Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

1971. október 9. DUNÁNTOLI NAPlö 5 Pármai vendég Pécsett Enzo Baldassi, az olaszországi Párma város alpolgármestere tegnap délután Pécsre érkezett. A vendéget Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke fogadta. A szívélyes hangú találkozón —, melyen részt vett Ambrus Jenő, a Pécs városi Párt- bizottság első titkára, Papp Imre elnökhelyettes és dr. Galabár Tibor vb-titkár — Pécs és Párma városok közötti kapcsolatok ki­építésének lehetőségeiről tanácskoztak a két város vezetői. Már nyereséges - de még tele van gindakkal a BARANYAMÉK Alig háromnegyed éve annak, hogy Baranyában is a termeló- és fogyasztási szövetkezetek ér­dekeltségébe került a zöldség­es gyümölcsforgalmazás, s a szövetkezetek közös vállalata­ként létrejött a BARANYAMÉK. Milyen eredményeket, tapaszta­latokat hozott a MÉK korszerű­sítése? Hogy állt meg a lábán az új szövetkezeti vállalat? Ho­zott-e valami változást a zöld­ség- és gyümölcs forgalmazásá­ban? Ezekre a kérdésekre ke­resték a választ a tagszövetke­zetek tegnapi igazgató tanácsi ülésükön, melyet Pécsett, a Dok­tor Sándor Művelődési Házban tartottak meg, s amelyen részt vettek az érdekelt területi szö­vetségek képviselői, de megje­lent az országos egyesülés kép­viseletében Panák László, a SZÖVÉRT elnöke is. A közös vállalat beindulása, nem ment zökkenő nélkül és az első negyedév után a tagszö­vetkezetek körében nem kis ria­dalmat okozott az a több mint 2 millió forintos veszteség, ami az első hónapokban keletke:- zett. A hiányt főként a kisha- tármenti forgalom beindulásá­nak elhúzódása és a mohácsi tartósító üzem magas készlete­zése miatt előállt deficitje idéz­te élő. A tegnapi beszámoló­jában Fodor József igazgató azonban arról tájékoztathatta a tag szövetkezeteket, hogy a BARANYAMÉK ma már nyere­séges, a nyereség összege szep­tember elsejéig elérte az egy­millió forintot, s az. év végéig várhatóan 2,5 millió forintra emelkedik, tehát a szövetkeze­teknek nem kell tartaniok mint kezeseknek az év végi veszte­ségtérítéstől. A beszámolóból azonban az iS kiderült, s ez hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy a múlt évhez képest jelentős visszaesés van a fő profilt kitevő burgo­nya zöldség- és gyümölcsforgal­mazásban ezekből a cikkekből az aszály és a területvisszafejlesz­tés miatt a tavalyinál 30 szá­zalékkal forgalmaznak keveseb­bet az idén. Az ebből eredő ki­esés pótlását és a rentábilitást a főprofilon kívüli tevékenység­gel igyekeznek biztosítani, min­denekelőtt az idén bevezetett, de igen kifizetődő tápszeríor- galmazással — eddig 18 milliós értékben forgalmaztak tápsze­reket — és ha az idén késve is, de most már beindult kishatár- menti kereskedelemmel. Szep­temberben és októberben 150 tonna VEDA ételízesítő, 25 ton­na kakaó és 200 ezer üveg sör importjára kötött szerződést a jugoszláv partnerrel a vállalat. A közös vállalat árbevétele 169 millió forint volt a? év első nyolc hónapjában, végered­ményben 13.3 százalékkal több az előző év hasonló időszaká­nál, de a gazdaságoság még a közel fél millió forintos kocká­zati alapot is figyelembe véve romlott, a tavalyihoz képest. Mindezeket a problémákat — és még egy sor más, az adózás növekedésével, állami szubven­ciók csökkenésével járó gondot — azonban a lakossági ellátás nem szenvedte meg, mert ezt kiemelten kezelte és az a la­kossági forgalmat az elmúlt évhez képest 10—15 százalék­kal növelte az új vállalat. A fogyasztókat inkább a tavalyi­nál magasabb fogyasztói órak érintették érzékenyen nemcsak itt, de mindenütt az országban. Ezt az idei keresleti piacot ma­gas áraival az aszály és a termőterület csökkenése idézte elő. Az árualap 50 százalékát a tagszövetkezetek biztosították, akik elégedettek vállalatuk kor­rekt üzletpolitikájával, ami ab­ban is kifejezésre jutott, hogy a tegnapi ülésen Nagy Károly, a BARANYAMÉK elnöke által előterjesztett 1971—72. évi vál­lalati üzletpolitikát egyhangúan megszavazták. A tegnapi igazgatói tanács­ülés befejezéseként a tagszö­vetkezetek elfogadták a BARA­NYAMÉK ötéves fejlesztési ter­vét, mely reálisnak mondható, de egy kritikai megjegyzést hadd fűzzünk azért hozzá; ke­vés hangsúlyt kap benne a zöld­ségtermesztés fejlesztése. — Rné — Szovjet és magyar katonai alakulatok együttműködési gyakorlata A Magyar Néphadsereg ki­jelölt csapatai és a szovjet déli hadseregcsoport - B. P. Ivanov vezérezredesnek, a déli hadse­regcsoport parancsnokának ve­zetésével - a Dunántúl térsé­gében többnapos együttműkö­dési gyakorlatot tart. Pénteken a támadó és a vé­dekező felek között nagyszabá­sú harcgyakorlat zajlott le. Az első mozzanat a nagyerejű tü­zérségi előkészítés volt — föl­dön és levegőből, miközben „atomcsapásokra'’ is sor került. A tüzérségi tűz fedezete alatt szétbontakoztak a támadó csa­patok, átjárót nyitottak a mű­szaki akadályon, majd táma­dásba lendültek a harckocsik és áttörték az „ellenség" első vonalát. Időközben a légierő is támogatta a földön harcoló egységek támadó akcióját, a bombázó gépek csapásokat mértek az „ellenség" tartalé­kaira. Mind a magyar, mind a szovjet hadvezetés nagy létszá­mú haderőt vonultatott fel. amelyek a legkorszerűbb harci technikát alkalmazták. Ezüst Nimfa,aranygyűrű Bretus Máriának Bretus — keresztberakott lá­bán könyököl, kezében a ciga­retta, előtte füstgomolyag kó­szál, néha kicsit csípi a szemét, de csak néz előre, koncentrál, Eckre, Alonsora, a többi táncos­ra, a gyakorlatokra, az egész világra. Bretus — hosszú fekete haj. Bretus — zavarba jön, ha dicsérik. Bretus — most ott ül a karnaraszínpad nézőterén, kis- lányosan, Bretus Marison zavar­ban és huzigálja az aranygyű­rűt, a Pro Teatro feliratú elis­merést. Ö kapta a legtöbb tit­kos szavazatot, s így Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatója neki adta ót a gyűrűt tegnap este a „Mont- martrei ibolya" bemutatóján, egy évre. A társulat ~ ■> délelőtt számlálták össze, és ennek eredményeképpen Bretus Mária, a Pécsi Balett szólótán­cosnője, alapításától tagja, ez­zel díjak és nemesfémek tulaj­donosa lett. így, többesszámban, mivel október 2-án a nápolyi királyi palotában átadták neki a sorrentói filmfesztivál Ezüst Nimfa-díját. A mesés olasz vá­rosban ugyanis 1966 óta min­den évben más ország filmmű­vészetének fesztiválját rendezik meg. Az idén Magyarországét, s a kivitt filmek között volt a Pécsi Balett két televíziós Bar- tók-filmje, a „Csodálatos Man­darin" és a „Fából faragott ki­rályfi". — A „Mandarin"-ban én tán­colom a lányt, így tagja lettem a magyar delegációnak — me­sélte tegnap délután. — A fűmnek nagy sikere volt, meg­ismertek az utcán, dicsértek a kritikák, engem is, a filmet is és a királyi palota színpadán át­adták az Ezüst Nimfa-díjat. Ez a díj általában a filmnek szól, de az indokolás szövege szerint külön nekem is, a benne nyúj­tott alakításomért Tizenegy év — ennyi idő után már érdemes „leg"-eket kérdez­ni. Tehát: Permetez, öntöz, autót mos Kisgépek a Felkelő Nap országából Budapest után Pécsre ér­keztek a japán mezőgazdasági kisgépek. A kiállítás előzményei még a múlt évbe nyúlnak visz- sza: magyar szövetkezeti dele­gáció járt tavaly Japánban. A magyarországi kiállítás-sorozat az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Szövetsé­ge és a Japán Mezőgazdasági Szövetkezetek Nemzeti Szövet­sége közötti tárgyalások és együttműködés eredménye. A két rendező: a japán UNICOOP Külkereskedelmi Vállalat és a budapesti HERMES Fogyasztási Szövetkezet. A kiállítás tegnao délben nyílt meg a KISZOV Megye utcai székházéban. Kerti traktorok, permetezők, porozok, kézi fűrészek, fűnyíró­gépek, kerti kisszerszómok ... Célszerűség, ötlet, szellemesség, művészet. A keleti gazdasági nagyhatalom kisgépgyártásá­nak magas technikai színvona­láról árulkodnak. Műszaki meg­oldásuk többnyire eltér az eu­rópai gyártmányokétól, hogy csak egy érdekességet említ­sünk, a kistraktorok ülését a ja­pán emberek átlagos testma­gasságához méterezték. Külö­nös érdeklődésre tarthat szá­mot a mindössze tíz kilós mo­toros permetező. Sokoldalú. Megpermetezi a magasabb fo- koronájú gyümölcsösöket is, emellett felhasználható öntö­zéshez, fertőtlenítéshez, szivaty- tyúzáshoz és autómosáshoz is. A japán áramfejlesztők vikend­28, 46, 58, 59, 78 A sorok hátul ritkábbak - a kép nem értekezletről, gyűlés­ről készül: ez lottósorsolás. Át­lagos életkor ötvenöt év. Resz­kető kezű nénike ül középtájon, retiküljében kotorász a szelvény után. Két szelvénye van. Mögötte hanyag-elegáns fér­fi. Hosszú listát tart a kezében, variációk, ő már nagyüzemi mó­don támadja a szerencsét. Leg­alább kétszáz szelvény tulajdo­nosa lehet. Kilenckor kezdődött a műsor. Móka. énekszó — udvarias tap­sok, de a közönségen látszik, hogy vár valamit. A lő attrakció itt ma a szám­húzás, a sorsolási gömb forgá­sa, a milliók megvalósulása ... A 41. heti lottósorsolást teg­nap délelőtt Pécsett, a Liszt Ferenc teremben tartották. A hangversenyterem megtelt ér­deklődőkkel, ami nem is csoda: Baranyában több mint kétszáz­ezer lottószelvény tulajdonosa várta azt a pillanatot, amikor a rádió pillanatnyi szünetet tartva közölte a bűvös öt szá­mot. A sorsolás tulajdonképpen sztereotip művelet, közjegyző, bizottság, számhúzó emberek kisorsolása — aztán ötször be­nyúlnak a gömbbe és kész. Nem ordít fel senki, a reszkető kezű nénike sokadmagával el­kocog, rövid ideig kesereg, az­tán megvásárolja a következő heti szelvényeket. Ki kettőt, ki kétszázat. A közönség soraiban talál­koztam azzal a férfiúval, aki csütörtökön délben léleksza­kadva érkezett az Alkotmány utcai lottózóba. Pándi Gyula pécsi kéményseprő a huszonnyolcas siámot húzta ki a sorsolási gömbbői- Elfogadnak még? *■ liheg­te. Bedobott vagy harmincat, de amikor mondták neki, hogy itt is kitölthet szelvényeket, ha akar, még vett hármat. — Ez hozza meg a szerencsé­met. Az első szám stimmelt — az­tán egy sem. Az elmúlt hat évben Bara­nyában 3 öttalálatos akadt. Mindegyik millió fölött fizetett, volt egy, aki közel kétmilliót nyert. Ebben az évben ketten nyertek budapesti öröklakást a tárgynyeremény-sorsoláson, fél­évig 290 ezer forint pénznyere­ményt és - a lakásokat nem számítva - 236 tárgynyereményt adtak ki. Átlagosan kétszázezer szel­vény fogy hetente a megyében. Azt jelenti, hogy majdnem min­den ember lottózik. Sokan nagy reményeket fűz­tek az őszhajú Pándi Gyula bá­csikor, aki annyiban szerencsés volt, hogy egyike lehetett a számhúzóknak. Gyula bácsi ugyanis kéményseprő. Biztos kézzel nyúlt a gömbbe és ki­húzta a huszonnyolcast. „Bizto­san nagy huszonnyolcas az öreg" szólalt meg valaki hátul a ' özönségben. Kéményseprő, lottóhúzás — pántok . . . Reggel fekete macs­kát is láttam. Bár igazán nem vagyok babonás, mégis kellett volna három szelvénnyel játsza­ni. Vagy héttel, az szerencsés szám..,- kp ­házajfivan, alföldi tanyákon, is­tenhátamögöttinek mondott te­lepüléseken tehetnek nagy szol­gálatokat. Beszélgettünk a magyar kiál­lítás-rendező, a HERMES veze­tőivel. Végül is melyik kisgép behozatalára gondolnak, nem lesznek-e túl drágák a japán kisgépek, remélhetjük-e az al­katrész utánpótlást és a szer­vizt? Egyelőre a piackutatást szolgálja a bemutató, a pon­tos igényekkel szeretnének tisz­tába jönni. A japán kisgépek hazai fogyasztási ára egyéb­ként nem lenne magas. Nyil­vánvaló azonban, nem tudnak korlátlanul behozni kisgépeket Japánból, a devizakeretek ha­tárt szabnak. Még akkor sem. ha esetleg a japán áru olcsóbb, mint például egy hasonló cseh­szlovák kisgép. A HERMES el­sősorban azoknak a kisgépek­nek a behozatalát szorgalmaz­za, amelyek nagy sorozatban találnak gazdára a magyar piacon. Ez az alkatrészellátás szempontjából is lényeges. Ha egy-egy típusból sok gépet vá­sárolunk, könnyebb megoldani az alkatrészellátást. A szerviz és a garanciális javításokat il­letően a HERMES tárgyalásokat folytat a HUNGAROSERVICE céggel. Amikor az első japán kisgé­peket behozták — elkapkodták Elvileg kimondtuk: a háztáji gazdaságokat el kell látni kis­gépekkel. És itt vannak a hét végi házak. Most tehát az kö­vetkezik, üzlet is lesz ebből a gépparádéból, s majdan, jö­vőre, Dél-Dunántúl szövetkeze­ti boltjaiban is találkozik japán kisgépekkel a vásárló. Ez a re­mény és a jelenlegi ígéret: ja­pán mezőgazdasági kisgépek bemutatója a KISZÖV Megye utcai székházában, október 8— 11-ig, naponta 10-17 óráig. Minden délelőtt 11 órakor mű­ködés közben mutatják be a kisgépeket. — A tizenegy év legs cet* szerepe? — Természetesen a lóny • „Mandarin”-ban. — Legszebb élménye? — Jaj, az nagyon sok volt. — És nem szép élmény? — Évekkel ezelőtt, a Német Szövetségi Köztársaságban har­minc nap alatt harminchárom előadást adtunk. Egyik este Q „Pókháló" című balettben egy­szeresek felébredtem fent a pókhálón. Vagyis, elaludtam előadás közben, persze csak néhány másodpercre. Nagyon meglepődtem. — Legkedvesebb szórakozá­sa, amikor ráér? — Ráérni? Olyan ritkán for­dul elő. Ha mégis, akkor olva­sok. Mostanában nagyon figye­lem az amerikai irodalmat és azt hiszem, ez az irodalom most egy kicsit ismétli önmagát. — Legszebb terve? — Jó Carmen lenni. ♦ Most Alberto Alonsoval ta­nulja ezt a balettet. Nehéz, új, szép élmény. Bretus Mária Tóth Sándorral Leningrádban volt akkor, amikor Alonso a „Vero­nai szerelmesek mórtiriumát" Pécsett betanította, ezért a ku­bai mester stílusa számára új­donság. És lehet, hogy a Car­men fölébe kerekedik tizenegy év legnagyobb táncosnő élmé­nyének, a „Mandarin” lányá­nak. Földessy Dénes Elutazott az iraki katonai küldöttség Az iraki katonai küldöttség, amely Hammad Shehab vezér- ezredes, honvédelmi miniszter vezetésével látogatott hazánk­ba, pénteken elutazott Buda­pestről. A vendégeket az iraki és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen, katonai tisztelet- adással búcsúztatták. A búcsúztatásnál jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A japán kisgépeket bemutató kiállítás egyik részlete Szokclai fef*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom