Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
WTl. április S. DUNÁNTÚLI NAPlO 3 Mérlegen a harmadik tervciklus Szokás ez. Lezárul egy tervciklus és visszatekintünk: mivel gyarapodtunk? Az alábbiakban Baranya gazdaságának fejlődését elősegítő; kommunális és egyéb ellátottságát emelő fontosabb beruházásokat tekintjük át. » Többet adtunk külföldnek A harmadik 5 éves terv időszakában belépő kapacitások, infrastrukturális beruházások a megye termelőerőit és ellátottságát számottevően gyarapították. Folyóárakon számítva közel 12 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Ez az összeg 3.75 százalékos részesedést jelent az ország összes beruházásaiból. Ezenbelül jelentősen növekedett a szövetkezeti beruházások részaránya, elsősorban a termelő- szövetkezetek fokozottabb fejlesztése eredményeként. Mint a különböző statisztikai jelentésekből ismeretes, a megye ipari termelése 21.6 százalékkal haladta meg az 1965. évit, az egy foglalkoztatottra jutó termelés több, mint 6 százalékkal emelkedett, A legdinamikusabban a könnyű- és az élelmiszeripar fejlődött, örvendetesen növekedett az export is: a megyei székhelyű ipar értékesítésében az export részesedése 1970-ben már közel 9 százalék volt, szemben az 1965. évi 5 százalékkal. Ezt a fejlődést olyan beruházások segítették elő, mint a Szigetvári Konzervgyár 220 milliós rekonstrukciója, a Pécsi Bőrgyár 120 millió forintos fejlesztése. Az új rost- műbőrgyár évi 1100 tonnás termelésével jelentős importmegtakarítást eredményez. A Pécsi Kesztyűgyár üzembővítése és tranzakciós gépbeszerzése 160 ezer páros többlettermelést és közel félmillió pár export minőségű kesztyű átadását tette lehetővé. A szénbányászat mérsékeltebb ütemű fejlesztése ellenére kiemelkedő jelentőségű a Zobák-aknai 1,2 milliárdos beruházás. A bányaüzem kapacitása több mint 900 ezer tonna/év. A villamosenergia termelést a tervidőszak elején lényegesen, 50 MW kapacitással növelte az erőmű VI-os számú gépegységének belépése. Hét vállalat gazdaságos energiaellátását oldja meg Pécs nyugati ipari gőztávvezetéke. ötvenmillió forintba került. A mezőgazdasági üzemek eredményei is meghaladták az előző tervidőszakét. Nagymértékben javultak a fontosabb növények termésátlagai, de fejlődés mutatkozik az állattenyésztés néhány területén is. Az állami gazdaságok jelentősebb beruházásai a következők voltak: A Villány—siklósi ÁG sertéstelepének korszerűsítésével 1300 hízóférőhellyel gyarapodott, bortárolója közel 9 ezer hektoliterrel nagyobb. A Pécsi ÁG sertéstelepe 1200, a Bolyi ÁG-é 2100 férőhellyel növekedett. Tehenészeti telepek — 324—324 férőhelyesek — létesültek Bogádmindszen- ten és Tarcsapusztán. Az öt év alatt üzembehelyezett fontosabb mezőgazdasági létesítményekről az alábbi számok adnak képet: (zárójelbe tettük a tsz-ek részesedését). Szarvasmarha istálló 220 (200), a férőhely 20 000 (18 ezer), sertésól 247 (214), a férőhely 65 000 (54 000). ötven magtár épült, ebből 40 a tsz-ekben, befogadóképességük összesen 3889 vagon. Az elmúlt tervidőszakban tovább bővült, korszerűsödött Baranya kereskedelmi hálózata, bár a fejlődés ellenére sem kielégítő egyes területek kereskedelmi ellátoti- sága. Kiemelkedő helyet foglal el a Pécsett épült Mecsek Áruház és a nagykereskedelmi vállalatok befejezéshez közeledő koordinált raktárbázisa. Ez utóbbi 161 millió forintba került. Ami nem megnyugtató A közlekedés fejlődésében a közúti közlekedés járműparkjának fejlesztését emelhetjük ki. A 12-es AKÖV a teherszállítás korszerűsítésére 30, a TEFU profil rekonstrukciójára 57 millió forintot fordított, a személyszállítás eszközbővítésére 14 millió jutott. A fejlődést beszédes adattal jellemezhetjük: például a szállított utasok száma a tervidőszak előtt, tehát 1965-ben 72 millió, 1970- ben már 96 millió. Hasonló felfutás tapasztalható a teherfuvarozás és a rakodás terén is. Ami a kommunális ellátottságot illeti, javult Pécs és Komló távhőellátása. A kapacitás bővülésében többek között közrejátszott a komlói erőmű 32 millió forintos rekonstrukciója, a pécsi erőmű bővítése és más beruházások. A tervidőszakban jelentős összegeket fordítottak víztermelésre és elosztásra, valamint csatornázásra, bár e kérdéseket közel sem oldották meg megnyugtatóan. Néhány kiemelt beruházás: a mecsekjánosi szennyvíz és csatorna, a pécsi szennyvíztisztító telep (közel 70 millió forintba került). az egyetemi városrész alapközművé, a „P”-területi kutak bekötővezetéke, a tor- tyogói 500-as főnyomóvezeték. Többet az egészségügyre! Az egészségügyi beruházások közül kiemelkedő jelentőségű a 208 millió forintos költséggel épült 400 ágyas j klinika, jelentősebbek még: , a komlói kórház bővítése, az új pécsi mentőállomás létesítése és a mohácsi rendelő- 1 intézet. Megállapíthatjuk: az j egészségügy — és a köztisz- í taság — érdekében a jövőben az eddigieknél sokkal gyorsabb ütemű fejlesztés szükséges. Az oktatási beruházások közül a komlói 12 tantermes gimnázium és a diákotthon, a Pécs nyugati városrészében épült 20 tantermes gimnázium, a Tiborc utcai és a szigetvári általános iskola emelhető ki. Nem beszélve a Pécsi Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjéről — ennek előirányzata 174 millió forint — a 400 fős diákotthonról és a Pécsi Tanárképző Főiskola fejlesztéséről. Ideiglenes használatbavétellel ugyan, de tető alá került és megkezdődött az oktatás az elmúlt évben a Műszaki Főiskolán. Ennek a létesítménynek a várható bekerülési költsége közel 170 millió forint. Az igazgatási célú beruházások közül az SZTK irodaház és az ügyészségi irodaház érdemel említést, mindkettő Pécsett épült. Végezetül néhány összefoglaló adat. Az elmúlt 5 éves tervciklusban Baranyában átadtak 5 bölcsődét (férőhely: 200), 6 óvodát és napközi otthont (férőhely: 375), 13 általános és 9 középiskolát. Átadtak 8 munkásszállást (férőhely: 284), 13 üzemi konyhát és 21 üzemi étkezdét. öt év alatt 52 új boltot nyitott a kereskedelem, s összesen 5 szálloda, motel, illetve turistaszálló épült. A sok adat bizonyára száraz olvasmánynak tűnik. De így a kézzelfoghatóbb, mintha általánosságokban beszélnénk az elmúlt 5 év igenis számottevő fejlődéséről. A siklósi új lakótelep szomszédságában, berendezésével együtt 5,5 millió forintos költséggel ABC áruházat építtet a Siklósi ÁFÉSZ. Az áruházat egymillió forintos árukészlettel május 1-én tervezik megnyitni. Előtérben a műszaki fejlesztés Új gépek, új technológiák Tanulmányunk, tudományos cserék Minden üzemben, gyárban, vállalatnál az új esztendő többet kell, hogy hozzon, mint a régi. A tervek készítésénél mindenhol a „bázishoz” viszonyítanak, azaz az elmúlt év termelését emelik — vagy csökkentik. Viszont a jobb és több, csakis megfelelő műszaki fejlesztéssel valósulhat meg. Műszaki fejlesztési körjáratunk során érdeklődtünk néhány ktsz- nél: Mit tartogat az 1971-es esztendő? Varrás helyett ragasztás A Minőségi Ruházati Ktsz nyolcszázezer forintos nyereséggel zárta az 1970-es esztendőt. Az árbevétel 14 és fél millió forint lett — kétmillióval több, mint 1969- ben. A jól sikerült esztendő kötelez: idén a minőségi munka mellett a szolgáltatások bővítését, a ktsz viszonylatában is nagyarányú fejlesztést terveznek. Elsőként talán a közelmúltban megnyílt komlói új üzletet lehetne megemlíteni. Az egymillió forintos beruházással épült egység — női és férfi szabászat — a szövetkezet egyik legkorszerűbb egysége lett. A műszaki fejlesztés másik célja: gyorsvarrógépek beszerzése. Űj technológia a ragasztás. Hároméves program A Vasas Ktsz is jól sikerült esztendő után startol: a közel 31 milliós termelési értékük, a terv 104,8 százaléka. A nyereség ötmillió forint. Két telephelyen — az öntödében és a hidegüzemben — kétszázan dolgoznak. Egyik legfontosabb termékük a kovácssatu — jugoszláv importot pótol. A műszaki fejlesztés a j legnagyobb gond, bár éven- j te közel egymillió forintot fordítanak a technológia javítására. Idén egy hároméves program előtt állnak. Az első esztendő célja, hogy egyetemes forgácsológépeket vásároljanak — esztergák, marók. A következő — azaz 1972-es év — az öntöde részrekonstrukcióját követeli. Űj energiarendszert építenek ! majd ki. A harmadik terv — mely valószínűleg a negyedik ötéves terv végére valósul meg — egy új telephely építése. Háromszoros termelés Közel hét és fél milliós nyereséggel zárta az esztendőt a Faipari Ktsz. Egy érdekes adat: a termelékenységük 125 százalékra emelkedett az 1969-es évhez viszonyítva. Több terv és elképzelés született az elmúlt időszakban. Űj lakkszóró technológiával a termékek küllemét szeretnék javítani. A pécsi telepen már megépült az üzem — s a technológia bevált. Szigetváron most kezdik meg a régi lakkszóró üzem átalakítását. Mecsek- nádasdon a stíl ülőbútorgyártást középüzemi szintre szeretnék emelni,- s megkezdődött a sásdi telep bővítése is. Mi szerepel még a programban? Célgépek, kisgépek vétele, valamint furnér vágó és illesztő gépsor beszerzése. A közel három- milliós fejlesztés mellett a ktsz célja, hogy a negyedik ötéves terv végére megháromszorozza a jelenlegi termelést: évi 210 milliós termelési érték elérésével. K. F. örvendetes, közvetlenül gyümölcsöző tudományos kapcsolatok épültek és szövődnek folyamatosan az utóbbi hat-hét évben a pécsi egyetemek és főiskolák, valamint külföldi társintézményeik között. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara négy ország egyetemével épített ki közvetlen kapcsolatot az utóbbi években. Cserepartnerei: a Krakkói Jagelló Egyetem, a Pozsonyi Komensky Egyetem, a Kolozsvári Babes—Bolyai Egyetem és a zágrábi egyetem jogtudományi kara. A pozsonyi egyetem 28 napos ösztöndíjkerete alapján évente két-két fiatal oktató utazhat ki s ugyanennyi jöhet Pécsre, tanulmányútra. Ezzel együtt mintegy 135 Jjäfiöt tölthetnek évente külföldön a tudományos munkára induló előadók, egyetemi tanárok. Számos esetben alkalomszerűen is elutazik a jénai, hallei, berlini, lipcsei egyetemre egy-egy jogelméleti, államjogi, államigazgatási, jogtörténeti vagy más téma kutatója. Hasonló alkalomszerű tanulmányúton — pályázat révén — szocialista országokban tizenöten vettek részt az elmúlt évben. Ugyancsak pályázat útján vették igénybe 1970-ben ’ az egyhónapos finnországi utat és a Kollegium Hungaricum kéthónapos bécsi tanulmányút j át. A bécsi és a gráci egyetem jogtudományi karával fennálló kapcsolatok alapján több egyetemi tanár utazott az elmúlt években is 8—8 napos cseremeghívásra kutatás vagy tudományos tapasztalatcsere céljából. A porcelánfajansz él. Min- r' den egyes darab tovább őrzi az ember kezének melegét. A porcelán fehér, rideg, csengő hangú. Vitrinek dísze. A fajansz szépségét az ember saját szolgálatába állította. Többnyire mokkás, teás és étkészletek, s kevés dísztárgy készül belőle. Hangja lágy, búgó. Anyaga rugalmas. A fénylő máz alapszíne is az életet idézi. Gyakori a csontszín. Szép a halványzöld is. Legridegebb a fehér. De nem holt-fehér, mégcsak nem is a havas tél semmibe vesző fehérsége. Olyan mint az áttetsző bőr alatt halványan feltűnő vérerek finom ki!:je. Fehérük. A porcelánfajanszot 1280 fo':os hőmérsékleten égetik. A cserép és alapmáz — akár a porcelánnál — együtt ég. A színek, a kézzel felrakott tavaszt idéző díszek, 1250 fokos lángokban — pontosan ennyi, eltérni ettől egy fokkal sem szabad — válnak eggy i a fajansszal. Sehol a világon ilyen magas hőfokon még nem égettek porcelánt. Az igazi porcelán színei fekete korommá égnének — a fajansz sz'nsi azonban éppen a kemencében kelnek életre A Zsolnay gyárban olyan technikai bravúrt hajtottak A világon csak Pécsett Porcelánfajansz végre, ami egyedülálló a világon. A színek égetés előtt alig ismerhetők fel. A zöld inkább szürke, a rózsaszín I színtelen. A .festők is csak számozásról tudják, hogy ha 50-es, zöld, ha 25-ös, rózsa- j szín. A magas tüzű égetés után azonban pasztellszínek egész skálája kivirul, a (náz- díszek tartósak, külső hatásnak, kopásnak jól ellenállókká válnak. A porcelánfajansz alapanyaga 60 százalék kaolin, ! 40 százalék pedig timföld, kvarchomok és földpát. A közelmúltban egyik országos lapunk azt írta. hogy porcelánfajansz kaolin-mentes porcelán. A gyárban majd falnak szaladnak a szakemberek. hiszen ez olyan abszurdum, mintha a fazekasok agyag nélkül formáznák edényeiket. A Zsolnay gyár ezzel a ma is egyedülállóan különleges porcelánnal vált világhírűvé. Az 1878-as Párizsi Világkiállítás aranyérmét nyerte. Ezután négy évtizedes diadalút következett. Az első világháború alatt mégis kénytelenek voltak megszüntetni a gyártását — kevesen vásárolták, ötvenévi szünet után Beke László, a gyár főmérnöke és Kovács István, az eozin titkának őrzője kezdeményezte a porcelánfajansz-gyártás felújítását. Festőműhely. Virágok. A falakat színes, mintás Zsolnay csempe borítja. Nyolc nő dolgozik itt. Az első asztalnál Istókovics Károlyné. Tervező. Harminc éve álmodja. rajzolja a képzeletszülte virágokat, állatokat, a magyar földön soha nem látott, de csak hazánkban elképzelhető díszeket. — Az emberek ismét szeretik . a régi dísztárgyakat, újból divatba jöttek az ódon bútorok. Természetes, hogy keresik a hetven, nyolcvan éve gyártott porcelánfajansz készleteket. Hat éve Amerikában jártam. A* emberek örültek ott is a kézi festésű ’ egyedi daraboknak. Hát ha 1 még ezeket látnák! Tálak, teás- és mokkás I készletek, virágtartók. Még j csak tussal rajzolt dekorá- ! ció díszíti őket. A tervező ‘ egy barokk jellegű tálat díszít. A kacskaringós formákat követi az ecset. Csigavonalú képzeletszülte tulipánok, levelek kelnek életre a csontszínű fajanszon. Minden darab egyedi, kézi munka — porcelán díszítésénél sokszorta munkaigényesebb. Az ára is tízszeres. Istókovics Károlynét még Mattyasovszky Miklós idejében ajánlotta a tanítónője a gyárba. Az iskolában is kitűnt gazdag, teremtő fantáziájával, ügyes kezével. Azt mondja, együtt született ezzel a kacskaringós mesevilággal. Ügy tűnik, a Zsolnay gyár „az öreg fazekas” hagyományaihoz méltón, valóságos melegágya a keramikus művészeknek. Kovács István éppen 40 esztendeje dolgozik a gyárban. Az eozin terhén kívül a porcelánfajansz díszítő munkáiból is jókora részt vállal. Tervez, fest, bírál. — Rövidesen 50—60 lány festi majd az évenként két- két és félezer készletet. A hagyományos dekorációt, s az újat egyaránt felhasználjuk. Igyekszünk a régi technikát mai nyelven megszólaltatni. A vitrint látni kell. Csip- kefinomságú,' pasztellszínekkel dekorált készletek, vázák, tálak. A díszítés: ma- dársereglet — tarka virágok — megelevenedett mesevilág! — A tervezők tussal rajzolt motívumait a festők re- liefszerűen kitöltik a festékkel. Legnehezebb, amikor az egymásba átfolyó árnyalatokat kenik a fajanszra. Legvégül arannyal ismét kirajzolják a kontúrokat. Kovács István elém tesz néhány saját tervezésű csészét, tálat, hamutartót. Válasszak. Könnyebb a dolga a világszépség-verseny zsűrijének. Bármelyik lesz is az enyém, a többit sajnálom. Amelyeket talán többé soha nem láthatom ... Lombosi Jenő Többirányú kapcsolatokat ápol a Pécsi Orvostudományi Egyetem is. Nyaranként az egyhónapos külföldi kórházi gyakorlaton tíz-tíz hallgató vesz részt a lipcsei társintézménnyel fennálló egye.-*- ség alapján. Az Erfurti Orvosi Akadémiával évi 26 hetes, a Lvovi Orvosi Intézettel évente egyhónapos csere- kapcsolatot tartanak fenn, részben hallgatók, részben tudományos kutatók cseréjére. Terveik szerint közös munka-, illetve kutatási területeket keresnek, s a cserék időtartamát a tudományos kutatási témától teszik függővé. A Pécsi Tanárképző Főiskola korábbi cserepartnerei: az ukrajnai Drogobicsi Tanárképző Főiskola: a Lipcsei Pedagógiai Intézet, a Növi Sad-i természettudományi és bölcsész kar, valamint a Pozsonyi Komensky Egyetem trnavai pedagógiai fakultása. A pilzeni pedagógiai fakultással az elmúlt évben létesítettek tudományos cserekapcsolatot. összesen 1 i o napot töltött kinn az elmúlt évben 17 tanár és előadó. A trnovoi fakultás meghívására a pécsi főiskola 60 tagú- kórusa júniusban közös hangversenyre utazik a csehszlo- ‘ vák városkába. öt év alatt
