Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
6 DUNÁNTOLI NAPLÓ 1971. május 19. BÉLYEQ Dürer-sorozat és vetélkedők Holnapután, május 21-én 10 forint névértékű blokk jelenik meg, amellyel a Magyar Posta köszönti Albrecht Dürer születésének 500. évfordulóját. A blokk a művész egyik alkotását (állítólag András öccsét) ábrázolja, melynek címe a felirat szerint „Férfiképmás”. — Egyes művészettörténészek szerint azonban — a Művészeti Lexikon szerint is — „Férfiarc- kép" a helyes címe a műalkotásnak, amely a Budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. A bélyeggyűjtők máris kíváncsian várják, hogy vita kerekedik-e az elnevezés helyességét illetően, és ez a tény — minden valószínűség szerint — különlegessé teszi a blokkot, melynek keretét Bokros Ferenc grafikusművész Dürer egyik kerettanulmányából állította össze. ÚTTÖRŐK FILATELISTA VETÉLKEDŐJE A Magyar Úttörőmozgalom 25 éves jubileuma alkalmából a pécsi Szabó István Úttörő- ház és a MABEOSZ Dél-dunántúli Társadalmi Bizottsága, városunk ifjú bélyeggyűjtőinek közreműködésével, vetélkedőt rendez május 26-ón, szerdán 17 órakor az Uttörőházban (Szt. István tér 17.). Szakkörönként 5—5 fős csapatok vetélkednek bélyeg, sport és úttörőtémában. A vetélkedő szakaszonként zajlik le, versmondás és bélyegtemájú mozgófilmvetítés közbeiktatásával. A nyertesek között több értékes díj kerül kiosztásra. VÖRÖSKERESZTES BÉLYEGBEMUTATÓ Az Országos Anya- és Csecsemővédelmi ankét idején, május 11—12-én vöröskeresztes témájú bélyegbemutatót rendezett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Bélyeggyűjtő Köre Pécsett, a Járási Tanács termében. A bemutató alkalmából működött alkalmi postahivatal emlékbélyegzést is használt, omelyet bemutatunk. Eí íWfi\ 'wm/ Köztudott, hogy a Képző- művészeti Alap Kiadóvállalat hozza forgalomba a carte maximum gyűjtés részére alkalmas képes levelezőlapokat. Legutóbb Győr város alapításának 700. évfordulója alkalmából megjelent 2 forintos bélyeghez jelentetett meg lapot, amely Hufnagel eredeti metszetének részletét ábrázolja az 1594-es idők török elleni végvári harcainak idejéből és Achim L. András emlékére megjelent 1 forintos bélyeghez Marton Lászlónak a nagy paraszt- politikusról készített mellszobrát ábrázoló lapot. AUTÓ-MOTOR <- VM'.'Cg*, WX&y&ysVÚii&yy. v.i’ A sikeres bemutató megrendezését a Megyei Vöröskereszt is támogatta. INNEN—ONNAN Megjelent a Magyar Bélyegek Árjegyzéke 1. sz. pótlása, amely a múlt év végéig kiadott összes bélyeget ismerteti. A pótlást mindazok ott kaphatják meg díjtalanul, ahol az árjegyzéket annak idején vásárolták. * Három éve folyósít magyar bélyeggyűjteményekre zálogkölcsönt a Bizományi Aruház Vállalat. Sokféle cikkre vesznek fel kölcsönt az emberek, de • bélyeggyűjteményükhöz ragaszkodnak a legjobban. Ha mégis kiváltatlonul marad a bélyeg, akkor árverésen értékesíti. Az idén szeptemberben Budapesten, majd ősszel három vidéki városban rendeznek bélyegaukciót. TERMÉSZETJÁRÁS Gépkocsik torlódása a Bojcsy-Zsifinszky úton. Az autózás jövője Magyarországon 60 éves a pécsi természel'baráf mozgalom A társadalom fejlődése, az ipari társadalom kialakulása, a civilizáció rohamos térhódítása önmaga hozta létre az igényt, a hétköznap1, zajos idegfeszítő munka utáni kikapcsolódást, a természetbe való visz- szatérést, a tervszerű sportolást, mozgást, természetjárást. Már a múlt század második felében megalakultak a fejlett ipari országokban a különböző tájegységi természetbarát egyesületek, majd 1895-ben létrehozták a mozgalom nemzetközi szövetségét. Magyarország is tagja lett a nemzetközi szövetségnek. és 1910-ben alakult meg a Természetbarátok Turista Eayesülete, melyhez Baranya menve lelkes természetbarátai 1961-ben csatlakoztak. 60 éves tehát a megye szervezett természetbarátainak moz- aalma. Az egyesület szervezett formában foglalkozott a Mecsek hepvséa turisztikai feltárásával, létesítmények építésével, források foglalásával, utak jelzésével stb. A két világháború között az eayesület tagjai aktív résztvevői voltak a munkások politiHORQASZAT Berényi Jánosnak, a MOHOSZ Dobósport Bizottság elnökének kíséretében Krauspe, a Nemzetközi Dobósport Szövetség elnöke a közelmúltban Pécsett tartózkodott. Érdeklődött a világ- bajnokság eddig végzett rendezési munkálatainak állásáról és megtekintette a versenyek színhelyét, a Tanárképző Főiskola versenypályáit. A látottakról és hallottakról a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. * Böde István, a Pécsi HE tagja május 2-án a zalátai Dráva- szakaszon igen szép domolykó zsákmányt ejtett. Különféle csalikkal egy óra leforgása alatt 7 darab Fejesdomolykó akadt a horgára. Az 1 kg-on felüli példányok közül a legnagyobb súlya 1750 g volt. * Az 1969/70. évi túl hosszú és szigorú tél következtében ki pusztult halak pótlásaként, a nogy hínármezők gyérítése és tovább szaporodásának meg- gátlása érdekében az Ormánsági Dolgozók Horgász Egyesülete a MOHOSZ-íól kapott 20 ezer forintos segélyéből III. nya- ras amurokat vásárolt és helyezett ki a Majláth-pusztai tóba. Az amurokra a tőlük várt hínár- gyérítési munka érdekében természetszerűen fogási tilalom van. * A Pécsett sorrakerülö XII. cél- és távdobósport világbajnokságára való felkés-ülés első ütemében rendezte meg a MOHOSZ a versenybirói tanfolyamát. A tanfolyamon o Pécsi horgász- egyesületek önként jelentkezett tagjai vettek részt és a május ♦ én megtartott vizsgán igen jó vizsgaeredménnyel 33 pécsi horgász kapott I. osztályú versenybírói minősítést Vállalt társaAz NDSZ elnöke Pécseit dalmi munkájuk egyik fontos biztosítéka lesz a világbajnokság sikeres lebonyolításának. * Az országos és helyi horgászrend betartása, illetve a szabálysértők leleplezése érdekében kibővítették a társadalmi ellenőrök létszámát. A Megyei Halászati Felügyelőnél 10 új társadalmi ellenőr tette le az esküt és kapott társadalmi ellenőri igazolványt. A horgász- közösség érdekében kifejtendő lelkiismeretes munkájuk maradéktalan teljesíthetéséhez kérjük a szabálysértéseket elítélő horgásztársak segítségét is. * A Baranya megyei Intéző Bizottság ezúton is kéri a megye horgászegyesületeit, hogy folyó évi házi halfogó versenyeiket május hó 31-ig terjedő idő alatt rendezzék meg. A házi versenyek eredményei alapján állítsák össze egyesületi válogatott csapataikat, s azokat indítsák az intéző bizottsági kishalfogó versenyen, melyet idén is Mohácson, a szokott helyen rendeznek meg. • A lefolytatott ellenőrzések szerint még mindig elég gyakoriak a szabálysértések a Pécsi ta von. Gyakoriak a méretalatti fogások, de túllépik a mennyiségi előírásokat és elmulasztják a fogási eredménynaplóba történő kötelező azonnali beírásokat is. Eddig 18 horgászt jelentettek fel az ellenőrök hasonló szabálysértés miatt. A feljelentettek ellen egyesületeik fegyelmi eljárásokat indítottak. A horgászközösség érdeke, hogy ezeken a fegyelmi eljárásokon szigorú ítéleteket hozzanak és azokat azonnal jelentsék be az Intéző Bizottságnak. * Az Intéző Bizottság a pécsi horgászegyesületek cél- és távdobósportjának bázisul az Ércbányászok Horgász Egyesületét jelölte ki. Felhívjuk a pécsi egyesületeket, hogy a cél- és távdobósport iránt érdeklődő tagjaikat irányítsák az Ércbányászokhoz, akik az érdeklődőket szívesen látják minden szerdán 17—19 óra között a Ságvári Kultúrház „Horgász Klub” helyiségében és az Ércbányász Sportegyesület által rendelkezésre bocsátott versenypályákon. Igen kívánatos volna, hogy már csak az itt megrendezésre kerülő VB-re való tekintettel is minél több pécsi horgász ismerkedjen meg és kapcsolódjon be ebbe a szép és a horgászat szempontjából is hasznos sportba. * Az Intéző Bizottság a Pécsitavon a gyors és az egész tó területén alkalmazható haletetés érdekében 15 ezer forintos költséggel egy motoros üzemű úgynevezett önetetós (önürítős) vaslemez csónakot szerzett be. A vele való eleségkijuttatást a közeli napokban meg is kezdik. A korszerű etetési móddal erőteljesebb lesz a tó halainak fejlődése. * Az Intéző Bizottság megállapodott a Tanácsi Dolgozók Horgász Egyesületével abbon, hogy az 1971. évi Herman Ottó emlékversenyt augusztusban a Herman Ottó tavon rendezik meg. kai megmozdulásának és igen gyakran a vasárnapi túrákat használták fel politikai jellegű összejövetelükre. A felszabadulás után alapvető változás következett be a természetjáró mozgalom szervezetében. A természetbarátok egyesületei sportköri szervezeten belül szakosztályokká alakultak és tevékenységük mindinkább sporttevékenységgé vált A Baranya megyei Természetbarát Szövetség keretében jelenleg 34 szakosztályban mintegy háromezer természet- barát vesz részt a mozgalomban. A megyében mind több szakosztály alakul, hogy tagjai fokozatosan, helyi túrákkal kezdve országjáró, majd világjáró túrákon, táborozásokon vegyenek részt. Maga a mozgalom is megváltozott, a modern életkörülményeknek megfelelően. A gyalogos túrázáson kívül a modernebb formák, - mint a kerékpár, sí, vízi, sőt a motoros és autós túrák és a cam- pingezés is előretört, örvendetes, hogy megyénkben az országban az elsők között alakultak meg a túramotoros szakosztályok. A megye tájegysége rendkívül kedvező a mozgalom előretöréséhez. A Mecsek hegység szép és vonzó tájai kedvelt túracélpontja nemcsak a helyi, de az ország más vidékén élő és a külföldi természetbarátoknak is. A hegyvidék szépségéhez járul még a turisztikai kulturális elemeinek gazdag- ! sága, Pécs város történelmi i múltja, műemlékei, kulturális eseményei, és nem utolsósorban a városközeli fürdési lehetőségek (Harkány, Sikonda, Orfű, Pécsi-tó, Abaliget) is jól kiegészíthetik a túraprogramot. A természetbarát mozgalom alapvető célkitűzései: 1. Tagjainak rendszeres, tervszerű túráztatása, táboroztatása, helyi, bel- és külföldi túrák, táborozások, városismertetö túrák, kirándulások szervezése. 2. Turisztikai objektumok, átjelzések, eligazító táblák, táborhelyek, védkunyhók, — kulcsosházak stb. létesítése és a működési területén belül a túralehetőségek kulturált módon való biztosítása. 3. A természet szeretetére, a természet- védelemre, a műemlékvédelemre az erdő növény- és állatvilágának védelmére való nevelés és ebben való társadalmi közreműködés. A természetbarát mozgalom tehát célkitűzései alapján Is minden, — a természetet szerető és a természetes környezetben kikapcsolódást kereső ember előtt, — korra és nemre való tekintet nélkül, - nyitva áll. tevékenységet kifejtheti min- ^ denki, - valamely egyesületben, vagy üzemi szakosztályban, iskolai szakosztályban, — de kirándulhat baráti, vagy családi körben is, hiszen ebben a sportban nem a hovatartozás, hanem a részvétel o fontos. Hogyan fejlődik Magyarországon a motorizáció a következő években? Milyen lesz a gépkocsiellátottság, lesznek-e jó utak, lesz-e elég szerviz, benzinkút? Kevés olyan témáról beszélünk napjainkban, amely annyi embert érdekel, mint az autózás, a motorizáció fejlődése. Ezekről a kérdésekről tartottak műszaki konferenciával egybekötött sajtótájékoztatót Budapesten „Az autózás jövője Magyarországon" címmel. A tervek szerint 1975-ben félmillió személygépkocsival számolunk a magyar utakon, s ez a szám 1985-re másfélmillióra emelkedik. Egyre többen szeretnének gépkocsit vásárolni — jelenleg mintegy 100 ezren állnak sorban a Merkúrnál kocsiért - s államunknak is az a célja, hogy a motorizációt, a gépkocsiellótottságot nagymértékben fejlessze. Az autózást, természetesen, csak úgy, egymagában nem lehet fejleszteni, a fejlesztés egy sor más problémát is felszínre hoz. Mindenekelőtt szükséges a közlekedést kiszolgáló ágazat — szervizek, benzinkutak — nagyarányú fejlesztése is. A másik lényeges ágazat az útépítés. A negyedik ötéves tervben 50 százalékkal emelkedik az útépítésre fordított összeg, s az üzemanyagtöltő állomások, szervizek építésére előirányzott költség a mostaninak kétszerese lesz. A motorizáció fejlesztésének azonban nemcsak technikai, anyagi oldala van. Nagyon lényeges az autót használó emberek egymással való kapcsolata. Együtt közlekedünk, vigyázzunk egymásra! Növekszik a gépkocsik mennyisége, de az a cél, hogy ezzel párhuzamosan csökkenjenek a balesetek. Miként lehet tehát a magyar társadalmat felkészíteni a közúti motorizációra úgy, hogy a nagymérvű növekedés mellett kevesebb legyen a baleset? A hatalmas fejlődés egy csomó új ismeretet követel, s ezen a téren a továbblépést a gépjárművezető oktatás reformja hozza meg. Az elmúlt évben nagyot léptünk előre, de a szokemberek szerint 1971-72- ben ugrásszerű változásnak kell bekövetkeznie. Járműparkunkra jellemző, hogy túl sok típus, és túl sok öreg kocsi fut útjainkon. Annak ellenére, hogy három évenként kötelező a gépjárművek műszaki felülvizsgálata, még mindig sok a műszaki hibából adódó baleset. Ennek egyik oka az agyonhasználás. Az ugrásszerűen megnövő járműpark újabb követelményt állít elénk, melyre a fejlett motorizációval rendelkező államok példát is adnak: ez pedig a járművek környezetszennyező hatásának kiküszöbölése, vagy legalábbis a minimálisra csökkentése. Nem szabad megengednünk, hogy a zajszint növelésével, a levegő szennyezésével a városi ember a saját sírját ássa meg. Ami a motorizáció fejlődésének anyagi részét jelenti: a jövőben az új kocsi ára várhatóan változatlan marad, de az üzemköltség és a karbantartás olcsóbb lesz. A balesetek kiküszöbölése érdekében javul a gépjárművek biztonsága. Mine» is olyan messze oz az idő. amikor nálunk is kötelező lesz a biztonsági öv, s a gyáraktól is csak olyan kocsit vásárolunk, amelyekben süllyesztett kilincsek, balesetnél teleszkópsze- rűen összecsúszó kormányoszlop, biztonsági fékrendszer lesz. S most nézzük a közlekedést kiszolgáló ágazatok egyik fontos részét, az útépítési programot. Közismert, hogy az autógyártás mindig előbb jár, mint az útépítés: több új kocsit gyártanak, mint új utat. Az utak minősége viszont elsőrendű követelmény, mert ez a tényező kihat a közlekedés üzemköltségére is. A jövőben a legfontosabb cél a pormentes, teljes szélességű utakra való áttérés és az autópálya építés. Az útfejlesztési program szerint 1985-ig 7-800 kilométer autópályát építünk. Az autópálya építése, üzemeltetése azonban hatalmas összegekbe kerül, ezért nálunk is vizsgálják az autópálya használati díj bevezetésének lehetőségét. A drágább, de kényelmesebb közlekedést az egész világon meg kell fizetni, a gyorsvonaton például kilométerenként 20 fillér pótdíjat fizetünk a kényelemért. Az úthálózat fejlesztése kétirányú: az autópálya hálózat kiépítése és a meglevő utak korszerűsítése a cél. A legfontosabb feladat az országos, egyszámjegyű főútvonal hálózat korszerűsítése. Sokat tettünk mór ezen a téren, hisz tíz év alatt 28-ról 58 százalékra emelkedett a korszerű utak oránya, de sok még a tennivalónk is., mert a jelenlegi országos főúthálózatnak csak a fele felel meg 1980-ban is a követelményeknek. Ez 18—19 ezer kilométer korszerűsítést jelent a következő 15 évben, de kell is hozzá 15—20 év, mert ezt a hatalmas munkát nem lehet rö- videbb idő alatt elvégezni. így is évente 800-1000 kilométer utat kell rendbehozni, s ezek között lesz olyan is, amelyet 15 év múlva újra korszerűsíteni kell. Az alsóbbrendű utakon a következő öt évben 7— 800 kilométert korszerűsítenek, 1975 és 8ő között további 6 ezer kilométert, 1985-ig pedig még 9 ezer kilométert. Az a cél, hogy 1985-ig minden út megfelelő szélességű és pormentes legyen, Persze ez nemcsak szándék és pénz, hanem építőipari kapacitás kérdése is, ezenkívül hátráltatja a munkát az a tény is, hogy mindezt az egyre növekvő forgalom alatt kell elvégezni. A másik fő terület, melyet a motorizáció fejlődésével párhuzamosan javítanunk kell, a városi közlekedés, s városi úthálózat. A városi utak építésén kívül gondot jelent a tömeg- közlekedési hálózat fejlesztése. Budapesten ezen a problémán nagyot segít majd a metró teljes elkészülte. A városi utak műszaki jellemzői sem a leg- k'fogáslalanabbak. Sok a szintbeni vasúti kereszteződés, a szűk belvárosi utca, a zsúfolt csomópont. Kevés a városokban a szerviz, az üzemanyag- töltő állomás, a jövőben tehát ezek építését jobban kell szorgalmazni. Panics György i É
