Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

6 DUN A NTO L1 NAPLÓ IMI. február 85. Idegen nyelvű társa'gási klub A TIT Budapesti Szerve­zete évek óta kikérésén ren­dezi meg az idegen nyelven beszélők társalgását. Talál­kozóhelyük egy-egy étterem különterme, kávéház. S a hétvégeken egyéb programo­kat is szerveznek. így mú­zeumlátogatást, kirándulást, télen pedig a fedett uszoda látogatását is összekapcsol­ják az idegen nyelvek gya­korlásával. Egy-egy ilyen összejövetelen nemegyszer oly nagy az érdeklődés, hogy kevésnek bizonyulnak a hosszú asztalok az orosz, német, angol, francia, spa­nyol és alkalmanként még más nyelven beszélgetők számára. Ilyenkor újabb asz­talokhoz terítenek, s meg­osztják például az angoloso­kat az idősebbek és a fia­talabb korosztályhoz tarto­zók szerint. — Az idegen­nyelvű klubban szervezett program, közös előadás nincs, az újabb érkezők helyet ke­resnek, bemutatkoznak asz­taltársaiknak. s aztán be­kapcsolódnak a kötetlen be­szélgetésbe. Pécsett különösen sokan tanulnak idegen nyelveket. Elsősorban az egyetemek, főiskolák oktatói és hallga­tói,. a műszaki emberek, tu­dományos intézetek tagjai érzik szükségét egy-két nyelv elsajátításának. Sajnálatos módon idegen nyelvű be­szélgetésre sokkal kevesebb alkalom nyílik, mint például a fővárosban. Állami nyelv­vizsgák alkalmával — mint ezt a vizsgabiztosok is meg­jegyezték — érződik is a vidékiek, s nevezetesen a pécsiek beszédkészségének gyengesége. S ez érthető is — ez már nem a Pécsett valóban kiváló nyelvtanáro­kon múlik. Hiszen a TIT nyelviskolájának haladó, tár­salgási fokozatán is lénye­gében tanítás folyik, s nem nyílhat alkalom minden hallgató számára másfélórás aktív nyelvgyakorlásra. — Egyéni tanárral — a fenn­tartó szinthez is alig ele­gendő — a heti egyórás tár­salgás havonta több száz forintos anyagi megterhelést jelent. Városunkban nyilvános társalgási klub még nem működik, s idegenforgal­munk — az átutazóforgalom hiánya miatt — sem olyan mérvű, hogy lépten-nyomon külföldieket kellene kalau­zolnunk az utcákon, áruhá­zakban. A fővárosban ezt az igényt elégítik ki a TIT tár­salgási nyelvklubjai, a követ­ségek kulturintézetei, s az egyetemek kedvezményes nyelvtanfolyamai. De akár egy nagyobb szállodában, ét­teremben, a Váci utcán, pályaudvaron vagy áruház­ban rengeteg alkalom nyílik egy-egy külföldi kisegítésére — az idegen nyelv gyakor­lásának mindkét fél számára hasznos és kellemes formái­ra. Ezzel szemben ugye nevet­séges nagyképűségnek tarta­nánk, ha három-négy isme­rős ,csak úgy” saját, spon­tán kezdeményezéséből vala­mely idegen nyelven társa­logna mondjuk a Nádor ká­véház egyik sarokasztala körül ? Ügy véljük, hogy csak a kezdeményezés hiányzik. Pé­csett egy intézményben már bebizonyosodott az igény. Jó lenne valahol nyilvánosan, feltűnés és nagyképűség nél­kül összejönni, s magyar­ként is — Pécsett — idegen nyelven beszélgetni. S az­tán könnyebben menne már magyar turistaként — ide­genben . . Talán még a pin­cérnek is megérné — ha ez- ! úttal magyar anyanyelvű vendégén csiszolhatná nyelv- j tudását, S aztán már jöhet j a „valódi” ... Varga Gy. 1 IT r r 1eazas közben Főleg zord, havas téli es- | téken fogyasztjuk szívesen j a teát, amely valamikor Kí­nából indult el a világot meghódító útjára Egyes kí­nai írók már időszámítá­sunk előtt 2700 körül emle­getik írásaikban, ami azt jelenti, hogy közel 5000 éve ismerjük. A másik terület, amelyet sokan az eredeti , őshazának tartanak. Kelet- India, bár csak 1825-ben ta- | lálták meg itt vadon növő fajtáit. Orosz tea I Először Japánban, Ceylon­ban és Indonéziában terjedt el a fogyasztása, de a 19. ♦ század végén már Grúziá­ban is foglalkoztak termesz­tésével. A teáról az első hí­reket Marco Polo hozta Európába. 1636-ban került Európába. 1658-ban pedig egy élő teabokrot hoztak Párizsba, amelynek csodá­jára jártak az emberek. Kí­na területén a vizek sokfelé ihatatlanok és így a vizet kénytelenek voltak forralva fogyasztani. A kesernyés íz. a koffeintartalom üdítő, élénkítő hatása lehetett az oka annak, hogy a forróvíz­hez tealevelet kevertek és így fogyasztották. A XVI. században az angol hajók már nagy tételekben szállí­tották Európába. A tengeri úton a főleg Indiából szál­lított teát „indiai”, illetve „angol” teának nevezték. A többezer kilométeres úton a hiányos csomagolás miatt a szállítmányok magukba szív­ták a tengervíz sós levegő­jét, a tea jellegzetes ízt, za­matot kapott. Ezzel szemben a „kínai” teát karavánuta- kon szállították és Nizsnij- Novgorodban értékesítették. Az így szállított tea színe, íze nem ment át kedvezőt­len változásokon. Megkülön­böztetésül ezt a teát „orosz” teának nevezték. Ma már ez a megkülönböztetés elveszí­tette értelmét, mert a ten­geri szállítást is légmentesen forrasztott bádogdobozokban végzik, így a tengervíznek semmiféle kedvezőtlen ha­tása nincs. Allffi FÓRUMA Mekkora lesz a házépítési kedvezmény? Teázás a pécsi Nádorban Flowery pekoe A teacserje vadon 6 m magasra megnövő örökzöld cserje, de az ültetvényeken 1 méternél magasabbra nem engedik nőni, mert szedése nehézkes lenne. A kelleme­sen illatos fehér virágú cser­je leveléből készül a keres­kedelemben forgalombahozott tea. Főleg a monszunterüle­teken terem jól, ahol magas a levegő nedvességtartal­ma. a csapadék mennyisége 1600 m körül van. az évi középhőmérséklet 18 C fok, a levegő tiszta, pormentes, szórt fényt kap, főleg domb­oldalakon. ahol alacsony a talapvízszint. A tea levél­rügyéből készül a „pekoe” elnevezésű finom tea, a vi­rágrügyből a „flowery pe­koe”. Az erjesztett tea feke­te, a félig erjesztett sárga, a nem erjesztett pedig zöld színű. Minőségileg pedig „igen jó”. „közepes” és „gyenge” minősítésű teák vannak. Milyen tényezőktől függ a tea minősége? A kávéval ellentétben nem a koffein­tartalom határozza meg a minőséget, hanem a cserje botanikai fajtája, a terme­lési hely, a tealevél szedési száma, a tealevélnek a cser­jén való elhelyezkedési szintje, a levelek töredezett- ségi foka. tehát több ténye­ző együttes hatása szabja meg. Ha a forró tea fölé haj­iunk, érezzük a icsersav és a koffein kesernyés, vala­mint az illóolajok kellemes illatát. Kémiailag a legtöké­letesebb főzet a csersav és egyéb hatóanyag nélküli kof­feintartalmú tea lenné, a fogyasztók mégis igénylik, hogy a teában több-keve­sebb csersav is legyen. Ha nagyon rövid ideig főzzük a teát, vagy ellenkezőleg, nagyon hosszú ideig tart az oldódás, a csersavtarta- lom nagymértékben kioldó­dik. Ahol így főzik a teát. ott tejet adnak hozzá és ez­zel íze lágyabbá válik. Egyes vidékeken a teát nemcsak italként fogyaszt­ják. hanem valósággal étel­ként is. mint Tibetben. ahol a- levelét eszik. 4-00 tonna A világ teakivitelének há­romnegyed része India. Cey­lon és'Kína területéről ke­rül ki. Dél-Ázsiában az úgy­nevezett ..teasivatag” vidé­kén évente több mint 200 ezer tonna tealevelet szed­nek. A kínaiak termésüknek csak egyharmad részét ex­portálják. Japánban, a Fud­zsijáma lábainál termesztik az összmennyiség kétharma­dát. Termesztik Grúziában, Pakisztánban, növekszik a kelet-afrikai államok, első­sorban Kenya termelése. A világ teakereskedelmé­nek 45 százaléka Nagy-Bri- tanniába irányul, jelentős teaimportőr még az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Köztársaság. Hazánk 400 tonna körüli | évi importja azt mutatja, hogy a magyarok nem tar- | toznak a világ teaivó néni- : zetei, közé. Neve latin sző- j vegben nálunk az 1745-i po- ■ zsonyi taksában szerepel, de j I csak 1820 körül kezd job- j J ban elterjedni. 1952-ig fő­leg Nagy-Britanniával bo- ! | nyolítottuk le behozatalun- , ; kát, napjainkban főleg Kí- : nából és a Szovjetunióból ! hozunk be teát. A világos J ! forrázatú. illatos, lágy grúz j | tea mellett kapható a sötét- j ! forrázatú indiai és a jóm!* j i nőségű ugyancsak sötét for- | rázatú Ceylon-tea is. Mátc-tea I Mint érdekességet említ- I jük meg, a gyógynövény­szaküzletekben kapható, dél- ! amerikai származású máté- | teát. A kissé ■ karcoló, füstös íze miatt kevésbé népszerű teafajta fő termesztési terü­lete Brazília, Paraguay és Argentína. A brazil szárma­zású tea végleges ízét bo­nyolult folyamatok és eljá­rások során nyeri. A cserje apró ágacskáit levágják, cso­móba kötik é? a tűz felett fonnyasztják. A fonnyasztás közötti szünetekben egymás- barakják a kötegeket és erjesztik. Szárítás után po- rítják, forrázatot készítenek belőle és ezüstözött. lyukga- I tott szopókán keresztül | szívjak a mintegy 1—1,5 szá- j zalék koffeint, valamint | csersavat tartalmazó teát. Dr. Vuics Tibor I Czink József, Pécs, Hold u. b‘. sz. lakos kérdése: magán- tulajdonban lévő házban a lakbér emelhető-e, ha a lakás nen» komfortos? A komfort NÉLKÜLI la­kások, az ilyennek minősülő társbérleti lakrészek és a szükséglakások LAKBÉRE NEM EMELHETŐ. A most ismertetett lakások bérlői a korábbi lakbért fogják vál­tozatlanul fizetni. Gádor! Ferenc, Pécs, Sza­badság u. 33. sz. lakos kér­dése: az egy szoba hallos, konyhás lakás, ahol a viz a konyhában van, WC a folyo­són, milyen lakásnak minő­sül? A levélben írtak alapján lakása félkomfortosnak mi­nősül. A jogszabály előírásai szerint azt a lakást kell FÉLKOMFORTOSNAK te­kinteni, amely a komfortos követelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel VAGY WC-vei és b) közművesítettséggel (leg­alább villany- és vízellátás­sal) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. Abban az esetben, ha le­vélírónk lakása társbérleti lakás, úgy a jogszabály más rendelkezéseit kell alkalmaz­ni. I Hammer Józsefné, Pécs, ; Doktor S. u. 49/B. lakos mint ) nyugdíjas középiskolás uno­kájával takik egy másfél­szobás félkomfortos lakásban. Kérdése: jogosult lesz-e mint nyugdíjas a lakbérhozzájá­rulásra és milyen nagyságú terület után kapja meg azt? A nyugdíjasok, keresőkép- | télén bérlők részére a lak­bér-hozzájárulást MÉLTÁ­NYOS lakásjogosultságának mértékéig lehet megállapíta­ni. Ennek során a lakások elosztásáról és a lakbérletről szóló jogszabályoknak a la­kásigény mértékére vonatko­zó rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy a) minden esetben a lakás­igény mértékének felső ha­tárát kell figyelembe venni; b) a bérlővel együttlakó személyek között az albérlőt nem lehet figyelembe venni, j A bérelt másfélszobás la­kás lakásigényének mértékét nem haladja meg, így a tel­jes lakás után jogosult lesz a lakbér-hozzájárulásra, amit majd a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság fog fizetni a nyugdíjával. Tájékoztatásul még közöljük azt is, hogy a lakásigény mértékét az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 10. § (2) bekezdése határozza rrieg. E szerint két személyig EGY­KÉT lakószoba jár. Azt a mértéket a másfélszobás la­kás nem haladja meg, még akkor sem, ha egyedül lakna és nem másodmagával. További kérdése, hogy a komfortos illetve félkomfor­tos lakás bére mennyi? A komfortos lakás bére négyzetméterenként 5,40 Ft, a félkomfortosé pedig négy­zetméterenként 3.60 Ft. Le­vele alapján ez utóbbi szerint számítják az új lakbér ösz- szegét. Hcdei Imréne, Mágocs, Damjanich u. 14. sz. lakos fiatal házas, szeretne családi házat építeni. Kérdése: mi­lyen kedvezményben része­sülhetnek a házépítés során? Az építkezésekkel kapcso­latos rendelkezések szerint kölcsönt kérhetnek az építési költségek legfeljebb 50 szá­zalékáig, lakásonként azon­ban ez az összeg a 70 000 forintot nem haladhatja meg. A kamat mértéke 35 000 forint összeghatárig évi 2 százalék, e határ felett évi 6 százalék, a törlesztési idő legfeljebb 25 év lehet. Az ismertetetteken túl nem jogosultak a gyermekenkén­ti szociális kedvezményre. Kertész István, Pécs, László u. 1. sz. lakos alagsori egy szoba-konyha éléskamra WC helyiségekkel rendelkező la­kás b r lakik mint bérlő. Kérdése: melyik komfortfo­kozat szerinti kategóriába tartozik és mennyi lakbért kell fizetnie? A levélben leírtak alapján lakása az 1 1971. (II. 8.) ÉVM sz. r. 3. §-ában foglaltaknak felel meg. E szerint: „Az olyan lakást, amely pincében, illetőleg belmagas­ságának kétharmadát meg­haladó mértékben a terep­szint alatt van, eggyel ala­csonyabb komfort-fokozatú­nak, legalább azonban KOM­FORT NÉLKÜLINEK kell tekinteni.” Tehát lakbére nem fog emelkedni, változatlanul a régi lakbérét fogja fizetni. Selény* Dezsőné, Pécs, Épí­tők u. 3. sz. lakos kérdése: július l-én új lakbért kell fizetni, viszont a nyugdija­kat utólag kapjuk, így miből fizetjük július l-én az új lakbért? A jogszabályok alkotói gon­doltak az átmeneti időre is, továbbá arra, hogy a rendel­kezések végrehajtásához idő­re van szükség, azt nem le­het megoldani egyik napról a másikra. Ezért a felvetett kérdést is pontosan szabá­lyozták az alábbiaknak meg­felelően : Az 1971 július—szeptember hónapokra járó lakbér-hoz­zájárulást az igazolólap alap­ján legkésőbb 1971. szeptem­ber 10-ig kell folyósítani; Az 1971 október hóra és az ezt követő hónapokra járó lakbér-hozzájárulást: a) keresők esetében az elő­ző hónapra fizetett munka­bérrel. b) nyugdíjasok esetében az előző hónapra járó nyugdíj­jal, c) egyéb esetben a tárgyhó 10. napjáig kell havonta fo­lyósítani (4/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 19 §). Szülőföldünk, Baranya Beidek András: Nagyharsány Kőműveseket, KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT keresünk BUDAPESTI ÁLLANDÓ MUNKÁRA. Jelentkezés: az ÁPRILIS J. KTSZ munkaügyi osztályán Budapest VIII., Auróra u. 23. sz. alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom