Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

t971. május 26, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A Pécsi Orvostudományi Egyetem ötéves terve Fogorvosképzés - 400 ágyas kollégium - Befejeződik az elméleti tömb építése Nővérszállás - Számítástechnikai Központ - Központi Elméleti Laboratórium A II. klinikai tömb rekonstrukciója - Műszerfejlesztés A Pécsi Orvostudományi Egyetem jelenlegi helyzete - különös tekintettel oz utóbbi évek nagy beruházásaira — megfelelő feltételeket teremt a magasszintű oktató-, gyógyító- és tudományos munkára. A magas szintet ezúttal nemcsak hazai, hanem közép-európai viszonylatban kell érteni. A kö­vetkező időszak fő feladatai mindenekelőtt e jó lehetősé­gek kiegészítéseként az egye­tem személyi állományának szakmai képzése és a magas­szintű szakmai képzéshez szük­séges technikai lehetőségek biztosítása, továbbá az egye­tem műszerállományónak fej­lesztése, elsősorban a gyógyí­tás, de ezzel szoros összefüg­gésben a kutatás érdekében is. Az oktatómunka javítása, fogorvosképzés Amikor más szervekhez ha­sonlóan a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem is elkészítette fejlesztési tervét a negyedik ötéves terv időszakára, felada­tait természetszerűleg az egye­tem tevékenységének hármas tagozódása szerint határozta meg, s az is nyilvánvaló, hogy első helyen az oktatás javítá­sát jelölte meg célként. Külö­nösen aktuálissá teszi ezt az a tény is, hogy nemrég'ben jelent meg a miniszteri utasí­tás az egyetemi oktatás kor­szerűsítéséről, hangsúlyozva, hogy az egészségügyi feladatok ellátása is nagymértékben függvénye az oktatás magas színvonalának. Az 1972—73-as tanévben életbe lép a Pécsi Orvostudományi Egyetem új tanterve. A képzés hatékonyságát az ún. kiscsoportos oktatás meg­valósításával, kiszélesítésével, általánossá tételével is fokozni kívánják. Ennek érdekében fej­leszteni kell a klinikai hálóza­tot, s a lehetőségek szerint mind több kórházat és egész­ségügyi intézményt be kell vonni az orvosképzésbe. A kis­csoportos oktatás feltételeit az egyetem fokozatoson kívánja megteremteni, az első évfo­lyamtól kezdve a többi évfo­lyamokig, biztosítva közben a megfelelő oktatói létszámot és az oktatási eszközök kellő szá­mát. Gyógyító feladatok - a II. klinikai tömb rekonstrukciója Az oktatási munka javításá­nak kérdéséhez tartozik néhány intézet jobb feltételeinek meg­teremtése, így mindenekelőtt az elméleti tömb új szárnyépüle­tének elkészültével a Kémiai, Biokémiai és Biofizikai Intézet elhelyezése, a többi intézetek­ben pedig korszerűsítési mun­kák elvégzése. Az egyetem új, 400 ágyas kollégiumának üzembe állítását a 48-as téri kollégium végleges átalakítása követi. Az ötéves terv idősza­kában megépítik az egyetem üdülőtáborát, tornacsarnokot építenek, szabadtéri sportpá­lyákat létesítenek a hallgatók számára. Átépítik a Stomatoló- giai Klinikát, s ezzel párhuza­mosan már 1973-tól megkez­dik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a fogorvosképzést. Az ehhez szükséges oktatói létszámot ugyancsak rendezik az ötéves terv időszakában. Végül az ötéves terv célki­tűzései között szerepel a Bara­nya megyei Tanács Kórházá­nak oktatókórházzá való fej­lesztéssé, már 1973-ban. Az egyetem jelenleg 1300 klinikai ággyal rendelkezik, ezeknek azonban csak kb. egyharmada elégíti ki a kor­szerűség minden igényét. A tervek szerint az új klinikai tömb - előreláthatólag 500 ággyal — csak a következő ötéves tervben kerül megvaló­sításra, így jelenleg a meglévő ágyak korszerűsítése jelenti az egyetem legsürgetőbb, soron- következő feladatát. Ennek legfontosabb részét kétségkívül a II. klinikai tömb rekonstruk­ciója jelenti, amit 1972-re ter­veznek. Ugyanekkor kerül sor az Ideg- és Elmeklinika rekonst­rukciójára is. Intenzív terápiás osztályt hoznak létre az Ideg- és Elme- klinikán, a Gyermekklinikán. A gyógyítómunka korszerűbbé tételét célozza a szakaszos be­tegellátás megszervezése az I. Belklinikán, az orthopaedián, a szemészeten. A Szülészeti Klinikán koraszülött osztályt, majd terhes pathológiai és foetológiai rendelést indítanak be, és terveznek egy család- tervezéssel foglalkozó szakren­delést. A gyermek-urológia, a rehabilitációs decentrum, a humángenetikai munkacsoport és a gyermek-pszichiátriai osz­tály létesítése ugyancsak a ter­vekben szerepel. A fogászat fej­lesztése az oktatás megindulá­sával párhuzamosan történik. Fejlesztik a Központi Klinikai Laboratóriumot, felújítják a Bőrklinikát, és sor kerül az on­kológiai osztály fejlesztésére is. Mindezek a fokozatos beteg- ellátást is szolgálják, azt a célt, hogy mindenütt állapotá­nak megfelelő, differenciált ellátást nyújtsanak a betegnek, az intenzív ellátástól a rehabi­litációs, utókezelő tevékeny­ségig. Kiemelt kutatási feladatok, műszerezettség Az egyetem nagymúltú, fej­lett tudományos tevékenységét a negyedik ötéves terv éveiben néhány, a hagyományos témák mellett újonnan megjelenő ku­tatási feladat határozza meg. Az egyik ilyen nagy, komplex feladat a számítástechnika al­kalmazása az orvostudomány­ban és az egészségügyben — e témában több intézet is együttműködik, s az egyetem létrehozta a konkrét feladatok kidolgozására szolgáló számí­tástechnikai bizottságot. A bioregulóciós témák ösz- szefoglaló nevet viselő kutatási feladatok között szerepelnek a hagyományosnak tekinthető endokrinológiai, idegrendszeri, funkció-biológiai, immunológiai, valamint a szív- és keringési rendszerrel kapcsolatos kutatá­sok. Tovább folyik a porártal­mak kutatása, több intézet részvételével, a genetikai és transzplantációs kutatásokat ugyancsak több klinika és in­tézet végzi. Mindezekhez a feladatokhoz elsősorban a megfelelő műsze­rezettséget kell biztosítani, en­nek egyik módja oz elméleti kutató laboratórium felszere­lése és munkájának megindu­lása. A zootechnikoi laborató­rium rendszeres tevékenységé­nek megindulása, az elektroni­kus laboratórium kiemelt fej­lesztése, a klinikai központi la­boratórium ugyancsak kiemelt műszerfejlesztése, a számító- központ első gépeinek beszer­zése, a műszerjavító részleg ki­alakítása, egy nyelvi laborató­rium beindítása, központi állat- tenyésztő telep létesítése és a | komplex kutatócsoportok műkő- I désének működését szabályozó szervezeti alapok kidolgozása egészítik ki a kutatás feltéte­leinek biztosítását szolgáló nagy programot. Végül, bár nem utolsósorban, meg kell említeni oz egyetem szociális fejlődésének néhány nagyobb tervét. így mindenek­előtt egy 80 — vagy még na­gyobb - férőhelyes nővérotthon létesítését, egy, összesen 75 gyermeket befogadó óvoda végleges kialakítását, s az ifjú­sági üdülőtelepen kívül a go- ricoi hétvégi ház felújítását és üzembe helyezését. H. E. A Janus Pannonius- jubileum újabb rendezvényei Szombaton Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében meabeszélést tartott Jonus Pan­nonius halála 500 éves évfor­dulóiának megünneplését elő­készítő ' bizottság. A tanácsko­záson több új rendezvény és kiadván* tervét ismertették. Ezek szerint 1972-ben 1000 so­ros latin—francia kétnyelvű Ja­nus Pannonius kiadás látna napvilágot. A Tankönyvkiadó, mint ismeretes kiadja a 30 ív terjedelmű új Janus Pannonius fordítást. 1972 tavaszán négy napos, jelentős tudományos kollokviumra kerül sor Pécsett, amelyre 20 külföldi Janus Pan­nonius illetve reneszánsz kuta­tót hívnak meg. A hét ülésen több nagy- és kisreferátum hangzik el, a pécsi felszállók: dr. Petrovich Ede, Csorba Győ­ző és dr. Tóth István. A jubi­leum alkalmából a posta bé­lyegsorozatot ad ki. Városi Tanács, félemelet 24. Pécsi kulturális rendezvények irodája Mint korábbon hírül adtuk, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1970. december 30-i határozatában kulturális rendez­vényiroda létesítéséről rendel­kezett. Az új iroda célja Pécs megyei város helyi gyökerű nem­zetközi, országos kihatású, terü­leti és megyei nagyrendezvé­nyeinek egységes lebonyolítása, megrendezése. Ezen túlmenően a nagy politikai rendezvények szervezése, a szervezési munkák egybehangolása is feladata a pécsi új kulturális rendezvény­irodának. Ismeretes, hogy 1967-től szá­mos országos és nemzetközi horderejű rendezvény követte egymást Pécsett. Visszatérően pécsi rendezvénynek számit ma már a játékfilm szemle, több kórus és egyéb nemzetközi ama­tőr művészeti fesztivál, képző­művészeti biennálé. Ezek lebo­Ingázó pedagógusok A város — mágnes. Könnyű lenne azt mondani az ingázó pedagógusoknak is, hogy tele­pedjenek le ott, ahol tanítanak, legtöbbjüket szorosabb kötelé­kek vonzzák a lakhelyükhöz: család, lakás vagy a gyerekkori emlékek. Reggel a város elbo­csátja őket, este visszahúzza. S szinte minden nagyobb helység­nek megvan az ilyen „szívműkö­dése”. Csak a mohácsi járásban 47 pedagógus ingázik a 350 közül. Kétharmaduk nő. Az ingázók többsége bízik, hogy idővel megüresedik egy állás. S így is szokott történni .„ A Mohácsi Kisfaludy Gimná­ziumban tanít Gy. L. Egy évvel ezelőtt végzett az egyetemen. Naponta utazik Pécsről. Egy óra oda, egy vissza. Plusz a vára­kozás. — Mit csinálsz a buszon? — Kiolvasom a Népsportot. Havonta több mint 500 forint­jába kerül a buszbérlet. — (gy is jobban jövök ki, mintha albérletben laknék Mo­hácson. Szüleimnél megvan az ellátásom, mosás, egyéb. Albér­letben anyagilag nem bírnám. Jövőre már Pécsett tanít. Itt van a család, itt nőtt fel — „tű­ké". Vannak, akiket sikerül meg­kötni. Hámori Ádámné 1965-ben került a gimnáziumba, férjével együtt. Dunaszekcsőről járnak be. — Ugyanebben a gimnázium­ban végeztünk. Diákkorunkban is bejárók voltunk. Szinte hozzá­tartozik az életünkhöz az ingá­zás — mondja nevetve. — Naponta nem egészen egy órát vett igénybe a buszozás — oda-vissza. A ház előtt száll­tunk fel, az iskola előtt szálltunk le. Télen voltak problémák. No. meg este nem mindig volt busz. Ezért fizettünk be egy Trabant­ra: most negyed óra oz út. Ugyanennyi lesz gyalog, ha el­készül itt, Mohácson az OTP- lakósunk. Az ingázóknak sajátos élet- l ritmusuk alakul ki. A zavaró , tényezők ellenére is tudnak dol­gozni, buszon, vonaton, ülve. 1 állva. Még akkor is, ha ez nem olyan értékű, mint a nyugodt körülmények között végzett mun­ka. Jómagam tíz perc alatt el­aludtam a mohácsi busz zson­gásában. Mohács—Pécs egy óra. Az időveszteség relatív. Bu­dapesten egy óra alatt mond­juk Budáról el lehet jutni Új­pestre. A pesti pedagógus még­sem ingázó. Az ingázó pedagó gus ugyanis sajátos helyet fog­lal el a tantestületben. A Szigetvári Általános Iskola tantestületében 5 pécsi ingázó van. — Az ingázás kétségtelenül az egyénre nézve megterhelőbb, mint a tantestületre — mondja Harmati József, az iskola igaz­gatója. — Ugyanakkor a tan­testületre is több hárul. Mi arra törekszünk, hogy a pedagógu­saink letelepedjenek Szigetvá­ron, még ha csak albérletben is. A kijáró pedagógus tulaj­donképpen a szaktanári mun­káját jól el tudja végezni, ugyanis az ingázókat nem tesz- szük meg osztályfőnököknek. Az ügyelet körül már vannak gond jaink. Az ügyeletesnek fél órá­val a tanítás kezdete előtt bent kellene lennie. Ezt az ingázó csak akkor teljesítheti, ha mond­juk korábbi vonattal jön. Ez vi­szont tőlünk lefketlenség.' Ha vonatkésés van, akkor éppen az a tanár megy be, aki ráér. Ren­des helyettesítésről tehát szó sem lehet. Fogynak az értékes percek a rövid tanórából. Sze­rintem vonaton rendes óraváz­latot írni nem lehet. Régen 15 bejárónk volt, most öt. Közöt­tük is olyanok, akiket a szakjuk miatt nem tudunk „letelepedők­kel” helyettesíteni. Vannak érdekes esetek is. Nem mondanám, hogy kivéte­lek, mert nincs statisztika arra, hányon választanak úgy, mint ők. De hogy nincsenek egyedül, az biztos. Dencsházán, a szorongatóan kis iskolában nincs tanári szoba. Majd most épül. így az igazga­tói lakásban beszélgettem Pich­ler Zsuzsával, aki Szigetvárról jár ki minden nap. Korábban albérlő volt a községben, de a főbérlővel egy idő után nem tudtak kijönni. — Hat évp tanítok itt. Na­gyon együtt vagyunk a tantes­tületben. Ezeknek a cigánygye­rekeknek arra volna szükségük, hogy minél többet legyen velük a pedagógus, Van olyan gye­rek, akivel minden nap kellene foglalkozni. Amíg itt laktam, azt is megcsináltam, hogy mostam, közben a gyerekek felolvastak, foglalkoztak. Most esti program esetén kénytelen vagyok vala­melyik kollégához bekéredzked­ni, mert nincs visszafelé busz. Nagyon el tudnám képzelni az életem itt falun, bár idekerülé- sem előtt sohasem jártam Dencsházán. Pichler Zsuzsa nemcsak el­képzelni tudná itt az életét, ha­nem le is telepedik. Három pe- degógus szolgálati lakás épül, az egyik az övé lesz. Maróiké László nyolításában különösen nagy szerep hárul majd erre az iro­dára. Csakúgy, mint a jövő év­ben a Janus Pannonius ünnep­ségek megszervezésében is. Ko­rábban a hasonló nagyrendez­vények operatív szervezési mun­kálatai rendkívül megterhelték a népművelési csoport előadóit és jó részben elvonták őket a mindennapos népművelés fel­adataitól. Ez a körülmény is szükségessé tette az iroda élet- rehívását. Szervezetileg a kulturális ren­dezvényiroda a Művelődésügyi Osztály népművelési csoportjá­nak irányítása alatt munkálko­dik. Létszáma három fő: iroda­vezető, előadó és adminisztrá tor. Megtalálható a Városi Ta­nács félemelet 24-ben. S miután az iroda személyi feltételeit is biztosították, a május 1-i ün­nepségek egybehangolásáról már az új iroda munkatársai gondoskodnak. A kulturális rendezvényirodo munkásságát is kultúrpolitikai irányelveink szabják meg. Tehát nem az öncélú rendezvényszem­léletet képviseli, hanem szoro­san a művelődéspolitikához tar­tozó kulturális rendezvényekért felelős. Az éves rendezvényterv alapján feladata lebonyolítani az osztály tervében szereplő rendezvényeket önállóan, má­sokat a társszervekkel, illetve in­tézményekkel közösen. Ugyan­csak az osztály megbízásából intézi az ide tartozó külföldi kapcsolatokat és különböző műsorpropaganda-feladatokat is ellát. Közérdeklődésre számot tartó funkciója: a músorengedélyek kiadása is. Ezt korábban a ke­rületi tanácsok intézték. A to­vábbiakban minden műsoros engedélyt a Városi’ Tanács kul­turális rendezvényirodója ad ki keddtől péntekig délelőtt 9— 12-ig. — Kiadják az abaúji nótafa hagyatékát. A közelmúltban hunyt el a Borsod megyei Ceke- háza községben Sivák Barna, akit a környéken csak „abaúji nótafa”-ként emlegettek. A tsz hatvanhét éves juhásza több mint háromszáz népdalt ismert. A „nótafo” gazdag hagyatékát a miskolci Herman Ottó múzeum gondozásában, eredeti szöve­gekkel és kottákkal most könyv alakban is kiadják. Üzemtörténeti feladatainkról Mentsük a menthetőt! Az „utolsó percek” emlege­tése hovatovább közhely már. De nagyon igaz, hogy a válla­lati, üzemtörténeti (ipartörté­neti) emlékek, dokumentumok mentése és megőrzése nem tűr halasztást. Egy-két ilyen magá­nos törekvésről eddig is tud­tunk. Átfogóvá és szervezetté kell tenni ezt a fontos honis­mereti munkát, megadva a megfelelő módszereket is hoz­zá — hangzott az SZMT egy korábbi helyes állásfoglalása. VEGET ÉRTEK A THURY GYÖRGY EMLÉKNAPOK Thury György, a törökverő várpalotai, majd kanizsai vár­kapitány halálának 400. évfor­dulója alkalmából rendezett történelmi napok keretében kedden emlékülést tartottak Nagykanizsán a Dunántúli Tu­dományos Intézet történettudo­mányi társulatának szervezésé­ben. Négy előadás hangzott el a korról, a dunántúli végvárak történetéről, a függetlenségi harcokról. Nagykanizsán ezzel véget- értek a Thury György emlékére rendezett történelmi napok. Ennek szellemében hívták össze a napokban az SZMT- székházba a szakszervezeti bi­zottságok és egyéb szervek, in­tézmények képviselőit. A tanács­kozáson megalakították az SZMT keretében működő üzemtörté­neti bizottságot, amely a sür­gető tennivalók összehangolá­sára és a négy nagyobb szak- szervezet (a postás, a bányász, a KPVDSZ és a MEDOSZ) ke­retében már szervezetten is folyó üzemtörténeti munka irá­nyítására. Megállapodtak, hogy e megyebizottságoknál 3-4 tagú i üzemtörténeti munkacsoportokat I hoznak létre. Mik a legfontosabb tenni­valók? Mindenekelőtt segítséget ad­ni a már folyamatban levő munkákhoz. Másrészt, ahol csak lehet megszervezni, megindíta­ni az üzemtörténeti emlékek gyűjtését s legfőképpen: az üzem, vállalat mai legfonto­sabb eseményeinek följegyzé­sét, az üzemkrónikák vezetését. Mint ismeretes, a Megyei Ta­nács vb. határozata szerint Baranya községeiben januártól intézményesen megindul a kró­nikák írása. Helyes volna, ha az üzemkrónikák írása is kap­csolódna ehhez a nagyszabású akcióhoz. Annál is inkább, mi­vel a hazai üzemtörténeti mun­ka kezdetei a mecseki szénbá­nyászat történetéhez kapcsolód­nak. Hagyományuk van. Azóta több pécsi nagyüzem története is megjelent már, de ez kevés. Gondoskodni kell a jelen fon­tos eseményeinek följegyzéséről is, hisz enélkül azok rövidesen elhalványulnak. Két másik fontos teendő: fotoszakkör vagy labor csak­nem minden üzemben található. Rendkívül sürgető a helyi üze­mi-vállalati fotoarchivumok ki­alakítása. Csakúgy, mint a technológia változásával a fon­tosabb és egy-egy időszakra jellemző régebbi módszerek, gépek, eszközök és termékek tipikus példányainak megörökí­tése illetve megőrzése. Ne is­métlődjék a pécsi postáé­hoz hasonló eset, ahol külön­ben történeti okmányokról rend­szeresen fotómásolatot készíte­nek, de a régi tóvírógépeket és telefonokat kiselejtezték, anél­kül, hogy „irmagjuk” maradt volna — a jövő számára. Pedig 20—30 év múlva jól jöhetne mindez egy majdani pécsi ipar­közlekedés — postatörténeti gyűjtemény, esetleg múzeum kialakításakor. W.E

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom