Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

DUNÁNTÜLI NAPLÓ 1971. júniusi ötven éve történt A Pécsi Szociali I. kongresszusa Pécsi küldöttek a Kommintern III. kongresszusán Miért volt Pécs szerepe kiemelkedő abban az időben? A Pécsi Szocialista Párt 1921 május 29.—június 3. között meg tartott I. kongresszusa sokka több volt, mint helyi ügy. Nem csak országos, hanem nemzet közi érdeklődést is keltett. Mindez csak a napjainkban folyó kutatások fényében vált teljesen nyilvánvalóvá. Dr. Gungl Ferenc," a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Marxizmus -Leninizmus Intézetének tudo­mányos kutatója tájékoztatta erről munkatársunkat. Dr. Gungl Ferenc könyvet ír a Pécsi Szocialista Párt történe­téről, közte erről a kongresz- szusról. A jobboldal támad - a jobboldal veszít Ahhoz, hogy megérthessük a korabeli Pécs szerepét és sú­lyát, vessünk egy pillantást az akkori politikai viszonyokra! A Magyar Tanácsköztársaságot már leverték, az ország terü­letének legnagyobb részén Horthy keretlegényei garázdál­kodnak. Bács megye bácsal­mási és bajai, Baranya megye pécsi, pécsváradi, siklósi, szent- , lőrinci, Somogy megye sziget- I vári és barcsi járását meg­szállva tartják a Szerb-Horvát i Királyság csapatai. Mintegy j 800 ezer ember élt e térség­ben, s e terület központja volt Pécs. Mintegy 35 ezer tagja volt a Pécsi Szocialista Pártnak eb­ben a térségben, ebből 13 971 Pécsett. Óriási szán, ha arra gondolunk, hogy az 1920-as Pécs lakossága talán még a 60 ezret sem érte el. A párt­tagság összetétele persze meg­lehetősen heterogén volt, s a korábbi keresztényszocialisták­tól kezdve a volt szpdpjde,ij>pk- ratókig illetve a "kommunis­tákig terjedt. Bár a kommu­nisták kisebbségben voltak (mintegy 2 ezer kommunista élt akkor Pécsett), jellemző a tekintélyükre és befolyásukra, hogy Pécs mind a 18 pártszer­vezetében a kommunisták ke­zében voltak a kulcsfontosságú posztok. Hasonló volt a hely­zet az előbb felsorolt járások­ban is, ahol járási vezetősé­gek működtek. Néhány igen fontos posztot azonban sikerült meqőriznie a jobboldalnak is. A Pécsi Szo­cialista Párt 11 tagú Központi Vezetőségében kommunisták voltak többségben, ám a párt pécsi vezetőségének Schmira Károly, az egykori keresztény­szocialista volt a titkára. Pécs polgármesteri székébe tudták emelni Linder Bélát, a monar­chia egykori vezérezredesét. A jobboldalnak nem volt ínyére, hogy a legtöbb vezető poszt a kommunisták kezében van, ezért sürgették — mond­hatnánk: erőszakolták - a kongresszus összehívását, arra számítva, hogy ott majd a maguk javára fordítják az erőviszonyokat. Jellemző a kommunisták népszerűségére, hogy a nagyobb részt nem j kommunistákból álló párttagság ' 102 kommunistát . választott meg, illetve küldött a kong- l resszusra. Tekintve, hogy a ■ küldöttek összlétszáma 148 í volt, a kommunisták tehát ! többségben voltak, a jobbol­dal csúfos vereséget szenvedett. I Változatlanul a kommunisták kezében maradtak a kulcspo- ! zíciók, s a kongresszus kinyil- I vánította, hogy Kommunisták ^ Magyarországi Pártja, a III Internacionálé politikai platt- | farmját követi. Miért volt nemzetközi? Bármilyen érdekesek a leírt események, ez még nem bízó- ! nyitja, hogy a Pécsi Szocialista ! Pártot még a nemzetközi mun- j kásmozgalomban is ismerték és ' | nyilvántartották abban az idő- ! ben. Pedig ez volt a helyzet! A kongresszusra több kül­földi testvérpárt, köztük az olasz, osztrák és jugoszláv kommunista pártok is elküld­ték képviselőiket. A kongresz- szus 3 küldöttet — dr. Hajdú Gyula kommunista ügyvédet, valamint két bányászt - dele­gált a III. Internacionálé 1921 június 22-től július 12-ig ülésező moszkvai kongresszusára. A kül­döttek el is jutottak a fiatal szovjet állam fővárosába. A Pécsi Szocialista Pártnak még Belgrádban is volt egy 50 tagú szervezete, amely a Jugoszláv Kommunista Párt mellett tevékenykedett. A párt legderekabb tagjai átmentek a demarkációs vonalon, s - éle­tüket kockáztatva - kpmrpuol?­ta szellemű röpiratokat szórtak Kaposváron, Szekszárdon, Deb- recenben és több más magyar városban. Még Szlovákiába is eljuttatták a röpcéduláikat. A Horthy-rendőrkopák állandóan vadásztak rájuk, 1920-ban pél­dául 13, a következő évben pedig 4 Pécsről küldött kommu­nistát fogtak el a horthysta nyo­mozók Budapesten. Magától ér­tetődik, hogy a Pécsi Szocia­lista Párt tevékenységét a szerb burzsoázia sem nézte jó szem­mel. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a Jugoszláv Kommu­nista Párt küldötteit - akik a pécsi pártkongresszusra jöttek — a szerb katonai hatóság le­tartóztatta, Sokatmondó az is, hogy Horthyék és a szerb megszállók egyaránt besúgókat tartottak, akik még a kong­resszus menetéről is tájékoz­tatták őket. Mivel a magyar és jugoszláv kommunisták közös ellenség ellen vívott harca ennyire össze- i fonódott, dr. Gungl Ferenc Ju­goszláviában kívánja folytatni a kutatásokat. E kutatások után minden bizonnyal még telje­sebb képünk lesz az akkori helyzetről. Ki volt Matusán Béla? Ismeretes, hogy a trianoni béke során Pécset, Baját — te­hát a már említett járásokat — visszaítélték Magyarországnak, s Horthy csapatai 1921 augusz­tusában bevonultak Pécsre. Itt is megkezdődött a fehérterror, a Pécsi Szocialista Párt leg­több vezetője és tagja emig­rálni kényszerült. A Pécsi Szocialista Párt csak 1918-1921. között, tehát 3 éven át tevékenykedhetett. Még ma is tanulságos az akkori idők tanulmányozása és sok olyan kommunista dolgozott, aki valamennyiünk példaképévé válhat. Nyilván, hogy az 1920-1921- es Pécs szerepkörét még csak nem is lehet összehasonlítani avval a szerepkörrel, amit ak­kor Bécs, Moszkva töltött be a KMP újjászervezésében. Csak rossz arányérzékű emberek te­hetnek ilyen összehasonlításo­kat. Tény és való viszont, hogy a Tanácsköztársaság leverését követően Pécs a magyar mun­kásmozgalom egyik kiemelke­dően fontos bázisává vált. Olyan vezetők dolgoztak , Pé­csett, mint Matusán Béla, a Pécsi Szocialista Pórt Központi Vezetőségének titkára, dr. Hajdú Gyula, dr. Doktor Sán­dor, az egykori Szülészeti Kli­nika kommunista igazgatója, Andics Erzsébet, Komor Imre, budapesti kommunista tiszt­viselő, Gyetvai János újságíró, Kellner Sára budapesti egye­temi hálTgaíó, szírijén kommu- nisták, A felsoroltak közül talán Matusán Béla neve a legke­vésbé ismert. Az egykori bereg­szászi vasmunkás, a KMP ala­pító tagja, 1921 augusztusa, te­hát Horthy bevonulása után Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. Onnan 1922-ben visz- szatért illegális pártmunkára, Horthyék elfogták és halálra ítélték, ám a Szovjetunió hat­hatós közbenjárására vissza­került Moszkvába és Kun Béla mellett dolgozott 1936-ban be­következett .haláláig. Csak távirati stílusban vázol­tuk e derék és kiváló kommu­nista életútját. Kérdésünk: nem kellene Matusán Béláról elne­vezni egy utcát Pécsett? S nem a hagyományainkat ápolnánk-e, ha egy úttörőcsapat viselné még a nevét? Magyar László Vasárnap délutáni csevegés az Alkony utcai szociálisotthon udvarán Erb János felvétele Az ókori tudomány rejtélyei Csillagtudomány Az összes tudomány közt a csillagászat dolgozik a legpon­tosabb tényezőkkel, adatokkal. A csillagok járása emberi mér­ték szerint „öröktől fogva” vál­tozatlan, s az is marad, mozgá­suk tehát mind visszamenően a múltba, mind előremenőén a jövőbe percnyi pontossággal ki­számítható. Másfelől megszabja a földi élet feltételeit. A Nap, a Hold, a bolygók és Föld köl­csönös funkciója s az egész rendsze' haladása az Allatkörön alakítja ki az éghajlatok öveze­teit, a légkör és a tengerek áramlásait, az évszakok váltako­zását s általuk a növények és állatok szaporodását, elhalását, a vetés, sarjadás és aratás rit­musait. Tőlük függ tehát az em­ber sorsa, élete-holála is; kény­telen alkalmazkodni hozzájuk, evégből megfigyelni mozgásuk szabályait, meg-megújuló kör­forgásaik rendjét. így lett a csil­lagismeret az emberiség legré­gibb tudmányainak egyike, azaz a tudás akkori gyakorlata sze­rint egyben vallása is. A régi ember úgy tudta, hogy a Föld­nek és lakóinak sorsa „a csilla­gokban van megírva”, mai szó­val, hogy történelmünknek min­den döntő fordulatát a Kozmosz törvényeinek vaslogikája írja elő. Ezeknek az áldásban és rontásban egyaránt ellenállha­tatlan erejű hatalmaknak tisz­telete hajtotta az emberiséget olyan erőfeszítésekbe, amiknek művei előtt ma is értetlenül ál­lunk. A menhírek szikloerdei és a piramisok kőhegyei mind templomok a Nap, a Hold, az áldó és rontó csillagzatok imá­datára. Ennélfogva naptár-épü­letek, melyek rakóik csillagisme­szerek egybevetésével megkap­juk a megfigyelések kezdetide­jét, ezek révén pedig naptáraik „bevezetésének” időpontját is. Azaz csillagászatilag hiteles „történetelőtti" évszámokra te­szünk szert. A káldeus és egyiptomi naptár A régi csillagtudós népek kö­zül legismertebbek a káldeusok (azaz babiloniak) és az egyip­tomiak. Az egyiptomiak időszá­mítása a napkörökön alapult, a káldeusoké a holdkörökön. A fő időritmus: a zodiakális, azaz napkör az előbbieknél 1460 évet tett ki, az utóbbiaknál 22,325 holdkör, azaz 1805 év adta ki a főidőkört. Amikor tehát e két nagy évkör kezdete egybeesik, attól oz ^időponttól kezdve szá­míthatjuk a két égitest mozgá­sának céltudatos, rendszeres .megfigyelését. Mármost tudjuk, hogy az egyik egyiptomi körév iu. 189-ben végződött, vagyis ie. 1322-ben kellett kezdődnie, míg a káldeus kör ie. 712-ben feje­ződött be. Számítsunk tehát visszafelé: Nap-kgr Hold-kör sabb: 6000 év alatt egy nappal tért el a valós csillagászati ér­téktől.) A. M. Bolio maya tudós­nak sikerült megállapítania az időszámítás legfőbb elemeit, s azóta rekonstruálták az egész rendszert. Eszerint a mayák hó­nap (hold-nap) helyett húszna­pos időszakokkal számoltak, minden ilyen katunt egy külön nap, ahou fejezett be, s ezeket .elsejétől 13-ig megszámozták. Az ahau száma tehát jelezte a lejárt katunok összegét. A ma­ya naptárt köralakban ábrázol­ták, ez volt a „katunok kereke", s mindig a 11-ik ahauval kez­dődött. A kódex első fejezete leírja, milyen körülmények közt cserélték fel a mayák Napnap­tárukat Holdnaptárral: „Katun neve uralkodott, amikor a 8-ik ahau idején megváltoztatták a katunokat és az ahaukat”, — így kezdődik a latin betűkkel maya nyelven írt szöveg. A vál­toztatás egybeesett az itzá-mű- veltség megsemmisítésével, ami a betörő, hódító nahua indió-i nők műve volt. A nahuák vallá­si és csillagászati reformot hoz­tak be (e kettő egy). Ekkor tör­tént, hogy a Napkultuszt, mely az idők kezdete óta uralkodott, már elborította a Holdvallás. A változtatás még jobban össze­kuszálta a maya időszámítást s vele együtt a történeti kronoló­giát. De — mint mondtuk — a főbb tényezőket sikerült Bolio- nak és az európai csillagászok­nak megállapítaniuk, s így azt is, hogy a maya világév, a „bak- tunok heptádja” 2760 évet tett ki, s ezt a ciklus-rendszert ie. 3373-ban véglegesítették (aho­gyan az egyiptomiak ie. 4241- ben a magukét). Állítsuk tehát az indus világév mellé: rétéit s reájuk alapított korsza­koló rendszereit rögzítik. Ha ki tudjuk deríteni, miféle csillag­mozgásokat rögzítenek, akkor kiszámíthatjuk korszakolásaik eredetét, pontosabban: a rend­Paavo bácsi templomában..." TALÁLKOZÁS FINNORSZAQQAL A Városi Tanács december elsején küldte ki Lahtiba dr. Szász Leventét, a Városi Könyv­tár munkatársát, hogy tanulmá­nyozza a könyvtár működését, mélyítse nyelvtudását. Ugyanis, tolmácsként is szeretnék alkal­mazni az egyre szélesedő test­vérvárosi kapcsolatok során. Ha azt mondom, régi vágya teljesült ezzel az úttal, akkor keveset árulok el az évtizedek óta tartó készülődésről. Egyedül nekifogott és szinte tökéletesen megtanulta a finn nyelvet, meg­ismerte irodalmukat a Kalevalá­tól egészen napjainkig. Hogy miért éppen a finnek­kel kezdett el foglalkozni? Ko- dolányitól idéz: „Ném vágytam az óceánon túlra. De csendesen és forrón vágyakoztam Finnor­szágba ... az én egyik világom Finnország volt". — S csak any- nyit fűz hozzá. — Mint ahogy a családhoz való tartozást sem tudatosan, hanem ösztönösen érzi az em­ber, úqy vagyok ezzel én is. — Biztosan már korábban is voltak kapcsolatai? — kérdem. — Tizenöt éves koromban le­1,322 2,782 4,242 5,702 7,162 10,082 11,542 712 2,517 4,322 6,127 9,737 11,542 veleztem először egy kislánnyal, de a második világháború alatt megszakadt a kapcsolatunk. Most sikerült megtalálnom. Kü­lönös találkozás volt, az a kis­lány, oki eddig emlékezetemben élt, most már családos anya. — De az utóbbi években | nagyon sok személyes ismeret- j séget és barátságot is kötöttem, i közülük többen jártak Pécsett. A legtöbbet jelenti számomra | Anna-Maria Raittila barátsága, I aki, úgy gondolom nem isme- J rétién nálunk sem az irodalom­mal foglalkozók körében. Nem­iég jelent meg egy műfordítás ! kötete finnül, melyben az el- | múlt húsz év jelentős magyar j költői Benjámin Lászlótól, Csór- j ba Győzőn át egészen Zelk Zoltánig megtalálhatók. Előrehajol, keres valamit az | asztalán, majd elém tesz egy könyvet. Betűzgetem a címét — „Tuntematon sotilós”, alatta a dedikáció Szász Leventének — Väinö Linna-tól, — „Az ismeretlen katona" — a legnagyobb könyvsikerek kö­zé tartozik Finnországban, de másutt is, eddig tizenöt nyelvre fordították le. Magyarul még nem jelent meg, de nálunk is sokan szeretik Linnát a „Sark­csillag alatt" című könyve révén. — Járt Linnánál? — Hát nem kis szorongással kerestem fel őt Tamperében, és a szorongásomat még csak fo­kozta, hogy várakoznom kellett nála, mivel éppen olasz újság­íróknak adott interjút. De az a szeretet és az az odafigyelő tekintet, ahogy végighallgatta mondókámat, eloszlatta ben­nem mindezt. — Felejthetetlen emlék ma­rad számomra a Linnával való beszélgetéssel együtt, hogy ta­lálkozhattam a finn irodalom másik élő klasszikusával, Mika Waltarival. Igen nagy hatással volt rám az a tájékozottság, ahogy bámulatos pontossággal ismerte jelenünket ét történel­A két egybeeső évszóm tér- [ mészetesen nem azt jelzi, hogy | a káldeusok (azaz elődeik) eb- j ben az időpontban vezették be a holdnaptárat, s hogy az egyip- ! tomiak ősei ekkor egyeztették j össze a két évkör ciklusait, hi- j szén az egyiptomi hagyomány | is csak ie. 4241-re teszi a nap­tárreform bevezetését. Ahhoz, hogy egy új csillagászati cik­lust rendszeresíteni lehessen, legalább egyszeri leforgását kell megfigyelni. A ciklusok (év- körök, világévek stb.) megfigye­lésének kezdő idejét az az idő­pont adja meg, amikor az ősi naptárak visszafelé számított ciklusainak egy-egy kezdőéve nagyjából összeesik (aminő fentebb a 11,542 év). Ha tehát a naptár nem is, de a tapasz­talás és az obszerválás szükség­képpen visszanyúlik a megálla­pítható kezdeti időig. Ez a kri­tikus időpont a káldeus és az egyiptomi naptárnál ie. 11,542. Az indus és a maya naptár Nem kevésbé érdekes az in­dus és a maya, e két földi ellen­lábas nép naptárának egybe­vetése. Az indus világév nap­hold (luniszolóris) ciklus 2850 évből áll, utolsó előtti köre ie. 3102-ben kezdődött (ez egyút­tal az utolsó indus világkor, a kólijuga kezdetideje is). A ma­yák naptárreformjáról a Chu- j mayeli Chilam Bálám könyv tu­dósít, közléseit azonban elég nehéz volt tisztázni, mert a ma­ya időszámítás rendkívül bo­nyolult. (Viszont annál ponto­münket. Hogy csak egy példát mondjak" többek között érdek­lődött a pécsi püspöki vár re­konstrukciós munkáiról, tervei­ről. S ehhez hozzá kell tennem, hogy Waltari még sohasem járt Magyarországon. Közben szaporodnak előttem o fényképek, a dedikált köny­vek tucatjai. Elővesz néhány napilapot s megmutatja a vele készített riportokat, interjúkat. Beszél ,,Paavo bácsiról”, akinek templomában minden délben megszólal a harang. S mint mondja, ehhez tudnom kell, hogy Finnországban nincs déli harangszó. — Amikor minden jót kíván­tok nekem, soha nem mulasz­tották el hozzátenni, hogy mondjam meg a magyaroknak, nagyon szeretik őket. Szeretnék tenni valamit én is azért, hogy ez az érzelmi vonzódás kitelje­sedjék . . . úgy érzem, csak most kezdek hozzá igazán. Kj- Pálinkás György Indus Maya (2850 év* (2760 év) 3,102 ie. 3,373 4,952 6,133 8,802 8,893 11,652 11,653 A különbség egy év, ez azon­ban nem jelentős, onnan ered, hogy a két rendszert nem egy s ugyanazon a napon „indították el”. A káldeushoz és az egyip­tomihoz viszonyítva 110, illetve 111 év az eltérés, ami hat Hold- revoluciónak felel meg, azaz a mayák és az indusok ennyivel korábban kezdték a Hold moz­gásának megfigyelését. Lénye­gét es elvét tekintve tehát mind a négy rendszer ugyanazon je­lenségek megfigyelésén és ha­sonló számításokon alapul. Folytatása a jövő csütörtöki számban. Várkonyi Nándor Szeretne nagyon divatos táskát? Tekintse meg legújabb modelljeinket Kossuth L, u. 48. szám alatt. Figyelmes kiszolgálással várja kedves vevőit TIMER LAJOSNÉ. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom