Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
JMÍ. április ZI. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Színházi változások Jön: Bujfor, Módi-Szabó, Szabó Ötté Meiy: Bánfíy, Barcsi Közeledik a színházi évad vége, sorra kötik a szerződéseket Azok is, akik elmennek Pécsről, azok is, akik Pecsre jönnek. Ki jön, ki megy*? — kérdeztük Bükköséi Lászlót, a Pécsi Nemzeti Színház művészeti titkárát. — Bánify György, a Budapesti József Attila Színházhoz távozik, 11 éves pécsi munkássága után. Elmegy Baracsi Ferenc is, valószínűleg a Győri Kisfaludy Színház tagja lesz, ahol tegnap este, április 20- án este premierje volt. Rattigan: Alvó herceg című darabjának főszerepét. Károly nagyherceget alakítja. Kiss István visszamegy a Kaposvári Csíky Gergely Színházba. Sipeky Tibor pedig a Győri Kisfaludy Színházzal kötött szerződést. — Nem újítja meg fél évadra kötött s most lejáró szerződését Kelemen Márta. — Ki jön? — Három név: Szabó Ottó, Bujtor István, Mádi-Szabó Gábor. Azt hiszem e három név sokat mond. Mindhárman a Budapesti József Attila Színházból jönnek hozzánk. De szerződést kötött velünk Linka György is, aki a Veszprémi Petőfi Színház művésze volt eddig. Színházi szakmai körökben igen jó név s a Pécsi Nemzeti Színház számára nagy nyereség: Fényes Márta, a Debreceni Csokonai Színház rendezője is szerződést kötött velünk. Ö a könnyű zenés műfaj egyik legjobb hazai rendezője. A szerződések megköJavult az clcJincrgczcUelt állapota Tegnapi lapunkban hírül adtuk, hogy hétfőn az esti órákban hat személyt szállítottak ételmérgezés tünetekkel Pettendről Pécsre. Valamennyien szombati lakodalomból maradt romloLt, vagy fertőzött baromfihúst fogyasztottak. Lakatos Sándor és felesége, valamint Lakatos Ferencné a Megyei Kórház fertőző osztályára került, míg a 12 éves Lakatos Gyöngyit, a 8 éves Lászlót és a 6 éves Nagy Tibort a Gyermekkórházban ápolják. Kedd esti orvosi tájékoztatás szerint valamennyiük állapota javult, a hányásos, hasmenéses panaszok csillapodtak, egyik beteg sincs életveszélyben. Jelenleg ápolásra szorulnak és feltehetően csak néhány nap múlva hagyhatják el a kórházat. tése még nem fejeződött be, tovább tárgyalunk, például a Bécsi Jégrevü egyik művészével is. Még annyit: Vogt Károly a Színház és Film- művészeti Főiskola most végző növendéke is velünk kötött szerződést, aki eddig a Fővárosi Operettszínházban bonviván szerepeket játszott. F. D. Tímár Mátyás az NDK-ba utazott Tímár Mátyás, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden délután az NDK-ba utazott, a magyar—német gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság elnöki megbeszéléseire. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gál Tivadar, a Miniszter- tanács titkárságának vezetője, valamint dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A „baranyai Kalevala“ gyűjtő/e / Megemlékezés Berze Nagy Jánosról Az újabbkori néprajztudomány legnagyobb alakjára, dr. Berze Nagy Jánosra emlékeztek halála negyedszázados évfordulóján tegnap este a Doktor Sándor Művelődési Központban. Orsós Lászlónak, a Megyei Tanács osztályvezető helyettesének megnyitó szavai után dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécs városi bizottságának titkára Berze Nagy János pedagógiai munkásságát méltatta. A nagy néprajztudós — aki saVendégünk volt £)r Tímár István, a Szerzői Jogvédő Hivatal vezetője Szellemi nagyhatalom lettünk — bizonyos túlzással leírhatjuk ezt Magyarországról. Többek között ezt sugallta dr. Tímár Istvánnak, a Szerzői Jogvédő Hivatal vezetőjének múlt heti előadása a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A kar polgári jogi tanszékének és a Jogászszövetség megyei szervezetének új előadássorozatában ez volt a hatvannegyedik. Címe: „Nemzetközi szerzői jogi kapcsolatok". — A hatvanas évek eleje óta mind fokozottabban érdeklődnek külföldön a magyar szellemi alkotások iránt — mondta az igen érdekes előadás után dr. Tímár István. — Ez természetesen devizabevétellel is jár, a szerzői jogdíjak révén. Gazdasági életünkben persze anyagilag nem jelent sokat, mégis figyelemre méltó, mert a nemzetközi szerzői jog a kis államok részére inkább kiadást jelent, mint bevételt. A kis államok általában többet importálnak a szellemi javak szerzői jogaiból, mint ameny- nyit exportálnak. Magyar- ország bizonyos mértékben kivétel, s ezt elsősorban a magyar zene nagy alkotóinak. Bartóknak, Kodálynak köszönhetjük. De — körülbelül egy évtizede — a magyar irodalom műveit is mind nagyobb számban adják ki külföldön, fordításban. Ez még nem jelenti azt, amit rossz kifejezéssel úgy mondanak, hogy „betörtünk a világirodalomba”. de szocialista és kapitalista országban egyaránt több magyar irodalmi alkotás lát napvilágot, mint bármikor. Más a színpadi alkotások helyzete: nyugaton kevés magyar darabot adnak elő, kivétel Örkény István, munkája, a Tóték, ezt Euró- pa-szerte bemutatták, s most növekszik a hírneve Szako- nyi Károly Adáshiba című darabjának, Helsinki után Bécs vette meg az előadási jogát. Felmérhetetlen jelentőségű viszont, hogy most a Szovjetunió 100 színházában 19 magyar színművet játszanak. — A Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában élő magyarság kultúráját elsősorban színdarabokkal segítjük, a szövegkönyveket tőlünk szerzik be, nagyon sokat kapnak a hivataltól. Sza- konyi Adáshibájáért most versengenek az erdélyi szín- társulatok, hogy melyik járja vele végig Erdélyt. A mi közreműködésünkkel kötik ezeknek az országoknak a magyar nyelvű könyvkiadói is a szerződéseket. Sőt, a nyugati művek mag.yar nyelvű kiadásait segítjük eljuttatni az ottani magyar olvasóknak, a mi fordítóink révén. ját vallomása szerint élete minden szabad óráját a néprajztudománynak szentelte —, voltaképpen főállásban egész életében pedagógus volt, ezzel kereste a kenyerét. Fiatalon, Erdélyben, és később a szekszárdi, majd 1927-től pécsi — immár végleges — állomáshelyén is. Pécsett a tanügyigazgatásban tevékenykedett. Munkásságával méltán tiszteletet, rangot vívott ki, mint tanfelügyelő és mint a tanítók önképzésének szervezője és irányítója. Harcolt a falusi, tanyasi gyerekek szakszerű és eredményes oktatásáért, az önálló gondolkodásra nevelésért. és fáradhatatlan szervezője, munkása volt az iskolán kívüli népművelésnek Is. Mándoki László muzeológus. a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője beszédében a néprajzkutatóra emlékezett. Áttekintette azt a rendkívül változatos, széleskörű gyűjtőmunkát. amely Berze Nagy János nemzetközi hírű-rangú tudományos gyűjtőmunkáját jellemzi. A tudós úttörő módszert alkalmaz a folklórkutatásban már fiatalon: megőrzi a népmesék originális szépségét, nem stilizált rajtuk semmit, ahogyan elődei tették. Hatalmas műve. a Meseszótár, amely a maga nemében első lehetett volna a világon, elveszett az első világháború alatt. Baranya érdeme — hangsúlyozta a szónok —. hogy másik fő műve nem jutott hasonló sorsra. A Magyar népmeseúpusok két hatalmas kötete 1957-ben jelent meg a megye kiadásában. Azóta ez kézikönyve a világ mesekutatóinak. A továbbiakban a „baranyai Kalevala” néven emlegetett népköltési gyűjteményét; Berze Nagy János gyűjtésszervező tevékenységét és néphagyomány-kuíató munkásságának nemzetközi visszhangját, elismerését méltatta Mándoki László. Kiemelve főbb műveit; mintegy fél évszázados néprajzkutató és tudományos elemző munkásságának érdemeit. Az emlékest harmadik szónoka. a nagy tudós fia, ifj. dr. Berze Nagy János személyes élményéi alapján emlékezett vissza apjára, a néprajztudósra. mint emberre. Az elhangzó emlékbeszédek közt baranyai népdalcsokor csendült a nagy tudós gyűjtéséből Fábián János (ének), Ivasivka Mátyás (furulya) és Novák László (gitár) előadásában; két pécsi hegedűművész. Vass Ágnes és Gyermán István pedi* Bartók Hegedűduók című kompozíciójából adott elő. A Doktor Sándor Művelődési Központ Irodalmi színpadának taaiai Berze Nagy János verseiből és népmesegyűjtéseiből mutattak be néhányat; a Belvárosi Általános Iskola úttörő kamarakórusa népdalgyűjtéseit szólaltatta meg Aradi Tiborné vezénylésével. Az előcsarnokban dokumentumkiállítás szemlélteti Berze Nagy János munkásságát. Dokumentációs kiállítás nyílt Pécsett „Magyar—francia ipari együttműködés’’ címmel dokumentációs kiállítás nyílt kedden Pécsett a Tudomány és Technika Házában, a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete és a budapesti francia műszaki és tudományos tájékoztatási központ közös rendezésében. A bemutatott fényképek, grafikonok a két ország közötti együttműködés fejlődéséről, sokrétűségéről adnak számot, többek között az alumínium- ipar, a gépipar területén. Ott láthatók a francia alagútzsalus rendszerrel épített házak. Ezt a módszert rövidesen Baranyában is meghonosítják. (T TMlMUtESETMISfDIS KÖZELEDIK A TANÉV VÉGE, ESEDÉKES A MEGÚJÍTÁSA A BIZTOSÍTÁS EGÉSZ ÉVBEN ÉRVÉNYES Keresik a régi Felsovámiiáz utcai gyerekeket, tanárokat Szerencsés vadászat az őzbak-szezon első éjszakáján... 100 éves a Felsővámház utcai Altalanos Iskola Pécsett. Hámor János igazgató mondta: igyekeznek összegyűjteni az iskola múltját bizonyító, jellemző adatokat, tárgyakat. — Az iskola dokumentációs anyaga eléggé hiányos — tájékoztatta lapunkat Hámor ) János — ezért kérjük mind- | azokat, akiknek valaha valamilyen kapcsolatuk volt az ! iskolával, jelentkezzenek, ! mondják el mindazt, amit ; tudnak a történetéről, vagy | például nevesebb egykori tanulóiról. Az iskolatanács elhatározta. hogy kiállítást is rendez, ezért azt is kérjük, hogy akinek megfelelő anyaga van ehhez, bocsássa köl- csönképpen a rendelkezésünkre. Elsősorban fényképek — osztályképek, az épület, a nevelők képei — továbbá oklevelek, érmek, régi könyvek, füzetek, kézimunkák, térképek. bizonyítványok, iskolatáskák, palatáblák kölcsönzésére számítunk. De szívesen veszünk az iskoláról, nevelőjéről, volt tanulóiról készített sajtóanyagokat is. Számítanak az egykori nevelőkre is: az iskola azt kéri. hogy akár személyesen, akár levélben adjanak hírt működésükről és tájékoztatást az iskola történetéről, bármilyen részletkérdés is legyen az. I Hirdessenek volt osztályuknak az ünnepség napján — 1971. május 22-én — találkozót. Végül azt szeretné az iskola, ha volt tanulói levélben jelentkeznének, s így tudnák, hogy a jubileumi ünnepségen hány résztvevőre számíthatnak. Tudják . milyen a vadász? „Zöld utat” csak húszadikán, nulla óra nulla perctől kap, akkor jár le a tila- j lom. megkezdődhet az őzbak vadászat. De már hétfőn este kint járunk a nemeskei ..Aranyfácán” társaság területén, egyelőre nem más céllal, mint hogy a vadász megízleije ennek a hallatlanul szép vidéknek — erdő- sávoknak, cserjéseknek, tapintatosan csobogó kis patakoknak tavaszi hangulatát. A 13 ezer holdnyi terület körülbelül idáig, a Gyöngyös patak környékéig ér, a másik vége pedig Mekényes határában zár, de valahol itt van a megyehatár is. Ide rándulunk át éjfél után. hogy a hajnali szürkület és a napfelkelte meghozza a puskás emberek szerencséjét. A vendéglátó vadásztársaságot maga az elnök, Gál János képviseli, a vendégek pedig Rontó Tibor, Karczag István, Tóth József. A falu végén — egyébként egy lélek sem látható a környéken — felhúzzák a gumicsizmákat, a bőrtok lekerül a puskákról, betöltenek, és elindulnak a nagyon változatos, szépen szabdalt terepre. Kellemes, jó virágillatot kapunk az erdőfoltok felől. Óriási zöld vetések, zsenge lucerna, térdig érő repce, aztán tisztások, facsoportok. Rontó Tibor veszi észre az első őz-csoportot. Nem vagyok vadász, annál inkább türelmetlen, gondolom, az öt közül bármelyik meglőhető. De a vadászok csak lógatják vállukon a puskát és kényelmesen nézelődnek a távcső lencséjén át — Négy suta — mondják — Az ötödik bak. Aztán most ilyeneket hallok: eléggé laposan hordja a fejét. Óregecske. Hat—hét éves lehet. Nincs az hét. Selejtes dög. Nos, ki vállalja? Egyik szép csendesen készü7palával üzérkedett Mástél évi szabadságvesztésre ítélték Igen nagy a társadalmi veszélyessége annak az ügynek, amelyben kedden hozott ítéletet a Pécsi Járásbíróság. A vádlott, Pór László 42 éves pécsi lakos a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál dolgozott az elmúlt évben. Itt ismerkedett meg N. E. magánvállalkozóval, aki téglát szeretett volna vásárolni. Pór — gondolván, hogy könnyen hozzájuthat a hiánycikknek számító építőanyaghoz — megállapodott a vállalkozóval 20 ezer darab tégla leszállításában. A szerzésért ezer da,rabonként 50 forintot kért. A vállalkozó, elismervény ellenében át is adott neki 15 ezer forintot. Amikor kiderült, hogy téglát csak a TÜZÉP telepek értékesítenek, a vádlott megtudta, mikor és melyik telep árusítja a kívánt cikket a lakosság számára. Ismerősei és hozzátartozói álltaié sorba tégláért, megvéve a magánszemélyeknek eladható két-két ezer darabot, így gyűlt össze 15 ezer 500 darab, amelyet Pór át is adott a megrendelőnek. A további mennyiséget nem szállította le, mert a tégla árából saját céljaira fordított háromezer forintot. Egy társával együttműködve kötött újabb megállapodást 20 ezer darab tégla megszerzésére, amelyből csali 12 ezer darabot teljesített. A kapott összegből így mintegy nyolcezer forint maradt visz- sza jogtalanul, amelyen társával osztozott. A bíróság folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, valamint üzérkedésben mondotta ki bűnösnek és 1 év hat hónapi szabadságvesztésre ítélte. lődik, de megmozdul a csapat, a kilövésre szánt bak „takarásban” van, nem lehet lőni. Ismét megindulnak és jó huszonöt—harminc percbe telik, míg eléjük vágunk. És akkor újra megiramodnak. Talán csak ötven— nyolcvan métert futnak, pontosan a repce-vetés széléig. Viszont a bak tisztán áll. Gál János legyint. — Mehetünk. Átszaladtak a határon, az már másik társaság területe. — Hát ilyen a vadászszerencse — vígasztalnak engem, látható bosszúságom miatt. És kedd délelőttlg volt alkalmam „megtanulni”, mennyi hiábavaló izgalommal. meneteléssel, búj Rálássál is jár a vadászat. A szerencséhez ugyan mindenekelőtt egy őzbak kell. Azt viszont el kell bírálni: lőhető- e. Aztán megközelíteni, hogy a lövés biztos legyen. Aztán olyan helyzetet Kell teremteni, hogy a golyó ne lakott terület felé repüljön. Aztán a szél... ami az emberszagot a vad orra alá hinti és akár bottal üthetjük a nyomát. Mindezekei. a feltételeket persze a vadász nagyon gyorsan mérlegeli. A reggel meghozta Rontó Tibor őzbakját. Szépen beállt a vetésbe, de amikor a puskacső már-már megtalálta a kellő pontot, néhány ugrással a vad odébb állt. És ha fátyolszerűen is, de takarta a selymesen fúaylő, eléggé magas száraz fű. A vadász leengedte a puskát és várt. Az őzbak viszont megiramodott és elfutott vagy kétszázötven méterre; utána szemben állt a vadásszal. Szügyét fordítva a cső felé. Elé& nagy távolság. De eltalálta. Már rohantam is az őzért, de Rontó Tibor visz- sza tartott: — Ügy illő, hogy aki meglövi, az indul a vadért először ... Komótosan rágyújtott, gratuláltunk neki, aztán szépen elballagott a vetés irányába. Tóth József közben egy kis cserfa-gallyat tépett a fáról, megmártotta a vad vérében és feltűzte Tibor kalapjára. Mert ez is így illő. Rab Ferenc f. / i
