Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

1971. július 7. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Pécsi kutatók a rákkeltő vírusokról Egy évtizedén belül új korszak kezdődhet a rák gyógyításában Nagy érdeklődést keltett a sajtóban megjelent hír, amely szerint egy houstoni kórház­ban a kutatóknak „először si­került elkülöníteni az emberi rák vírusát". A híradásból a nem szakemberek számára nem derült ki: vajon milyen jelentősége van ennek az új tudományos eredménynek a rák okainak felderítése szem­pontjából. „Nem százszázalékosan bizonyított" A Pécsi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intéze­tének víruslaboratóriumót ve­zeti dr. Kelemen Géza ad­junktus. Tőle érdeklődtünk: valóban „új korszakot” nyit-e e felfedezés a rák elleni küz­delemben?- Egyértelműen még soha sem bizonyították a vírusok rákkeltő hatását az emberben. Ezért láttak napvilágot a saj­tóban újabb és újabb közle­mények a „rák vírusának" fel­fedezéséről. Ezek azt a benyo­mást kelthetik a laikus olvasó­ban, hogy megvan a rák kór­okozója, következhetik tehát az a korszak, amikor a rák gyógyí­tása, illetve megelőzése meg­valósítható. Több olyan fertőző betegség van, amelynek fer­tőző volta nem kétséges, mégis csak ott tartunk, hogy kórokozó „jelöltek" vannak, de a tényle­ges kórokozó vírus még isme­retlen. Ilyen még például a fertőző májgyulladás. A rák esetében még eddig sem ju­tottunk el, mert igaz, hogy a vírusok daganatkeltő hatása számos vírus esetében állato­kon bizonyított és jól tanulmá­nyozott, de a rák előidézéséért a vírusok mellett valószínűleg más tényezőket is felelőssé kel! tennünk, így például örökletes, . kémiai, fizikai tényezőket- A közlemény szerint ezút­tal sikerült egy adott betegség egy adott károkozóját megta­lálni.- Nem meglepő, hogy meg­jelent ez a közlemény, amely szerint houstoni kutatók (meg­jegyzendő, hogy ez a gazdag város az amerikai űrkutatás egyik fellegvára, s hogy a rák­kutatás rendkívül drága kuta­tási ág) vírust izoláltak olyan szövettenyészetből, amely ere­detileg egy, csak Afrika bizo­nyos egyenlítői területen elő­forduló és Burkitt-tumornak ne­vezett daganatból származott. Más kutatók ugyanebből a daganatból már korábban szá­mos vírust izoláltak. Dmo- chowski, aki az ötvenes évek óta foglalkozik a daganat­vírus kapcsolattal, azt írja, hogy a vírust már 1957-ben el­különítették, és annak kivizs­gálása igényelt sok időt, hogy eldöntsék: nem csak egy kísérő vírusról van-e szó, s hogy az illető vírus kémcső-kísérletben is megtartja-e rákkeltő tulaj­donságát. Manapság a modern kutatás követelményei alapján elvárjuk egy újonnan izolált vírusnál, hogy elektronmikrosz­kóppal, valamint biokémiai el­járásokkal legalább a fonto­sabb jellemzőit megtudjuk. Bár o szerzők eredeti közleménye nincs a birtokunkban, a szűk­szavú adatokból kiderült, hogy valószínűleg nem sikerült a vírus rendszertani helyét ponto­san meghatározni, s hogy C típusú rákkeltő vírusnak tart­ják. Ez modern, jó vrzsgáltsó- got mutató eredmény, de hogy ez a vírus a kórokozó, még ez — Felújítják a nyári szünet­ben a meszesi József Attila Mű­velődési Házat. Tegnap „meg­szállták” a szakiparosok, s megkezdték az új légfűtés sze­relését. Még ebben a hónap­ban újjáfestik a termeket, s ki­cserélik az elhasználódott bú­torokat is. Az újjávarázsolt épületet augusztus közepén adják át a meszesi közönség­nek. sem száz százalékosan bizo­nyított.- A múlt héten rendezték meg Budapesten a II. Nemzet­közi Virológiái Kongresszust. Szó esett ott a houstoni kuta­tók eredményéről?- A kongresszuson a világ több mint 40 országának ezer kutatója jött össze, s külön ülés is foglalkozott a rákkal kapcsolatba hozható vírusok­kal. Sok érdekes eredményről kaptak itt tájékoztatást a ku­tatók. A houstoni eredményről nem esett szó. „Elképzelhető az aktív immunizáció“ Az érintett témában folyta­tott érdekes kutatásairól is­mert professzort, dr. Melczer Miklós nyugalmazott egyetemi tanárt úgyszintén a világgá röppent hír hátteréről, a kuta­tások történetéről és perspek­tíváiról kérdeztük.- A vírusok és a daganatok kapcsolata 1903 óta ismert. Ak­kor adta ugyanis közre a Pasteur Intézet egyik kutatója Bőrrel azt a munkáját, amely­ben kimutatja, hogy bizonyos hámburjánzások vírusos termé­szetűek. 1908-ban két kutató a csirkék fehérvérűségéről mu­tatta ki, hogy vírusos eredetű, majd egy amerikai tudós fede­zett fel szintén csirkékben egy kötőszöveti daganatot, amely­ről ugyancsak kimutatta a virális eredetet. Akkor nem fogadták el egyértelműen eze­ket az eredményeket, s nagy viták folytak éveken ót Ma már szakmai körökben nyil­vánvaló igazság ez, legalább harmincféle olyan daganatot ismerünk, ami gerincesekben fordul elő és vírusos eredetű. Ebből azt keli következtetni, hogy az ember rosszindulatú daganatainak is legalább egy részét vírusok okozzák. De a Burkitt-tumorról Wright már 1962-ben a Vili. Nemzetközi Onkológiai Kongresszuson be­számolt, s ebből a tumorból Epstein, Dalldorf, majd Ber­gamini hat vírustörzset különí­tett el már korábbon. Egyszó­val ez a legújabb bejelentés a kutatók számára nem szen­záció erejű.- Vajon meddig terjed a virusok és a rák összefüggése? Elképzelhető-e, hogy kiderül: a rák voltaképpen vírusos be­tegség?- Az eddigi kutatások alap­ján logikus, hogy a virális teória érvényes az emberre is. Én magam ezt hiszem. A ví­rusok azonban rendkívül nehe­zen vizsgálhatók, főként azért, mert a . baktériumokkal ellen­tétben csak élő sejtekben sza­porodnak. A vírusok behatol­nak az élő sejtekbe, s azon belül mintegy „kódolják" a sejtet, azaz mai tudásunk sze­rint a vírus a sejt egész en­zimrendszerét olyan átalakulás­ra készteti, amely a vírusok szaporodásának kedvez. A ví­rusok kutatásának nehézségét jól érzékelteti egy példa. 1952 táján Gross az egerek fehér­vérűségét kutatta egy, erre a betegségre különlegesen érzé­keny törzsön. Rájött, hogy a beoltott állatok nemcsak leu­kémiát kaptak, hanem egy, a nyálmirigyben kifejlődő rossz­indulatú daganatot is Ezt az utóbbi jelenséget okozó vírust kutatva aztán két másik ku­tató arra az érdekes ered­ményre jutott, hogy az egéren kívül más rágcsálóknál is kü­lönféle daganatos megbete­gedéseket okoz ez a vírus Ezzel megdőlt a fajlagossági teória, hogy t. i. minden da­ganatnak külön kórokozója lenne.- ön szerint tehát mi vár­ható a rák gyógyításával kap­csolatban a következő évti­zedben?- Bizonyos esetekben el­képzelhető az aktív immuni- zációs megoldás, mint ahogy a gyermekbénulást, ezt a ví­rusos eredetű betegséget is sikerült leküzdeni oltóanyag Dr. Leon Dmochowski és dr. Elizabeth Priori, a houstoni Rákkutató Inté­zet kutató-csoportjának vezetői, akik egy rák-vírust különítettek el, alátá­masztva ezzel azt a feltevést, hogy bizonyos fajta virus rákot okoz. segítségével. Ennél a későbbre várható megoldásnál azonban gyorsabb eredménnyel kecseg­tethet, ha olyan antibiotiku­mokat vagy vegyi gyógyszere­ket találnak, amelyek több­féle vírusra egyaránt hatáso­sak és hatásuk nagyobb mér­tékű. Ha ez bekövetkezik, a rák gyógyításának valóban új korszaka kezdődik el. S ez vé­leményem szerint egy évtize­den belül várható. Hadarna E. Első ízben — Pécsett: Országos tanácskozás a továbbképzésről Első ízben összegezik a pedagógusok továbbképzé­sének tapasztalatait, mióta 1969-ben a Művelődésügyi Minisztérium szabályozta a továbbképzés új szervezeti formáit. Kedden délelőtt a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében három napos megbeszélés kezdődött, amelyen részt vesznek a Művelődésügyi Minisztérium képviselői, az ország vala­mennyi továbbképzési kabi­netének vezetője, s az egyes pedagógusképző in­tézmények továbbképzési felelősei. Az Országos Pe­dagógiai Intézet a főiskolát kérte fel a tanácskozás megrendezésére, s ez nem­csak az intézmény, hanem a város és megye művelődés- ügyi osztályainak megbe­csülése is, amelyek tevé­kenyen részt vettek az elő­készítésben. A megnyitón részt vett dr. Bodó László, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet fő­igazgató helyettese, dr. Welker Ottó, a Művelődés- ügyi Minisztérium, osztály­vezetője, a Pedagógusok Szakszervezete központjá­nak képviseletében Rózsa András, valamint Szentirá­nyi József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának osztályvezetője. Az első napon dr. Welker Ottó a továbbképzési és felügyelői munka egységé­ről, Kiss Gyula, a Fővárosi Továbbképző Intézet igazga­tóhelyettese pedig a veze­tőképzésről tartott előadást. Ma Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztéri­um osztályvezetője a kép­zés-továbbképzés egymásra épüléséről, dr. Bodó László a továbbképzés komplex jellegéről tart előadást. Az utolsó napon dr. Csanálosi Sándorné, a pécsi városi kabinet vezetője a munka- közösségek szerepéről refe­rál. Ezekben a napokban bábeli nyelvzavar uralkodik a Pollack Mihály Műszaki Főiskola folyo­sóin, termeiben. Megnyugtató viszont az, hogy a fiatal zene­barátok, akik beéneklik, bemu­zsikálják a kongó épületet, a szünetekben mindig találnak közös nyelvet. A holland lány jugoszláv kollégájával angolul cseveg, a magyar főiskolás franciául beszélget olasz isme­rősével. S ha minden nyelv csődöt mond, akkor nemzetközi jelzé­sek jönnek. A ' foglalkozások helyein, a termek ajtaján táb­lák: „Muszorgszkij", „Liszt", „Kodály". A rendezők így adták meg az órák helyét, nem sokat kell tehát magyarázkodni. S a termekben még nemzetközibb nyelv veszi át a szerepet — a közös ének, a közös zene. Ami­ben minden résztvevő „perfekt- nek" számit. * Nekem szerencsém van: a holland zeneakadémiai hallga­tónővel magyarul sikerült be­szélgetnem — egy angol tol- mácsnő segítségével, aki kitű­nően tud magyarul. A holland Godelieve Prantl másodszor jár Pécsett. Kérdésemet önkéntes tolmácsom, Rosemary Hardy for­dítja angolra, s Godelieve an­golul válaszol. — 1970-ben jártam itt elő­ször. Hollandiában egy kulturá­lis táborban vettem részt, s ott egyik barátom említette ma­gyarországi látogatását. Annyi- la felkeltette az érdeklődése­met, hogy elhatároztam, kipró­bálom én is. Érdekes embereket találtam Pécsfett, magyarokat, franciákat, finneket, belgákat. Most újra itt vagyok. Mivel ott­hon is zenepedagógiát tanulok, nagyon hasznos ez a tábor. Magas, karcsú, tolmácsom, Rosemary még érdekesebb ven­dég. Kitűnő magyar tudását itt szerezte — kilencedik hónapja van Budapesten, a zeneakadé­mián. Énekesnő. — Londoni vagyok. Nagyon szeretem a Kodály és Bartók dalokat. Egyszer Magyarorszá­gon nyaraltam, s kottákat vet­tem. Nem volt senki, aki ezeket | tanította volna, így jutottam ar­ra a gondolatra, hogy el kelle­ne jönnöm ide tanulni. Otthon | Tizenévesek és a szünidő A Dunántúli Napló június 23- ón és 30-án kétrészes cikket közölt ilyen címen, s a cikkek tartalmi központjában a tanu­lók hasznos és szervezett fog­lalkoztatásának szükségessége állott. A cikkíró a nyári elfoglaltsá­got a szakmai gyakorlat és egyéni munkavállalás, a külföl­di és itthoni utazások és a ha­zai táborozás lehetőségei vagy kívánalmai köré csoportosította, és az eddigi tapasztalatokból következtette annak szükséges­ségét, hogy ezekben a kérdé­sekben már ma is, de távlatilag feltétlenül előbbre kell lépni. Egyetértek a cikk tartalmával és alapgondolatával, még akkor is, ha a felvetett problémák né­melyike munkaszervezés szem­pontjából teljesen megoldott. Pécs megyei város Tanácsa vb munkaügyi osztálya részé­ről a cikknek ahhoz a megálla­pításához szólok, amelyek Pécs város területén működő üze­mekben és intézményekben le­hetségesek és kifejezetten a nyári szünidő tartamára korlá­tozódó munkavállalásra vonat­koznak. Megismétlem az előb­bi állításomat, hogy ti. a mun­kavállalások szervezése megol­dott, de a megfelelő munka­ügyi szervezés ellenére is sok probléma merült fel, az idén különösen, mind a munkálta­tók, mind a tanulók részéről. A tanulók nyári szünidei fog­lalkoztatósát az osztály már 7, éve szervezi a vállalatok és az iskolák között. Minden év janu­árjában a város egészére vo­natkozó munkaerő-gazdálkodá­si irányelvekben hívjuk fel a munkáltatók figyelmét a szün­idei foglalkoztatás lehetőségé­re és hasznosságára, illetve minden év április—májusában kérdezzük meg a vállalatokat tényleges tanulóigényeikről ál­talános és középiskolás meg­oszlásban, és ezen belül is a fiúk és leányok számára vonat­kozóan. Sikeresnek volt mond­ható a korábbi évek szervezési eredménye, mert a vállalatok nyaranta több mint négyezer általános és középiskolás tanu­lót foglalkoztattak, értékelésünk szerint közmegelégedésre. Osz­tályunk véleménye szerint nem rontja a közmegelégedés érté­két, hogy a tanulók foglalkoz­tatásának néhány tizedes ér- téknyi bázisbérszínt javító ha­tása keletkezett a munkáltatók hasznára. Az idei szervezés a korábbi évekhez képest csak mintegy 50 százalékos eredménnyel járt - értékelésünk szerint elsősorban a vállalatok tartózkodó maga­tartásának következményeként. A tanulók szünidei foglalkozta­tását szabályozó 111/1965. MüM számú utasítás ugyanis módo­sult a 110/1970. MüM számú utasítással, és amíg az első uta­sítás azonos elbírálással szabá­lyozza mind az általános, mind pedig a középiskolás tanulók foglalkoztatásának szabályait, addig a módosító utasítás az egységes szabályozásból az ál­talános iskolásokat kiemeli az­zal, hogy részükre a nyári fog­lalkoztatás csak szervezet­ten történhet. Ez a megkülön­böztetés a gyakorlatban annyit jelent, hogy míg a középisko­lások egyénileg és minden to­vábbi nélkül vállalhatnak mun­kát, addig az általános iskolá­sok csak csoportosan, legalább 15—20 fő egyidőben, megfelelő felügyelettel, munkavédelmi ok­tatással, a bérre és a munka­időre vonatkozó szerződéssel és az utasításban külön szabályo­zott feltételek mellett foglalkoz­tathatók. Az általános iskolá­sokra vonatkozó előbbi szigorí­tást a minisztérium azzal indo­kolja, hogy egyrészt a szervezett foglalkoztatást kell előtérbe he­lyezni, másrészt a szervezett foglalkoztatáson keresztül is ha­tékonyabb munkaerőgazdólko- dást kell a vállalatoknál foly­tatni. Mivel a módosítás egyértel­műen megszüntette az általános iskolások egyéni munkavóllalá- i sát, de mert az osztály válto- , zatlan nagyságrendben számolt az általános iskolások részéről megnyilvánuló munkavállalási kedvvel, éppen ezért a foglal­koztatás megváltozott feltételei­re már januárban is, február­ban is felhívtuk a vállalatok vezetőinek, valamint az általá­nos iskolák igazgatóinak figyel­mét. A körültekintő szervező mun­ka ellenére is a város területé­ről csak mintegy 30 munkáltató jelentett be foglalkoztatási igényt, kereken 1600 középisko­lásra, és csak mintegy 400 ál­talános iskolásra, pedig az ál­talános iskolákból az előzetes adatok szerint kb. 800 fiú és leány szeretett volna dolgozni. Visszatérve a Dunántúli Nap­lóban közölt cikkekre, a város­ban üzemelő vállalatoknál tör­ténő foglalkoztatás szervezésé­ben nem lehet probléma. Inkább arról van szó, hogy egyrészt a munkáltatók saját maguk is ké­szítsék elő a tanulók nyári ftt'1 gadását, és gondoskodjanak hasznos, kifizetődő foglalkozta­tásukról, a foglalkoztatási föl­tételek betartásáról, másrészt az iskolák is világosítsák fel a szünidőben munkát vállalni szándékozó tanulókat, hogy aki dolgozni akar, annak alkalmaz­kodni kell a vállalatok üteme­zéséhez. Kérésünkre a Dunántúli Nap­ló június 3-i számában a lehe­tőségekről már tájékoztatta az érdeklődőket, és ezt a tájékoz­tatást most újólag megerősítem azzal, hogy az általános iskolá­sok részére a szervezett foglal­koztatásra korábban megjelölt vállalatoknál viszonylag kisebb szómban, a középiskolások ré­szére pedig az igényeket szinte kielégítő mértékben van jelen­leg is munkavállalási lehetőség. Vörös Károly Pécs megyei város Tanácsa V. B. munkaügyi osztáiyánck vezetője ARCOK - SOK MUZSIKÁVAL négy éve végeztem a főiskolán, s még egy évig maradok Ma­gyarországon. Pécsett a tábor­ban énekelni akarok, de a Kodály-módszer óráira is be­benézek majd. * A Kodály-módszer a leggyak­rabban elhangzó fogalom a szakmai és magánbeszélgeté­sekben. Ügy látszik, nemcsak találmányaink, hanem más szel­lemi termékeink is exportcikké válhatnak. Olyan exportcikké, amely bár gazdasági hasznot nem hoz, jó hírnevünket növeli a világban. Emma Tappi franciául beszél, de nem tagadhatná le, hogy olasz. Olyan temperamentumo­sán, nyomatékkai ejti az ele­gáns francia szavakat, hogy ez rögtön feltűnik. Mintha egy olasz filmből lépne elő — bőre kreol, szeme fekete, szavait energikus mozdulótokkal kíséri. Bár ez „foglalkozási ártalom" is lehet, hiszen középiskolai ének­tanár Milánóban. — Korábban is mór több ze- netanítósi módszerről hallot­tam, köztük egy japán mód­szert és Orffét ismerem köze­lebbről. Kodályéról csak sokat hallottam, így jobbnak láttam, ha eljövök Pécsre, és közelebb­ről megismerem. 1970-ben jár­tam itt először, idén újra je­lentkeztem. — Otthon is kipróbálta a Kodály-módszert? — Igen, az első osztályban, s mondhatom, teljes sikerrel. Azoknál a gyerekeknél, akik nem ismerik, nem értik a zenét, tökéletesen beválik. Olaszor­szágban is érdemes lenne szé­lesebb körben próbálkozni vele, de előbb a tanárok alapos fel­készítésére volna szükség. A fe­jekben kell elkezdeni az át­állító st. Kezdődik a foglalkozás — jelzi olasz nyelven Agócsy Lász­ló tanár úr. Ö tavaiy éppen Olaszországban tartott több előadást is a Kodály-módszer- röl. Aki a folyosón beszélgető csoportokat figyeli, nem is hiszi, hogy egy hét múlva az egymást alig ismerő emberekből álló összehangolt énekkar mutatko­zik be a pécsi közönség előtt­Marafkó László i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom