Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
1971. Június 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Miért drága az ebédünk? 1971-ben 1,7 millió hold növényvédelmét látják cl repülőről A fogyasztó pénztárcája is megérzi a vendéglátóipar fejlesztési gondjait Drágán ebédelünk. Ismét emelkedtek az árak néhány vendéglőben, köztük a Nádor Sörözőben, illetve a komlói Mecsek Étteremben. Apadó pénztárcával, bosszankodva figyeljük e folyamatot, s felcsigázott érdeklődéssel hallottuk, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzést tart a város és megye 28 vendéglőjében, melynek első, nagy szakasza már befejeződött. Arra számítottunk, hogy a vizsgálat majd választ ad arra, miért mennek felfelé az árak és jogosak-e az emelések? Előre bejelenthetjük: az ellenőrzés csak részben adott és adhatott erre feleletet. Amit nem orvosol a pénzbírság Találtak néhány szabálytalanságot. Az Olimpia Étteremben például fél fej salátát kalkuláltak a közétkeztetéshez, de csak negyed fejet adtak 300 embernek. Május 23-án 5,20 helyett 6,50-ért adták az uborkasalátát Háromezer adag levest adtak el április 6 és május 24 között 158 kilogramm zellert kellett volna a levesekbe tenni a kalkulációk szerint A valóságban viszont csak 76 kiló zellert használtak feL Az ÁKF eddig csak ennyi szabálytalanságot tárt fel a 28 étteremben, semmi többet. Jogtalan áremelések — a fentieken kívül — nem voltak. Igaz ugyan, hogy o Nádor Söröző és a komlói Mecsek Étteremben május közepétől drágább lett jónéhány étel, de — mint kiderült — ez még a megengedett határokon belül maradt A Mecsek Étterem korábban 46 százalékos, a Nádor Söröző pedig 101 százalékos haszonkulcs- csal dolgozott üzletpolitikai okokból, a törvényesen engedélyezett maximum pedig 108 százalék. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat legtöbb üzeme — Olimpia, Borostyán, Elefánt stb. — már 1968-ban a maximális 108 százalékra tért át következésképp még csak nem is tehetünk szemrehányást a komlói Mecsek Étteremnek, hogy az most 90 százalékos, s o Nádor Sörözőnek, mely most 108 százalékos haszonkulccsal dolgozik. Zsúfoltak az éttermek Az ÁKF — szokás szerint — azt is megnézte, hogy hány olyan egytálétel van a másod- osztályú vendéglőkben, amelyek ára nem több, mint 10—13 forint Mint kiderült mindenütt van vagy három, tehát — ha az előírásokat nézzük — ezért sem lehet szólni semmit A pénztárcánk persze mégiscsak jelez valamit s amikor azt kezdjük bogozgatni, hogy miért alkalmaz már szinte minden másodosztályú étterem maximálisan megengedett 108 százalékot; mi az oka annak, hogy csak néhány olcsóbb étel közül választhatunk - tovább kell menni az AKF-nel. Bár az AKF hűségesen védi az érdekeinket, a többi már nem rá tartozik, s — mégha akarna is — nem tehet értünk semmit. A Baranya megyei vendéglők - különösen a pécs-belvá- rosiak — nagyon zsúfoltak. Vannak olyan éttermek, amelyekben másfélszer-kétszer annyi vendég étkezik, mint amennyit az egészségügyi és egyéb előírások megengednék. Ha a KÖJÁL nagyon szigorú lenne — no de hogyan legyen ilyen szigorú? - be kellene csukni néhány patinás pécsi helyet. Kérdés, hogy milyen alapon kérjünk nem három, hanem legalább hat, 10—13 forintba kerülő egytálételt éttermenként, amikor így is megrohanják a vendéglőket? Ha azt kérdezzük, miért ilyen zsúfoltak a pécsi vendéglők, az a válasz, hogy kevés a férőhely. S amikor orra keresünk feleletet, hogy miért kevés, kiderül, hogy nem épült elég. S ha azt nézzük, miért nem épült, az a válasz, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat még nem építette fel a háromezer adagos éttermet Pécs leendő városközpontjában, holott — az eredetig tervek szerint — azt már a múlt év végén ót kellett volna adnia. Több vendéglőt! Elérkeztünk hát a sokat emlegetett építőipari kapacitáshoz, mondhatnánk: helyben vagyunk. Ebből egy ideig aligha lesz kiút... Ne legyünk azonban ilyen pesszimisták. Ha ugyanis elmegyünk a többi megyei székhelyre, kiderül, hogy szinte minden nagyobbnak mondható vidéki városnak van mór egy nagy önkiszolgáló étterme, csupán Pécsnek nincs. Becsüljük a „tepsis" éttermeket, hiszen ezekben lehet gyorsan és olcsón enni — sokszor még jót is. A budapesti Emke- bisztróban például valóságos inyencfalatokhoz lehet jutni - kevés pénzért. A többi városban h éppolyan nagy gondot okoz az építőipari kapacitás, akárcsak Pécsett. Ha ők ennek ellenére ts fel tudtak építeni egy önkiszolgáló éttermet, akkor el kellene menni hozzájuk tapasztalatcserére. A dolog már azért is sürgető volna, mert pillanatnyilag senki sem tudja biztosan megmondani, mikor adják át azt a háromezer adagos éttermet. S azt sem, hogy milyen bővítés lesz még a belvárosban, márpedig nyilvánvaló, hogy a mai férőhelyszám — még a háromezer adagos „belépése" után sem lesz elegendő. A kereskedelmi szakemberek szerint vagy ezer adagos kapacitásra lenne még a belvárosban szükség. Már most! A vendéglátóipart vállalatok tudják, hogy kevés a férőhely, szívesen építenének új vendéglőt, arra viszont, hogy ezt megtegyék, nagyon ritkán nyílik alkalmuk. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat például — a szokáshoz híven — kénytelen segítséget kérni a megyei, illetve pécsi városi tanácstól, hogy némi korszerűsítéseket és bővítéseket hajtson végre, mert még erre sincs elegendő pénze. A vendéglátóipari vállalatok csak akkor juthatnak több pénzhez, ha a mai közgazda- sági szabályzók megváltoznak, vagy ha kiemelt beruházásként kezeljük egy korszerű vendéglő felépítését, tehát állami keretekből finanszírozzuk, utána pedig átadjuk a kérdéses vendéglátó vállalatnak . . . Érdemes ezt is megfontolni, hiszen az élet azt bizonyítja, hogy ami ma van — az nem megfelelő. A fogyasztó pénztárcája is megérzi a vendéglátóipar fejlesztési gondjait. Magyar László A Rétháti László pilóta áltat vezetett K—26-os helikopter porzásra indul a Siklás-Villányi Állami Gazdaságba«, A modern világ földművesei Néhány éve hajnalonként és napnyugta előtt egy sárgatestű repülő köröz a Bolyi Állami Gazdaság fölött. A kerekek szinte súrolják a talajt, az ember azt hiszi pillanatokkal később a földbefúrdóva látja. Aztán a tábla szélén magasba szökve repül át a fasorokon. Az elmúlt hetekben újabb gépmadár jelent meg Dél-Baranya egén. A Villány-Siklósi Állami Gazdaság szólőművelői szokatlan társra találtak, karcsú szitakötő - egy K—26-os helikopter serénykedik a borvidéken. Légi földművelés Három éve született a határozat: gyors ütemben kell fejleszteni a repülőgépes növény- védelmet, mert óriási károkat okoznak a rovarok és betegségek. Évente 3—5 milliárd forintra tehető a mezőgazdasági üzemek vesztesége a növényvédelem elégtelensége miatt. A kárt korszerű növényvédelemmel szinte a minimumra lehetne csökkenteni. A legkorszerűbb eszköz ehhez a repülőgép. Egy K-26-os helikopter például egyetlen nap alatt 600 holdat képes megpermetezni, hússzor annyit, mint egy traktor. A nagy teljesítménynek nemcsak az az előnye, hogy így sokkal olcsóbb, hanem elsősorban az: a munkákat a legjobb időpontban, néhány nap alatt be lehet fejezni. A növényvédő szakemberek mór rég tisztában vannak azzal, hogy melyik kártevő ellen mikor a leghatásosabb a védekezés, korszerű technika nélkül viszont eddig tehetetlenek voltak. A repülőgép akkor Az AN—2-es repülőgép és a K—26-os helikopter Baranyában Befejeződött a tanév Az általános és középiskolákban szombaton országszerte tanévzáró ünnepségeket tartottak. Az igazgatók értékelték az oktató-nevelő munkát, az osztályfőnökök pedig kiosztották a bizonyítványt Egyházasharasztiban a most végzett 36 nyolcadikos közül húszán a termelőszövetkezetben folytatják tanulmányaikat Kilencen sertéstenyésztő, hatan növénytermesztő gépész, egy kertész és egy gépszerelő szakmunkástanulónak jelentkezett Egy kislány kertészeti technikumba megy, két lány pedig a kertészetben dolgozik majd. Ez a megyében egyedülálló eredmény! A nyolcadikosok osztály- főnöke Foris Erzsébet, igazgató Karlaki Gyula. A tanévzáró ünnepélyen Horváth László, a termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a tsz leendő tagjait és mindegyiknek egy fényképalbumot nyújtott át a termelőszövetkezet életéről. is dolgozhat amikor az ember vagy traktor a sár miatt meg sem közelítheti a földeket, A repülőgépek szinte egész évben megállás nélkül dolgoznak. Januárban a műtrágyázással kezdik a légi földművelést, májusban a vegyszeres gyomirtással folytatják. Később a szőlők, gyümölcsösök növény- védelmi munkáiban segédkeznek, ősszel ismét műtrágyával repülnek a földek fölé. A helikoptereket csak második éve alkalmazzák, a tapasztalatok szerint főleg a borvidékeken, ahol a gépi művelés sokszor lehetetlen, nagyon jól beváltak. Igények — tervek Budaörsön van o Repülőgépes Növényvédő Állomás fő bázisa. Dr. Bajcsy László termelésvezető szobájában a térképen apró gépek jelzik merre dolgoznak a repülők. A legtöbb Szolnok, Békés és Csongrád megyében. Az elmúlt évben, 1,5 millió holdon végezték a repülőgépek a vegyszerezést, műtrágyázást. A Bólyi Állami Gazdaság „gépe" - első helyen áll a repülős növényvédők versengésében — egy AN-2-es 60-80 ezer holdra szórja le terhét. A K—26-os helikopter Villány környékén 20 ezer holdon permetez, poroz s lát el más szükséges munkákat A mezőgazdasági üzemek szinte ostromolják a repülőgépes növényvédő állomást igényeikkel, annak ellenére, hogy egyáltalán nem olcsó a repülők igénybevétele. A merevszárnyú gépek díja egy légiórára 2700 és 5400 forint A helikopterek még ennél is drágábbak. Egyetlen óra munkájuk tízezer forintba kerül. Ügy tűnik, hogy a légiföldművelés magas költsége ellenére is gazdaságos, hiszen az igényeknek csupán 50—60 százalékát lehetséges a mostani eszközökkel kielégíteni. Akrobaták A Repülőgépes Növényvédő Állomás 95 géppel rendelkezik. ■Az igények kielégítése azonban nem csupán azon múlik, hogy repülőgépet vásárolnak. ,vqgy sem. Az idén például már -1,7 millió hold repülős védelmet terveznek, a negyedik 5 éves terv utolsó éveiben pedig 150— 160 növényvédő repülőgép száll majd a magyar föld felett. Csak a kisebbik gond a repülőgép megvásárlása. Sokkal súlyosabb probléma: ki vezesse? Ha meghibásodik hol javítsák? Jelenleg például mindössze 60 bevethető pilótával rendelkeznek, alig né- hánnyal több, mint amennyi gép rendnszeresen dolgozik. A mostani tervidőszakban azonban megoldódnak ezek a gondok is. Budaörsön korszerű javítóbázis, alkatrészjavító műhely, üzemanyagtöltő, szociális- és iroda épület építése máris megkezdődött. Nyíregyházán pedig ezekben a napokban kerül ki a nyíregyházi felsőfokú mezőgazdasági technikumból az első 21 repülőgépvezető. A hallgatók repülőgépvezetői és felsőfokú gépésztechnikusi oklevelet kapnak. Három tárgyból államvizsgáztak: a légiközlekedés és navigáció, mezőgazdasági géptan és a mezőgazdasági gépek javítása. A három év alatt 200 órát vezetett egy-egy hallgató, egyaránt megismerte a repülőgép- vezetést, a gépet és a növényvédelmet A dél-baranyai tájon, szinte a földeket súrolva szálló gép pilótája nem öncélú bravúrokat hajt végre, mint ahogy azt sokan gondolják. A pilóták valóságos légiakrobaták, hiszen a műtrágyázást 10 méter magasból, a gyomirtást pedig 1—2 méterrel o föld felett repülve kell elvégezni, a vezető egyszerre kell, hogy figyelje a földet, fákat, házakat, utakat légvezetékeket Ök a modern világ földművesei. LEVÉL A SZERKESZTŐSÉGHEZ Ki fizesse meg Szeretnénk néhány gondolatot hozzáfűzni a június 2-án a kefir és a joghurt áráról közzétett egyperces interjúhoz. A Tejipari Vállalat igazgatója úgy nyilatkozott lapunk munkatársának, hogy a kefir és a joghurt árát a hétszeresére emelkedett csomagolási költség miatt kellett 40 fillérrel megemelni. Sót, ezt már tavaly meg kellett volna tenni, mert a többi hasonló vállalat a kefirt és a joghurtot régóta 1,80- ért, illetve 1,90-ért adja. A tejet is megdrágítaná a műanyag csomagolás, ha nem lenne maximált árú termék. Itt nem értek volamit és az a sejtésem, hogy vagy az információ nem volt pontos, vagy a tájékoztatás nem őszinte. Tudott dolgok azok, hogy üveges csomagolásnál az érintett vállalatokat anyagilag érinti a visszaváltásra eső eszmei munkabér, az üvegek összegyűjtési és visz- szaszóllítási fuvarköltsége, a mosási költség, a lekötött eladótér, illetőleg raktárkapacitás és az eszközlekötési járulék. Ha az üveges csomagolást megszüntetik, a fenti tételek törvényszerűen csökkentik az önköltséget. Igaz, hogy a műanyagba töltés nem történik ingyen, de azt nem csupán azért csinálják és nem is csinálhatják, mert korszerűbb, mert a vevőknek nem kell a nehezebb üveget hazacipelni, majd visszaváltani, hanem azért, mert gazdaságosabb, mert a vállalat (vagy annak közössége) érdeke így kívánja. Ha valami kétszeresen többe kerül, mint a jelenlegi, akkor miért változtatjuk meg? Azért, hogy az ún. „korszerűsítést” a vevő (igénybevevő) fizesse meg? Ha valahol egy új gépet üzembehelyeznek, indok lehet ez mindenkori áremelésre? Semmi esetre sem! Ha folyamattá is vált az árak állandó emelkedése, ennek igazi okát inkább kell a bérek emelkedésére visszavezetnünk (bérfejlesztés, vándorlás), valamint az egyes területeken jelentkező túlzott és nagyvonalú igényességben, a selejt csökkenthe- tetlenségében, a társadalmi tulajdon terhére folyó eqyre ; burjánzó machinációkban keresnünk az okát. mintsem a szociális körülmények javítására, vagy pl. a műanyagcsomagolásra hivatkoznunk. Tóth István Pécs, Kalinin út 47/A, Lombos! Jenő
