Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-25 / 71. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Ara: 8« HR if Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 71. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. március 25., csütörtök Rendetlen prognózisok Ha feldobják fehér, ha le­esik sárga, mi az?... Piac­kutatás. Sok kereskedelmi vállalat és bolt valahogy ilyen talányosán áll a piac­kutatással. Azaz sehogy. Tö­kéletes piacprognózis és nyilvántartás — jegyezte meg nemrég egy sajtótájé­koztatón dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese — itt még óriási rendetlenség van. Eddig nem csináltuk. A régi mechanizmusban tagad­tuk, hogy volna piac. Nem kellett piacot kutatni. És ma? Ügy tűnik, ma sem élet-halál kérdés. A kellő termelési háttér hiányában — olyan termelési háttér, amely bőségesen ontja az árut — a megtermelt javak többségét csak elosztani kell. Mindent megvesznek. Szó­val még megvan a kereske­delem fejlett és hatékony módszerekkel dolgozó piac­kutatás nélkül is. Igazán? Akkor miért a sok leértékelési akció, a nagyszabású szezonvégi ki­árusítások? Ki hitte volna, hogy a sörellátásban tavaly a „túltermelési válság” jelei kezdenek kiütközni. A bara­nyai importőrök nem szá­moltak a mennyiségekkel, nem hangolták össze a be­hozatalt, és a végén a ma­gyar—jugoszláv határmenti üzletek révén annyi palack­sör jött be, hogy egy részét kereslet hiányában le kellett árazni. Vagy: egyik cipész szövetkezetünk majdnem tönkrement, olyan ormótlan, ráadásul drága cipőket állí­tott elő, amelyek nem kel­lettek a kutyának sem. Mi ez, ha nem a piackutatás csődje, avagy elégtelen piac­kutatás? Birkózni a jövővel, prog­nózisokat készíteni — fele­lősségteljes, nehéz munka. Balkézről nem végezhető. Tévedtek már magasabb szinten is, ahol pedig prog­nózisok készítésére széles látókörű, képzett szakembe­rek állnak rendelkezésre. El­rettenő példaként emleget­jük az energiastruktúra- affért. Felmérték a változá­sok irányát, méretét és vár­ható ütemét, majd megkon­gatták a vészharangot a szén­bányászat felett. Később ki­derült, hogy egyáltalán nincs sok, sőt kevés a szén, s hogy még hosszú ideig bá- nyászkodni kell. Ez is piac­kutatás volt, csakhogy nem éppen a hatékonyak közül. Amikor feldobták fehér volt, amikor leesett, egészen más színű. Hogy a piackutatást a fej­lett országokban milyen ko­molyan veszik, és hogy mi­lyen fejlett fokon művelik, abba némi betekintést nyer­hettek azok, akik annak ide­jén ellátogattak a Budapesti Nemzetközi Vásár amerikai pavilonjába. A bejáratnál üvegkalitkában szappanok sorakoztak, mindegyik más és más színű sztaniolba cso­magolva. A látogatókat arra kérték, a megfelelő gomb lenyomásával jelezzék, me­lyik csomagolás tetszik. A nyomógombok természetesen számlálószerkezetet hoztak működésbe. Mindez játéknak tűnt, de az amerikai szap­pankereskedők egyáltalán nem játéknak, kuriózumnak szánták, ök odahaza ezzel a módszerrel keresik a vá­laszt: melyik színű csomago­lás tetszik a fogyasztóknak, melyik szappannak , van a legnagyobb esélye arra, hogy a szemmel vásárló fogyasztó rábök: az kell. Nem nehéz belátni, a piac­kutatásnak az irányított és tervszerűen korlátozott piaci mechanizmusban igen nagy jelentősége van. Sőt: éppen a tervgazdálkodásban lehet a legkedvezőbb hatásfokkal felhasználni. A fékeket fel­oldották: a beszerzés több csatornán lehetséges és a közgazdasági szabályzók is arra ösztönzik a kereskedel­mi vállalatokat és boltokat, hogy vevőkörük kívánságá­nak megfelelően állítsák ösz- sze árukészleteiket. Ismerni kell tehát a fogyasztók kí­vánságát. Távol áll tőlem, hogy kioktassam a kereske­delmet, vagy hogy lebecsül­jem azt a szakértelmet, mun­kát és erőfeszítéseket, amely- lyel a kereslet várható ala­kulását igyekszik időről- időre felmérni, megbecsül­ni. Magam is tudok számos jó példát. A csemegebolt konzerv-kóstolási akciói, a MERUKER rendszeres divat- bemutatói során puhatolózik a fogyasztók igényeit ille­tően. És így tovább. A pécsi ipari vásárokon a kereske­delmi vállalatok kérdőívei­vel találkoztam, kérdéseket intéztek a fogyasztókhoz. Ezek a piackutatás kívülál­lók számára is látható jelei. Szóval valami van, de a piackutatási tevékenység még messze nem általános. A miniszterhelyettes szavai­val élve: még nagy a ren­detlenség. Kevés az igazán képzett piackutató, ha egy­általán van, a módszerek kezdetlegesek, nem elég ha­tékonyak. Nem túlzás: sok helyen balkézről végzik. A piackutatással megbízott sze­mély mással is ténykedik, egyben reklám-propagandis­ta, propagandafőnök és ki tudja mi más, tehát ideje megoszlik. A kereskedelem feladata: egyensúlyt teremteni. Egyen­súly legyen a termelés és a fogyasztás között, összhang a kereslet és a kínálat kö­zött. Ehhez egyfelől mozgó­sítania és befolyásolnia kell a termelést, mégpedig a fo­gyasztók érdekeinek megfe­lelően. Másfelől: pontosan ismerni (és befolyásolni) a fogyasztók igényeit. E rövid láncolat minden láncszeme fontos. Tétovázás a fogyasz­tók várható igényeinek meg­ítélésében olyan zavar eredő­je, amely sokszorosan meg­bosszulja magát, hiszen a termelést is „felülteti”. Ezért legyen mindig a szemünk a piackutatókon. Az ő szemük pedig rajtunk, fogyasztókon. MíkJósvári Zoltán Kettős jelölés ÍJjmecsekalján Két uránbányász közül választanak az 5-ös körzet polgárai Kettős jelölésre került sor tegnap délután Pécsett, a Ságvári Műv. Házban megtartott országgyűlési képviselő jelölő gyűlésen. A túlnyomó többségében uránbányászok-Iakta 5-ös választókerület polgárai Barcsa Zsigmondot és Cserna Sándort vetették fel a jelölőlistára. Mindkét jelölt szocialistabrigád- vizető. Szókimondás, igazi válasz­tási légitör, szenvedélyes ér­vek pro és kantra — ez jel­lemezte az újmecsekaljaiak jelölő gyűlését, melynek el­nökségében a Mecseki Érc- bányászati Vállalat klvá'ó dolgozói, tömegszervezeti és gazdasági vezetői mellett Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs városi Bizottságának el­ső titkára, Földes Andrásné, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője és dr. Takács József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is helyet foglalt. A Hazafias Népfront megbízásából az elnöki tisztet Bogár József, az SZMT vezető titkára látta el, aki rövid bevezetőjében az új választójogi törvény megnövekedett demokratiz­musáról beszólt. A választás Átadta megbízólevelet a szovjet nagykövet Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke szerdán fo­gadta Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetet, a Szovjetunió új magyarországi nagyköve­tét, aki átadta megbízó- levelét. A megbízólevél átadá­sánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, dr. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll osztályának ve­zetője és Pesti Endre ve­zérőrnagy. V. J. Pavlov nagykövet megbízólevelének átadá­sakor beszédet mondott. Az Elnöki Tanács el­nöke szívélyesen elbeszél­getett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. nagy politikai jelentőségéről, a választópolgárok jogairól, a képviselők megnövekedőit rangjáról és felelősségéről szólt egyebek mellett Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, a jelölő gyűlés ünnepi előadó­ja is. Az elmúlt öt év ered­ményeit és gondjait összege­ző ünnepi beszéd végeztével a Népfront nevében azt ja­vasolta: két személy felvéte­léről döntsön a jelölő gyűlés. Az egyik jelölt Barcsa Zsig- mond, a MÉV Il-es üzemé­nek csapatvezető vájára, hét­szeres szociális tabrigád-veze­tő. A másik: Cserna Sándor, aki ugyancsak fizikai mun­kás, s ugyancsak a MÉV ll­es üzemének dolgozója. Cser­na Sándor háromszoros ki­váló dolgozó, vájár, szocia- listabrigád-vezető. A nagy tapssal fogadott ja­vaslat feletti vitában első­ként Geisz Ferenc, a Il-es üzem pártbizottságának tit­kára kért szót. Egyetértett a Népfront javaslatával, majd kérte: a jelölő gyűlés jegy­zőkönyvileg mondjon köszö­netét Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, aki az elmúlt választási ciklusban az 5-ös választókerület kép­viselője volt. A javaslatot a Jelölő gyűlés egyhangúlag magáévá tette, majd folyta­tódott a vita. Gadó István, szocialista brigádvezető Bar­csa Zsigmond mellett foglalt állást, Kerekes Jenő, a iV-es üzem vezetője szintén, Né­met Ferenc 111-as üzemi dol­gozó viszont Cserna Sándor érdemeit, kiváló emberi és vezetői tulajdonságait hang­súlyozta. Tóth István, az Érc­dúsító lakatosa Barcsa Zsig- mondhoz szólva arról beszélt, milyen fontos, hogy a vá­lasztott tisztségviselők ren­delkezzenek annyi idővel amennyi megbízatásuk mara­déktalan teljesítéséhez szük­séges. Mindkét jelölt rend­kívül elfoglalt ember. Csa­patvezetők, alapszervezeti párttitkárok. Barcsa Zsig­mond ezen felül a Megyei Pártbizottság, Cserna Sándor pedig a Pécsi városi Pártbi­zottság tagja. Tóth István mindkét jelölt listára vételét javasolta, azt azonban kérte: megválasztásuk esetén sú­lyozzák a feladatokat. | Simon Sándor, a MÉV szakszervezeti bizottságának munkatársa Barcsa Zsigmond és Cserna Sándor szocialista brigádmozgalommal kapcso­latos érdemeiről beszélt. A vitában felszólalt még: Izsó Balázs, a III-as üzem SZB- titkára, Sarbach Béla, a li­es üzem lőmestere, Ferenci Sándor újmecsekaljai lakos, Sós György, Il-es üzemi dol­gozó és Weidinger István, a MÉV dolgozója. Többen kér­ték: a jelöltek a közeljövő­ben tartsanak választási gyű­lést, ismertessék programju­kat. hogy dönteni tudjanak a választók. A szavazás alapján Barcsa Zsigmond is és Cserna Sán­dor is felkerült a listára. Barcsa Zsigmond esetében négyen tartózkodtak, ellen- szavazat nem volt. Cserna Sándor kilenc ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett lett képviselőjelölt. Az 5-ös választókerület polgárai tehát két nagyon népszerű és na­gyon tekintélyes uránbányász közül választhatnak ápri’is 25-én. B. S. Elutazóit Baranyából a bolgár külügyminiszter Ivan Baser, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere és a kíséretében lévő bolgár külügyi delegáció tagjai, va­lamint Gyenes András kül­ügyminiszter-helyettes és Roska István hazánk szófiai nagykövete tegnap délelőtt a siklósi várépületben megte­kintette A bolgár néphadse­reg a magyar felszabadítás­ban című kiállítást, majd a fővárosba utazott. Péter János és Iván Basev a nemzetközi helyzet általá­nos áttekintésével folytatta a hivatalos külügyminiszteri tárgyalásokat. A külügymi­niszterek megállapították, hogy mind a bolgár, mind a magyar tél teljesen azonosan értékeli a világhelyzetben érvényesülő folyamatokat, tendenciákat. Fis te a magyar külügymi­niszter vacsorát adott Ivan Basev bolgár külügyminisz­ter és felesége tiszteletére a Külügyminisztérium Dísz té­ri vendégházában. A vacsorán Péter János és Ivan Basev pohárköszöntőí mondott. A tervek «alórii Tálnak íj termékek Az elmúlt esztendő utolsó 'napjaiban ellátogattunk több vállalathoz," felkerestünk gyártókat és szolgáltatókat. Kérdésünk mindenhol ez volt: Lesz-e valami újdon­ság 1971-ben? Most újra kér­dezünk, hiszen lassan vége az első negyedévnek: Mi va­lósult meg a tervek közül? Mohácsi Selyetngyár A gyár 5-ös selyemszövő­termében tiszta — valódi — selymet szőnek a gépek, ösz- szesen húsz. A tavalyi 60 millió forintos terv az új termékféleség belépése mel­lett 5—6 százalékkal emel­kedik. S bár még a múse- lyemgyártás a döntő — a termékösszetétel 90 százalé­ka — év végére már csak 80:20 lesz az arány. Szabadszeu t k i rályi tsz A szövetkezet gépüzemé­ben nemrég indult egy na­gyobb sorozat az axiális ven­tillátorokból. Közel ötszázat állítanak elő belőle. A me­zőgazdasági üzemek számá­ra készült a termoventillá- tor is. A kísérleti gyártás beindult. Hogy mennyi ké­szül belőle, az nagymérték­ben függ a megrendelőktől. A gépüzem gyártja a kom­bájn-szérűkhöz való hidrau­likus emelőberendezést, ké­szít nagyteljesítményű mag­tisztító berendezést. Sopiaua Gépgyár Decemberben még azt ír­tuk, hogy az idei második félév kapacitása szabad, nincs lekötve. Azóta a meg­rendelések befutottak, szinte már „túlterhelt” a gyár. Most a Simonazzi olasz cég szénsavas üdítőital-töltő­gép alkatrészeinek gyártása a legérdekesebb. A szerelés rövidesen megindulhat. Né­hány kooperációs partner szállítmánya — szivattyúk, hajtóművek — még nem ér­kezett meg. A gyártmány- fejlesztés új gépét, a négy­ezer kilogrammos zöldborsó­feldolgozó gépsort szintén maholnap Szerelik. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a Nádor, a IVIecsekvidéUJ Vendéglátó Vállalat, a* AlESZ-ck és a/. Utasellátó dolgozói mérték össze tudásukat szerdán, a Kazinczy étteremben rendezett terítési versenyen. A verseny után „Mit hova tegyek” címmel játékos terítési totóban való részvételre invitálták a vendégeket. Akik a pincérekét megközelítő ügyességet mutattak és telitalálatot értek cl, jutalom vacsorát kaptak. Diplomata-asztal; Katona András (Nádor) munkája. Bútorgyár A tervezett műszaki fej­lesztés gépe — az új furnér- csiszoló — már januárban megkezdte próbaüzemét. Két­százezer forintba került — s kitűnően bevált. A termékek minősége jobb lett, s a mun­kafolyamat is meggyorsult. Az idei harmincmillió forin­tos terv első elképzelései va­lóra váltak: megkezdődött a bárszekrények és fehéme- műs szekrények készítése. Termékeiket Somogy, Tolna és Baranya kapja döntő többségben, de azért a Nagy- keren keresztül jut az or­szág többi vidékére is. A má­sodik negyedévben újabb kisbútorok készítése szerepel a gyár programjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom