Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-13 / 268. szám
t 1971. november 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Napirenden: a közlekedés fejlesztése és az útépítés Tanácskozások a szigetvári pártbizottságon Szigetvár város gazdasági vezetőinek részvételével tegnap a Városi Pártbizottságon értekezletet tartottak. A vezetők megvitatták a Baranya megyei Pártbizottság 1971. október 6-i határozatából adódó feladatokat: hogyan lehetne a beruházásokat hatékonyabbá tenni. A megbeszélésen László Emil, a Városi Pártbizottság titkára is részt vett. Ugyancsak tegnap a pártbizottság épületében a pártszervezetek propagandistái, valamint az üzemek és a termelő- szövetkezetek szakszervezeti bizottságainak kultúrfelelősei a közművelődésben előttük álló feladatokat vitatták meg. Öregek napközi otthona nyílt Komlón A társadalmi összefogás szép példájaként öregek Napközi Otthonát rendeztek be Komlón, a Kazinczy u. 2. alatt. Gallusz József, a Komló városi Tanács elnöke pénteken délután adta át rendeltetésének az intézményt. Az ünnepségen megjelent Neubauer József, Komló város Pártbizottságának titkára, Jaz- binsek Vilmos országgyűlési képviselő, valamint a napközi otthon berendezésében közreműködött vállalatok képviselői. A megjelenteket Horváth István, a Hazafias Népfront titkára köszöntötte. — Mérlegen az első háromnegyedév. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat üzletvezetői közös értekezleten vitatták meg az idei eredményeket, s az utolsó negyedévre való felkészülés főbb tennivalóit. Hisz rövidesen itt a báli szezon — a szilveszter. A tanácskozás második napirendi pontjaként az 1972-es esztendő feladatait tár-' gyalták. — Társadalmi munka, A magyarmecskei KISZ fiatalok felajánlották: KISZ klubukat társadalmi munkában bővítik, rendbe hozzáík. A munkák jó ütemben haladnak és előreláthatóan még a tél beállta előtt birtokukba veszik otthonukat. • • Ülést tartott Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottsága Közlekedésfejlesztés és útépítés — IV. ötéves tervidőszakra, illetve 1972. évre szóló — programja került napirendre tegnap délelőtt, Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottságának ülésén. A beterjesztett anyag egyébként tartalmazta az UVATERV által készített 15 éves intézkedési és ütemezési tervjavaslatok jelentős részét is. Ebben szerepel többek között az az elképzelés, hogy a 6-os út — Nagy Lajos utca, illetve Kilián úttól a Megyeri útig terjedő szakaszát két, illetve négy sávosra építenék ki 1976. évi befejezéssel. Ez KMP feladat lenne, hasonlóképpen az aba- ligeti út, a siklósi út, a mohácsi út és a Tolbuhin út felújítása, korszerűsítése is. A másik javaslat: forgalomtechnikai követelményeknek megfelelően át kell építeni majd azokat a közlekedési csomópontokat — Kórház tér, Abaligeti út, Bajcsy- Zs. út, Szalai utca stb. — ahol már jelenleg is zsúfoltság tapasztalható. A tömegközlekedési, fejlesztési feladatok közé tartozik az autóbuszjáratok sűrítése, a járatok útvonalának meghosszabbítása, szükség szerinti betét- járatok indítása. Az utasszállítás gyorsabb lebonyolításának vannak m#fj más lehetőségei is, például a jegyelővétel bevezetése, vagy a csuklós autóbuszok valamennyi ajtaján történő le- és felszállás alkalmazása. A reggeli és délutáni csúcs- forgalom enyhítését eredményezné a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése is. Ami az anyagiakat illeti: a jelenlegi és várható forgalom gyors tempója olyan magas igényeket támaszt, hogy a rendelkezésre álló összeg ezeket teljes mértékben nem fedezi. A IV. ötéves tervben a tanácsi kezelésben lévő úthálózat beruházás jellegű fejlesztésére 31 millió forint biztosítva van. Az utak karbantartására és felújítására 288 millió forintot ter- veztek^ Jóllehet ezek nagy számok, azonban figyelembe kell venni azt is, hogy Pécs területén a tanácsi kezelésben lévő úthálózat hossza 392 kilométer, felülete 1 millió 786 négyzet- méter. Malkocs bej dzsámijának maradványai Siklóson Siklós megújuló középkori várfalain kívül értékes törökkori emlék, Malkocs bej dzsámijának maradványai kerültek napvilágra. Gerő Győző, a Műemléki Felügyelőség régésze, török-szakértő, három évvel ezelőtt kezdett tájékozódó jellegű kutatást. A „nyomozásben” egyetlen írott forrásanyag, a hajdan híres török történetíró, Evlia Cselebi krónikája és egy metszet segítette. Ez vezetett a járási tanács udvarán egy raktárnak használt épülethez, amely az elmúlt századok alatt volt már szegényház, huszáris- tálló, majd a Pelikah-szálló kocsiszínje. Egy századeleji feljegyzés szerint a dzsámi épületét teljesen lebontották. Mint kiderült, a valóságban ez csak a kupolára vonatkozott. Az épület külső képe ugyanis koránt sem sejtette, hogy mögötte nemcsak Siklósnak egy jelentős török épületmaradványa rejtőzik, hanem jelentőségében országos érdeklődésre is számot tarthat. A legjelentősebb leletek közé tartozik a dzsámi gazdagon díszített imafülkéje - a mihrab -, a két szinten elhelyezkedő szamárhátíves ablaknyílások. A változatos kialakítású Korán-tartó kis falifülkék szinte egyedülállóak a magyarországi hasonló jellegű török építmények között. A lakóházak gyűrűjében megtalálták és kibontották a több méter magasban álló mi naret bejáratát, amelyhez a falba épített keskeny lépcsőfeljárón jutni el. Ugyancsak erről a szintről nyílott a nők számára készült karzat. Ez évben bontották le a dzsámi fő homlokzata és az egykori minaret elé emelt e századi épületet. Itt került elő a dzsámi hajdan kupolával fedett előcsarnokának támfala, amelyre részben új házat húztak. Az ásatás során a középkori Siklós településtörténetére vonatkozó egyéb értékes leletek is előkerültek, például használati edények a korai török foglalás, vagyis az 1543-at követő időből. Az ősszel zárult tájékozódó feltárással egyidejűleg a legszükségesebb állagmegóvási munkákat is elvégezték annak érdekében, hogy az értékes ma radványok ne pusztuljanak to vább. Elutazott a nyugati gazdasági újságírók csoportja Pénteken elutazott Magyar- országról a nyugati közgazda- sági szerkesztők 1,1 tagú csoportja, amely a Magyar Kereskedelmi Kamara sajtó- és tájékoztatási főosztályának meghívására egy hetet töltött hazánkban. Az újságíró csoportot fogadta Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, Baczoni Jenő a külkereskedelmi miniszter első helyettese és dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Meglátogatlak több magyar ipari és külkereskedelmi vállalatot, a Magyar Sajtó Há zában pedig találkoztak magyar gazdasági szerkesztőkkel. A küszöbön álló program megvalósítása az 1972. évi tervidőszakra szól. Ki kell építeni például a Pólya utcát s ezzel a város keíeti részén új iparterület kerül feltárásra. így a Mohács és Budapest felőli forgalom egy része eltéríthető a 6-os útról. A Pólya utca útépítése, továbbá szennyvíz és csapadékvíz csatornázása, a vízhálózat kiépítése és közvilágítása mintégy 25 millió forintot igényel. Komoly gondok merülnek fel a siklósi úti felüljáró építésével kapcsolatban is. A felüljárót a KPM építené, azonban a csatlakozó útvonalakat is a KPM-el közösen kellene megépíteni, mert a tanács az ezzel járó hatalmas anyagi terheket nem tudja egyedül elvállalni. Ugyanis itt külön költségként jelentkezik a szanálás, több intézmény és üzem áttelepítése is. Sürgős megoldásra van szükség, mert a sorompó okozta „közlekedési zátony" évről évre jelentős mértékű anyagi kárt okoznak. Egy 1966-os felmérés szerint például a vasúti átjáró lezárt sorompója — évi 300 napos forgalommal számolva — közel 5 millió forint költség- növekedést idézett elő. Azóta ez az összeg nyilván emelkedett. Ezért válik sürgőssé a Déli Ipari út megépítése a Basamalom úttól a Siklósi út, illetve a Málomi és Nagyárpádi úti elágazásig, Ezzel az itt lévő ipari bázis megközelítése, továbbá a Kertváros új lakótelepének építése meggyorsulhat. A tanács illetékes szervei mór tárgyalnak az Aszfaltútépítő Vállalattal, amennyiben megkötik a szerződést, az utak karbantartását korszerűbb technológiával lehet megoldani. A város útjainak jelenleg olyan az útszerkezete, hogy azokat évente többször is kátyúzni kell. Ez azonban nem megoldás. A forgalmi terhelést figyelembe véve megfelelő aszfaltszőnyeg rá- húzását tartják a szakemberek célszerű megoldásnak. Ezzel a teherbíróképességét is növelni lehet, csakúgy, mint az út állagát is. Meggondolandó az Is: érdemes-e folytatni azt a gyakorlatot, hogy a kerületekben társadaími munkában épített utak csupán egyszerű itatásos felületkezelést kapjanak? Sok értelme ennek nincs, mert minden esztendőben karbantartási műveletet kell végrehajtani. Ezért ezekre az utakra is aszfaltszőnyeg húzandó. A végrehajtó bizottság — bizonyos módosítással, illetve kiegészítéssel a jövő évi útfelújítási programot jóváhagyta. Nőtt a halálos közlekedési balesetek száma lavaslatPéesfurga'm rendjének módosítására Ülést tartott a megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács Az idei év első tíz hónapjában kedvezőbben alakult a közlekedési baleseti helyzetkép Baranyában, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tavalyi 1893 balesettel szemben idén szeptemberig 1128 baleset történt a megyében — állapították meg tegnap Pécsett, a Baranya megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács operatív ülésén. Bár az összbalesetek száma csökkent, a halálos kimenete'űek száma emelkedett: a tavalyi 42-ről 49- re. Emelkedtek a KRESZ ismeretének hiányából és' a gyalogosok hibájából bekövetkezett balesetek is. Á balesetek csökkenő tendenciája főként a megelőző rendőri intézkedéseknek — az alkoholszondás ellenőrzés, a ra- daros ellenőrzés —, valamint a Közúti Balesetelhárítási Tanács hatékony nevelő, oktató, felvilágosító és (propaganda munkájának köszönhető. Az elmúlt tíz hónapban gépjárművezetőknek és gyalogosoknak, összesen 9190 fő részére, 183, filmvetítéssel egybekötött előadást tartott a KBT. Az általános iskolákban több mint 8000 tanuló részesült közlekedési oktatásban. A TIT Kerekasztal-konferencia a Polgári Törvénykönyv módosításáról A vállalatok monopolhelyzete, a tisztességtelen verseny és a gazdaságirányítás új rendszerének számos jogi kérdése a napirenden Milyen legyen a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve? —' Módosítsák néhány szabályát? — lktassonak-e törvénykönyvbe teljesen új : tételeket? — Netán legyen egészen új törvénykönyvünk? — Egyedülálló vita kezdődött meg erről tegnap délben Pécsett, a Bartók Klubban. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának Társadalomtudományi II. számú (Gazdaság- és Jogtudományi) Szakbizottsága szervezte, s Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Vas megyék legjobb gyakorló jogászai vesznek részt ezen a kerekasztalkonfe- rencián. Ezért is egyedülálló a rendezvény: az országban sehol sem rendezik meg a Polgári Törvénykönyv módosításának vitáját, különösen nem egy egész országrész szakembereinek részvételével. Dr. Bihari Ottó professzor, a Pécsi Akadémiai Bizottság intézőbizottságának titkára megnyitó beszédében hangoztatta is: a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottságának kezdettől fogva az a célja, hogy egész Dél-Dunántúl tudományos életének mozgatója legyen. A konferencián részt vett dr. Rudolf Lóránt profesz- szor — a rendezvénynek tulajdonképpen legfőbb szervezője — a szakbizottság elnöke, dr. Szalmási Lajos Baranya megye főügyésze, dr. Paksa Jenő, a zalaegerszegi, dr. Tomszer Ferenc, a pécsi, dr. Őri Ferenc, a szombathelyi, dr. Prantner József, a szekszárdi Polgári Jogi Kollégium elnöke és dr. Pálinkás Sándor, a kaposvári Polgári Jogi Kollégium elnök- helyettese. Az Igazságügyi Minisztériumot dr. Törő Károly, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát dr. Weisz Emilia egyetemi docens képviselte. A bevezető előadást dr. Rudolf Lóránt professzor tartotta. „A jogpolitika és a tételes polgári jog módosítása” címmel. Alapkérdéseket tisztázott, így azt, hogy a jog a gazdaságpolitika egyik eszköze. Nem lehet tehát és nem is -kell az egész gazdaságpolitikát, vagy annak tetszőlegesen kiválasztott bármely részét állami kényszer rendszabályokkal kifejezni. Erre abban az esetben van szükség, ha a gazdaságpolitikai eredmény csak ily eszközökkel érhető el. A konferencia igen gyorsan élénk vitafórummá változott. Mégpedig a vitafórumok legtermékenyebb vonásaival: őszinteséggel, reális hangvétellel, önkritikusan, bátran, párbeszédesen, Á Somogy megyei jogászok például elmondották, hogy egy év alatt 25 millió forint értékű, úgynevezett „túlszámlázást" fedtek fél a legkülönbözőbb ellenőrző szervek, s ilyenképpen jogtalan előnyt szerző vállalatok többsége mindezt büntetlenül tehette. A konferencia sokoldalúságát, fontosságát igazolandó, néhány szóban,, vagy írásban előadott javaslatot, véleményt idézünk rövidítve: Dr. Szita Jánosné csoportvezető ügyész (Pécs): — A túlszámlázásokra a versenyképesség hiánya, egyes vállolatok monopolhelyzete ad lehetőséget. Dr. Weisz Emília (Budapest): — Az állampolgárok biztonsága érdekében minél több ügyben a bíróságra kellene bízni az igazságszolgáltatást. Dr. Prugberger Tamás (Szombathely): — A társadalmi szervezetek és az egyesületek után helyes volna felvenni a Polgári Törvénykönyvbe az egyéni cégekre vonatkozó alcímet is. Dr. Berta József (Kaposvár): — A Polgári Törvénykönyv VII. fejezetébe kívánkozik a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény. Dr. Tóth László (Szombathely): — A vasúti és postai csomagok dézsmálása viszonylag gyakoribb bűncselemény. Dr, Pálinkás Sándor (Kaposvár): — Szükséges az élettársi kapcsolat vagyonjogi rendezése is. Dr. Prugberger Tamás (Szombathely): — Helyes volna a magántulajdon és a személyi fulajdon összevonása „állampolgárok tulajdona" címmel és deklarálni kellene, hogy ezt, mint munkával szerzett tulajdont, az állam támogatja. — Majd más alkalommal javasolta: A kizárólag állami tulajdonba vont tárgyak körének szűkítése indokolt! — Ismét másutt: — A rejtett hiba és nyílt hiba szerint osztályozás a technika előrehaladásával elmosódik. A konferencia ma folytatja munkáját, de tárgyköre a gazdaságirányítás új rendszeréből következő jogi kérdések körül mozog, Földessy Dénes közlekedési szabadegyetemét 3500 gépjárművezető végezte el. A KISZ-építőtáborokban tartott KRESZ-vetélkedőkön 1800 fiatal vett részt. Széles tömegeket mozgatott meg a Dunántúli Naplóban megjelent négyfordulós KRESZ-totó. Igen nagy segítséget adtak a KBT munkájához az önkéntes rendőrök, akik 357 előadást tartottak ebben a témakörben. A Baranya megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács munkája tehát eredményes volt, bár anyagi nehézségek miatt a szükségesnél kevesebbet tudtak végezni. A Baranya megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a Közúti Baleset- elhárítási Tanács támogatósával tervezetet készített Pécs város forgalmi rendjének módosítására. Az előterjesztésben szerepel a belváros parkolási rendjének kialakítása, az egyirányú utcák átszervezése és kijelölése, az átmenő forgalom és a sebességkorlátozás bevezetése a szükséges helyeken. A Kossuth Lajos utca forqalmi rendjének átszervezése és ,a gyermek KRESZ-játszópark létesítése a közeljövő fontos feladata. A javaslatok realizálására közlekedési munkabizottság alakult, amely részletes intézkedési tervet dolgozott ki. Azonnali beavatkozásra van szükség a Zsolnay utcában a buszmegálló-öblök kialakítására, a 6-os út városi átkelőszakaszának útburkolatjavítására, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Szalai András utca csomópontjának kialakítására, a Kossuth tér rendezésének befejezésére, a Felszabadulás útján és a Kilián utcában a balesetveszélyes kiskocka-burkolat megszüntetésére. A középtávú terv szerint - 1975-ig - meg kell oldani a Rákóczi út és a Jókai utca kereszteződésének forgalmát, a Zsolnay-szobor és a Kórház téri új csomópont kialakítását, a Szigeti út és az örögi út kereszteződésének rendezését, a Köztemető előtti buszmegálló és parkolóhely kialakítását, a közlekedési játszópark megépítését, a balesetveszélyes Fürst Sándor utcai szénszállító vasút megszüntetését, valamint a vá- .sártér környéki parkolás rendezését. Gondot okoz még a középiskolai és az általános iskolai KRESZ-oktatás megszervezése, valamint a hivatásos gépkocsivezetők vállalaton belüli továbbképzése. A feladatokról szólva Salampn István, az Országos Közúti Balesetelhárítási Tanács titkára - aki részt vett az ülésen —, hangsúlyozta, hogy sokkal hatékonyabbá kell tenni a balesetmegelőző munkát, mert évente 1,5-2 milliárd forint kárt okoznak a népgazdaságnak a balesetek. Tovább kell fejleszteni az úttörő közlekedési rendőr-mozgalmat. Udvariassági kampányt kell szervezni, mert a legtöbb baj a közlekedési morállal van. Rendszeres felvilágosító munkát kell végezni a gyalogosok, főként az idősebbek körében. Utazási láz Baranyában München: nyári olimpia — Prága: jégkorong<világbajnokság NSZK: nemzetközi camping találkozó Igen gazdag, változatos és színes az 1972. évi programja a COOPTOURIST Baranya megyei Kirendeltségének. A rövid három éves működés alatt ilyenre még aligha volt példa. Az őszi szezon megnövekedett utazási lázát talán éppert a széles skálájú kínálat váltotta ki a baranyaiakból. A napókbán tért háza egy 35 fős csoport Olaszországból, Velencében töltötték idejük javarészét. Egy másik 40 fős csoport a bécsi erdőben tett kirándulást. A közelmúltban — gyűjtvén a hasznos tapasztala- tökat — több mint negyvenen fordultak még a Grazi Nertlzet- közi Vásáron, A belföldi utak továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek. Száz dolgozóját a Pécsi Állami Gazdaság nemrég egy igen kellemes egri utazással jutalmazta meg. Október végén pedig közel 50 me zőgazdaságí szakember járta az Alföldet, hogy kicserélhessék tapasztalataikat De pillantsunk az ajánlatokra. Szilveszter Moszkvában, Leningrádban. Krakkóban, Párizsban és Pirnában (NDK) 5- 8 napos tartózkodással. Karácsony Párizsban, illetve -más nagyvárosokban. Belföldi hétvége a Mátrában, három napos őszi kirándulás Mátraházára, Galyatetőre és Gyöngyösre. Két napos budapesti utazás színházlátogatással. Egy napos disznótoros túrák, ebéd egy-egy híres csárdában (például: Pokol, Tölgyes) kívánság szerint. Végül a jövő évi programból néhány. Utazás a nyári olimpiai játékokra Münchenbe, a jégkorong világbajnokságra Prágába, vagy a nemzetközi camping találkozóra az NSZK- ba. Érdekesnek ígérkeznek a szokásos hegyvidéki túrók, a 3—4 napos hétvégék Erdélyben, Szlovákiában és Lengyelországban. Ugyancsak gazdag a szakmai utazások programja is a különböző nemzetközi vásárokra, kiállításokra egyaránt. — myt —