Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-10 / 58. szám

I 1971. m' ' DUNÁNTÚLI NAPLÓ Porig leégett a szentlőrinci MÁV-kultúrház Porig leégett a szentlőrinci Erzsébet utca 61. szám alatti MÁV kultúrház. A pusztítás szombaton a késő éjszakai órák­ban történt. A tetőtüzct éjfél előtt jeleztek. A helyszínre érkező helyi, valamint a pécsi és a szigetvári tűzoltók tiz órás munkával annyira lokalizálták a lángokat, hogy azok a szom­szédos épületre átterjedni nem tudtak. A kultúrházat meg­menteni nem tudták. Leégett a tetőszerkezet, a födémszer­kezet és a berendezés is tűz martaléka lett, csupán a tartó­falak maradtak meg. A becsűit kár értéke megközelíti a 300 ezer forintot. A tűz keletkezésének okát szakértői bizottság vizsgálja. A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége új vezetősége Döntés még nem született Pécseit Táriák a házgyárat Ifr CÜ_> Befejezte munkáját és megválasztotta 81 tagú új központi vezetőségét, vala­mint a 21 tagú elnökséget a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. Hat társelnöke — egyúttal az egyes tagszak­szervezetek elnökei — a kö­vetkezők lettek: az Artista- Művészek Szakszervezetének elnöke: Gács Rezső (Rodol­fo) artistaművész; a Film­művészek és Filmalkalma­zottak Szakszervezetének el­nöke: dr. Ranódy László filmrendező; a Képzőművé­szek, Iparművészek és Mű­vészeti Dolgozók Szakszerve­zetének elnöke: Szabó Iván szobrászművész; a Magyar Rádió és Televízió Szakszer­vezetének elnöke Szepesi György, a rádió főmunka­társa; a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke: Deák Sándor színművész; a Zeneművészek Szakszerveze­tének elnöke: Kerekes János zeneszerző-karmester. A Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége központi vezetőségé­nek főtitkárává ismét Vass Imrét választották, titkárává pedig Kárpáti Sándort. 108 milliós nyereség A múlt év eredményei alapján az ország állami gazdaságai közül egyedül a bábolnai előzte meg a bo- lvit. Valamivel több mint 108 milliós nyereséggel zárta az évet, s így nagyobb nye­reségre tett szert, mint például Tolna megye 11 gaz­dasága együttesen. A gazdaság 2200 dolgozója között 15 millió forint ré­szesedést osztanak március 10-én, valamennyien évi át­lagkeresetük 25 százalékát kapják kézhez. ] Korszerűsödő város Síkos, jeges utak A kedden napközben ol­vadásnak indult és a fris­sen esett hó az esti órákra megyeszerte az utakra fa­gyott. Forgalmi akadály, hó­torlasz sehol nem keletke­zett. Mivel a hóréteg vas­tagsága csak átlag 10—12 centiméter, a hóekéket nem állította munkába a KPM hószolgálata. A főútvonalak sózása egész éjszaka folyt. A mohács—pécsi 57-es főút­vonalon három, míg a 6-os úton két sószóró dolgozott. A rendkívüli síkosság miatt helyenként csak lépésben haladhattak a járművek. Töaibtütésre térnek át Szigetváron A Szigetvári városi Tanács végrehajtó bizottságának múltkori ülésén a szennyvíz- csatorna megépítéséről volt szó. Tegnap ismét a városia­sodás gondjai tűztek napi­rendre egy témát: a végre­hajtó bizottság állást foglalt abban, hogy tömbfűtőművek létrehozásával kell megoldani a Szigetvárott építendő la­kások hőellátását. Miután a IV. ötéves terv időszakában 550 lakás épül a városban, már a következő években tömbfűtésre térnek át Szi­getvár egyes területein. Az V. ötéves tervben további 480 lakás építésére lesz lehe­tőség. Mind ezeknek, mind pedig a kapcsolódó, szociális, kereskedelmi és szolgáltató létesítményeknek a fűtését tömbfűtőművek üzemelteté­sével akarják biztosítani. Jelenleg csupán a kórház­ban, a gimnáziumban és né­hány más közintézményben van központi fűtés Sziget­várott. A lakások közül a Radován téren épülők lesz­nek az elsők, amelyek fűté­sét a korszerűség követelmé­nyei szerint biztosítják. A Radován téren épülő 250 la­kás önálló tömbfütést kap. Az Oroszlán szálló és ét­teremnél ideiglenes kazánhá­zat létesítenek azzal a fel­tétellel, hogy öt-tíz éven be­lül ezt a létesítményt is tömbfűtésbe kapcsolják. A Radován téren kívül négy tömbfűtőmű létrehozását ha­tározta el a végrehajtó bi­zottság., Bár a Pécsi Hőszol­gáltató Vállalat képviselője tiltakozott az ellen, hogy a vállalat biztosítsa a Sziget­váron üzem behelyezendő tömbfűtőművek működését, a Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága mégis a Pécsi Hő­szolgáltató Vállalatot szándé­kozik megbízni ezzel a mun­kával. i A kérdés sajnos még min- ! dig nem dőlt el: mikor lesz, vagy lesz-e egyáltalán ház­gyár Pécsett? A szakemberek azonban mit sem törődnek a döntés körüli bizonytalanság­gal — úgy készülnek, mintha a IV. ötéves tervben épülő i házgyárak sarában Veszp­rém, Szombathely és Kecs­kemét mellett Pécset is fel­sorolnák. Pedig a város ne- j ve Hatvannal egyetemben ' egyelőre csak témaként sze- I repel. j Ennek ellenére, még ebben a hónapban elkészül a Pécsi i Tervező Vállalatnál a tanul- i mányterv. A következő két ! hónapban pedig megtörténik I az egyeztetés, jóváhagyás. Ezután megkezdődhet a rész­letes kidolgozás. A tanul­mányterv tartalmazza Pécs várható lakásigényétől kezd­ve, a létesítendő házgyár nyersanyagigényéig, a témá­val kapcsolatos valamennyi problémát. Ezekből kaptunk ízelítőt tegnap a műszaki és közgazdasági propaganda hó­nap keretében rendezett elő­adáson. Rickert Mihály, a B. m. Ál­lami Építőipari Vállalat fő­mérnöke és Dénesi Ödön Ybl-díjas tervező, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársa nagyszerű érzékkel foglalta össze mindazt, amely a ház­gyárral kapcsolatban a ter­vezőket, beruházókat és ki­vitelezőket, de hovatovább az utca emberét is izgatja. Néhány: az elkövetkező évek építkezési igényét figye- lembevéve, kell-e egyáltalán házgyár Pécsett? Pécs törté­nelmi hangulatú, a környe­zetbe szervesen illeszkedő vá­rosképét nem változtatja-e károsan, több tízezer egysíkú épülettípus. Az utóbbi évek­ben kialakult 53 négyzetmé­ter átlagos nagyságú lakás- méret. már a következő terv­időszak alatt 56—57 négyzet- méterre nő, s ennek további növekedésével is számolni le- i hét. Milyen legyen a modern lakás? S milyen lesz a ház­gyár? Nos kissé utópiának tűnik, már most ilyen részletesség­gel foglalkozni a tervekkel, amikor még egyáltalán nem dőlt el a végső kérdés — mondhatnánk. Pedig nem így vart. Az építés 877 millió Ft- ba kerül — bűn lenne, ha a gyár elkészülte után nem tel­jes kapacitással üzemeltet­nék. Ennek pedig előfeltétele, hogy már most készíteni kell a területeket, közműveket, utakat. A felmérések szerint Pécs városa 1990-ig mintegy évi 1300 új lakást igényel. Komló, Mohács. Szigetvár és Siklós is közel 1000 lakást épít. (A prognózis 1975-től szól.) így a házgyár 2300-as kapacitása csaknem teljes egészében lekötött lesz, pe­dig Dél-Dunántúl más terü­leteiről még nem is esett szó. Pécs térképén vörösre fes­tett területek jelzik a házgyár hódítási lehetőségeit. Meszes: 1900, Gyárvárostól a Zsol- nayig: 400. Budai-városrész: 3400. Déli-város (ez nem Kertváros — ott külön 18— 20 ezerre van lehetőség) 1000, Makár: 510, a Tüzér utca környéke: 800, közvetlen Üj- mecsekalja, folytatásaként nyugatra: 3200—3500. Az itt felépülő leg-nyugatibb épüle­tek, szinte a házgyár kapujá­ban lesznek. De addig szanálni kell 2900 épületet, bővíteni kell a szennyvíztelepet. A déli-fő­gyűjtő, a Megyeri úti felül­járó, a Makár-hegy részletes geológiai vizsgálata és még számos tennivaló vár a vá­rosra, a tervezőkre, nem is beszélve az építőipari válla­latról. Ezért volt nagyon hasznos a tegnapi két előadás. Ha most nem kezdünk el teljes erővel készülni, a házgyárat — hiába áhítozunk most any- nyira utána — később apró manufakturális gyárként üze­meltethetjük csak. Lombosí J. Elfogyott — nem fagyott? Derült égből mínusz tíz fok... Igen, senki sem gondolta volna a tartós januári tavasz után, hogy ez így is alakul­hat. Szinte egyik napról a másikra érkezett meg a hi­deg, hó nélkül, fáztak a madarak, emberek és — fá­zott a borsó lent, Máriagyű- dön. Mert az már sokhelyütt kibújt. Egy idős gazdaember. Nagy Sándor bácsi mondta el: — Viszlóban megpróbálta az agronómus, kivette földestül, aztán melegre vitték ... Hát a fele bizony megfeketedett. Azt mondom, aki korán ve­tett, az pórul jár az idén is. öt személy megsérült SÜLYOS KÖZI,EREDÉSI BALESET AZ ÜSZÖGI ÜTKANYARBAN Rohamkocsival vonultak ki * mentők ahhoz a közlekedési balesethez, amely kedden este történt Mohács és Pécs között az üszögi útkanyarban. Hartveg József 30 éves nagynyárádi la­kos személygépkocsijával Pécs felé haladt, amikor a síkos, csú­szós útkanyarban nagy erővel összeütközött az emelkedőn fel­felé kapaszkodó autóbusszal. A baleset során a személygépkocsi vezetője és négy utasa is nieg- sérült. Hartveg Józsefet, vala­mint Juhos Erzsébetet koponya­sérüléssel szállították az I-es számú sebészeti klinikára. Az ugyancsak nagynyárádi Kovács Józsefné metszett sérülésekkel, Juhos Istvánná pedig kulcscsont­töréssel került a klinikára. A sérültek közül Bonner Niko- lauszné, 29 éves nagynyárádi la* kos állapota a legsúlyosabb, ko- ponvasérüléssel az idegkünikára vitték« Csak néhány centin múlott A gyalogos belehalt sérüléseibe Súlyos baleset történt az el­múlt év májusában Hóból és Szigetvár között. Kelemen István 36 éves hoboli lakos tehergép­kocsival közlekedett az említett I útszakaszon, miközben észlelte, j hogy vele szemben gyalogosok jönnek. Hatan igyekeztek mun­kába, szabályosan, egymás után ! haladva. A gépkocsivezető en- ! nek ellenére nem csökkentette a jármű sebességét és kis oldal- I távolságot hagyva közelítette meg a gyalogosokat. A sorban ötödikként haladó Bogdán Ist­vánná elugrott a veszélyesen kö­zel lévő autó elől, a mögötte lévő Bogdán Istvánt azonban nagy erővel elkapta a jármű jobb oldali része. A baleset so­rán életveszélyes sérüléseket szenvedett férfit azonnal kór­házba szállították, életét azon­ban a gyors orvosi beavatkozás­sal sem sikerült megmenteni, röviddel később életét vesztette. Volt, aki már november ele­jén elvetette, azé szépen ki­bújt, de hát jött ez a hideg, ugye, az igaz, hogy száraz volt a föld, de mégsem le­het tudni... Mink tizenötö­dikén kezdtünk vetni, és még Katalinkor is vetettünk, leg­utóbb pedig a kertben, lát­ja. az biztosan jó lesz. Mond­ták ám a népek: fáznak a borsók, meg hogy mi lesz az idén a borsóval? Borsó. Ez a szó most láz­ba hozza a Tenkes-oldal né­pét. A borozóban az egyéb­ként csöndben álldogáló négy ember erre a szóra felhor­kant — egy perc múlva pa­rázs vita kerekedett. — Én azt mondom, mind elfagyott. Semmi nem lesz az idén ... — Hát a fele biztosan el­ment ... — Mit beszéltek, száraz volt a föld, a fagy nem tép­te meg a gyökeret. Jó lesz az mind. A szakértői vélemény szerint kizárt, hogy az áldozat megszé­dült, a teherautó elé tantor adó t volna, hiszen munkába ment, nem volt ittas. A tragédia azért következett be, mert a gépjár­mű vezetője a szükséges — leg­alább egy méter — helyett igen csekély, mindössze hatvan centi­méter oldaltávolsággal közleke­dett. Az ügyben a Pécsi Járásbíró­ság hozott ítéletet. Bűnösnek mondotta ki Kelemen Istvánt, foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszé­lyeztetésben és ezért egy év négy hónapi szabadságvesztésre ítélte. Ugyanakkor egy évre a gépjárművezetéstől Is eltiltotta. Az ítélethozatalnál súlyosbító­ként értékelték, hogy több em­ber élete és testi épsége ve­szélyben forgott, valóban csak centiken múlt,, hogy nem Jutot­tak társuk sorsára. Kockázat, kockázat, koc­kázat. Itt valóban mindent egy lapra kell feltenni: ki nyer a versenyfutásban, ki jelenik meg a piacokon előbb a borsójával? És mit veszít vajon, aki az utolsók között fut be? Mondják. hogy tisztán nyertek már hetvenezer fo­rintot is két és fél hold bor­són. A reális számítások azt mutatják, hogy átlagosan tíz—tizennégyezer forint ha- sron ígérkezik egy hold föld­ről. Hat—nyolcezer a haszon, ha rosszul üt be a termés, húsz-huszonötezer, ha jól. A különbség kis jóindu­lattal egyévi jövedelemnek fogható fel. i A szőlőbe iparkodunk, ki­csit nagy erre a hó a szur­dokban. Az iskolaigazgató borsóját nézzük meg. Hóta­karó, ameddig a szem ellát, de már itt-ott elfeketült szi­getek közepén láthatók a kis, borsózöld levelek. — Hó takarja most, ez jól jött. Megnézhetjük, de nem lehet még tudni semmit. Amelyiknek fekete a gyöke­re, az mór biztosan nem jó... Bizonytalanul kapargatja a földet. — Azt mondom, ez a fagy használni nem használt a borsónak. Hogy aztán meny­nyit ártott, ki tudja? Felére tippelek. Még mindig jobban járok, mint tavaly. Akkor egy holdról mindössze öt­venegy kilót szedtünk le. Visszafelé menet egy vöd­röt cipelő, derűlátó fiatal­emberrel találkoztunk. — Egy kis pétisót szórtam el a hó tetejére — mondja, — én azt mondom, nincs en­nek a borsónak semmi baja. Mind megmaradt. A közmondás azt tartja: ki mint vet, úgy arat. Két éve április huszonkilencedi- kén jelent meg a gyűdi borsó Budapesten, a Bosnyák téri piacon. Az idén a derült ég­ből lecsapott tízfokos hideg miatt egész biztosan meg­késik. De az öregek azt mondják: május közepére beérik. Kampis Péter LABANC/ BORBÁLA ÖNÁLLÓ ESTJE „Itt étek“ Széchenyi tér, Flórián iér, Malomi út, Bálicstctő — itt vannak körülöttünk a jel­legzetes pécsi utcák, hegyek. És megörökítve ott vannak a Babits versekben és Weöres Sándor költeményeiben, Csor­ba Győző gyémánt szavai­ban és Tüskés Tibor vallo­másaiban és az itt élő fiata­labb nemzedék, Berták Lász­ló, Kampis Péter, Arató Ká­roly és Szabó Tünde írásai­ban. És a fel nem sorolt jeles írók és költők müvei­ben, akik itt éltek vagy itt élnek, és akik nem tudtak nem vallani a városról, mely befogadta őket, otthont adott nekik. Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház tagja sem tudta megállni, hogy általuk és velük ne valljon Pécsről, mely immár nyolcadik éve tapsol alakításainak. De kel­lett még valami ahhoz, hogy megszülessék az „Itt élek” c. önálló előadói est, amely kedden hangzott el a Kama­raszínházban. Az est előtti beszélgetés során Labancz Borbála ezt mondotta: — Pécs nekem a munka örömét és az otthon bizton­ságát adja. Megszerettem a város hangulatát és környezetét, ezért mertem megrendezni ezt az estet. Pedig tudom, hogy nehezen fogadják be itt az embert, de ha befogadták, szeretik, idevalósinak érzik. Honnan származik az ötlet? Tavaly nyáron a rádióban Tüskés Tibor Vallomás a városról c. írását olvastam fel. Akkor ébredtem rá, hogy színt kell vallani, választott hazánk-e a város vagy sem. Még köz­vetlenebb oka pedig az volt, hegy az évad során nem voltak a korábbiakhoz képest olyan jó szerepeim, négy hó­nap „hallgatás” dílt a ren­delkezésemre. A színész vi­szont azt vallja, hogy „látva lássanak”. , A tegnap este elhangzott műsort a megye közönsége is látja majd, mert Labancz Borbála ellátogat a közsé­gekbe. Március 15-én a te­levízió egy részt felvesz a színház jubileumára készülő műsor részére. Budapesten, a Fészek Klubban kerül sor a pécsi színésznő önálló est­jének bemutatójára. Egy pé­csi művész és Pécs vall ön­magáról, (Marafko)

Next

/
Oldalképek
Tartalom