Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

T971. szeptember 18. DUNANTŰLI NAPLÓ 3 Kétszázan várnak sorukra... Ki gondoskodjon az öregekről? Belecsöppentünk a gondok kellős közepébe. Évről-évre örömmel vettük tudomásul sta­tisztikáinkból az átlagos emberi életkor kitolódását —, de mint­ha ez az öröm egy kicsit ta­karta volna az ebből következő gondokat. .. Valóban, hosszabb életűek az emberek — ez azonban korántsem jelenti azt, hogy csu­pa makkegészséges, megszol­gált nyugdíját gondatlanul él­vező idős emberből tevődik ki a „statisztikai plusz”. Ellen­kezőleg: betegségek, az irgal­matlanul kemény, sorsfordu­lókban cseppet sem szűkölkö­dő élet, éppen ebben a kor­ban győzedelmeskedik a szer­vezeten. Segítségre, ápolásra, gondoskodásra szorulnak ezek az emberek. De ki segítsen? Divatos ma­napság lelketlen gyerekekről beszélni, akik nem átallják idős, beteg szülőjüket szociális ott­honba küldeni, hogy maguk könnyebben boldoguljanak. Lel­ketlenek? Vigyázzunk csak, kik­re sütjük ró ezt a bélyeget, hi­szen —, részint éppen az át­lagéletkor kitolódása miatt — sokhelyütt már három nemze­dék él együtt, a városokban a nők többsége dolgozik —, a lakásviszonyokat pedig nem kell ecsetelni. Lehet, hogy em­bertelennek tűnik a kérdés, mégis fel kell tenni, mert így igaz: van-e ideje, energiája és egyáltalán lehetősége egy gye­rekes családnok — ahol a férj feleség rs dolgozik —, orra, hogy idős, beteg, talán maga­tehetetlen hozzátartozóját is gondozza. Egyedül nyilván kép­telen erre —, a szociális ott­honokban viszont megvannak a gondozás, ápolás feltételei. Ar­ról nem is beszélve, hogy sok­szor a szeretet önmagában ke­vés: nagyon sok idős ember rendszeres orvosi ellátást, szak­szerű ápolást igényel... Szociális otthonok. A téma már barátságosan visszaköszön, annyiszor foglalkoztunk ezzel a lassan akuttá váló problémával. Elképesztően kevés a hely, az ágyak számát mór évek óta csak a „kevésbé fontos" helyi­ségek —, társalgók, ebédlők, stb. —- folytonos zsugorításával lehet szaporítani. Ez is csak kozmetika, a helyzeten jófor­mán semmit sem változtat. A tanácsok minden egyes kérvényt alaposan megvizsgál­nak, s ha jogos kérésről, való­ban rászoruló emberről van szó —, felveszik. Mármint a? elő­jegyzésbe, mert arra, hogy szo­ciális otthonba kerüljön valaki, gyakran éveket kell várni. Es nagyon sokan várnak, Pécsett például évente kétszáz körüli az előjegyzésbe felvett, szociá­lis otthoni ellátásra váró embe- lek száma. Ha évente húsz új embert el tudnak helyezni az otthonokba ... Elkeserítő pers­pektíva, Pedig sokkol jobbra nem számíthatunk: a negyedik ötéves tervben Pécsett nem épül új szociális otthon .., Erezzük a gondot, a szociá­lis gondoskodás minden lehető TUSKIHÚZAS, TERVEZÉS tökéletes „TUSGRAPH" KIHUZOVAL, DIAKKEDVEZMÉNY, állandó garancia. IMPORTPOTLÓ MODERN KIHÚZÓ SZERSZÁMOK javítása 24 óra alatt Postai utánvét. Készíti: VERŐ, V., Tanács krt. 8. formájával megpróbálkozunk, hogy segíteni tudjunk az öre­geken —, és rajtuk keresztül sokszor a fiatalokon is —, de azt is tudjuk, hogy ezzel még nem tettünk eleget emberi, tár­sadalmi kötelességünknek . .. Kevés a szociális otthoni hely —, sok a rászoruló idős ember. Ebben a szorongatott helyzet­ben szinte természetes, hogy különféle magánakciók kezdőd­tek —, elsősorban Pécsett, ahol ilyen szempontból a legnyo­masztóbb a helyzet. Mindenki tudja —, ha hivatalosan nem is vesz róla tudomást —. hogy Pécsett a Tettye utcában ma­gán-szociális otthon működik. Pontosabban szólva idős embe­rek valamiféle szövetsége ez —, akik összeadott nyugdíjukból és adományokból biztosítják ma­guknak a gondoskodást, ápo­lást, ellátást Anyagi támoga­tást sehonnan sem kapnak, az otthon —, amelynek a környező utcákban, albérletekben is van­nak már „fiókjai” —, működés! alapja tulajdonképpen az em­berség, a segiteniakarás. Je­lentkező bőven van, itt is több tucat beteges, öreg ember vár egy-egy megüresedett ágyra —, összesen 35—40 ember ellátá­sáról gondoskodnak . . . A tanács tud róluk, — és nem tud róluk. Pedig ez a forma —, amely lehet jó, de megfelelő körülmények, és kont­roll hiányában lehet rossz is — éppen szűkös lehetőségeink miatt alakulhatott ki, hiszen olyan emberek keresnek itt me­nedéket, akikről, hely hiányá­ban, nem tudunk gondoskod­ni. .. Gondolkodni legalább érde­mes erről.-dkj­Nagyszabású árvédelmi munkák Mohácson Új támfal védi majd a várost a megáradt Dunától Földgépek végzik a tereprendezést a Duna-parton Ha ez lenne az utolsó... Fekete füst az erőmű kéményein A bűnös: a pakura — Mi lesz a kénnel? Csütörtökön délelőtt 11 óra­kor néhány percig bodor fekete füstfelhőt sodort dél felé az északi szél előbb az erőmű 1-es, majd a 3-as kéményéből. Az elektrofilterekröl levették a több­tízezer voltos egyenáramú fe­szültséget, a pernye pedig aka­dálytalanul száguldott ót az elektródák között, fel a 100 mé­teres kémény öblös torkán öt a szabadba. A „mutatvány” — mint mondutk — néhány percig tartott, utána a feszültség alá helyezett elektródáik ismét meg­fogták a pernyét, a kopogtató berendezés a garotok felé .irá­nyította a füst szilárd alkotóré­szeit, a többi pedig ismét el­halványult, s a kémény tövé­ből is csak a halvány, áttetsző felleg látszott, — Hát fme, et történnék, Ha kikapcsolnánk a filtert — fűz megjegyzést a „mutatványhoz" Veszély Károly, a pécsi Hőerő­mű üzemviteli osztályvezetője, — S ha kikapcsolnánk, az át­haladó pernye egynapos üze­melés alatt tönkretenné a szfcró- ventHlótorok forgórészét Ez pe­dig túlságosan drága mulatság volna. Drágább, mint a filterek üzemeltetése. Befejeződött az elektrofilter-program Az erőmű elektród Iter-prog­ram ja most augusztusban feje­ződött be, ekkor lépett üzembe az utolsó füstszűrő és szűnt meg végleg a pernyekibocsátás. A program beindítása előtt két kéményen 17Í tonna pernye szállt ki naponta, a 70—80 szá­zalékos hatásfokkal dolgozó mechanikus leválasztok ennyi szilárd halmazállapotú égéster­méket szórtak szét Pécs légte­rében. A 120 milliós program befejeztével a 99,5 százalékos hatásfokkal működő elektrofil- terek a napi 3500 tonna „per- nyetermésből” mindössze 19 tonnát engednek át. Ennél több­re mór nem képesek a filterek, az eróművi szakemberek ezzel is elégedettek, mert ismereteik szerint világviszonylatban is a legjobbak között tartható szó­mon ez az eredmény. Az erőmű teljesítménye egyéb­ként 200 ezer kilowattóra, az elektrofilterekre pedig mindösz- sze 50 kilowattóra megy. Ezt szükségesnek tartottuk elmon­dani azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi hónapok megfigyelé­sei alapján városszerte elterjedt a híre: túlságosan drága a fil­terek üzemeltetése, az erőmű — amikor a lakosság elpihen — kikapcsolja azokat és a pernyét a város fölé eregeti, mint ré­gen. A megfigyelt jelenség pedig az volt, hogy időnként valóban sűrű fekete füstöt eregetett hol oz egyik, hol a másik erőművi kémény és ez távolról csak­ugyan kísértetiesen hasonlított a korábbon tapasztaltakra és ha már így látszott, a nyilván­való okot sem volt nehéz meg­találni. No de mi volt valójá­ban? A továbbiakban erről be­szélgettünk Veszély Károllyal. — Az erőmű energiatermelé­se nem folyamatos — mondta. — Igazodnunk kefl a minden­kori országos energiaigényekhez és ez határozza meg. hogy mi­kor hány kazán üzemei. A nyári hónapokban nem volt ritka az olyan nap, pontosabban napszak, amikor a tíz közül csak négy, esetleg öt volt befűtve. Az ener­giaigény hullámzóan jelentke­zik. A reggeli órákban, munka­kezdéskor van az első csúcs, a koraesti órákban, viRanygyúj- táskor a második. Ilyenkor ne­künk is a maximumot kell adni, a csúcsok közötti energiamini­mumban pedig természetesen az a gazdaságos, ha a feles­leges kazánokban kioltjuk a tü­zet. Ez a művelet egy pillanatig tart A kazánhoz tartozó vezér­lőpultnál megnyomnak egy gom­bot, abban a pillanatban meg­szűnik a hat garaton a szénpor befuvatása, s a tűz pillanatok alatt kialszik. A szívóventillátor még jár, de másodpercek alatt kirántja a tüztérböl a füst ma­radékát is és ezzel mindennek vége. A kazán, az elektrofilter, a szívóventillátor pihenhet A pakura fekete füstje — Csúcsidőben, vagy bármi­kor, amikor az országos energia- elosztó központból jelzést ka­punk, be kell fűteni — folytatja Veszély Károly. — Ez pakurával történik. A sűrű, rosszul égő anyag míg egy kívánt hőfokot nem ér el, sűrű fekete füstöt ereszt. Ezt kénytelenek vagyunk szabadon kiengedni a kémé­nyen. Tudniillik ha ezt is az üzemelő filterekre engednénk, pillanatok alatt rátapadna a korom az elektródákra, amelyek aztán teljes üzemben a szén­pernyét sem fognák meg. Az a bizonyos hőfok: 800 fok. Amíg a tüztér ennyire fel nem hévül, a pakura kormoz. Ez a kiskazánoknál kettő, a nagyok­nál három órába telik. 800 fok­nál a pakurakorom is begyul­lad és elég. Különben pedig amikor megkezdik a szénpor befuvatását, a filtert is nyom­ban bekapcsolják, s a pernye­szemek magukkal viszik a hoz­zájuk tapadt pakurakormot Ek­kor már megszűnik a fekete füst kibocsátása is. — Ezen pillanatnyilag nem tudunk segítem. Egy kazán fel­fűtéséhez 5 tonna pakurát hasz­nálunk fel, ennek 30 százaléka nem ég el megfelelően és mint­egy másfél tonna korom kép­ződik. A porlasztás javításával, magasabb hőmérsékletű levegő beavatásával lehet javítani va­lamelyest, de — nem ez az iga­zi. Az igazi tulajdonképpen az lenne, ha a kazánok felfűtésére gázt használnának. Pécs jelen­legi gázellátási viszonyai között azonban erre egyelőre gondolni sem lehet. De ha 1975-re meg­kapjuk a földgázt, mint ahogy erről jelenleg szó van, talán mór lehetne gondolni erre, s ak­kor ez a téma végleg lekerül-» hetne a napirendről. (Bár arról beszélhetnénk, hogy Pécs ilyen természetű levegőszennyezésé­ben ez oz utolsó intézkedni- vató.) Naponta 150 tonna kén száll a levegőbe Von azonban az erőművi füst­ben még valami, amiről eddig keveset beszéltünk. A kén. A mecseki szenek közismerten ma­gas kéntartaiműak, s ennek kö­vetkeztében a kéményeken el­távozó füstgázban naponta mintegy 150—200 tonna kén ke­rül a levegőbe. Ez a légkör pá­ratartalmával egyesülve híg kénsavat — az egyik legagresz- szivabb savfajta ez — alkot. Világszerte komoly gondot okoz ennek a kénnek a megkötése, hiszen ártalmára van a növény­kultúrának, károsítja az ember egészségét, s káros hatásának oz élet minden területén tanúi lehetünk. Különféle módszerek­kel kísérleteznek, s leghaszno­sabbnak az az angol módszer ígérkezik, amely a füstgáz am- móniás átmosásával ammon- szulfátot — műtrágyát — nyer, vagy elemi ként állít elő. — A probléma előttünk sem ismeretlen — mondta beszélge­tésünk végén ezzel kapcsolat­ban Veszély Károly. — Irodalmi szinten mi is foglalkozunk ezzel és keressük a módszert a kén kivonására. Jelenlegi ismere­teink szerint azonban a módszer technológiai megoldása hihetet­len összegű beruházást igényel­ne. Idővel persze adódhat ol­csóbb megoldás is és előbb- utóbb a füstgáz kéntelenítésé- nek problémáját is napirendre kell tűzni. Végül is levegószeny- nyezésről van szó és nem is akármilyenről. Hársfai István Dolgoznak a földgépek, épí­tőanyaggal megrakott teherau­tók érkeznek a Duna partjára: nagyfontossógú árvízvédelmi munkák kezdődtek Mohácson. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság termelési főosztálya és a Budapesti Vízépítő Vállalat — mint társvállalkozó — hozzálá­tott a mohácsi új árvédelmi fal építéséhez, valamint a régi támfal javításához. A közel 6,3 millió forint érté­kű munka több lépcsőben ké­szül el. Jelenleg a munkaterület fel­töltésén és a tereprendezésen dolgoznak. Ezt követi majd az árvédelmi fal építése. A csó­nakház és a sokacrév közötti 424 méteres szakaszon, új nyom­vonalon helyezik el az árvédel­mi falat. A V1ZITERV tervei sze­rint az új fal nyomvonala a ré­gihez képest átlagosan 10—15 méterrel lesz közelebb a Du­nához. Az új védelmi fal árvízvédel­mi szempontból az eddiginél nagyobb biztonságot nyújt. Az új résfal nagy víz esetén a fel­színi vizek ellen a védekezést biztonságosabbá teszi és nagy­ban csökkenti a környező ré­szekre a Dunából történő át- szivárgást is. Az árvédelmi fai a legmoder­nebb vízalatti réseléses és be­tonozási technológiával készül. A Vízépítő Vállalat két Titania típusú réselógéppel és két Co­ma típusú betonozógéppei kez­di meg a munkát a közeli no- pokban. A nagyteljesítményű gépek éjjel-nappal, még vasár­nap is dolgoznak. Az előirány­zat szerint október végéig az ötven centiméter széles, öt mé­ter mély fal a terepszintig el­készül. Az alapozási munka nagysá­gát szemléltető néhány adat: a gépek és a nyolcvan munkás ezer köbméter földet mozgat meg, az építéshez ezerötszáz köbméter folyamkavicsot, ötszáz tonna cementet, 320 mázsa va­sat és 130 tonna bentonitot használnak fel. E munkák elkészülte utón lát­nak majd hozzá a két méter hetvenkét centi magas tulaj­donképpeni betonfal építésé­hez, mely a jelenleginél 72 centiméterrel lesz magasabb. Az építés során o mohácsi véd­fal teljes szakaszát is kijavítják. A tervek szerint megszüntetik az úgynevezett — a támfal déli végében levő — Pálinkoförői- zsilipet, ugyanis az új várfts'r csatornahálózat megépítésével a zsilip elvesztette jelentőségét. A régi árvédelmi falat a csó­nakház és sokacrév között le­bontják. Az elképzelések szerint e nagyfontosságú vízügyi építő munkák ez év végére befeje­ződnek. 1972 tavaszán pedig a Mohácsi városi Tanács meg­kezdi a Duna-part e területé­nek parkosítását. (Mécs) Kiállítás, előadások, díszünnepség Gazdag eseménysorozat a fegyveres erők napfa jegyében Idén minden eddiginél gazda­gabb programmal készülnek me­gyénk szervei, iskolái, KlSZ-szer- vezetei és úttörőcsapatai, vala­mint katorrai alakulatai a fegy­veres erők napjának megünnep­lésére. A többhetes rendezvény- sorozat központi gondolata: a haza, országunk belső rendjé­nek védelme nemcsak a fegy­veres erők, de népünk egészé­nek ügye, feladata. Az iskolák­ban a hagyományokhoz híven házi ünnepségek, illetve honvé­delmi jellegű vetélkedők, aka­dályversenyek keretében kö­szöntik a fegyveres testületek tagjait A honvédségi, határőr, illetve karhatalmi alegységek számos iskolában részt vesznek ezeken az ünnepségeken, s technikai eszközökkel segítik a versenyek, bemutatók sikerét. A Fegyveres Erők Klubjában a hadtudományi fórum közelmúlt napokban megtartott előadásá­val vette kezdetét a fegyveres erők hónapja. A nagyközönség számára az MHSZ tartogat kel­lemes meglepetést: szeptember 19-én kiállítás nyílik a Honvé­delmi Szövetség életéről, mun­kájáról. A tulajdonképpeni fegyveres erők napi ünnepségekre is a pákozdi győzelem előestéjén, azaz szeptember 28-án kerül sor. A díszünnepséget a Petőfi filmszínházban tartják, a me­gye és város társadalmi, politi­kai vezetői és a megyében ál­lomásozó honvédelmi és BM- csapatok, illetve munkásőregy- ségek parancsnokai, legjobbjai részvételével. Este o Fegyveres Erők Klubjában a helyőrség- parancsnok ad fogadást. Gondoskodtak a rendezők a fiatalok, sőt a legidősebbek szórakozásáról, ünnepi prog­ramjáról is. A már említett aka­dályversenyek mellett a FEK- ben ünnepi sakktorna, történel­mi ki mit tud, majd bál lesz. A fegyveres erők nyugdíjasai részére szeptember 25-én külön köszöntő műsort rendeznek. Szeptember 25-én nagyszabású irodalmi est lesz, a Pécsi Nem­zeti Színház fiatal művészei közreműködésével, melynek ke­retében a Sátrak melege című elbeszélés-gyűjtemény írói mu­tatkoznak be az olvasóknak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom