Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-05 / 3. szám
9TL janaár S. DUNÁNTÜLI NAPLÓ A pártcsoportok kézikönyve Újjáválasztották a pártcsoportvezetöket — Módszertani kiadvánnyal segítik a munkájukat Péesett « előtérbe került ■ pártcsoportok munkája. Ezt több ok magyarázza. Részben az a tény, hogy az elmúlt negyedévben zajlott le a párt- cioportvezetők újjáválasztá- sá, másrészt pedig az, hogy napirendre került a X. pártkongresszus anyagának, ha tározatának tanulmányozása, végrehajtása. Ebben a nagy munkában jelentős szerep vár. a pártcsoportokra. S végül még egy tény, amely a pártcsoportokra hívja íel a figyelmet: a Pécsi Városi Pártbizottság egy kiadványt jelentetett meg az elmúlt évben, amely — a pártszervezetek mellett — részletesen elemzi a pártcso- portok szerepét, hatáskörét, tennivalóit is. Mint ismert, a módosított szervezeti szabályzat is szól a pártcsoportok- rol, de — érthetően — nem térhet ki a részletekre. Ezt végzi el a Városi Pártbizottság 1000 példányban megjelentetett kiadványa. Hol alakítanak ' pártcsoportokat ? Az elsó és alapvető kérdés, amely a pártcsoportokkal kapcsolatosan felvetődik: hol célszerű ilyen kis kommunista közösségeket létrehozni? A kiadvány válasza: nem mindenütt, hiszen van, ahol nincs rá szükség, mi több, szétforgácsolná az erőket. Az olyan vállalatoknál azonban, amelyek meglehetősen tagoltak, vagy ha nem azok. több, elkülöníthető üzemrészből, csoportból állnak, nyilvánvaló ésszerű a pártcsoportok megalapítása. A számok egyébként azt mutatják, hogy a vállalatok tekintélyes része az utóbbi kategóriába sorolható. 1967 ben 126 pártszervezetben 543 pártcsoport, 1970. október elsején pedig 170 pártszervezetben több, mint 700 pártcso- port tevékenykedett Pécs területén. A pártvezetőségvá- lasztó taggyűléseken gyakran szóbakerült a munkájuk. Az Aknamélyítő V, Gázgyártó és Szolgáltató V., vagy a Pécsi Hőerőmű taggyűlésein a hozzászólók kértek, hogy legyenek rendszeresebbek a partcsoportértekezletek, s a pártcsoportok a gazdasági tevékenység mellett intenzivebben foglalkozzanak a politikai munkával is. Ez az igény teljes mérték ben érthető is, ha arra gondolunk,- hogy a párthatározatok végrehajtásának hatékonysága azon múlik, hogy a párttagság megismeri-e, illetve.— ha már megismerte — hogyan tudja a konkrét, adott, helyi körülmények között realizálni azokat. Ebben — minden tagoltabb üzemben —- kulcsszerepet tölthetnek be a pártcsoportok. E fontos szerepkör Indította egyébként a Pécsi Városi Pártbizottságot is arra, hogy Pécs 50 üzemét végigjárva részletesen tanulmányozza mintegy 200 pártcsoport munkáját. Az ezt követően elkészített irányelvek a munka jó tapasztalatait általánosítják. A hatáskör mes, / oga Imasása A Városi Pártbizottság irányelvei — a módszertani jelleghez híven — világosan meghatározzák a pártcsopor tok szerepét és hatáskörét. Kimondják, hogy a partcso portok a központi és felsőbb pártszervek által hozott párt- határozatok szellemében, az aiapszervezeti taggyűlés és a vezetőség konkrél irányítása szerint működnek. Nem cél szerű, ha a palicsoportok szervezésénél a gazdasági, hivatali egysegek felépítésé hez mereven ragaszkodnak. (Van, ahol nem is lehet, például a Pannónia Sörgyár egyes műhelyeiben, mert a párttagság megoszlása eltérő.) A pártcsoportvezető szoros munkakapcsolatot tart a munkahelyi vezetővel, a társadalmi szervek ott dolgozó csoportjainak vezetőivel, kifejti a véleményét, állast foglal az ott felvetődő minden fontosabb kérdésben. A párt- csoportvezető nem számoltathatja be a gazdasági, tömeg szervezeti vezetőket: A termelés, a hivatali munka párt- irányítása az alapszervezeti vezetőség, a taggyűlés joga es feladata. Vannak olyan pártmegbi- zatások, amelyek az alap- szervezet egészére, s vannak olyanok, amelyek a pártcsoport működési területére, illetve az ottani sajátos feladatokra vonatkoznak. Magától értetődik, hogy az alap szerv egészére vonatkozó pártmegbizatásokat a párt- vezetóség, illetve taggyűlés, a pártcsoportokon belüli részfeladatokra vonatkozókat pedig a pártcsoport értekezlet, Illetve a pártcsoport bizalmi adja. A pártcsoport nem fórum a tagfelvételnél, a pártcsoportnak tehát sem felvételi, sem pedig elutasítási joga nincs. A partcsoport tagjai is a taggyűlésen fejtik ki a felvételre javasolt személyről az álláspontjukat. Ugyanakkor a pártcsoportok tehetnek a legtöbbet a pártepítés érdekében, hiszen a tagfelvételre alkalmas személyek nevelése a munkahelyen, a mindennapi tevékenység közben zajlik le. A pártcsoportok létszáma A pártcsoportok létszáma általában 5—15 fő. kivételes, igen indokolt esetben 3, 11- letVe 20 tagú pártcsoport is elképzelhető. Húsz főnél nagyobb létszámú pártcsoportot alakítani nem célszerű, mert ez már több személyből álló kollektív vezetést igényelne, márpedig a pártcsoportnak nincs vezetősége. A pártcsoportot a bizalmi irányítja. akit huzamosabb betegség, vagy távoliét esetében — helyettesítenek. A pártcsopor - toknál jelentkező állandó, vagy ideiglenes jellegű feladatokat pártmegbizatások útján célszerű megoldani A pártcsoportok munkáját a párt vezetőség irányítja, a pártvezetésig munkatervében meghatározott feladatok a pártmegbizatások útján, s a vezetőségi üléseken, illetve taggyűléseken rendszeresen ellenőrzi azok végrehajtását. A legtöbb partszervezet vezetősége időnként összehívja a pártesoportbizalmiakat, s az is elég gyakori, hogy ha a pártvezetőség az illető párt csoport munkaterületéve) kapcsolatos témát tárgyal, akkor a pártvezetösegi ülésre meghívják az érdekeit párt- csoport vezetőt is. M. ti. Önálló vállalat lett a Mecsek vidéki huceqazdasás 1970. január . 1 vei megszűnt egy Országos vállalat, a Magyar Állami Pincegazdaság. Nyolc üzeme volt az országban, köztük a Mecsek- vidéki is. Megszűnésével öt önálló vállalat jolt létre, ez az öl üzem egy trösztbe, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjébe tömörült, mely budapesti központtal működik. Az öl öháiló vállalat vezetőjéből alakult igazgató tanács döntései jelentik a következőkben a koordinációt a legfontosabb kérdésekben, a nagy beruházások rangsorolásában, a műszaki fejlesztésben. Az öt vállalat egyike pécsi székhellyel működik, új neve január I töl Mecsek vidéki Pincegazdaság. Kurucsai Jó zseftől, a vállalat igazgatójától arra kértünk választ, mit jelent ez a változás a vállaHétfőn termelési tanácskozást tartottak a székesfehérvári Videoton rádió és televízió gyárban. Hatezer munkás és műszaki dolgozó vett részt ezen a tanácskozáson, amelyen Papp István vezérigazgató beszámolt a gyár kollektívájának a harmadik ötéves terv eredményeiről. A tervezett 8,3 milliárd helyett 9,3 milliárd forint termelési értéket produkált. A negyedik ötéves lerv ideje alatt a Videoton 10 milliárd forint értékű híradástechnikai terméket állít elő. A rádió- és televíziógyártás mellett a kis számítógepek gyártására helyezik a súlyt. A francia dokumentáció aiapján nemsokára megkezdik ezek gyártásai Rádióból 820 000 - 880 000 et, televízióból negyedmilliót készítenek. Emberek én milliárdok A bátuszéki cserépül ilHornos Ismert tény: a negyedik ötéves tervben. 1971—75 kö zött négyszázezer új lakás felépítése a cél. Ez, nemcsak az építőipar fokozottabb fej lesztéset, hanem anyagellatá tási hátterének — például a cserép- és téglagyártasnak — minden eddiginél nagyobb aranyé fejlődését is megkívánja. Sikerül -e maradéktalanul teljesíteni ezt a nagy feladatot? — erről beszélgettünk Garai Györggyel, az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium műszaki főelőadójával és Niklai Ákossal, a Tégla és Cserépipari Egyesülés létesítményi főmérnökségének vezetőjével. — Ar utóbbi évek gyakori panasza: kévés a tetöeserep. Mi az oka ennek? — Jelenleg az országban huszonegy üzemben van tetó- cserépgyártás — ad felvilágosítást Niklai Ákos. — A mátraderecskel téglagyár kivételével, mely a tetőcserép- gyártás tizenkét százalékát adja, valamennyi üzem régi, s elavult technológiával dolgozik. Termelésük nem tudja kielégíteni a keresletet. Jelenleg évi százki lencvenmillió tetócserép készül a 21 üzemben. — Ismerve a negyedik ötéves terv igényeit — veszi át a szót Garai György — szükségesé vált, hogy megkezdődjék egy rekonstrukciós, illetve gyárépítés) folyamat. Ennek elsó eredményei már láthatók: épül az egri, a solymári és a tatai cserepgyár. Mindhárom üzem 1972-ben kezdi meg működését és összteljesítményük eléri az évi 76 millió darabot. Ez biz tató eredményként hangzana, ha felépítésükkel egyidőben nem kezdődne el az elavult üzemek leállítása, ami évi százmillió tetőcserep kieseset vonja maga után. — fiz tehát azt jelentené, hogy a jelenlegi szazkilenc- eenmillió helyett csak 168 millió tetúcserepet gyártanának? Mennyi az országos igény? — A negyedik ötéves terv végere egetetl cserépből 890 millió darab az ország szükséglete — sorolja a tényeket Garai György. — A már említett változások — új üzemek munkakezdése, elavult gyárak megszüntetése — ulan a gyártott mennyiségen kívül még 122 millió tetőcserép előállításáról kell gondoskodnunk ahhoz, hogy az igénye két fedezhessük. Ezért határozta el a kormányzat a Bataszéki Cserép és Tégla gyár megépítését. — Milyen költséggel es mikorra épül fel az áj üzem? — Az. új üzem beruházási költségé 347 millió forint — ad pontos választ Niklai Ákos. — Az építkezés megkezdésére 1971 márciusában kerül sor, üzemképes állapotban történő átadására pedig 1973 decemberében. Évi j termelési kapacitása szalag- cserépegységben számolva öt- 1 venegymillió darab. Emellett negyven hétmillió darab, kisméretű téglaegységnek megfelelő, nagyüreg térfogatú vázkerárniát és egymillió darab talajvízelvezető alagcsö vet állít elő. — Hányán dolgoznak majd a nagyteljesítményű üzemben? — A jelenlegi terrnelési-tech- nologiai igényekhez mérten kevesen, mindössze 277 fő lesz az új üzem létszáma — közli Garai György. — Ezt a korszerű technológiai berendezés teszi majd lehetővé, amelynek színvonala eléri az Európában modernnek számító, ilyen jellegű üzemek színvonalát. Az üzemben teljes egészében megvalósul a termelésnek az időjárástól való íüggetlenítése, mivel á termékek gyártás-előkészítése zárt rendszerű agyagtárolóból indul ki. Ugyanakkor a formázó technológiai berendezések teljesen automatizáltak lesznek- a gépek működtetése csupán emberi felügyeletet igényel. A termékek szárítása múszárítóban, égetése pedig olajtüzelésű alagútkemencék- ben történik majd. A késztermékek rakodását, szállítását ugyancsak gépek végzik. — Ezek szerint lényegesen nagyobb lesz a bátaszéki üzem termelékenysége a jelenleg működőknél? — Természetesen -— mutatja az évszámításokat Niklai Ákos. — Jelenleg a téglaipar cserépgyártó üzemeiben egymillió hornyolt eseAs idén mis 1500 négyzetméternyi területen — 40 fóliasátorban és *0 fólia- hazban — termel paprikát és sala tát az egyhaza® haraszti tsz. A* sldl kertészetben nemrég elkészült fóliás hajtatóházban már kikelt a hatvani paprika. lép előállításához 9.4 fő | szükséges, ugyanennyi kismé- ! retű tégla előállításához pedig 6 fő. Ezzel szemben a I bataszéki üzemben egymillió ; cserép gyártásának létszámigénye 2.57, egymillió kismé- ! retű tégláé pedig 1.75 fő lesz. — Nyilvánvalóan az automatizálás következtében az új üzem szakmunka&igenye lényegesen nagyobb lesz a jelenlegi üzemekénél. — Valóban, az új üzem : elsősorban olasz automata - I gépekkel dolgozik majd, I amelyek üzemeltetéséhez jól ( képzett szakmunkásokra, kiváló mérnökökre és techniku ! sokra lesz szükség :— válaszol Garai György. — A ter- ! vek szerint az új gépsorok ! kezelői hasonló típusú olasz ! üzemekben sajátítják el eljövendő munkahelyük gépeinek kezelését. Ugyanakkor a beruházási programban helyet kapott a magasan kvalifikált dolgozók letelepítését elősegítő szolgálati lakások építése is. — Az új bataszéki üzem felépülésével tehát a hiányzó 124 millió tetöcserep- böl ötvenegymillió előálli- tása megoldódik. Es a hiányzó hetvenhárommillió? — Már elkészült a beruházási programja a Békéscsaba körzetében létesítendő, évi ötvenmillió darab tetőcsere- pet előállító új üzemnek. Építésének kezdetét 1971-re tervezi az ipar. A még fennmaradó hiány megszüntetését pedig a mátradereeskei téglagyár bővítésével kívánjuk megoldani, amelyre szintén a negyedik ötéves tervben kerül majd sor. Az elmondottak szerint tehát á negyedik ötéves ten' végére remélhetőleg nem lesz hiánycikk a tetőcserép Prukner Pál Garzon teák és gyógynövények Igen nagy a forgalom ezek- j ben a napokban a Herbária pécsi gyógynövény szaküzle- j tében. A meghűléses, hurutos panaszok orvoslására köptető, köhögés elleni és izzasztó teákat vásárolnak legtöbben. Újdonságuk, a különösen kisgyermekeknek való, gyorsan készülő garzon tea, amelyből kamilla, csipke és hársvirág is kapható. A bolt saját recept szerint készült köhögést csillapító teakeveréke tizenkét gyógynövényből — közte ibolyalevél, tüdőfűlevél. fodormenta, kankalin — át) lat és a termelő partnerek szempontjából. — A működési területünk változatlan maradt. Négy megye — Baranya, Tolnai Somogy és Zala — tartozik to vábbra is hozzánk. E négj megyéből vásároljuk fel ■ szőlőt, illetve a bort. Az ér: tőkésítési terén nincs ilyet elhatárolás, az egész ország ban értékesítünk. Az önálló ság számos előnyl .jelent Megkönnyíti mindenekéiül szerződ éses k ápcsoia tahikat üzletpolitikánkat magunl alakítjuk, partnereink aján latait, feltételeit, nen) kell központba továbbítani e megvárni onnan a választ, i döntés azonnal és itt hely ben születik meg. Ez egyfe löl nagyobb felelősséget ró vállalatra, de az érdekeltsé günk is megnőtt, az évek so rán jó kapcsolatot igyekez tünk kiépíteni partnereink kel, erre építhetünk. — Várható-e valami valló zás e kapcsolatokban? — Lényegeben semmi nsr változik, pusztán annyibó hogy a jövőben tovább k: várijuk javítani partneri kap csolatalnkat a termelőkké Ennek egyik fő formája több éves. hosszú lejárai szerződéses viszony és enne bővítése. Működési terük tünkön mar közel 100 tér melőszövetkezettel és állan gazdasággal kötöttünk öt éve szerződést, a felvasáro mennyiség zömét már ige hosszabb távon kötöttük li Baranyából is sok üzernrm van ilyen kapcsolatunk, else sorban a nagy szőlő- és bot termelő gazdaságokkal, mir a Villányi Állami Gazdasáj a villányi tsz, a babarci e siklósi termelőszövetkezet, szerződéses feltételek kialak tasába felső szerv a továt biakban nem szól bele. Ez két termelő partnereinkk közösen magunk fogjuk me határozni. Es, hogy fogadjak a terme •ók az új önálló fejyas^r] partnert, mit várnak ben a Mecsekvidéki . Pina* gazdaságtól? Roskó Zsigmond, a sikló: Magyar—Bolgár Testvérise Tsz elnöke: — Nekünk eddig is jó par nerünk volt a Pincegazdasa; Nagy bortermelők vagy un! termésünk több mint hárorr negyed részét eddig is a pi cegazdaságon keresztül ért: kesítettük. Elmondható: hogy az ár-kérdésekben csa úgy. mint az átvétellel kai csolatos problémáinkban mi dig meg tudunk egyezni, ig: zodtak kívánságainkhoz, mindig az elsők között vo tunk, akiktől átvették az a Az ötéves szerződés megki tesével, öt évre előre bizte sí toltuk az értékesítést, teli: eladási gondjaink nincsene! Én most is azt hangsúlyo; nám: a vállalat akkor él ji az önállósággal, ha partne reinek megteremti azt a te; melési biztonságot, ami a te) melést mindennél jobban ös; tönzi. Húst) Mihály, a habar Béke Tsz főagronomusa. — A mi szőlőterületünk ti hold, így évjárattól függőé évi 3000—4000 hektoliter termésünk. Saját feldolgoz) építettünk, ahol 3200 hekh liter bort dolgozunk fel. Va egy sajat boltunk, egy bői kóstolónk, ezt ellátjuk,, de termésünk 85 százalékát pincegazdasagnak adjuk ; kétszer fejtett bor formai? ban. Ha olykor a TASZ! m? gasabb árat is kínál, eg egyszerű jó üzletért n_ei dobjuk oda nagy partnerül két, mert értékesítési biztoi ságot csakis a pincegazdasáj tói várhatunk, öt éves sze ződést kötöttünk a vállala tál, s az részünkre megnyílj tató, hogy 1975-ig biztosan tudjuk adni a termésünké ige vo! :-U V; Számítógépeket gyárt a Videoton
