Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

1971. Június 24. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Megkerült a robbanásveszélyes vegyszer Lapunk június 22-i, keddi számában hírül adtuk, hogy a pécsi Volán Vállalat vasútállo­máson lévő darabáruraktárából ismeretlen tettesek Metanol ne­vű mérgező és robbanásveszé­lyes vegyszert loptak. A vállalattól tegnap kapott ] tájékoztatás szerint a vegyszert nem lopták el, csupán a kö­vetkező félreértés alapján gya­nakodtak lopásra. A vállalathoz több láda Me­tanol érkezett szállítólevél kísé­retében. Az egyik szállítólevélen tévesen 20 üveg szerepelt, a ládában azonban csak 14 üve­get találtak. Egy másik szállító­levelet viszont 30 üvegről állí­tottak ki, de'ebben a ládában 36 üveg vegyszert hoztak. A 6 üveg tehát ilymódon megkerült, mert amennyi az egyik ládából hiányzott, annyival több volt a másikban. Az ügynek viszont van más érdekessége is: art a ládát, amelyikből hiányzott a 6 üveg vegyszer, valóban feltörte az is­meretlen tettes, de mivel látta a ládán a halálfejes méreg jel­zést, jobbnak látta az üvegeket otthagyni. Ezért gyanakodtak lopásra. Ünnepélyes alapkőletétel Jövőre termel a pécsi híradástechnikai gyár Családos SZOT üdültetés a Műszaki Főisko'a diákotthonában A Pollack Mihály Műszaki Főiskola nyolcszintes új, modern diákszállójába —, amelyet rész­ben korábban is, nyáron teljes egészében a Mecseki üzemi Vendéglátó Vállalat üzemeltet, — tegnap délben megérkezett az első 300 SZOT-beutalt, — Augusztus 24-ig egy-egy két­hetes turnusban 500—500 he­lyet tartanak fenn szakszerve­zeti cscládos üdültetésre. 300 ágyat pedig a folyamatosan ér­kező turistacsoportok vesznek igénybe a nyár folyamán. A főiskola úi diákszállójában májustól eddig' is elhelyeztek különböző turistacsoportokat. Sok hely üresen állt, a főiskolai átszervezés ‘ miatt a hallgatók az idén még csupán a helyek mintegy ötven százalékát fog­lalták el. Tegnaptól számítva augusztus ?4-ig a Mecseki üzemi Vendég­látó Vállalat mintegy 50 000 — szaknyelven szólva — szállás­napot tervez a nyárra a Mű­szaki Főiskola új diákotthoná­ban. Művésztelep Mohácson Tegnap megnyílt Mohácson a Képzőművészeti Főiskola nyári művésztelepe. A Képzőművészeti Főiskola, 15 többségében elsőéves hall­gatóját — a művésztelep lakóit Gábor Péter, a Mohács városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője fogadta. Az idén harmadszor meg­rendezett mohácsi művész­telepre nagy örömmel jöt­tek el a hallgatók, a főiskolá­soknak az a véleményük, hogy a hódmezővásárhelyi nagy ha­gyományokkal rendelkező mű­vésztelep után az országban itt a legkedvezőbbek az alkotási lehetőségek. Nagy megtisztelte­tésnek vették a főiskolások, hogy márciusban a Mohács vá­ros kiállítást rendezett alkotá­saikból, A július 20-iq' tartó művész­telep résztvevői az élmény­gyűjtés, vázlatok készítésén kí­vül egy napos baranyai kör­utazáson vesznek részt, megis­merkednek a Duna párti kis­város üzemeivel. Az itt lévő főiskolai hallgatók munkáiból a művésztelep be­fejezésekor kiállítást rendeznek a mohácsi Kossuth filmszínház galériájában. Az esemény jelentőségéhez méltó ünnepélyes külsőségek között írták alá tegnap dél­előtt a Városi Tanács díszter­mében a pécsi híradóstechni­kai gyár alapítólevelét. A bőrre írt díszes alapítólevelet a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium nevében Asztalos Lajos minisz­terhelyettes, a tulajdonos nevé­ben Kovács Gyula igazgató, a város nevében pedig Szentist- ványi Gyuláné, Pécs megyei Város Tanácsának elnöke lát­ta el kézjegyével. A gyárterület előkészítése az év elején kez­dődött, s eddig 50 ezer köb­méter