Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

1971. december 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A tsz-elnök portréja 36 hangulat és megbecsülés A főutcán még világosban bukdácsoltam át a levágott vil­lanyvezetékeken, Papp Zoltán szobájában azonban már erő­sen szürkül.- Szentdénesen ki kell cse­rélni az összes vezetéket — mondja a termelőszövetkezet elnöke —, csaknem minden házban működik valamiféle kisgép, vagy háztartási gép. A tévét is alig lehet nézni. Most majd ujjnyi vastag drótkötele­ket szerelnek fel, egy ideig ta­lán jó lesz. Ügy tűnik, az utóbbi meg­jegyzésben azért van egy kevés büszkeség is, de hát miért is ne lenne! Szentdénesen is ne­héz esztendőket éltek át a ter­melőszövetkeret megalakulását kővető években. 195ó-ban mű­ködött a faluban egy kis szö­vetkezet, mely október 23-a után feloszlott. A következő év­ben újból megalakult 1959- ben alakult a másik szövetke­zet, melynek elnökévé az akkor 28 esztendős Papp Zoltánt vá­lasztották. A két tsz aztán 1961- ben egyesült, ide társult a nagyvátyi is. Azóta 3500 hol­don gazdálkodnak. Az első évek sanyarúbbak voltak a hét szűk esztendőnél is. 1963-64 óta azonban év­ről évre többet juttatnak a ta­goknak, sőt tartalékolni is ké­pesek. 1962-ben 3,5, 1965-ben 4,8 és 1970-ben 6 millió forint volt a tagság jövedelme. Az idén ennél is több lesz.- Persze azért jönnek még nehéz évek. Most is azok kö­vetkeznek. Az alapítók lassan kiállnak a sorból, a generáció- váltás pedig nem lesz könnyű. Olyan életkörülményeket kell teremtenünk, amelyek kielégítik a mostani fiatalokat. Igaz, itt a faluban minden ötödik házban autó áfl. Ez azonban ma már kevés. Most építjük a tanáccsal közösen a vízvezetéket — mi a 150 köbmé­teres víztorony elkészítését vál­laltuk. A jövő évben 60-70 ház­ban fürdőszobát akarunk épí­teni. Kőműveseink, víz- és vil­lanyszerelőink vannak, a tagok meg majd lassan ledolgozzák az árát. Nem az első eset: 20 fiatal tsz-tagunk házát mi fi­zettük ki. Volt olyan, aki nem szerette, hogy adósság nyom­ja, egy év alatt ledolgozta az 50 000 forintos hitelt Mások öt év alatt. Ráérnek. Most meg nyolc fiatalnak családi házat építünk, háromszobásat, garázs- zsal. virágoskerttel, gazdasági udvarral. Ök is majd ledol­gozzák. Mindkét falubon a ta­náccsal és AFESZ-sz»l közösen klub-presszót tartunk fenn. Sze­retnénk konkurrálni a kocsmá­val. Szorgalmas, de igényes emberek élnek itt. A fiatalok pedig különösen azok. Papp Zoltán is fiatal volt, ■ amikor nyakába szakadt 220 ember gondja. Azokban az években vegezte a mezőgaz­dasági technikumot, később pedig Keszthelyen az egyete­met — Az b nehéz volt, de még nehezebb újból és újbál hitet önteni az emberekbe. Igámi kellett, de felelősséggel. Igaz, volt viszontigéret is, és az sem volt üres beszéd. — A mai tsz-vezető Is képes betartani a lovagiasság szabá­lyait, ha demokráciáról van szó? Sok ellenkező példát tu­dunk. — A vezetőnek ma gyorson kell döntenie. Az emberek vé­leményét mégis meg keli is­merni. A közgyűlés, ma már, in­kább csak az adminisztrálás eszköze. Legutóbb éppen a Dunántúli Naplóban olvastuk, hogy a megvizsgált mérlegek 80 százaléka hamis. Odajön hozzám egy öreg, kérdi: orré1 a mérlegről van szó amit a fő­könyvelő felolvasott? Mondom, hogy arról, de nem kell félni, nálunk nem így van. Az öreg nekem hitt, bízott a szavam­ban. — Persze, mert nem a köz­gyűlésen hallják először az emberek, mit is csinálunk. Nap- ról-napra tízen, húszan-ötve nen beszélünk meg mindent. Itt volt például, hogy a bizto­sító felemelte a növénybiztosí­tást. Emiatt 3—4 százalékkal nő a termelési költség. Mégis, ki a fene merte volna vállalni a kockázatot és lemondani a biztosítást? Vogy az ellenke­zőjét, s kevesebbe* osztani. — ön vállalkozó kedvű? Vagy fél a kockázattól? — Hát csak meggondoltan vagyok vállalkozó kedvű. Na­gyon meggondoltan. Biztonság- érzet kell az embernek. Csak ha megfelelő tartalékalap van, akkor merek kóckázictni. Az emberek bitét nem szabad el­veszteni, mert az még az elve­szett pénznél is nagyobb tra­gédia. A tsz tagjai parancsol­nak, s a „főnök” bizalma meg­fizethetetlen. Egy pesti barátom felesége a tsz-ről érdeklődött a múltkoriban. Neki még o tsz- elnökről a tíz év előtti ismere­tei voltak, amikor nem nagyon szívesen vallottak be, hogy mik is vagyunk. Azt hitte, az a dol­gom, hogy reggel kihajtsam ai embereket a földekre, aztán amikor van egy kis időm, vég­rehajtsam o pártbizottság uta­sításait. Igen, az emberek pa­rancsolnak. Hol az öltözködés­sel adják tudtomra parancsai­kat, hol azzal, hogy rosszked­vűen mennek munkába. Van aztán, hogy fütyörészve. Ebből is értek: okkor jól csinálom a dolgom. — Voltak a tsz-ben bethábo- rúk, nézeteltérések? — Inkább csak véleménykü­lönbségek. Ezek pedig art szol­gálják, hogy mindent újból és újból meg kell gondolni, fit van például az egyerrlősdi megszüntetése. Az emberek azt mondták először: hát én nem olyan ember vagyok, mint az? Na most: ha az elosztás nem igazságos, ha csak egyet­len egyszer is felmerül, hogy valaki érdemtelenül többet kap, akkor mór igazuk van az egyen- lősdi híveinek. Még az is jobb. Újból és újból, évről-év- re vitatkozunk az elosztás rendszerén, amíg az igazságos nem lesz. Van más is. Most már négy éve a pécsi tsz-szö- vetség elnöke vagyok, ismerem más szövetkezetek gondjait is. A szövetkezetekben néhány éve fellendült a termelés, ment a munka, megnőtt a vállalkozó kedv. Egyik-másik szövetkezet erején felüli beruházásokba kezdett Nem vitás, hogy a korszerű mindig a jó, de hát ezerszer is át kell gondolni: ha felépül, lesz-e pénz állatra, ta­karmányra? Az egyik építkező szövetkezetünk nem tudta el­vetni az őszi gabonát, mert nem volt annyi pénzük, hogy üzemanyagot vegyenek a gé­pekbe. Persze az is nagy baj lenne, ha a mostani be'uházási intézkedések, s új törvények miatt eibátortalanod,iának o vezetők. Ez méc az előbbinél is katpsztroíálisabb lenne. Azt mondom: meggondoltan va gye': vállalkozó. — Most nálunk is vég'e kia lakúit valami. Az üzemi kony­hánk napról-napra zsúfolt Eszébe sem jut senkinek, hogy valamikor ezt csajkarendszer nek hívta. Régebben a lusta gyerekeknek art mondták a szülei: melie'sz majd a ts.z-be. Most úgy mondják a gyerek nek: ha tanulsz, szakmád lesz a tsz-ben. Jó évet zártunk. Kell is. A pénz is, de legfőképpen a jó munkakörülmények, a jó hangulat és a megbecsülés. Nagyon elvárják ma már az emberek a megbecsülést, de meg is adják . . . Kint is már rég besötétedett, a szerelők újból bekapcsolták a világítást. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pörbölyi erdészetében érdekes nogyteljesftményü gépeket állítottak munkába. Ezek közül az egyik egy finn gyártmányú kérgezőgép, a másik egy hasítószalag, ez utóbbi osztrák gyárt- mány. Munkában a VK, Kommander finn gyártmányú kérgezőgép, amely ,,kiszolgálja” önmagát munkában Döntés 1972-ben Lesz új bútorgyár Mohácson? A Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője és a Szék- és Kárpitosipari Vállalat vezérigazgatója a fejlesztési programról A Dunántúli Napló 1971. áp­rilis 11-i számában azt irtuk: megszületett a döntés — jövőre kezdődik az építkezés — végre megvalósul a beruházás, mely­nek progiamja már rég elké­szült, sót a város ipari negye­dében kijelölték a telephelyet is egy 12 holdnyi területen. A beruházások felülvizsgála­táról szóló rendelkezés megszü­letését követően azonban is­mét kétségessé vált a mohácsi új ülő- és fekvőbútorgyár sor­sa. A Könnyűipari Minisztérium­ban Botka Zoltán, a bútoripar­ért felelős osztályvezető és Da- locsa Gábor, a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat vezérigazgató­ja tájékoztatott bennünket a magyar bútoripar fejlesztési terveiről és a mohácsi gyár sor­sáról. — A napokban új gyártó­szalagot avattak Mohácson, amely 27 százalékos termelés- növekedést eredményezett. A régi gyáron belüli fejlesztés art jelenti, hogy elmarad az új gyár építései Botka Zoltán: — Nem. A miniszter és a bú­toriparért felelős helyettese is támogatja az új gyár építését. És természetesen mi is. A no­vember 19-én megtartott mi­niszteri értekezlet tárgyalta a bútoripari beruházásokat, a ré­gebben megállapított költsé­gekkel és kapacitásbővítéssel egyetértett, ismét jóváhagyta azokat Javult a lakosság kisipari ellátása — A miniszteri értekezlet a fejlesztésre kerülő gyárakat és profilokat is meghatározta? — Igen, Sor kerül a debre­ceni, o svéd piacra termelő bu­dapesti, a lakossági igényeket kielégítő kecskeméti és a mo­hácsi gyár fejlesztésére. Az el-' mondottakhoz feltétlenül hozzá kell tennem: az elvi hozzájáru­lás minden területen megtörtént, a pénzügyi oldalról azonban majd csak 1972 tavaszán mond­ják ki a döntő szót — Az említett rekonstrukciók következtében enyhülnek majd a hazai bútorellátási gondok? — A negyedik 5 éves terv­ben a Dunántúlon erős bútor­ipari bázist fejlesztünk ki, 1971- ben elkészül a nagykanizsai, jövőre pedig a zalaegerszegi és székesfehérvári bútorgyár. Közel 15 esztendeje évi 8—10 százalékkal emelkedik a keres­kedelmi forgalom, Mennyiségi­leg már képesek vagyunk ki­elégíteni az igényeket. A vá­laszték azonban szegényes. Ter­melésünk 5 százaléka csak kí­nálat, de senkinek sem kell, vi­szont van egy 15 százalékos ke­reslet, amelyre még nem tu­dunk megfelelő bútort készíte­ni. — Nagy gond a házgyári la­kások berendezése. A lakásépí­tés fejlődött, a búto-gyártásban azonban a gyártmányfejlesztés elmaradt a követelményektől. Szekrényfalak, kisbútorok és kár­pitosbútorok kellenének na­gyobb választékban. S ehhez a bútoripar fejlesztése is elenged­hetetlenül szükséges. Mindent azonban nem képes az állam finanszírozni. Létrehozott viszont egymilliárd forint értékben egy hitelalapot, amit olyan fejlesz­tésre lehet igénybe venni, me'y a népgazdaság devizabevéte­leit növeli. Úgy tudom az euró­pai hírnevű stílbútorokat gyártó pécsi faipari ktsz is benyújtotta hiteligényét, ebből talán ők is kaphatnak, bár meg kell mon­danom a feltételek nagyon szi­gorúak. — A mohácsi gyár fejleszté­sét azonban az állam vállalta? — Döntő többségét. 100 mil­liós az állami támogatás. Az állam adja a technikát, a töb­bi az embereken múlik, ülőbú­tort ugyanis a legnehezebb ké­szíteni. A szekrény elkészül, s többnyire csak az esztétikuma dönti el; sikerült-e, avagy sem. Az ülőbútor formája, sze-keze- te mellett a szilárdsága is dön­tő. Az állandó igénybevétel De hát erről a vezérigazg-1 : elvtárs többet tud mondani. Dalocsa Gábor: — Úgy érzem bútoraink meg­felelnek a 1 szilárdsági, akárcsak a praktikussági és esztétikai kö­vetelményeknek. Vállalatunk 13 éve európai hírnévre tett szert. Pillanatnyilag egymillió dollár értékben exportálunk, de ezt rövid idő alatt meg kell kétsze­reznünk. Ennek érdekében tör­ténik a mohácsi gyár fejleszté­se is. Ebben a hónapban elké­szül az új fejlesztési program, amelyre a Minisztertanács, az Országos Tervhivatal és a bank valószínűleg rövidesen igent mond. A fejlesztés annyiban különbözik a régi elképzelések­től, hogy elmarad az irodaház építése, a hangsúly a termelő­berendezéseken lesz. Irodát Ér­dért faházakban is kitűnően ki lehet majd alakítani. A későb­biekben, amikor a régi gyár se­gítségével megtérül a hitel, a tízezer négyzetméteres csarnok és szociális épületek mellett to­vábbi fejlesztésre is lehetőség lesz. Most az állami támogatás mellett 30 millió forintot saját fejlesztési alapunkból és hitei­ből biztosítunk. Az új gyárban csak székeket fogunk készíteni, ebből ugyanis a piac szinte ki­elégíthetetlen. A mohácsi gyár fejlesztése a másik baranyai gyárunk fejlesztését is szüksé­gessé teszi. Siklóson lesz az előregyártó üzem. Ott is felépí­tünk egy 2500 négyzetméteres új csarnokot a szükséges kom­munális épületekkel. Itt építik először fel azokat a könnyű- szerkezetes épülettípusokat, me­lyekből a mohácsi gyárat sze­retnénk felépíteni. — Ügy látom az elképzelé­sek annyira konkrétak, hogy önök is biztosra veszik: a ta­vasszal mindenütt zöld utat ka a a mohácsi bútorgyár fejleszté­se? Dalocsa Gábor: — A végleges döntést meg­előzően nem illik semmit biztos­ra venni. Annyi azonban bizo­nyos: a mohácsi gyárat min­denképpen fejleszteni fogjuk Csak a fejlesz’és nagysága függ az állami támogatás mértéké­től. L J. Nyúl, libamáj, békacomb 155 000 nyúl Tavaly márciusban szanálás fenyegette, ma mindenki elis­meri tevékenységét: talpra állt a Mecsek Kisállattenyésztő Szakszövetkezet. Két éve egész esztendőben 28 ezer nyulat vásároltak fel tagjaiktól 650 mázsa élősúly­ban. Tavaly, a második negyed­évtől az év végéig 95 ezer, az idén eddig 155 ezer nyulat vet­tek át. Ez 4100 mázsa élősúlyt jelent. Ebből a 155 ezerből 121 ezret saját szerződés biztosí­tott, mindössze 34 ezer a sza­badon értékesített nyúl. Tag­jaiknak takarmányt biztosíta­nak, — tavaly 120, az idén 190 vagonnal - összesen csak­nem 12 millió forint értékben. A másfél év munkája egy oklevelet is eredményezett, amely, ha közvetlen anyagi megbecsülést nem is jelent, közvetve nagyon is sok hasznot hajt. A Magyar Házinyúl- és Prémesállattenyésztők Országos Egyesülete Kiváló Szakszövet­kezet címmel tüntette ki a „Me- csek"-et, ezt a titulust először kapták meg az országban. Ez azt jelenti, hogy ismerik az or­szágos szervek az itteni állo­mányt, széles körben propagál­ják, s ma már tenyésznyulat is exportálhatnak. Jelenleg Ro­mániába szállítónak 800 te­nyésznyulat. Tagjaik száma gyarapodik. Két éve 270 kilépő volt, tavaly tavasztól senki nem távozott. Ezerkétszázhetven aktív tagot számlálnak. De nemcsak a nyúltenyésztés érdemel szót, az, mint íőágazat áll az első helyen. Baromfival is foglalkozik néhány tagjuk. Tavaly ugyan többen, az idén mintegy harmincon termelnek áru- és tenyésztojást. A na­gyobb mozgás ezen a terüle­ten a tojás áringadozásának köszönhető. Egy más ágazatuk a fészekgalamb-tenyésztés, ez­zel 62 tagjuk foglalkozik. Tervezik az ágazatok további bővítését. Libamájjal szeretné­nek foglalkozni már a jövő év­ben és megszervezik az étlciúga és béka felvásárlását is. Mint Ismeretes, e Miniszter- tanács legutóbbi ülésén elfo­gadta a könnyűipari miniszter­nek a magánkisipar helyzetéről szóló beszámolóját. A beszá­moló megállapította, hogy az iparjogi és a területi korlátok megszüntetésének hatására két év alatt összesen 10 800-zal nőtt, jelenleg több mint 91 000 a kisiparosok száma, emelke­dett termelésűk értéke, növeke­dett társadalmi aktivitásuk Is, amit bizonyít, hogy soraikból 1200 főt választottak tanács­tagnak, 70rJ0-en pedig a Haza­fias Népfront aktivistájaként fejtenek ki hasznos társadalmi munkát. A kisiparosok létszáma a vá­rosokban és a nagyobb közsé­gekben általában stabil, sőt növekvő tendenciát mutat. Ked­vezőtlenebb a helyzet a kisebb községekben és az ellátatlan területeken, ahol a 2 éves adó- kedvezmény lejárta után sok kezdő javító-szolgáltató kisipa­ros visszaadja az iparjogosít­ványt. Ennek feltehetően egyik oka az. hogy a kisebb telepü­léseken a kisiparosok nehezeb­ben jutnak anyaghoz és mun­kához. Az elmúlt három év alatt körülbelül 3500 fővel növeke­dett a kisiparosok alkalmazot­tainak száma. Ugyanakkor az ismert demográfiai okok miatt — kevesebb szakmunkástanulót foglalkoztatnak. Javult a kisiparosok hitel-, anyag- és alkatrészellátása, s- a KIOSZ javaslata alapján Négyszáz vagon konzerv A Szigetvári Konzervgyár minden dolgozója a napokban egy tájékoztató jellegű nyom­tatványt kapott kézhez a követ­kező szöveggel: „Sikerült! Tel­jesítettük az első háromnegyed éves programunkat. Október vé­géig 385 vagonnal, 21 millió forinttal termeltünk többet az elmúlt év hasonló időszakánál. Érnek eredménye a gazdálko­dásban négymillió forint tiszta nyereség, több mint 10 száza­lékkal nőtt a fizikai dolgozók átlagkeresete. A gyár életében először elértük a négyezer va- gonos termelést. Lehetne job­ban? Igen: a munkafegyelem további javításával, jobb mun­kaszervezéssel, takarékos anyag- gazdálkodással Ehhez kérjük a kommunistáink, a szocialista brigádjaink és a gyár minden dolgozójának segítségét. Évi programunk túlteljesítésével se­gítsük elő ötéves tervünk si­keres teljesítését. MSZMP Csúcs­vezetősége, Igazgató." Ehhez kommentár nem szük­séges. A számok dicseiét he­lyett beszélnek. A gyár vezetői és dolgozói az aszályos évben is megtalálták a sikerhez veze­tő utat. Egy hónappal ar év befejezése előtt a o á' kollek­tívája a terv túltcljes'r' ért in­dult harcba, amit nz eddigi eredmények alapján sikerrel meg is valósítanak. / — további kedvezményekben részesülnek azok, akik az ellá­tatlan területeken fejtenek ki javító-szolgáltató tevékenysé­get A kisiparosság helyzetének felmérése alapján a könnyű­ipari miniszter megállapította, hogy jelenleg nincs szükség az érvényben lévő kormányzati rendelkezések módosítására, A tanácsoknak a minisztérium hatékonyabb elvi irányítása mellett az eddigieknél széle- sebbkörű szervező munkával kell segíteniök, hogy csökken­jen a fluktuáció a kisiparosok 1 körében, számuk növekedjék oz ellátatlan területeken, s ugyan­akkor csökkenjenek a helyen­ként tapasztalható harácsoló és spekulációs tendenciák. Hüfr3torony-viz eyr rr’ra Új gyű tmányként Heller— Forgó-.éle hűtőtorony vázszer­kezetet készítenek a Szombat­helyi Mezőgazdasági Gépgyár­tó és Szolgáltató Vállalat cell- dömölki és pácsonyi üzemegy­ségében. Eddig két hű'őtc - ''észült "I. értéke egyenként h.millió forint. Mindkettőt a szó.-j-’unió­beli Razdanba szól'í’o'ták, az ottani erőműhez. Befejezés előtt áll a harmadik ó-iás torony is, melyet még az idén. ugyancsak Razdanba szállítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom