Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

mi. Június 2«. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Napirenden: a mezőgazdasági üzemek távlaü fejlesztési irányelvei Ülést tartott a Mohácsi járási Pártbizottság A mohácsi járás mezőgazda- sági üzemeinek távlati fejlesz­tési irányelveit vitatta meg teg- nop megtartott kibővített ülésén az MSZMP Mohácsi járási Bi­zottsága. A mohácsi járásban a ke­nyérgabona vetésterülete — az állattenyésztés gyorsabb ütemű növekedéséhez szükséges takar­mánytermő területek növekedé­se miatt — csökken az elkövet­kező években. A növényter­mesztés egészét számolva a mezőgazdasági üzemek 3,5-4 százalékos fejlődést irányoznak elő évente. A járásban nem tervezik a zöldségtermesztés emelkedését sem. A következő öt évben a hús­termelésben nagyot lépnek elő­re a járás mezőgazdasági üze­mei. Az egy kocára jutó hús­termelés a jelenlegi 10,2 má­zsáról 17 mázsára emelkedik. A szarvasmarha létszám 44 szá­zalékos, a tehénállomány 66 százalékos növekedését tervezik 1975-re. A mohácsi járásban a jelenlegi 1237 mázsa helyett a tervidőszak végére 1300-1900 mázsa halat termelnek majd. 1975-ben a járás mezőgaz­dasági üzemei 5496 korszerű tehén- és 40 ezer modern ser- tés-hizóférőhellyel rendelkeznek majd. Ez 1600 új tehén- és 12 ezer új sertésférőhely növeke­dést jelent. A raktárkapacitás 1300 vagonnal bővül. Az erő­gépeknek több mint a felét ki­cserélik nagyobb teljesítményű­re. Emelkedik a tehergépkocsik, a pótkocsik és a modern mun­kagépek száma is. A fejlesz­tésre, beruházásra fordított ál­lami erőforrások az elkövetkező években csökkennek — 1972- ben befejeződnek a szarvas- marha- és sertéskombinát- építkezések. A tsz-ek és az ál­lami gazdaság saját beruhá­zásai azonban növekednek. A fejlesztések összege öt év alatt összesen 600 millió forintot tesz ki. A mezőgazdaságban dolgo­zók személyes jövedelme 11- 12 százalékkal növekszik, ez a — Országos borverseny Sá­rospatakon. Július 6-án, 7-én, 8-án és 9-én Sárospatakon ren­dezik az országos borversenyt, amely mintegy előkészítője a jövőre Budapesten elsőízben megrendezésre kerülő világ-bor­versenynek. szám az országos átlagnál ala­csonyabb. Az óvatos tervezés indokolt, mert a járás termelő- szövetkezeteinél a jövedelem 1970-ben eléggé magas szintet ért el. A pártbizottsógi ülésen meg­vitatott és jóváhagyott irány­elveknek megfelelően a mező- gazdasági üzemek elkészítik középtávú fejlesztési tervüket. A mohácsi járás területén o részletes terveket július 20-ig minden termelőszövetkezetben a párttaggyűlés és a közgyűlés is megtárgyalja. IdegeivezeiiH tanfolyam az Expressziéi Idegenvezetői alaptanfolya­mot szervez az 1971—72-es ok­tatási évben az Expressz Ifjúsá­gi és Diák Utazási Iroda Bara­nya megyei kirendeltsége. Je­lentkezni július 15-ig lehet a Rákóczi úti Expressz-irodában. A hathónapos tanfolyamra a felvéteti vizsgát szeptemberben tartják. Követelmény: bármilyen idegen nyelv legalább közép­fokú ismerete és érettségi vizs­ga. Az iroda elsősorban egye­temi és főiskolai hallgatók je­lentkezésére számít. Akik el­végzik a tanfolyamot, azokat az Expressz külföldi csoportok Ma­gyarországon való és magyar csoportok külföldön való veze­tésére alkalmazza. r i Árvízvédelmi gyakorlat Nagyszabású ár- és belvíz- védelmi, valamint helyi vízkár elhárítási gyakorlatot rendelt el a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vezetője csütörtökön. A gyakorlat célja, hogy a véde­kezéshez szükséges ismereteket az árvédelmi műszaki osztag tagjai felfrissítsék, iletve az új tagok elsajátítsák. Ezen túlme­nően megismerkednek az 1970. évi Tisza-völgyi árvédekezés so­rán először alkalmazott új el­járásokkal is, mint például az Armco-gyűrű használatával buz­gárveszély esetén, vagy a víz alatti fóliaterítéssel szivárgás ellen. A védelmi osztag bővült egy talajfúró brigáddal, melynek ár­védekezése esetén az a feladata, hogy felderítse a töltés talaj- állapotát, illetve a töltés állé­konyságát, s ezzel olyan adato­Robbantás Lánycsókon Tegnap délelőtt a lánycsóki patak Lánycsók alatti szakaszán a Munkásőrség műszaki alegy­sége felrobbantotta a medret elszűkítő két beton hídpillért. A munka elvégzését —, amely a munkásőrök számára egyben gyakorlatul is szolgált — sür­gette, hogy csapadékos időjárás esetén, főleg télen és tavasz- szal, a meder nem tudta befo­gadni a nagy vízmennyiséget. Ezért számos esetben belvíz ön­tötte el a falu határában álló házakat kot szolgáltasson a védelem- vezető részére, amelynek segít­ségével meghatározható a leg­jobb védekezési mód. A védelmi osztag gépparkja is nőtt, az új H2S típusú, fran­cia gyártmányú cölöpverővél, aggregátorral, amely nagy fényerejü higanygőzlámpákat képes üzemeltetni éjszakai vé­dekezés esetén. ’ Mólszeriei szimpozion a Pécsi Orvosiudoiásyi Egyetemei A Pécsi Orvostudományi Egye­tem tanácstermében az általá­nos morbiditási és epidemioló­giai vizsgálatok módszertani problémáiról tartott tegnap szimpoziont hatvan magyar ku­tató. Dr. Boros Béla rektor kö­szöntő szavai után, dr. Simono- vits István egyetemi tanár nyi­totta meg a tanácskozást. A hat előadásban szó volt a vizs­gálatok módszertanának külföl­di és hazai tapasztalatairól, az egészség és betegség fogalom gyakorlati vetületéről és más módszertani kérdésekről. A dél­előtti felszólalásokat délután vita követte. Zsiguli a főnyeremény Münchenbe utazhatnak a szerencsés „vadászok” r Újdonságok a totó-lottóban A totó-lottó játék nyári ter­veit ismertette pénteki sajtótá­jékoztatóján Szohár Ferenc, a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság vezetője, A program szerint a nyári hónapokban rendkívüli jutalom- sorsolást rendeznek az előfize­téses lottószelvények tulajdono­sai között; júniusban, júliusban és augusztusban egy-egy Zsi­guli személygépkocsi lesz a kü­lön sorsolás főnyereménye. A nyári Totó Kupa-sorozattal egy- időben a totóban július 4—au­gusztus 15-e között Szerencsés vadászat címmel hirdetnek pá­lyázatot a vadászati világkiál­lítás alkalmából. Az a totózó, aki hét hét alatt a totószelvé­nyek hátoldalán feltüntetett va- dászfigurákból tízet összegyűjt és beküld az igazgatóságnak, ugyancsak jutalomsorsoláson vesz részt. A főnyeremény; tár­sasutazási utalvány a münche­ni olimpiára. Ősszel a televízióval közösen külön lottószelvényt bocsát ki az igazgatóság. A tévészelvé­nyen a számok egy-egy műsor- számot rejtenek, s a sorsolás alapján állítanak össze szóra­koztató műsort a televízióban. Utcáról utcára Bontják az épületeket a Ró­zsa Ferenc utcában. Tegnap reggel - az esőben - arra jár­tam. Kevés mozgást észleltem, de azt láttam, hogy a 21-es számú épület pincéjéből két munkás, kis emelőtargoncával valami súlyos tárgyat emelt ki. A műhelyszerű szürke épület már teljesen üres, belső, csu­pasz falain falinaptárt és ott­hagyott sztárfotókat fújt a szél. Ez a volt gépkocsijavító műhely is csákány alá kerül nemsoká­ra. A vasúttól innen már több épület csak „emlék”. A síneken túl ütött-kopott ház hódfarkú cserepeit most szedik. Szanál­nak. A felüljáró-építéshez ké­szítik elő a terepet. A Munkácsy Mihály és a Fürdő utca sarkán (volt SZTK- kifizetőhely) lévő épület egyik ablakából fütyörésző, mázoló sráctól kérdezem, mit pingát- nak belül. Patika lesz, de er­ről többet tud a központ. Szabó Pál, a Gyógyszertári Központ igazgatója;- Tényleg gyógyszertár lesz a Fürdő utca sarkán. Az épít­kezéssel július végére készen lesznek. A bútor és az egyéb berendezés szeptember végére kerül a 200 négyzetméter alap- területű intézménybe. Az épít­kezés költsége 1 200 000 forint, a berendezés félmillióba kerül. Ide költözik a, Kossuth utcában levő 10/9-es gyógyszertár, mely­nél a Fürdő utcai kétszer na­gyobb lesz. Éjjel 22 óra. A Bercsényi ut­ca és a Tímár utca sarkán dél­utáni műszakról jövő, előtte éj­szakai műszakra igyekvő nők­kel találkozom. Megrebbennek tőlem, mikor észrevesznek a sar­kon. Semmi rossz szándék nincs bennem, csupán egy nyomdász­nő kérésére álltam a járda szé­lére a sötétben. Körülöttem fe­kete minden. Egy árva lámpa sem pislákol. Tegnap délelőtt ismét körülnéztem. A Tímár ut­cát átívelő vezetéken higany­gőz lámpa lóg, bizonytalanul libeg a merevítő dróton. A lám­Akik a hírekben szerepellek: Szépek voltak a szeremlei lá­nyok is, de amit Bártfai Márta sosem feleit el, az éppen Ersek- csanádon történt. Jöttek a la­kodalmas lányok, népviselet­ben, vadvirágtarka mellény- kékben, piros papucsban és járták az ősi Csanádi táncokat Most, a huszonöt éves pécsi balett-tanári jubileum napjaiban mesél az egykori bajai fényké­pészről, aki sorra járta a falusi lakodalmakat, régi állványos masinával.- Az apám volt és nagyon szerettem. Máig élek azokból az élményekből, amelyeket ok­kor, Szeremlén, Csanádon szív­tam magamba, miközben apám, a „mester" fényképezett. Tud­ja, amikor először hallottam Rábai feldolgozásában a Há- romugróst és ráismertem erre a hangulatvilágra, akkor éreztem igazán, milyen biztos talajt kaptam gyermekkoromban, apámtól, a szeremlei, érsekcsa- nádi lányoktól, szépség, hangu­lat, életkép dolgában. Később a Franciaországban tanult bajai tanárnője mondta: „Lányom, neked táncos pályá­ra kell menned!" De ha nincs Recska Ilona néni, a Bajai Liszt Bártfai Márta Ferenc Zeneiskola igazgatója, akkor nem indulhat el a pályá­ján. A zenei alapot tőle kapta. Aztán dr. Duczai Valéria pesti intézetében klasszikus görög táncot tanult, majd a tulajdon­képpeni klasszikus balettet Brada Edétől, Nádasdy Kál­mántól, majd a jelenlegi Ál­lami Balettintézet elődjénél nagyszerű módszertani anyagot adtak át nekünk. Aztán jött Pécs ... bizony, huszonöt éve. Számoljuk: hány tanítványa - régi és mostani - él a város­ban. Az eredmény mindenkép­pen ezer körül van.- Ha végig megyek a Kos­suth utcán, lassan már csak kétféle emberrel találkozom: volt tanítványommal, meg je­lenlegivel. De nem ez a fontos, hanem az, hogy a Pécsi Balett nézőterén ott ülnek. Hajjaj, van már második generációs néző is, akit valaha én tanítot­tam táncolni, most meg a lá­nyát, és mindketten nézik a Csifó Ferit, meg a többieket, nagyobb szakértelemmel, mint értő mások. Ez a fontos: az balettközönség. Múltkor beszélt Rétfalvi Sándor iparművésszel, akinek a feleségét kislány korában balettre tanította. Ezt mondta: — Feleségem, Fürtös Ilona textiltervező lett, de állítom, hogy ritmusban tervez, alkotá­sain lehet látni. Ez a balett maradványa. Persze nem minden tanít­vány lesz balett-táncos, vagy például textiltervező, de mind­egyik feleség, férj, — ember. És a balett - amit sokan már négy éves korban elkezdenek tanulni, sokszor 6-8 éven át, vagy még tovább - remek em­beri tulajdonságokat fejleszt ki: a közösségi érzést, az önfe­gyelmet, a figyelemősszpontosi- tást, a szép iránti vonzalmat; az egyszerre több felé való fi­gyelést, amit az iskolai tanulás­ban remekül használhatnak. Aki a balettiskolából kikerül, mind úgy érzi, szegényebb lett vol­na, ha nem iratkozott volna be oda, nem járt volna oda szor­galmasan.- Mi volt a legnagyobb örö­me a huszonöt év alatt?- Ami minden pedagógus öröme: ha sikerült átadnom, amit tudtam. És szerencsére gyakran örülhettem emiatt — A Pécsi Balett?- Ha ez nem szerénytelen­ség: kiegészítjük egymást, mi az amatőr oktatók, és ők a hivatásos művészek. Mi adjuk a tömegalapot, az értő közön: séget, ők a vonzalmat a mű­vészet iránt, a nagyobb igényi a mi iskoláinkban. Aztán né­hány tanítványom, például Selymes Éva és Váradi Márta évek óta „beugrik" a Pécsi Balettbe, helyettesíteni. A gyermekszinház' Csipkerózsika előadásában is hét kis növen­dékem játszott. — Mi tetszett legjobban ön­nek a Pécsi Balett tizenegy éves programjából? — A Dózsa-balett, a Veronai szerelmesek mártiriuma, Kodály: Nyári esték című zenéjére Írott balett — talán ezt érzem a csúcsnak, - aztán a Mit takar a kalapod? Véoezetül: gratulálunk Bárt­fai Mártának a huszonöt éves művészi-oktatói munkáért, az ezer értő nézőért, a néhány táncosért. Föidessy Dénes patest mellett összebütykölt ká­belcsomó fityeg. A Bercsényi utcai iskola előtt levő égőt el­takarják a faágak. Meg kellene ezeket csinálni, hogy jó legyen a közvilágítás ebben a kereszte­ződésben is. Ezt kéri a nyom­dásznő, a kesztyűgyári munkás­asszony és még többen. Éjsza­ka megnyugtatóbb világos ut­cán közlekedni. Kérésüket ez­úton továbbadom. Nem nagy dolog, 20x20 lé­pés az egész, de nem „idegen- forgalmi látványosság”. Az évekkel ezelőtt lebontott Bara­nya szálló üres telkéről van szó. Pontosabban nem üres, mert rajta áll az Állami Biztosító rek­lámtáblája, a fal mellett két vastraverz, egy másfél méteres gömbfa, két esőverte papírdo­boz, meg terméskőcsomó. Valamit tenni kellene ezzel a „grunddal”. Régebben ígér­ték, épületet emelnek ide. Most felállították a 18 méter magas lámpákat, „Reflektorfénybe" kerül a bontási terület. Sokan látják nappal, s ezután éjszaka is, még jobb „megvilágítás­ban”. Néhány kocsi vörös sa­lakkal fel lehetne tölteni a most téglás, buckás talajt. Még az is elképzelhető, hogy né­hány padot tegyenek oda, biz­tosan sokan ülnének szívesen az egyébként rendkívül forgal­mas tér ma még csúnya szige­tén. * Mi is épül a Szabadság út és a Szalai András utca sar­kán? Többen kérdezték már tő­lem, ezért tegnap utánajártam. A Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat 11/1-es építés- vezetőségén megtudtam, ide két irodaház épül, a már álló SZTK mellé. Ha felépül, egyik­be a KÖJÁL költözik. A másik közös irodaház lesz. Ebben kap helyet az Állami Biztosító, az Állami Magfelügyelőség, a Sü­tőipari Vállalat, az Erdőrende­zőség, egy szint a Városi Ta­nács birtokába kerül, ide köl­tözik a Távirati Iroda pécsi szerkesztősége is. Ezen a részen épül fel a Me­gyei Tanács új épülete is. A ki­tűzéseket az építők már elvé­gezték. Az érdemi munkához az év második felében fognak. Hol emelkedik majd az új székház? Legközelebb erről is beszámo­lok. Nagy István Megállapodás az MNB és a MÉSZÖV között 80 MILLIÓ EGY KÖZÖS SZÖVETKEZETI NAGYÁRUHÁZRA Tegnap délelőtt írta alá dr. Kisvári András, a Magyar Nem­zeti Bank Baranya megyei igaz­gatója és Nagy Sándor, a Ba­ranya megyei MÉSZÖV elnök» azt a keretmegállapodást, amely az ÁFÉSZ-ek 1974-ig képződő közös fejlesztési alap­jának kezeléséről, folyósításá­ról, illetve visszafizetéséről szál. Hogy a fejlesztési alapból me­lyik tagszövetkezet részesül köl­csönben, afölött az ÁFÉSZ-ek választmánya dönt. A megálla­podás értelmében a bank 1974- j ig begyűjti a kihelyezett kölcsö­nöket, s a felgyülemlett mint­egy 80 millió forintot az AFÉSZ- [ ek a leendő, közös szövetkezeti nagyáruház beruházására for­dítják. ! Horváth János kerámiakiMlitása Napjainkban a műalkotások a tárgyak világába szeretnének belebújni, elvegyülni a mindert- napi életben, hogy az emberek használják őket, ugyanakkor a megváltozott mindennapok el­hagyott medrében, éltető ele­mük nélkül, műalkotássá szá­radnak a paraszti kultúra hasz­nálati tárgyai. Nem találta még meg mai helyét, széles körben kamatozó, korszerű és igaz folytatását né­pi tárgyművészetünk. De erről nem napjaink nehéz helyzetbe került fazekasai, faragói, szö­vőasszonyai tehetnek. Tisztelet­re méltó mentő szándékban, jelszóban, mozgalomban sem volt hiány. A népművészet év­százados, sokrétű értéket rejtő öröksége láttán érthető is a makacs hitetlenség: ez a kincs nem heverhet felhasználatlanul, ösztönző erőt ad az is, hogy a múzeumok begyűjtött, megismé­telhetetlen hitelű anyagán kí­vül néhány mesternek sikerül a még kétségtelenül élő mester­ségek arcát szépségükben, tor­zulás és panoptikum-vigyor nél­kül bemutatni. Ilyen kivételes képességű, mestersége hagyo­mányait alakítva fenntartó munkájú fazekasmester a mo­hácsi Horváth János, akinek al­kotásait június folyamán a Fő­városi Művelődési Ház kupola­termében láthatjuk. Horváth János 1954-ben kap­ta meg a Népművészet meste­re címet, 1970-ben a IV. orszá­gos fazekas pályázaton Geren­csér Sebestyén-díjat kapott. Jelenlegi kiállításának mint­egy 150 darabja a mázatlan, füstölt fekete edények mohácsi formáinak gazdag tárházát mutatja be, A kanták, korsók, öblös edények vázákká változ­tok, díszítettebbek, gazdagab­bak lettek elődeiknél. A grafit feketéje is feketébb a füst szí­nénél — a lakodalmas faze­kak pedig, az elegánsan ren­dezett kiállítóterem közepén, elsősorban a mesterségbeli bravúrnak különös példái. Na­gyon szépek, szinte túl szépek ezek a mestermunkák. Hogy funkciójuk megváltozott, hogy a tárgyból műtárgy lett egy kiál­lítóhelyiségben, dísz aWlaká- sunkban (ha elérhetjük) efö­lött anakronisztikus dolog ke­seregni. örülnünk kell a szín­vonalasan megtartott értékek­nek. Horváth János kerámiái­ban népművészetünk „dolga- vesztetten”, ünneplőbe öltözöt­ten, de eleven követet küldhet, nem üzleti tárgyalásra, hanem felhívásként: nagyobb, elmé­lyültebb figyelemmel meg kell találni e szellemi értékek mai életformáját. Cserkey Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom