Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1971. szeptember 7. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 Elkészült Baranya táylati településhálózat-fejlesztési terve ^Mohács nagyipari központ — Az ötödik város: Siklós Tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma A Városépítési Tudomá­nyos és Tervező Intézet el­készítette, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pe­dig legutóbb jóváhagyta Baranya megye távlati tele­püléshálózat-fejlesztési ter­vét. A terjedelmes tanul­mány arra az izgalmas kér­désre ad feleletet: milyen lesz megyénk 1985-ben és az ezredfordulón? Mohács előretör A terv számol Pécs erősen intenzív jellegű fejlesztésével és mindazokkal a tényezőkkel, amelyek kiemelt felsőfokú köz­pontként való funkcionálásához szükségesek. Vonzásköre mesz- sze túlnyúlik a megye határain, de saját középfokú körzetében — ide tartozik Komló — az ed­diginél is jobban érezteti majd hatását. Pécs mellett a következő év­tizedekben egyre jobban növek­szik a megyén belül Mohács jelentősége. A Duna-parti város természeti adottsága révén al­kalmas arra, hogy a megye má­sodik városává fejlődjön. E tér­ségben központi népgazdasági eszközök felhasználásával víz­igényes nagyipar telepíthető, s természetesen ennek függvénye a város fejlődése is. A távfati terv időszakában alakul ki Ba­ranya ötödik városa, a cím és tartalma felé egyre határozot­tabb lépésekkel törő Siklós. A beremendi óriás és a harkányi üdülőközpont viszi a tenkesalji nagyközséget a város közigaz­gatási státusza felé. Átalakuló faluszerkezet A városhálózat gyorsütemű fejlődése mellett tovább folyta­tódik a községekben, nagyköz­ségekben már most is tapasz­talható fejlődési folyamat. Ki­emelt alsófokú, alsófokú és rész­leges alsófokú központokról be­szél a településhálózat-fejlesz­tési terv, s e megnevezések is már egyfajta rangsorolást jelen­tenek. Világosabbá válik a kép, ha példákkal is illusztráljuk. A terv szerint tíz kiemelt alsó-, fokú központ lesz Baranyában. A jelenlegi nagyközségek — Pécsvárad, Sásd és Sellye — mellett ebbe a kategóiába tar­tozik majd Beremend, Boly, Má- gocs, Szászvár, Szentlőrinc, Vil­lány és Vajszló. E községek ese­tében nem szükséges külön is megmagyarázni a fejlődés szük­ségszerűségét, hiszen ezek gaz­dasági jelentőségüknél fogva már most is tekintélyes vonzás- körzettel rendelkeznek, gazda­sági szerepük pedig — ipari és élelmiszergazdasági területen egyaránt — egyre fokozódik. Szászvár esetében egyébként realitásként számol végre a terv azzal, hogy a Tolna megyei Má­za, Izmény és Győré ehhez a kiemelt alsófokú központhoz tar­tozzék. • A terv 1985-ig terjedő első szakaszában 23 alsófokú köz­pont lesz a megyében, közöttük olyan községek, mint Bükkösd, Dunaszekcső, Görcsöny, Hosszú- hetény, Kővágószőlős, Nagyhar- sány. Számuk a második sza­kaszban várható körzetösszevo­nások következtében 11-re csök­ken, ugyanakkor a részleges alsófokú központok száma az 1985-ös 45-ről 2000-ig 57-re emelkedik. Kétharmad rész a városokban Baranya lakossága 1970. ja­nuár 1-én 425 ezer fő volt. 1935- re 450, 2000-re 480 ezren élünk itt. Az urbanizáció erőteljesebbé válásával — Baranya egyébként már ma is az erősebben urba- nizált megyék közé tartozik — megváltozik a városban és fa­lun lakók aránya. Jelenleg a la­kosság 47,9 százaléka — tehát a felénél kevesebb! — él a vá­rosokban. Az első szakasz vé­gére már közel 58, az ezred­fordulóra pedig csaknem 61 százalékra modosui a városok­ban élők számaránya. A legna­gyobb arányban továbbra is Pécs lélekszáma növekszik a kö­vetkező évtizedekben, a növe­kedés ütemét tekintve azonban Mohács és Siklós fejlődése lesz a leggyorsabb. A lakosság számának növe­kedésével együtt emelkedik a foglalkoztatottak száma is és 2000-ben már mintegy 224 ezer lesz Baranyában. Ez 46,7 száza­lék körüli aktivációs foknak szá­mit, ami valamelyest a várható országos átlag alatt lesz. A fog­lalkoztatottak ágazaton belüli megoszlásában jelentős változás megy végbe. Tovább csökken — a mai mintegy 30 százalékról 16—17 százalékra — a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma. Az iparban, építőipar­ban foglalkoztatottak számában csak csekély — mintegy 1 száza­lékos — növekedés várható, ugyanakkor az egyéb — tercier, azaz a lakosság ellátását szol­gáló — ágazatok foglalkozta­tottjainak száma a jelenlegi 32 százalékról 44—45 százalékra emelkedik. Intenzív iparfejlesztés A fentiekből látható, hogy az iparban csak jelentéktelen lét­számnövekedéssel lehet számol­ni. Minthogy azonban a megye ipara komoly méretekben fej­lődik, az intenzív iparfejlesztés lép előtérbe. Az iparfejlesztés terén egyébként a terv javasolja az aránytalan területi koncent­ráció megszüntetését, a kiterme­lőipar túlzottan magas arányá­nak csökkentését és az önfej­lődés biztosítását. Ennek alap­ján a megyei ipar fejlesztésének főbb irányai: a pécsi ipari kon­centráció szerkezetének átala­kítása, a Mohács térségében el­helyezhető vízigényes nagyipar, a siklós—beremendi kisebb ipa­ri koncentráció, Szigetvár ipari központtá fejlesztése, valamint a zömében a mezőgazdaság vertikális integrációján alapuló kisebb ipari központok kialakí­tása. Baranya megye távlati tele­püléshálózat-fejlesztési terve nagy változásodat ígér. A benne foglalt legfontosabb koncepció­kat a Megyei Tanácsnak és alá­rendelt szerveinek már a legkö­zelebbi évek fejlesztéseinél fi­gyelembe kell vennie. Ez a biz­tosítéka, hogy az ígért változá­sok megvalósuló változások lesznek. Hársfai István A legembertelenebb bűntettek egyike A cserbenhagyás Izményből bejáró bányászokat szállított haza M. János gépko­csivezető autóbusszal. A mun­kát befejezve — ivott néhány fröccsöt. Akkor gondolt egyet: elmegy Szászvárra a vásárba. Ismét a volán mögé ült és — immár ittasan — Szászvár felé hajtott. Útközben megállította és felkéredzkedett a buszra egy férfi. A fröccs újabb fröccsöt kíván —, a buszvezető meghív­ta utasát egy kis Doharazga- tásra. Beértek Szászvárra, a gépkocsival befordultak egy szűk utcába, ahol egy férfi jött velük szembe gyalogosan. A későbbiek során az utas így emlékezett vissza: „Azt láttam, hogy a gyalogos nagyon oda- lapull a ház falához, hogy utat engedjen nekünk ..." A sofőr ezt vallotta: „Én is láttam a férfit, úgy emlékszem, elha­ladtam mellette, semmi külö­nöset nem vettem észre ...” Pedig történt. A gyalogost a busz oldala odanyomta a fal­hoz, a szerencsétlen ember bor­dája eltörött... A gépkocsive­zető aztán továbbhajtott uta­sával egy italboltig. Fejenként megittak négy-öt pohár sört, tetejébe egy egy féldecit. Az­tán tovább a császti italboltba, ahol M. János már nagyon vi­rágos . kedvében volt. — Álljunk föl az asztalra! — rikkantotta a sofőr és söröskor­sóval a kezében felmászott az asztalra. Táncolt az asztal te­tején, a kezében magasra tar­tott söröskorsóból „öntözget- ve” a körülötte állókat... A jó mulatságot folytatni Naqymá- nyokra indult autóbuszá­val (!)... Még utasokat'is fel­vett — az útiköltséget felvette tőlük, de jegyet nem _ adott. Nagymányokon fogták el —, már keresték a Szászváron tör­téntek miatt. Az ehhez hasonló esetek saj­nos nem egyedülállóak. A cser- benhagyás, a kötelező segít­ségnyújtás elmulasztása — ha nem is az első helyeken szere­pel a bűnügyi statisztikában — szép számmal szerepelnek az ilyen esetek megtörténtét, ki­vizsgálást tartalmazó dossziék­ban. Embertelen bűntettek ezek, mondják — és ezzel teljesen egyet lehet érteni. Igaz: a cserbenhagyásos bűntetteket nem úgymond „előre megfon­tolt szándékkal” követik el —, sőt jelentős részben nem is a gépjárművezető okolható a bal­esetért. De az már a legsú­lyosabb, ha az elütött embert sorsára hagyják, nem gondos­kodnak orvosi kezeléséről. így aztán egy esetleges kisebb sé­rülés is életveszélyessé válhat. D. László sem gondolta meg milyen következménye lehet it­tasan gépjárművet vezetni. Pé­csett, a Tüzér utcában dolgo­zott dömperével —, időközben le-lehajtott egy pohár bort. Az egyik útkereszteződésben min­den jelzés nélkül hirtelen bal­ra kanyarodott és összeütkö­zött egy vele szemben szabá­lyosan haladó személygépkocsi­val, amelyben négyen ültek. A személygépkocsi nekivágódott a járdaszegélynek, aztán az út­testen keresztbe fordulva meg­állt. A dömperes, mintha mi sem történt volna — elhajtott. „Nem vettem észre semmit” — mondta, amikor az eset után alig fél órára megtalálták. Dü­löngélt az italtól ... Miért menekülnek a hely­színről a balesetet okozók kö­zül számosán, még altkor is, ha kimutathatóan például féktá­volságon belül lépett a gyalo­gos gépjárművük elé, tehát a gépkocsivezető nem vétkes? Az említett eset történt S. lászlával. Pécsett motorozott — egy hatéves kislányt ütött el — aki — mint ezt később megál­lapították — féktávolságon be­lül lépett a gépjármű elé. Anél­kül, hogy megállt volna, elhaj­tott. Vaay egy másik eset: ag- ronómus és gépkocsivezető együtt indultak a termelőszö­vetkezet földjén dolgozókat el­lenőrizni. A gépkocsivezető előt­te nap késő éjszakáig kocsmá- zott —, másnapos volt. Reggel folytatta az agronómus társa­ságában az ivost a püspök- bolyi italboltban, majd az el­lenőrzés következett volna. Az ittas gépkocsivezető Beremen- den eiütött egy kerékpárost. Az agronómus rákiáltott' — Állj meg, elütöttél egy embert! — Senkit sem ütöttem el! — válaszolta a sofőr és még job­ban rálépett a gázra . .. Ezzel a maguk részéről lezártnak vet­ték az ügyet. Hiába a menekülés, néha még a nyomok eltüntetése is —, az ismeretlen gázolok rö- videbb-hosszabb idő múltán ismertté válnak. „Nem vettem észre” — ezzel védekeznek legtöbbször. Még Másfél milliárd lorinl munkásvédefemre Az ötéves terv időszakában csaknem másfél milliárd forin­tot szándékoznak munkásvédel­mi célokra fordítani a könnyű­ipari vállalatok — összegezték a Könnyűipari Minisztériumban. A munkakörülmények javítását j célzó intézkedések közül a leg­nagyobb súllyal a munkahelyi világítás korszerűsítése szere­pel. Több helyütt — így például a Budapesti Kötöttárugyárban, a Debreceni Ruhagyárban, a Budapesti Bútoripari Vállalat­nál és az intézkedésre igen rá­szorult MÉH Tröszt vállalatoknál is — tervezik a ma még pincé­ben működő üzemrészek, raktá­ri munkahelyek megszüntetését. IPARI ÜVEG-KÜLONLEGESSÉGEK. A Lombik Üvegipari Ktsz üveg­technikai üzemében különleges laboratóriumi berendezések készül­nek. Mérőeszközök, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari laboratórium eszközei formálódnak az üvegtechníkusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagyrészét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül /(/A fejszék tovább csattognak" Ä"€zakemberek véleménye a halálra ítélt gyümölcsösökről Néhány nap múlva kivágják a turonyi tsz gyümölcsösét. A harkányi műút jobb oldalán hú­zódó - valljuk meg, siralmas látványt nyújtó - barackost, mely már tíz évvel ezelőtt, a telepítése pillanatában is any- nyira szemet szúrt, olyan nagy viharokat kavart. Nem is cso­da, hiszen annyira a „kirakat­ba tették”, ráadásul a földtör­vényt megszegve búzaföldbe, ami egyetlen jószemű, Har­kányba utazó országos vezető szakember figyelmét sem kerül­hette el. De kivágják a műút- tól beljebb, a Tenkes oldalá­ban húzódó almást is, amj ugyancsak 10 éves, tehát fiatal ültetvény, amely az évek során csemete-kori területének egy- tizedére zsugorodott össze. A tíz éve telepített 80 hold almás­ból 8 hold van meg, mert sűrűn „csattogott itt a fejsze" 1965- től, amikor még engedélyhez volt kötve a gyümölcsös kivá­gás — legyünk tárgyilagosak —, a tsz minden alkalommal sza­bályos engedéllyel selejtezett. Mire jó a lánctalpas traktor? A fejsze természetesen csak képletesen értendő, hisz ma­napság a gyümölcsfákat nem kivágják, hanem kiráncigáljók a földből. Kötelet kötnek a fa derekára, s elibe fogják a bi­valyerős lánctalpas traktort, s légyen bár 15—16 méter hosz- szú a kajszifa gyökere, a DT- nek ez csak egy rántás, s jö­het a következő. így szedték ki tavaly a szomszédos Vaskapun a pécsi gazdaság szilvafáit is. Manapság — s ez a széria tart már egy-két éve — sajnos nagy divatját éli Baranyában a lánc­talpas traktornak ilyetén való használata, talán jó virtus egy abban az esetben is, amikor fehéren-feketén bebizonyítják: észre kellett vennie. Sőt —, még nem is ő volt a baleset okozója! Mégis menekülnek. Miért? A tapasztalatok azt bizonyít­ják — hogy a kötelező segít­ségnyújtás szándékos elmu­lasztásának okai közül elsőnek tehető: a karambolozó gépjár­művezető ittas! Tudatában van annak, hogy — hiába a gya­logos figyelmetlensége — ő is megszegte a KRESZ előírásait. Vannak egyéb okok is. Pél­dául az említett S. László, aki motorkerékpárjával ütötte el a hatéves kislányt —, jogosít­vány nélkül vezetett! A fekete­fuvarban lévők is igyekeznek karambol után elhajtani. Az egyik karambolozó gépkocsive­zetőnek korábban már volt ügye — a bíróságon elítélték, de az ítélet végrehajtását felfüggesz­tették. Elütött egy gyalogost — igyekezett meglépni, mert tud­ta: a felfüggesztés időtartama még nem járt le. Mit ír a KRESZ? Köteles meg­állni, meggyőződni mi is tör­tént, ha szükséges, segítséget nyújtani —, mentőt, orvost hív­ni, a rendőrséget értesíteni és a nyomok megőrzéséről lehe­tőleg gondoskodni. De vétkes az is, ak látja a történteket és nem nyújt segítséget. Felelős­ségre vonják az említett busz­sofőr utasát —, de felelősség terheli az agronómust is, aki belenyugodott a sofőr válaszá­ba: „Nem ütöttem el senkit." Vérző, magatehetetlen em­bereket az úton hagyni —, a legembertelenebb bűntettek egyike. A bíróság is eszerint ítélke­zik! Garay Ferenc traktorosnak, fiatal fát egy rán­tássál kitépni, aki azonban a fát elültette, hogy a késő utó­dok is áldják a kezét, az in­kább elfordul, hogy ne lássa. Ha azonban a gyümölcsös „meddő", ha a vesződést gyü­mölcs helyett csak satnya lom­bozattal hálálja meg, akkor egy idő után kivágni való fe­kély lesz egy gazdaság szöve­tén, s ilyenkor nem szabad ér­zelmeket belevinni a dologba. Hitre Sándor, a turonyi tsz el­nöke mégis évekig habozott „fejszét fogni" a gyümölcsösre, melyet ő maga is ültetett, ha nem is a két kezével, mint ak­kori csúcstitkár foggal-köröm­mel verekedett, a telepítési en­gedélyért, s tartotta a hátát a kavargó viharban, kis híja, hogy a törvény megszegése miatt a tanács kiszedette velük a kaj­szi-csemetéket - mert a frissen — 1960-ban alakult szövetkezet nem tudott munkát adni tagjai­nak, a gyümölcsös meg köztu­dottan sok munkáskezet követel. — Ja, ha akkor tudtuk vol­na, hogy tíz év alatt egy szem Jonathán almát sem szüretelünk le, s hogy kajszi helyett hul­ladékot teremnek ezek a fák, ami csak cefrébe jó, nem vá­gunk bele 170 hold gyümölcsös telepítésébe — emlékezik most vissza Hitre Sándor, s való igaz, hogy senki sem jövőbelátó. Vé­gül is nem csak a saját fejük után mentek, hisz az akkori sza­porítóanyag forgalmazó válla­lat, meg a MÉK szakemberei biztatták a tsz-t — még hűtőtá­roló építését is javasolták, hála a járulékos beruházások körüli áldatlan állapotoknak, ez nem valósult meg. A területet is megvizsgáltatták s jó szakvéle­ményt kaptak, a tanács is hoz­zájárult, mivel örült, hogy ilyen módon is segíthet egy gyenge, éppen lábra állni készülő tsz-t, mert annak idején az előnyös hitelek, meg a magas állami tá­mogatások odaítélésének — márpedig a gyümölcsültetvé­nyek akkor még nagy kedvez­ményeket élveztek — ilyen meg­segítés-jellegük is volt. A kedvezmény értelmében, míg a gyümölcsös termőre nem fordul, az állam fizeti 100 szá­zalékban a művelési költsége­ket. Node, a turonyi almás 10 év alatt sem fordult termőre. A turonyiak érezték, hogy eb­ből baj lesz, s pár éve már fel sem vették az államtól a mű­velési pénzt, hanem maguk ere­jéből gondozták az ültevényt. A régebben kivágott 72 hold után pedig már majdnem fél­milliót fizettek vissza. És hasz­nuk soha egy fillér sem volt. Vajon miért? Nagy tanulságok Ezt vizsgálta meg a minap egy megyei bizottság — tagjai a megyei, a járási tanács szak- felügyelői és az ÜLTETVÉNY- TERV Vállalat szakértői voltak. A fennálló rendelet értelmében az üzem nem köteles kivágási engedélyt kérni, a turonyiak mégis bejelentették szándéku­kat a hatóságnál, s ők tobo­rozták a bizottságot is, mär csak a saját lelkiismeretük meg­nyugtatása végett is. A szemle­jegyzőkönyv megállapítása egy­értelmű, a gyümölcsös fenntar­tása nem rentábilis, a fák sat­nyák, a sok pótlás nem tudja követni a kipusztulás ütemét. Elhibázott volt Jonathán almát telepíteni o száraz tenkesi dombra,- a kajszist egy orszá­gosan pusztító ismeretlen vírus támadta meg, amely Kecske­mét környékén is sok barackost halálra ítélt. Hozzájárult mind­ehhez, hogy ifjú korában a gyű mölcsös nem kapta meg a kel­lő gondoskodást, sem szakérte­lemben, sem egyéb tekintetben, s ezt már soha ki nem heveri annak ellenére, hogy az utóbbi pár évben a tsz mindent elkö­vetett. — Egyszer szüreteltünk elég jó kajszitermést 1969-ben, ami­kor 132 ezer forint bevételünk volt, sem azelőtt, sem azután — tavaly, meg az idén pedig el­futottak a MÉK felvásárlói, ami­kor meglátták a satnya, kény­szerérett hullott gyümölcsöt. 138 liter pálinkát főztünk a 38 hold kajszisról, a főzésért lite­renként kifizettünk 40 forintot, de most itt a nyakunkon a pá­linka, senkinek sem kell 80 fo­rintért. Ezzel szemben, ha be­vetjük búzával — amiből az idén, itt a rossz tenkesi földe­ken átlag 18 mázsa termett - akkor 200 000 forintot termelünk ki belőle. így érvel a szövetkezet elnö­ke, és igaza van. Kérdés, hova vezet, ha Baranyában minden gyümölcsöst búzával vetnek be A kivágások szériája még nem ért véget, eddig 21 millióra rúg ezeknek az értéke — gyenge vi­gasz, hogy Bács megyében már 75 millió forint értékű ültetvényt pusztítottak ki — a gond tehát országos, így is kell majd meg­oldani. Turony esete nem mindenben tipikus, hisz itt nem java termő, de egy kipusztuló gyümölcsösre emeltek kezet. Bizonyos érte­lemben mégis jól példázza a kis gyümölcsösök sorsát, ame­lyek a kellő odafigyelés és szak­értelem híján halálra ítéltettek. Fő profilú gyümölcsös célgaz­daságokat kellene létrehozni — mint ahogy a Villányi Állami. Gazdaságban nagyon is rentá­bilis a szőlő- és bortermelés — s ezeket piacképes, jó fajtákkal ellátni. Máskülönben a lakos­ság friss gyümölccsel való el­látása nem megy előbbre, sőt tovább romlik. (RnéJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom