Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
1971. december 4. 7 DUNÁN TOLI NAPLÓ Természettudományos gondolkodásra nevelés az ált. isk. alsó osztályaiban EzCj^ CSOlácl Dr. Pálffy Györgyné tudományos kísérletei A minisztérium engedélyezte bevezetését Az általános iskola alsó osztályaiban tanítják az elvont szimbólumokból álló tudomány- rendszereket — az írást-olvasást és a számolást. E tantárgyak oktatása során azokra a kiterjedt tapasztalatokra építenek, amelyeket a gyermekek hazulról, az óvodából és az utcáról hoznak magukkal. Biztos, hogy o mai gyerek ezen a téren Is messze túlhaladja szülei hasonló korban szerzett tapasztalatok mennyiségét és minőségét illetően. Nem vitás, a gyereknek élnie kell és ez az élet elképzelhetetlen volna, ha nem gyűjtene össze alapvető ismereteket a természetre vonatkozólag. Miről is van szó? Ezeket a tényeket vette figyelembe Marx György akadémikus, amikor rámutatott azokra a nagyfokú ellentmondásokra, amelyek megmutatkoznak az ismeretszerzés területén az általános iskola alsó- és felsőtagozata, az általános iskola és a középfokú képzés, majd a gimnázium és a felsőfokú oktatás viszonylatában. Miről is van szó? A szervezett természettudományos nevelés, az anyagi világról összegyűjtött ismeretek rendszerezését az általános iskola felső osztályaiban kezdik. A tömegmérés egységeit és a vóltószá- mait (dkg, kg), a második osztályban kell memorizálni. Az anyagmennyiség jellemzésére a súly fogalmát a hatodikban, a tehetetlen tömeg fogalmát pedig csak a gimnázium második osztályában tanítjuk elmélyültem Az olyan alapvető tényeket pedig, mint az anyag objektivitása, megismerhetősége, megmaradása, egyetemessége és végtelensége, csak a gimnázium negyedik osztályában, a világnézeti tantárgy, illetve a felsőoktatás tudatosítja. Mindez valami fejetetejére állított szituáció — állapította meg Marx György akadémikus. Problémát okoz gyermeknek és pedagógusnak egyaránt. A természettudományos nevelés és oktatás talpraállítását, korszerűsítését szolgálják azok a kísérletek, amelyeket dr. Pálffy Györgyné főiskolai adjunktus vezetésével néhány általános iskolai tanár végez az alsótagozatban. A Tanárképző Főiskola fizika tanszékén kerestem föl az adjunktus asszonyt, hogy megkérjem, tájékoztasson eddigi tapasztalatairól. Hogyan kezdődött? — Két évvel ezelőtt Miskolcon tartott fizikai vándorgyűlésen Marx professzor javasolta, hogy a természettudományokat tanító pedagógusok gondolkozzanak azon, miként lehetne hatékonyabbá tenni a tízéven aluli gyermekek egységes természettudományos nevelését. Rám is igen nagy hatással volt a professzor terve — mondja az adjunktus osszony —, amellyel az egységes természttudomá- nyos nevelést biztosítani lehetne az általános iskolában. A főiskola gyakorló iskolájában Szentistványi igazgató elvtárs támogatásával el is kezdtük a munkát. Elgondolásaim megvalósításában segítségemre volt Bujtár és Dómján kartársnő. Célunk, hogy a tízéven aluli gyereknek a természetről szerzett tapasztalatait rendszerezzük, hogy elősegítsük a logikai képességek kibontakoztatását. Mérés és rajzo’ás az első osztályban Természettudományt tanítanak az első osztályosoknak? — A tananyag tartalmát tekintve — igen, — válaszolja az adjunktus asszony. — Természetesen mégsem arról van szó, hogy a felsőíagozatos fizika, kémia, vagy biológia egyrészét ó'.lv'l'"szz'"1' az c' ó c ■z'-',,yha. Inkább arról, hogy sajátos eszközeinkkel, a hozott tapasztalatokat rendszerezzük, végsősoron tudományos szemléletet, a bárgyú természet és óllatmesék helyett, valódi, tudományos ismerethez juttassuk a gyereket, így az első benyomások a természetről, igaz, néhol megdöbbentő, de a gyerek számára természetes igazságot jelentenek. Ezekben soha sem kell csalódnia ! Mit tanítanak? — Az első osztályban az anyag objektív fogalmának kialakítását szeretnénk elérni a környezetükben levő anyagi tárgyak megfigyelésén keresztül. A második osztályban természetesen tovább megyünk, ott majd különböző jelenségeket és objektumokat hasonlítanak össze, méréseket végeznek, hagyományos és önkényesen választott mértékegységekben. A harmadik-negyedik osztályban már a tárgyak közötti viszonyfelismerést gyakorolják. Rávezetjük őket a természeti folyamatok egymásutánja, illetve azok meg- fordíthatatlansóga tudatosítására. — Természetesen az új ismeretek közlése az életkorhoz igazodó módszert kíván. Tanítási technikánkkal szinte játszva tanulják ezeket a felnőtt számára is néha „ijesztő” fogalmakat. . Játékos feladatokkal mérnek, kiraknak, rajzolnak, állandóan ténykednek — azt is mondhatnám?; a csöpségek elemi fokon tudományos kutatást végeznek. Mindezt nem odahaza a konyhában, hanem az iskolában az órán nevelő vezetésével. Feladatlapokkal! Az egyik feladatlapra a tanteremben és odahaza található tárgyak rajza látható. A kisdiáknak az a dolga, hogy feleletválogatós módszerrel a kérdés alapján a helyes ihformációt bejelöli. Szerepel itt élő és élettelen, bútor, szerszám, ruha stb fogalom. A feladatlapok témaköre különböző módszerekkel fejleszti a logikát. Az egyik sorozatban fémek és fadarabok, ruhaneműek osztályozását kellett elvégezniük. A tárgyakat színűk, keménységük és használati rendeltetésük szerint rendezték. Az adjunktus asszony élmény- szerűen beszél az itt szerzett tapasztalatokról. Az ilyen feladatok jelentik a tanulók számára a legélvezetesebb tevékenységet. Az egyik órán például a tanulók páronként kapnak mintegy 30—35 féle tárgyat tartalmazó dobozt. Mindenki tetszése szerint választhat fém, fa, műanyag, vagy egyéb tárgyak közül kettőt, amelyet a feladatlapra kell tüstént lerajzolni. A lapokra csak a vezetéknevet írják rá, mégis a teljesítmény alapján meg lehet állapítani, melyik lapot töltötte ki fiú, vagy kislány. A fiúk a fémtárgyak közül szegeket, csavarokat, kulcsot, karikákat, válogattak, a lányok gyűszűt, tűt, ollót és rongyokat rendezgettek. Ki tud többet? Az adjunktus asszony tapasztalata is megerősíti azt a véleményt, hogy a mai kor gyerekének igen széles látóköre van, hogy oly sokat tudnak a világról? — Kétségtelen, hogy a mai gyerek rengeteget tud, szélesebb látóköre van, ennélfogva loqikai képességei is magasabb szinten vannak, mint az apáké, anyáké volt annakidején. Azonban ezt meg kell magyaráznunk, nehogy téves általánosításra jussunk — mondja, — Ugyanis, ha mi kevesebbet is tudtunk a világról, mint ezek o gyerekek, az akkori ismeretek színvonala is alacsonyabb volt. Azt lehetne mondani, hogy nagyjából mi. is tudtunk annyit, mini a mai gyerek, csakhát az akkori színvonal és a mostani eléggé különböző fokon állt. Me-kércm. beszéljen a második osztály munkájáról. — A második osztályban arra építünk, amit az elsőben tanítottunk. Itt már sokkal elvon- tabb, néha egészen meglepő Dr. Pálffy Györgyné adjunktus. következtetésig jutunk el. A relációanalízis logikai műveletének megfelelő feladatokat végeznek el a tanulók. Hosszúság, különböző felületek, távolságok mérése és viszonyítása, eszközeink, amelyekkel mindezt elvégezzük — babszemek, korongok, lapok és szögek. Elsődleges célunk ezekkel az, hogy a másodikos gyereket megtanítsuk a természet megismerésében oly jelentős funkciót betöltő mérések fontosságára. Tehát nemcsak a mérőeszközök használatát szokják meg, hanem felismerik, hogy a természeti tárgyak mérőeszközökkel jellemezhetők. A különböző tárgyak mérését mindig szemrevételezéssel kezdjük. A szubjektív véleményeket egzakt tények igazolták, vagy cáfolják. Feladatlapokon például egyenes és görbe utakról kell megmondani, melyik a hosszabb, illetve rövidebb. Gyurmából almát, körtét, kígyót formálnak — meg kell becsülni, melyikben van több anyag. Tehát szilárd testek térfogatának méréséről van szó! Hogyan oldaná meg a felnőtt ezt a feladatot — kérdezi önmagától az adjunktus asz- szony, majd ezt mondja: — a gyerekek játszi könnyedtség- gel rájöttek, hogy a szilárd testek térfogatát megmérhetik, ha összehasonlítják az általuk j kiszorított Víz térfogatával. Meddig lesz a fürdőkád vízzel, , ha egy húsz kilós tömeg, vagy pedig hetven kilós ül bele? A feladatlapokból látom, hogy a felületmérések sok izgalmas feladatot jelentettek a gyerekek számára? Az integrálszámítás alapjai a második osztályban — A tanulók némi próbálkozás után rájöttek, hogy két felületet úgy hasonlíthatnak ösz- sze eredményesen, ha azokat kisebb tárgyakkal, illetve felületekkel betakarják. így például az egyik csoport rájött, hogy a kerek és a hosszú alakú tavat babszemekkel fedjék be és ennek alapján okoskodjanak. Később kitalálták, hogy alkalmasabb erre a célra az azonos formájú kisebb tárgyakkal való letakarás. Korongokat adtunk nekik.' Hamar megállapították, hogy ennek o mérésnek is sok hibája van, mivel a korongok között sok hely kimarad. Mi volna, ha korongok helyett szögletes lapocskákat használnának? Olyan kis lapocskákat kaptak, amelynek az éle 1 cm volt. Ezután a gyerekek négyzetcentiméterben számoltak — ezt a fogalmat az általános iskolában jóval később tanítják, jegyzi meg az adjunktus asszony. — Nagyon meglepődtünk — mondja —, amikor a kis másodikos nebulók azzal a kéréssel álltak elő — fedjük be a felületeket kisebb szögekkel, mert akkor nem marad ki a széleken ta- karatlan felület. Ez a felismerés alapja lehet az integrálszámításhoz nélkülözhetetlen matematikai logikának. Hány kilós egy másodikos gyerek, hány centi az alsókar?... A feladatlapok közö‘t ta'áltam o!yano'-at, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulóban k:a'V: Ilon a» a tudat, miszerint ő maga is része a fizikai világnak. Milyen módszeiük van erre?- Azt a feladatot kapták a lapjukon, hogy mérjék meg a saját alkar-hosszúságukat, számítsák ki az osztály átlagát és állapítsák meg hány centi lehet a tíz éves gyerek alsó karja. Ugyanígy mérjék meg azt is, mekkora a tömege egy tíz éves tanulónak. A mérések adatait a gyerekek a pedagógus vezetésével grafikonon rögzítették. Ezek a mérések alkalmasak voltak arra, hogy megsejtessük a fejlődés, sőt a függvény fogalmát. Milyen lehetőségeik vannak a kísérletek folytatására? — A minisztérium elrendelte programunk több iskolában való bevezetését. így kerül sor a folyó tanév második felében bevezetésre az egri, a szegedi, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola gyakorlóiban, valamint az ország egyéb helyein mintegy 13—15 osztályban. Kijelölésnél olyan általános iskolák jöttek szóba, amelyekben komplex-matematikai oktatás is folyik. Hasonló meggondolások alapján kerül sor a biológiai anyag oktatására is az iskola első—negyedik osztályában. Takács László megrázó aramaja — és ami mögötte meghúzódik... Az orvostudomány fejlődése révén sokkal nagyobb a csökkentképességű gyermekek élet- benmaradási arányszáma, azonban gyógyításukat mind ez ideig nem sikerült megoldani Elenyésző a kórházi férőhelyek megoldása, rendkívül kevés a szakképzett gyógypedagógus A fájdalmas probléma megoldására kétféle módszert ajánlanak: a terápiás abortuszt és azt, hogy a gyermeket speciális intézetben helyezzék el. Héléné Casadesus esete azt mutatja, hogy ez a szerencsétlenség, amely bármely családdal megtörténhet, az egész francia társadalmat érinti. Hé éne vak Héléné a Casadesus-család első gyermeke. Az ifjú házaspár öröme mindössze két hétig tartott. Ekkor megdöbbenve észlelték, hogy a kislány nem nyitja ki a szemét. Egy héttel később a szemorvos szájából elhangzik a borzalmas ítélet: szürkehályog és pupilla-szűkület. Vagyis az üvegtest áttetsző, a pupilla egyáltalán nem tágul. Héléné vak. Az orvos őzt is hozzáteszi, hogy észbeli képességeit tekintve sem éri el soha kortársait. Nincs remény, vagy csak igen kevés. A szülők elszántan fogadják a hírt; elhatározzák, hogy a körülményekhez képest igyekeznek egészségesen felnevelni a kislányt. Azonban felvetődik a kérdés: mi okozhatta családjukban eddig példa nélkül álló tragédiát? Amikor a kislány anyjának azt javasolták, hogy köttesse el petevezetékét, felháborodottan tiltakozott, mondván: „Imádom a kislányomat és több gyermeket akarok!” Az orvosok megállapítása szerint Franciaországban több mint egymillió agyi sérült él. ez pedig azt jelenti, hogy ez a hátrányos helyzet — testvéri, vagy egyéb rokonsági kötelék folytán — a lakosság egytize- dét, ötmillió franciát érint. Veszedelmes barátaink: a hormonok Ma már tudjuk, hogy a szervezetben kétféle mirigyműködés van. Az egyik fajta mirigyváladék kiürül rendeltetési helyére. Ilyen például a könny, a nyál, a veríték, az epe, a faggyú, a gyomornedv, a hasnyál. A másik váladék közvetlenül a keringő vérbe kerül. Ezek az,— úgynevezett — belső elválasz- tású mirigyek és termékeiknek — váladékaiknak a neve: hormon. Mik is ezek a hormonok? Az élet irányítója a központi idegrendszer. Ennek a parancsára termelődnek a hormonok, amelyek a szervek munkáját egyensúlyozzák — szükség szerint — gátolják, vagy serkentik. És most lássuk, milyen hormonokat ismer az egészségtudomány? Az egyik legfontosabb a pajzsmirigy-hormon, az anyagcsere irányítója. A mellékpajzsmirigy terméke, a vér kalcium és foszforszintjét szabályozza, tehát, a csontnövekedés hor. monja. A mellékvese velőállo- mánya, az Adrenalin, a vérnyomás szabályozója. A hasnyálmirigy lnsulin-ja, a vér cukorszintjét rendezi. A here, mellékhere és petefészek nemi hormonjainak a fajfenntartásban van különleges szerepe, azon kívül, hogy a megjelenés kialakítása és a növekedés is a nemi hormonokon múlik. A hypophisis hormonja összeköti, szabályozza, illetve irányítja, összehangolja a többi endokrin mirigy munkáját. Váladéka a hormonok hormonja. szinte uralja az egész hormon „forgalmat”, éppúgy, ahogyan a születés után a legkorábban termelődő hormon, a csecse- mőminay to-méke segíti a méhen kívüli élet mo'-!nr,",'’"á‘ és uralja a szerv*a többi hormonok jelentkezéséig. Ezzel be is fejeztük a felsorolást? Nem! Mert még ma is vannak olyan ismeretlen rairti gyek, mint a tobozmirigy, amelynek működését most iparkodnak tisztázni a kutató tudósok. Sőt, sokan azt állítják, hogy még sok egyéb felfedezetlen endokrin hormon van a szervezetben. A hormonok szerepe azonban egyre világosabb és egyre gyakrabban alkalmazza őket az orvostudomány a gyógyításban. De hát akkor hol a veszedelem? Ott, ha valaki orvosi utasí- j tós, vagy javaslat nélkül, eset- leg annak ellenére szed, vagy használ hormont, vagy hormon tartalmú gyógyszert. Az egészség egyensúlyát csak az egymást kiegészítő, ellensúlyozó, vagy segítő hormonok együttműködése biztosítja. Ha valamelyik mirigy működésképessége csökkent, a hiányzó hormont pótolni kell, de csak addig, amíg hiányzik. Többet nem I Sajnos, egyes emberek meggondolatlanul szednek hormon készítményeket és a szervezet hormonegyensúlyát felborítják, ami különféle kóros elváltozásokat okozhat. Hogy milyet? Például: súlycsökkenést, általános hízást, vagy a zsírpárnák szokatlan felrakodását (amikor valaki a hasára, farára, arcára hízik), növekedést, vagy annak elmaradását, szőrzetcsökkenést, vagy túlszőrösödést, nőknél bajusz és szakáll növekedést és sok más kellemetlen tünetet. Mert az ilyen rendkívüli panaszoknak rendszerint hormonzavar az oka, éppúgy, ahogyan : a havi vérzés zavarok is sokszor hormonrendellenességekre vezethetők vissza. Az indokolatlan hormonsze- déssel, a ho-moneayensúly m.*'’ze"-irárával az ember naay hibát követ el. Orvosi rend Vés i és ellenőrzés nélkül tehát soha ne szedjünk hormonkészít- j menyeket. Dr, B. L , Közben a Casadesus-család újból megszaporodott: megszü- lett Philippe, aki teljesen ép és egészséges gyermek. A kislány drámája folytatódik. A szürkehályog operálható, de a legnagyobb francia szemorvosok véleménye szerint az operáció rendkívül kényes. Héléné 13 hónapos. Édesanyjával a kertben játszik. Kedvenc babája a tűző napsütésben fürdő kertben hever. Hosz- szú árnyéka erősen elüt a körülötte lévő élénk zöld fűtől. A kislány — akinek fogalma sincs, hol hever a baba — hirtelen megindul feléje és karjaiba kapja. Az árnyékot látta meg? Vagy a babát? Megtudjuk-e valaha? De kétségtelen, hogy sikerült kijutnia az örök éjszakából. Héléné immár három éves. Édesanyja észreveszi, hogy viselkedése nem normális. Elzárt világban él, önmagáról második vagy harmadik személyben beszél. Másokkal azonosítja önmagát, egyszerűen nem vesz tudomást saját lényéről. Rendkívül ideges. És a látása nem javul, A szülők 1967 januárjában megfogadják egy barátuk tanácsát és felkeresik Barcelonában Barraquer professzort. A professzor vállalja Héléné és a hat hónappal ezelőtt született fiú, Antoine operációját, aki ugyanolyan látási és idegzavarokban szenved, mint nővére. A kisfiú műtétje sikerül, részben visszanyeri látását. A kislány esetében azonban a műtétet csak két részben lehet elvégezni. Először a betegebb szemet operálják. A narkózisból ébredő gyermek kiabál, dobálja magát az ágyon. Egy hosszú héten át szülei felváltva őrködnek felette, hiszen az operáció utáni időkben a nyugalom a legfontosabb. Hat hónappal később a viszonylag kevésbé beteg szemről távolítják el a szürkehályogot. Kevéssel ezután az orvos zöldhályog keletkezését állapítja meg: a szem végleg elveszett. A sokat szenvedett, talajt vesztett gyermek egyre idegesebb. Az óvodában nem bírnak vele. Otthon nem hajlandó kilépni a szobából. A teljes idegösszeroppanás szélén álló szülők végül beíratják a kislányt Denis Rouqués intézetébe. Ebben a kétéves bentlakásos intézetben a kislány sorsát sínre helyezik és önállóságra szoktatják. Két év után azonban iskoláról kell gondoskodni számára. Párizs XVII. kerületében működik egy intézet, amelynek vezetője, Besnard asszony és munkatársai azt vallják: nincs elveszett ember, ha csak nem terhelt. Az agyat valóságos üzemnek tekintik, hol munkának kell folynia. Az üzem az érzékek információja alapján dolgozik. Ha az egyik érzékszerv sérült, egy másikkal kell helyettesíteni. Az intézet elsősorban süketekkel foglalkozik —akik némák is —, de a redukció alapjai lényegében minden fogyatékos gyermeknél azonosok. Héléné Casadesus ma tízéves. Egy napon felnőtté válik. Talán az áldozatos szülői és gyógypedagógusi munka eredményeképpen egy napon olyan fejlődést érhet el látási és pszichológiai téren, hogy képes lesz a saját életét élni. És talán ugyanez a jövő vár öccsé- re is. Mi okozta a tragédiát? Amikor a szülők a-cáro kiül a jövőtől/való félelem, a nyolcéves Philippe, aki imádja testvéreit, így szól. „Ne aggódjatok, ha ti meghaltok, én gondoskodom a testvéreimről” Nézzük meg röviden, mi lehet a titka ennek a betegségnek? A születés előtt a különböző deformációk kimutatása ezer közül 170 esetben lehetséges. Hogyan? Ügy, hogy a terhesség 16. hetében méhpunkció segítségével két kanálnyi magzat- vizet vesznek le az anyától. Ennek a vizsgálatnak a segítségével kimutatható a normálistól eltérő gének jelenléte. Héléné és Antoine Casadesus betegsége: bizonyos agyi sé- rülés vele sz!,,n*ett szürkehó- l"on r- • ' 1 - '-.e, A betegséget két, az apa és az anya egyetlen, a normálistól eltérő génjének találkozása okozta.
