Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-06 / 235. szám
«71. október «. DUNÁNTÚLI NAPLÖ Novemberre elkészül a Pécsi Akadémiai Bizottság székhaza A két évvel ezelőtt megalakult Pécsi Akadémiai Bizottság idén 11 tudományos rendezvényt szervezett. Jövőre ugyanennyit terveznek, köztük a mikrobiológiai és a közigazgatás történeti konferencia nemzetközi jellegű lesz. Az utóbbira moszkvai, prágai, leydeni és brüsszeli vendégeket várnak. Ami nagymértékben elősegíti majd a bizottság munkáját: november 1-re — az építők ígérete szerint — gyakorlatilag elkészül a Pécsi Akadémiai Bizottság székháza a Vasváry- villában. Dr. Tigyi József, a bizottság elnöke kalauzolt el a nagyszerű környezetben fekvő villába. Az épületet a Városi Tanács adományozta erre a célra, a Magyar Tudományos Akadémia pedig a felújításhoz szükséges összeget, hét és fél millió forintot adott Az épületben jelenleg a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat dolgozói végzik munkájukat, a szakipari munkákat a Pécsi Vegyesipari Vállalat készíti. Elkészülte után a ház épfté- > szettörtéívetileg is a város jelentős látnivalója lesz, ugyanis a falakat kívül és belül is a Zsolnay-gyár értékes díszítő elemei borítják. Manapság cseppet sem csodálkozunk, ha a beruházások a megadott határidőn túl készülnek el. Nos, a Pécsi Akadémiai Bizottság székháza ebből a szempontból is kivételnek számít: tavaly szeptemberben készültek el az átalakítás tervei, március közepén fogtak hozzá a munkához a dolgozók, s ősszel mór teljesen kész épület fogadja a vendégeket. Hogy az eredetileg tervezett két év helyett ilyen gyorsan befejeződik az építkezés, ez az építő vállalatok jó és pontos munkáját dicséri. Mi is fogadja a látogatót, ha délről közelíti meg az épületet? A homlokzatot különleges Zsol- nay-pirogrónit borítja — a 74 évvel ezelőtt készült burkolatot az idő alig kezdte ki. A lépcsőfeljáró mellett ma néhány fügebokor zöldell; a tervek szerint ezekből többet is ültetnek. A vendég először a hallba jut, ebből balról nyílik a titkárság illetve az elnöki szoba. A földszinten kap helyet még a presz- szó és a könyvtár. A könyvtár faiát színpompás Zsolnay-dom- bormű díszíti, amely most eredeti helyére kerül. Az első emeleten az 50 személy befogadására alkalmas előadóterem fogadja a belépőt, ami lehetővé teszi, hogy az épületben akár nemzetközi tudományos tanácskozásokat rendezzenek. A faragott famennyezet a különlegessége ennek a teremnek. Ezen a szinten helyezkednek el az épület két szárnyán a reprezentatív vendég- és alkotószobák. A pécsi tudósok közül, akik nagyobb- lélegzetű munka megírására készülnek, a bizottságon keresztül igénybe vehetik ezeket a teljes nyugalmat biztosító lakosztályokat. A második emeleten két szoba van a fiatal kutatók részére. Ugyanitt az északi oldalon tetőteraszt alakítottak ki, ahonnan páratlan kilátás nyílik szinte az egész Mecsekre. Ha az épület északi felében állunk, akkor tulajdonképpen egy új szárnyban vagyunk. A villa déli részét ugyanis meghagyták eredeti formájában, az északi részt viszont modern épületrésszel egészítették ki. Itt lesz a főbejárat is, ami a Magaslati útra néz. Kissé jobbra az épülettől négy garázs épült Mivel a Vasváry-villa eredetileg nyárilak céljára szolgált, fűtése nem volt, központi olajfűtést vezettek be. Az alagsorban ezenkívül egy impozáns ebédlő kapott helyet. Egyik falán a ház első építőinek neve. Joggal kerülnek oda a maiaké is. Marafkó Az átépítés alatt álló egykori Vasváry-villa Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács ülése _ Már az ifjúságról szóló törvény végrehajtásának jegyében tartotta keddi ülését — llku Pál műveiődésügyi miniszter elnökletével — az Országos Ifjúság politikai és Oktatási Tanács Egyebek közt napirenden szerepeltek a Magyar Rádió és Televízió ifjúsági műsorainak tervei, azzal a céllal, hogy a tanács ezzel kapcsolatban véleményt alkosson, megtegye észrevételeit, javaslatait az MRT elnökségének. Ugyancsak az ülés témája volt az ifjúsági kérdések tudományos kutatásának megszervezése az állami területen. A tanács az ifjúsági törvény végrehajtásából adódó különböző szervezeti intézkedésekről is határozott. Egyetemisták, főiskolások — a színpadon A meginduló tanév kísérője egy régi, de mindig megújuló hagyomány: a diákszínjátszás. Mai leggyakoribb formája, stílusa, az irodalmi színpad, pódiumszínpad. A napokban körkérdést intéztünk a felsőoktatási intézmények együtteseihez: milyen tervekkel, mire készülnek? Színpad nélkül A Pécsi Orvostudományi Egyetem irodalmi színpada az utóbbi években több ízben is hallatott magáról. Harminc lelkes fiatal: medikusok, négyen már végzett orvosok. Tavaly fővárosi pódiumokon is szerepeltek, négy alkalommal művelődési házakban és klubokban. Rákos Sándor Anyasirató című oratóriumával sikeresen vettek részt a főiskolai diákszínpadok pécsi találkozóján. Jelentős műsoruk volt az elmúlt évben Ar- rabal Piknik a csatatéren és a Gilgames eposz feldolgozása. Az együttes vezetője dr. Szilárd István belgyógyász orvos: — Jelenleg két műsorunk próbái folynak. Babits Mihály Második énekét és Beckett Játék című egyfelvonásosát mutatjuk be október végén — valahol . .. Irodalmi színpaduknak ugyanis nincs állandó, saját pódiuma. Ott játszanak, ahová meghívják őket, ahol helyet kapnak egy-egy bemutatóra. Próbáikat az egyetem valamelyik tantermében tartják. Pécsett a peremkerületeket is hozzávéve több mint húsz ki- sebb-nagyobb színpad áll a hét legnagyobb részében használaton kívül. Vajon az őt éve rendszeresen és — elismerten — szép eredményekkel működő orvos- egyetemi együttes nem találhatna otthonra valahol -, legalább ideiglenesen? Fesztivál előtt Mindössze 10—12 tagú a Jog- tudományi Egyetem irodalmi színpada. Mégis valamennyien évek óta rendszeresen részt vesznek ifjúsági klubok és kulturális intézmények műsorellátásában. Persze elsősorban házon belül. Ünnepségeken és hagyományos évfordulókon szerepelnek alkalmi irodalmi összeállításokkal. Esze István joghallgató, az együttes vezetője: — Klubestekhez adtunk műsorokat, felléptünk a Városi Könyvtár, a Tervezőiroda, a Honvéd Kórház meghívására. László Lajos Eloltott lámpások című riportjátékót a Pécsi Rádió is közvetítette. Ezzel szerepeltünk a főiskolák pécsi találkozóján is. A bíráló bizottság a három legjobb produkció közé sorolta előadásunkat. — Az idén változatlanul ifjúsági klubműsorokkal készülünk. Oda. ahová hívnak bennünket. Két nagyobb műsort tanulunk: a Pathelin prókátor című francia népi komédiát és egy összeállítást Örkény István műveiből Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, ameny- nyi tőle kitelik címmel. Ezzei szeretnénk részt venni tavasszal Szegeden, az egyetemi és főiskolai színpadok fesztiválján. Spirituálékkal a Fészek Klubban Évek óta ismeretlen ismerősünk Pécsett a Tanárképző Főiskola spirituálé együttese. Házi bemutatóikról, szegedi, székesfehérvári, illetve tavaly jugoszláviai és lengyelországi vendégszerepléseikről több ízben hallottunk már. Pécsett mégis kevesen ismerik, hallották őket. Mindössze egyetlen fellépésük volt a Doktor Sándor Művelődési Központ színpadán és szerepeltek néhányszor a Mecsek üdülő bárjában is. Pedig érdemes muzsikájukra jobban odafigyelnünk. Nagyon kevesen vállalkoznak nálunk a vokális dzsessz-muzsika előadására. Nemcsak mert igen nehéz, de kivételes stílusérzék is kell hozzá. A Tanárképző Főiskola spirituálé együttese jól, muzikálisan és igen színvonalasan tolmácsolja ezt a stílust, immár évek óta. Hogy ez mennyire így van, azt budapesti meghívásuk is igazolja: A fővárosi művészvilág elit színpadán, a Fészek Klubban szerepelnek októberben. Nagy Ernő, az együttes művészeti vezetője: — Érthető, milyen öröm számunkra ez a meghívás. Műsorunkban Kohut Magda működik közre: néger költők verseivel, és Komlós Aladár író-zenetörténész mond bevezetőt. Az elhangzott nyilatkozatok csak részben megnyugtatóak. Nem oszlatják el egy régi hiányérzetünket. Ezek a diákszínpadok a megye határain kívül sorra megbecsülést szereznek, csakúgy, mint a zártkörű előadásokon, egymás előtt. Megoldatlan kérdés azonban: miért csak itt, azaz miért csak másutt? Pécsett, mint kiderült, még a legrangosabb produkciók is adhoc módon kerülnek pódiumra. Pedig akár az orvosok vagy a jogászok előadását, akár a főiskolások spirituálé együttesét bizonyára sokan szívesen meghallgatná)! házon kívül, illetve a jelzett egy-két előadáson túl is. Például a Doktor Sándor Művelődési Központ színpadán. Szervezetten és rendszeresen. Ügy gondoljuk, helyes volna megvalósítani a főiskolai, egyetemi és arra érdemes középiskolai műkedvelő együttesek állandó városi bemutató színpadát. Ha valamennyit számba vesszük, jól szerkesztett műsorával új színfolt lehetne ősztől tavaszig a havonta egyszer jelentkező pécsi diókszínpad. W. E Indul az új matematikaoktatás Egyidejűleg három pécsi iskolában, köztük a Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának 1. b. osztályában is megindult az „új matematikaoktatás”. Új abban az értelemben, hogy a korszerű új tantervi anyagot, új módszerekkel, új tanítási segédeszközökkel szinte „játszadozva" sajátítják el a tanulók. Beszélnünk kell róla, hiszen nem kis megdöbbenést keltett a szülőkben, hogy a tanítás megkezdésétől eltelt egy hónap után is azt hallják otthon a szülők, hogy „számtan órán csak játszottunk”. Mi ebből a valóság? Elöljáróban el kell mondanunk, hogy korszerűsítésen a matematika tanítás megjavítására irányuló azon törekvést értjük, amely alapjában változtatja meg annak tananyagát és tanítási módszerét, figyelembe véve azokat az eredményeket, amelyeket a matematikában, pedagógiában és pszichológiában az utóbbi időkben elértek. Ez a törekvés nemzetközi jellegű. Szükségességét az ipari-technikai forradalom, a tudományok és a mindennapi élet matematizálódása indokolja. Napjainkban a matematika közvetlen termelőerővé válik. Ebből kifolyólag egyre növekszik a matematikailag képzett szakember iránti igény, akikkel szemben a „társadalmi elvárás” mind mennyiségi, mind minőségi téren egyre fokozódó mértéket ölt. A felvételi vizsgák, az írásbeli érettségi, a hazai és nemzetközi tudásszintmérések ezzel szemben egyaránt a matematikai ismereteisajátitás alacsony színvonaláról tanúskodnak. Az egymásra épülő iskolatípusok mindig az előttük tanító intézményt teszik felelőssé, amikor alapvető hiányosságok akadályozzák az eredményes továbbhaladást. A szülök rendszerint úgy fogalmazzák meg az okot: „az alapok hiányoznak a gyermeknél". A megkérdezett tanulók: „utálom a matekot s mindent ami azzal kapcsolatos”! Végül is a pszichológusok derítették ki, mi ennek a „matematikával szembeni allergiának” az oka: a személyiségbe beépül sok-sok régi kudarc-élménytől, kényelmetlen szituációtól való menekülés emlékképe; annak a motivációs bázisnak a hiánya, amely előfeltétele, hogy a tanuló vállalja a matematikai ismeretelsajátítással járó szellemi erőfeszítéseket. E cikk soraival megnyugtatni szeretnénk az érdekelt szülőket, hogy gyermekeik nem „kísérleti nyúlok”. A most beindult kísérlet „jóságát” tudományos megalapozottságú előkísérletek sora, gazdag külföldi és hazai tapasztalatok tárháza garantálja. Ezen kívül az Országos Pedagógiai Intézet és a MM Matematikai Szakbizottságának közvetett irányítását és a Pécsi Tanárképző Főiskola Matematika Tanszékének közvetlen védnökségét élvezi. De hiszen az előző évek során is folytak már városunkban és szerte az országban matematika tanítási kísérletek. Talán azok nem váltak be? Ez indokolja az új útkeresést? Nem! A város és megye több iskolájában már évekkel ezelőtt bevezetett a gyakorló iskolánkban is folyó alsótagozatos Lénárd és a felsőtagozatos Forrainé- féle kísérlet (akadémiai kísérletei) igen szép eredménnyel folynak, sőt a matematikai korszerűsítési bizottság e kísérletek folytatása mellett foglalt állást, mert úgymond „azok mindegyike többet nyújt, mint a hagyományos oktatás"! Míg azok célja, a jelenleg érvényben lévő tantervi anyag hatékonyabb ismeretelsajátításának kimunkálása, a problémamegoldó gondolkodás optimális fejlesztése, addig a most bevezetett szó- banforgó kísérletek a jövő matematikatanításának szárnypróbálgatásai. Egy korszerűbb tantervi anyagnak, (amely a matematika mint iskolai tantárgy és a matematika mint tudomány közötti évszázados szakadék megszüntetését is célozza), pedagógiailag-pszicholó- giailag megalapozott, manipulációs munkaeszközökkel dolgozó, nemzetközi összefogással kidolgozott koncepció megvalósításának optimális útjait keresi. Csak örülhetnek e kísérlet szerencsés alanyainak szülei, hogy gyermekeik a modern matematika alapjait játszi köny- nyedséggel, az első években valóban „játszadozva”, de a sikerélményeik révén megszeretve, s a későbbiekben a nagyobb erőfeszítést is szívesen vállalva tanulják. A'matematika ismeretelsajátítás természetesen nemcsak játék, hanem kemény munkát is kívánó tevékenység. De ha idejében sikerül meggyőzni a tanulót (azaz tapasztalja), hogy a matematika szép, megéri a fáradságot annak elsajátítása, akkor remélhető, hogy ki sem fog alakulni a tanulókban az a tárgy iránti ellenszenv, amely a hagyományos matematika tanításunkat annyira jellemzi. E cikk terjedelmének korlátái miatt nem térhetünk ki a kísérlet lényegi (tartalmi-módszertani) kérdéseinek ismertetésére, de ha ilyen társadalmi igény mutatkozik, egy cikksorozat keretében szívesen vállalkozunk erre is. Most csupán a szülők felesleges aggodalmát kívántuk feloldani. Vörös György főiskolai adjunktus Milyen lesz a János Panninius-balett? Elmondja Eck Imre — Nagyon nehéz helyzetben voltam, amikor felkértek arra, hogy Janus Pannonius halálának ötszázadik évfordulójára írjak egy balettet. Hosszú ideig nem akartam elvállalni, mert furcsa dolog egy reneszánsz költő életéről, munkásságáról balettet írni. Aztán elkezdtem nézegetni a létező magyar anyagot, tehát verseinek fordítását, életét és kedvet kaptam ahhoz, hogy megírjam ezt a koreográfiát. Amikor az anyagot, amit gyűjtöttem, ösz- sze is állítottam, kiderült, hogy az tulajdonképpen már egy estét betöltő balett mennyisége, így tehát egész estét betöltő mű készül Janus Pannoniusról, három felvonásban, kilenc tételben. A kilenc tétel - kilenc balett-tétel. Mindegyiket egy- egy verscím, vagy idézet indítja, s Janus Pannonius művészi gondolatai, látomásai jelennek majd meg ezekben a tételekben. A darab egységét, tehát azt, hogy ez tulajdonképpen nem egy életrajzi balett, vagy nem a költeményeinek az et- táncolása — az teremtené meg, hogy minden felvonásban egy újabb tétel is szerepel, prózai tétel, dialógus. Ez a három prózai dialóguspillér tartaná össze az egész balettet. E párbeszéd Janus Pannonius • és Mátyás király között zajlik. — De ha elmondom a tételeket, akkor jobban látszik a mű egész koncepciója. Az első tétel címe az lenne, hogy „Dicsőítő ének mesteréről, a veronai farináról”. A második: „Panasz, hogy társai bordélyházba csalták". A harmadik: „Könyörgés az istenekhez, a török ellen hadba induló Mátyás királyért”. A második felvonás el ső tétele: „A vadkan és a szaivas”, ez egy ilyen vadászat- tetel, második: „Andrea Mantegna paduai festő dicsérete”, harmadik: „Siratóének anyjának, Barbarának halála miatt”. A harmadik felvonás első tétele: „A legszebb mégis az örökké boldog Itália földje" (ez a követsége, amikor a pápához megy és Firenzében találkozik Cosimo Medicivel), második: „Az udvaroncok szerencséjének forgandóságáról" (ez arról szál, amikor Mátyás elfordul tőle, s Janus Pannonius helyet cserél Galeotto Marciéval, vagyis tulajdonképpen kegyvesztett lesz), az utolsó tétel: „Vízió a haldokló Janus Pannoniusról”. — Hadd mondjak el pár sort a jegyzeteimből: több jelenetben szerepel Janus és Mátyás, akik nem táncolnak. Mindketten prózai szereplők lesznek, akik a dialógust is elmondják, valamint szerepel három nőalak, egy szőke, egy vörös és egy fekete, akik egy-egy nő megtestesítői, ha úgy tetszik, a Janus számára legkülönbözőbb helyzetekben újrateremtődő vonzásformák képviselői. A jelenetek nem követnek életrajzi sorrendet, nem céljuk egy feszes drámai szerkezet kialakítása, hanem szvit-szerűen egymást követő külön balettekből áll az előadás. A tételcímek J mm-m idézetek Janus Pannoniustól, költészetének jellegzetes elemei, másfelől pontos élethely zetének jelölői. Am mindenek előtt, hangulatuk szerint is. egy-egy állapotnak, , társadalmi, ugyanakkor lelki szituációnak a jelzései. Ez a darab lényege: a kiválasztott helyzetekben felmutatni Janus sorsának, művészetének. környezetének, belső látomásainak egységét F. D.