földet mozgattak meg. A 1200 embernek munkát adó gyár - mint ismeretes Pé­csett, a Kertvárosban épül, s első üteme már 1972. második felében munkába áll. Pécs iparszerkezete rendkívül egyoldalú — különösen a nők elhelyezése okoz sok gondot. A nehézipar, pontosabban: a bányászat nyomasztó túlsúlyá­nak csökkentése érdekében né­hány évvel ezelőtt céltudatos ipartelepítési program kezdő­dött, melynek legjelentősebb állomása a pécsi híradástech­nikai gyár üzembehelyezése lesz. Az alapítólevél tegnap délelőtt tartott aláíróünnepsé­gén megjelent Deák Lívia, a főváros VII. kerületi pártbizott­ságának első titkára, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, dr. Nagy Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Szili József, az SZMT titkára és mindazon vállalatok vezetői, melyek részt vettek a beruházás előkészítésé­ben illetve bonyolításában. Az alapító levél aláírása előtt Szentistványi Gyuláné, a Városi Tanács elnöke rövid pohórkö- szöntőt mondott, melyben egyebek mellett azt hangsú­lyozta, milyen nagy lehetősége­két ígér az új gyár az érettsé­gizett fiataloknak. A négy példányban aláírt alapítólevél, melyet a Pécsi Bőrgyár által készített rendkívül finom bőrre írtak, a következő­ket tartalmazza: „A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Pécs megyei Város Tanácsával együttesen elhatá­rozta a város iparszerkezetének javítása céljából, hogy híradás­technikai üzemet létesít Pécsett. Az üzem megvalósításához Pécs megyei Városi Tanácsa anyagi támogatást biztosit. A Mecha­nikai Laboratórium Híradás­technikai Kísérleti Vállalat vál­lalta az 1200 löt foglalkoztató gyáregység felépítését és üze­meltetését. A gyáregység első üteme 1972. évben kezdi meg a termelést, a végleges befe­jezést pedig a beruházó, a ko­hó- és gépipari miniszter enge­délye alapján, 1974. első ne­gyedében jelölte meg. Az alá­írók az alapkő elhelyezésekor ünnepélyesen kijelentik, hogy vállalt kötelezettségeiknek ele­get tesznek és ezzel a Magyar Népköztársaság e fontos létesít­ményét határidőre felépitik." Az okmány aláírása utón az ünnepség résztvevői a gyárte­rületre hajtattak, ahol Asztalos Lajos kohó- és géoipari mi­niszterhelyettes az épülő szo­ciális tömb alapzatában ki­képzett aknában elhelyezte az alapító oklevél egy példányát tartalmazó bronzurnát. Az építkezés színhelyén egyébként már teljes erővel folyik a munka. A Móra Ferenc utca mögötti, közel 10 ezer négyzetméteres területen eddig mintegy 50 ezer köbméter föl­det, töltelékanyagot mozgattak meg az építők. Készen áll az alapok egy része is. Az épít­kezés első ütemében 4500 négy­zetméternyi üzemcsarnok ké­szül is. Ehhez mór a helyszínen van a betonelemek jelentős része. Asztalos Lajos miniszter­helyettes elmondotta, hogy a magyar híradástechnikai, illet­ve elektronikai ipar húsz év alatt éppen húszszorosára nö­velte termelését. A pécsi gyár korszerű rádiótechnikai, illetve stúdió berendezéseket gyárt majd. A beépítésre kerülő gé­pek importból érkeznek - s a világszínvonalat képviselik. A magas fokú gépesítettségre utal egyébként az a tény is, hogy a 260 millió forintos beruhá­zási összegből alig több mint 100 milliót tesz k' az építés. Jövőre már közel 400 ember dolgozik a gyárban. A létszám biztosítása, a szakképzés tehát már most gond. A Gépipari Technikummal, illetve a Széche­nyi Gimnáziummal kötött együttműködési szerződések ér­telmében már az ősszel kez­dődő tanévben száznál több rádió-, illetve elektrotechnikus- jelöltet iskoláznak be. A Me­chanikai Laboratórium Hír­adástechnikai Kísérleti Vállalat öt év alatt duplájára kívánja emelni termelését - s ennek a felfutásnak a pécsi gyáregység lesz a bázisa. B. S. Őszinte, nyílt, világos beszéd (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Tegnap délelőtt megnyílt az országgyűlés nyári üléssz Az Orszógház Duna-parti é, - lete - Steindl Imre professzor legjelentősebb alkotása -? ez évben 75 éves. A hatalmas épü­let emeltívű kupolacsarnokában ünneplőbe öltözött képviselők sétálnak. Még nincs 11 óra. A Nép- szabadság vasárnapi számában olvasom a „75 éves az Ország- ház" című kitűnő tájékoztatót, így kezdi: 1896. június 8-án ül­tek össze első ízben az akkor még épülő Országházban a fő­rendiház és a képviselőház tagjai . . . Valójában nem volt ez „ülés”, csak királyi herceg­nőknek volt ülőhelyük.- Anna, hallott már valamit hercegnőkről?- Erzsébet királynőről hallot­tam.- Csirke Anna, fiatal képvi­selő egyetlen főurat sem ismer, bevallja, nem is érdekli a volt arisztokrácia. A Magyarország 1896. június 9-i számában olvasom... „A megnyitón a főrendek és a kép­viselők csak állhatták ...” Csaknem 1900 pedagóguslakás egy év alatt A pedagógusok szakszerve­zete most összegezte az 1970. évi pedagógus lakásakciók eredményét. Különböző for­mákban mintegy 1900 pedagó­gus, illetve pedagógus család lakásgondja oldódott meg a múlt esztendőben. Az órvízsújtotta Szabolcs megyében például az árvíz következtében előállott rendkí­vül nehéz helyzet ellenére is 147 új pedagógus-otthon épült fel. 1970-ben a városokban 106 pedagógus épített családi házat vagy vásárolt a kölcsönnel OTP beruházásban épülő tór- sasházban lakást. Szolgálati lakás vásárlásra és építkezésre a Pénzügyminisztérium 27,5 millió forintot biztosított a me­gyei tanácsok részére. Ebből az összegből 124 lakást vásároltak és 60-at építettek a megyékben. Teljesen községi erőforrásból csaknem 80 pedagógus szolgá­lati lakás épült egy év alatt. — Városiasodé külterületek. Június 29-én adják át Vasason a Bethlen Gábor utcát. Vasas egyik legfontosabb, mintegy egy kilométer hosszú utcájáról van szó. A korábban itatott ma- kadómburkolattal ellátott, fa­lusias jellegű utca aszfaltbur­kolatot kapott, kiemelt szegél­lyel, csapadékvíz elvezetővei és aszfaltjárdával. A közvilágítást higanygőzlámpával oldották meg. Gatter­és szalagfűrészekre bérfűrészelést vállalunk BÉKE MG. TSZ, SZABADSZENTKIRALY. A városi tanácsok 324 állami bér- és szövetkezeti lakást jut­tattak a nevelőknek. A tapasztalatok összegezése­kor megállapították azt is, hogy a hagyományos formák mellett mind több megye és község keresi a lakáshelyzet javításának különböző lehetősé­geit (minőségi cserék, iroda­épületek átalakítása, stb.) e te­kintetben egyik legeredménye­sebb kezdeményező a Heves megyei bizottság, amelynek szervezésében Egerben már felépült 22 pedagógus társas­házi lakás, s újabb 20 áll be­fejezés előtt. A tanács az épít­kezésekhez — vállalati lakás­építéshez hasonlóan — állami támogatást adott. Küldöttgyűlés a KISZÖV-nél 338 millió forintos beruházás Megválasztották az új vezetőséget A Kisipari Szövetkezetek Ba­ranya megyei Szövetsége tegnap tartotta meg sorrendben a ha­todik küldöttközgyűlését. Érté­kelték a III. ötéves terv során elért eredményeket, vázolták a következő tervidőszak főbb cél­kitűzéseit. Hogyan is alakult az elmúlt öt esztendő? A 20 baranyai tagszővetkezet .2 milliárd 84 millió forint terme­lési értékét hozott létre, 671 .millió forinttal többet, mint ezt megelőzően. A termelés évi át­lagos növekedési üteme 15 szá­zalék volt, ami jónak mondható. A belkereskedelmi értékesítés 50 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt év alatt az ipari javítás 16 százalékkal, a szolgáltatás pe­dig 60 százalékkal emelkedett. Az eredmények egyik legfőbb értékmutatója: a tervidőszak alatt elért többlettermelés 40 százalékát a termelékenység növekedése adta. A szövetkeze­tek vagyoni alapja az 1965. évi­nek háromszorosa. A küldöttközgyűlést Tárnái Ferenc elnök nyitotta meg, majd egyhangúlag megválasztották a közgyűlés elnökét: Lukács Já­nost, a Pécsi Faipari Ktsz kül­döttét. A gyűlésen részt vett Rév La­jos, az OKISZ elnöke, az MSZMP KB tagja, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke. Tárnái Fe­Előadások, tanulmányút Ha délután külföldi magyar írókkal találkoznak az irodalomtanítási napok résztvevői Tegnap folytatódtak a bara­nyai irodalomtanítási napok re­ferátumai. Délelőtt A modern műelemző eljárások alkalma­zása a kortársiroda/om epikai alkotásainak vizsgálatában cím­mel dr. Halász Előd tanszék- vezető egyetemi tanár, az iro­dalomtudományok kandidátusa tartott élvezetes, oldott stílusú előadást. Majd dr. Bécsy Tamás szakfelügyelő nagy érdeklődés­sel fogadott referátuma hang­zott el A modern műelemző eljárások alkalmazása a kor- társirodalom drámai alkotásai­nak vizsgálatában címmel. A délutáni előadás témája az iro­dalom és az illusztráció kap­csolata volt. Tüskés Tibor író előadása keretében bemutatta Martyn Ferenc Berzsenyi rajzok című sorozatának képeit, ame­lyeket kiállítás formájában már korábban elhelyeztek a terem­ben. Ezzel a második nap prog- omja a Doktor Sándor Műve­lődési Központban véget ért. A magyar szakos tanárok a to­vábbiakban autóbuszkiróndulás- ra indultak Csenkey Éva művé­szettörténész kalauzolásával Az irodalom és a társművészetek című tanulmányúton vettek részt Siklóson és Villányban, majd a várkápolnában meghallgatták a siklósi Táncsics Gimnázium énekkarának hangversenyét. Ma délelőtt az előadások vi­tájával folytatódik a program. Délután 3 órakor pedig a Dok­tor Sándor Művelődési Központ­ban tartják meg o háromnapos tanácskozás egyik legrangosabb rendezvényét. A tanárok itt az irodalomtanítási napok külföldi íróvendégeivel találkoznak, aki­ket E. Fehér Pál, a Népszabad­ság kulturális rovatának veze­tője mutat be. A találkozón elő­adóművészként működik közre Tompa László kolozsvári költő. Ez a rendezvény nem zártkörű, ■ érdeklődőket is szívesen látnak. renc beszámolóját követően egy­hangú szavazással felvették a szövetkezet tagjai sorába a Mo­hácsi Fuvarozó Szövetkezetét, mely 1971. június 9-én alakult. Elkészültek már a szövetke­zet IV. ötéves tervének irányvo­nalai is. Cél: a műszaki fejlesz­tés, az életszínvonal emelkedé­sével együttjáró szolgáltatási tevékenység bővítése, a tagság kedvezőbb munkakörülményei­nek megteremtése. A teljes ter­melési érték 1975-re a jelenlegi 153 százaléka lesz. A beruházá­sokra és a műszaki fejlesztésre 338 millió forintot irányoztak elő. A vitában többen fejtették ki véleményüket. Rév Lajos elmon­dotta, hogy az ország ipari szö­vetkezeteinek termelése 1970- ben közel 30 milliárd forint volt. Idén előreláthatólag 5 milliárd- dal nagyobb lesz. Azt viszont érdemes megnézni, hogy ezt az összeget milyen műszaki és technikai feltételek mellett si­került realizálni. Mindössze 400 első kategóriás szövetkezet van az országban — megyénkben csak 8 (!) —, amely úgymond saját erőből képes fejlődni, adottságai jók. A második kate­gória szintén 400, a harmadik pedig hozzávetőlegesen 300 szövetkezetei foglal magában. Ahhoz, hogy „szintre hozzák' őket 1980-ig, közel 18 milliárd forint szükséges. Ennyi kell ah­hoz, hogy az állandóan növek­vő műszaki követelményeknek megfeleljenek. Az OKISZ elnöke szólt a körültekintőbb nemzet­közi kooperáció kiépítéséről, va­lamint a szövetkezeti demokra­tizmus kiszélesítésének szüksé­gességéről. Felszólalásában dr. Nagy Jó­zsef hangsúlyozta: a szövetke­zeti létszám 22,5 százaléka nem termelő létszám, ez igen magas. Elmondotta, hogy a szövetkeze­tek IV, ötéves tervét a pártbi­zottság messzemenő egyetértés­sel fogadta. A határozathozatalt követően a közgyűlés elfogadta a beszá­molót, megválasztották a Kl- SZÖV Baranya megyei Szövet­sége vezetőségét és a küldötte­ket. Elnöknek ismét Tárnái Fe­rencet választották meg. A mostani országgyűlés»« mind a földszinti padsorokban, mind az emeleti és diplomáciai páholyokban mindenki kényel­mesen ülhetett, csak egy-két újságíró kollegám kényszerült álldogálásra. ők is csupán azért, mert elkéstek. 1971. június 23. délelőtt 11 óra. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke megnyitja az ülést. Ismerteti a napirendeket, beje­lentéseket tesz, majd Fock Je­nő miniszterelnök expozéja kö­vetkezik a kormány programjá­ról. A Minisztertanács elnöke összefoglalja, mintegy rangso­rolja a kormány legfontosabb gazdasági és kulturális tenni­valóit, beszél arról, hogyan kí­vánja a kormány még erőtelje­sebben kibontakoztatni a tár­sadalom alkotó erőit. A kormányelnök másfél órás expozéját szünet követte. Al­kalmam nyílt baranyai képvise­lőkkel néhány perces beszélge­tésre. Dr. Szabó József a követke­zőket mondotta:- Nagyon helyeslem, hogy Fock elvtárs a párt X. kongresz• szusa határozatainak végrehaj­tását helyezte előtérbe a kor­mányzati munkában. Beszámo­lója világos állásfoglalásokat, feladatokat tartalmaz és jó vá­laszt adott olyan tényleges kér­désekre, amelyek a széles köz­véleményt foglalkoztatják. A beszéd őszinte, nyílt, emberi hangvételű volt. A programbe­széd munkát ad minden mi­niszternek, a tanácsi szerveknek és minden vezetőnek a társa­dalmi élet széles területén. Jazbinsek Vilmos:- Megnyugtatott a kormány elnökének egyértelmű kijelenté­se: a jó minőségű szenet ter­melő, gazdaságos bányászatra még hosszú időn keresztül szük­ség lesz.- Kitért a szabályzók bizo­nyos helyeken történő szükség- szétű megváltoztatására. Remé­lem — mondotta Jazbinsek Vil­mos — ez a szénbányászatra >s értendő. Egyetértek a munka- fegyelem megszilárdításának szükségességével. Nagyon talá­ló volt a kormány elnökének hangos megjegyzése a dolgo­zók ügyes-bajos dolgaival való jobban, bürokrácia-mentesen kell foglalkozni. A kormány el­nöke jól látja a problémát: - folytatta Jazbinsek Vilmos — a jó vezetőket támogatni, segíte­ni, megbecsülni kell, a nem megfelelőket leváltani. De azt is emberi módon.- Különösen megragadott a beruházás kérdése. Remélem valóban változás fog e téren bekövetkezni. Itt a befejezet­len beruházásokra gondolok. Roppant nagy összeg a 70 mil­liárd forint értékű befejezetlen munko. * Kedves epizód elmondásával fejezem be tudósításomat. Ká­dár elvtárs a szünetben odajött a baranyai képviselőkhöz. A szürke ruhát viselő, cigarettázó, mosolygó első titkár fejbiccen­téssel köszöntött bennünket. Érdeklődött, mi újság a Metsek- alján, ,aztán eredményes mun­kát kívánva kézfogással búcsú­zott. Alig lépett el tőlünk, meg­látta egy oszlop mellett ma­gyarázó Szabó Mátyást, a bolyi tsz elnökét,- Milyen lesz a termés, Sza­bó elvtárs?- Szép a határunk, jónak ígérkezik a búzatermés.- Jó munkát kívánok a bolyi- aknak is. Megszólalt a csengő és az ülésteremben folytatódtak a felszólalások. Nagy István Nyugdíjasokat ejieliori MUNKAKÖRBE FELVESZ a BARANYA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT Pécs, Rákóczi út 56. szám Síkrakodólap M. SZ. 971. eladó a Kereskedelmi Vállalat Közületi részlégénél É’ÉCS, Lenin tér 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom