Dunántúli Napló, 1971. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. augusztus 15. Mi tekinthető lakáskorszerűsítésnek? Hasznos tudnivalók a lakáscserékről — Miért kell a lakásberendezések felújításáért 50 százalékot fizetnünk? Az új lakásrendelet változat­lanul a közvélemény érdeklődé­sének homlokterében áll. Ért­hető is, hiszen az új rendelet annyira szerteágazó, hogy aki nem avval foglalkozik, az nem tudja könnyen áttekinteni. Idő kell a megismeréséhez. Egyéb ként is, a rendelet csak július elsején lépett életbe és sokan vannak olyanok, akik — vala­milyen személyes ügy kapcsán — csak most találkoznak egy- egy fontos részével. Vannak például, akik értetlenkedve mondogatják: Nem elég, hogy több lakbért fizetek, még a gáztűzhely fele árát is meg kell térítenem, ha azt akarom, hogy cseréljék ki. Azelőtt in­gyen adták. Hát igazságos ez? Idő előtt tönkrementek Első hallásra valóban nem látszik ez > méltányosnak. Csak­hogy amikor dr. Palotás Gézá­val, a PIK osztályvezetőjével és két munkatársával beszélget­tünk, már másképp „festett” a helyzet. Kiderült például, hogy a PIK-lakásokban lévő gáztűz­helyek tekintélyes része évek­kel korábban elhasználódott mint kellett volna. Voltak ugyanis, akik elhanyagolták a fuvatást, fúvókacserét, tisztítást — 50—60 forintos munka miatt kell évekkel előbb megvenni egy 2 ezer forintos gáztűzhe­lyet. Hasonlót mondhatunk a für­dőszobai gázbojlerekről, cse­répkályhákról és több más la­kásberendezési tárgyról. Vol­tak, akik egyáltalán nem ra­katták át a kandallójukat, ha tönkrement, kértek egy újat. Ilyen körülmények között persze hamarosan kiégett. A PIK mintegy 9 millió forin tót költött évente a kandallók, gázbojlerek és más lakásbe­rendezési tárgyak cseréjére. A számítások szerint, ha minden­ki gondosan karbantartja e tár- gyakat, kb. évi 5 millió is elég lett volna. Pécs nem túl nagy város, el lehet képzelni hát, hány millió forint veszett oda ilyen okok miatt — országos méretekben. Népgazdasági ér­dek volt megálljt parancsolni ennek a folyamatnak, ezért ke­rült az új lakbérrendeletbe az a mondat, hogy ....... a lakás­be rendezés cseréjével kapcsola­tos költség 50—50 százaléka a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli.” így mindenki arra van ösztönözve, hogy jobban vi­gyázzon a gáztűzhelyre. Ha mór ennél a témánál tar­tunk, röviden elmondjuk, mire is vonatkozik az a bizonyos 50 százalék. A rendelet szerint a főzőkészülékek (gáz-, villany- és asztali tűzhely), a fűtőberen­dezések (a különböző tüzelésű kályhák), a gáz-, villany- és fürdőszobabojler, a fürdőkád, mosogató, zuhanyozó, vécé tar­tály és csésze, a mosdó, a re­dőny éá vászonroló, napvédő függöny cseréje esetén kell 50 százalékot fizetnünk. A beépí­tett bútorok cseréje esetén nem, mert a modern PIK-laká- sokban bútorhasználati díjat számítanak fel. A lényeg: a komfortfokozat [ bői ítélve, az emberek egy ré- j sze nem tudja, mi tekinthető korszerűsítésnek, illetve átala­kításnak. Megjegyezzük, nem is lehet ezen meglepődni, hiszen ez megint egy olyan részletkér­dés a rendeletben, amelyet az ember nem tarthatott a fejé­ben. Most viszont nem árt meg jegyezni: lakáskorszerűsítést vé­geztünk, ha fürdőszobát építet­tünk a lakásban, ha a széntü­zelésű kályhát, vagy kandallót kicseréltük gáz- vagy villanyfű­tésűre, ha gáz- vacfy villanyboj­lert építettünk be a fürdőszo­bába, ha bevezettük a lakásba a vizet, vécét építettünk az ud­vari vécé helyett. A rendelet szerint nem minősül korszerűsí­tésnek az, ha a padlót lecserél­tük parkettával. Első hallásra kissé meglepőnek tűnik ez, hi­szen a parketta jobb és drá­gább, ám - ha megmaradunk a lényegnél —, csak azt mond hatjuk: evvel a lakás komfori- fokozata még nem változott. Nem változtat a komfortfokoza­ton a beépített szekrény léte­sítése, az ablak megnagyobbí- tása, a konyha kicsempézése sem. A lakás átalakítás fogalmát egyetlen - kissé hosszú, de jól érthető - mondatba sűríti o rendelet: „A lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának meg változtatás, továbbá a lakás alaprajzi beosztásának, helyise­gei számának, illetőleg rendel­tetésének komfortfokozatot nö­velő megváltoztatása.” Visszatérve a korszerűsítések­re: természetesen a július 1 utáni korszerűsítésekre is lak­bér beszámítást lehet kérni (e tekinteben nincs sok változás!) de maradjunk csak a július 1. előttieknél, hiszen a már em­lített szeptember 15-i határidő közeleg. Mit tesz majd az ed­dig befutott — és addig beér­kező kérelmekkel a PIK? A válasz: 1971 végéig min­den kérelmet felülvizsgálnak és folyamatosan válaszolnak. Ahol a lakó számlával rendelkezik, azt nézik át, ahol nem, ott becsléssel állapítják meg az összeget. 650-en kérnek jobb lakást Sok olvasónk talán nem is gondolja, milyen sokan költöz­nek évente Pécsett. Meglehető­sen nagyok a számok. Ha át­adnak egy új, 4 emeletes pa­nelházat, 32 család eleve köl­tözik. Mivel már ők is laktak valahol — zömük főbérletben - az ő helyükbe is beköltöznek Szerényen számolva már 50 köl­tözés. A legtöbbször azonban 3 család mozdul, ha egy új la­kást adnak át, mert az átadá­sokat minőségi cserével kötik egybe. Azelőtt a kerületi tanácsok foglalkoztak a minőségi cserék lebonyolításával, július 1-től c PIK-et bízták meg vele. A la­káscseréket bonyolító részleg már megalakult, szeptember eleje után mór a Tímár utca 2-ben kell keresni őket, mert ott lesz a székhelyük. Jelenleg 650 minőségi csere­kérelem van a PIK-nél. A kérel­mezők nagyobb, illetve maga­sabb komfortfokozatú lakásba szeretnének bekerülni. Igen sok a kérdőjel a lakás­átalakítások és korszerűsítéseit terén is. Az új rendeletben ugyanis van egy olyan mon­dat, hogy ha valaki ez év jú­lius elseje előtt átalakította, korszerűsítette a lakását, az ez év szeptember 15-ig kérheti, hogy a korszerűsítési, átalakí­tási költségeket számítsák be­le a lakbérébe. Magától érte­tődik, csak abban az esetben, ha eddig még nem számították be, illetve a korszerűsítés, át­alakítás költsége a korábbi lak­bér egy évi összegét meghalad ta. Más szavakkal: ha valaki­nek július előtt havi 100 forint volt a lakbére, 1199 forint még nem számít korszerűsítésnek, át alakításnak, 1200 forintnál na­gyobb összeg viszont igen. Eddig - az előbbi okokból kifolyólag — mintegy 300 lak­bérbeszámítási kérelem érke­zett be a PIK-hez. A kérelmek­A PIK október elsejéig nyil­vántartásba veszi a kérelme­ket, kartont fektetnek le min­den kérelmezőről, mely nem­csak azt tartalmazza, hogy X. Y. milyen lakást kér, hanem azt is, hogy ha kiköltözik, milyen lakást ad le. A kartonokat cso­portosítják. Ez a cserélők érde­keit szolgálja. Ha ugyanis egy pécsi polgár - nevezzük Ko­vács Józsefnek — bemegy a PIK-hez, hogy nőtt a család, egy szoba összkomfortból két szoba összkomfortba szeretne költözni, a tisztviselő benyúl a kartonok közé és azonnal látni fogja, hogy hány két szoba összkomfortos lakásból akarnak kiköltözni abban az időpont­ban, nagyobbá. Az ügyintéző Kovács József elé teszi e kar­tonokat, s Kovács felkeresheti az érdekelt feleket. A PIK tehát nemcsak bonyolít, hanem szer­vez is. A kartonos módszer egyébként lehetőséget nyújt a házfelügyelői lakások cseréje­re is. A kerületi hivatal hagyja iává A Városi Tanács az év vé gén 15 darab 1-2,5 szobás la­kást bocsát a PIK rendelkeze sére. Ez a 15 lakás lehetővé teszi, hogy a 650 minőségi cse­rekérelem legalább egy kis ré­szét kielégítsék. Nemcsak ket­tes, hármas, hanem még né­gyes, ötös cserék is létrejöhet­nek. A lakáscserékről szóló okmá­nyokat a PIK-nél készítik el, a jóváhagyás és döntés joga azonban a Városi Tanács illeté­kes kerületi hivatalának - az előbb említett 15 lakás esete­ben a kerületi hivatalok mellett tevékenykedő lakáselosztó tár­sadalmi bizottságok — kezében marad. Mindez érthető is, hi­szen a PIK nem hatóság, ha­nem vállalat. Magyar László Gepida temetőben a Fekete­kapunál Teljes erővel tűz a nap. Az alacsony, közeli sertésfiaztatók- ra, a távoli fákra. Az emberek I fejebúbjára, meztelen vállára, ! az agyagos földre. Az ivóvizes ; kannára. A lábszárcsontokra és a világtalanul bámuló, ma­gányos koponyára. Mohács, Feketekapu. A ge­pida temető ásatásától egyfor- , ma messze esnek a beton siló­tornyok és a fák. A fák alatt amúgyse lehetne árnyékot ta­lálni, mert ott már lapos, isza­pos a föld a Dunától. Hát fő­nek a napon a kint dolgozók hajnali öttől—hattól este hét­ig. Míg be nem sötétedik. Fő­nek — vagy húszán. A barnára pácolódott, inas öregemberek és a fürdőruhás lányok. A ré­gészeti brigád két veteránja, a szebényi Jakab Mihály és Vince János, a nyugdíjas Kulcsár Sza­bó Zsigmond és Száler Péter. Keszler Imre és Kiszt Viktor autóvillamossági szerelő tanu­lók. Dénes Éva és Rapi Judit, a mohácsi Kisfaludy gimnázi­um negyedikbe menő tanulói. Zsidi Paula és Gerelyes Ibolya, az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetem régész hallgatói. Mo­gyorósi Gyula hentestanuló. Diákok a pesti műszaki egye­temről, a bolyi és a kapos­vári mezőgazdasági technikum­ból, a szegedi textil-technikum­ból, a pécsi vegyipariból, a prágai egyetem régészeti kará­ról. Egyazon szenvedéllyel fő­nek a napon, és simogatják, kotorják, vájják elő a földből a régi csontokat. Csontokat? Nemcsak. Az idén újfajta férfi övvereteket talál­tak, bizonyságául annak, hogy úgy másfél évezreddel ezelőtt is különbözött két emberöltő divatja. Lándzsák, halász szi­gonyok kerültek elő, az itt élt gepidák élelemszerző eszközei­ből. A női sírokból gyöngyök, fülbevalók, csatok, egy orsó­gomb, egy gyűszű — ez jókora ujjra való volt. Többnyire min­den bronz, itt-ott egy kis gyen­ge ezüst ötvözettel. Érdekes, keleti jellegű figura árulkodott arról, hogy a Don vidékéről származik, egy rég elporladt gepida asszony viselte dísz­ként a ruháján. Az ásatást dr. Kiss Attila és K. Zoffmann Zsuzsanna a Ja­nus Pannonius Múzeum régé­szei vezetik. Amíg Zoffmann Zsuzsa óvatoson papírba bur­kol és körülköröz egy koponvát, Kiss AtrÜa térképet vesz elő A térkép pontosan feltünteti, hogy a temető északkelet—dél­nyugat irányú, ovális formájú, Újonnan nemesített csemegeszőlő­fajták Hétszáz tankönyv tizenkétmillió példánykan Egymást váltva érnek az újonnan nemesített csemege­szőlőfajták Kecskemét határá­ban, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Mathiász János telepén. A kutatók most minősí- j tik a termésüket. Kétszáz hazai és külföldi fajtát vizsgálnak meg. A kivánalom az, hogy az új csemegeszőlő-fajták ellenáll­janak a fertőző betegségeknek, jobban alkalmazkodjanak a hazai szélsőséges időjáráshoz. A jelenleg köztermesztésben lé­vő étkezési szőlőfajták ugyanis rendkívül fogékonyak az időjá­rásra és a gombafertőzésre ami aránytalanul megdrágítja a szőlő termesztését, s előnyte­lenül befolyásolja a hozamok alakulását. A most „vizsgázó” csemegeszőlő-hibridek közül jó néhány rendelkezik a kívánt tu­lajdonságokkal. Néhány fajta­jelölt egyáltalán nem igényel permetezést. Vannak már olyan fajtajelöltek is, amelyek arany­sárgára érlelik termésüket. Min­den kijelölt hibrid „bizonyít­ványt" kap tíz jeggyel. A leg­jobbak mikro-parcellákra kerül­nek, majd gyors elszaporítás- sal nagyüzemi parcellát kap­nak. Az 1971-72-es oktatási év I kezdetéig már csak két hét van hátra, időszerűvé vált a tan- j könyvek beszerzése. A Tan- j könyvkiadó Vállalat vezetői el- j mondották, hogy az általános : iskolákban szükséges 126 féle ! tankönyv már mind elkészült. Ezeket - az előző évek gyakor­latához hasonlóan - az idén is az iskolákban vásárolhatják meg a tanulók tanévkezdéskor. A különböző típusú közép­iskolák számára 187 féle tan­könyvről gondoskodik a kiadó. Ebből 91 féle gimnáziumi, 96 féle pedig a szakközépiskolák- ! nak szánt közismereti tankönyv, j A gimnáziumi könyvek nagy i többsége szintén elkészült, né- * 1 hányat augusztus végéig szál­lítanak a nyomdák. A szakközépiskolások könyvei közül 9 féle előreláthatólag csak tanévkezdés utón jelenik meg. Ezekből három szakmai könyv csupán a diákok szűk körét érinti. A fennmaradó hat­ból a gyorsírás 1. és 2-t, to­vábbá a gép- és villamosipari s mintegy 180 méter hosszú. Tavaly — amikor régészeti szen­zációnak számított a felfede­zés, hogy gepida temetővel van dolgunk — a VI. század végé­ről, a VII. század elejéről szár­mazó sírokat tárták fel. Az idén, amikoris két hete ismét dolgoznak az ásatáson, elju­tottak a VII. század végéig, azaz egészen a VIII. század elejéig. Eszerint legalább két­száz évig temetkeztek ide egy­folytában, ami eleve bizonyítja, hogy e tájon megtelepedve, ha­lászatból, vadászatból élt ez a nép. Valószínű, hogy kis föld- beásott házakban laktak, mert például a dunaújvárosi feltá­rás is valószínűsíti az avarok — illetve a gepidák — ilyen „épít­kezését”. Eddig 480 sír van meg a te­metőből. Ez ugyanennyi emberi maradványt jelent. Néhány ló is előbukkant a sírokból. Ügy vélik, hogy mintegy 700 sírból állhat a temető. Ameddig az idő és a telep körülményei engedik, folytatják a feltárást. Egyik oldalon az ülepítögödrök eleve gátolják a továbbhaladást. Az ásatást veze­tő régészt szeptemberben Pécs- váradra szólítja a munka, ahol jelenleg is, egész nyáron át, vagy húsz embei dolgozik a nagyobb arányú földmunká­kon. A Dunántúlon egyedülálló ge­pida temető leletei természe­tesen bekerülnek a múzeumba. Az új régészeti kiállítás nem sokára bővül néhány, itt talált tárggyal, s magának a feltá­rásnak az ismertetésével. Az itteni sírokból előkerült kerá­miatárgyak legszebb darabjai­ból pedig önálló kiállítást ren­deznek Mohácson, az idei mú­zeumi hónapon, októberben. szakközépiskolákban használt műszaki rajzot - amely nagy példányszámban szükséges, tar­talmi és nyomdai szempontból egyaránt rendkívül komplikált - csak szeptember végére tud­ják elkészíteni. A mechanikát az érdekelt nyomda november 30-i határidőre vállalta. Az építőipari szakközépiskolákban rendszeresített műszaki rajz tankönyv - ez viszonylag ke­vés tanulót érint — december végére készül el csakúgy, mint a közgazdasági szakközépisko­lákban használt könyvvitel. A nemzetiségi iskolákban 340 féle tankönyvet használnak. Mivel ezeket a kis példányszám miatt több évre készítteti a tankönyvkiadó, az idén mind­össze 29 félét kellett gyártani. A dolgozók iskoláiban tanu­lók számára 72 féle tankönyv megjelentetése szerepel a ki­adó tervében. Hatvanegy féle már készen van, de a többihez is időben hozzájuthatnak az ér­dekeltek. A pedagógusképző intézmé­nyek hallgatóinak 45 féle tan­könyvről gondoskodik az idén a vállalat. Harmincnyolc féle már elkészült, a többi folyama­tosan jelenik meg december végéig. Ebben az esztendőben a tankönyvkiadó különböző egyetemeknek és főiskoláknak csaknem 2500 féle jegyzetet készíttet, körülbelül egymillió példányban. Ezek 50 százaléka már napvilágot látott. Megemlítették még, hogy a pedagógusok munkájának könnyítésére, segítésére — a tankönyvek mellett - az idén is számos tanári kézi- és segéd­könyv, a szülők, a tanulók szá­mára szükséges különféle kiad­vány lát napvilágot. Együttesen tankönyvekből és segédköny­vekből több mint 700 féle ké­szül a kiadó gondozásában, s ezek példányszáma meghalad­ja a 17 milliót. 60 millió palack Coca-Cola Az üdítőital-kereslet kielégíté­sére szűknek bizonyult már az évi 26 millió palack coca-colót készítő gyár. A Budapesti Likőr­ipari Vállalat ezért újabb üze­met épített, s korszerű, óránként 12 000 palackot töltő gépsort helyez üzembe néhány nap múl­va Kőbányán, a Bánya utcában. Az új üzem, amely még a sze­zonban enyhíti az üdítőital­hiányt, évi 14 millió palack colát gyárt. Épül, s még ebben az évben elkészül a Szeszipari Vállalatok Trösztjének nagykanizsai, évi 20 millió palackos cola-üzeme is, amely elsősorban a Balaton környék üdítőital ellátását javít­ja meg. így jövőre már 60 mil­lió palack coca-cola kerülhet forgalomba. Pannónia 71 Szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozója Harkányban A tavalyinál is gazdagabb programot ígér a ma nyíló „Pannónia 71”, a szövetkezeti szakemberek II. nemzetközi ta­lálkozója Harkányban. Az ün­nepélyes megnyitóra ma dél­előtt 10 órai kezdettel a siklósi vár kongresszusi termében kerül sor. A megnyitó kiemelkedő ese­ménye lesz dr. Soós Gábornak, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettesének „A szövetkezeti mozgalom hely­zete Magyarországon” címmel megtartandó előadása. Hétfőn az Építők harkányi szállójában zajlanak a találko­zó eseményei. Előadásokon és szekcióüléseken vitatják meg a hazai és külföldi szövetkezeti delegátusok a szövetkezeti moz­galommal kapcsolatos legaktuá­lisabb kérdéseket. Hétfőn Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyet­tese tart előadást a szövetkezeti termékértékesítésről és forgal­mazásról. Dr. Marillái Vilmos­nak, a Szövetkezeti Kutató In­tézet igazgatóhelyettesének elő­adását a szövetkezetek gazda­sági együttműködéséről augusz­tus 22-én hallhatják a résztve­vők. Ugyanezen a napon tart előadást dr. Juhász János, a Szövetkezeti Kutató Intézet mun­katársa, a háztáji és kisegítő üzemágról, mint a nagyüzem és kisüzem együttműködési formá­járól. Az ipari és egyéb szövet­kezet együttműködéséről Váradi László, az OKISZ főosztályveze­tője, augusztus 23-án, a szövet­kezeti közös vállalatokról dr. Simka István, a TOT titkára, au­gusztus 24-én, a szövetkezeti zöldség-gyümölcsértékesítés helyzetéről Mészáros Sándor, a Szövetkezeti Tudományos Inté­zet munkatársa tart előadást, hogy csak néhány érdekesebb témát ragadjunk ki. A gyakorlati bemutatók prog­ramjában augusztus 18-án a MECSEKTEJ kacsótai üzemének megtekintése és a boksái tsz meglátogatása szerepel. Au­gusztus 25-én Bolyba látogat­nak el a találkozó résztvevői a Bolyi Kossuth Tsz-be, a bolyi AFÉSZ-hez és Takarékszövetke­zethez. A résztvevők egy másik csoportját ugyanezen a napon a mohácsi Új Barázda, illetve a sombereki Béke őre Tsz látja vendégül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom