Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1971. február 25. DUNA N 1 ÜLI NAPLÓ Viszonteladókat keres az ÄFOR Holnapi premier: Az elmúlt évtizedben az s ország gépkocsiállománya j több, mint négyszeresére \ nőtt, ezen belül a lakosság j tulajdonában lévő személy- | gépkocsik száma megtízsze- ! reződött. A gépkocsiállo- j mány gyorsütemű növeke- I dése miatt szűk keresztmet- I szetek alakultak ki az üzem- és kenőanyag-ellátás- I ban. Az egy töltőállomásra j 'jutó személygépkocsik szá- ! ma az 1965. évi 328-ról 515- I re emelkedett. Az ÁFOR szűkös fejlesz- | tési alapja miatt nem tud kellő számú töltőállomást építeni. Bár 1971—1975 kö­zött mintegy 400 töltőállo­más épül, illetve bővül, mégis a jelenlegi tervidő­szak végére több, mint öt­száz falukörzeti központban nem lesz üzemanyagbeszer­zési lehetőség és a jelenlegi ellátási színvonal a városok­ban sem javul. Mit óhajt tenni a helyzet javítása érdekében az ÁFOR? Mint a Megyei Ta­nács vb-terméiben szerdán tartott megbeszélésen beje­lentették: a hálózat bővítése érdekében mindenekelőtt az üzemanyagkúttal rendelkező vállalatok és szövetkezetek közreműködéséoe gondolnak. Azt szeretnék, ha ezek mi­előbb bekapcsolódnának a közforgalmú üzemanyagszol­gáltatásba. Ennek érdeké­ben a tsz-ek, autóközleke­dési vállalatok újonnan épü­lő üzemi kútjait — a beren­dezések jobb kihasználása érdekében is — célszerű úgy elhelyezni, hogy kettős ren­deltetéssel üzemelhessenek: elláthassák saját- járművei­ket, ugyanakkor a lakossá­got is kiszolgálják. Az egyéb vállalatok, tsz-ek, ktsz-ek, ÁFÉSZ-ek a közúti forga­lomhoz kapcsolódó új léte­sítmények (presszók, szer­vizek, szolgáltató egységek) mellett üzemanyagkutak lé­tesítésével segíthetik elő az üzemanyagellátás színvona­lának javítását. A viszonteladói tevékeny­ség már havi 30—40 ezer liter kútoszloponkénti átlag- forgalom esetén nyereséges. Viszonteladó azonban csak vállalat, szövetkezet, szövet­kezeti társulás lehet. A cég, amely viszonteladásra vállal­kozik, az AFOR termékei közül benzint, benzin—olaj keveréket, általános gázola­jat, háztartási tüzelőolajat és kiszerelt kőolajtermékeket árusíthat. Amennyiben a v'szonteladói hálózat kiépí­tése az ÁFOR hálózatfej­lesztési koncepciójával össz­hangban történik — az ÁFOR térítésmentesen bizto­sit típusterveket és terve­zési tanácsadással szolgál. Széngyalu Kossuth-bányán A íejtésgépesítés mindenütt nagy gona Van terület, ahol egy, má­sutt tíz lépás a lemaradá­sunk, gondtalannak és töké­letesen korszerűnek azonban egyetlen ország szénbányá­szata sem mondható. Gerber György, Stemler Ferenc, Sütő Imre és Végh József, a Me­cseki Szénbányák mérnökei a Szovjetunió, Lengyelország és Cseszlovákia bányaüze­meit, illetve bányászati gép­gyárait látogatták végig az elmúlt esztendőben, s bár külön-külön utakon jártak összbenyomásuk teljesen egyező: a fejtésgépesítés mindenütt nagy gond, s min­denütt első számú feladat. A Bányászati és Kohászati' Egyesület rendezésében teg­nap délután tartott élmény- beszámolójuk keretében há­rom témában szerzett tapasz­talataikról adtak számot. 1. A fejtésgépesítés, 2. a metán­mérés, illetve -előrejelzés, 3. gyújtószikramentes áramköri berendezések gyártása és üzemeltetése. Stemler Ferenc: a mecseki viszonyokkal teljesen egyező bányaviszonyokat seholsem találtunk. A mi viszonyain­kat leginkább néhány cseh és szovjet bánya közelíti meg, de ez csak a meredek­ségre vonatkozik, a kőzet- és terepviszonyok mindenütt jobbak. A fejtések gépesíté­séről a legmeredekebb tele­pekkel bíró üzemekben sem mondtak le, a gépesítés azon­ban szakaszos, illetve részle­ges, s minden üzemben a legkedvezőbb viszonyok kö­zött kezdődnek a kísérletek. Szerintem erre nekünk is fi­gyelemmel kell lennünk. A Szovjetunióban egyébként 700 komplex fejtés-rendszer mű­ködik. A legrosszabb viszo­nyok között itt is külön fej­tőgépeket — gyalukat, szén­marókat — alkalmaznak — egyedi biztosítással. Olyan fejtést is láttunk, ahol a korszerű széngyalut fabizto­sítás védte... Sütő Imre: A világ bánya­gépgyártásának ma három óriása van. Anglia, a Szov­jetunió és Nyugat-Németor- szág. Ezen országok gépei mindenütt jelen vannak, amellett, hogy Lengyelország és a Szovjetunió saját bá­nyagépgyártását tartja saját bányaipara alapjának. Az import-gépek a nemes kon­kurenciát, a tapasztalatszer­zést, a húzóerőt biztosítják. Gerber György: A fejtések koncentrálása európai, illet­ve világjelenség. E téren egyébként a Mecsek világ- színvonalat képvisel: az egy fejtésre eső kitermelt szén- mennyiség nálunk a legna­gyobb. Ez jó alap a tovább­fejlesztéshez. Stemler Ferenc: Bizonyos múltja már nálunk is van a gépi jövesztésnek. A gépesí­tési programot idén még na­gyobb lendülettel folytatjuk. Részben a hazai, részben az általunk hozott tapasztalatok alapján március 8-án Kos­suth-bányán beindítjuk a legkorszerűbb lengyel szén­gyalut. Zobákon ugyanakkor az angol marógép beállításá­ra készülnek ... Érdekes következtetéseket vontak le a látottak alapján a metánmérés módszerei, il­letve eszközei vonatkozásá­ban is. Végh József: A lengyelek korszerű műszert fejlesztet­tek ki, egyelőre azonban még magukat sem tudják ellátni. Stemler Ferenc: Az álta­lunk használt nyugatnémet műszer ma minden kétséget kizáróan a legjobbak közé tartozik, a biztonsági benzin­lámpa kivonására azonban még jóidéig nem gondolha­tunk. A metán mérése, ész­lelése megoldott, az. oxigén­hiányt, illetve egyéb gázok jelenlétét azonban pillanat­nyilag csak a benzinlámpa jelzi. És a gyújtószikramentes villamosberendezések ? Végh József: Lengyelor-« szág az éllovas e vonatko­zásban, de a magyar ipar is előkelő helyen áll. E termé­kekkel van keresnivalónk a világpiacon. B. S. Jelenet a II. felvonásból. Előtérben Mester István, Galambos György, Péter Gizi és Sipeky Tibor A Honvéd Kórház felkérésére tegnap délután munkaru­ha divatbemutatót tartott Pécsett a kórház éttermében a Centrum Aruház. Az áruház tpane- kenjei nővérruhá­kat, orvosi köpe­nyeket, műtősruhá­kat, maszkokat, be­tegköntösöket és pizsamákat mutat­tak be. A húszféle munkaruha mellett párhuzamosan öt­ven modellt bemu­tattak a tavaszi női divatból is. Kikelt az egymilliomodik csirke Tegnap este kaptuk a hírt az örvendetes eseményről: a Mezőgazdasági Vállalat pé­csi keltető üzemében nap­világra jött az idei egy­milliomodik csirke. Évek hosszú sora óta ez az első eset, amikor már februárban kikel a millio­modik csibe. Az ok, hogy megyénk, valamint Tolna és Somogy egyéni gazdái, ház­táji területek tulajdonosai mind korszerűbb baromfi- tartó helyeket alakítottak ki a régi istállókból, pajtákból. Így a még hűvös időjárás sem lehet akadálya a ba­romfitenyésztésnek. Ugyan­Maszekvállalkozás a tsz-ben Csalás, sikkasztás, üzérkedés Szerdán hirdetett ítéletet a Fécsi Járásbíróság abban a bűnügyben, amelynek elkö­vetői alig néhány hónap alatt 237 ezer forint kárt okoztak a kishajmási terme­lőszövetkezetnek. A vádlot­tak: Mihályi Árpád és Mo- noszlai Endre, pécsi lakosok az elmúlt év tavaszán vállal­ták el a kishajmási tsz épí­tőipari részlegének vezetését. A_zért, hogy fizetésük maga­sabb legyen, nem műszaki, hanem fizikai állományban, kubikosként alkalmazta őket a közös gazdaság. Mihályi feladata volt a szak­mai irányítás, a teljesítmé­nyek felmérése. Monoszlai pedig az új megbízások fel­kutatását és tervezését vé­gezte. Kihasználva a laza ellen­őrzést és a bizalmat, rövide­sen saját zsebre dolgoztak, maszek vállalkozást folytat­va a tsz égisze alatt. A kis­hajmási termelőszövetkezet vezetői hivatalos szerződés­sel Vajszlón vállaltak mun­kát Ott dolgozott egy tíz fős brigád. Ezzel egyidőben Mi­hályi és Monoszlai a tsz ve­zetőinek tudta nélkül illegá­lisan elvállalta egy 600 férő­helyes sertéshizlalda építését a baranyahidvégi tsz-nek. Ezután hatan dolgoztak a vajszlói szerelésen, négyen pedig az illegális munkahe­lyen. Fiktív munkát tartal­mazó bérjegyzéket nyújtottak be a tsz-nek, mintha vala­mennyi munkás mindvégig Vajszlón dolgozott volna, tgy azok a dolgozók is a kis­hajmási tsz-től kaptak mun­kabért, akik a baranyahid­végi tsz-nek készülő létesít­ményt építették. A magán- személlyel kötött szabályta­lan szerződés után a bara­nyahidvégi tsz — ugyancsak szabálytalanul — a pénztár­ból közvetlenül a vádlottak kezébe fizette ki az épít­kezésért járó 100 467 forintot. Sorolhatnánk a bűnlajstro­mot, amelyben társadalmi tu­lajdont károsító csalás, lopás, sikkasztás és üzérkedés is található. Mihályi vette fel egyösszegben a munkások­nak személyenként járó havi 600 forint utalványt, s csak esetenként fizetett ki benyúj­tott vonat és autóbuszjegye­ket. Ilymódon közel 50 ezer forinthoz jutottak és ma már meg nem állapítható arány­ban osztoztak a cinkostár­sak. Az összességében oko­zott kár 237 ezer forint, s ebből Monoszlai 105 ezerben részes. Ezen túlmenően kárt jelent a tsz-nek, hogy a vádlottak által vezetett épí­tőipari részleg veszteséggel működött. A bűnszövetkezetben elkö­vetett cselekményért Mihályi Árpádot 6 évi, Monoszlai Endrét pedig három évi és nyolc hónapi szabadságvesz­tésre ítélték. Mihályi Árpád vonatkozásában súlyosbító­ként értékelte a bíróság, hogy a nagy társadalmi ve- szélyességű cselekményt visz- szaesöként követte el, s a korábbi bűncselekményért kiszabott és felfüggesztett 10 hónapi szabadságvesztés vég­rehajtását is elrendelte. elekor alaposan megnőtt az igény is. Tavaly valamivel több. mint kétmillió csirkére kötöttek szerződést a fo­gyasztási szövetkezetek, eb­ben az évben pedig csak­nem hárommilliót t vesznek át az egyéni gazdaságok részére. Nagyüzemek részére eddig 25 ezer pulykát adtak át, összesen — az év végéig •— kétszázezret keltetnek. A ta­valyi 180 ezer kacsával szem­ben az idén 260 ezret, napos­libából pedig 140 ezret for­galmaznak. Az állatok mint­egy 80 százalékát a bara­nyai gazdák kapják. Főként február, március, áprilisban erős a kereslet. A kapacitás azonban kicsi a fő­szezonban jelentkező igények kielégítéséhez. Különböző újításokkal igyekeztek növel­ni a termelést. Így a meg­lévő 52 tízezres keltető kö­zül tizet forgódobossá alakí­tottak át és elérték, hogy több mint 17 ezer tojást kel­tethetnek 1—1 alkalommal. Kísérletek folynak terem­keltető kialakítására is, sőt a keltetési idő csökkentésére. Ez utóbbi előmelegítéssel történik, a keltetőben így csak 17—18 napig van a tojás és nem 21 napon át. Ezekkel a módszerekkel si­került százezerrel növelni a kapacitást, de még ez sem bizonyult elegendőnek. Az ácsi és a zákányi termelő- szövetkezetek keltetőit is bérbe kellett venni, ám az igények maradéktalan kielé­gítése mégis csak a kel­tetési szezon elnyújtásával történhet meg. A korszerűsí­tett baromfinevelőkben sem­mi akadálya, hogy akár jú­niusi csirkék nőiének fel. A kikerülő állatok azon­ban garantáltan egészsége­sek. a tífuszosokat is kiszűri közülük a szigorú állateffész- ségüwi vizsgálat. A tojások 70 százalékát a vém°ndi tsz- től szerzik be, a többit a Mecseki Kisá'lattenyésztő Szakszövetkezettől és még néhány gazdaságból. 464 pályamunka, 18 díj Kihirdették a gyermekrajz- pályázat eredményét 464 pályamunka érkezett február 20-ig a Mecseki Szénbánya szervezési osz­tálya által meghirdetett bá­nyásztémájú gyermekrájz- pályázatra. A zsűri kedden tekintette meg az anyagot, s 18 díjat, valamint 61 tárgy- jutalmat ítélt oda. A három, egyébként 800 forintos I. díjas: a Pécsi Ta­nárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának kol­lektívája (7—9 évesek), Ber- dács László (Pécsbányatele- pi Általános Iskola), Mészá­ros Éva (Nagykanizsa). Az öt, egyenként 500 fo­rintos II. díj nyertesei: Ko­vács Klára (Budapest, X. Kada utcai Általános Isko­la), Juhász Mária (Kapos­vár), Somos Róbert (Buda­pest. III. kér. Zrínyi Ilona Általános Iskola), Lukács Nóra (Vasasi Általános Is­kola), Séra Gábor (Építők útjai Általános Iskola). Az egyenként 300 forintos harmadik díj 10 nyertese: Dimitrov Judit (Budapest), Gyökér Gabriella (Kapos­vár), Tóth Zoltán (Buda­pest), Kopár Edit (Fehér­hegyi Általános Iskola), Pó- lay Éva (Nagykanizsa), Tóth Mariann (Kaposvár), Bíró Győző (Budapest), Demeter Gabriella (Fehérhegyi Álta­lános Iskola). Konkoly-The- ge Klára (Pécsbányatelepi Általános Iskola), a Tanár­képző Főiskola Gyakorló Ál­talános Iskolájának alkotó kollektívája (7—9 évesek). A pályázat anyagából március 2-án a Déryné utca 9-ben kiállítás nyílik, egy­ben sor kerül a díjak át­adására is. Leányvásár Főpróbahangulat: már csen­des rendezővel, a nézőtéren fel-felnevető kollégákkal, éppen ráérő statisztériával és hát persze kosztümös, tel­jesen végigjátszott darabbal. — Mind a két primadonna jöjjön! — Ez a kosztüm nem ugyanaz! — De igen, csak Győry Máriához igazítottuk! A fe­kete hajhoz más tónus kell, mint a szőkéhez! Sik Ferenc megmagyaráz­za a párbeszédet: — Pintye Gusztáv jelmez­tervei két primadonnára szólnak. Mindegyiknek hét kosztümöt varrattunk, külön- külön. van közöttük három­ezer forintos is. Most termé­szetesen Cseh Mária játssza Lucy-t, később, bizonyos idő múlva fellép Győry Mária is. Érdekesek a számok: Sils Ferenc körülbelül a husza­dik operettet rendezi a Le­ányvásár mostani színrevite- lével. Mester István két­százötven alkalommal ját­szotta Tom Miglas-t, Cseh Mária tizenötödik primadon­naszerepét énekli. Vári Éva nem tudja hányadszor szub- rett — gyors becslés — leg­alább harmicadszor. A rendező mellett ott ül Tóth Sándor balettigazgató is: a Leány vásár koreográ­fiáját írta. Péter Gizi lép a színpadra, pillanatok alatt felderül a szakmabeli kö­zönség, olyan gyorsan han­gulatot teremt. Szünetben csapzottan érkezik a gárda az öltözőbe: — Rengeteget dolgoztunk ezen a darabon — mondja Vári Éva. Galambos György rágyújt és azt mondja: — Jó dolog operettben ját­szani, hiszek is benne, hogy ha őszintén érzem a szituá­ciókat, akkor hitelessé válik a blőd helyzet is, a közön­ség elhiszi, szívből nevet rajta. F. D. Átalakították Ujmecsekalja „központi66 élelmiszerboltját Ma már nehéz lenne ki­deríteni, hogy miért, tény azonban: Üjmecsekalja „köz­ponti”, a Mecsek Áruház mellett felépült élelmiszer- boltja túl szűkre méretezett. Ebben az üzletben mindig zsúfoltság van, s hiába gyors az önkiszolgálás, a vevőket minduntalan lefékezi a sor- banállás a pult előtt, vagy a pénztáraknál. A vállalat vezetői úgy ha­tároztak, hogy profilváltozást hajtanak végre, s a jövőben csak élelmiszerek árusításá­val foglalkozik a bolt. Az üzletben átalakítások kez­dődtek hétfőn: nagyobb rak­felületű állványokat szerel­nek fel, újabb hűtőpultokat helyeznek el, az eddig pult mögött lévő örlőgépeket a vevők számára is hozzáfér­hetővé teszik és csomagolót alakítanak ki. A jövőben meggyorsul a pénztár-munka is, mert úgynevezett iker­pénztárakat működtetnek, A bolt, amely egyébként a 214-es számot viseli, szom­baton reggel nyílik meg újra. — Autósbál a Nádorban, Február 27-én, szombaton es­te rendezi a Magyar Autó­klub pécsi szervezete a ha­gyományos farsangi bálját a Nádor étteremben. A báli műsorban a Pécsi Nemzeti Színház és a Pannónia Bár művészei lépnek fel. Európa és a mecseki bányák

Next

/
Oldalképek
Tartalom