Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-10 / 187. szám
?971. augusztus 10. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Pesarói tanácsi küldöttség Pécsett Jó volt a búzatermés — bizakodó hangulat a szanált tsz-ekben Közismert, hogy ezt a gazdasági évet a szokottnál rosszabb anyagi, pénzügyi pozíciókból kezdték meg a baranyai tsz-ek. Rossz volt az 1970-es év, a bevételek éppencsak fedezték a kiadásokat, sőt hozzá kellett nyúlni a tartalékokhoz is. Nehéz évnek néztek elébe a közös gazdaságok és ez kicsendült a január—februári zárszámadási közgyűlések hangulatából is, melyekre az aggodalom, helyenként már-már a pesszimizmus nyomta rá bélyegét. Gondok az induláskor Hatványozottan jelentkeztek ezek a gondok, problémák az idei induláskor, a veszteséges termelőszövetkezetekben. Fokozta az aggodalmat a rossz tavaszi Időjárás. Azokban a hetekben, amikor a szanálási eljárások zajlottak, az elmúlt gyenge esztendő megismétlődésétől lehetett tartani. Ezt látszottak alátámasztani az őszi gabonák állapot-becsléséről érkező kedvezőtlen hírek. S bár a szanálási bizottságok a realitások talaján mozogva igyekeztek szerény és óvatos terveket, célokat megszabni, s a veszteség rendezésének legméltányo- sabb és előremutatóbb módját megkeresni, volt olyan időszak, amikor kérdésesnek tűnt megfelelnek-e az ez évre támasztott követelménynek a szanált üzemek? Ki tudják-e gazdálkodni a múlt év hibáiból eredő veszteséget? Most a félidőben, tehát az első félév lezárása, illetve a gabonabetakarítás befejezése után már bátrabban tehetjük fel a kérdést, hogy állnak a szanált tsz-ek, tudják-e törleszteni tartozásaikat, veszteségre, vagy nyereségre billen pénzügyeik mérlege, milyen gondok, problémák foglalkoztatják az új vezetőket. A szanálást követően ugyanis mind az öt veszteséges termelőszövetkezetben új vezetőség vette ót az irányítást. Ha az idei gabonatermés tükrében akarjuk megvizsgálni eredményeiket, először is abból kell kiindulni, hogy az öt tsz-ből csak kettő igazán jelentős búzatermelő üzem, Sellye és Ko- vácshida. A másik három Komló, Abaliget és Nagyhajmás állattenyésztő főprofilú hegyvidéki gazdaság, ez utóbbiak gabonatermő területe viszonylag csekély, azonban és ezt ma még le lehet szögezni a gabona értékesítésből származó árbevétel ezeknél sem hagyható figyelmen kívül. A jó vagy rossz búzatermés eldöntheti egy üzem jövedelmezőségét. Kitűnően fizettek a .gabonák Nos az aratás befejeződött, a szanált tsz-ekben is. S eredményeik Sellye kivételével jók, sőt kitűnőek. Az öt tsz közül egyedül Sellyén nem volt igazi szanálás, itt gyorsított eljárást hajtottak végre, mentesítették a tsz-t az amortizáció befizetési kötelezettség alól és közép lejáratú géphitelt biztosítottak a számukra. Az Ormánság I. Tsz 1510 holdon termel őszi kalászost, sajnos évek óta nem nagy sikerrel, s ez a sorozat most is folytatódott, bár az átlagtermésük a terv szerint alakul, mégis cspk 13,5 mázsa lett. S ez nemcsak azért ilyen kevés, mivel 17 vagon búzát elvitt a jég. A főbajként Mózs Dezső, a tsz új elnöke a korábbi monokulturális termesztést jelölte meg. Éveken át búza ment búza után, tavaly ősszel ezen akartak valamelyest segíteni, hogy legalább fajta ne kerüljön fajta után, a Bezosztáját ezért lecsökkentették és helyébe takarmány búzákat vetettek, San Pastorét és Libellulát. Így aztán búzájuk nemcsak kevesebb, de értéktelenebb is az átlagosnál, puha búzáért korántsem kapnak akkora árat. Ezen az új vezetőség természetesen nem segíthetett már. Hogy bevételeiket növeljék nagy területen szerződtek le napraforgót. Ettől és a kukoricától függ az idei évük sikere, tehát még meglehetősen bizonytalan. Ezzel ellentétben Kovácshidán a jó gabonatermés már nagy- jából eldöntötte a kérdést. Ez ; a szövetkezet 3,2 milliós veszteséggel zárt tavaly, amiből 1,2 milliót szanálási hitellel, illetve dotációval rendeztek, a fennmaradó 2,1 milliót pedig úgy kell kigazdálkodniok. Ehhez most nagy lépést tettek előre, hisz bár itt is volt jégverés, rekord termést takarítottak be, a tervezett 13 mázsával szemben több, mint 20 mázsát. A gabona terméstöbbletből 1,6 millió forint tervenfelüli bevételhez jutott a szövetkezet, vagyis ennyit máris kigazdálkodott hiányaiból és még hátra van az évből öt hónap. A hegyvidéki szanált tsz-ekben is jól sikerült a gabonabetakarítás. Nagyhajmáson a tervezett 13,5 mázsával szemben 1 20,4 mázsás, Komlón a tervezett 10 mázsával szemben 13,7 mázsás, Abaligeten a tavalyi 5,2 mázsával — ez volt a leggyengébb tavaly a megyében — most közel 14 mázsás búzatermést takarítottak be, időben és jó minőségben. Komlón ez plusz negyed millió forint bevételt hozott, Abaligeten ennél is többet mintegy 300 ezer forintot. Komlónak 1,5 millió forintot kell kigazdálkodnia 1971—-1972-ben, Abaiigetnek 3,6 millió forintot, az idén ebből július végéig mór 2 milliót törlesztettek. Mind a két tsz-ben jelentős ágazat a juhászat, Abaligeten az idén 1 milliós bevételt várnak a csak gyapjú és bárány értékesítésből. Teljesíteni tudják tervüket Persze hiba volna azt állíta- tani, hogy az öt szanált tsz-ben minden rendben megy és nincsenek problémák. A szanálás természetes következményeként az új vezetők keze sok tekintetben meg van kötve, s ez a kötöttség mindaddig tart, míg adósságaikat ki nem gazdálkodjék. Mégis, mind az öt tsz- ben úgy nyilatkoztak, hogy teljesíteni tudják 1971. évi tervüket, s ebben a jó gabonatermésnek döntő szerepe lesz. — Rné — Dr. Angelini Giuseppének, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével, három tagú olasz tanácsi küldöttség érkezett Pesaroból Pécsre, illetve Baranyába. A küldöttség tagjai: Mandelli Pier Damiano és dr. Rossaro Mario. A vendégeket tegnap délelőtt Szentistványi Gyuláné Pécs város Tanácsának elnöke fogadta a városi tanács épületében, majd Horváth Lajosnál, a Baranya megyei Tanács elnökénél tettek látogatást. Pesaro város Olaszország keleti részén az Adriai tenger pertján fekszik, Ravenna és Ancona között. Az olasz tengerparti város tanácsának vezetői kommunisták, illetve szocialisták, akik a legutóbbi községtanácsi választásokon többségi szavazatot kaptak. Pesaro város tanácsának vezetői kulturális kapcsolatok felvételére és kiépítésére érkeztek Pécsre. Itt tartózkodásuk idején a kulturális együttműködés lehetőségeit tanulmányozzák. A vendégek hétfőn a Pécs városi, illetve Baranya megyei tanácson tett látogatás után Szentistványi Gyuláné társaságában — Siklósra, majd Harkányba látogattak. Ma — kedden — megtekintik a 400 ágyas klinikát és a Zsolnay Múzeum világhírű remekeit. Kisültek a legelik, leapadlak a kutak az Ormánságban A dél-baranyai Ormánságban ahol nagykiterjedésű legelők vannak, a tíz hete tartó aszály következtében kisültek a legelők és elapadtak a kutak. Gyakorlatilag tehát befejeződött a legeltetés erre az évre, hiszen az állatok alig találnak már zöld füvet és inkább csak a jártatás kedvéért van értelme a szabadban tartani őket. A gazdaságok kénytelenek takar- mányozni a legelőn tartott jószágállományt: naponta kapnak abrakot, vagy szénát. A forróságban olyan mélyre süllyedt a talajvíz szintje, hogy a legelőkön álló gémeskutak vödrei elérték a fenéktalajt. Mivel víz nélkül egy napig sem maradhatnak az állatok, munkások szállnak most le a kutakba és lemélyítik a kútgödört, mindaddig, amíg el nem érik a vizet tartalmazó talajréteget. Ez azonban csak enyhíti a vízhiányt - sok helyütt porciózni kell a vízadagot az állatoknak — csupán az esőzés beköszöntővel javul meg a helyzet. A melegtől, szárazságtól természetesen nemcsak az állatok hanem a pásztorok is sokat szenvednek. Egyedül a villanypásztor állja meg a helyét; a vezetékes jószágőrző a legnehezebb időjárási viszonyok között is pontosan, megbízhatóan működik. Veszélyes munkahelyek — bátor emberek Mélyrepülés A táj 160 kilométeres sebességgel rohan el a gép mellett, a föld egy-két méterrel az AN- 2-es alatt. Úgy tűnik, mintha a szőnyegszerű termőföldet egy óriás kihúzná a repülő alól, ( aztán messze a gép mögött lassan visszatéríti. Első pillanatban azt hiszi az ember, nem lehet így repülőt irányítani. A táblákat utak, fasorok, légvezetékek szabdalják, elég egy pillanatig nem figyelni, s a gép törtszárnyú madárként bukdácsol a földeken. A pilóta figyelmét meg kell, hogy ossza a szédítő sebességgel száguldó táj, a magasság betartása, a vezetés ezernyi apró feladata és a vegyszer között. A sárgatestű, kékfedelű, vaskos repülőgép, 15 mázsa vegyszerrel köröz a dél-baranyai földek felett. A modern világ földművese. Az elmúlt esztendőben 31 800 hold mezőgazda- sági területen valamennyi gyomirtó és növényvédő munkát Csányi János pilóta „földműves" végezte el háromtagú brigádjával. A hagyományos eszközökkel egész kis paraszthadsereg éves munkájára lett volna szükség. Néhány hete Budaörsön, a repülőgépes növényvédő álló más központjában a repülés veszélyeiről faggattam a fődiszpécsert. Azt mondta: kétségtelenül sok figyelmet, s^pktudást, bátorságot igénylő rrtünka, de kár lenne erről úgy beszélni, mint ahogy a század elején a repülésről beszéltek az emberek. Ez munka. Semmi köze már a repülés romantikájához. Egyszerű mindennapi földművelés. — így igaz — mondja Csányi János —, néhányszáz órás repülés után mindenre egyformán tud figyelni az ember. Megszokja a föld közelségét, látja az akadályokat, jut idő a vegyszer adagolására . . . Persze, lehet gyakorolni. Az elmúlt évben 331 órát repültem — 2500 felszállásom volt. Az idén már 350 órát voltam a levegőben, 1400 felszállással. S ehhez a gyakorlottsághoz nyugodtan hozzászámíthatjuk a húsz év alatt szerzett rutint, a pilóta ugyanis éppen ezekben a hónapokban jubilál. Két évtizede repül. Ezüstkoszorús vitorlázó, oktató, s az egyik legnehezebb vizsgát is letette: a repülőtereken kívül, terepen is leszállhat, ha vitorlázógépet kell visszavontatnia. Két éve dolgozik a repülőgépes növényvédőknél, az elmúlt évben képezte át magát az AN—2-es vezetésére. — A gyakorlat mellett legfontosabb, hogy az ember betartsa a repülés szabályait, akkor nem több a veszély, mint bármilyen más foglalkozásnál. — Azért ha a levegőben történik az üzemi baleset, többnyire nagyobb a baj, mintha a földön, a legveszélyesebb munkahelyen is történne. Azt hallottam Baja környékén az idén is összetörte magát és a gépet egy pilóta ... — Előfordul. Tulajdonképpen kétféle veszéllyel lehet számolni, ha már mindenképpen ezt a szót kell használnunk. Az egyik: munka közben legmagasabban 20, legalacsonyabban egy méterrel a föld felett repülünk. A másik: mérgekkel dolgozunk. Egy-két milligramm, s kampec. Ennek megfelelően aztán nagyon szigorú szabályok betartásával dolgozhatunk csak — ha betartjuk, többnyire elkerülhető a baleset. Szigorúan szabályozták, hogy milyen időjárásban, szélben, munkaterületen dolgozhatunk. A repülőtér mérete, talajminősége, a fák, villanyvezetékek, utak, mind-mind csak az előírásoknak megfelelően helyezkedhetnek el — különben nem lehet repülni. A mérges porok, gőzök és párák ellen gázálarcban és impregnált védőruhában dolgozhatunk... Nehéz foglalkozás. A naptári napfelkeltét megelőzve az „Ancsa" már 30 perccel előbb a földek felett repked. De a brigád már ezt megelőzően 35—40 perccel előbb a repülőtéren vizsgálja a gépet. Este napnyugtával száll le a gép. Közben naponta 60-szor száli fel, 6 órát kering a levegőben, a pilóta 10 órát ül a gépben, ugyanis amíg a vegyszert tankolják, nem szállhat ki. A négy-öt mázsás, 210 fok hőmérsékletű motor a pilóta előtt két méterrel okádja a forrósá- got, minden ízében rázza a gépet, az ember saját szavát sem érti. A kabinban most 55 fokos a hőmérséklet, szellőztetni nem lehet, a földről felszálló párák megmérgeznék a kabin levegőjét.- Legalább jól megfizetik?- Áprilisban 10 900 forint volt a keresetem. Ezért 110 óra 47 percet repültem, 12 638 holdon végeztem a munkával, ösz- szesen 370 órát dolgoztunk. De itt egy másik fizetési jegyzék, ezt is nézze meg. Augusztus elsején 2673 forint fizetést kapott.- Kevés volt a repülés, jóformán csak az alapfizetést kaptam. Az igazság az, hogy éves szinten 4—5 ezer forint a kereset. Februártól decemberig o családtól távol, szinte aszkéta életmódot folytatnak a pilóták. Az egész napos izzadás után szinte fáj lemondani egy korsó hideg sörről, frissítő fröccsről. A tévé-műsor sokáig tart, fárasztja a szemet — aludni kell. Csak így biztonságos. Csányi János 37 éves. mozdulatai céltudatosok, minden szavát kétszeresen is meggondolja, mire kimondja. Ügy tűnik: kissé hasonlít a gépéhez. Kissé nehézkes, de minden rezdülésében érezni az óriási energiát, a fegyelmezett, céltudatos előretörést. Lombos! Jenő S . • Az akácsor mögött 18 méteres víz felett dolgozik a kotróhajó. Hat köbméteres marokkal nyúl a mélybe, s lucskos kavicsot emel az uszályra. Az akácokon túl füzes húzódik. A derékvastagságú törzseket a Dráva mossa. A kő itt a bányában a Drávából való: ezerévekkel ezelőtt itt vágtatott a folyó. A kotró időnként még kövesedé fatörzseket hoz a felszínre, s a kavicsréteg mammut- foggal ajándékozta meg a szűkszavú munkásokat. A Dráva görgette kavicsot most hosszú vasúti szerelvények röpítik Gyékényesről. A vagonok oldalán olvasom a feliratokat: Töváll Barcs, Beremendi Cementművek, Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat, Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, TUZÉP Dombóvár... Közúti Építő, Kaposvár. — Naponta 260—270 vagont rakunk meg. Ez háromezer köbméter kavicsot jelent... De kevés. Kavicsból egyre több kellene. S hogy több legyen, azért hatvanmillió forintot költöttek a bányára. Átépítették az iparvá gányt, az úszókikötőt, felszereltek két kilométer szállítószalagot, s építettek egy korszerű rakodót. Lent a parton öreg kavicsbányász nyújtja a kezét. Varga Lászlónak hívják. — Kidobtuk a lapátot - mondja. — A szalag csinál mindent, de az éhes vagonokat így sem győzzük... Én negyvenben kezdtem itt. Akkor még a vasúté volt, aztán elmentem a forgalomhoz, de később visszajöttem. A lapát volt a divat Egy műszak alatt 24 köbmétert raktunk vagonra fejenként... Tudja milyen munka volt az?... Ha most azt kellene csinálni, már egy ember sem lenne itt a vállalatnál. Műszakonként - tizenkét órát számítva — most kétezer köbméter kavicsot hoznak felszínre. Ezt a munkát 19 ember végzi el. — A múltkor megszámoltam — mondja Andristyák János —, két-három nap alatt Pécsről. Dombóvárról is megfordulnak a vagonok. A kavicsból házelemek, utak, hidak készülnek. És cementmű. Csak Beremendre szállítottak 120 ezer köbmétert. A kavicsréteg itt 18—22 méter vastagságú. — Soha nem hittem volna - mondja Andristyák János -, hogy évente 920 ezer köbmétert küldünk innen ... És úgy látszik a bánya nem apad. A feltárt területen 40—50 millió köbméterre becsülik a kavicsot, de ahogyan megyünk a Dráva felé, egyre vastagabb a réteg... Ott az úton túl lesz majd az új bányánk, ki tudja, hány millió köbmétert takar a föld. A tervek már készülnek: átvágjuk az utat, s alatta hajóval hordjuk ide a követ... Itt az osztályozó, a zúzó és a teherpályaudvar azt is képes kiszolgálni. A rakodón öt sínen állnak a vagonok. A zúzó pedig azért készül, hogy kevesebb cementet használjon az építőipar. Kiszámították: ha harminc milliméter átmérőjűre törik össze a követ, legalább 10 százalékkal kevesebb cement kell hozzá. Az osztályozó tetejéről belátni a bányát: a területe 195 hold. Nagyrészt víz takarja, s a vízparton apró tolatómozdonyok húzzák a vagonokat. A fűzfák horgásztanyákat takarnak el. Itt-ott csónak ring a vízen: benne mozdulatlanul ül a pecás. A vonatfütty a Dráváig ha Ilik. s onnan az öreg füzek dobják vissza. — Találkoztam az egyik építővállalat igazgatójával — mondja a bánya párttitkára. — Azt kérdezte tőlem, miért nem dolgozunk vasárnap? Melyik vasárnap? — kérdeztem tőle? A múlt vasárnap jártam felétek vonattal, de csak egy őr sétált az iroda körül. Érdekes — feleltem —, azon a napon 250 vagont raktunk meg. Elcsodálkozott. A vasút közvetlenül a kavicsbánya mellett vezet. összehasonlításul: a gyékényes! kavicsbánya az ország második vagy harmadik legnagyobb termelésű ilyen üzeme. A múlt évi 950 ezer köbméteres termelés az idén már kevés: egymillió fölé akarják emelni, s a negyedik ötéves terv végére másfél millió köbméter az éves tervük. Teljesítését a félautomata gépek, a korszerű bányaművelés segítik. Ha elkészül a hatvanmilliós beruházás — a földalatti szállítószalag, az osztályozó és a tároló — a legmodernebb kavicsbányák közé tartozik. Az új „kavicsraktárát” azért építették, hogy átmeneti vagonhiány esetén sem okozzon gondot a kő elhelyezése. Akár egy hétig is dolgozhat a kotróhajó, hogy megtöltse ezt. — Eddig a vagonok erősen befolyásolták a termelést mondja Bogáti Lajos művezető —, ezután a bánya függetlenül dolgozik a vasúttól. De a vasúton múlik, hogy mennyi idő alatt fordulnak meg a kavicsszállításra átalakított vagonok. Kercza Imre A PAMUTFONOIPARI VALLALAT KAPOSVÁRI GYARA 1971. AUGUSZTUS 24—25-ÉN 2 éves fonóipari szakmunkás iskolára pótfelvételt hirdet 14—15 éves, általános iskolát végzett leányok részére. Díjtalan szállást, korszerű munkásszállásun- ^ kon biztosítunk. Jelentkezni lehet 1971. augusztus 24., 25. de. 8—14 órág. Általános iskolai bizonyítványát hozza magával. Szóban bővebb felvilágosítást adunk. Bánya a víz alatt Kigazdálkodjak a veszteséget
