Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

1*71. december 29.

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

3

Tudománnyal a népért

130 éves a TIT

Elrohant ismét egy munkával telített esztendő s alig maradt néhány percünk, hogy csendben emlékezzünk egy évfordulóra.

Százharminc évvel ezelőtt, 1841-ben határozta el a reformkor haladó értelmiségének a nép és a tudomány szeretedétől fűtött kis csoportja a Magyar Természettudományi Társulat létrehozását.

Ma már történelem a TIT életében az az időszak, amely a néppel összeforrt legnagyobb értelmiségi szervezet elődjének megszervezését, a tudományos ismeretterjesztés kibontakozásának évét jelzi.

Az alapítók célkitűzése

Az 1841. május 28-i alakuló közgyűlésükön úgy határozták meg célkitűzésüket:

„A természeti tudományokat mívelni, különösen hazánkat ter- mészettudományilag vizsgálni.

Minél nagyobb mértékben részeltetni hazánkfiait a természeti tudományok jótékonyságában”.

Programjukat a* egész ország megismerte, az 1844-es Ország- gyűlésen bővebben is kifejtették. Kossuth Lajos a Társulat megalakulását, programjának nyilvános meghirdetését 1841- ben a Pesti Hírlapon keresztül ieikes szavakkal üdvözölte.

A Társulat tevékenysége fokozatosan bontakozott ki. A belső társulati munka fő vonása volt a természettudományok ismertetése, tudósok kutatásaikról számoltak, be és az elméleti kutatások mellett sok gyakorlati, a gazdasági feladatot segítő tevékenységet is a Társulat kezd eményezett.

A természettudományok népszerűsítésére a tagok összeadott pénzéből Párizsból hozatták aj első mikroszkópot, amellyel a hétvégi bemutatók népszerű programot adtak.

Bugát Pál, a Társulat alapítója összefüggő sorozatokat, „magánleckéket” kezdeményezett. A tudományok népszerűsítését szolgálta a tagok és sajtó publikációja nyomán a „honfiak" által adományozott hazai természeti kincsekből összeállított társulati gyűjtemény, mivel „a honfiak örültek, ha a haza természetadta kincseit egy olyan társulat rendelkezése alá bocsáthatták, mely megóvja azokat az idegen földre kiharcolástól, mely azokból a hasznot újra a hazára árasztja vissza, mely nyilvánosan és láthatóan működik, mely a gyertyát nem rejti véka alá”.

A szabadságharc bukása utón hosszú időre megbénult a Tór- sulot működése. Az alapító tagok nagyrésze, — mivel a szabadságharc résztvevője volt — emigrációban élt, vagy visszahúzódott a nyilvános szerepléstől. Az 1860-as évekre a Tudományos Akadémia megerősödött és a természettudományos kutatómunka nagyrészét átvette, a Társulatnak megnőttek a feladatai:

„a száraz nyomozás helyett a Társulat lesz a mathematical és természettudományoknak adott orgánuma, amely a nyert eredményeket népszerűén adja elő, előterjesztésükön, életbe léptetésükön s megkedveltetésükön dolgozik”.

1866-től rendszeresíthették a nyilvános előadásokat, rpajd 1873-tól havonta egyszer* rendszeresítették a nagyközönség számára a Népszerű Természet- tudományi Estélyeket, gazdagon szemléltetett előadásokkal. Ezekből nőttek ki 1887-től az egy- egy tudományágat felölelő ösz- szefüggő előadássorozatok.

Az értelmiség fóruma

Kezdettő! fogva Igen fontosnak tartották a Társulat vezetői az írásos ismeretterjesztést. Kezdetben már folyóiratokban (pl. Orvosi Tár), — a tagok és bizottságok kisebb tudományos munkáit időközökben megjelenő évkönyvekben, közlönyökben tették közzé. 1869-tól megjelent

és rövid idő alatt népszerű lett a Társulat saját folyóirata, a Természettudományi Közlöny, az előfizetők száma — akik egyben a tagságot jelentették — több ezerre emelkedett. Az 1870-es évek elején megalakult a Társulat könyvkiadó vállalata, amely a legkiválóbb külföldi és hazai természettudósok népszerűén megírt műveit adta ki. Tulajdonképpen a felszabadulásig a Társulat kiadója volt a természettudományok egyetlen és nagyközönség számára is dolgozó kiadója, egyben a Természettudományi Közlönnyel együtt a természettudományos gondolkodás terjesztője. Csak utalásként: Darwin munkáit a Társulat kiadója adta ki hazánkban első ízben s a magyar darwinisták cikkei (Entz Géza, Margó Tivadar, Dapsy László, Hermann Ottó stb.) a Természettudományi Közlönyben láttak napvilágot.

A Társulat a magyar természettudósok alkotó közösségének értelmiségi fóruma is volt. Szakosztályai üléseiken, a közgyűléseiken a tudomány és gazdasági élet szempontjából jelentős javaslatokat tettek. Ezekre pályázatokat hirdettek, bizottságokat alakítottak, hivatalos állami szervekhez juttatták el a javaslatokat Többek között a Társulat javaslatára valósult meg Budapesti Állat- kert, a Növénykutató és Rovarkutató Állomás, a Tihanyi Biológiai és a Budapesti Csillag- vizsgáló Intézet. A Társulat hosszú évekig küzdött, míg megvalósult az első Természet- védelmi Törvény.

A valóban népszerű munkásokhoz, parasztokhoz eljutó tudományos ismeretterjesztő tevékenységet a Társulat a Tanács- köztársaság rövid időszakában valósította meg. Ekkor dr. Lel- ( denfrost Gyula elnök vezetésével dr. Lambrecht Kálmán, dr. Vadász Elemér és a társulati direktórium több tagja arra törekedett, hogy a szóbeli és az írásos tudományos ismeretterjesztő előadásokra a nép legszélesebb rétegeit megnyerjék. Ök tartották a Marx Károly Munkásegyetem természettudományos előadásait, segítették a kerületi munkás- és. katonatanácsok művelődési osztályainak munkáját, a munkásfiatalok számára előadássorozatokat, a felnőttek részére nyilvános előadásokat rendeztek és vidéken is folyt e tudomány — népszerűsítő munka. A Horthy-korszak ellenforradalmi állama a Társulat te-, vékenységét a maga eszközeivel korlátozta. Ennek ellenére a Társulat belső élete gazdagodott, újabb szakosztályok alakultak (pl. mezőgazdasági, mikrobiológiai, csillagászati, egyetemes) s fő munkaterületük továbbra is az írásos tevékenység volt (a T. T. Közlöny és Könyvkiadó.)

Pécsi hagyományok

A felszabadulás a Társulat életében is alapvető változást hozott, felismerve, hogy munkáját a széles néprétegek között kell kifejtenie. Ezért az ötvenes évekig kiépítette országos hálózatát, az újjászervezett Sza- badművelési Tanács, később a SZOT segítségével széles körben végezte az ipari munkásság és parasztság körében a természetes társadalomtudományos felvi- lágösító tevékenységet. Az írásos ismeretterjesztés is kiszélesedett: az „Élet és Tudomány" 1946-ban, „Tudósak a munkásokért” mozgalomból indult meg s a legnépszerűbb hetilap lett. Az ötvenes évek elején kialakult a rendszertelen helyzetben az Ismeretterjesztés színvonalát féltve, a növekvő kulturális igény jobb kielégítésére a párt kérésére, az MTA által 1953. február 25-én összehívott országos értelmiségi ankéton elhatározták, hogy létrehozzák a tudományos ismeretterjesztés egységes szervezetét a különböző

tudományos társaságok összefogásával a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesz- | tő Társulatot.

*

A határozatból: ,,A most megalakítandó új társulatnak nemcsak az lesz a feladata, hogy ismeretterjesztést folytasson a széles dolgozó tömegek között, hanem az is — és ez legalább ilyen fontos —, hogy mélyreható i ideológiai nevelő munkát végez- I zen a keretébe tömörülő értelmiségiek tízezreinek sorai kö- I zött; nemcsak a dolgozók millióit kell megismertetnünk a tu- dományok, a technika, a művészetek új eredményeivel, hanem értelmiségünket is nevelnünk kell a marxizmus—leninizmus [ szellemében”. Ezek jellemzik az- j óta is a Társulat feladatait, a szocializmus építéséhez szívesen és áldozatkészen járul hozzá megyénk értelmisége is a TIT keretében végzett közművelődési tevékenységével, a világnézeti, szakmai és általános

Főiskola

Baján

A Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum az-1971-72-es főnévben főiskolai rangot kapott. Az iskolán - mostantól a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán — 200 nappali és 150 levelező hallgatót képeznek üzemmérnökké. Tanulmányi idejük 3, illetve 4 év.

Iskola — műszak után

A pécsi dolgozók iskolájának 360 tanulója van Idén, ami több v tavalyinál. Az iskolában egy 18 fás analfabéta tanfolyam Is indult. A legtöbben a teljes létszámból o 16 éven aluliak vannak, 127-en. Nálunk nemcsak lehetőség van rá, hanem kötelező is elvégezni a nyolc osztályt. Miért vannak mégis ennyien ezek a gyerekek, vállalva n nehezebbet: a munka mellett még a tanulást 1st

műveltség emelésével. Kár, hogy eddig nem akadt hozzáértő kéz i a 130 éves Társulat megyénk- , ben és Pécsett kifejtett tévé- j kenységének feldolgozására. — j Pedig a pécsi irodalmi társasá- j gok tagjai, a pécsi intézetek ! nagyhírű tudós-tanárai között szép számmal voltak a Társulat tagjai és 1846-ban Pécsett volt a második közgyűlés is.

A 130 éves Tudományos Ismeretterjesztő Társulatot köszöntve tisztelettel adózunk a magyar értelmiség legjobbjainak emléke előtt és a ma sokrétűen, odaadóarf! társulati munkát végzőknek köszönet a többletmunkáért, az elődökhöz méltó folytatásért, a jelszó megvalósításában: „Tudománnyal a népért!” — résztvállalósért.

A nyelvtanóra elmaradt, helyette beszélgettünk. Első pillantásra nem is hinné az ember, hogy nem egy normál osztályban ül. Csupa kíváncsi szemű gyerekember néz szembe velem. Jelentkeznek, mielőtt szót kémek, azután felállnak mint a felelők. Amit mondanak, az már fetnőttes. Néha azért közbevihog na>k.

Sz. L. keménykőéésű, határo- | zott fiú. Nem kertel.

— Azért maradtam ki, mert megvertem egy srácot az iskolában. Előtte kidobta a cipő met. Szóval, zűrök voltak a tanárok körül.

— Mármint a tdnárpk és maga között — szólóik közbe, itt

ugyanis már a magázás dukál j Kereső emberek.

— Ügy értettem. Édesapám mondta, hogy ha én is úgy gondolom, akkor menjek el dolgozni. Most az Ingatlankezelőnél vagyok vasbetonszerelő. Megkedveltem a munkát. A nyáron már dolgoztam ott, s mondták, hogy menjek oda. Betanítottak, most a Petőfi 62-ben dolgozunk. Az ember ki tudja fejteni az erejét.

— Azóta volt verekedés?

— Nem. Az ember lenyomja a nyolc órát, azután iskolai Negyed 11-re érkezem haza.

D. M. értelmes arcú, megfontolt lány.

— Nekem a húgomra kellett. viqyázni, azért maradtam ki a Vili. osztályból.

— Nem sajnálta, éppen az utolsóból?

— Sajnáltam, de nem volt, aki vigyázzon rá, mert a naqy- anyám is dolgozik, az óvodába meg nem vették vissza.

— Nekem meghalt az édesapám, ezért maradtam ki — mondja a törékeny R. I. —'A Nádorban dolgoztam, de átmegyek a Vegyesipari Vállalathoz. Azután a Leöweyt is szeretném | elvégezni, gyors- és gépíró akarok lenni,

A továbbtanulás hallatán mindenki lázba jön.

— Autófényező szakmát tanulok, azután megszerzem a jogosítványt is — mondja egy vékony fiú, Sz. B.

— Nem lesz egyszerre egy kicsit sok?

— Hátha valami zűr lesz a vezetéssel, jó, ha van egy másik szakmáia is az embernek. Most a Villamos- és Gépjavító Ktsz-nél vagyok.

— Miért maradt ki az általánosból?

— Megkértem a szüléimét...

— Megkérte?

— Hát, 'szóval.. nem mentem iskolába, aztán megkértem a szüléimét, amikor szeptemberben már nem jártam. Mert fölmentem Pestre, az anyámhoz. Pécsett az apámnál laktam. Aztán Pestről is visszajöttem.

— És Béla, mi volt az a hét nap hiányzás, itt nálunk? - szól közbe az igazgató, Czukor Antal.

— Akkor disszidálni akartam

— Nem, az régebben volt. Most, az év elején?

Sz. B. egyik lábáról a másikra áll, tanácstalanul néz körbe A többiek segítenének: „Mondd azt, hogy eltörött a kezed."

— Ja, volt ez a hongkongó vagy mi - mondja aztán.

Kitör a nevetés.

— Mennyit dolgozik most?

— Nyolcat, de még egyet hozzódolgozunk, mert az ebéd idő alatt is nyomjuk a melót.

— Csak hatot volna szabad

— Ha kiszálláson vagyunk

12-őt is lenyomunk. Meg aztán úgy van, ha valaki előbb végez előbb megy haza. Vagy másnap nem megyünk be, ha megvan a munka.

T. J. kilenc és fél órát dolgozik nyáron az Építőipari Vállalatnál, egyébként nyolc és Jelet A 16 éven aluliaknak nem szabad ennyit.

— Mondtam a főnöknek, hogy

csak . hatot lehet, vissza is állított. De aztán megint mondta, így most ismét kilenc és fél őrá4 dolgozom. *

Amikor bemegyünk o tanáriba, egy idős szülő éppen a lánya után érdeklődik. Otthonról azzal ment el, hogy az iskolába jön. Nem alszik otthon, azt mondja, a barátnőjénél lakik. „Mit csináljak vele, tanárnő, mondja meg nekem, mit csináljak?” — kérdezi a fiatal tanárnőtől. Aki a lánya lehetne.

— Ha lehet így mondani, „nevelési csőd” eredményei ezek a gyerekek - mondja Czukor Antal. — Az iskolában ráiuk mindig csak legyintettek, s a si- kertelénségélményeik egymásra épültek. Amikor kikerültek, biztosan nagyon örült az ’ iskolájuk, hogy megszabadult tőlük. A heti két alkalom kevés ahhoz, hogy megfelelő hatással legyünk rájuk. A munkahelyükön kell több figyelmet fordítani tájuk a KISZ bevonásával. Minden munkahelyre megpróbálok jrni ez ügyben, most kezdenek ezek a kapcsolatok kialakulni. A tapasztalatok szerint ez az egyetlen hatékony megoldás.

MarafVő László

Klubavatá a XlV-esnél

t Azt mondják, hogy volt /

> olyan nap, amikor éjfél után J

> mentek haza az AFIT XlV-es ! s Autójavító Vállalat Itiszistái > ( a Bolgár Néphadsereg úti ( t központ harmadik emeleté- ? ) ről. A volt tanácsterem a \ í szorgos kezek munkája nyo- ( s mán átalakult, s tegnap dél- { ] után már fel is avatták az '< ( új KISZ-klubot.

• A megnyitón a vállalat i S vezetői is megjelentek: a í í pontosan 1640 óra alatt ké- >

< szült klub építőinek tárgy- ) i jutalmakat osztottak ki. A / ) legjobbak: Petri Péter, az £ 5 autójavító KISZ-titkára 180 j s óra társadalmi munkát vég ;

< zett - s egyben az irányítást / ? is ellátta Szabó Jenő 146 > ) órát, Pusztai József 102 órát, t

> Baka Jenő pedig 80 órát ál- \ \ dozott fel szabad idejéből. J , A vállalat 80 kiszistája kö> zött alig akodt, aki ne tett \ / volna valamit A klub - kő- 5 ) zás ügynek bizonyult

Az új xlub talán a város ? egyik legreprezentatívabb / létesítménye, a klubol^ kő- ] zött szépségversenyt nyer- ; hét. A termet térelválasztók- ■ kai három egységre bontot- í ták; van könyvtársarok, > magnósarok és „jótékkaszi- ) nő”. Az asztallábaktól kezd- ! ve a parkettacsiszolásig és £ s a villanyszerelésig mindent '< ! maguk csináltak. Sakk és ^ : majomjátékkal kirakott in- / j tarziás kisasztalok, lemezját- , j szó, magnetofon ás játék- : automata várja a fiatalokat. \

Prátiez Lajos i

Százéves az AIDA

Verdi remekét száz éve, 1871. december 24-én mutatták be a kairói operaház- ban.

Szédületes karriert futott be ez a nagyszerű opera, amelynek cselekménye hiteles történelmi tragédia a fáraók idejéből. Az erőszakos ókori Egyiptom ki akarta terjeszteni parancsuralmát az egész afrikai földrészre. Elsőnek Etiópia esett áldozatul csillapíthatatlan falánkságának. A sok' logikátlan és sekélyes operaszövegkönyv közül magasra kiemelkedik Ghislanzoni szárnyaló költői szövege, amelyben a háború és szerelem, az országok közötti ellentétek tragikus visszahatása az egyénekre, mesterien ötvöződik. Olvastára nem csodálkozunk azon, hogy a zeneköltőt, az opera ősz fejedelmét alkotásra ihlette. Az ihlet eredményét csak legfelsőbbfokú jelzőkkel lehet illetni.

Tény, hogy mérnöki munkát még ilyen magasrendű zenei alkotás nem koronázott meg, mint a Szuezi csatorna megnyitó ünnepségét az „Aida" ősbemutatója! öt világrészt köt össze a csatorna, öt világrész opera-rajongóit ez a fenséges muzsika.

Gyors elterjedésére mi sem jellemzőbb, minthogy Kairó után már tíz héttel megtörtént az olasz bemutató, a Scala-ban. 1875. április 4- én a Pesti Nemzeti Színházban elkezdődött magyarországi diadalkörútja. Körutat mondok, mert 1884-ben az Operaház első színiévadjának műsorát már díszíti, ugyancsak gyakran játsszák az akkor Népoperának, később Városi Színháznak nevezett mai Erkel Színházban, továbbá a margitszigeti szabadtéri színpadon, sőt vidéken is felhangzik. Debrecen, Kolozsvár, Miskolc,

Pozsony, Szeged és legutóbb Pécs a fontosabb vidéki, állomások.

Magyar vonatkozása miatt emlékezetes az az előadása a veronai arénában, amely- ben Svéd Sándor ábrázolta Amonasro-t.

Pécsre 1961. július 8-án érkezett meg. Két szabadtéri előadásban gyönyörködtünk dr. Németh Antal stílusos rendezésében, Paulusz Elemér lendületes karmesterségében, RögoZ' Eszter bravúros beugrásában,

Komlóssy Erzsébet — Sl- mándy József — Jámbor László ragyogó hármasában s a fiatal pécsi operatársulat kitűnő helytállásában.

1968. március 8-án színházunk felújította és sorozatban játszotta, most már teljesen házi szereposztásban. Horváth Zoltán volt a rendező, Paulusz Elemér ’a karmester, Horváth Eszter, Erese Margit, Juhász Pál, Krémer József, Berczeli Tibor, Marczis Demeter a főszereplők. Ezek az előadá- >sok a legkényesebb ízlést is kielégítették.

Pécsett legutóbb 1968. június 29-én a Szabadtéri Színpadon hangzott fel, vendégekkel: Voszy Viktor volt a karmester, Radames szerepét a bolgár Ivan Dimov, Amonasro szerepét a szlovák Bohus Hanak alakította.

A centenáriumra színházunk igazgatósága tervbe vette felújítását, de közbeszólt egy másik felújítás, az épület halaszthatatlan belső korszerűsítése, ami miatt a pécsi és baranyai operabarátok csak az évad második felében juthatnak hozzá legkedvesebb színpadi műfajuk élvezetéhez. De merünk bízni benne, hogy az Aida — több, mint ezer magyar előadás után — nem tűnt le a pécsi színpadról I

Veress Endre