Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-10 / 58. szám
6 DUNANTÜLI NAPI 0-1971. március 19. Autóstop után apa sági per Cherie, korona és Amiuschka „Nem ismerem ezt a lányt...” Tizenhat éves lány apaság megállapítása iránti keresetet nyújtott be nemrég a Pécsi Járásbíróságon. A tárgyaláson folyékonyan mondta a következőket: — Tetszik tudni, szokásos manapság az autóstop. A keresetemben ismertetett esetben én is az országúton álltam ,— 6toppoztam. Intettem ennek a férfinek is, aki most mellettem áll. Wartburggal jött, megállt és felvett. Bemutatkozás nélkül utaztunk, beszélgettünk. Később aztán, hogy is mondjam ... „rátért a témára”. Nem ellenkeztem. Olyan hangulatos volt a tavaszi erdő. Aztán úticélomhoz érve kiszálltam a kocsi- ' bői és elköszöntünk. A bíró közbeszólt: — Keresetében az alperes pontos neve szerepel, pedig — mint mondja — nem mutatkoztak be egymásnak. Honnan tudja a férfi nevét? A lány arcán enyhe mosoly futott át. — Felírtam az autó rendszámát, ennek alapján sikerült kinyomoznom. A wartburgo6 férfi, amíg \ a lány mondta a magáét ide- j gesen tekintgetett hol a fel- peresre, hol a bíróra, aztán amikor szóhoz jutott, széles gesztusokkal kísérte mondatait: — Igaz kérem, hogy a hölgy megállított az országúton. Igaz, hogy felvettem. Igaz az is, hogy elvittem, ameddig kérte. Egy volt az útirányunk. De a többit tagadom. Semmiféle olyan kapcsolat nem volt közöttünk, amit a hölgy említett A bíró elrendelte a vércsoportvizsgálatot. A vizsgálat nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az alperes a gyermek apja. Ennek és több más körülmény alapján a bíróság az alperest gyermektartás fizetésére kötelezte. — A Pécsi Járásibírósághoz évente átlagban mintegy száz kereset érkezik apaság, illetve gyermektartási díj megállapítása iránt — mondja dr. Fényes Miklósné, a Pécsi Járásbíróság tanácsvezető bírája. — Családjogi törvényünk nem ismer „törvénytelen gyermeket". A törvény a gyermeket — akár házasság kötelékében, akár házasságon kívül született — egyenlő jogokkal ruházza fel. Államunk megszüntette azt a méltatlan és hátrányos helyzetet, amelybe régen az anya is nem egyszer került. Ezt a hátrányos és méltatlan helyzetet jól illusztrálja egy 1945 előtti ítélet: „...el- utasíttatott ' a törvénytelen gyermek tartásdíja iránt indított keresetével a cseléd, mert szolgálati kötelességét megszegte, midőn gazdájának serdületlen fiával,. Egy életen át viselte az anya és a gyermek is a „bélyeget”. — Az apasági perek, a gyermektartásdij megállapíA mi kor u vercsoporivizsgátat dönt ,«Szolgáiul! kötelességet in ug szeg te*' Százharomezer választópolgár tása iránti perek, a legkörültekintőbb vizsgálatot követelik meg — mondja a bírónő. — Mert az alperesek — nem egy példa bizonyítja — igyekeznek kibúvót keresni, akkor is, ha a tények és körülmények ellenük szólnak. — Én kérem soha életemben nem is láttam ezt a lányt — mondta a férfi, aki ellen a per irányult. — Itt a bírósági folyosón találkoztam vele először. A nő ennek ellenkezőjét állította. De az anya vallomását erősítették meg a tanúk is. Ezt mondta az egyik: — Ugyan kérem, ne mondja, hogy nem ismeri, még gitározott is a lány lakásán. Mi is abban a házban lakunk. Az ablak nyitva volt, láttuk, hallottuk. Nem mondom, szépen játszott. De nem érdemes tagadni fiatalember... A felperes később már nem állította, hogy nem ismeri a lányt. A tények és körülmények megállapítása és tisztázása után fizetnie kellett. De a nők se mindig angyalok. A felperes nő keresetében annak rendje és módja szerint megnevezte az apát, egy magas fizetésű férfit. — Nem tagadom, ismerem — mondta az alperes. — De a köszönő viszonyon .kívül semmi közöm nincs hozzá, nem is volt. — A felperes mást állít — mondja a bíró. — Elrendelem a vércsoportvizsgálatot. — Az apasági perekben a vércsoportvizsgálat eredményét úgyszólván döntőnek fogadja el a bíróság — mondja a bírónő. — A vizsgálatra együtt hívják be az anyát és az alperest is. A megismételt vércsoportvizsgálat kizárhatja az apaságot. Az említett esetben is ez történt. A vizsgálat megállapította: az alperes nem lehet a gyermek apja. — Elnézést kérek, nem jól emlékeztem — mondta az anya. — De most már határozottan emlékszem, nem tőle, hanem... Egy másik, de történetesen ugyancsak jól kereső férfit nevezett meg. Nem volt szerencséje. A vércsoportvizsgálat a másik férfit is kizárta az ,.apajelöltek” sorából. — Lehet, hogy megint tévedtem? — mondta tűnődve az asszony. — Ezek szerint biztosan tévedett — mondta a bíró. — De azért asszonyom, végülis illő lenne már tisztáznia, hogy kitől származik a gyerek? A felperes továbbra is csak találgatott, de most már határozottan nem nevezett meg senkit. — Ehhez hasonló eset több is akad — mondja 'a bírónő. — Ha „nincs apa”, akkor a gyermek egy úgynevezett „képzelt apa' nevét kapja, amelyet legtöbbször az anya nagyszülői ágából választanak. Mert a gyemnek érdeke is. de közérdek is, hogy apához tartozzék. A bíróságok ítéletei bizonyítják: családjogi törvényünk a gyermek családi jogállását védelemben részesíti. A gyermek a. történtekről nem tehet, társadalmunk pedig biztosítja, hogy minden jog megillesse úgy. mintha házasságon belül született volna. Garay Ferenc LACI KA Ember te férfiember, aki vártál már árnyékos kapualjban harmadfél órát a nagyasszonyra, de ebben az árnyékban harminc fok volt a hő, avagy toporogtál jeges füllel, három órát. * északi szélben — míg megjött végre a drága a fodrászkombinátból. fején hajköltemény, s amikor átölelni akartad, meg puszit cuppantani rá. meg ő húzódozott: — Jaj a hajam! Ne haragudjon! Ember, ne hidd, hogy ettől már ismered a NŐT. Még akkor se, ha időközben férjül vett téged és ha a fodrász után felkínált békecsókodat most már így utasítja el: A »an elhullás* ide én Alkonyaiig a rezervátumban Nehéz testű lovak húzzák a kocsit, valami csézaféle volt, de átalakították, mert a végére saroglyát szereltek, hogy a lőtt vadaknak is legyen helyük. A községből. Erdősmecskéről, kivezető' horhos magas partfala még megvéd bennünket a széltől, de aztán fönt a „tetőn”, a csupasz fennsíkon már borotvál a hideg és akkor sem hagy alább, amikor beérünk a 8 ezer hektáros erdő fái alá. Délután háromtól este 7 óráig szekerezünk ezen a nagyon szép. hegyes, völ- gyes vidéken, Imhoff István fővadász birodalmában, de a # látvány feledteti a nyolc— tíz mínusz-fokos hideget. * Ismerem már a sellyei rezervátumot, amelynek 14 ezer hektáros erdejét szinte mértani pontosságú alakzat- I ba telepítették valamikor sík területen. Az erdősmecskei viszont változatosabb, vadabb és a látóhatár is leszűkül a hegyek, dombok miatt. A faállomány bükk, tölgy, gyertyán, de van egy kevés fenyő is. Keskeny kis patak fölött ívelő falúdon kocogunk át és jobbra kiszélesedik a nagyon szép Dér-völgye. Két mini-halastó egymás mellett, egyikben nincs víz, a másik tele van, jég borítja. Tavasztól késő őszig ide járnak a szarvasok, őzek itatásra, a vaddisznó pedig hemperegni. Szinte giccs-képre kívánkozó környezet, főként, ha hozzágondolom a tóból iszogató bikát is, de szerencsére ezt a vidéket a giccsfestők elkerülik. Jó másfél óra, mire a rezervátum „szívébe” érünk, a vadföld fölötti Nyolchárs hegyre. A szemközti oldalon mellig érő cserjésben any- nyi szarvast pillantunk meg Pécsett Ma kezdik a névjegyzékek összeállítását Az előírt határidőre, március 6-ra befejeződött Pécsett j a választásra jogosult állam- ; polgárok összeírása. A város népességének szaporodásáról \ tanúskodik ez a mostani ősz- j szeírás is. Az előző választó- I soknál, 1967-ben Pécsett ! 94 583 választópolgárt írtak össze, most 103 437-en járulhatnak az urnák elé. Ez a szám némileg módosul, mint- j hogy a választói névjegyzék I kiegészítésére pótösszeirás I formájában bizonyára ezúttal : is sor kerül. A választói névjegyzékek összeállítását egyébként ma kezdik meg a választás technikai előkészítésével foglalkozó szervek és március 20-a után ki is függesztik azokat megtekintésre valamennyi lakóházban. FIG VELEM! FIGYELEM! Értesítjük a lakosságot, hogy a lang gépgyár dombóvári gyáregysége az alábbi munkakörben dolgozókat vesz fel: SZERKEZETI ÉS ALTALANOS LAKATOST, HEGESZTŐT, SZAKMÄT BETANULNI kívAnö SEGÉDMUNKÁSOKAT 7/ és Altalanos segéd/ MUNKASOKAT 20—40 É\ ' KÖZÖTTI ÉLETKORÜAKAT. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a Láng Gépgyár Doinbó\ári Gyáregység Munkaügyi csoportjánál személyesen vagy írásban. hirtelen, mint amit így egy- tömegben még soha. — Nézze meg távcsővel az elsőt! Az első bikát! A fővadász távcsövével nézem ezt a 70—80 „főnyi” csapatot: bikák, tehenek, ünők. A havat most oldalról vágja arcunkba a felkerekedő viharos szél, valóban nincs valami narancsérlelő idő. fázik a kezem, remeg a távcső, de a látvány érdekes. Az első bika csak a jobboldali agancsot viseli, a másik már ie- esett. Groteszkül hat, így „féloldalasán”, egyébként a bikának ez kényelmetlen is. Igyekszik ledobni a másikat is, sőt, sietteti, többnyire úgy. hogy a fához dörzsöli. A februári jó idő előre hozta kissé az agancs-hullajtást. A mezőgazdasági lexikon ezt írja: „...Az agancs a rózsának nevezett homlokcsontnyúlványon keletkezik, melyet kezdetben puha vérerekkel bőségesen behálózott bőr fed. A szőrős bőr az agancs kifejlődése után lekopik ...” A kifejlődés négy—öt hónapot vesz igénybe. Egyébként minden esztendőben új ágak jelentkeznek az agancson és ez a folyamat tart 9—10—12 évig, tehát a legszebb „férfikorig”, amennyiben a bika egészséges. Körülbelül ennyi év szükséges ahhoz is, hogy — ha minden jól megy — a bika megérje a „kapitális” rangot. — Mi történik az elhullatott aganccsal? — összegyűjtjük. Vannak már ilyen dolgokban jártas embereink, akik ebben az időszakban nagyon szívesen felkutatják az agancsokat, ugyanis a MAVAD átveszi. Elég szép pénzt fizetnek a megtalálónak. Az I., II., illetve III. osztályú agancs kilónkénti ára 90 forint, illetve 60 és 30 forint. Gondolom, az a szerencsés, aki mondjuk 10—12 kilogrammos agancsot talál, első osztályút főként, szép pénzt zsebre vághat. Már a gondolat is naiv, Imhóff István elnézően mosolyog hátra a szekéren. — Nálunk egy tíz kilós agancs már kapitális trófeának számít, és nem várjuk meg, míg a bika jószántából ledobja. Sokkal előbb puskacső elé kerül... — Mit kezd a MA VAD az agancsokkal? — Eladja, többnyire külföldre, ahol dísztárgyakat készítenek belőlük. — Nem gondolja, hogy esetleg koca-vadászok azért vásárolják meg, hogy dicsekedjenek a „trófeával”? — Az valóban csak kocavadász lehet. Ugyanis egy szép, rangos, kifejlett — de hullajtott agancs — értéke végül is nem sok. Különben pedig koponya nélkül nincs igazi trófea. Ahogy mondani szokás: nem jegyzik semmiféle trófea-listán. Megpihenünk egy viszonylag árnyékos helyen, ami annyit jelent, hogy a szekérről leszállva ugrálunk a földön, hogy elgémberedett végtagjainkat mozgásba hozzuk. A lovakra Jakab — az erdőgazdaság kocsisa — pokrócokat dob. — Ez a hirtelen jött hideg, a tavaszias február után, nem károsítja a vadállományt? Vagy mondjuk az új agancs kifejlődését? — Nem hinném. Az agancs kifejlődésének megvan a maga feltétele. Foszfor és mész kell. Nálunk mésztartalmú növényzetet szépen talál a szarvas, foszfortartalmút már nem olyan nagy bőségben, mint mondjuk a sellyei rezervátumban. Ezért is mondtam az imént, hogy nálunk tíz kilós agancs már szép trófea, Sellyén viszont nem ritka a tizenkét kilogrammos, vagy még több. Rendkívül sok múlik egy vadas terület növényzetének összetételén. Jártam Nyugat- Németország erdejeiben, gyakran órákon át csak fenyvest és fenyvest találtunk. Ez az egyik legdöntőbb oka annak, hogy szarvasállományuk minőségben még csak egy napon sem említhető a magyarországi erdők szarvasaival. A fenyő, de még a savanyú aljanövényzet sem nyújt kellő táplálékot a vadnak. Pedig főleg most kell sok ehető növény a bikának. Képzelje el, hogy a bikának, amelynek mondjuk színhús- súlya nem több 30—40 kilónál, négy—öt hónap alatt hét—kilenc kiló tiszta csontból álló agancsot kell „termelnie”. Nagyon igénybe veszi az állat szervezetét, pontosabban igénybe venné! —, ha nem jutna hozzá nagymennyiségben mész- és foszfordús táplálékhoz. Teljesen besötétedik, mire lent a mélyben ismét feltűnnek a kis község fényei. Hazafelé már nem beszélgetünk, csak a gondolat foglalkoztat bennünket, hogy mennyi szépség van egy téli erdőben, a természet állat- és növényvilágának örök harmóniájában. Rab Ferenc — Mexikó címmel tart színes diavetítéssel illusztrált előadást Szrogh György tanszékvezető egyetemi tanár pénteken este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében. Az európai hírű szakember, aki nemrégiben egyéves tanulmányúton járt Amerikában, a Mecseki Fotoklub meghívására érkezik Pécsre és ezúttal mexikói tartózkodásának élményeit ismerteti. — CJszerű. modem padlóburkoló anyagok, színes, mintás, gumi. müanyag-neovil, PVC és faltól falig alkalmazható padló- szönj egek nagy választékban érkeztek a Pécsi ÁFÉSZ Gumiáru Szaküzletébe. Hal tér 5. sz. (x) — Ne nyúlj hozzám! Még egyszer akarod fizetni a figarót ! Mae ikkor se ordíts fel, hogy Asszony, lehullt rólad a lepel!” Hidd el. nem ismered a NŐT. őket csak a fésű mesterei ismerik, közülük is nagyon — ifjú Rónai László. A pécsi asszonyoknak: Lacika. Mert tudtad te, hogy van kockafejű kislány? Meg szolid kartársnő. akinek — ki gondolná? — körtealakú a koponyája? Pedig van. Lacika tudja ezt és fésűjével tönkre tehetné bárki lányát, de nem teszi, inkább megoldja ezt az antropológiai feladványt. Készítsünk tehát gyors leltárát, a száz oklevélről: legelőkelőbb az egy varsói és a két lipcsei aranyérem, meg otthon az asztalán az a serleg, amelynek így szól a felirata: Wien — 1968. Weltmeisterschaften. Ez volt a tizedik nemzetközi díja. Legutóbb Bécsbe már csak nézőnek ment a versenyre, de a hármas magyar csapat egyik tagja megbetegedett, gyorsan beugrott helyette és — így felkészületlenül, nem gyakorolva a verseny kívánta formákat — egyedül több pontot szerzett, mint a csapat másik két tagja. Kezét áldják az asszonyok, ő meg ránéz a barnás foltra, amit a festékek hagytak rajta. Kesztyűben dolgozik, mégis ott a folt. Igaz, már a görögök is festették a női hajat, XVI. Lajos óta egyenesen szabály a cukrosvíz, mert az tartósít, keményít, jó a fejbőrnek is. De fényt nem ad. Ezért a fodrászasztalkán ott a százféle vegyszer, s a hölgyfodrászok kezén a kesztyű. Oktat is: tanítványa néhány hete megnyerte az első díjat a szombathelyi versenyen. ő maga hazai .versenyeken már csak a zsűriben szerepel. A pécsi asszonyoknak mégis — Lacika. Lacika persze ismeri őket, szeret a hajukkal dolgozni és minden vendégét külön egyéniségként kezeli. Tudja persze, hogy vannak hangulatok is, ha egy asszony már Idegesen lép be, akkor nehéz lesz a frizura, különösen ha a vendég mondja el. Ilyenkor — de mindig — legjobb Lacikára bízni. Mert milyen is lenne egy köralakú frizura szabályos kerek fejen? Keretes holdvilágnak vélné a járókelő nép! Körtearcot tilos oldalt szélesíteni, bármilyen is a hajviselet divatja. Isten és fodrász óvja a hosszú koponyájú lányokat a Loreley-frizurától. Kocka- arc ellen hölgy legjobban hattyúfrlzurával védekezhet, A diktátor természetesen mindig és továbbra is — Párizs. Onnét jön, bécsi közvetítéssel, beütéssel a frizuradivat Magyarországra. Az idei tavaszi divat: a cherie és a korona. Ellentétben a homlokbaeső hajjal ■— ez a szem Húzóerejét volt hivatott még húzóbbá tenni, szerintem — a cherie most a hajszálak szabadon maradhatnak, kétoldalt a fül választja ketté a frizurát, hátul a nyakba omlik, és kifelé kócos, de csak hátul. Azt hihetnénk, az asszonyok eztán sokat adnak majd a nyílt, tiszta tekintetre. Majd kiderül. Másik tavaszi divat a korona. Bár a neve gyanús, mégiscsak őszintébb kifejezés, mint a papucs. Uralom — uralom. Mondják, nem kényes, kalap nem rontja el, s kicsit azért a hom- i lókba is hullhat. Ennek a i kettőnek a változatai, egyé- j niséghez, archoz alakítva, uralják majd a fodrászüzleteket, hivatalokat, korzókat, presszókat, műhelyeket. És még egy: útban van az An- nuschka. így sch-val, Nyu- gat-Németországból, Párizs vetélytársaként. de bécsi közvetítéssel, elöl kettéválasztva... Az idő tehát halad, Lacika dolgozik, a divat változóját, a fésű. a női frizura gondja — néha a frizurák tulajdonosai is — maradnak. Az idők végezetéig . .. Földessy Dcnes
