Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. szeptembei 12. Kizárólag a várhoz ragaszkodott Növekedett Baranya idegenforgalma Folytatásra váró kezdeményezések — Ha a Műszaki Főiskola nem volna... — Orfűi lehetőségek Az augusztus végi menetrend- szerű időváltozás, a szeptembe­ri iskolakezdés mindig lezárja az idegenforgalmi idény jelen­tős szakaszát. Ami ezután jön, az már nem az igazi. Az ilyen­kor esedékes számvetés egy ki­csit éves mérlegnek is számít: megmutatja az eredményeket, feltárja a gyenge pontokat és talán ötleteket ad a következő szezonra is. 50 ezerrel többen Egyik igen látványos és figye­lemre méltó idei eredmény: Ba­ranya megye öt népszerű ide­genforgalmi helyén, Abaligeten, Móré váránál, Pécsváradon, Siklóson és Szigetváron augusz­tus végéig 278 ezer turista for­dult meg. Az előző év első nyolc hónapjában „csupán" 225 ez­ren tekintették meg az ezekerj a helyeken látható nevezetes­ségeket. A 23,5 százalékos nö­vekedés szembetűnő, a korábbi években megszokott 10-15 szá­zalékos emelkedéssel szemben. Az ősz valamelyest ronthat ezen a számon, azon a té­nyen azonban ez már semmi­képpen sem változtat, hogy a főidényben minden eddiginél többen fordultak meg Baranyá­ban. Abaliget és Siklós látoga­tottsága a szokott mértékben növekedett, Pécsváradé a vár­ban folyó ásatások miatt némi­leg csökkent, 20 ezerrel többen keresték fel viszont Szigetvárt és háromszorosára növekedett azoknak a száma, akik a ro­mantikus emlékeket idéző Mó­ré várára voltak kíváncsiak. „Fel vagyunk fedezve“ Ennél természetesen jóval többen jártak Baranyában és Pécsett, hiszen Harkány nem szerepel a fenti adatokban és Orfű idegenforgalmát sem mér­ték. A megyénkbe látogatók számának örvendetes növeke­dése azt jelenti, hogy Baranya felfedezése egyre nagyobb ará­nyokat ölt a hazai és a külföldi turisták részéről egyaránt. Eb­ben nem kis szerepe van az olyan tévé-produkcióknak, mint a tavaly őszi stewardess-vetél- kedő, ami Siklósra, vagy mint a tavaszi „Jó estét - Magyaror­szág”, ami Máriagyűdre nyitott ország-világ számára ablakot. Jólesően mondják a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal­nál, hogy nincs már olyan Bu­dapestre akkreditált diplomá­ciai képviselet, amelynek veze­tője ne töltött volna egy-két pi­henőnapot a siklósi várban, s ugyanígy gyakran megfordulnak itt magasrangú kormányvendé­gek is. A színvonalas vendég­látás Baranya hírnevét öregbí­ti és újabb vendégeket csalo­gat ide. E hírnév azonban né­ha nemvárt nehézségeket is tá­maszt. Magasrangú svájci ven­dégek látogatásának eredmé­nyeként jött Baranyába a kis ország egyik jelentős utazási irodájának vezetője, Imholz úr. Az idei szezonban négy hóna­pon át százas turistacsoporto­kat hozott volna Siklósra. Kizá­rólag a várhoz ragaszkodott, abban látott fantáziát, romanti­kát ügyfelei számára. Kétágyas, fürdőszobás szobákra lett volna szükség. Ennyit nem tudtak biz­tosítani, másutt meg hiába is ajánlottak. Kb. 100 ezer dollá­ros üzlet hiúsult meg. Az idei szezonban egyébként érdekes változás történt a kül­földi vendégek összetételében. Korábban a jugoszláv turisták vezettek, idén előretörtek a két német államból érkező vendé­gek és erősen növekedett a cseh és olasz turisták száma. Egy busz - nem busz Komoly fordulatot hozott idén a Pécsi és a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal szolgál­tatásai körében, hogy egy-egy autóbuszt vásároltak, s ezzel alapjában megváltoztak az utaztatási lehetőségek. A pé­csi hivatal nagy sikerrel bonyo­lította le a busz segítségével odrioi üdültetési programját. 16 csoportban 507 pécsi és bara- I nyai töltött egy-egy hetet a Split közelében lévő festőién szép Kastel Gomilicaban. Ez az első nagyszabású, nemzetközi 1 vállalkozás eredményes volt és j már folynak a tárgyalások a jö­vő évi folytatásra vonatkozóan. Ősszel a Pécs-Tourist népszerű sárga autóbusza belföldi túrák­ra viszi utasait. A Mecsek-Tourist - a me­gyei hivatal — autóbusza bel­földi túrákat bonyolított • le. Részben baranyaiakat vitt tá­voli országrészekbe, részben pe­dig a hozzánk érkezőket vitte baranyai túrákra. Az őszi-téli program: túrák lebonyolítása reklám áron „Ismerd meg Bara­nyát" jeligével. És egy tapasz­talat (avagy evés közben jön meg az étvágy!), kiderült, hogy az egy autóbusz — nem autó­busz. A pécsi hivatal viszont ötle­tes módon segített magán. Ki­derítették, hogy az Aszfaltút­építő Vállalat pécsi munkahe­lyére Vas megyéből jönnek munkások. A szombathelyi Vo- ■ Ián autóbusza hétfőn hozza, j pénteken pedig viszi haza őket. ! A kocsi két utat üresen tett 1 meg. Nos, a pécsiek kapcsolat- j ba léptek a Sárvári Idegenfor- | galmi Hivatallal, a testvérintéz­mény nagyon előzékenyen há­romfajta programot állított ösz- sze diákok részére, s attól kezd­ve megszűnt az autóbuszok üresjárata, összesen 46 cso­portban mintegy 1800 pécsi di­ák járta be Nyugat-Magyaror- szág festői tájait az újszerű kooperáció eredményeként. A főgond az elhelyezés Az idei nyár bővelkedett az ún. nagyrendezvényekben. Az idegenforgalmi szakemberek ennek csak örültek, hiszen ezek a szokásos nyári pangás helyett „feldobták” a megyét. Az ODOT, a körrepülő modellek Európa- bajnoksága, a horgász cél- és távdobó o. b„ majd vb. és nem utolsó sorban a Nemzetközi Földrajzi Unió szimpozionja na­gyon sok vendéget hozott, akik - remélhetőleg - eljönnek még hozzánk. A szokatlanul nagy vendégjárás ismét felszínre hoz­ta a sokat emlegetett problé­mát: kevés Pécsett és Baranyá­ban a szálláshely. Igaz, idén a korábbiakhoz viszonyítva lénye­gesen jobb volt a helyzet, hi­szen a Műszaki Főiskola min­den igényt kielégítő kollégiu­ma nagyon sok vendég elhelye­zésére nyújtott lehetőséget. Ez­zel máskor is lehet élni. Viszont a lehetőség egyben korlátot is jelent. Ha csak erre építhetünk a következő években, akkor a nagy rendezvényeket úgy kell időzíteni, hogy azok ideje o ta­nítási szünetre essék. Mohácson változatlanul nem lehetett vendégeket elhelyezni, Siklóson - a már említett pél­da is ezt igazolta - kevés a szálláshely, Harkányban pedig idén is el kellett utasítani a szálláshely után érdeklődők 10 —15 százalékát. Egyedüli vigasz a megyében a szigetvári Orosz­lán Szálloda, ami a város nö­vekvő idegenforgalmának jó szolgálatokat tesz már jövőre. Epilógus helyett Nem szóltunk eddig új kirón- dulóközpontunk, az orfűi terület idegenforgalmáról. Mért adatok nem állnak rendelkezésre, ab­ban azonban megegyeznek a vélemények, hogy idén sokkal több látogatója volt ennek az üdülőterületnek, mint az előző években. Amiről szólni kívá­nunk, az a szezon egy félnap­nyi villanása, ami nagy lehető­ségeket láttatott. A Vásárhelyi Pálról elnevezett vitorlásver- seny utolsó napján olyan gaz­dag programot élvezhettek vé­gig az érdeklődők, amire ott még nem volt példa. A főszám mellett vízisí-bemutató, ejtőer­nyős-ugrás, műrepülés, repülő- és hajómodell-bemutató szere­pelt a műsoron. Hogy hol itt a lehetőség? Nos: a Vízügyi Igaz- | gatóság elkezdte, a többi, üdü- j löt fenntartó intézmény folytat- I hatná a versenyszerű vitorlás­sport kifejlesztését a Pécsi-ta­von. Tavasztól őszig különböző szintű versenyek rendezésére nyújtana lehetőséget. A kajak­kenu sport jelentős bázisát le­hetne kialakítani és talán egy­szer még Európa-bajnokságnak is otthont adhatna a tó. Léte­sült egy ragyogó kis repülőtér — miért ne rendezhetnének an­nak igénybevételével a tó „lég­terében” műrepülő-versenyeket? Soroljuk még, vagy elég eny- nyi? Az ilyen események jelen­tősen növelnék Orfű - és Ba­ranya - rangját. Még több ven­déget és idegent hoznának. Csak el kellene indítani. Hát indítsuk! Ha valaki gépjárművezetői jogosítványt akar szerezni a KPM Autóközlekedési Taninté­zeténél, körülbelül fél évet kell várnia, míg „beiskolázzák” a tanfolyamra. Az Autóközlekedé­si Tanintézeten kívül Pécsett magánoktatók is készítettek fel vizsgára — tavaly például 700 embert képeztek ki -, de ez nem volt rendszeres, a magán­oktatók sem minden esetben fe­leltek meg a megnövekedett szakmai követelményeknek, s sokszor jóval többet kértek az oktatásért, mint a Tanintézet. Emiatt a közlekedés- és pos­taügyi miniszter nemrég megje­lent rendeletében szabályozta a magánoktatók tevékenységét. A rendelet nyomán, az országban elsőként Pécsett, a magánokta­tók megalakították a gépjármű­vezető-képző munkaközösséget. A 20 tagú munkaközösség ve­zetésével Éliás Jánost, a Gép­ipari Technikum tanárát bízták meg, aki több, mint 20 éve dol­gozik a gépjárművezető-képzés szolgálatú ban. Az új oktatási forma számta­lan előnnyel rendelkezik. Nem kötelező tanfolyamra járnia an­nak, aki a munkaközösségnél kíván tanulni. Ha az illető a saját gépkocsiján tanul, a tan­díj 900 forint, ha a munkakö­zösségi oktató kocsiján, 1600 forintot kell fizetnie, ugyanany- nyit, mint a Tanintézetnél. A munkaközösség csak személy- gépkocsi és motorkerékpár ve­zetésére tanít. Ezzel viszont re­Japán kisgépek a Városligetben Szeptember 20—26. között a Városligetben a BNV területén japán mezőgazdasági kisgépek bemutatójára kerül sor. A be- I rendezéseket a japán nemzet­közi szövetkezeti társulás küld­te el Magyarországra, a szer­kezetek egy részét a Hermes általános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezetek szakem- I béréi sikerrel próbálták ki. A kiállításon egyebek között uni­verzális kis traktorokat, perme­tezőket, szőlészeti és kertápolá­si szerszámokat láthatnak az érdeklődők. A gépek egy ré­szét a háztáji gazdaságokban is felhasználhatják a kertész- kedők. Az egyik japán gép négy és fél lóerős teljesítmé­nyű japán kisvontató a szántás­tól kezdve a hámómarásig egész sor műveletet végezhet el a gazdaságokban. Bemutatnak egy kisméretű agregátot is, amellyel például a hétvégi há­zak áramellátását lehet meg­oldani. mélhetőleg megoldódik a mo­torkerékpárvezetők gyakorlati képzése is, aminek eddig nem volt gazdája. A munkaközösség nagy előnye még, hogy csök­kenti a tanfolyamra való vára­kozási időt, mert az itt tanulóíT” nak nem kötelező az elméleti előadásokat látogatni. Ha vala­ki elméleti oktatásra is akar járni, annak sincs akadálya, mert a munkaközösség fakulta­tív elméleti előadásokat is tart. Természetesen mindez az úgy­nevezett „úrvezető”-képzésre vonatkozik, mert szakmásított jogosítványt csak a Tanintézet­nél és csak tanfolyamon lehet szerezni. A munkaközösség nagy tu­dású, szakmailag képzett okta­tókból áll. A közeli napokban jóváhagyják a munkaközösség működését, a következő héttől minden hétfőn, szerdán és pén­teken délután fél 6-tól a Tanin­tézet helyiségében tartanak fél­fogadást. Az új képzési forma bevezetésével a Tanintézetnél is csökken a várakozási idő, az eddigi fél év helyett három hó­napra. Ha a pécsi kísérlet be­válik, az országban másutt is bevezetik ezt a formát. — Kiállítás a kisgalériában. Erdélyi Zoltán Ybi-díjas pécsi építészmérnök munkáiból kiállí­tás nyílik szeptember 13-ón, hétfőn délután 5 órakor a pécsi kisgalériában. A kiállítást Lan­tos Ferenc festőművész nyitja meg. Hársfai István A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kotrógépe a Bőrgyártól a Gázmüvekig szabályozza a Pécsi-vizet. Az eddig szeszélyesen kanyargó pataknak mélyítik, szélesítik a medrét és kiépítik a partoldalakat. Erb János felvétele Az országban elsőként Gépjárművézető-képzö munkaközösség alakult Pécsett Nő a nemibetegek száma Hazánkban is emelkedik a nemibetegek száma — mon­dotta dr. Károlyi István, az or­vostudományok kandidátusa, az Országos Bőr- és Nemikortani Intézet igazgató helyettese az MTI munkatársának. A jelen­ség egy-másfél évtizede világ­szerte megkezdődött folyamat érzékelhető része. A nemibete­gek számának növekedése a nyugathoz képest hazánkban jelentős késéssel indult csak meg, s — szerencsére — jóval kisebb arányokban Ebben oroszlánrésze van a magyar megelőző és gyógyító hálózat eredményes tevékenységének. A szifilisz, gonorrhea esetek számának szaporodása jelenleg azért tűnik különösen magas­nak, mart Magyarországon egé­szen a hatvanas évekig mind­össze egy-két szifiliszes fertő­zést jelentettek, s a gonorrheás betegek száma is meglehetősen ritka volt. Az utóbbi években bekövetkezett változást általá­ban ehhez a rendkívüli hely­zethez szokás hasonlítani, ami­kor lényegesen kisebb volt az Egyperces interjú Az őszi náthákról A hűvösebb idő beálltával szaporodnak a náthás, hurutos megbetegedések. Dr. Kerényi Sárától, a Megyei KÖJÁL jár­ványügyi orvosától érdeklődtünk, mi okozza a panaszokat és mi­ként előzhetjük meg? — A jelenleg előforduló hu­rutos panaszok — náthák, vagy grippék. A hirtelen időjárás vál­tozás megköveteli a melegebb öltözködést. Elhanyagolása meg­hűléshez vezethet, amely a szer­vezet ellenállóképességét csök­kenti. Ez a nátha, grippe, sőt az influenza kialakulásában,, is hajlamosító tényezőként játszik szerepet. A legyengült szervezet­ben esetleg jelenlévő kórokozók (baktériumok vagy vírusok) így könnyen megbetegedést idéz­hetnek elő. — Tüneteiben mi a különbség a nátha és a grippe között? — A nátha csak hurutos pa­naszokkal, köhögéssel jár, a grippe ezen túlmenően hőemel­kedést, néha magas lázat is okozhat. A megelőzésnél elsőd­leges a megfelelő öltözködés, a helyiségek gyakori szellőztetése. A nátha és grippe cseppfertőzés útján terjedő ragályos betegség, de nem azonos az influenzával. Ez utóbbit mindig vírus okozza. Jellemzője a magas láz, végtag­fájdalmak, elesettség, — Fenyegeti-e megyénket influenzajárvány? — Az influenza megbetege­désekre, illetve a járványos elő­fordulásra csak a téli hónapok­ban számíthatunk. Ennek meg­felelően időben megteszik a szükséges megelőző intézkedé­seket a közegészségügyi ható­ságok. idegenforgalom és más volt a ! nemi magatartás is. Tény, hogy S míg 1959-ben mintegy 3200 i gonorrheas esetet tartottunk I számon. addig — fokozatos emelkedés után — ma már évente körülbelül 12 000 fertő­zést. 1962-ben csupán két szi­filiszes megbetegedést jelentet­tek a hatóságoknak, 1964-től már fokozatosan 300—500 eset jutott az illetékesek tudomá­sára. Ez az amerikai, nyugat­európai átlaghoz képest lénye­gében csekély. Világjelenségről lévén szó, mindenütt foglalkoznak a szak­értők o nemi megbetegedések újabb térhódításának problé­máival. Általában az idegen- forgalom növekedését helyezik ebben első helyre, Magyaror­szágon azonban, ahol az egyes fertőzések eredetének felkuta­tása nagy eredménnyel jár, a turisták által behurcolt fertő­zés nern olyan jelentőségű mint másutt. A hazai nemibeteg-helyzet alakulását voltaképpen három tényező szabja meg. Elsősorban az, hogy a fiatalok sokkal ha­marább kezdenek szexuális életet élni, mint a megelőző nemzedék. A kór elterjesztésében az is szerepet játszik, hogy a szexu­ális magatartás az utóbbi idő­ben szabadosabbá vált. A szifi­lisz terjedésében ugyanakkor szerepe van a homoszexualitás- nak is. — A különféle nemibetegsé­gek terjedésében az is közre­játszik, hogy ezeknek a bajok­nak a kezelése manapság sok­kal egyszerűbb, mint régen. Éppen ezért az érintettek közül sokan felelőtlenül, nemtörődöm módra fogják föl saját beteg­ségüket, s elhanyagolják ke­zeltetését. Fokozza a veszélyt, hogy a szexuális kapcsolatok sokaknál nem érzelmi, hanem inkább érzéki alapon nyugsza­nak, s így rendkívül sűrű, vé­letlenszerű a pártner kiválasz­tása. Bélyegkiállítás Az önálló magyar bélyegki­adás 100. évfordulója alkalmá­ból rendezett bélyegkiállítás gazdag anyagát — amelyet több osztályban mutattak be — nemzetközi zsűri bírálta felül, és a legjobb gyűjteményeknek odaítélte a Budapest 71. díja­it. A kiállítás eredményhirdeté­sét és díjkiosztási ünnepségét szombaton este tartották a Ho­tel ifjúságban. A nemzeti nagydíjat — Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének nagydíját — Mada­rász Gyula klasszikus magyar gyűjteménye kapta. A három nagydíjon kívül 17 nagy arany­érmet, 46 kis aranyérmet, 74 Vermeil érmet, valamint ezüst-, ezüstözött bronz- és bronzér­meket, okleveleket adtak át a nemzetközi kiállítás legérdeke­sebb, legértékesebb bélyeg­összeállításaiért. Tizennégy megbízást adtak ki a ianus Pannonius-pályázatra A Baranya megyei Tanács VB, a Pécs városi Tanács VB és a Szakszervezetek Baranya megyei Elnöksége ez év márciusában művészeti pályázatot hirdetett Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából. A pá­lyázat célja a nagy humanista költő szellemét ábrázoló és foly­tató irodalmi, zenei és képző- művészeti alkotások létrejötte. A beérkezett pályázatok alap­ján a három szerv együttes dön­tést hozott, amelynek értelmé­ben 9 irodalmi és 5 zenei meg­bízást adtak ki, 10 ezer, illetve 6500 forint értékben. Irodalmi művekkel 34 pályázó jelentkezett. A pályázatok kö­zött volt 9 regény, 11 dráma, 8 novella, egy fordítás, egy afo- rizmagyűjtemény, egy vallásos elmélkedés, egy egyházművésze­ti értekezés, egy művészeti leve­lezés, egy önéletrajz és mintegy félezer vers. A 34 pályázó közül a meghirdető szervek a követ­kezőknek adtak megbízást: Csor­ba Győző (műfordítás). Gyárfás Endre (dráma), Pákolitz István (dráma), ödöcs Pál (dráma), Lippenszky István (dráma), Szentmihályi Szabó Péter (drá­ma), Galambosi László (elbe­szélő költemény), dr. Tóth István (kisregény) és Borsos József (novella). Zenei alkotásokkal heten pá­lyáztak, ebből öten kaptak meg­bízást: dr. Vargha Károly (kó­rusgyűjtemény Janus Pannonius- korabeli szerzők műveiből), 777- lai Aurél (kantáta), Halmos László (hét zenekari kép, dal és oratórikus mű Janus Panno­nius verseire), Hevesi András (kórusmű) és Karai József (kantáta). Képzőművészeti kategóriában nem adtak ki megbízást. A megbízások alapján készült művek beküldési határideje 1972. január 31. A pályázatot hirdető szervek jövő tavaszra, Janus Pannonius halálának 500. évfordulójára döntenek, s áp­rilis 4-ig hirdetnek eredményt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom