Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-28 / 176. szám
I DUNÁNTÚLI NAPLÓ t971. július 2i. DO Világpiaci kilátások Bábolna a világ legnagyobb tenyésztői közé törekszik Világgazdasági figyelő Hz »rilai kínai kizeíedés wkm voaaWsai Az amerikai—kínai „pingpong diplomácia” legújabb fordulata: Nixon elnököt meghívták Pekingbe. A szenzációs hírt alig két hete röpítették világgá a hírügynökségek. Az amerikai elnök bejelentésével egyidőben megindultak a találgatások az amerikai—kínai kereskedelem jövőjéről és általában a Nixon bejelentés világ- gazdasági hatásairól. Európában továbbra is az érdeklődés homlokterében áll Anglia közös piaci belépése. Sajtószemlénkben az amerikai—kínai kereskedelem jövőjével és a tekintélyes angol gazdasági lap, a The Economist cikke alapján az angol belépéssel foglalkozunk. Egy hongkongi jelentés szerint Kína és az Egyesült Államok kereskedelme csendben, de folyamatosan már eddig is figye- lemreméltóan növekedett. Az Egyesült Államokba szállítandó kínai árukhoz a hongkongi kereskedelmi kamara adja ki a származási bizonylatokat és az amerikai importellenőrzési rendszer enyhítése óta a hongkongi hatóságok a kínai termékeket is ugyanolyan módon továbbítják az Egyesült Államokba, mint bármely egyéb Hongkongon keresztül reexportált termékeit. A tájékoztatás szerint szállítási okmányokat faipari termékekre, elefáhtcsontcikkekre, emberi hajra, festményekre, háziipari termékekre és hímzésekre állítottak ki Hongkongban. Emellett pedig egy amerikai exportimport vállalat több Százezer dollár értékű üzletről tárgyal a Kínai Népköztársaság kereskedelmi szerveivel. Az amerikai üzletemberek körében tagadhatatlanul mutatkozik bizonyos lelkesedés a kínai piac feltárására — állapítja meg a Fareastern Economic Review legutóbbi száma. — A kínaiak műtrágya-, vegyi- és műanyaggyárak építésére készülnek. Kína hírközlési és szállítási rendszerét amerikaiak gyártották annak idején, s ezek felújítására, új alkatrészekkel való ellátásra szorulnak. Kína a légi szállítás fejlesztését is tervezi. Emellett — folytatja a lap — az amerikai üzletemberek gabona, szójabab és növényi olaj rendeléseket is remélhetnek. Kína 1969-ben 240 millió dollár értékű gabonát vásárolt — hangsúlyozza a lap. Kérdés viszont, hogy mit szállítanak a kínaiak. „Némi higanyt, ezüstöt, bőrt, szőrmét, szőnyegeket, csemegéket a kína; vendéglőknek" Csak egy cikkből szállíthatnak számottevő mennyiséget, és ez a textil, márpedig a politikailag befolyásos amerikai textilipar aligha fogadja szívesen, ha az olcsó textíliák újabb forrását nyitják meg. Derűlátó becslések szerint az Egyesült Államokba irányuló kínai export 100—200 milliós szintet érhet el a következő évben — szögezi le a folyóirat. De hozzáfűzi: más lesz a helyzet, ha az Egyesült Államok hiteleket biztosít és eltekint a kiegyensúlyozott kereskedelemtől. Egyébként Nixon bejelentésének hírére ugrásszerűen emelkedett az értékpapírok árfolyama a New York-i tőzsdén. Az ipari papírok Dow Jones-átlag- indexe már az első félórában több mint öt ponttal szökött fel az igen nagymérvű forgalomban. Jelentősen emelkedtek a papírok Londonban is, ahol a piac már előre számolt a Wall Street-i kurzusok javulásával, sőt egyes jelentések az arany drágulását ugyancsak a Nixon látogatás reakciójának tüntetik fel. A washingtoni közvélemény hivatalos visszhangja általában pozitív; a félhivatalos megnyilatkozások azonban — főleg az Egyesült Államokkal szövetséges ázsiai országok fővárosaiban — meglehetősen zavarodottak. Japánban ehhez még az üzleti körök ingerültsége is járul; úgy érzik, az Egyesült Államok kereskedői meg fogják őkei előzni Kínában. Japánban nyomban terveket kezdtek szövögetni arra, hogy kormány szintű tárgyalásokba íognak Kínával, de az ország üzletemberei elmarasztalják a miniszterelnököt óvatoskodásáért, és méltatlankodnak, amiért az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat Kezdett Kínával, anélkül, hogy e'őbb Japánnal tanácskozott volna. A japán üzletemberek, mondhatni „csomagolnak”; nagy számban készülődnek Pekingbe a kereskedelmi lehetőségek feltárására Az ango^ belépés tétje a futurológus szemével A nagy angol gazdasági lap a The Economist a jövőbe, tekintve felvázolja a nyugati ipari világ fejlődésének perspektíváit és értékeli azokat a nagy lehetőségeket, melyek az „Európához” való csatlakozás révén a brit ipar előtt megnyílnak. Rámutat arra, hogy Francia- ország első vétója idején, 1963- ban Anglia vezető műszaki vállalkozása a Rolls Royce volt. Az Európai Gazdasági Közösségbe való belépés meghiúsulása folytán ez a vállalat egy évtizeden át apró rendelésekből volt kénytelen magát fenntartani; amikor pedig egy valóban nagy rendelést kapott, azt kénytelen volt előnytelen és kockázatos feltételekkel vállalni. Ha Anglia nem csatlakozik Európához, úgy egyetlen megmaradó nagy komputergyára, valamint repülőgépgyártása, vegyipara és más vezető iparágai minden bizonnyal a Rolls Royce sorsára jutnak, elvesztik vezető szerepüket és a középszerűség szintjére süllyednek le. Amerikában, Japánban és Nyugat-Európában ugyanis a következő két évtized folyamán a fejlődés élvonalában elsősorban a komputer-korszak tudományos vívmányain nyugvó iparágak, utánuk következő sorrendben pedig a városépítő, valamint a városi települések rendszerét átalakító vállalatok fognak haladni. A gazdagabb országok szükségletei ugyanis már nem a fogyasztási javak tömeges termelésére fognak irányulni, hanem ehelyett az emberi környezetet kívánják mind esztétikai, mind pedig technikai szempontból a legtökéletesebben kialakítani. A régi ipari társadalom által ki nem használt és elhanyagolt földterületeken új kertvárosok fognak létesülni. Ebben a körben elsősorban a kormányok fogják kiadni a megrendeléseket a saját országuk, avagy államközösségük nagyvállalatai számára. Ha Anglia most a 290 milliós nyugat-európai piacon kívül marad, el fogja mulasztani ezt a nagy sánszot is, mint ahogyan a ko- lóbbit már elmulasztotta. A nagy országok gazdasági fejlődésének gyáripari korszaka végéhez közeledik. Az 1950-es és 1960-as években virágzott az európai kontinens gyáripara, éspedig részben azért, mert a déli országokból olcsó munkaerőt tudott magához vonzani. A most következő két évtizedben a gyáripar Délre fog áttelepülni, hogy az olcsóbb munkaerőt ott a helyszínen megtalálja. Az 1980-as évek vége felé a fogyasztási cikkek, csakúgy mint a gépkocsik és az egyéb használati javak termelését a multinacionális vállalatok kaliforniai, japán és nyugat-európai központjaiban lévő ^computerek fogják irányítani. Ezek műholdon keresztül adják majd meg az utasításokat a jelenlegi gyengén fejlett országokban működő gyártelepek komputereinek, amelyek ezen gyárak könyvelési es anyagbeszerzési rendszerét, valamint futószalagokon való gyártási folyamatát irányítják és a helyi munkások betanításához szükséges oktatási programot továbbítják. Minden jel arra mutat, hogy ezek a tudományos vívmányokra alapozott nagy multinacionális vállalatok a három nemszocialista szuperhatalom tár- sulatijog-rendszere alapján fognak működni. Ha Anglia most a nyugat-európai jogrendszeren kívül marad, úgy esetleg képes lesz arra, hogy Pakisztánnal vagy Algériával versenyezzen holmi csecsebecsék gyártásában, amelyeket az euro-ameri- kai, avagy japán számítógépek fognak központilag irányítani; komoly szerepet azonban a világ ipari termelésében nem lesz képes betölteni. Az „Európához” való csatlakozás ellenzőinek ezekre a nagy összefüggésekre kellene gondolniuk, ahelyett, hogy az új-zélandi sajtról, avagy a karib-tengeri cukorról beszélnének — írja a The Economist. Miként a brit kormány parlamenti emlékirata mondja, nem í szabad, hogy az utókor a mai Angliát azzal a szemrehányással illesse, hogy egyetlen nemzedék életében feladta birodalmi múltját és eljátszotta ipari jövőjét. összeállította: Miklósvári Zoltán — Panaszkodással, sóvárgással nem lehet piacot teremteni. Konstruktív program kell, iparszerű termelés, lüktető tempó, precizitás, pontos kalkulációk és ebből meglátni, mit kell csinálni — mondotta dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság vezérigazgatója a Dunántúli Naplónak adott interjújában. Dr. Burgert >nemrég tért haza hosszabb nyugat-európai útjáról, ahol a piaci viszonyokat, a legújabb termelési irányzatokat tanulmányozta. A magyar ba- romfipragrom elindítójától boksái látogatása során rövid áttekintést kértünk a baromfi vi- láqpiac helyzetéről. Meg kell tanulni eladni — Az utóbbi tíz évben nyilvánvalóvá vált — mondotta dr. Burgert Róbert —, hogy a baromfi-tenyésztésben még mindig olyan tartalékok rejlenek, hogy minden két-három évben gyökeresen képes felújítani önmagát. Ha partnereink azt csinálják, amit ajánlunk nekik, az árcsökkenés és a takarmányárak növekedése ellenére többet kereshetnek, mint bármikor. — Ev eleje óla nemcsak a tojásárak csökkentek, de az áruelhelyezés is egyre nehezebb. Gondok vannak a baromfihús értékesítésével is. — A broylernél tudomásul kell venni, hogy a hazai piac behatárolt. Hallatlan előnyünk viszont a nyugati országokkal szemben, hogy partnerünk a Szovjetunió. Óriási felvevőpiac! Erre az évre már eladtuk egész hús- és tojásfeleslegünket. A Szovjetunió jól fizet — takarmánnyal, traktorral. Ha mi jól csináljuk, közgazdaságilag magas színvonalon csináljuk, a szocialista piacon, s elsősorban itt vannak lehetőségeink. De a tőkés piacokon is! Hazai tükör A magyar külkereskedelmi forgalom megoszlása 1971. 1—V. hó Millió deviza forintban Világrész és ország Behozatal Kivitel 1. EURÓPAI ORSZÁGOK 12 698,7 8 549,4 ebből: Albánia 24,3 9,9 Bulgária 258,9 127,8 Csehszlovákia 1 180,1 664,9 Jugoszlávia 237,6 243,3 Lengyelország 653,3 603,7 NDK 1 557,5 829,8 Románia 270,2 230,3 Szovjetunió 4 708,5 3 438,2 Közős piaci tagországok 2 065,0 1 405,1 ebből: Celgium — Luxemburg 162,6 72,6 Franciaország 317,9 101,2 Hollandia 210,4 125,3 NSZK 771,8 523,6 Olaszország 601,1 571,9 EFTA tagországok Finnországgal 1 545,2 883,7 Ausztria 549,1 259,5 Dánia 47,5 41,0 Nagy-Britannia 461,1 173,0 Norvégia 32,8 21,9 Portugália 0,5 0,2 Svájc (Liechtensteinnel) 274,5 267,4 Svédország 133,6 85,0 Finnország 45,1 35,2 Izland 1,0 0,5 Egyéb európai országok 198,1 112,7 Görögország 63,4 32,5 Törökország 91,9 41,0 Spanyolország 36,5 25,0 Egyéb országok és kikötök 6,3 14,2 II. ÁZSIÁI ORSZÁGOK 403,1 479,9 ebből: Ceylon 1,8 1,8 Ciprus 2,0 1,7 India 86,4 70,4 Indonézia 0,8 2,6 Irak 4,4 37,5 Irán w 46,0 1971. I-V. hé Világrész és ország Izrael Japán Kínai Népköztársaság Koreai Népi Demokratikus Közt. Kuwait Libanon Mongólia Pakisztán Szíria Vietnami Demokratikus Közt. III. AFRIKAI ORSZÁGOK ebből: EAK (Egyiptom) Algéria Líbia Marokkó Nigéria Szudán Tunézia IV. AMERIKAI ORSZÁGOK ebből: USA Kanada Argentina Brazília Ecuador Kolumbia Kuba Mexikó Peru Uruguay V. AUSZTRÁLIA ÉS OCEANIA ebből: Ausztrália ÖSSZESEN Előkalkulált fuvarköltség A FORGALOM ÉRTÉKE MAGYAR HATARPARITASON Millió deviza forintban Behozatal 13,é 86,2 55.3 17,0 23.4 14.5 24,8 20.6 10,4 1*6,4 74.6 18,9 11.7 7,7 33,4 572,4 263,0 52.7 32.0 62.5 27.6 21.1 77.2 4,0 23.8 1.5 14.3 13,1 13 884,9 257,3 14 142,2 Kivitel 9,3 19,7 89.9 9,2 11.3 34.1 23.1 21.3 34.9 56.9 160,0 76,5 0,3 23.8 2,2 2.5 18,2 11.9 136.4 43,3 32.2 11.3 4.8 3.8 5.5 26.4 2,0 1.2 0,4 7.5 ó»9 9 333,2 121.5 9 211,7 — Ami a tojást illeti, a hiány- gazdálkodás éveiben megszoktuk, hogy annyit kapunk a tojásért, amennyit kértünk. Most nehéz hozzászokni, hogy nem száz, hanem 50 százalékos árréssel dolgozunk. Úgy kell termelnünk, hogy kisebb árréssel is érdemes legyen tojást előállítani, s természetesen meg kell tanulnunk eladni. Két dolgot mindenesetre lássunk tisztán. Ma végre annyi tojás van, amennyit néhány éve csak óhajtani mertünk. Ez azt mutatja, a mai támogatási körülmények, a mostani agrárpolitika lehetőséget ad, hogy más területeken is felszámoljuk a hiányt — hosz- szú távra is. A másik: nem szabad az átmenettől megijedni. Ha közben nehézségek támadnak, ne vonjunk le végkövetkeztetéseket. Merjünk kijavítani és végigvinni! Szembe kell néznünk azzal, hogy a hiánygazdálkodás után az eladással lesz gond. Még egyszer mondom, meg kell tanulni eladni. Technika és koncentráció — Ismeretes, hogy például ez NSZK-ban ugyanezek a problémák jelentkeztek. Milyen új törekvésekkel találkozott off? Mire számíthatunk? — Minden nagy krízisre jellemző, hogy valami újat hoz. Hogy ez mit fog hozni, nehéz megítélni. Bizonyos csírákat lehet már látni, amire már rizikót is szabad vállalni. Az egyik a technika. Minden baromfi ketrecbe kerül. A tojó, a nevelő, a broyler. A mai technika any- nyira elavult a legújabb rendszerekkel szemben, mint tíz éve, amikor arról volt szó: szaladgáljon-e a tyúk vagy bezárjuk ablaktalan istállóba? Most nem annyira istálló építésére van szükség, hanem mindenekelőtt a ketreces, battériás tartást ke{!^ bevezetni. Ez pénzigényes. Láttam üzemet, ahol teljesen gépesítve volt a tojás leszedés, az osztályozás, a csomagolás. Három istállót futószalaggal összekapcsoltak és összehangoltak. Minden istállóban 60 000 tyúk volt és ezekhez egyetlen ember. A másik szembetűnő tendencia a koncentráció. A koncentráció következtében a viszonylag alacsony abszolút jövedelem nagy lesz. Nyugat-Európában minden értelmes ember előtt világos, hogy a koncentráció objektív folyamat, amit a magántulajdon sem tud feltartóztatni. Versenyben a világ legnagyobb piacáért — Bábolnát most milyen közvetlen célok foglalkoztatják? — Mi most állunk át a saját tenyésztésre. Szeretnénk a világ három-négy legnagyobb tenyésztője közé kerülni. Tárgyaltunk Franciaországgal. 43 ezer szülőpárt vásároltak tőlünk. A világ legnagyobb piacáért akarunk versenyezni, a legnagyobb cégekkel tudunk konkurrálni. Magában az NSZK-ban fehérhéjú tojással fogunk versenyezni. Ezt éz év végére elérjük. Ma ott tartunk, hogy Lohmannék a mi tenyészanyagunkat vásárolják egy Prága melletti telepről és Lohmann csibe gyanánt adják tovább. Nyugat-Németor- szágban a mi Tetra B broyle- rünket árusítják Lohmannként Tenyészetünkben feltétlen bízunk. Olyan nagy szelekciós és technikai bázist építettünk fel, amely most már hozza, amit vártunk tőle — mondotta interjúnk végén dr. Burgert Róbert. GYENGEÁRAMÚ műszerészeket felveszünk. MEGYESZER VALLALAT Pécs, Lyceum u. 4.
