Dunántúli Napló, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
Tf71. december 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Technika a gyógyászatban A pécsi művese Szörkéssárgo saroképület Pécs egyik legszűkebb utcájában. Urológiai Klinika. A professzor urat keresem. Jobbra az emeleten, mondja a portás és elnézően mosolyog: „Hányadikon? Nálunk csak egy emelet van, kérem .,." Két csövecske a lábfejen Hosszú klinikai folyosó, a végében néhány lépcsőfok, ajtó. Belépünk. Rézsútos ablakaival műteremre emlékeztető man- zard-féle szobácskák: a mindennapos, közvetlen életmentés műtermei. Ez a Dunántúl egyetlen művese állomása. Az ajtóban köpenyt és nagy fehér gumiklurnpát kapok. Kísérőm dr. Balogh Ferenc egyetemi tanár, az Urológiai Klinika igazgatója. Őszintén megmondom: csak homályos elképzeléseim vannak a műveséről. Ez alig több, mint a lexikon két-három sora (amelyről utóbb kiderült, még pontatlan is). A legbelső szobában két ágy művese készülékkel. Az iskolába, családjához, az életbe. Azután megint hozza: az életéért. Hetente kétszer. Mi is a művese? A piofesszor átkísér at előkészítő szobácskába. Itt várja sorát a jelenlegi öt közül három művese készülék. Mind az ötöt 1971 júniusában állították be a programba. Ez évben vásárolta őket egészségügyi kormányzatunk összesen 30 000 dollárért (1 840 000 forint). AnBr. Balogh Ferenc professxo* egyiken eszméletlen e beteg, a másikon a 25 év körüli fiatalember a Fülest böngészi, mellette táskarádió: ,,Az indiai csapatok folytatják Dacca ostromát .. Délután hat óra. Az ágy körül egy fiatal orvos, meg égy technikus munkálkodik. Tanúja lehetek annak a pillanatnak, amikor a beteget „leveszik” a műveséről. A fiatalember lábfején, boka felett, két apró beépített műanyagcső, un. kanul. Az egyik az artériából folyamatosan pumpálja (délelőtt 11 óra óta) a vért egy csőrendszerbe, illetve a művese készülékbe, ahol az ún. mosófolyadék megtisztítja a vért káros, mérgező szakanyagaitól, A megtisztított vér a csőrendsze ren és a másik műanyagcsövecskén ót visszaáramlik a vénába, a szervezetbe. A kezelés véget ért. A művesét és a hozzátartozó csőrendszert lekapcsolják, a beteg lábán a két kis csövecskét egymásba illesztik, kézzel lekötik. Kész. A fiatalember mosolyog, köszöni, jól érzi magát. Engedélyt kér, kimegy mozogni egy kicsit. Matematika-fizika szakos- tanár Veszprém környékén. Ujján vastag jegygyűrű. Hat-hét évvel ezelőtt még menthetetlen volt a hasonló eset, hisz egyik veséje sem működik. A professzor hosszan, elgondolkozva néz utána: •— Jó beteg — mondja —, kollaboráns. Ha szűnik ez az Influenza, hazaengedem. Otthon könnyebb munkát is végezhet. A mentő meg majd behozza kezelésre ... A mentő behozza a beteget, hegyeken és völgyeken át eljuttatja ide a manzárdba. Azután visszaviszi a bakonyi faluba. Az goi. gyártmány, a mai legmodernebbek közül. (Korábban, 1965-től a klinikának egy szovjet márkájú művese készüléke volt. amely időközben elhasználódott.) A műszer működési elvét szinte egyidőben két tudós alapozta meg. Az amerikai Kolff és a svéd Alwall, aki mellesleg Pécs város díszpolgára. 1936- ban itt folytatta gyógyszertani stúdiumait. Mindketten 1942- ben találták fel a művesét. Ez akkor szenzáció volt, ma mór rutinszerű gyógymódnak számít. A mai művese — Kolff és Alwall típusának továbbfejlesztett változata — két részből áll. Maga a készülék rendkívül egyszerű és rendkívül elmés szerkezet: három vasalódeszkaforma fehér, műanyaglap, köztük egymáson két-két rétegű félig áteresztő celofánlemezzel, összepréselve (gumiperemekkel) hermetikusan egymásra záródnak. A műanyaglapok belső oldala finoman rovátkázott. Ezeket összeszerelt állapotban az ágy mellé gördítik. A beteg artériájából a vér a lepréselt celoíánlemezek között áramlik hét nyolc órán át. Fia a szervezet valamiért képtelen idepumpálni a vért, akkor bekapcsol ják a műszer „Blood pump5 jelzésű berendezését. (Vérpumpa). A speciális mosófolyadék egyidőben a celofánlemezek felületi rovátkái között kering és a félig áteresztő lemezeken keresztül kimossa, dializálja a vérben levő mérgező salakanyagot. Ezt a funkciót egészséges embereknél a vesék teljesítik. A műszer másik része: közepes. hűtőszekrény nagyságú és igen bonyolult mechanizmussal működő elektromos mérőeszköz. Ügynevezett monitor. Homlokfelületén piros, kék, ibolyaszín lámpácskák, jelzőműszerek, kapcsológombok tömege. Vagy is míg az előbbi a művese teste, ez pedig a szíve, az agya. Bármilyen rendellenességre azonnal meghatározott színek kel és kellemetlen hangú ber- . regéssel figyelmezteti kezelőit. Ha például a celofán sérült (és nem félig, hanem teljesen átereszt valahol), akkor az első kb. 1/2 milliliter vér ellen is fo- tocellás szín- és hangjelzéssel „tiltakozik" — miközben a mosófolyadékot automatikusan a lefolyóba iiányítja. Hasonlóképpen reagál ha a diaIizáló (mosó) folyadék keverési aránya, hőfoka stb. nem megfelelő. A kezelést átlag háromnaponként megismétlik. Alkalmasak és alkalmatlanok Mindezek után gondolom mindenkr'.jazt kérdezné; milyen esetékben válik szükségessé a müvesekézelés? A beszélgetést Balogh professzor úr szobájá ban folytatjuk; —■, Az egyik ok a heveny (akut) veseelégtelenség. A vesék működésképtelenek, fellép a húgyvérűség (urémia), mely előbb utóbb halálos. A művesével kidializáljuk, kimossuk a szervezetből a káros, mérgező anyagokat, vagyis átmenetileg helyettesítjük a vesék funkcióját! Művesekezeléssel 15—20 nap után a vese magához tér, működni kezd. Ebből tehát mindenképpen van kiút, ez átmeneti állapot, a betegek 50—60 százaléka teljesen meggyógyulhat művesekezeléssel. A másik a krónikus (idült) veseelégtelenség. Ennél mindkét veseállomány teljesen elpusztult. Nem képes többé kiválasztani a káros anyagokat Okozhatja ezt kétoldali gyulladt köves, císztás vese, stb. Aki. eljutott ebbe az utolsó stádiumba — menthetetlen volt a művese alkalmazása előtt. Különleges, pl. a Giordano-féle fehérjementes diétával még esetleg hónapokig meg lehetett hosszabbítani az életét... Ma már azonban be tudunk avatkozni. Kivesszük mind a két elhalt vesét —, amely sok veszély, például a magas vérnyomás forrósa —, és a továbbiakban heti kétszeri kezeléssel művesén tartjuk a beteget, — Vannak-e súlyosabb esetek, és ilyenkor mi a megoldás? — Alapvető fontosságú — és ez főleg belgyógyászokon múlik —, hogy idejében kerüljön művesekezelésre a páciens. Egy bizonyos határon túl, ugyanis ■— ha már krónikus a veseelégtelenség —, jelentkeznek a szövődményei, a másodlagos tünetek is; szív agyi, tüdő, érrendszeri elváltozások. Fontos, hogy előtte küldjék ide a beteget. Persze még el sem minden ... — Említette professzor úr a kollaborálás fontosságát. Miben áll ez, és voltaképpen . ki kaphat művesekezelést? — Akit művesére helyezünk, az általában szerepel a vese- átültetési (transzplantáció) programban. A művesekezelés ennek az előkészítése is. Következésképpen elvileg azokkal foglalkozunk, akik alkalmasak a transzplantációra, majd amikor ez a program Magyarországon is megkezdődik. Olyan beteget tehát nem szabadna ide küldeni, aki a későbbi veseátültetésre nem alkalmas. Ilyenek: a) az inkollaborálók (a gyógyító-kezelő folyamatban való együttműködésre alkalmatlanok; vagy akik megtagadják ezt); b) az 55—60 éven túliak; c) a generalizált, tehát tbc., rákbetegségben stb., szenvedők és d) súlyos szív, keringési elégtelenségben továbbá urémia által okozott súlyos agyi károsodásban stb. szenvedő betegek. — Az orvossal, az ápolókkal való együttműködés, az utasítások betartása minden gyógyítási folyamatban alapvető fontosságú. Ám erre sajnos nem mindenki képes... Itt vart például egy fiatalasszony, aki nem vállalkozott a művesekezelésre. ötéves kislánya van ... A beteg kolloborálása .általában (n telligencia doiga. Kilencen a Dunántúlról Magyarországon egymillió lakosra 30 krónikus veseelégtelenségben szenvedő beteg jut. Vagyis 300 ilyen beteg van az országban. A pécsi állomáson öt korszerű művese áll rendelkezésre. (Ezenkívül az országban — megkezdett működési sorrendjében — Szeged, Budapest, Miskolc és Debrecen nyújthat még ilyen kezelést.) Pécs körzete a Dunántúl déli és nyugati része, öt megyéből kilenc beteget kezelnek állandóan. Ők szerepelnek a későbbi vese-transzplantáció programban. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy hetente kétszer megindulnak a mentőautók éjszaka, vagy hajnalban: Ba- konyszentlászlóról, Kaposvárról, Dunaújvárosból, Sárvárról, Veszprémből és Pécsről, hogy reggel nyolcra ídeszállíthassák betegüket Ugyanezt az utat teszik meg vissza is, délután. És ez — tehát a mentőszolgálaté — csupán egy része az állam, az egészségügyi kormányzat áldozatkészségének. A POTE gyógyszertára nem kisebb erőfeszítéseket tesz, hogy a dializáló folyadék vegyszeres anyagát biztosítsa. Gépi és személyi kapacitásuk két beteg ellátásához elegendő. Hosszabb ideje kilenc beteget látnak el gyógyszeres anyaggal. És akkor még nem szóltunk a műveseállomás kezelőiről. A pécsi művese-team (csoport) : négy orvos, hat nővér, egy technikus és egy takarítónő. Munkájuk — váltással — o megszokottnál is igényesebb, szakmai, emberi próbája a hivatásnak —, a nem „hálás” próbák közül . . . Kilenc embertársunkat tartják életben. Abban a biztos hitben, hogy ez a nem mindennapos küzdelem összekötő híd a technika következő nagy vívmányának magyarországi startjáig. Ez pedig kilenc embertársunk valóságos további életét jelentheti majd. Művese nélkül. Wallinger Endre I Fejezef a pécsi irodalom történetéből A Janus Pannonius7 Társaság 1931. június 10-én Pécsett, a Nemzeti Kaszinó dis2terméh«ü — ma a Fegyveres Erők Klubja a Kossuth Lajos utcában — megalakult a Janus Pannonius Társaság. A társaság jelet»” tőségének tudományos igényű, részletes feltárása mindmáig várat magára. A társaság hajdani főtitkára Lovász Pál vett Az Irányi Dániel téri lakás akár egy múzeum, A falakat fényképek, dedikált rajzok, dokumentumok borítják. Weöres Sándor hároméves korában, amott mint fiatalember, soványsága már-már Petőfié. Nem messze ettől a képtől bekeretezne a társaság alakuló ülésének programja Az asztalok és szekrények tetején is könyvek. Az ablak előtt virágok — a szűrt, téli fényben zöldjük belemosódik a szoba félhomályába. Akár vízinövények az akváriumban. De itt nem halak, emlékek verődnek a 'falakhoz. — Már azt hittem, megfeledkeztek a társaságról - mondja Lovász Pál. Háziköponijben ül, hattal az ablaknak. Vonásai tiszták - az öregkor minden feleslegestől megtisztítja az arcot Lovász Pál 1928-ban érkezik Pécsre, az OTI ügyvezető .igazgatója. Néhány évvel korábban, 1922-ben már megjelentetett egy verseskötetet, Tisza- mentén címmel, az első magyar verseskönyvet a Jugoszláviához került délvidéken. — Idekerülésem után rögtön nyomozni kezdtem, volt-e kezdeményezés az. itt élő értékes emberek összefogására. Egyet találtam: 1921-ben, amikor még a megszálló szerb csapatok itt tartózkodtak, a pécsi jogakadémián megalakult a Pécsi tudományos-, irodalmi és művészeti társaság. Középiskolai tanárok, írók, újságírók voltak a tagjai. A szerb csapatok kivonulása után azonban feloszlott. Abban az időben az országban már működtek irodalmi társaságok, - A kiinduló elvem az volt, hogy csak nagyon igényes társaságot érdemes létrehozni, Az itt: működő Erzsébet Tudományegyetem mindehhez segítséget adott: kiváló tanárok tanítottak az egyetemen, így Tolnai Vilmos, Halasy-Nagy József és Thiene- mann Tivadar, aki a Minerva című szellemtörténeti folyóiratot is szerkesztette. Amikor az elnökség szóba került, Tolnai burányi Miklóst javasolta, aki Pécsről származott, s ekkor beérkezett író volt, a Corvin-Ko- szorú tulajdonosa. Budapestre utaztam, s a javaslatot úgy tolmácsoltam, mint a pécsiek kérését, örömmel fogadta, közölte, hogy mindent megtesz. Be is tartotta a szavát, gyakran utazott Pécsre, $ már súlyos betegen is törődött a társaság ügyeivel, egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig. Babitsot is Surányi nyerte meg az ügynek. — Hogyan kapta a társaság Janus Pannoniusröl a nevét? — Amikor idekerültem, rögtön Janus Pannoniusra gondoltam. Janus Pannonius Petőfin kívül a legtragikusabb sorsú magyar költő. Petőfi hívta magának azt a halált, amely nem ágyban jön — Janus betegen, menekülés közben halt meg. Fiatalon, diákkorában már Itáliában és azon túl is elismert költőnek számít. Makkegészséges fiatalember, hazatérve az ország leggazdagabb egyházmegyéjét kapja meg 25 éves korában, kancellár, zászlósúr. De mindez háttérbe szorítja a költői énjét. Kötelességszerűen elvégezte, amit a király rábízott, de egyre inkább elboruló lélekkel csinálta. Biztosan lehet vitatkozni az én felfogásommal, de úgy érzem, mivel hiányzott a költői ének, szinte belemenekült a betegségbe. Úgy is mondhatnám, belehalt abba, hogy nem lehetett költő. — Általában hogyan zajlottak le a társaság rendezvényei, miben merült ki a tevékenysége? — Rögtön az alakuló ülésen egy jelentős munkát tehettünk le az asztalra: „A Janus Pannonius Társaság Könyvtára” sorozat első kötetét, Huszti József: Janus Pannonius című művét, ami mindmáig a Janus kutatás forrásértékű kiadványa. A társaság rendszeresen felolvasó üléseket tartott e Vár- megyeházán, a mai Járási Tanács barokk termében. Vers, novella, tanulmány hangzott el — zsúfolásig megtöltötte ó termet a hallgatóság. Arra törekedtünk, hogy a kor legkiválóbb íróit is megszólaltassuk Pécsett Babits, Móricz, Kodo- lányi járt nálunk, -6 később társelnök is lett Tartottuk a kapcsolatot a többi irodalrnl társasággal, az Erdélyi Szépmíves Céh két ízben járt városunkban, mindkétszer forró sikerű est emlékével távoztak. Kapcsolatunk volt a délvidéki írókkal, 1941-ben, tízéves kemény munka után a társqsóg önálló folyóiratot; jelentetett meg. így jött; létre a Sorsunk. Akkoriban már ezer pártoló tagunk volt, ügynökeink a vidéket is szervezték. Így íoghct- tunk lapalapításba, — A társaság Jafrus Pannonius születésének 500. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket szervezett volna... — 1934 szeptemberében kétnapos ünnepségsorozatot terveztünk. Érdekes egyébként, hogy a most közeigő évfor- dűlőn mennyi megvalósul abból, ami akkor csak terv maradt A legkiválóbb humanista tudósok, köztük olasz profesz- szorok jöttek volna Pécsre tudományos tanácskozásra. Este o székesegyház előtti téren szabadtéri előadásra került volna sor, nagy pompával, reneszánsz miliőbep. A szabadtéri előadáson balett is szerepelt volna. A szcenáriumot Surányi Miklós írta, eredetije nálam van. A Pécsi •Nemzeti Színház, a Budapesti Nemzeti Színház, Filharmónikusok és rengeteg statiszta vett volna részt a megvalósításában. A második napon a város ün'nepi közgyűlésén utcát heveztek volna el Janusról, Pátzay Pál szobrot, a Zsolnay gyár damborművet készített vojna az alkalomra. Egyidőben Budán is utcát neveztek volna el róla.- Sajnos, az ünnepség nem valósult meg, csak az első részhez 15 ezer pengőre lett volna szükség, — A társaság rendezvényeinek. közönséqe kik közül került ki? — Kezdetben elsősorban az értelmiség soraiból. Ezt latva felvettük a kapcsolatot a szervezett munkásság vezetőivel, s a JO-as évek vége felé először a vezetők, majd később a munkás matinékon a szervezett munkások is megjelentek. Ezeket a matinékat munkaszüneti napokon a színházban tartottuk. Minden alkalommal felkértük az ünnepi dalárdákat is a szereplésre. -Szinte szimbolikus, hogy 1944. március 19-én a 6. munkás matiné közben jelentek meg a bevonuló nemet csapatok repülőgépei a város felett. Ez volt a társaság utolsó ülése. Marafkó László Flhelyexik a betegen a művese vezetékeit
