. 15. (telefon: 52-07): Vasas, Hősök tere, Meszes I—II. körzetek.

Ady Endre u. 8. (telefon: 18-68): Pécsbányatelep, Borbálatelep, Zsol- nay V. u., Ady E. u. I—II. körzetek.

Kisfaludy utca 6. (telefon: 20-73): 48-as tér, Jókai Mór u., Kertváros, Nagyárpád, Városi Rendelőintézet körzete.

Semmelweis u. 20. (telefon: 15-50): Móricz Zs. tér, Semmelweis u., Gyermekkórház körzete.

Dr, Veress E. utcai Rendelőintézet 2 rendélőjében (telefon: 21-74): az öt újmecsekaljai és mecsekaljai gyermekorvosi körzetek részére.

Gyermekorvosi ügyelet az eqész város részére a Városi Rendelőintézet üayeletes orvosi helyiségében (Munkácsy Mihály u 19., telefon: 20-73) december hó 4-én 14 órától december hó 6-nn reggel 7 óráig.

Ezen bepü| a halaszthatatlan ellátást igénylő járóbetegek részére a rendelési idő: szombaton 15—17 óráig, vasárnap 7-—10 óráig és 16—17 óráig.

Felnőttek részére ügyeleti szolgalat szombaton este 7 órától hétfő reggel 7 óráig.

I. kerület részére: ar űímeszesi körzeti orvosi rendelőben (telefon: 51-81).

II. kerület részére: a Városi Rendelőintézet (Munkácsy M. utca 19.) ügyeletes orvosi rendelőjében (telefon; 30-00),

Hl. kerület részére: a III. kerü'etl Rendelőintézet tüdőgondozó szárnyában (telefon: 21-74).

Járóbetegek részére a rendelést Idő: szombaton 15—17 óráig, vasárnap 9—10 óráig és 16—17 óráig.

Ugyancsak a Városi Rendelőintézet ügyeletes orvosi helyiségében (Munkácsy M. u. 19.) van fogászati ügyeletes orvost szolgálat december 4-én szombaton este 19 órától december hó 6-án reggel 7 óráig.

Ha a megadott szám nem jelentkezik, a hívást a 08-nak (posta) kell bejelenteni. Hívást lehetőleg a fenti rendelési időkben kérjük leadni.

— FELHÍVÁSI Dr. Fűrész Erzsébet és dr. Meláth József körzeti orvosok folyó hó 6-tól ismét a Semmelweis u. 20. sz. alatti körzeti rendelőben rendelnek a régi rendelési időben, (x)

— Műbőrök nagy választékban,

fehér műszőrme 183 Ft/m. Pécsi ÁFÉSZ borboltja. Rákóczi út 16. (x)

Olasz műirha 150 em széles, métere 472 Ft, terliszter. jersei és kabátszövet maradékok 25—50 százalékos árengedménnyel, párnahuzatok, paplan és dunnahuzat garnitúrák, lepedők leszállított áron kaphatók a Leértékelt áruk boltjában. Pécs, Sallai u. 6. (x)

— Beszélni tanitható PAPAGÁJOK.

füttyös KANÁRI madarak, EGZOTIKUS MADÁR KÜLÖNLEGESSÉGEK, madár- elcségek, kalitkák, egyéb felszerelések naay választékban kaphatók a DÍSZMADÁR és DISZGAIAMB KIÁLLÍTÁSON a Zsolnoy Ku I tű rottli ónban ma és holnap. Nyitva egész nap.

(x)

— DISZNÓÖLÉSRE NE SZOMSZÉDJÁTÓL KÉRJEN EDÉNYEKET. IGAZAN OLCSÓN VÁSÁROLHAT ZSÍROSBO- DONT. ÜSTÖT. MEDENCÉT. LABA5T, FAZEKAT, MINDEN MÉRETBEN. PÉCS, 39-ES DANDAR U. 2/C. (URANVA- ROS) NYITVA: HÉTKÖZNAP 8-17- IG, SZOMBATON; 8-12 ÓRÁIG, (i)

Az igazgató a Mikulás