Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-26 / 72. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. március 2*. Tito Rómában ' Jószíp Broz Tito, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke csü­törtökön délelőtt 9.30 órakor repülőgépen hivatalos láto­gatásra Rómába érkezett. Ti- tót elkísérte útjára felesége, Jovanka is. A jugoszláv köztársasági elnököt 21 ágyúlövéssel kö­szöntötték Róma Ciampino repülőterén, ahol fogadására megjelent Giuseppe Saragat köztársasági elnök, Emilio Colombo miniszterelnök, Francesco De Martino mi­v TRIPOLI: A Líbiai Arab Köztársaság forradalmi parancs­nokság tanácsának rendelete ér­telmében a líbiai—amerikai kö~ *Ös tulajdonban lévő Libico épí­tőipari vállalatot államosították. A vállalat ezentúl új néven (Or- azágos Építőipari Vállalat) mű­ködik majd. ♦ NEW YORK: Gégemet­szést hajtottak végre az egyik New York-i kórház­ban a dzsessz királyán, Louis Armstrongon. „Satchmó”-t tudvalevőleg szívpanaszok­kal szállították kórházba a múlt hét végén és a kisebb­fajta műtétre most azért volt szükség, hogy megkönnyítsék légzését. 4- PÁRIZS: A gazdasági együtt- működési és fejlesztési szervezet (OECD) pénzügyi szakértői Pá­rizsban fizetési mérleg-problé­mákkal foglalkozó kétnapos ér­tekezletet kezdtek. A tanácsko­zások tó témája az Egyesült Ál­lamok költségvetési deficitje és a dollár Európába áramlása lesz. ♦ MULHOUSE: Magyar származású asszony az áldo­zata ann^k a családi drá­mának, amely szerdán zaj­lott le a franciaországi Mul- house-ban. Egy olasz mun­kás, a 29 éves Antonio Casu házasságtörésen érte 28 éves, budapesti származású felesé­gét, Horváth Évát, és szere­tőjével együtt agyonlőtte. Ezután végzett magával is. ó ALGÍR: Izmail Mahrug al­gériai pénzügyminiszter a nyers­olaj . lefoglalásával fenyegetőzött arra az esetre, ha az országban működő francia óla jtársák ágok nem egyenlítik ki azonnal adó­hátralékaikat. Bányaszerencsétlenség Varsó: A felső-sziléziai Rokitnlea bányában * kedden délután, SOO méter mélységben, erős bányalégrobbanás történt, amely 19 bányászt elzárt a külvilágtól. Nyolc bányászt sikerült kimenteni, a többi­ek életéért folytatódik a küz­delem. A nehéz körülmények kö­zött folyó mentési munkák­ban a legkiválóbb sziléziai mentőosztagok vesznek részt. A tizenegy bányász sorsa to­vábbra is ismeretlen.-f WASHINGTON: Lord Carrinton brit hadügyminisz­ter és Sir Peter Rawlinson fő államügyész szerdán Wa­shingtonba repült, hogy meg­beszéléseket folytasson a Rolls-Royce Művek pénzügyi válságának megoldásáról. — Carringtonék találkoznak a Lockheed Művek vezetőivel, valamint Conally pénzügy- miniszterrel. <*- MEXIKÓVÁROS: Abba Ebán, izraeli külügyminiszter mexikói hivatalos látogatása során szerdán másfélórás megbeszélést folytatott Emi­lio Rabasa mexikói külügy­miniszterrel. *. MOSZKVA: A KGST-orszá- göfc tudományos-műszaki intéz­ményeinek vezetői újabb intéz­kedéseket határoztak el a tag­országok együttműködésének to­vábbi fejlesztésére. Moszkvában szerdán aláírtak egy jegyzőköny­vét az idevágó javaslatokról. Ezeket a KGST végrehajtó bi­zottsága vizsgálja majd meg. ♦ PORT OF SPAIN: A trinidadi Port Of Spainben Ramdial Kalloo helyi lakos édesanyja elhunyt és a gyá­szoló ember barátjával együtt maga készült hozzá a sír­ásáshoz. Közben mindketten belezuhantak a gödörbe és rájuk omlott a föld. Ramdial Kallod megfulladt, társát kórházban ápolják.-f WASHINGTON: Nixon elnök szerdán megküldte a kongresszusnak a „békehad­test’’ átszervezésére vonatko­zó tervét. Az új „békehad­testre”, amelyet „országos önkéntes szolgálati hadtest­nek” neveznek majd, Nixon a törvényhozástól 176 millió 330 ezer dollárt fog kérni. A- OTTAWA: Hét amerikai olajtársaság képviselői az Alasz- kában építendő olajvezetékről kezdtek megbeszéléseket a ka­nadai kormány tagjaival. ♦ HAYES: Robbanás tör­tént a Westland repülőgép- gyárban, az angliai Hayes- ben, csütörtökre virradóra. A Westland Művek gyártja azokat a helikoptereket, amelyeket a konzervatív kor­mány ígért Dél-Afrikának. A gyár szóvivője szerint a rob­banás véletlen baleset kö­vetkezménye. KAIRO: Az A1 Ahraxn című kairói lap jelentése szerint a belga kormány bejelentette, hogy 10 millió dollárral szándékozik a Szuez és Alexandria között tervezett olajvezeték építéséhez hozzájárulni. + BECS: Az Alsó-Auszt- riában lévő Tulln közelében épül fel Ausztria első atom­erőmüve. A működését a ter­vek szerint 1976-ban meg­kezdődő, 700 megawatt tel­jesítményű létesítményt a Siemens—Austria—Elin Kraft­werk Úrion Á. G. építi. 4- KÖLN: A Ford Művek köl- ni leányvállalata napi ötvenre szándékozik növelni Saarlouis- ban lévő üzemrészlegében a Capri típusü gépkocsik gyártá­sát abban az esetben, ha az Es­cort típus gyártását a Ford Mü­vek angliai leányvállalatánál fo­lyó sztrájk miatt továbbra is szüneteltetni kelL ♦ NYUGAT-BERLIN: A most nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint Nyu- gat-Berlinben a létfenntar­tási költségek ez év február­jában, az előző év azonos hónapjához viszonyítva, 3.7 százalékkal emelkedett. A téli hónapokban különösen a tüzelőanyag ára (12.4 száza­lékkal) emelkedett. A szovjet főváros legna­gyobb összefüggő újjáépítke- zésének modern útvonalain futott velünk a gépkocsi. Ez a híres, délnyugati városrész. Ide tartozik — a többi kö­zött — a Lenin-hegy, a Lo­monoszov, Egyetem, a Lu- mumba-egyetem diákszállói, a Druzsba-szálló és a GUM- nál is nagyobb Moszkva Áru­ház. Cserjomuskiba igyekez­tünk, abba a városrészbe, amely még az 50-es évek ele­jén falu volt, de azóta itt több ezer lakóház nőtt és nő ki a földből. A nagyszabású építkezés az 50-es évek kö­zepén bontakozott ki és azóta is szakadatlanul tart. Amíg megtaláltuk a Moszkvai Nem­zetközi Kapcsolatok Intéze­tének egyik diákszállóját, va­lóságos építéstörténeti mú­zeumban éreztem magam, ahol lemérhettem a szovjet építészet elmúlt másfél év­tizedének minden jelentős állomását a házakon, a ház­tömbökön, mikrokörzeteken. A négyemeletes diákszálló, a Novo-cserjomuskinszkaja utcában kívülről egyáltalán nem különbözik a körülötte lévő lakóházaktól. Belülről annál inkább. Ez az ottho­nuk a szocialista országokból tanulni jött fiataloknak. A közös feladat, munka, cél* a közös nyelv — az orosz —, az évek során elvtársi-baráti kollektívává kovácsolja őket. Agyon beszélt, sokszor éles vitákkal fűszerezett, de mégis kellemes délutánt és estét niszterélnök-helyettes és Al­do MorO külügyminiszter. Tito a második világhábo­rú óta első ízben utazott Olaszországba. Látogatásával Saragat elnök 1969-es ju­goszláviai útját viszonozza. Érkeznek a küldöttségek az SZKP kongresszusára Világraszóló szovjet felfedezés A Szovjetunióban sikeresen befejeződött egy néhány ki- lo wattos teljesítőképességű tcrmoemissziós atomenerge­tikai berendezés kipróbálása. A szovjet berendezés, amely gépi berendezések nélkül, közvetlenül, termoemissziós úton alakítja át az atom­energiát elektromos energiá­vá, a világ első ilyen mű­ködő berendezése. Létreho­zása a szovjet atomtndo- mány és technika újabb nagy vívmánya, amely további fontos területet nyit meg az atomerő békés felhasználásá­ban. Az SZKP XXIV. kongresz- szusára a Központi Bizottság meghívására csütörtök estig az alábbi küldöttségek érkez­tek Moszkvába: A Mongol Népi Forradalmi Párt küldöttsége, vezeti J. Cedenbal, a párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Bra­zil Kommunista Párt küldött­sége, vezeti Luis Carlos Pres- tes a párt főtitkára. Hondu­ras! Kommunista Párt kül­döttsége, vezeti Mario Mora­I les, a Központi Bizottság első i titkára. Dominikai Kommu­nista Párt küldöttsége, vezeti Narciso Isa Condé, a Köz­ponti Bizottság főtitkára. Cj- Zélandi Szocialista Egység Párt küldöttsége. A Costari­ca! Népi Elcsapat párt kül­döttsége, vezeti Ré Eduardo Mora, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottságának titkára. Pe­rui Kommunista Párt kül­döttsége, vezeti Jorge Del Prado, a Központi Bizottság főtitkára. Portugál Kommu­nista Párt küldöttsége, vezeti Alvaro Cunhal, a párt fő­titkára. Chilei Kommunista Párt küldöttsége, veieti Lüis Corvalan, a Központi Bizott­ság főtitkára. Ecuadori Kom­munista Párt küldöttsége, ve­zeti Pedro Saad, a Központi Bizottság főtitkára. A Szó­rnál! Legfelső Forradalmi Ta­nács küldöttsége, vezeti Mo­hamed Juszuí Elmi, a tanács tagja. Chilei Szocialista Cárt küldöttsége, vezeti Ernán Del Canto, a párt KB Politikai bizottságának tagja. EGK miniszteri tanács Nincs megegyezés Brüsszel: Több mint ötven órás vita után csütörtökön reggel az EGK földművelésügyi mi­niszterei még mindig nem állapodtak meg az előttük fekvő ügyekben: a követke­ző évben érvényes egységes felvásárlási árak mértékében és a mezőgazdaság fejleszté­si tervében. A négy napja tartó mara- thoni tárgyalás szerdáról csütörtökre virradóra egész éjjel folytatódott. A komp­romisszumos javaslatok egy­mást érték — de egyiket sem koronázta siker. A keddi hatalmas és drá­mai paraszttüntetés után egyébként a miniszterek igen nehezen engedhetik meg ma­guknak, hogy eredmény nél­kül váljanak el és elhalász- szák a döntést. 4- KARACHI: Jahja Khan pa­kisztáni elnök és Mudrzsubur Rahman sejk között „teljes meg­egyezés Jött létre” a daccal meg­beszélések eredményeként — Je­lentette ki szerdán több pakisz­táni politikus, akik aznap tértek vissza Daccából Karachi ba. Menekülnek Laossból a dél-vietnami zsoldosok Saigon A dél-vietnami zsoldos­hadsereg most befejeződött negyvenötnapos laoszi invá­ziója a dél-vietnami fegyve­res erőknek majdnem tízezer fő veszteséget okozott, ami a bevetett egységek létszámá­nak majdnem a felét teszi ki — közölte csütörtökön az AP „magasrangú saigoni ka­tonai körök”-ből szerzett ér­tesülés alapján. Az ezzel kapcsolatos részletes adatok a következők: 3800 dél-viet- nami katona elesett, 5200 megsebesült, és 775-öt eltűnt­nek nyilvánítottak. Említett körök szerint, a dél-vietna­mi parancsnokságok hivata­los sajtóközleményei vagy késedelmesek, vagy szándé­kosan nem közük a valódi adatokat. Párizs Párizsban szerdán gyűlést rendeztek a kambodzsai nemzeti egységfront megala­pításának első évfordulója alkalmából. A gyűlésen be­szédet mondott Xuan Thuy, a párizsi tárgyalásokon részvevő VDK-küldöttség vezetője és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány küldöttségének veze­tője, Nguyen Thi Binh asz- szony, külügyminiszter. Washington Az Amerikai Demokrata Párt Politikai Tanácsa, a párt politikáját kialakító ve­zető testület, követelte, hogy az Egyesült Államok 1971 végéig valamennyi katonáját vonja ki Indokínából. Ez a követelés túlmegy a demok­LAOSZ—VIETNAMI HATÁR: A laoszi nép! erők csapásai elől menekülő dél-vietnami -katonáknak az amerikai tüzérség és tankok igyekeznek védelmet nyújtani visszavonulásukhoz. rata szenátorok legutóbbi ál­lásfoglalásán is. A politikai tanács említett határozatá­ban felszólítja a Nixon-kor- mányt, jelentse be, hogy 1971 végéig az összes ame­rikai katonát kivonják Indo­kínából, a kongresszustól pedig azt követeli, hogy hoz­zon törvényt, amely megtilt­ja amerikai összegek fel- használását e háború céljai­ra 1971. december 31. után. Oslo Andreas Cappelin norvég külügyminiszter a parlament kétnapos politikai vitájában szerdán felszólalt, s a többi között rámutatott, azáltal, hogy Norvégia elismeri a VDK-t, könnyebben tud majd a háború után segítsé­get nyújtani az országnak. A külügyminiszter azt nem közölte, hogy a kormány mi­kor jelenti be a VDK hiva­talos elismerését. * Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága állandó bizottsá­gának tagja csütörtökön dél­után megbeszélést folytatott a Pekingben tartózkodó lao­szi küldöttséggel. A megbe­szélés — jelenti az Űj Kína hírügynökség — szívélyes baráti légkörben zajlott le. A felek eszmecserét folytat­tak az amerikai imperializ­mus elleni háborúban kiala­kult jelenlegi helyzetről. Moszkvai találkozások IV. Bányászsisak a falon töltöttem a szovjet, magyar és vietnami fiatalok társasá­gában. Az asztal körül, egyet­len nagy hamutartó vonzá­sában ültünk az ágyakon, székeken, kinek hol jutott hely. Nyikolaj Malofejev do- nyeci bányász fia, Kiss Tibor aíberttelepi vájár fia zsurna­lisztikát tanul, Szécsén Zsu­zsa Budapestről, Ngo-Ghu- Qu pedig a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságból jött, hogy diplomát nyerjen a nemzetközi gazdasági kap­csolatok szakon. Csau-Thi- Nhau-Chau, aki kereskedel­mi jogot tanul, a vietnami Ha-Tinh falu szülötte, Gilyán György, a nemzetközi jog hallgatója, Szarvason látta meg a napvilágot Valameny- nyien elsőévesek. Azért vá­lasztottam az ő társaságukat, mert az ő tanulmányi idejük egybeesik a Szovjetunió 9. ötéves népgazdasági tervével, ők ennek a tervnek a meg­valósulásával párhuzamosan gazdagodnak tudásban, em­berségben, hogy tanulmá­nyaik befejezésével az em­bert az igazságot, a haladást szolgálják. Azért is foglal­koztatja őket élénken —, túl azon, hogy tananyag — az új ötéves terv irányelv-terveze­te, mert izgalmas kérdésnek tartják, hogyan javul tovább a szovjet néppel együtt az ő életszínvonaluk, hogyan fog­nak élni az emberek, amikor ők kikerülnek az intézet fa­lai közül. Szóba került az is, hogy az irányelv-tervezet előirányozza — a többi kö­zött — tanulók ösztöndíjá­nak növelését is. A vita először akkor lán­golt fél, amikor valaki azt mondta, hogy nem jó szak­mát választottak, inkább a most divatos természettudo­mányok valamelyikével kel­lene foglalkozniok. Kolja kézből kontrázott: — Nem igaz — mondta szenvedélyesen —, hogy a társadalomtudományok hát­térbe szorultak volna. Az új terv direktívái is hangsú­lyozzák, hogy nagy feladatok várnak a társadalmi tudo­mányokra a társadalom je­lenkori fejlődési folyamatai­nak komplex tanulmányozá­sa, a szocialista gazdaság tu­dományos irányítása, a kom­munista építés feladatainak megoldása, az új ember ne­velése érdekében. Érvek, és ellenérvek csap­tak össze a téma és az asztal felett. Aztán a vita lassan lecsendesedett. Abban ma­radtak, hogy jól választotta meg ki-ki a maga szakmáját. Sőt, mire a lányok által fő­zött szerény vacsorára került sor, a legnagyobb egyetértés honolt a tányérok fölött. Közben megtudtam, hogy nemcsak az étkezésnél van meg ez az egyetértés, hanem a munkában, a tanulásban is. Segítenek egymásnak a szak­ma, a nyelvek elsajátításá­ban, de sokszor egyéni prob­lémák megoldásában is. Ngo-Ghu-Qu arra kért, vi­gyem el üdvözletét Miskolc­ra, ahol bátyja a Nehézipari Műszaki Egyetemen tanul. Könnytől csillogó szemmel kötötte lelkemre, mondjam meg neki, hogy ő jól van Moszkvában, sokat tanul, s arra kéri bátyját, dolgozzon ő is derekasan. — 1969 júliusában láttam őt is, szüléimét és többi test­véreimet is — mondta. — És csak 5 év múlva fogunk ta­lálkozni ismét, még öt esz­tendőnek kell eltelnie addig, hogy együtt legyen a család. A többiek kezdtek ránkfi- gyeini, abbahagyták az evést, elnémult az evőeszközök csörgése. Néztem a kis. töré­keny testalkatú, de erőslelkű leányt, csillogó fekete sze­mét, hosszú haját; és tud­tam, hogy ez áz ember, ép- penúgy mint egész népe, megtanulta, hogy komolyan kell venni az életet, a mun­kát, a tanulást. Zavaromban valami biztatót mondtam, vi­gasztalni akartam, de egy kedves mozdulattal elhárí­tott. Szerencsére megszólalt Kol­ja gitárja és most már mind­nyájan odafigyeltünk. Töb­ben dúdolták a dalt, és én tudtam, valamennyien távóli szülőföldjükre, szüleikre, testvéreikre, szerelmeikre gondolnak. Nekem az járt az eszembe, ami az előző beszélgetésben többször is elhangzott; hogy a szovjet nép milyen nagy feladatot vállalt magára és milyen nagy áldozatot hoz fiainak, leányainak, s velük együtt a baráti országok fia­taljainak oktatása, nevelésé érdekében. Közben véget ért a dal, s Kolja — mintha csak kitalálta volna gondola­taimat — a falra mutatott, ahol szögre akasztva egy kékszinű bányász védősisak csillogott a lámpafényben: — Azért, hogy én, meg *tí itt lehetünk, nyugodt körül­mények között tanulhatunk, apáink és anyáink dolgoznak meg. Ezt sohase felejtsétek! Azért hoztam el magammal ezt a sisakot, hogy naponta eszembe jusson a bányában dolgozó apárn. Akármennyit fogok tudni Öt év múlva; akármilyen beosztásba kerü­lök. emberségben mindig olyan akarok lenni, mint ők... Óravec János

Next

/
Oldalképek
Tartalom