Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

1971. augusztus 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Tizenegy kilométer irat A kutatások egyik helyi bázisa: a levéltár — Készül Baranya monográfiája Három éve annak, hogy a helyi levéltárakat a minisztérium hatásköréből a tanácsokéba utalták át A rendelkezés valódi horderejét és tulajdonképpeni lényegét ennyi idő után is nap­nál világosabban látni lehet. Amikor ellátogattunk a Baranya megyei Levéltárba, hogy az ott folyó tudományos és egyéb te­vékenységről képet kapjunk, mindenekelőtt a belső környe­zet megváltozott volta ötlött szembe. Igen szépen támogatta a Leváltárat a Megyei Tanács e rövid idő alatt is, s ez — mint majd kitűnik — nemcsak a tá­gas, új bútorokkal ellátott, ba­rátságos termekben mérhető le.. Hármas funkció A Levéltárnak, ha jól fonto­lóra vesszük a kérdést — már­pedig megtették ezt maguk a levéltárosok, ahogyan arról dr. Szita László igazgató tájékoz­tatott — hármas funkciója van. A tudományos és igazgatási fel­adatkör mellett egyre inkább előtérbe kerül a közművelődési funkció, ami minden alkalom­mal, amikor a helytörténet vala­milyen módon előtérbe kerül, szükségessé teszi a Levéltár be­kapcsolódósát a közművelődési munkába. Kézenfekvő, hogy itt elsősorban a különféle évfor­dulókról van szó — politikai vagy bármilyen más évfordu­lóról —, amikor új anyagokra, új kutatási eredményekre, az eseményhez fűződő adatok ösz- szegyűjtésére stb. van szükség, vagy akár kiállításokhoz szük­séges dokumentumokra. De a Levéltár fontos közművelődési feladatokat lát el, amikor mun­katársai előadásokat tartanak, különféle ismeretterjesztési mun­kát végeznek. Logikus, hogy ezt a helyi vezetőszervek, a terület gazdái igénylik a Levéltártól. Hogy a tudomány széles te­rületén belül elsősorban milyen feladatok várnak a Levéltárra, azt meghatározza az intézmény jellege. A főfeladat olyan for­rósgyűjtemények létrehozása, ami a többi tudományos kutatás számára hasznos, sőt nélkülöz­hetetlen anyagot jelent. A ta­nács a Leváltárat saját tudomá­nyos intézményének tekinti — tekintheti is az átszervezés óta — és ez szembetűnően fellen­dítette a Levéltár tudományos tevékenységét, a kutatás tempó­ját, a perspektívákat. A döntő lépést az jelentette, hogy a Me­gyei Tanács idei március 19-i vb-ülésén határozat született Baranya monográfiájának elké­szítésére. A monográfia hatal­mas, többéves munkát igényel, a munka bázisát a Levéltár je­lenti. A monográfia szerkesztése mint program, mint szervezeti keret módot nyújt a megyében folyó, szerteágazó, nem is min­dig egységes (főleg társadalom- tudományi) kutatások összehan­golására. Olyan keretet jelent a monográfia, amelyben a külön­böző oldalú próbálkozások, erő­feszítések találnak egymásra, erősítik egymást és állnak majd össze látható, sőt kézzelfogható eredménnyé. Munkásmozgalmi dokumentumok Ez évben a népi demokrácia első két évének története készül eí, mégpedig forráskiadvány formájában, hasonlóan az or­szágos jellegű Sorsforduló című kötethez. Jövőre napvilágot lát a munkásmozgalmi dokumentu­mok gyűjteményének harmadik kötete. Dolgoznak a megye földrajzi monográfiáján, ebben a sorozatban készül el a föld ­Hűtogépszerviz PÉCS, MEGYERI ÜT 65. Tel.: 11-52. MINDEN TÍPUSÚ HŰTŐGÉP JAVÍT AS A. rajzi névgyűjtemény, a baranyai községlexikon, számos bibliográ­fia és a megye különböző oldal­ról vizsgált története. A forrás- gyűjtemények egyébként— hadd jegyezzünk még meg ennyit — nemcsak egyszerű nyersanyagai a további kutatásnak, össze­állításából kiderül, hol keli még kutatni, hol vannak fehér fol­tok, rámutat az érdekes, a ku­tatás szempontjából különösen fontos pontokra. A Levéltár 12 fős gárdájából hatan tudományos munkatársak, közülük ketten újak. Saját tudo­mányos évkönyvük, amely a le­véltári tudományos munka pub­likálására szolgál, a Baranyai helytörténetírás a közejövőben harmadízben jelenik meg. A Levéltár tudományos mun­kájához tartozik, bár részben másjellegű feladat: a község­krónika írás szakmai-módszerta­ni irányítása. Mint ismeretes, az említett megyei vb-ülésen hatá­rozat született arról is, hogy a községeknek 1972. január 1-tői kötelező a községkrónika írása. Ennek a nagy munkának a fi­gyelemmel kísérésére, a mód­szertani segítségnyújtásra már felkészült a Levéltár. Ök gyűjtik majd be minden év végén a községek „évkönyveit”. Termé­szetesen az is cél, hogy az el­múlt 26 év teljes történetét meg­írja minden község. Erre a mun­kára azonban jelenleg még nincsenek meg a pontos elkép­zelések, kidolgozásuk úgyszin­tén a Levéltárra vár. A tanács tudományos státust biztosított számukra a községkrónika írás megfelelő irányítására. Hétszáz intézmény iratai Egészen más feladat a Levél­tár igazgatási jellegű munkája. Törvény teszi a Levéltár köteles­ségévé, hogy valamennyi óllam- és közigazgatási, jogszolgáltató és más intézmény, gazdasági szerv teljes iratanyagát átvizs­gálja — s teszi egyben jogává, hogy a történeti forrásértékű iratok selejtezéséhez ne járul­jon hozzá. Elméletben persze a Levéltárnak be kellene gyűjte­nie ezeket az iratokat. Raktárai­ban azonban jelenleg 11 kilo­méternyi iratanyag áll felhal­mozva, s ezzel foglalt is minden talpalatnyi hely, viszont a jelen­legi állományt is megközelíti az az anyag, amelyet pár éven be­lül igazság szerint be kellene gyűjtenie a Levéltárnak. Az in­tézmények szidják a levéltároso­kat, amikor az ilyen iratanyag további őrzésére kötelezik őket, dehát mit lehet tenni? A tanács olyan súlyos örökséget vett át — szűk, elhanyagolt, sosem fej­lesztett levéltárakat — aminek rendezése sajnos most már csakis a helyi szervekre vár. Baranyában és Pécsett 700 intézmény irattárának teljes és rendszeres ellenőrzése a Levél­tár feladata. Hatalmas felelős­ség nyugszik a vállukon, hiszen a „történeti forrásértékű irat” megjelölés sejteti, hogy miről van szó. Arról, hogy ahol a Le­véltár rosszul dolgozik, egy- szersmindenkorra elvész az utó­kor számára a teljes helytörté­net átlátásának lehetősége. A dokumentumokat nem pótolhat­ja semmi, a legjobb történelem- könyv sem. Hogy a mai papír­anyagból, az ügyvitel számára érdektelen, kidobni ítélt levelek­ből, jelentésekből mikor lesz ér­tékes és nélkülözhetetlen doku­mentum, azt ma még senki se tudja, de a szakember, a levél­táros meg tudja mondani, me­lyek válhatnak azzá. Ezért nem lehet egyetlen selejtezést sem végrehajtani nélkülük. Ami pe­dig az irattárak ellenőrzését il­leti — joguk, hogy megnézzék, rend van-e, s kötelességük lé­péseket tenni illetékes szervek­nél, ha nem találják megfelelő állapotban a vállalati, intézmé­nyi ügykezelést. Ez az első pil­lantásra száraznak tűnő, a tu­dománnyal semmi rokonságot nem mutató tevékenység végső soron felmérhetetlen hasznot je­lent a tudománynak. H. E. Átalakítják, illetve bővítik a budapesti Bélyeg Múxeumot, ehhez igényes díszítésként a Pécsi Porcelángyár kerámia-üzemétől rendeltek díszítőelemeket, összesen mintegy 10 négyzetméternyi, régi postabélyegzők mintáival, feliratai­val díszített pirogranit falburkoló betétlapokat és 15, ugyancsak bélyegző- mintás padlóvázát, valamint több virágtartót készítenek. A Fürtös György tervei alapján készült munkákat folyamatosan szeptember közepéig szállítják le. A képen: sorakoznak a már elkészült padlóvázák. Erb János felvétele A Pécsi Nemzeti Színház új rendezője: Fényes Márta Irodalmárkodó, mecénáskoaó, művészetkedvelő apja révén már gyermekkorában a művészetek bűvkörében él. A családi ház­ban rendszeresen találkozik a debreceni irodalmi, s művészeti élet legjelesebb képviselőivel. Ekkor még zongoraművésznek készül, s a hozzáértők komoly zenei ígéretként emlegetik, ám a háború viszontagságai, apja elhurcolása, s egy betegség még húsz éves kora előtt véget vet ennek a pályának. A felszabadulás után Pestre megy, s a színházi világban próbál érvényesülni. Hamaro­san abban a kivételes kegy­ben részesül, hogy a női ren­dezőkben közismerten kételke­dő dr. Németh Antal, a kitűnő, s élete vége felé Pécsett is rendező színháztudós, mint egyetlen nőt, befogadja stúdió­jába. Ebben a stúdióban a mai színházi élet több kiemelkedő rendezőegyénisége indult. Közben az egyre-másra meg­induló színházak igazgatói szí­nészi szerződéseket ajánlanak a zenei képzettséggel, intellek­tuális vértezettséggel rendezést tanuló, vonzó megjelenésű, fia­tal Fényes Mártának. Az első színészi sikerek idejére esik há­zasságkötése. A színházi világ­gal szemben idegenkedő férje nem nézi jó szemmel a „maga- mutogatást", ezért lemond a színi pályáról és beiratkozik az egyetemre művészettörténész­nek. önfeledt boldogsággal me­rül művészettörténeti tanulmá­nyaiba, jó eredményeket ér el, évfolyamelsőként tartják szá­mon, s már a jövő jeles mű­történészét iátják benne, ami­kor néhai ügyvéd apja miatt osztályidegennek nyilvánítják és eltanácsolják az egyetemről. így történt, hogy amikor több­éves debreceni visszavonultsá- ga után a Csokonai Színház felveszi tagjai sorába, még mindig pályakezdőnek számít. A kalandos pályakezdés, ha Értékelték a Yasútigazgatóság e!s5 félévi munkáját Pécs a harmadik helyen végzett Első Szeged, második Debre­cen, harmadik pedig Pécs a vasútigazgatóságok országos versenyében. Mint ismeretes, a KPM és a Vasutasok Szakszer­vezete szervezésében évek óta verseny folyik a MÁV igazgató­ságai közölt, melyek egyrészt az elszállított áru tömegének nö­velését, a menetrendi pontos­ság fokozását, másrészt a gaz­daságosság növelését, illetve a balesetek további csökkentését célozza. Az első félév értékelé­se a napokban készült el. Eszerint a vörös vándorzászlól a Szegedi Igazgatóság nyerte el. Jutalmuk a zászló mellett 400 ezer forint. Pécs harmadik helye tisztes munkát takar. A kereskedelmi árutonna-tervet 104,3 százalék­ra teljesítettek, a személyvona­tok menetrendszerűségét pedig 95,17 százalékban biztosították. A munka termelékenysége to­vább nőtt, s jelentős mérték­ben sikerült javítani a moz­donypark kihasználását is. A jó munka eredményeképpen 2,1 millió forint prémium kifizetése vált lehetővé, mely összeget az augusztusi bérekkel egyszerre kapják meg a legkiválóbb vasúti dolgozók. Az első félév munkáját szá­mos objektív tényező akadá­lyozta. Ezek közül csak egyet: az igazgatóság valamennyi nagyforgalmú vonalán pálya- építési munkákat végeznek. A verseny a második félévben to­vább folyik — s a Pécsi Igaz­gatóság dolgozói minden esz­közzel eredményeik javítására törekszenek. nem is mondható irigylésre méltónak, tulajdonképpen ki­tűnő előiskolának bizonyult a színházi rendező munkájához. Zenei, művészettörténeti isme­retei, színházi és társadalmi ta­pasztalatai differenciáltabbá tették színház- és életszemlé­letét, s így alkalmassá a komp­lex műfajok rendezésére. Sokoldalúsága ösztönözte az amatőrmozgalom felé tett ki­rándulásait is. Irodalmi színpa­dokon, s bábszínpadon is ren­dezett. Emlékezetes sikert ara­tott Pécsett az I. Felnőtt Báb- fesztiválon, Federico Garcia Lorca: Don Cristobal című paj­zán komédiája, amelyet rende­zésében mutattck be a debre­ceni Ludas Matyi Bábszínház togjai. Általában a vígjáték, s a könnyűzenés műfajok állnak kö­zel hozzá. Az operett, mint a legnagyobb tömegbázisra tá­maszkodó műfajt alkalmasnak tartja arra, hogy komolyabb és mélyebb műfajok értésének lép­csőfokává avassa. „Csak meg kell őrizni benne mindazt, ami ősi színházi érték, a játékot, a lendületet, s igényesen kel! nyúlni a zenei elemekhez" — mondta. Lehár: Vígözvegye, a Mosoly országa, Ábrahám: Bál a Savoyban című operettje ked­venc rendezései közé tartoznak, akárcsak Shakespeare vígjáté­ka a Makrancos hölgy, vagy a nyelvezetével szinte muzsikáló Énekes madár, Tamási Áron köl­tői műve. örömmel vállalkozik mai magyar drámaírók műveinek színpadra állítására. Szakonyi: Adáshibája, Raffai Sarolta: Egy- szál magam című darabja után megrendezte Fehér Klára és Ne­mes György: Honolulu című ze­nés játékát, amelyet felkérésére és szakmai támogatásával írt meg a népszerű íróházaspár. A darabnak a szakmai elismerés mellett olyan közönségsikere volt, mint a My Fair Lady-nek, amellyel korábban szintén ő lepte meg a debreceni közön­séget. Vendégrendezett Szolnokon, Miskolcon, Budapesten, s most, tizennégy éves rendezői tényke­dése után, elhagyja szülőváro­sát, s Pécsre jön. „Üj színház, új közönség, új légkör, — (frissíti az ember vér­keringését, gondolatait, fokoz­za művészi ambícióit. Ezért jöt­tem az Alföldről a Dunántúl fő­városába” — mondta, miköz­ben Pintye Gusztáv terveibe mé- lyedt. Már az első zenés bemu­tatót, Kálmán: Montmartrei ibo­lyáját készítik elő. B. L. MOST JAVÍTTASSA OLAJKÁLYHAJÁT. BEJELENTÉS: TEL: 41-08. PÉCS, SALLAI U. 23. GARANCIÁLIS ÉS FIZETŐ JAVITAS. Augusztus 20—21-én Úttörö­fúyászenekarok találkozója Pécsett A tavalyi néggyel szemben idén nyolc úttörő fúvószenekar, összesen mintegy 300 ifjú ze­nész és szakember jön az al­kotmány napján Pécsre, hogy az elmúlt évihez hasonlóan számot adjon tudásáról. A II. pécsi találkozó nem versenyjel- legű, célja az országban mű­ködő úttörő fúvószenekarok helyzetének felmérése, a szak­mai, módszertani gondok feltá­rása s a további munkához szükséges segítség megvitatása. A kiírás szerint a zenekarok tag­jainak egyhatoda lehet 15—16 éves, a többiek mind 14 éven aluliak. A két napos találkozó­ra Pécsre várják a babarci, szászvári fúvós úttörőket, a Kis­kőrösi MÁV Szakszervezet Út­törő Fúvószenekarát, a Nyíregy­házi Úttörő Fúvószenekart a Nyíregyházi Ifjúsági Zenekart, valamint a madarasi, tótkomló- si ifjú fúvósokat. Természetesen fellépnek a gyárvárosi úttörők is. Kedden a városi tanácson megbeszélést tartottak a szer­vezők. A véglegesnek tekinthe­tő program szerint augusztus 20-án délelőtt Pécsett Mesze­sen, a Szeptember 6. téren a tótkomlósiak, a Mecsek Áruház előtti téren a kiskőrösiek, a Sé­tatéren pedig a nyíregyházi­ak adnak hangversenyt. Babar­con, Szászváron és Harkány­ban is hallgat fúvószenét a kö­zönség. Fél ötkor a Vidámpark sza- bedtéri színpadán ünnepi hang­versenyt adnak a résztvevő fú­vószenekarok. Másnap délelőtt kilenc óra­kor szakmai találkozó lesz a Doktor Sándor Művelődési Köz­pontban. Fél ötkor a Széchenyi térre vonulnak az úttörők, ahol minden zenekar egv számot ját­szik, majd a találkozó értéke­lése hangzik el. Nyári műsorpolitika? Nem valószínű M—o aláírással a Kossuth filmszínház július 26-i mű­sorösszeállítását bírálja a cikkíró és tulajdonképpen helyettünk — a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat he­lyett — meg is adja a vá­laszt. Azt ugyanis, hogy az elmúlt hét végén az Eper és vér két moziban öt, illetve hat előadásban is ment. Ez egyben azt is jelenti, hogy akkor is megtekinthető volt a szóbanforgó film. Az igaz­ság az, hogy valóban a kö­vetkező hétre, július 26-tól, megcsappant az előadások száma. A szépséghiba csak az, hogy az előadások csök­kenésének indokát nem em­líti. Ami szintén igaz még, hogy az Eper és vér kiemel­kedik a vele párhuzamosan futó filmek közül. A július 26-i, hétfői pa­nasz azonban csak egy sze­mély, vagy néhány ember sérelme, méginkább vélt sé­relme, mert ha egy film egy héten keresztül két moziban áll a közönség rendelkezé­sére és az előadások telí­tettsége 33,5 százalékos, vagyis a Petőfi moziban minden előadáson 397, a Kossuth moziban pedig 236 ülőhely maradt üresen a ki­fogásolt egy előadás kivé­telével és ezek a tények 27 —28-ra, azaz kedd-szerdára is vonatkoznak, akkor M—o- nak nincs igaza. Ugyanis a kérdést úgy is fel lehet ten­ni, hogy a többi előadás al­kalmával lett volna alkalom vállalni a hőgutát a „forró filmért” — nem is lett vol­na olyan meleg — mégsem vállalták. Közismert tény, hogy a hétfői napon nincs műsor a tévében és a Kos­suth Art-Kino ekkor tartja előadásait, ezért a hétfői nap túlzsúfolt. De az is köz­tudott, hogy ha egy film egy teljes hétig van műsoron, az maximális lehetőséget nyújt a legigényesebb nézőnek is a megtekintésre, főleg ak­kor, ha naponta három vagy ennél több előadás is van. A pécsi mozibajárók általá­ban ismerik a műsorösszeál­lítási, műsorpolitikai koncep­ciót. Azt is, hogy műsorpoli­tikánk előre tekint. Néha ebből vannak éppen a ne­hézségeink. De hogy éppen azon a héten vétettünk vol­na olyan nagyot a műsorpo­litika ellen, amikor az Eper és vér című filmet a 6945 nézővel szemben 20 719 né­ző — 13 774 fővel több — tekinthette volna meg, nem valószínű. Mészáros Bálint műsor- és prop. oszt. re:. ♦ Amint o fentiekből kiderül, « Moziüzemi Vállalat illetékesével az alapvető tényekben egyetér­tünk, viszont más következtetése­ket vonunk le belőlük. Mindenek­előtt hangsúlyozzuk, sem korábbi glosszánkban, sem most nem egyesek sérelmét tolmácsoljuk, hanem a mozinézők érdekében megjegyeztük: nyáron is legalább olyan esélyeket kell biztosítani a komoly filmek megtekintéséhez, mint a szórakoztató, illetve bűn­ügyi filmek esetében. Ezt az el­vet nem csorbíthatja a nézőtér- kihasználtsági statisztika sem. A statisztika egyébként az említett hétfői napon mellettünk szól — ha különleges okok miatt is. Ha azon a hétfőn az Eper és vér egy másik moziban is ment vol­na esti előadásban, nem marad­tak volna jegy nélkül az utcán sorbanálló emberek. Egyébként a statisztikák bizo­nyító ereje nyáron csak feltételes érvényű. Kánikulai melegben il­luzórikus lenne telt házra számí­tani akár ,,siker-film", akár „mű­vész-film" van műsoron. Ezért érezzük vitathatónak a 33,5 szá­zalékos telítettséare hivatkozást. A közönség általában nem akkor megy moziba, amikor a nézőtér 66,5 százaléka üres, hanem ami­kor kedve és ideje van. S akkor pedia_ választani szeret esti és délelőtti előadás, sőt, mozi kö­zött is. Amire az Eper és vér ese­tében az utolsó három napon csak szűk lehetősége volt. .A leqalább egyenlő esélyek biztosításáért a különböző fajsú­lyú filmek esetében azért is szól­ni kívántunk, mert az Eper és vér előtti héten vetített Emberi for- pedó című film öt napon keresz­tül egy moziban ment, míg a vele párhuzamosan futó Hé, ba­rátom, itt vnn Sabnta e-v hétig három moziban, esti, délelőtti és délutáni előadásokon egyaránt. Marafkó László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom