Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

1971. február 25. DUNANTCLI N API 0 Az orvos nélkülözhetetlen segitőtáisa Szakképzett egészségügyi dolgozók Segélyek, társadalmi ösztöndíjak - Ónálló szaianai tevékenység Magyar-jugoszláv idegenforgalmi tanácskozás Az Országos Idegenforgal­mi Tanács kezdeményezésé­re létrejött magyar—jugosz­láv idegenforgalmi tanács­kozás szerdán folytatta mun­káját. A siklósi vár nagytermé­ben került sor a harmadik munkaülésre, amelyen az együttműködés lehetséges módjairól tárgyaltak. A ven­dégek közös ebéden vettek részt a Várpince étteremben, majd délután megtekintették Harkányt, mint az idegen- forgalom szempontjából Ba­ranyában leginkább számba- jöhető területet. A koraesti órákban kirándulást tettek Máriagyűdre. megnézték a tsz pincéjét, majd a borozó­ban vacsoráztak. A találkozó harmadik nap­ját részint Siklóson és Har­kányban. részint Pécsett töl­tik a résztvevők. Faültetés tlaruskocsival Óriás sakk a leltjén A Pécsi Kertészeti es ; Parképítő Vállalat parképítő | üzeme a tavaszra készül. | Metszik az utak mentén a j fákat, szállítják a tápanya- i gokat a virágágyásokba. Az év egyik legnagyobb j munkája a Pollack Mihály : Műszaki Főiskola környéké­nek rendezése, parkosítása. A főiskola parkja közel két­millió forintba kerül. Ebben az esztendőben kezdetét veszi j a szigeti városrész parképí­tése is. Itt szakaszosan, az i épületek elkészülésével pár- ' huzamosan dolgoznak egész j évben. A Balokány-ligetben a Pécsi városi KISZ Bízott- j ság védnökségével ifjúsági - parkot építenek, a föld- 1 munkákat már itt is elkezd­ték. Az év során Üjmecsek- j alján befejeződik az óvo­dák. bölcsődék, az áruház és a III—IV. negyedévben a j 17 szintes toronyház kör- i nyékének parkosítását. Még A gondot jól ismerjük. Időről-időre hallani róluk, az ápolónőkről, gondozónők­ről, asszisztensekről, akik­nek megbecsülésével, anya­gi helyzetével még ma is bajok vannak. Hiába az or­szágos méretű fizetésrende­zés, — ami nem is érinti valamennyi kategóriát —, helyi gondoskodásra, töpren­gésre és konkrét, minden­napi segítségre is szükség van ahhoz, hogy az orvosok mellett ott álljanak a jól- képzett, szakmailag megfe­lelő. hivatástudatot érző se­gítőtársak, az ország jó egészségügyi ellátásának nél­külözhetetlen dolgozói. Könnyíteni az anyagi gondokon Pécs városban az egész­ségügyi hálózat átszervezése és egységesítése után ta­valy létrejött a tanácsi egyesített egészségügyi in­tézmények szakszervezeti tanácsa, s ennek operatív szerve, a szakszervezeti bi­zottság. A város különféle egészségügyi intézményeit együtt szemlélő, a közös gondokat egységesen látó bizottság egyik fontos fel­adatának tekintette a szak­képzett egészségügyi dolgo­zók helyzetének felmérését, s év végén ez meg is tör­tént. A város területén 729 fő tartozik ebbe a kategó­riába. s csak 20 százalékuk nem szerzett még szakképe­sítést. A szakszervezet által végzett felmérés — a min­den dolgozó szociális hely­zetét- élet- és munkakörül­ményeit is tartalmazó. sze­mélyi lapok adatai — kimu­tatták, hogy több olyan asz- szony és lány dolgozik az egészségügyi intézmények­ben. akik sehonnan nem kapnak támogatást, s mini­mális fizetésük mellett ma­gas albérleti díjat is fizet­nek. Mivel a nővérszállás gondja egyelőre nem meg­oldható. a szakszervezeti ta­nács elhatározta, hogy ha­vonta folyamatos segélyt juttat ezeknek a dolgozók­nak. A mintát nagyjából az egyetemi hallgatók rendsze­res szociális segélye szolgál­tatja. Magától értetődik, hogy megnézik azt is, mi­lyen munkát végez munka­helyén az illető dolgozó. Márciusban döntenek a rész­letekről, s utána megkezdik a segélyek folyósítását. Felmérték a többgyerme­kes. egyedül kereső anyák helyzetét is. Csaknem negy­ven azoknak a száma, akik egyedül tartják -1 3—6 gyer­meküket. Ezeket az egészség- ügyi dolgozókat úgyszintén Magasabb szakmai képzettség lehetőséget, hogy e szakokon továbbtanuljanak. így hatá­rozták el. hogy "társadalmi ösztöndíjat biztosítanak né­hány fiatal egészségügyi dolgozónak. Mondanunk sem kell, hogy mindezek az intézkedések és próbálkozások nem old­ják meg egycsapásra a prob­lémákat. De fontos lépések azon az úton. ami az egész­ségügyben dolgozók felét kitevő középszintű szakem­berek helyzetének rendezésé­vel. szakmai munkájának javításával egyben az egész­ségügyi ellátás színvonalát segít tovább emelni. H. E. A társadalmi tulajdon védelmében rr Őrjárat építkezéseken A megye építkezésein I csökkent a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett cse­lekmények száma — mondja Rábai Lajos őrnagy, a Me­gyei Rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának dolgozója. 1969- ben 23 esetben kellett bűn- cselekmény miatt nyomozást elrendelni, tavaly tizennyolc­szor. Az előzetes tájékozódás után arra voltunk kíváncsi­ak, hogy a Baranya megyei Építőipari Vállalat egy-két nagyobb építkezésén hogyan tárolják az anyagokat. Őrjá­ratra indultunk, csatlakozott hozzánk Fáy Ferenc, a B. m. Építőipari Vállalat üzemren­dészetének vezetője és Szabó József, az üzemrendészet elő­adója. * A Görösgali Állami Gaz­daságban tehenészeti kombi­nátot épít a vállalat. Míg autónk Görösgal felé halad, Fáy elvtárs mondja: — Délelőtt Sátorhelyen voltunk, ott is építkezünk. A vállalat munkaterülete rend­ben bekerítve .. . Ellenben a kerítésen kívül különböző gépek, borítólemezek hever- 1 nek a „pnérin". Nem a mi­énk, hanem a Bolyi Állami Gazdaság tulajdona. Kérdez­tem éjjeliőrünket, hogy őr- zi-e a drága holmikát? Azt j válaszolta: nem, mert az ő munkaterülete a kerítésen belül van. A görösgali építkezésnél Magyar József művezető és Ábel Tibor építésvezető ad tájékoztatót, miközben jár­A gyár hulladékanyaga. A szabadban tárolják — ez bi­zony tűzveszélyes. Közvetlen közelében a transzformátor­ház ... A baj megelőzését szolgálná, ha a gyár a hul­ladékot vagy elszállíttatná, vagy a tűzrendészeti szabá­lyoknak megfelelően tárolná. A rendszeres szakmai és politikai tanfolyamok, to­vábbképzések mellett tavaly év végén immár másodízben rendezték meg a pécsi in­tézményekben dolgozó szak­képzett egészségügyi dolgo­zók szakmai konferenciáját. Mi a jelentősége ennek? Egyrészt itt kicserélték ta­pasztalataikat, véleményüket a szervezési, gondozási, gyó­gyító-megelőző munkáról a részvevők. Másrészt az ön­állóan kidolgozott, valóban saját kutatásaikra épülő, sa­ját gondolataikat összefog­laló előadások még alapo­sabb szakmai tevékenység­re, komolyabb megalapozott­ságra serkentették őket. S végül az is, hogy ilyen ko­moly fórumot biztosítottak számukra, erősen megnövel­te ezeknek az egészségügyi dolgozóknak a szakmai ön­becsülését. önérzetét. Két éve még 16, tavaly már 57 előadás hangzott el ezen a konferencián, ezek az Egészségügyi Munka című szaklapban, valamint könyv­alakban is megjelennek. Ma már az egészségügy­ben dolgozóknak is differen- j ciált, magasabb szintű is­meretekre van szükségük. Hozzájárul ehhez az aktív önképzés és szervezett to­vábbképzés is — amelyre a fenti szervezeti formák is irányulnak, — de bizonyos szakmákban már főiskolai szintű, vagy legalábbis érett­ségi után 2—3 évet igény­bevevő iskolák elvégzése szükséges. Így például a la­boratóriumi asszisztensekből, gyógytornászokból, csecsemő- otthoni óvónőkből, gyermek- és felnőttpszichológusokból 1 Pécsett hiány is van. Az i ilyen jellegű. magasabban ! képzett szakkáderek bizto­sítása azonban nem köny- nyű, ezek az iskolák a fő­városban működnek — ész­szerű volt tehát az a döntés, hogy a pécsi intézmények­ben már dolgozó, az adott szakmához kedvet érző te­hetséges és szorgalmas fia­taloknak kell megadni azt a juk a területet. A múlt év ■ januárjában kezdték el a 600 férőhelyes tehenészet építé- . sét. ‘A 25 millió forintba ke­rülő építkezés az előírások- ; nak megfelelően bekerítve. — így van ez rendben — mondja az őrnagy, amikor a ( betonelemek, vashuzalok tá­rolóhelyéhez érünk. Szaksze- | rűen összerakva az anyagok. [ Arrébb tűz lobog, bitument kevernek. — Látom, ott a poroltó ké­szülék — mondja Szabó Jó- ' zsef. Ez is megfelel az elő­írásoknak. A bitumenkeverés közelé­ben egy halom fahulladék, de közvetlen mellette a nagy vizeshordó. Így ez is megfe­lel a tűzrendészeti követel- menyeknek. Az ácstelepen a fűrészgép alatt kisöpörve a fűrészpor. A közelben lévő folyamka­vics és faanyag is „depókba” j rakva. Már vagy égy órája ! járjuk a területet, de sehol ! sem- találunk eldobált és j még használható anyagokat, j A cementraktárban a zsákok százai is szép sorjában fel­rakva. nincs kiömlött, össze­taposott cement. Drótkerítés­sel bekerített kis területen tárolják az apróbb vasanya- ; gokat. A kerítés ajtaján la- j kát. Rendet találtunk az épít­kezésen. — Ez a mi érdekünk is — mondja az építésvezető és örömmel nyugtázza a tapasz­talatokat. * Sokat fejlődött az építke­zéseken a társadalmi tulaj­don védelme — általános megállapításunk. A mostani őrjáratunk alapján csak meg­erősíthetem ezt. — Ezen a területen már szép eredményeket értünk el | — mondja Fáy Ferenc. — j De még van tennivaló. Kü­lönösen a festékanyagok, szerszámok „kelnek lábra”. Az építkezéseken nincs por­tás, mint az üzemekben, akik időnként belenéznek a tás­kákba . . . Garay Ferenc Egymillió 600 ezer forintos beruházással mentőállomás épül Mohácson. A mentőállomást a Mohács városi Tanács Költségvetési Űzetne ez év végére átadja, igy lehetőség nyílik arra, hog> a kórház területéről a mentőszolgálat átköltözzön a Pécsi úti új épületbe. Következő állomásunk a Szigetvári Cipőgyár. Eléggé szűk területen, a gyár udva­rában folyik itt az építkezés, a bővítés, rekonstrukció. Az új épületben mór dolgoznak, bár egy része kívülről még vakolatlan. — Körülbelül 80 millió j forintos beruházást végzünk itt — mondja Nagy István művezető. — A munkákat 1968-ban kezdtük, 1971-ben fejezzük be. A szűk területhez képest itt is rendet találunk. Az állványcsöveket és tartozé­kokat bekerített részen szé­pen összerakva tárolják, a faanyagok is egy helyen, a cementraktárban katonás so­rokban a zsákok. Az udvar egyik részében acélkötelek, kábelanyagok egy halomban — „összedo­bálva”. A kép elüt az eddig látottaktól. — Kiselejtezett anyagok — mondja a művezető. — Tudunk róla, be van jelentve — teszi hozzá Sza­bó József üzemrendész. — A selejtező bizottságnak tagja egy üzemrendész is. Az udvarnak az Almás-pa­tak határolta részén papír- és bőrhulladék nagy halma. Felfrissített vezetőségek Ötezer szövetkezeti küldött Minden idők legeredmé­nyesebb évéről adtak szá­mot megyénk fogyasztási és takarékszövetkezetei a napokban lezajlott küldött- gyűléseken. Erőteljes fej­lődés jellemző valamennyi szövetkezet tevékenysé­gére, úgyszólván egy sem akadt olyan, amelyik nem szárnyalta túl — össz­forgalom és nyereség te­kintetében — az 1969-es év eredményét. A gyűléseket a szoká­sosnál jóval élénkebb ér­deklődés előzte meg. Ért­hető, hiszen a szövetke­zetek vezetősége nemcsak az elmúlt év mérlegét, hanem a lezárult harma­dik ötéves terv eredmé­nyeit és egyben az új ötéves terv célkitűzéseit ismertették a küldöttek­nek. Fokozta az érdeklő- , dést továbbá az is, hogy ) lejárt a választott vezető testületek négyéves man­dátuma. A választások so­rán a régi tisztségviselők helyére elsősorban nők és fiatalok kerültek, az eddi­giektől eltérően jóval na­gyobb arányban. A több mint háromezer tagot számláló lakásszö- i vetkezetek köz- és kül- 5 döttgyűlései március ele- ! jén zajlanak le. ) tavasszal elkészül az Északi körút és a DÉDÁSZ szá­mítóközpont parkosítása. Eb­ben az évben kerül sor a Pólya utca és környéke, va­lamint az Orvostudományi Egyetem új kollégiumának kertje. A vállalat azonban nem­csak Pécsett, hanem a me­gyében is végez parképítést. Így idén elkészítik a har­kányi új strand. Harkány központjának, Beremenden a Cement és Mészmű. Sikló­son a lakótelepi iskola, Komlón a lakótelep, Sásdon a gimnázium és a társas­ház. Orfűn pedig a sport- létesítmény parkosítását. A parképítők nemcsak új parkok építésével, hanem a már meglévők karbantartá­sával is foglalkoznak. A válla­lat csak a II. kerület parkjait tartja rendben, mert a töb­bi a kerületi tanácsok fel­adata. Az egynyári virágokat májusban, a fagyosszentek után ültetik ki. A virágok magvait már elültették, s az üvegházakban 25 ezer kan­navirág, 15 ezer muskátli, 60 ezer salvia és 50 ezen agerátum várja a májust. A tulipánhagymákat már ősz­szel elültették, s csak a II. kerület parkjaiban 20 ezer tulipán telelt. Valószínű, hogy nem lesz mindegyikből virág, mert az ágyásokra dobált sós hó sokszor kiöli a virághagymát. Sajnos, ugyanígy jártak a Széchenyi téri fák is. A fák tövében még jobban koncentrálódik a sós hóié, s ez szinte lehe­tetlenné teszi a növekedésü­ket, úgyhogy itt már csak a földcsere segít. Az egész világon alkalmaz­zák azt a parképítési eljárást, hogy az új épületek kör­nyékére 6—8 éves fákat ültet­nek, így rögtön esztétikusab- bak a parkok, nem kell éve­kig várni a fák növekedésére. A pécsi parképítők is foglal­koznak már koros fák neve­lésével. Addig is, amíg „használhatók” lesznek,.át-, meneti megoldásként olyan területekről, ahol sűrűn van­nak a fák, kiemelnek egye- deket és azokat ültetik el az új parkokban. A pécsi szökőkutak, játszó­terek kezelését, karbantartá­sát is a Kertészeti és Park­építő Vállalat végzi. Télen rendbehozták, újrafestették a játszótereket, padokat. A pa­dokat április 4-re, a játék­szereket május 1-re szállítják ki a terekre, parkokba. Bu­dapesti példa nyomán az az elképzelésük, hogy a Séta­térre a padok helyett széke­ket vásárolnak. Érdekes ter­veket valósítanak meg az idén a Tettyén. Hogy a park ne csak esztétikai funkciót töltsön be, kijelölnek egy fü­ves területet, ahol játszani, pihenni lehet. Szintén a Tettyén játékkölcsönzőt nyit­nak a tavasszal, ahol kisebb ügyességi játékokat lehet majd kölcsönözni. Ugyanitt a Városi Könyvtár kihelyezett alkönyvtárát nyit, ahol rövi- debb lélegzetű könyveket, fo­lyóiratokat kölcsönöznek, me­lyeket ott a padokon, a fü- vön lehet olvasni. S végül a gyerekek és felnőttek nagy örömére: már készen vannak az óriás sakk 50 centiméter magas figurái, tavasszal a sakktáblát is elkészítik, s ez­zel érdekes színfolttal gya­rapodik a tettyei park. A sok szép parkot azon­ban gondozni, öntözni is kell. s ez különösen nyáron okoz sok gondot, mert nincs elég víz az öntözéshez. . Ezért olyan öntözővíz-hálózat épí­tésére keresnek megoldást, melybe ipari vizet vezetné­nek. Ha ez sikerül, a drága pénzen épített parkok nyár végén is olyan üde zöldes maradnának, mint tavasszal. Panics György — Nyulakat szállítunk Olaszországba. A baranyai kisállattenyésztö szakszövet-. kezeitől 50 ezer nyulat vá­sárolt egy olasz cég. s a szö­vetkezet, a kívánság szerint, havonta két alkalommal, ka­mionokkal szállítja a cseme­gének valót. folyamatos segélyben része­sítik. S végül: a dolgozókról való gondoskodást szolgálja, hogy — a Balatonnál és Harkányban — ma már öszesen négy saját üdülője (egy szoba összkomfortja) ván a szakszervezetnek, a négy év óta történő terv­szerű fejlesztés eredménye­ként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom