Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

1971. július 23. DUNANTŰLI NAPLÓ 5 Eifffei-torony, rágyújtani tilos... Szakköri kiállítás a ÍEK-feea Rágyújtani valóban barbár­ság lenne, a pécsi fegyveres erők klubjában rendezett kiál­lításon látható Eiffel-torony ugyanis, az alapzatától a csú­csáig, gyufaszálakból van —, Borbás Mihály kiskatona mun­kája ... Láthatunk még több mina­retet, hurkapálcikából — alko­tóik türelmét és ügyességét di­csérve —, színvonalas képző- művészeti munkákat — többek között Balázs László: Titok cí­mű kompozícióját —, a katona­élet egy mozzanatát megörö­kítő fafaragásokat, intarziákat, „fotós-szemről” tanúskodó, az élet egy-egy mozzanatát ügye­sen elleső fényképfelvételeket, lakásdíszeket. Sőt, kereszt­szemes öltéssel készített Igé­nyes garnitúrát is, amely Szá­lai Gábor munkája, — leendő felesége bizonyára örülni fog, hogy férje, nemcsak a gombját tudja felvarrni —, és a kiállí­tás talán legszebb darabját, a Kocsis László által készített, öt­letről, s fantáziáról valló fali­díszt, amely tulajdonképpen egy stilizált, ősi lánc-pajzs ... Igényes képzőművészeti al­kotások, ügyes barkács ötletek jellemzik a kiállítást, amely a pécsi helyőrségben működő szakkörök munkáit reprezentál­ja — s amelyet már eddig is több százan tekintettek meg. A „tárlat", a pécsi FÉK Váradi Antal utcai épületében pénte­kig tekinthető meg. Végei éri az abaligeli nemzetközi észperantisla természetbarát-találkozó Pécsi városnézéssel zárult tegnap a IV. nemzetközi esz- perantista természetbarát ta­lálkozó tíznapos programja. A találkozót a Magyar Esz­perantó Szövetség Területi Bi­zottsága és a Baranya megyei Természetbarát Szövetség kö­zösen szervezte, s színes, vál­tozatos programot biztosítottak a vendégeknek. Az eszperan- tista természetbarátok megis­merkedtek Siklóssal, Harkány- nyal, Máriagyűddel és a Me­csek szépségeivel. Tájékozódá­si versenyen vettek részt, s él­ményeikről eszperantó nyelven rajzokkal, képekkel illusztrált beszámolót készítettek. Nagy sikere volt a pécsi eszperantó bábegyüttes premierjének is. A nemrég alakult együttes ré­gi vásári darabokat, népi ko­médiákat ad elő — eszperan­tóul. Az együttes olyan sikert aratott, hogy meghívást kaptak külföldi szereplésre is. Nagyon jól sikerült a szombat este ren­dezett magyar-est. A HVDSZ népitánc együttesének műsora után szalonnasütés következett, s a különböző nemzetek kép­viselői népdalokat énekeltek. A táborozáson részt vett Jerzy Mazys, a Lengyel Eszpe­rantó Szövetség főtitkára:- Nálunk, Lengyelországban minden esztendőben négy nemzetközi eszperantista talál­kozót rendeznek. Ezt az abali- geti találkozót olyan jól meg­szervezték, olyan hangulatos volt, hogy bármelyik eddigi külföldi találkozónál jobban sikerült — nyilatkozta a főtit­kár. Tetten érték a tolvajt Egy év nyolc hónapi börtön lopásért Ez év májusában kellemetlen meglepetés várta űrögi úti la­kásán az éjszakai szolgálatból reggel hazaérkező P. J.-t. Szo­bájában egy ismeretlen fiatal­embert talált, aki már tetőtől talpig felöltözött a szekrényben tartott ruhákba, sőt úticsomagot is összeállított. A kabát és pi­zsama mellé ingeket, zsebken­dőket, fényképezőgépet, mag­netofont, villanyborotvátj zseb­rádiót és ékszereket is pakolt a bőröndbe. Ugyanakkor két kiló gyulai kolbászt és kenyeret is készített útravalónak. Ekkor érkezett a házigazda, aki sebti­ben levetkőztette a hívatlan látogatót és értesitette a rend­őrséget. A tettenért tolvaj, a 27 éves, többszörösen büntetett Ughy József, aki legutóbbi szabadu­lása óta az ország különböző részein vállalt munkát. Május 4-én minden különösebb cél nélkül érkezett Pécsre. Miután először járt a városban, az egész napot csavargással töl­tötte. Éjszaka az erdőben aludt, majd Magyarürögön kötött ki. Mivel pénze nem volt, elhatá­rozta, hogy betör valamelyik üresnek tűnő házba. Az abla­kot benyomva hatolt be a már említett helyre, ahol éppen az utolsó pillanatban zavarták meg. így aztán semmit sem tu­dott elvinni, a közel tízezer fo- lint értékű kár azonnal meg­térült. Ughy József ügyét a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Bűnös­nek mondotta ki jogtalan be­hatolás útján visszaesőként el­követett lopás kísérletében és ezért egy év nyolc hónapi sza­badságvesztésre ítélte. Szerelés vagy nyomozás? Vésők a színházban Meglepetéseket okozott a város legrégibb villanyvezetéke Sok függ az anyagbeszerzéstől — A színházi átalakítás helyzetképe Nagy cirkusz van a színház ban, a titkárság beköltözött o balett-terembe, a vésők kegyet­lenül kopognak és nemsokára át lehet kiabálni a falon. Nincs festék- és puderiitat, a színpad varózslatbói egyedül egy keleti ülőke maradt meg, ránézésre úgy tűnik, Kondzsa bej üldö­gélt rajta a Sztambul rózsájá­ban, most — a villanyszerelők Egyébként eddig nemigen szereltek, inkább nyomoztak. Tegnapig. Most jön Bank Tibor, a MEGYESZER részlegvezető helyettese és Molná' Gyula előkészítési csoportvezető. — A meglepetés a körfolyo­sókon kezdődött —' meséli Bank Tibor. - Amikor ott feltártuk a régi vezetéket, olyan szerelési formát találtunk, ami'ma már sehol Pécsett nem létezik. A kihornyolt részbe T—2-es veze­téket fektettek, ezt masszával öntötték le, és becementezték. Tehát olyankor szerelték be a színházba, amikor még Berg- mann-cső nem létezett. Ez 110 voltnál nem okoz különösebb gondot, de most, a 220 voltos vezeték beszerelésekor — bár a terhelés arányosan a felére csökken —, ahogy a feszültség növekszik, a vezeték átütési ké­pessége is kevesebb. Bizony nagyon meglepődtünk. Napokba került, amire meg­találtuk a cserének, s az üzem­biztos működésnek a módját. A nyomozás izgalmas volt, még a földrengés is segített, nem most persze, hanem az a néhány földrengés, ami a kö­zelmúlt években megrengette kicsit a színházat is. A folyo­sókon a beton ilyenkor min­dig a vezetékek vonalában re­pedt meg. Csak hát utána min­dig cementtel fedték be a kis repedéseket. Most tehát gyere villanyszerelő és találd ki, hogy a cementtel húzott csík a szín­ház melyik korszakában kemé­nyedéit meg, földrengéskor, vagy mikor? Tegnapra végre sikerült megtalálni, sőt az első emelet öltözői, irodái már ké­szen várják a 220 voltos ára­mot. A színház tája egyébként csendes, a szerelők is mindösz­— Már épül a Lánycsók és Vidéke Takarékszövetkezet új hi- mesházi kirendeltsége. A rep­rezentatív létesítményt az Al­kotmány ünnepén adják át ren­deltetésének. sze heten vannak, néha egy kócos kölyök áll meg a portán és műsorfüzetért esdekel, meg jönnek az üdvözlőlapok Porecs- ból, Balatonról, Svájcból. Más semmi. — Nem kevés ez a hét em­ber?- A színház sok szakmunkást igényel, s a szakmunkásgá-- dánk zöme a barcsi és hőgyé- szi sertéstelepet szereli. Szep­tember elején készülnek el, ak­kor idevezénylik őket, annyit, ahányra szükség lesz. Ez idáig nem is igen tudtuk volna őket — Fürdött-e a Dunában? Feltolja a kalapot — Hogy’ fürödtem volna? Mély a feneke ... Tóth B. István — Pista bácsi — Heves megyéből való, Heves községből. A Budapesti 31. Ál­lami Építőipari Vállalat munká­sa, aki sokadmagával dolgozik a csúszózsalus technológiával szerte az országban. — Ott voltam a pécsi tv- toronynál, a tizenhét-emeletes­nél, Beremendet két évig épí­tettük ... Most a mohácsi kétszer ezer- vagonos gabonasilón kúszik a zsalu. Félidőben tartanak, július 7-én indult felfelé. Harka János építésvezető és Csepreghy Fe­renc, a gabonafelvásárló kör­zeti üzemének vezetője, a maj­dani „gazda” fogadnak. — Milyen magas jelenleg az építmény? használni, ehhez a nyomozó- munkához - feleli Molnár Gyu­la. - De ha a magyar anyag- beszerzési helyzet nem okoz gondot, és a színháznak nem lesz újabb kívánsága, akkor re­mélhetőleg betarthatjuk a rész- határidőket. — ígéretet kaphatunk? — Egyelőre annyit, hogy a kamaraszínházat szeptember 15-re kell átadnunk, s mi au­gusztus végére szeretnénk el­készülni vele - mondja Bank Tibor. F. D. — Huszonnyolc méteren va­gyunk. Ennek a traktusnak a magassága 33 méter és 18 cen­timéter lesz. Két nap kérdése az egész, ha közbe nem jön va­lami. Mi jöhetne közbe? Elromlik a daru (már volt rá példa) vagy a kompresszor, (amelyre szintén volt példa), s akkor vagy kép­telenek betont adni a magasba, vagy nem tudják továbbítani a zsaluzatot. Ez mindkét esetben leállást, néhány napos kiesést jelent A generálkivitelező a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat. A budapesti cég alvállal­kozásban végzi az építmény felhúzását. Az alapok már a múlt évben elkészültek, másfél méteres betonlapon nyugszik a hat hengeralakú betonkamra. Nemsokára kitűzhetik az üres demizsont: felérnek, s készül­hetnek idébb, a zsalu átállhat Megalakult Mohácson a mm tanácstagok járási csoport a A Hazafias Népfront Bora* nya megyei és a Mohácsi járá­si Bizottsága kezdeményezésé­re került sor kedden délelőtt a Mohácsi járási Hivatal tanács­termében a megyei tanácsta­gok járás' csoportjának alaku­ló ülésére. A Mohácson megtartott ülé­sen megjelent Ambrus Lajos, az MSZMP Mohácsi járási Bi­zottságának első titkára, dr. Hazafi József, a Megyei Párt- bizottság munkatársa, Halasi Lajosné, országgyűlési képvi­selő, dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács elnök- helyettese, Sztergár János, a HNF Baranya megyei titkára. Az alakuló ülésen a megyei tanácstagok 1971. évi II. félévi munkaprogramját ismertették. a másik ezervagonos betonóriós építéséhez. Közel háromezer köbméter betont kevernek a vállalat keverői, a kis szállító­autók megállás nélkül „tangóz­nak" a keverő és a daru között. — Mikor készül el? — Szeptember közepére ké­szen kell lennünk. Százhúsz ember dolgozik, a zsalu állandóan megy — hihe­tünk az építésvezetőnek. — Megoldja-e a tárolási gon­dokat az új siló? Csepreghy Ferenc válaszol. — Ha nem is oldja meg, lé­nyegesen enyhíti azokat. S ke­resve sem épülhetne jobb he­lyen: közúthoz, vasúthoz és a Dunához közel... Ezen már a Gabonatröszt emblémája lesz. A régin még a hajdani felirat: Nostra Áru- közraktárak és Kereskedelmi Rt. int búcsút.-kp­Félidőben a gabonasiló , CSÚSZIK A ZSALU Kaktuszkióllitás. A Mecseki Allatkert pavilonjában kaktuszkiállitás nyilt, amelyen a kaktuszgyűjtő szakkörének két tagja mutatja be gyűjteménye -gy részét, mintegy háromszáz fajta kaktuszL j Szerencsés kimenetelű baleset Kossuth-bcmycm A biztonsági berendezés megfogta a zuhanó aknakast Szerencsétlenségében rendkí­vül szerencsés kimenetelű bal­eset történt tegnap délután 2 óra 31 perckor a komlói Kos- suth-bányaüzemben. A 2-es ak­na 8, szintjén 28 kiszállni igyek­vő bányásszal, „megszaladt" a szállítókas. Amikor a bánya­mentőket és a mentőket riasz­tották, az emberek sorsa még ismeretlen volt, fel kellett ké­szülni a legross7abbakra is. Rövidesen kiderült azonban, hogy bizonyos zuhanás után a 10. szint felett 15 méterrel — a biztonsági berendezés meg­állította a kast, így emberélet­ben nem esett kár. Nem egészen egy órával ké­sőbb — 15.25-kor — a szom­szédos 1-es aknán felszínre hoz­tak 24 bányászt: mindazokat akik sértetlenül, vagy enyhébb sérüléssel vészelték ót a bal­esetet, s képesek voltak létrán lemászni a 10. szintre. A kasban ekkor csak a négy súlyosabban sérült, köztük — három nyílt lábtörést szenvedett ember maradt. Rövidesen azon­ban ők is orvosi segítségben részesültek. A mentők a felszínre szállított emberek közül 16-ot elsősegély- nyújtás után kórházba szállítot­tak. Többségük sérülése nem látszott súlyosnak, elsősorban az orvosi megfigyelés szükségessé­ge indokolta beszállításukat. Nyolc bányász teljesen sértet­lenül vészelte át az esetet, ők azonnal hazamentek. Időközben megkezdték a kas­ban maradt súlyosabb sérültek kiemelését és a késő dé'ufáni órákban őket is sikerült kór­házba szállítani. A baleset oka egyelőre isme­retlen, kiderítésére a Bánya­műszaki Felügyelőség és a rendőrség szakemberek bevoná­sával megkezdte a vizsgálatot * A baleset során Kiss Károly, Monostori Tibor, Bodó György, Bugyik György és Kovács Mihály bányászok sérülést szenvedtek, akiket Pécsre, a Honvéd kór­házba szállítottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom