Dunántúli Napló, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-20 / 274. szám

1971. november 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Kádár János befejezte zalai látogatását Dr. Szakács Ödön a Legfelsőbb Bíróság elnöke előadását tartja „összeesküvés" helyett „szervezkedés" Az állampolgárok jogainak biztosítása Tegnap ismét lezajtott Pécsett egy jogászrendezvény. A Ma­gyar Jogász Szövetség Baranya megyei Szervezete és az itteni tsz-szövetségek rendeztek a pé­csi Ságvári Endre Művelődési Házban egy találkozót, három megye — Tolna, Bács-Kiskun és Baranya — több tsz-szövetsége vezetőinek és jogtanácsosainak részére. A rendezvényen részt vett dr. Szakács Ödön, a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöke, Czé- gény József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Szalmásy La­jos. Baranya megyei főügyész, a Magyar Jogászszövetség Ba­ranya megyei szervezetének el­nöke, dr. Csiky Ottó, a Bara­nya megyei Bíróság elnöke, dr. Földvári József professzor, a Pé­csi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékán- helyettese. Fischer Ferenc, a belvárd- gyulai tsz és egyben a Duna és Karasica menti Területi Tsz Szövetség elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd dr. Sza­kács Ödön tartotta meg elő­adását Időszerű ítélkezési kér­dések és a Legfelsőbb Bíróság előtt álló feladatok címmel. — Mostani korszakunkban, amelyben az Iösszes törvény- könyv, sőt, még oz Alkotmány is módosítás előtt áll, nem kö­zömbös kérdés, hogy az ítélke­zés hogyan kapcsolódik a jog­alkotáshoz — kezdte előadását, majd elmondotta, hogy o Leg­felsőbb Bíróságokhoz évente 8 —10 ezer levél érkezik a lakos­ságtól, a legkülönbözőbb javas­latokkal, panaszokkal, kérdések­kel. Ezek után a Büntető Tör­vénykönyv módosításáról be­szélt: — Az elmúlt évtized alatt a Büntető Törvénykönyv néhány intézkedése nem vált be. Pél­dául maga oz iparosodás olyan fejlődést jelent, hogy annak ütemét szinte semmilyen tör­vénykönyv nem tudja követni. A gazdaságirányítás új rend­szere is olyan új kérdéseket ve­tett fel, amelyeket törvénykönyv­. be kell iktatni. Dr. Szakács Ödön elmondot­ta, hogy nem vált be például az a rendelkezés, miszerint a nem lopási szándékkal, csupán „furikázásra” elvitt, majd elha­gyott gépkocsi tipikus esete nem minősül lopásnak. Ezért ezt ki kellett iktatni a Büntető Tör­vénykönyvből, a gépjármútu- lajdonosok kívánságának eleget téve. Szükséges volt úgy ren­delkezni, hogy ne csak gép­kocsit, hanem semmiféle jármű­vet ne lehessen ittasan vezetni. A belügy szervek becslése sze­rint például az országban na­ponta általában ötezer ember hajt ittasan lovasfogatot. A belkereskedelem korszerű­södése kívánja meg, hogy az önkiszolgáló boltokban elcsí­pett tolvajok elbírálása ne a lopott áru értékétől függjön, hanem a kisebb értékű kár ese­tén sem szabálysértési hatóság, hanem b'róság előtt feleljen a tolvaj tettéért. Bár az ország­ban évente csak 5—6 halálos íté'etet hoznak a birósánok — nincs átmenet a legszigorúbb büntetés és a következő lehe­tőség, a 15 évi szabadság- vesztés i ö-".;t. Ft ért — bár a szoc!a!'$ta felfogás szerint nincs javíthati''on ember — rendkí­vüli esetekben szüksén van élet­fogytiglani szabadságvesztés- büntetés kiszabására is. Más­felől viszont — hosszú évek ta­pasztalata alapján — a politi­kai bűncselekmények csoportjá­ban az „összeesküvés” fogal­ma helyett a „szervezkedés" fogalmát ajánlatos alkalmazni, amely enyhébb büntetést bizto­sít, mivel kifejezett összeeskü­vések általában szinte nincse­nek. A Legfelsőbb Bíróság elnöke beszélt az Alkotmány módosí­tásáról is. — Az Alkotmány születése óta eltelt társadalmi, politikai, gazdasági változásokat bele kell foglalni az Alkotmányba. Kívánatos az újrafogalmazás például a társadalmi rend kér­désében: a politikai alap ugyan a munkás-paraszt szövet­ség, de feltétlenül utalni kell ma már a kialakult tsz-paraszt- ságra és a kialakult szocialista értelmiségre is. Az államhata­lom gyakorlásának tekinteté­ben az Alkotmánybop a dol­gozók kifejezést az állampolgá­„Ki nyer ma?” — Pécsett r II II Állva fogyasztható komoly zené Beszélgetés tíz percben Pécsett, a zsúfolásig megtelt Mecsek cukrászdában a „Játék és muzsika" tegnapi adása utón. — Aki kérdez: Pánics György, a Dunántúli Napló munka­társa. — Aki válaszol: Boros Anikó, a Magyar Rádió munkatársa. — Hogyan született a műsor? — Az volt a célunk, hogy já­tékos formában megszerettessük a komoly zenét Czigány György, a műsor szülőatyja ezt a követ­kező hasonlattól jellemezte: olyan ez a műsor, mint amikor az ember délben egy bisztróban 10 perc alatt „bedob” valami meleg ételt Nem sokat de mégis tartalmasat. Amolyan „állva fogyasztható” műsor ez. Tapasztalatunk és a hozzánk beérkezett levelek alapján épp a rövidsége, a 10 perc a műsor előnye. Olyan emberek is meg­hallgatják, akik nem jutnak el hangversenyre, nem hallgatják a hosszabb lélegzetű zenei adá­sokat, de ezt a tíz percet, ebben a játékos formában akaratlanul is, később pedig szívesen hall­gatják. — A műsor életrajza? % — 1969 március elején hang­zott el az első adás. Akkor még nem reméltük, hogy ilyen hosz- szú ideig „nem öregszik el”. Már több, mint hatszáz „Játék és muzsika" hangzott el, s re­méljük sokáig lesz folytatása. Sokat lendített a műsor sikerén, érdekességén, hogy minden hét végén vidékről jelentkezik. — Tervek? — Bár ez a forma jól bevált, tematikájában még színesebbé szeretnénk tenni. Igyekszünk az irodalmat és a képzőművészetet is „becsempészni" a zenei kér­dések közé. — És a játékosok? — Zömmel értelmiségiek, de szinte minden foglalkozási ágat és korosztályt képviselnek. Ját­(Folytatás az 1. oldalról.) elnöke fogadta a Központi Bi­zottság első titkárát. Dr. Remé­nyi K. András, a megyei mú­zeumi szervezet igazgatója bemutatta a vendégeknek Ma­gyarország első jelentős sza­badtéri néprajzi gyűjteményét. A városnézés során megtekin­tette a párt első titkára a Le­nin út és az Ifjúsági park sze­gélyén álló Lenin-szobori, Mar­ton László szobrászművész alko­tását. Amerre csak elhaladt a I városban, embercsoportok kö­szöntötték, a főutcán pedig sor- j falat alkotva fogadta és üdvö­zölte o lakosság Kádár Jánost. A városnézés után a Központi Bizottság első titkára részt vett a Megyei Tanács épületének dísztermében rendezett párták tívaülésen. Újvári Sándor me­gyei tanácselnök üdvözlő sza- | vai utón Varga Gyula, a Köz- j portti Bizottság tagja, a Megyei J Pártbizottság első titkára tájé­koztatta a megjelenteket Zala i megye politikai, gazdasági és rok kifejezéssel kell helyettesí­teni. Végül az Alkotmány tar­talmazza majd az állampolgá­rok különféle jogainak a ki­nyilatkoztatását, ezeket a jo­gokat „állampolgári jogokként" kell megszövegezni, s o biztosí­tásukat deklarálni. — Majd az alkotmánymódosítás egy igen fontos nemzetközi vonatkozásá­ról számolt be: — Deklaráljuk majd, hogy szövetségre és .együttműködésre törekszünk o baráti népi demokratikus álla­mokkal, de — bár megkülön­böztető fogalmazással — a földkerekség valamennyi álla­mával is, Ez egyezik a Magyar • Népköztársaság külpolitikájá­val, amely külpolitikai vonatko­zásban világszerte nagy tekin­télyt szerzett számunkra. Dr. Szakács Ödön előadása utón dr. Magyar Árpád, a Leg­felsőbb Bíróság tonácsvezetó bírója tartott előadást A ter­melőszövetkezetek szerződései­nek néhány ítélkezési problé­mája címmel. Földessy Dénes Az országban szilárd a közrend és a közbiztonság szőtt mór hatvanéves autóbusz­sofőr és általános iskolás diák is. A fiatalok különösen érdek­lődök és meglepően jói tájéko­zottak zenei kérdésekben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mostani pécsi példa: Tóth Armand —, aki minden kérdésre helyesen válaszolt, s meg is nyerte o játékot, — másodikos gimnazista, s a tartalékjátékos, Rinner Melinda, aki szintén he­lyesen felelt a kérdésre, harma­dikos gimnazista. — Mit jelent a játékvezető­nek a „Játék és muzsika?" — Nagyszerű a lka I ma t a -hall - gatókko-l való találkozásra, s nem utolsósorban a játék rrteg- megújuló -izgalmát. (Folytatás az 1. oldalról) elmúlt években gyakoribbá váll a visszaeső bűnözők bűnelkö vetése, majd hangsúlyozta: a bűnözés számszerű alakulása, szerkezeti összetétele megmu tatja, hogy az országban a közrend és a közbiztonság to­vábbra is szilárd. Részletesen foglalkozott a garázdasággal. A közvéleményt a szórakozóhelyek környékén, a város perifériális területein, újabban a sportrendezvényeken előforduló botrányokozások, ga­rázdaságok foglalkoztatják leg­inkább. Kiemelte: a rendőri szervek a jövőben még erélye­sebben fognak fellépni a nagy városok utcáin hangoskodó, durva magatartást tanúsító hu­ligán csoportokkal és szemé­lyekkel szemben, akik nyugta­lanítják és felháborítják a be­csületes embereket. A rendőri állomány eligazítást kapott a garázda magatartást tanúsító személyekkel szembeni határo­zott fellépésre. Növelik a köz- biztonsági ellenőrzéseket, to­vábbfejlesztik az URH szolgá­latot és többirányú intézkedé­seket tesznek, hogy az utcán — főként a veszélyeztetett helye­ken — az eddiginél több rend­őr teljesítsen szolgálatot. A bűncselekményeket sok esetben az ital hatására követik el, ezért a jövőben o rendőrök is fokozzák ellenőrző tevékenysé­güket az ittas személyek sze­szesitallal történő kiszolgálásá­nak megakadályozására. A továbbiakban szőtt a fia­talokról. Fiataljaink döntő többsége becsületesen él, tanúi, dolgozik. A fiatalkorúak mind­össze 1 százaléka követ el bűn- cselekményt. Ez a szám évek óta nem emelkedik. Ellenben a fiatalok részvételi aránya a bűntettek elkövetésében az ütóbbi években — ha nem is jelentős mértékben -, de emel­kedett. Utalt az autóstoppra is, — o rendőri szerveknek ez az utazási és az ezzel gyakran egybekötött üdülési forma gon­dot okoz. Külön szólt qz ifjúkori bűnö­zésen belül a galeribűnözésről. Az elmúlt években alkalmazott szigorú rendőri fellépés és bí­rái ítéletek hatására mind a bűnöző galerik, mind az abban résztvevő fiatalók száma csök­kent. A rendőri szervek a jövő­ben is a legszigorúbban fel­lépnek a fiatalkori bűnözés minden ntegnyilvánulásával szemben. Hangsúlyozta: a bűn­üldöző munka továbbfejleszté­se érdekében a Belügyminiszté rium. a jövőben még nagyobb mértékben kívánja felhasználni a modem technikát, az egye' tudományágak legújabb ered­ményeit. A továbbiakban szólt a közút' közlekedésről. A közúti közle­kedési balesetek számának nö­vekedését az utóbbi időben sem sikerült megállítani. Az el­múlt évben 1259 halálos, mint­egy 8700 súlyos és több mint 13 000 könnyű sérüléssel járó közúti baleset történt az or­szágban. Leggyakoribb: a gyorshajtás, az elsőbbségi jog megsértése és az ittas veze­tés. Fokozzák az ellenőrzést, - ez év első felében több mint 4000 vezetői engedélyt vontak visszá. De a forgalom ellen­őrzése Során arra is töreksze nek, hogy a rendőrök nemcsak szigorú büntetésekkel, hanem fi­gyelmeztetéssel és szakszerű tanácsaikkal is a forgalom ak­tív segítőivé váljanak. A jövőt illetően - a baleseti okok elem­zése olapján a megengedett legnagyobb sebesség csökken­tését, illetve a lakott területen kívül általános sebességkorláto­zás bevezetését tervezik. A tájékoztató végén hang­súlyozta: a belügyi szervek eredményes munkája elképzel­hetetlen a lakosság* hatékony támogatása, széles társadalmi bázis kialakítása nélkül. Az ál­lampolgárok évente többezer bejelentést tesznek — ezek je­lentősen segítik a bűnüldöző szervek munkáját. Tisztelettel és elismeréssel szólt a BM szervek önkéntes segítőiről, közöttük az önkéntes rendőrökről. Befejezé­sül a bűnözés ellen társadalmi méretekben folyó eredményes küzdelemhez kérte a sajtó, a rádió és a televízió - az eddi­giekhez hasonló — aktív segít­ségét. Garay Ferenc kulturális életének fejlődéséről, s a további tervekről. Egyebek között elmondta, az elmúlt tíz évben a népgazdaság fejlődé­sével együtt jelentősen gyara­podott Zala megye gazdasága, javult a lakosság életszínvona­la, kulturális és szociális ellá­tottsága. A megye ipari terme­lése az utóbbi évtizedben há- : romszorosára - 2,2 milliárd fo- j rintról mintegy 6,5 milliárd fo- ' rintra t növekedett. Az iparon í belül a tanácsi ipar fejlődött jelentősebben, termelési értéke | tíz év alatt 150 millióról évi egy- milliárd forintra növekedett. Az iparban foglalkoztatottak szó- I ma az utóbbi évtizedben húsz­ezerről mintegy horminchat- eierre emelkedett. A növekvő iparosítással lényegében meg­oldották a megye egyik legna­gyobb gondját, a lakosság — ezen belül a nők - foglalkozta- ! tását. Jellemző, hogy az utóbbi tíz esztendőben mintegy tízezer zalai leány és asszony számára biztosítottak munkalehetőséget ■.Az aktivaülésen Kádár János beszédet mondott. A pártaktiva befejezése után a párt első titkára ebéden vett részt a megye politikai és gaz­dasági vezetőivel, közéleti sze­mélyiségeivel. majd a délutáni órákban — Jakab Sándornak és Katona Istvánnak, a KB tagjai­nak, a KB osztályvezetőinek tár­saságában — visszautazott a fő­városba. Oéi-dunántöli képzőművészek ülése A Képzőművészek Dél-dunán­túli Területi Szervezete konzul tatív bizottsági ülést tartott tegnap délután a Nevelők Hó zában. Négy megye: Baranya, Tolna, Somogy, Zala és Pécs megyei város szervezeti titká­rai, valamint a megyék tanácsi képviselőinek részvételével meg­hallgatták az 1971. évi munká-^ ról szóló beszámolót; a külön­böző megyék részéről elhangzó- elképzeléseket, a szervezeti munka jövő évi tervezetéről. Az ülés két külföldi résztvevője Ipacs József a vajdasági mű­vésztelep vezetőségi tagja, va­lamint Szilágyi Gábor, a sza­badkai képzőművészeti találko­zó igazgatója, a valdasági mű­vésztelepek helyzetéről, a kap­csolatok lehetőségeiről, tervei­ről szólt. A területi konzultatív bizott­sági ülésen részt vett Bocz Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára. Az életből ellesett órák Több részes doHumenlumSi'm ■ Poyányról Tegnap fejezte be a forgatást a televízió A „Ki nyer ma?” című műsor két játékosa és a műsor vezetője Szokoloi felv. Az elmúlt év nyarán — Bo­kor Péter filmrendező ötleté­ből — dokumentdmfilm forga­tását kezdte meg Pogányban a Magyar Televízió Közművelő­dési Főszerkesztősége. A teg­napi napon fejezte be helyszí­ni tevékenységét a stáb, kéz dődhet a laboratóriumi mun­ka. B. Révész László rendezőt és Hanák Gábor szerkesztőt kérdeztük meg: miért éppen Pogányt választották. — Olyan magyar falut keres­tünk, amely átlagos, tipikus - mint cseppben a tenger - ma­gában foglolja a mai valóság jellemzőit. Hat baranyai- köz­ségben vizsgálódtunk, s az oda tok igazolták, Pogány megfelel célunknak. A Magyar Televízió lehetővé tette, hogy hosszabb időt töltsünk a pogányiakka! velük élve, megismerjük, em­beri közelségbe kerüljünK az ott élő 163 családdal. így. nen rendezett, hanem az életből el lesett izgalmas órákat örökít- j hettünk meg. — Milyen témákat ölel lel a filmT — A múlt század végétől az j első termelőszövetkezet szerve­zéséig kísértük nyomon a falu i életét. Választ kerestünk arra, j miként változott a község szer­kezete, az egykori nagygazdák, középporasztok, szegények, mi­ként találták meg helyüket a közös gazdaságban. Ehhez a munkához 200 pécsi orvostan­hallgató is segítséget nyújtott, adatlapok, kérdőívek felvételé­vel. Támogatta munkánkat Márkus István szociológus i>. Olyan kérdésekre igyekeztünk feleletet kapni: milyenek a szo- ciá'is viszonyok, honnan sző' mazik oz itt élők jövedelme, mire fordítják, megtalálja-e itt a helyét a fiatalság, miként il­leszkedik be az értelmiség. A tsz-brigádvezetők reggeli eliga­zításán, a KlSZ-taggyűlésen ke­resztül, a háztájitól egészen a falusi búcsúig, mindenütt ott volt kameránk figyelő szeme.- Addig is, amíg megláthat­juk, néhány szót szeretnénk a tapasztalatokról. — A község életében uralko­dó szerepet tölt be a termelő- szövetkezet, az emberek jól él­nek, de még nem élnek eléggé a lehetőségekkel. Van sok új ház, gépek, bútorok, szép ruha, de még mindig szegényes a kulturális élet. A falu egyelőre csak lassan közelít a városhoz. W. M. A jogalkotás újdonságai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom