Dunántúli Napló, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. október 17. IdepnyeMMas — anyanyelvi alapokon Véget ért a kontrasztív nyelvészeti konferencia Három napon át nyelvészek és nyelvtanárok tanácskoztak a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Az élő nyelvek összevető nyelv­tanainak elvi és gyakorlati kér­dései címmel rendezett konfe­rencia tegnap délben Bárczi Géza akadémikusnak, a Ma­gyar Nyelvtudományi Társaság elnökének zárszavával ért vé­get. A tegnapi, harmadik napi programban egyébként öt elő­adás foglalkozott a magyar nyelvnek idegen nyelvként való oktatásával, továbbá dr. Teme­ti Mihály, a Pécsi Tanárképző Főiskola nyelvészeti tanszéké­nek vezetője foglalta össze a mintegy 60 elhangzott előadást, végül pedig a konferencia ja­vaslatokat és egy memorandu­mot fogadott el. Az utolsó napi ülés végezté­vel dr. Temeti Mihályhoz for­dultunk néhány kérdéssel. Ügy is, mint a szóbanforgó témák neves szakembere, s úgy is, mint a konferencia házigazdá­ja, hogyan értékelné a három nap eredményeit?- Ami a konkrét eredménye­ket illeti — válaszolta —, ezek között máris nagy jelentőségű­nek látszik az a memorandum, amelyet Wolfgang Dressier pro­fesszornak, a bécsi egyetem ál­talános nyelvészeti tanszéke ve­zetőjének javaslatára fogadott el a konferencia. Ez a bécsi egyetemen létesítendő finn­ugor tanszékre vonatkozik. Két javaslatot fogadott még el a konferencia a magyar-francia, illetve a magyar—spanyol össze­vető nyelvvizsgálat munkálatai­nak megtervezésére. A Sor­bonne finnugor központjának vezetője, Jean Perrot professzor — aki francia létére nyelvünk kiváló ismerője, az említett in­tézet létrehozója — itt a konfe­rencián jelentette be, hogy francia részről vállalja a bizott­ság megszervezését, s hogy két év múlva Párizsban egy, már az elért eredményeket megvi­tató konferenciát szervez. A spanyol összevető nyetwizsgá- ietok szükségességét az élet vetette fel, az erősödő magyar —dél-amerikai kapcsolatok, to­vábbá az a tény, hogy ez a vi­lágnyelv eddig kívül maradt a nyelvvizsgálatok körén. A ma­gyar-orosz összevető vizsgála­tok már folynak, a magyar—an­gol úgyszintén. Ez utóbbi volt az első, Lotz János professzor révén, aki valaha a pécsi egye­temen doktorált, majd Washing­tonban megalapította az Alkal mázott Nyelvtudományi Közpon­tot, amelynek jelenlegi idegen nyelvi oktatási igazgatója, Wil­liam Nemser szintén részvevője és előadója volt konferenciánk­nak. A konkrét eredményekhez sorolhatjuk még azt a tényt, hogy a jövő év nyarára (tehát a jelen körülmények közt igen rövid időn belül!) megjelenik ennek a konferenciának az anyaga, a Tankönyvkiadó, a Művelődésügyi Minisztérium pe­dagógusképző osztálya, okta­tási, illetve egyetemi-főiskolai főosztálya segítségével. — Mi volt a konferencia té­májának lényege? — A kontrasztív nyelvészet a nyelvek kapcsolatait vizsgálja, de nemcsak az eltérésekre, ha­nem az egyezésekre is építve. Az általános bevezetés a nyelv­tipológia és a kontrasztív nyel­vészet összefüggéseivel foglal­kozott, a nyelvtipológia ugyanis, amely az emberi nyelv egyete­mes érvényű törvényeit kutatja, nélkülözhetetlen ezekhez a vizs­gálatokhoz. Konferenciánk for­rásnyelvként az anyanyelvet, célnyelvekként pedig az idegen nyelveket vizsgálta. Ennek meg­felelően dolgozott egy germán, egy román és egy szláv szek­ció. Azt igyekeztünk vizsgálni, hogy a magyar anyanyelvűek- nek milyen kiejtési, nyelvi szer­kezeti stb. nehézségekkel kell megküzdeniük az idegen nyel­vek tanulásakor. A kontrasztív nyelvészeti kutatások egy újtí­pusú, korszerű nyelvoktatáshoz vezetnek. — Ez azt jelenti, hogy a kon­ferencia napirendjén idegen nyelv oktatásunk problémái is szerepeltek? — Végeredményben idegen nyelv oktatásunk gondjairól volt szó. Az utóbbi években, ez nyílt titok, idegen nyelv oktatá­sunk eredményessége legalább­is kétséges. A konferencián nemcsak ennek az oktatásnak a gyengéit tárták fel, hanem er­re vonatkozóan ismereteink hiá­nyosságait, módszereink, a tan­Pécsi kutatók a farmakológia! kongresszuson Hétfőn kezdődik Budapesten a Magyar Farmakológiai Tár-» saság első kongresszusa, amely­nek számos pécsi vonatkozásá­ról a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. belklinikáján tájé­koztatták lapunkat a kongresz- szus szervezésében résztvevő kutatók. Az első országos kongresszus máris nemzetközivé tágult, a gyógyszerhatásvizsgálatok ered­ményeiről hazai és külföldi tu­dósok hat szekcióban cserélik ki tapasztalataikat. A központi idegrendszer, a szívizomanyag­csere, a tanulás és a gyógy­szerhatások kapcsolatait tár­gyalja a három első szekció, a gyomorsav elválasztás hormoná­lis hátterét, a fájdalomcsillapí­tás gyógyszertani lehetőségeit, illetve a gyógyszerek okozta anyagcsereváltozásokat a to­vábbi szimpozionok. Csaknem valamennyi szekcióban szere­pelnek pécsi kutatók, az egye­tem több intézetétől és kliniká­járól. A gyógyszerek okozta anyagcsereváltozásokkal foglal­kozó témakör — az enziminduk­ciós problémák szekciójának — szervezői és nagyrészt előadói a pécsi I. belklinika kutatói. A kongresszuson elsősorban azok­ról a vizsgálatokról számolnak be, amelyek azt bizonyítják - már az állatkísérletek szintjén túl -, hogy a gyógyszerek, ké­miai anyagok által kiváltott anyagcsereváltozások előnyö­sen is kihasználhatók, a szerve­zet méregtelenítő hatása fokoz­ható. Az ezzel foglalkozó síim- pozionnak 23 külföldi résztve­vője lesz, akik a Magyar Tudo­mányos Akadémián lezajló egyhetes kongresszus után Pécsre jönnek, s itt az e tárgy­ban készülő, összefoglaló tudo­mányos kiadvány részleteit be­szélik meg. A kongresszuson 17 pécsi elő­adás hangzik majd el. A Ma­gyar Farmakológiai Társaság vezetőségében egyébként két pécsi professzor, dr. Jávor Tibor, az I. belklinika és dr. Pórszász János, a gyógyszertani intézet igazgatója is képviselve van. A magyar farmakológiai ku­tatások színvonalát maga az a tény is jelzi, hogy az országos kongresszust ilyen erős nemzet­közi részvétellel rendezik meg. könyvek stb. bizonytalanságait is. A dolog lényege, hogy ré­gen egész nyelvoktatásunk la­tin alapra épült, s amikor a la­tin kikerült az iskolákból, nem építettük be helyette eléggé az anyanyelv oktatását. Konferen­ciánk fő mondanivalója tehát az, hogy a szervesebb, hatéko­nyabb idegen nyelv oktatást az anyanyelv módszeresebb okta­tására kel! építeni. Ezzel függ össze az itt történt döntés is, hogy a jövő év tavaszán anya­nyelvi oktatásunk korszerűsíté­séről Nyíregyházán vándorgyű­lést rendeznek. A 32 neves, külföldi szakem­ber részvételével megrendezett, sok hasznos elhatározást hozó konferencia tehát eredményes volt, Pécs a konferencia meg­rendezésével lényeges kérdések alakulását segítette elő. h. e. i A sibondoi tavak mellett új utat építettek. így Pécs felől jővet mór két irányból közelíthető meg a strand és a víkendházak Nyolcvanhét év és a filozófia Nyolcvanhét éves. A napokban felment Pestre és megvédte Émile Dürkheim és iskolája című értekezését. A bí­ráló bizottság utána egyhangú­lag ajánlotta őt A filozófiai tu­dományok doktora címre. Ennél magasabb tudományos fokozat már csak az akadémiai tagság. — Nyolcvanhét éves. — Kicsoda Emile Dürkheim? — Émile Dürkheim tulajdon­képpen a pedagógiának a ta­nára és nagyon kiváló peda­gógus volt. Az erkölcsi neve­lésről szóló munkáját a szocia­lista nevelők is igen jól tudják használni. Az általános, globá­lis célzatú munkák helyett a monográfiák írását szorgalmaz­ta. Három nagy monográfiát írt, a társadalmi munkamegosz­tásról szólót, az öngyilkosság­ról, ami magyarul is megjelent és a vallásos élet elemi formáit összefoglaló művét, amely a vallás koncepcióját tartalmaz­za. Utóbbiban fejtette ki a marxista elméletekkel rokon fel­fogását, hogy a vallás nem egyéb, mint a társadalomnak a szimbolizálósa. Mert mit kapunk a társadalomtól, mit kapunk a civilizációtól? — Egyfelől a tár­sadalom bizonyos viselkedésre kényszeríti az egyéneket, tehát parancsol, másfelől ugyanak­kor megsegíti, magasabb lét­formára juttatja az egyéneket, tehát segítséget ad. Ugyanez a vallások fő tulajdonsága is, tulajdonképpen tehát a vallá­sok nem egyebek, mint szimbo­likus formában a társadalom megtestesítői. Feladatuk pedig az, hogy rítusokkal, szertartá­sokkal a csoportjukhoz csatol­ják az egyéneket és a csoport­hoz tartozásukat megerősítsék. — Ilyen alapon a racionalista államoknak van-e szükségük vallásra? Bezárt a Gyimóthy-villa Tegnap elnéptelenedett a Villány és Nagyharsány hatá­rában, a kőbánya fölött egész nyáron „üzemelő” Gyimóthy- villa. A szobrász alkotótelep utolsóként távozó vezetőségi tagjaival a Megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya megbe­szélte az idény eredményeit, a továbbra is megoldásra váró gondokat, s ilymódon elkészült a mérleg, amely az alkotótelep hasznosságát igazolja. Ez az év számos új vonással gazdagította az 1968-ban meg­indult alkotótábort. Idén elő­ször pályázati alapon állt ösz- sze a telep névsora. Valameny- nyi itt megfordult művészt és az ország minden szobrászát meghívták: pályázzanak a művésztelepen való részvételre. Az 53 művészből — akik pá­lyáztak — 20 szobrászt és 17 fes­tőt hívtak meg a fenntartó szer­vek. Végül 15 szobrász és 13 festő, valamint 6 külföldi mű­vész, összesen tehát 34 művész fordult meg itt a nyár folyamán Az idén - ugyancsak elsőízben — élesen elvált az az időszak, amikor csak a szobrászok dol­goztak a telepen: májustól au­gusztus közepéig. Az utána kö­vetkező hetekben népesítették be a telepet a festők, grafiku­sok. Az idén is színvonalas al­kotások születtek, s a tavaly megformálódott igények, prog­ram folytatásaként egyre vilá­gosabban alakul a telep karak­tere: elsősorban monumentális, a tájjal harmonizáló alkotások jellemzik az idei évet Is. Ez az arculat bizonyos fokig lassítja a tempót, hiszen a tavaly kez­dett alkotások közül hármat az idén fejeztek be, az idén meg­kezdett 19 plasztikai alkotás közül pedig csak ötöt sikerült készen átadni. A telepen egyre szükségesebbnek látszik a szob­rászati segédgépek beállítása s meggondolandó, hogy ennek a formálódó arculatnak az elő­segítésére nem kell-e a hathe­tes időszakot meghosszabbíta­ni az ilyen tervekkel érkező művészek esetében. A festészeti rész érdekes mó­don alkalmazkodott a telep lát­hatóan alakuló profiljához s a környezeti adottságokhoz. El­sősorban a szabadban elhe­lyezhető, alumíniumra, vasle­mezre, sziklára festett művek születtek. — Van. De ebben az esetben nem misztikus lényeket tartal­maznak, hanem bizonyos olyan elemeket, mint a munka tisz­telete, az emberi személy tisz­telete, a szabad gondolat s így tovább. Szüksége van rítusokra is, mint például a május elseje. A bölcsészettudományi dok­torátusát 1907-ben szerezte, 1908-ban latin-görög szakos középiskolai tanári oklevelet, 1913-ban az államtudományi doktorátust, 1932-ben lett a pé­csi egyetem magántanára, 1955-ben a közgazdaságtudo­mányok kandidátusa címet, és most előterjesztik a filozófiai tu dományok doktorává. Ö fordí­totta magyarra Marx több mű­vét: A német ideológiát, a Gaz­dasági-filozófiai kéziratokat, az­tán Marx doktori értekezését és egyéb munkáit is.- Mi a legnehezebb a tudo­mányos alkotó munkában?- Az egyik legnagyobb ne­hézség az a kérdés, hogy hol álljunk meg az irodalom ótte kintésében. Az első vilóghábo rú idején 'kezdtem el egy ér tekezést az emberi munka böl eseteiéről, és mivel az első fe jezeteknek az irodalmát túlmé reteztem, az utolsókat kényte len voltam kissé összecsapni A szakirodalommal való vesző dés miatt nem tudtam jól ki fejteni a saját nézeteimet. A jövő emiatt a kutató intézeteké és csoportoké. Nagy örömében bánata, hogy felesége, aki sokat segített ne­ki, betegsége miatt nem lehe­tett ott, amikor az értekezést megvédte. Dr. Kislégi Nagy Dénes nyolcvanhét éves pro­fesszor, többszörös doktor, most már rövidesen a filozófiai tudo­mányok doktora, bevásárol, krumplit tisztít, piacra jár.- Ml a véleménye a há­zasságról?- Éppen most írtam egy cik­ket a plátói szerelemről az Élet és Tudománynak. Szerin­tem a kulturált szerelemnek a legszebb megnyilvánulása a házasság. Ez tartós lehet, de mivel a kultúrával az ősi bio­lógiai ösztönök állnak szemben, a házasfelektől nagy akarat­erőt, figyelmességet kíván. A szexuális felszabadulást én nem úgy értem, hogy most mór mindent szabad csinálni, ha­A kftlkedl „Vörös Fénj" Ml. Ta mar fatkoló kovácsot KS KÉT MG. GÉPSZERELŐ LAKATOST FELVESZ. ▲ kovácsnak lakást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen a Tsz-irodában VASIPARI VALLALAT belső ellenőri munkakör beföltésére KOZGAZDASAGI EGYETEMI, VAGY SZÁMVITELI FŐISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ MUNKAERŐT KERES. ♦ JELENTKEZÉS: „VASIPAR. 1972." JEUGERE A SALLAI UTCAI HIRDETŐBE. nem úgy, hogy felszabadultunk a babonák és misztikus kötött­ségek alól. De a házasságnak a jövőben is nagy erkölcsi sze­repe, értéke lesz. Először 1903-ban járt Itáliá­ban. Négy évvel ezelőtt, nyolc­vanhárom éves fejjel, majd egy év múlva ismét — feleségével újra bejárta Itáliát, hogy meg­csodálhassa Michelangelót, Raffaellot. Életében sokat uta­zott. Irodalmi kedvence prózá­ban Balzac, költészetben Ady, a zenében Beethoven. — A filozófiai tudományok nyolcvankét éves, leendő, friss doktora mit mond a mai fiatal tudósoknak? — Igyekezzenek nagy élmé­nyeket gyűjteni, átélni, sokat utazni, ne csak a saját szak- tudományukban művelődjenek, hanem minél szélesebb körben és szeressék a szépet. Továbbá nagy alkotók műveit ismerjék meg, de első kézből, s nem ki­vonatolva, nem brosúra szín­vonalon, hanem eredeti teljes­ségükben. , Földessy Dénes Dr. Várkonyi Péter államtitkár előadásával Kedden nyílik az újságíró- stúdió Dr. Várkonyi Péter állam­titkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­kének előadásával kedden délután 5 órakor megkezdő­dik a Pécsi Újságíró Stúdió. Idén két tagozatot indí­tunk. A jelentkezések lezá­rultak, a felvételről az első évfolyam hallgatóit értesítet­tük. Az első évfolyamon a fel­vételnél előnyben részesültek a mezőgazdasági üzemi la­pok társadalmi aktívái, szer­kesztői. Örömmel láttuk, hogy 22 termelőszövetkezet és három állami gazdaság jelentet meg, illetve kíván a közeljövőben üzemi lapot indítani. Több üzem és vál­lalat — például a cserkúti MEZŐGÉP, a PIK, a sellyei Agrokémia, az ÉPGÉP, az Erdőgazdaság, a Szigetvári Konzervgyár — ugyancsak tervbe vette híradó megje­lentetését A demokratizmus — köz­életünk erősödő vonása. Megnyugtató, hogy _ egyre több gazdasági egység ke­resi a megfelelő formát, ahogyan dolgozóit rendsze­resen tájékoztatni tudja a vállalat tevékenységéről, a ) közösség életéről, egyre töb­ben ismerik fel a dolgozók tudatos aktivitásában rejlő gazdasági előnyöket. Az, hogy a stúdióra nagyon szép számmal jelentkeztek — sajnos, csak 60 hallgatót tudtunk felvenni, ennyinek tudunk megfelelő munkakö­rülményeket biztosítani a TIT Bartók-klubjában — a tsz-ek, állami gazdaságok, vállalatok igényességét jel­zi: dolgozóik kezébe olyan lapot kívánnak adni, amely szakszerű, friss, érdekes, sok­oldalú és szép kivitelű. Meg- hatódottan fogadtuk ezt az érdeklődést. Munkánk, az újságírás megbecsülését, a % közéleti érdeklődés erősödé- ) sét látjuk benne. Kötelessé- ) günknek tartjuk, hogy ennek jj az érdeklődésnek és áldó- < zatkészségnek megfelelő i színvonalon nyújtsuk azokat az ismereteket, amelyek se­gítik majd a stúdió résztve­vőit, hogy a várakozásnak megfelelő lapot tudjanak előállítani. A haladók tagozatát az újságíró stúdió tavalyi hall­gatói számára szerveztük meg. Jóleső érzés, tavalyi munkánk elismerése, hogy hallgatóink túlnyomó több­sége folytatni kívánja tanul­mányait. A jelentkezéseket természetesen mind elfogad­tuk. Ezen a tagozaton ven- déghdllgatók részvételére is lehetőség nyílik. Október 25- én Falus Gábor, a Kereske­delmi Munka- és Üzemszer­vezési Intézet pszichológiai osztályának munkatársa tart előadást Pszichológia a reklámban címmel. Látoga­tási jegyek péntektől a Du­nántúli Napló titkárságán igényelhetők. Az előadások a TIT Bar- ' tók-klubjában lesznek. Az együttes megnyitó ünnep­ségre azonban a Pécsi Já­rási Tanács Hivatal barokk­termében — Pécs, Kulich Gy. u. 5. — kerül sor októ­ber 19-én, kedden délután 5 órakor. Korszerű javítóműhelyünkbe felveszünk AUTÓSZERELŐKET, KAROSSZÉRIALAKATOSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. gepkocsivezetóket. Jelentkezni: POSTAI GÉPJÁRMŰ SZÁLLÍTÁSI ÜZEM, Pécs, Diósi út 51. sz. alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom