Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

1971. szeptember 7.

DUNÁNTÚLI NAPLÖ

3

Elkészült Baranya

táylati településhálózat-fejlesztési terve

^Mohács nagyipari központ — Az ötödik város: Siklós Tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma

A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet elkészítette, a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pedig legutóbb jóváhagyta Baranya megye távlati településhálózat-fejlesztési tervét. A terjedelmes tanulmány arra az izgalmas kérdésre ad feleletet: milyen lesz megyénk 1985-ben és az ezredfordulón?

Mohács előretör

A terv számol Pécs erősen intenzív jellegű fejlesztésével és mindazokkal a tényezőkkel, amelyek kiemelt felsőfokú központként való funkcionálásához szükségesek. Vonzásköre mesz- sze túlnyúlik a megye határain, de saját középfokú körzetében — ide tartozik Komló — az eddiginél is jobban érezteti majd hatását.

Pécs mellett a következő évtizedekben egyre jobban növekszik a megyén belül Mohács jelentősége. A Duna-parti város természeti adottsága révén alkalmas arra, hogy a megye második városává fejlődjön. E térségben központi népgazdasági eszközök felhasználásával vízigényes nagyipar telepíthető, s természetesen ennek függvénye a város fejlődése is. A távfati terv időszakában alakul ki Baranya ötödik városa, a cím és tartalma felé egyre határozottabb lépésekkel törő Siklós. A beremendi óriás és a harkányi üdülőközpont viszi a tenkesalji nagyközséget a város közigazgatási státusza felé.

Átalakuló faluszerkezet

A városhálózat gyorsütemű fejlődése mellett tovább folytatódik a községekben, nagyközségekben már most is tapasztalható fejlődési folyamat. Kiemelt alsófokú, alsófokú és részleges alsófokú központokról beszél a településhálózat-fejlesztési terv, s e megnevezések is már egyfajta rangsorolást jelentenek. Világosabbá válik a kép, ha példákkal is illusztráljuk.

A terv szerint tíz kiemelt alsó-, fokú központ lesz Baranyában. A jelenlegi nagyközségek — Pécsvárad, Sásd és Sellye — mellett ebbe a kategóiába tartozik majd Beremend, Boly, Má- gocs, Szászvár, Szentlőrinc, Villány és Vajszló. E községek esetében nem szükséges külön is megmagyarázni a fejlődés szükségszerűségét, hiszen ezek gazdasági jelentőségüknél fogva már most is tekintélyes vonzás- körzettel rendelkeznek, gazdasági szerepük pedig — ipari és élelmiszergazdasági területen egyaránt — egyre fokozódik. Szászvár esetében egyébként realitásként számol végre a terv azzal, hogy a Tolna megyei Máza, Izmény és Győré ehhez a kiemelt alsófokú központhoz tartozzék.

• A terv 1985-ig terjedő első szakaszában 23 alsófokú központ lesz a megyében, közöttük olyan községek, mint Bükkösd, Dunaszekcső, Görcsöny, Hosszú- hetény, Kővágószőlős, Nagyhar- sány. Számuk a második szakaszban várható körzetösszevonások következtében 11-re csökken, ugyanakkor a részleges alsófokú központok száma az 1985-ös 45-ről 2000-ig 57-re

emelkedik.

Kétharmad rész a városokban

Baranya lakossága 1970. január 1-én 425 ezer fő volt. 1935- re 450, 2000-re 480 ezren élünk itt. Az urbanizáció erőteljesebbé válásával — Baranya egyébként már ma is az erősebben urba- nizált megyék közé tartozik — megváltozik a városban és falun lakók aránya. Jelenleg a lakosság 47,9 százaléka — tehát a felénél kevesebb! — él a városokban. Az első szakasz végére már közel 58, az ezredfordulóra pedig csaknem 61 százalékra modosui a városokban élők számaránya. A legnagyobb arányban továbbra is Pécs lélekszáma növekszik a következő évtizedekben, a növekedés ütemét tekintve azonban Mohács és Siklós fejlődése lesz a leggyorsabb.

A lakosság számának növekedésével együtt emelkedik a foglalkoztatottak száma is és 2000-ben már mintegy 224 ezer lesz Baranyában. Ez 46,7 százalék körüli aktivációs foknak számit, ami valamelyest a várható országos átlag alatt lesz. A foglalkoztatottak ágazaton belüli megoszlásában jelentős változás megy végbe. Tovább csökken — a mai mintegy 30 százalékról 16—17 százalékra — a mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma. Az iparban, építőiparban foglalkoztatottak számában csak csekély — mintegy 1 százalékos — növekedés várható, ugyanakkor az egyéb — tercier, azaz a lakosság ellátását szolgáló — ágazatok foglalkoztatottjainak száma a jelenlegi 32 százalékról 44—45 százalékra emelkedik.

Intenzív iparfejlesztés

A fentiekből látható, hogy az iparban csak jelentéktelen létszámnövekedéssel lehet számolni. Minthogy azonban a megye ipara komoly méretekben fejlődik, az intenzív iparfejlesztés lép előtérbe. Az iparfejlesztés terén egyébként a terv javasolja az aránytalan területi koncentráció megszüntetését, a kitermelőipar túlzottan magas arányának csökkentését és az önfejlődés biztosítását. Ennek alapján a megyei ipar fejlesztésének főbb irányai: a pécsi ipari koncentráció szerkezetének átalakítása, a Mohács térségében elhelyezhető vízigényes nagyipar, a siklós—beremendi kisebb ipari koncentráció, Szigetvár ipari központtá fejlesztése, valamint a zömében a mezőgazdaság vertikális integrációján alapuló kisebb ipari központok kialakítása.

Baranya megye távlati településhálózat-fejlesztési terve nagy változásodat ígér. A benne foglalt legfontosabb koncepciókat a Megyei Tanácsnak és alárendelt szerveinek már a legközelebbi évek fejlesztéseinél figyelembe kell vennie. Ez a biztosítéka, hogy az ígért változások megvalósuló változások lesznek.

Hársfai István

A legembertelenebb bűntettek egyike

A cserbenhagyás

Izményből bejáró bányászokat szállított haza M. János gépkocsivezető autóbusszal. A munkát befejezve — ivott néhány fröccsöt. Akkor gondolt egyet: elmegy Szászvárra a vásárba. Ismét a volán mögé ült és — immár ittasan — Szászvár felé hajtott. Útközben megállította és felkéredzkedett a buszra egy férfi. A fröccs újabb fröccsöt kíván —, a buszvezető meghívta utasát egy kis Doharazga- tásra. Beértek Szászvárra, a gépkocsival befordultak egy szűk utcába, ahol egy férfi jött velük szembe gyalogosan. A későbbiek során az utas így emlékezett vissza: „Azt láttam, hogy a gyalogos nagyon oda- lapull a ház falához, hogy utat engedjen nekünk ..." A sofőr ezt vallotta: „Én is láttam a férfit, úgy emlékszem, elhaladtam mellette, semmi különöset nem vettem észre ...”

Pedig történt. A gyalogost a busz oldala odanyomta a falhoz, a szerencsétlen ember bordája eltörött... A gépkocsivezető aztán továbbhajtott utasával egy italboltig. Fejenként megittak négy-öt pohár sört, tetejébe egy egy féldecit. Aztán tovább a császti italboltba, ahol M. János már nagyon virágos . kedvében volt.

— Álljunk föl az asztalra! — rikkantotta a sofőr és söröskorsóval a kezében felmászott az asztalra. Táncolt az asztal tetején, a kezében magasra tartott söröskorsóból „öntözget- ve” a körülötte állókat... A jó mulatságot folytatni Naqymá- nyokra indult autóbuszával (!)... Még utasokat'is felvett — az útiköltséget felvette tőlük, de jegyet nem _ adott.

Nagymányokon fogták el —, már keresték a Szászváron történtek miatt.

Az ehhez hasonló esetek sajnos nem egyedülállóak. A cser- benhagyás, a kötelező segítségnyújtás elmulasztása — ha nem is az első helyeken szerepel a bűnügyi statisztikában — szép számmal szerepelnek az ilyen esetek megtörténtét, kivizsgálást tartalmazó dossziékban. Embertelen bűntettek ezek, mondják — és ezzel teljesen egyet lehet érteni. Igaz: a cserbenhagyásos bűntetteket nem úgymond „előre megfontolt szándékkal” követik el —, sőt jelentős részben nem is a gépjárművezető okolható a balesetért. De az már a legsúlyosabb, ha az elütött embert sorsára hagyják, nem gondoskodnak orvosi kezeléséről. így aztán egy esetleges kisebb sérülés is életveszélyessé válhat.

D. László sem gondolta meg milyen következménye lehet ittasan gépjárművet vezetni. Pécsett, a Tüzér utcában dolgozott dömperével —, időközben le-lehajtott egy pohár bort. Az egyik útkereszteződésben minden jelzés nélkül hirtelen balra kanyarodott és összeütközött egy vele szemben szabályosan haladó személygépkocsival, amelyben négyen ültek. A személygépkocsi nekivágódott a járdaszegélynek, aztán az úttesten keresztbe fordulva megállt. A dömperes, mintha mi sem történt volna — elhajtott. „Nem vettem észre semmit” — mondta, amikor az eset után

alig fél órára megtalálták. Dülöngélt az italtól ...

Miért menekülnek a helyszínről a balesetet okozók közül számosán, még altkor is, ha kimutathatóan például féktávolságon belül lépett a gyalogos gépjárművük elé, tehát a gépkocsivezető nem vétkes? Az említett eset történt S. lászlával. Pécsett motorozott — egy hatéves kislányt ütött el — aki — mint ezt később megállapították — féktávolságon belül lépett a gépjármű elé. Anélkül, hogy megállt volna, elhajtott. Vaay egy másik eset: ag- ronómus és gépkocsivezető együtt indultak a termelőszövetkezet földjén dolgozókat ellenőrizni. A gépkocsivezető előtte nap késő éjszakáig kocsmá- zott —, másnapos volt. Reggel folytatta az agronómus társaságában az ivost a püspök- bolyi italboltban, majd az ellenőrzés következett volna. Az ittas gépkocsivezető Beremen- den eiütött egy kerékpárost. Az agronómus rákiáltott'

— Állj meg, elütöttél egy embert!

— Senkit sem ütöttem el! — válaszolta a sofőr és még jobban rálépett a gázra . .. Ezzel a maguk részéről lezártnak vették az ügyet.

Hiába a menekülés, néha még a nyomok eltüntetése is —, az ismeretlen gázolok rö- videbb-hosszabb idő múltán ismertté válnak.

„Nem vettem észre” — ezzel védekeznek legtöbbször. Még

Másfél milliárd lorinl

munkásvédefemre

Az ötéves terv időszakában csaknem másfél milliárd forintot szándékoznak munkásvédelmi célokra fordítani a könnyűipari vállalatok — összegezték a Könnyűipari Minisztériumban. A munkakörülmények javítását j célzó intézkedések közül a legnagyobb súllyal a munkahelyi világítás korszerűsítése szerepel. Több helyütt — így például a Budapesti Kötöttárugyárban, a Debreceni Ruhagyárban, a Budapesti Bútoripari Vállalatnál és az intézkedésre igen rászorult MÉH Tröszt vállalatoknál is — tervezik a ma még pincében működő üzemrészek, raktári munkahelyek megszüntetését.

IPARI ÜVEG-KÜLONLEGESSÉGEK. A Lombik Üvegipari Ktsz üvegtechnikai üzemében különleges laboratóriumi berendezések készülnek. Mérőeszközök, desztillációs berendezések és más, a modern vegyipari laboratórium eszközei formálódnak az üvegtechníkusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagyrészét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül

/(/A fejszék tovább csattognak"

Ä"€zakemberek véleménye a halálra ítélt gyümölcsösökről

Néhány nap múlva kivágják a turonyi tsz gyümölcsösét. A harkányi műút jobb oldalán húzódó - valljuk meg, siralmas látványt nyújtó - barackost, mely már tíz évvel ezelőtt, a telepítése pillanatában is any- nyira szemet szúrt, olyan nagy viharokat kavart. Nem is csoda, hiszen annyira a „kirakatba tették”, ráadásul a földtörvényt megszegve búzaföldbe, ami egyetlen jószemű, Harkányba utazó országos vezető szakember figyelmét sem kerülhette el. De kivágják a műút- tól beljebb, a Tenkes oldalában húzódó almást is, amj ugyancsak 10 éves, tehát fiatal ültetvény, amely az évek során csemete-kori területének egy- tizedére zsugorodott össze. A tíz éve telepített 80 hold almásból 8 hold van meg, mert sűrűn „csattogott itt a fejsze" 1965- től, amikor még engedélyhez volt kötve a gyümölcsös kivágás — legyünk tárgyilagosak —, a tsz minden alkalommal szabályos engedéllyel selejtezett.

Mire jó a lánctalpas traktor?

A fejsze természetesen csak képletesen értendő, hisz manapság a gyümölcsfákat nem kivágják, hanem kiráncigáljók a földből. Kötelet kötnek a fa derekára, s elibe fogják a bivalyerős lánctalpas traktort, s légyen bár 15—16 méter hosz- szú a kajszifa gyökere, a DT- nek ez csak egy rántás, s jöhet a következő. így szedték ki tavaly a szomszédos Vaskapun a pécsi gazdaság szilvafáit is. Manapság — s ez a széria tart már egy-két éve — sajnos nagy divatját éli Baranyában a lánctalpas traktornak ilyetén való használata, talán jó virtus egy

abban az esetben is, amikor fehéren-feketén bebizonyítják: észre kellett vennie. Sőt —, még nem is ő volt a baleset okozója! Mégis menekülnek. Miért?

A tapasztalatok azt bizonyítják — hogy a kötelező segítségnyújtás szándékos elmulasztásának okai közül elsőnek tehető: a karambolozó gépjárművezető ittas! Tudatában van annak, hogy — hiába a gyalogos figyelmetlensége — ő is megszegte a KRESZ előírásait.

Vannak egyéb okok is. Például az említett S. László, aki motorkerékpárjával ütötte el a hatéves kislányt —, jogosítvány nélkül vezetett! A feketefuvarban lévők is igyekeznek karambol után elhajtani. Az egyik karambolozó gépkocsivezetőnek korábban már volt ügye — a bíróságon elítélték, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Elütött egy gyalogost — igyekezett meglépni, mert tudta: a felfüggesztés időtartama még nem járt le.

Mit ír a KRESZ? Köteles megállni, meggyőződni mi is történt, ha szükséges, segítséget nyújtani —, mentőt, orvost hívni, a rendőrséget értesíteni és a nyomok megőrzéséről lehetőleg gondoskodni. De vétkes az is, ak látja a történteket és nem nyújt segítséget. Felelősségre vonják az említett buszsofőr utasát —, de felelősség terheli az agronómust is, aki belenyugodott a sofőr válaszába: „Nem ütöttem el senkit."

Vérző, magatehetetlen embereket az úton hagyni —, a legembertelenebb bűntettek egyike.

A bíróság is eszerint ítélkezik!

Garay Ferenc

traktorosnak, fiatal fát egy rántássál kitépni, aki azonban a fát elültette, hogy a késő utódok is áldják a kezét, az inkább elfordul, hogy ne lássa.

Ha azonban a gyümölcsös „meddő", ha a vesződést gyümölcs helyett csak satnya lombozattal hálálja meg, akkor egy idő után kivágni való fekély lesz egy gazdaság szövetén, s ilyenkor nem szabad érzelmeket belevinni a dologba. Hitre Sándor, a turonyi tsz elnöke mégis évekig habozott „fejszét fogni" a gyümölcsösre, melyet ő maga is ültetett, ha nem is a két kezével, mint akkori csúcstitkár foggal-körömmel verekedett, a telepítési engedélyért, s tartotta a hátát a kavargó viharban, kis híja, hogy a törvény megszegése miatt a tanács kiszedette velük a kajszi-csemetéket - mert a frissen — 1960-ban alakult szövetkezet nem tudott munkát adni tagjainak, a gyümölcsös meg köztudottan sok munkáskezet követel.

— Ja, ha akkor tudtuk volna, hogy tíz év alatt egy szem Jonathán almát sem szüretelünk le, s hogy kajszi helyett hulladékot teremnek ezek a fák, ami csak cefrébe jó, nem vágunk bele 170 hold gyümölcsös telepítésébe — emlékezik most vissza Hitre Sándor, s való igaz, hogy senki sem jövőbelátó. Végül is nem csak a saját fejük után mentek, hisz az akkori szaporítóanyag forgalmazó vállalat, meg a MÉK szakemberei biztatták a tsz-t — még hűtőtároló építését is javasolták, hála a járulékos beruházások körüli áldatlan állapotoknak, ez nem valósult meg. A területet is megvizsgáltatták s jó szakvéleményt kaptak, a tanács is hozzájárult, mivel örült, hogy ilyen módon is segíthet egy gyenge, éppen lábra állni készülő tsz-t, mert annak idején az előnyös hitelek, meg a magas állami támogatások odaítélésének — márpedig a gyümölcsültetvények akkor még nagy kedvezményeket élveztek — ilyen megsegítés-jellegük is volt.

A kedvezmény értelmében, míg a gyümölcsös termőre nem fordul, az állam fizeti 100 százalékban a művelési költségeket. Node, a turonyi almás 10 év alatt sem fordult termőre. A turonyiak érezték, hogy ebből baj lesz, s pár éve már fel sem vették az államtól a művelési pénzt, hanem maguk erejéből gondozták az ültevényt. A régebben kivágott 72 hold után pedig már majdnem félmilliót fizettek vissza. És hasznuk soha egy fillér sem volt. Vajon miért?

Nagy tanulságok

Ezt vizsgálta meg a minap egy megyei bizottság — tagjai a megyei, a járási tanács szak- felügyelői és az ÜLTETVÉNY- TERV Vállalat szakértői voltak. A fennálló rendelet értelmében az üzem nem köteles kivágási engedélyt kérni, a turonyiak mégis bejelentették szándékukat a hatóságnál, s ők toborozták a bizottságot is, mär csak a saját lelkiismeretük megnyugtatása végett is. A szemlejegyzőkönyv megállapítása egyértelmű, a gyümölcsös fenntartása nem rentábilis, a fák satnyák, a sok pótlás nem tudja követni a kipusztulás ütemét. Elhibázott volt Jonathán almát telepíteni o száraz tenkesi dombra,- a kajszist egy országosan pusztító ismeretlen vírus támadta meg, amely Kecskemét környékén is sok barackost halálra ítélt. Hozzájárult mindehhez, hogy ifjú korában a gyű mölcsös nem kapta meg a kellő gondoskodást, sem szakértelemben, sem egyéb tekintetben, s ezt már soha ki nem heveri annak ellenére, hogy az utóbbi pár évben a tsz mindent elkövetett.

— Egyszer szüreteltünk elég jó kajszitermést 1969-ben, amikor 132 ezer forint bevételünk volt, sem azelőtt, sem azután — tavaly, meg az idén pedig elfutottak a MÉK felvásárlói, amikor meglátták a satnya, kényszerérett hullott gyümölcsöt.

138 liter pálinkát főztünk a 38 hold kajszisról, a főzésért literenként kifizettünk 40 forintot, de most itt a nyakunkon a pálinka, senkinek sem kell 80 forintért. Ezzel szemben, ha bevetjük búzával — amiből az idén, itt a rossz tenkesi földeken átlag 18 mázsa termett - akkor 200 000 forintot termelünk ki belőle.

így érvel a szövetkezet elnöke, és igaza van. Kérdés, hova vezet, ha Baranyában minden gyümölcsöst búzával vetnek be A kivágások szériája még nem ért véget, eddig 21 millióra rúg ezeknek az értéke — gyenge vigasz, hogy Bács megyében már 75 millió forint értékű ültetvényt pusztítottak ki — a gond tehát országos, így is kell majd megoldani.

Turony esete nem mindenben tipikus, hisz itt nem java termő, de egy kipusztuló gyümölcsösre emeltek kezet. Bizonyos értelemben mégis jól példázza a kis gyümölcsösök sorsát, amelyek a kellő odafigyelés és szakértelem híján halálra ítéltettek. Fő profilú gyümölcsös célgazdaságokat kellene létrehozni — mint ahogy a Villányi Állami. Gazdaságban nagyon is rentábilis a szőlő- és bortermelés — s ezeket piacképes, jó fajtákkal ellátni. Máskülönben a lakosság friss gyümölccsel való ellátása nem megy előbbre, sőt tovább romlik. (RnéJ