Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

DUNANTOU NAPIO 1971. december 5. 24 ora a nagyvilágban Heves harcok az India«—pakisztáni határon Mindkét ország kihirdette a hadiái.apotot Indira Gandhi indiai minisz­terelnök szombat reggel a par­lament rendkívüli ülésén beje­lentette, hogy a „nyugat-pakisz­táni kormány hadat üzent Indiá­nak". Indira Gandhi a parlament rendkívüli ülésén hangoztatta: az egész nemzete egységes ab­ban az eltökéltségében, hogy visszaverje az agresszort. Gandhi így folytatta: „ma azért harcolunk, hogy védelmez­zük területi integritásunkat és nemzeti becsületünket Küzdünk azért, hogy védelmezzük nem­zeti ügyünket, az emberi sza­badság ügyét". Az indiai kormány vezetője ismét sajnálkozását fejezte ki, hogy számos ország „erkölcsi és politikai bénaságot" tanúsí­tott, miközben India mindent megtett azért, hogy a világ köz­véleményének figyelmét felhív­ja a Bangla Desh ellen elköve­tett barbárságokra és a nyugat­pakisztáni katonai rendszernek arra a próbálkozására, hogy megsemmisítse Bangla Desh egész népét A miniszterelnök visszautasí­totta azt a pakisztáni vádat, hogy India szárazföldi támadást intézett Nyugat-Pakisztán ellen és a pakisztáni légierők ennek megtorlásaként indították pén­tek esti támadásaikat Pakisztánban szombaton be­jelentették, hogy az ország ke­leti és nyugati határai mentén kirobbant harcok után elren­delték a hadiállapotot Indiá­val. Egy rendkívüli lapkiadás szerint a háború folytatódása esetén Pakisztánban megteszik a „szükséges intézkedéseket”, Rawalpindiben az éjszaka ,D(^yqtalos jelentést adtak ki. Ez őzt hangoztatja, hogy az indiai fegyveres erők Nyugat-Pakisz­tán határánál Jassar és Lahore között, valamint Rajasthan tér­ségében egybehangolt támadá­sokat intéztek pakisztáni állá­sok ellen. A közlemény szerint péntek este és az éjszakai órákban harcok folytak Punch és Úri térségében is. Az indiai szárazföldi alakulatokat a légi­erők is támogatták. Egy katonai szóvivő szomba­ton reggel kijelentette, hogy a pakisztáni—indiai határok men­tén totális háború bontakozott ki, hozzáfűzte: a pakisztáni hadseregnek e helyzetben — „jogában áll”, hogy olyan mé­lyen hatoljon indiai területek­re, ahogyan csak tud. Új Delhiben szombaton este 24 óra alatt immáron harmadik alkalommal szólaltak meg a lé­giveszélyt jelző szirénák. A fő­város közelében lévő repülőtér­ről azonnal vadászrepülőgépek szálltak fel, de a betolakodó pokisztáni és az indiai gépek között légipárbajra nem került sor. Az indiai főváros térségé­nek bombázásáról nem érkezett hír. Dzsagzsivan Ram hadügymi­niszter a parlament szombati ülésén közölte: az indiai fegy­veres erők Kelet-Pakisztónban elfoglaltak néhány várost, s a Nyugat-Pakisztánnal szomszédos határvidéken heves szárazföldi harcok folynak. Jelezte, hogy az indiai haditengerészet első al­kalommal lépett akcióba: tűz alá vette a pakisztáni kormány- katonaság repülőtéri berende­zéseit, s a légierő támogatásá­val offenzivát indított Chitta­gong kelet-pakisztáni kikötővá­+ VARSÖ: „Olyan sok az influen­zás beteg, hegy a járvány társadal­mi és gazdasági problémává vált" — irj- legújabb számában a varsói Polityka, a LEMP KB hetilapja, a lengyelországi influenza-helyzetről. A járvány számos üzlet bezárásában, az irodai tisztviselők megtizedelésé­ben, a lemondott értekezletekben, az iskolai tanítás átmeneti szünetelte- ésében és elsősorban az üzemi dol­gozók nagy hiányzásában jelentke­zik — állapítja meg a lap, s ki­emeli, hogy több gyárban a múlt vasárnap rendes munkanapot tartot­tak, hogy pótolják a tervteljesités- ben lévő elmaradást. ros ellen. A támadás nyomán két pokisztáni ógyúnaszád el­süllyedt, s a város térségében lévő katonai berendezések sú­lyosan megrongálódtak. Az indiai kormány szóvivőjé­nek szombat esti tájékoztatója szerint a felszabadító erők meg­tizedelték a pakisztáni légierő Kelet-Pakisztánban állomásozó derékhadát. Az indiai fegyveres erők — fűzte hozzá az új Del­hi-! szóvivő — az elmúlt 24 órá­ban megsemmisítettek 33 pa­kisztáni repülőgépet; 24 gépet Kelet-Pakisztán keleti és nyuga­ti szektoraiban, 9-et pedig a Karachi repülőtere ellen inté­zett támadás során pusztítottak el. Ezzel szemben a pakisztáni központi kormány rádiója arról adott hírt, • hogy az elmúlt 48 órában légi- és szárazföldi har­cokban 3ő indiai repülőgép semmisült meg. Daccában, Kelet-Pakisztán fő­városában teljesen megbénult az élet A lakosság az óvóhelyekre vohult, az üzletek és a bankok bezártak. 4- VARSÓ: A Maurice Stans kereskedelmi miniszter vezette amerikai küldöttség befejezte varsói tárgyalásait, s elutazott a lengyel fővárosból. A láto­gatásról és tárgyalásairól ki­adott közös közlemény megál­lapítja, hogy komoly lehetősé­gek vannak az Egyesült Álla­mok és Lengyelország kereske­delmi és gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésére, s az árucsere- forgalom jelentős növelésére. 4 MONTEVIDEO: Az uruguayi belügyminiszter közölte, hogy az általános választásokon a Co­lorado Párt 9595 szavazattal le­győzte nagy vetélytársát, a Nemzeti Pártot. A belügyminisz­ter adatai szerint a Colorado Párt 595 570, a Nemzeti Párt pedig 585 574, a baloldali koa­líció, a Frente Amplio (széles front) 271 510 szavazatot szer­zett. Az eredmények még nem véglegesek.-f BUENOS AIRES: Al Argentin kormány 25 intézkedést tartalmazó csomagtenret jelentett be az orszég gazdasági válságának megszünteté­sére. Előirányozzák többek között a termelés fokozását, az ezport növe­lését, a közberuházások szintjének fenntartását. 4- RÓMA: Luigi Longo veze­tésével megbeszélésre került sor az Olasz Kommunista Párt és a Kereszténydemokrata Párt képviselői között a köztársasági elnökválasztással kapcsolatban. * WASHINGTON: Az Egyesült Al- lamok és Kanada kiadatási megálla­podást irt alá, amelynek értelmében nem adnak politikai menedékjogot a repülőgéprablóknak, továbbá külföldi tisztviselők, diplomaták elrablóinak, merénylőinek.-f KAIRÓ: Mahmud Riad egyiptomi mini szerel nők-helyet­tes és külügyminiszter a jövő hó­nap végén hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba uta­zik, — jelenti az Akhbar El lom című kairói hetilap. 4 ANKARA: A török politikai vezétők szombaton sokoldalú konzultációt folytattok egymás­sal, hogy megpróbáljanak meg­oldást találni a kabinet 11 mi­niszterének lemondása követ­keztében kirobbant kormányvál­ságra — jelenti az UPI ankarai forrásra hivatkozvd. A lemondott miniszterek azzal indokolták lé­pésüket, hogy „az államappa­rátus elbürokratizálódott, úrrá lett a felelőtlenség”. A hivatalos látogatáson a dán fővárosban tartózkodó Aleksze] Koszigin (b) szovjet miniszterelnök december 2-án felkereste a parlamentet. A képen Koszigin a parlamentben Krag kormányfő asztalánál, a dán miniszterelnök társaságában Koszigin—Jespersen találkozó Magyar hajó lengyel kikötőben A „Somogy” magyar tengerjáró hajó Szczecin lengyei kikötőben A mai indiai - pakisztáni iiákorá előtörténete Az India és Pakisztán között kialakult rendkívüli feszült vi­szony gyarmati örökség követ­kezménye. 1947. augusztus 15-én Indiát, Nagy-Britannia gyarmatát vallási alapon fel­osztják és létrehozzák a füg­getlen pakisztáni, illetve indiai államot Pakisztán Északnyu- gat-lndla és a tőle mintegy kétezer mérföldnyire lévő Ke- !et-Bengália túlnyomórészt mo­hamedánok lakta területeiből áll. A két országrész közötti egyedüli — meglehetősen gyen­ge kapocs a vallás. Elválasztja őket viszont a nyelv, a szoká­sok, a gazdasági struktúra kü­lönbözősége — és nem utolsó­sorban a köztük elterülő India. Mindez az egységes állóm el­len szól, és a körülmények sú­lyos konfliktusok lehetőségét hordozzák magukban. A Muzul­mán Liga és a Nemzeti Kong­resszus Párt közötti ellentét most már kiterjed az államközi kapcsolatokra is. A határvillon­gások. a két felekezet által rendezett pogromok és a határ­vidékeken élő kisebbség ezeket követő tömeges menekülése szinte állandó háborús állapo­tot alakít ki. 1947 augusztusa után mintegy 10 000 pakisztáni partizán szivárog be Kasmírba, a függetlenséget akaró feje- delemségbe^ amely — jóllehet lakosai 70 Százalékban moha­medánok - függetlenségi tö­rekvését szemelótt tartva In­diához fordul segítségért és ok­tóber 26-án csatlakozik az In­diai Államszövetséghez. India ejtőernyős csapatokat küld a térségbe, s ezt most már a pa­kisztáni hadsereg hivatalos be­avatkozása követi. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közvetít, és 1949 januárjában létrejön a tűzszünet, majd július 26-án a két fél ideiglenes fegyverszü­netet köt Az ellenségeskedés azonban ezután is gyakori, bár az ötvenes évek elején némi enyhülés következik be, mivel Indiát is, Pakisztánt is elsősor­ban a fokozódó belső nehézsé­gek kötik le ... 1958-ban Ajub Khan meg­dönti Mirza elnök polgári rend­szerét. Pakisztánban a hadse­reg veszi át a hatalmat. A hat­vanas évek 'elején ismét éle­ződik a feszültség Pakisztán és India között, és 1965 tavaszán súlyos katonai összetűzésre ke­rül sor közöttük. Megint jelent­kezik a régi probléma - a kas- míri kérdés — ezúttal azonban az eddigieknél sokkal kiélézet- tebb formában. A Szovjetunió közvetítést ajánl fel, és 1966 januárjában Ajub Khan és Sasztri Taskeiítben asztalhoz ülnek, január 10-én megszüle­tik a 10 pontos taskenti nyi­latkozat, amely véget vet a had­üzenet nélküli háborúnak, elő­irányozza a vitás kérdések bé­kés rendezését, a normális kap­csolatok helyreállítását, az 1965. augusztus 5-i határvona­lak mögé való visszatérést. 1969 márciusában Jahja Khan átveszi a hatalmat Ajub Khan- tól. 1970 decemberében meg­tartják a hosszú katonai kor­mányzás alatti első országos választásokat. Kelet-Pakisztán fő pártja, az Avami Liga, meg­szerzi Oz abszolút többséget (316 mandátumból 167-et). Az Avami Liga önkormányzatot kö­vetel Kelet-Pakisztánnak. Ke­let-Pakisztán 75 millió lakosa (tehát az összlakosságnak több mint a fele) csak kismértékben részesedett az ország gazdasá­gából. A külföldi segély 80 szá­zaléka Nyugat-Pakisztánnak ju­tott, nyugaton 20-szor több be­ruházást eszközöltek, mint Ke­let-Pakisztánban. Az elégedet­lenség tehát érthető. Jahja Khan meghatározatlan időre elnapolja az alkotmónyozó nemzetqyűlés összehívását. Mudzsibur Rahman sejk, a győz­tes párt vezére meghirdeti a polgári engedetlenségi mozgal­mat. Jahja Khan márciusban KOPPENHÁGA: Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton találkozott Knud Jespersennel, a Dán Kommu­nista Párt elnökével és a párt több más vezetőjével. A talál­kozó szívélyes és baráti légkör­ben ment végbe. Részt vett a találkozón Klauszon, az észt SZSZK minisztertanácsának el­nöke, Hudajerdijev, az üzbég SZSZK minisztertanácsának el­nöke és Szmirnov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes. (ÜürOVILÁGHIRADÓ HÉTFŐ: Losonczi Pál megkérdi afrikai körútját A merénylet áldozatául esett jordánial kormányfő temetése KEDD: Bejelentik a pekingi Níxon-látogatás február 21-i dátumát A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei tanácskoznak SZERDA: Bonnban Scheel beszámol moszkvai útjáról A két német állam tárgyalásainak finise CSÜTÖRTÖK: Koszigin Dániába érkezik A jobboldali rezsim csapatainak veresége Kambodzsában FENTEK: Losonczi Pál Algériából Guineába utazik Közel-keleti vita az ENSZ-ben, megbeszélések U Thant főtitkár utódlásáról SZOMBAT: India hadiállapotban levőnek tekinti magát, Pakisztán háborúja miatt Európa hete —- Európa éve Daccábct utazífc, hogy tárgyal­jon Rahman sejkké!, a megbe­szélések azonban eredményte­lenek, Március 25-én katonai közigazgatást vezetnek be Ke­let-Pakisztánban, oz Avami Liga vezérét elfogják, a pártot törvényen kívül helyezik, április 17-én kikiáltják a független Bangla Desh államot, kitör a polgárháború, megindul a ke­let-pakisztáni lakosok tömeges menekülése Indiába, a határ­menti Nyugat-Bengálíába. A pakisztáni kormányzat beavat­kozással vádolja szomszédját és indiai beszivárgásról beszél. Bezárják a daccal indiai, va­lamint a Calcutta! pakisztáni konzulátusokat. Május 15-én U. Thant felhívással fordul a vi­lághoz, nyújtsanak segélyt a kelet-pakisztáni menekültek­nek. Augusztus 9-én aláírják a szovjet—indiai barátsági szer­ződést. Augusztus 11-én a pa­kisztáni kormány bejelenti, hogy bíróság elé állítják Rahman sejket. Október elején kölcsö­nös csapatmozdulatokra kerül sor 6 határ mentén. A perse- poUsi ünnepségeken Podgornij szovjet államfő megbeszélést folytat a konfliktussal kapcso­latban Giri indiai elnökkel és Jahja Khannal. Október 24-én Indira Gan­dhi háromhetes külföldi láto­gató-kőrútra indul Nyugat- Európába, Washingtonba, majd hazafelé Moszkvába. Novem­berben Ali Bhutto, a másik nagy pakisztáni párt, a Nép- Dárt vezetője, Kínába látogat. Peking támogatásáról biztosítja Pakisztánt. November 22-én Pa­kisztán azzal vádolja Indiát, hogy csapatai átlépték a kelet- pakisztánj határt és Új Delhi ultimátum nélküli háborút in­dított. Az indiai fél cáfolja a vádakat. December. 3-án In­dira Gandhi bejelenti, hogy Pakisztán általános háborút indított India ellen. Miközben c világpolitika igaz« „évvég! hajrában'* van, kedvező táv­latok rajzolódtak ki az európai biz­tonság kérdésében — már a kővet­kező esztendőre. A varsói szerződés tagállamainak külügyminiszterei e lengyel fővárosban tartott tanács­kozásukon, mélyreható elemzést ad­tak földrészünk helyzetéről. Egymás mellé helyezve a pozitív és a nega­tív tényezőket, arra -a megállapodás­ra jutottak,., hogy 1972-re reális re­mények vannak egy biztonsági kon­ferencia összeíűvasára. Krag dán mi­niszterelnök úgy fogalmazott, hogy a következő esztendő Euróoa éve lehet. Megjegyzésének súlyát növe­li, hogy Koppenhága éppen ezekben a napokban magas vendéget fogad, Koszigin szovjet miniszterelnök sze­mélyében. A héten egyúttal befejező szaka­szukba léptek ö két német állam megbeszélései, minden jel arra mu­tat, hogy rövidesen végleg lezáró­dik a nyugat-berlini egyezmény, va­lamint az ehhez kapcsolódó kiegé­szítő szerződések ügye. Scheel, az NSZK külügyminisztere, moszkvai út* ja sorén viszont a szovjet-nyugat­német s a lengyel—nyugatnémet megállapodás mielőbbi rati'iká'ására tett ígéretet. Ezek a fejlemények —* azt hiszem nem túlzás az Európa hete kifejezéssel élni — mindenkép­pen biztatást jelenthetnek a «ovőre nézve is. Az európai kibontakozás hívei azonban jogos figyelemmel fordul­nak Brüsszel felé, ahol nemsokára ülést tart a NATO tanácsa. Az at* lanti hatalmak korábban sem vet­hették el nyíltan a biztonsági kon­ferencia gondolatát, ám különböző feltételeket szabtak, mindenekelőtt a nyugat-berlini rendezést. Ez a meg­állapodás létrejött: a NATO olda­láról tehát hozzá kellene járulni ahhoz, hogy a finn kormány javas­latának megfelelően elkezdődhessen a multilaterális; vagyis sokoldalú előkészítés. Az óvatosság a feltéte­les mód használata indokolt, az An- lanti Szövetségen belül ugyanis je­lentős reakciós erők ellenzik az európai értekezletet. Továbbra sem valószínű, hogy nyíltan bontanak zászlót, de megpróbálnak majd újabb feltételeket szabni, igyekeznek hűzni az időt. Ha Európában némileg derűsebb lett az égbolt, annál viharosabb Ázsiában, Afrikéban és Latin-Ame* rikában. Az India és Pakisztán kö­zött napról-naprá érezhetően foko­zódó feszültség eljutott idáig, hoay hadiállapotot Jelentettek be Öj Del­hiben. Tüzérségi párbajok, légitá­madások, sorozatos ütközetek a ha­táron — a jelentések komoly aggo­dalomra adnak okot. A két érdekelt országnak s az egész világnak vál­tozatlanul az az érdeke,, hogy az indiai szubkontinens vitáit ne a pusz­tító háború eszközeivel, intézzék el. Az India és Pakistan közötti bé­kének azonban valóságos előfe'tétele Pakisztán belső békéjének biztosítá­sa. A keleti országban rendezett vér­fürdő, az Awami Liga betiltása *s Rahman Sejk letartóztatása, tízmillió ember földönfutóvá tétele — etek azok a tényezők, amelyek a válságot valójában előidézték, minden rná* csak következménye ezeknek. Ha pedig egyes pakisztáni héják, jobb* oldali tábornokok váitozatlanul e katonai módszerekben keresik a ki* utat, semmit sem oldanak meg. vi* szont szörnyű veszélyeket idéznek íe! = Fellángolt a háború heve Kambod* zsában is, ahol a szabadságharcos erők sorozatos csapásokat mértek a* cmerika-baráfi rezsim csapataira. Lón No! bajbajutott zsoldosainak seríté* I sére immár ötvenhatezer saigoni ka- I tone hatolt be a szomszédos ország- j ba, tevékeny amerikai támogatással. Az indokínai háborút tehát úgy „kor- I látozzák”, hogy végüüs mindjobban kiterjesztik. Nem éppen kedvező előjelek mei= i lett startol az ÉN$Z közgyűlés kö­zel-keleti vitája. Rögtön halasztással j indult, eközben Washingtonban I Nixon Golda Meir izraeli miniszter­elnökasszony újabb Phantom repülő­gépekre vonatkozó kéréseit hallgatta, a kínai ENSZ-delegáció pedig be­jelentette egyetnemértését a politi­kai rendezés alapelveivel. Ds nem segítette efő az arab erők szükséges tömörülését a Fekete Szeptember el­nevezésű szélsőséges palesztin szer­vezet fegyvereseinek kairói1 merényle­té sem, amelynek a jordániai kor= mányfő esett áldozatául. A meggyilkolt Vaszfi Teli helyébe Husszein király ugyanolyan, vagy még reakciósahb elemeket nevezett ki, a lejátszódott események viszont be­igazolták, hogy egyelőre nehéz len­ne egységes és hatékony^ arab keleti frontról szólni. (Izgalmakat keltett ax arab világban a teheráni lépés M\ Irán megszállt három kicsiny, ' de stratégiailag kulcsfontosságú szigetet. Ez újra kiélezte az iráni—iraki ellen­téteket.) A közel-keleti helyzet egyéb­ként fontos helyet foglalt el állam­főnknek, Losonczi Pálnak algíri' tár­gyalásain is. A Bumedien elnökkel folytatott megbeszélések során ma­gyar részről ismét kifejezhették szo­lidaritásunkat az arab népek anti- imperialista harcával. Latin-Amerika sem csendes „ * . Ki­vonnak a kontinensre küldött külön- megbízottja, Finch olyan óvatlan el­szólásra ragadtatta magát, hogy a chilei népi egységkormány „nem less hosszú életű*'. Szinte „varázsütésre*1’ a reakció erőteljes mozgolódásba kezdett, Santiagóbatt utcái összeüt­közésekre kerül! sor. Az All ende kor­mány bejelentette tiltakozását Wa­shingtonban s megfelelő ellen-rend­szabályokat tett. így rendkívüli álla­potot hirdettek, bevezették az éjsza­kai kijárási tilalmat. A chilei példa ugyanakkor, e nehézségek ellenére is, gyűrűzik tovább: az uruguayi el­nökválasztásokon szép sikert ért el a Frente Amplio, a haladó széles front. A nyőzelem küszöbét még nem tudta átlépni de a szavazatok több mint egyötödével at ország fontos tényezője lett, s a kommunisták, va­lamint más haladó erők közötti őst- szefoeás ígéretes az elkövetkezendő küzdelmekre*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom