Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Köszöntfiik Baranya megye legjobb sportolóit! A Dunántúli Napló és az MTS megyei Tanácsa közvéleménykutatása: Jusits Erzsébet és Konrád János Baranya legjobb sportolói 1970-ben A z MTS Baranya megyei Tanácsa és a Dunántúli Napló Szerkesztősége a hagyományokhoz híven ebben az évben is megtartotta közvéleménykutatását: Ki volt Baranya legjobb férfi és női sportolója 1970-ben? Az elmúlt évben olvasóink lapunkból ki­vágott szavazócéduláikkal döntötték el, kik érdemlik a büszke címet. Az idén az MTS megyei Tanácsa, sajtó- és propaganda bi­zottsága és a megye legjobb sportszakem­bereinek bevonásával alakított bizottság döntötte el, ki volt Baranya legjobb férfi és női sportolója 1970-ben. A bizottság el­sősorban az olimpiai sportágak képviselői­nek eredményeit vizsgálta. Baranya legjobb női sportolója címét Ju­sits Erzsébet, a Szigetvári ÁFÉSZ kosár­labdázója szerezte meg, 2. Neducsin Mira, a PVSK atlétája, 3. Köves Mária, a Tanár­képző Főiskola atlétája. Baranya legjobb férfi sportolója 1970-ben: Kondrád János, a Pécsi Dózsa labdarúgója, 2. Rajnai György, a Pécsi Spartacus kerék­párosa, 3. Honti Róbert, a PVSK atlétája. Baranya legjobb női és férfi sportolói ré­szére a Dunántúli Napló Szerkesztősége és az MTS megyei Tanács értékes tiszteletdíja­kat ajánlottak fel. A tiszteletdíjak ünnepé­lyes átadására későbbiekben kerül sor. Vidéki kislány az élen Csinos, fiatal lány. Mosoly­gós arccal, 20 éves. Hat éve kosárlabdázik, 172 centimé­ter magas. Ebben az évben 10-szer volt tagja a magyar utánpótlás válogatottnak. Versenyzett Romániában, J ugoszláviában, Lengyelor­szágban. Jusits Erzsébet a Szigetvári Konzervgyár ad­minisztrátornője Baranya legjobb női sportolója. — Mit érzett, amikor meg­tudta a hírt? — Egyszerűen nem akar­tam elhinni, hogy én egy Vidéki kiscsapat játékosa ér­demeltem ki. Kimondhatat­lanul örülök, mert úgy ér­zem, ezzel nemcsak az én eredményeimet, teljesítmé­nyemet ismerték el, de csa­patom a Szigetvári ÁFÉSZ szereplését is kedvezően ér­tékelték. A Szigetvári ÁFÉSZ ko­sárlabda-csapata közismert nehéz körülmények között vívta ki az NB I-ben a ran­gon és pozíciót jelentő 9. helyet. — Melyik volt a legizgal­masabb mérkőzése 1970-ben? — Az őszi hajrában ját­szottunk Pécsett a kiesés ellen küzdő Egerrel. Az eg­rieknek ezen a mérkőzésen dőlt el bentmaradásuk. A hosszabbításban nyertünk, drámai körülmények között. — És melyik a legértéke­sebb győzelem? — Decemberben Újvidéken a jugoszláv bajnokság má­sodik helyezettje, a Partizán volt az ellenfelünk Óriási csatát vívtunk, hol mi, hol a jugoszlávok vezettek. A hajrában szinte pillanaton­ként változott az eredmény és két másodperccel a befe­jezés előtt egy jól sikerült dobással magunknak bizto­sítottuk a győztes kosarat. — És mondja meg őszin­tén, nem akarták elcsalogat­ni Szigetvárról? — Több egyesület hívott, köztük a Videoton is. De én ma-adtam, úgy hozzám tar­toznak a lányok, és a szi­getvári közönség, hogy talán máshol nem is tudnék úgy játszani, mint otthon. Életem legszebb éve volt Üj név a legjobb sportolók dobogóján, de nem ismeret­len. A baranyai női atlétika jelenleg legújabb csillaga Soltra Elemérné testnevelő | felfedezettje az 1967. évt úttörőolimpián tűnt fel, majd Gáspár János és Szécsei János edzők szervezése foly­tán került a PVSK-hoz. Már 1968-ban, elsős Nagy Lajos gimnazista korában elnyeri a 100 m-es síkfutás orszá­gos középiskolai bajnoka cí­met (melyet 1969 és 1970- ben megismétel!), és az év őszén az országos serdülő bajnokság megnyerése után azt hinnék, hogy engem csak a válogatottság érdekel. Ha csapatom nem szerepel jól, akkor nyilván az én igye­kezetemre egyedül nem fi­gyel fél senki. Tehát jól akarok játszani a bajnoki meccseken és remélem, hogy ez a csapatnak is sikerülni fog. Amit elvesztettünk ősz­szel, azt pótolni kell tavasz- szal. Nagyon bízom abban, hogy a riválisok előtt újra megszerezzük a vidék leg­jobbja címet és ez talán azt is jelentené, hogy újra ne­veznének bennünket a nemzetközi kupákra, ahol az idén már egy icipici nevet is szereztünk. 1971: újult erővel készülnek a Spartacus kerékpárosai A Spartacus két válogatott kerékpárosa (balról jobbra) Raj­nai, középen Dévai János edzó, és jobbszélen Hirt. Az 1970. évben először pé­csi kerékpáros is részt vett a 15 szakaszos Prága—Varsó —Berlin Békeversenyen. Raj­nai György — a Pécsi Spar­tacus versenyzője a 2200 km-es távon 19 nemzet, 126 kerékpárosa között nagysze­rű' részhajrákat nyert és végeredményben nem vallott szégyent. Rajnai mellett a magyar válogatottba került még egy pécsi kerékpáros — Hirt Ist­ván. A németországi Lüb- benben álltak rajthoz Euró­pa legjobb amatőr verseny­zői, hogy a 100 km-es, 4 fős csapatversenyben adjanak számot felkészültségükről. Ez a verseny mintegy erőfelmé­rés volt az augusztusi, ang­liai világbajnokság előtt. Rajnai — a magyar válo­gatott csapatkapitánya — mellett Hirt, Magyar és a volt pécsi Keserű indult a versenyen. A magyar csa­patnak a VB előtt bizonyí­tani kellett és bizonyított is. 2 óra, 6 perc, 45 mp alatt tették meg a távot, mely ra­gyogó 47 km-es óraátlagnak felelt meg. A lübbeni csúcsformától azonban eléggé távol esett az angliai VB időpontja. Kö­zel három hónapig lehetet­len csúcsformában tartani egy csapatot. Nem sikerült a betörés, a magyaroknak meg kellett elégedni a 14. hely- lyel. Az egyéni futamban még rosszabb volt a hely­zet. Egyedül Keserű bírta végig, de neki is csak a 20. hely jutott. Fischer Ferenc, a sportkör elnöke élénk figyelemmel kí­sérte a pécsi kerekesek fel­készülését & versenyeit. — Az augusztusi, hosszú- távú magyar bajnokságon már a vert mezőnyben vé­geztek a válogatott tagjai — mondotta A VB-t követő­en sem változott a helyzet A fiúkon a fáradtság jelei mutatkoztak s ez rossz jel volt a Mecsek Kupa előtt Sajnos Pécsett sem sikerült váiogatottj ainSnak bizonyí­tani. Kiemelt sportág lesz-e a müncheni olimpiáig a kerék­pár? ... Ez foglalkoztatja most a szakembereket. Ha kerekeseink ki akarnak jut­ni Münchenbe, akkor bizo- nyítaniok kell már 1971-ben. — Hogyan lehetne előbb­re lépni az 1971. évi VB-n? Fischer Ferenc elnök: — Jó dolog az, hogy e dohogó harmadik tokára is magyar vál- logatoilság volt szükséges: Igaz, Honti nem először szerepel itt, de számára is megnyugtató, hogy az 1968-as csúcsesztendeje utáni törvényszerűnek (?) tar­tott tavalyi visszaesést javulás követte, olyan, amellyel a rang­sor összeállításánál is figyelem­be kellett venni, A mérleg: 1969. december 1-töl 1970. október 30-ig a felkészülés, edzések, versenyek során 4500 krn-t futott, 43 versenyen indult. Kétszer volt magyar válogatott, * varsói lengyel—csehszlovák- magyar hármas viadalon, és a Módszeres, kitartó munká­val, egyénre szabottan. Rajnai György: — Már megkezdtük az alapozást: Év közben — 100 km-en — Né* metországban, a Szovjetunió­ban és Lengyelországban versenyzőnk, sőt a lengyelek­kel kéthetes edzőtáborozáson veszünk részt. Ezek a verse­nyek kiválóan alkalmasak lesznek arra, hagy edzésjel­leggel felkészüljünk a szep­tember 2-i, svájci világbaj­nokságra. Nem szabad azon­ban mindent kiadni magunk­ból ezeken a találkozókon, hanem fokozatosan kell el­érnünk csúcsformánkat a világbajnokságig. Hirt István: 1971-ben igyekszem tökéletesen végre­hajtani mindkét edző tervét. Ha sikerül a vilgbajnoki szereplésünk, akkor megfe­szített erővel készülök az olimpiára. Ha nem sikerül a VB, akkor sem hagyom abba, de akkor csak egyesü­leti színben versenyzek. Fel­készülésünket nagyban meg­könnyítené, ha Gyulait be tudnánk kapcsolni a pécsi felkészülés terveibe. Sajnos, munkahelyi elfoglaltsága nem ad elég edzési lehető­séget. Dévai János edző: — A magyar válogatottban mi pécsiek komoly tényezőként szereplünk. 1971 eredményei választ adnak arra, hogy a müncheni olimpiáig kiemelt sportág lesz-e a kerékpár. A svájci VB-re még többet, még keményebben kell dol­goznunk, de tudatosan ada­golva. Központi, részletes ed­bukaresti román—olasz—svájci— magyar négyesviadalon. Két számban ért el megyei csúcs- eredményt, 3000 m-en 8:08, 4 p.- cel, és 2000 m-en 5:14, 6 p-ceL Az országos bajnokságon 1500 m-en második lett, a vidék baj­nokságon 1500 és 5000 m-en baj­nokságot nyert, 800-on második lett. Az év végi országos rang­sorban 3000 m-en ranglistaveze­tő, 1500-on második, 5000 m-en ötödik. Róbert 1970-ben bizonyítani akart saját maga és mások számára, s úgy érezzük, ez nagyjából sikerüli is. Úgy vél­jük, képességei teljes kibontako­zásához nem isz edzésmunkáján, hanem a versenyekre való pszi­chikai felkészülésén kellene vál­toztatni. Úgy látszik a csúcsév; duplázás magyar bajnokságon, továbbá ugyancsak két első hely a VIT-en, majd a mexikói olimpián való részvétel túlságo­san nagy felelősseget rótt a vál­lára. Most már mindenki őt akarta megverni, mert ő volt a legjobb. E ezt a pszichikai megterhelést Honti Róbert nem bírta. Persze, aki egyszer belekóstolt a nem­zetközi sikerek csodás világába, az nehezen tud belenyugodni, hogy csak hazai szinten tartozik az élvonalhoz. Honti 1971-ben 3000 m-es akadály futásban ké­szül újabb betörésre. Síkformája alapján képesnek tartja magát 8:40 p. körüli időre. Kérdés, ho­gyan bírja el a láb a kétségtelen nagyobb igénybevételt, a vizes- árkot, az akadályokat. Az első lépést megtetye: Soha nem fu­tott még decemberben, de egy hónapban seni 700 km-t, mint most! zéstervet nem kaptam, de úgy érzem, hogy a pécsi fel­készítésben nem lesz hiba. Ha kerékpárosaink munká­ját valamilyen előre nem látott tényező nem akadá­lyozza, akkor a világbajnok­ságon az első nyolc közé ju­tást reálisnak tartom. Marika jól sikerült éve Most szerepel harmadszor Baranya legjobb sportolói­nak díjazottjai között. Hosz- szú évek óta atlétáink egyik legjobbja, biztos pont, akire mindig/ lehet számítani. Már 1962-ben ifjúsági vá­logatott a románok elleni viadalon; a 80 m gátfutás­ban, aztán még számos if­júsági, majd utánpótlás vá­logatott találkozókon vesz részt. Bár fejlődése nem töret­len, de ezt sérülékenységének köszönheti. Az 1970 talán azért is az eddigi legjobban sikerült éve, mert „csak” egyszer volt sérült! Az év azzal kezdődött, hogy az or­szág „búcsút mondott” a szinte egyetlen guruló stí­lusú magasugrónőjének, ugyanis Marika — végre — áttért a korszerű hasmánt technikára. Az új stílus meg­tanulása persze nem máról holnapra történt, ennek elle­nére az idény biztatóan in­dult, már április végén 155 cm magasban, 555 cm távol­ban. Minden jól alakul, amikor a szegedi Főiskolás Spartakiádon 3 számban is első lett, melynek nagy ára lett. Ismét kiújult régi bo­kasérülése. Hosszú kényszer- pihenő után még hetekig be- fáslizott bokával, nagy fáj­dalmak közepette versenyez. Mégis lassú javulás, VII. 12* én Pécsett távolban 584 cm- re javítja saját, még 1966- ban felállított megyecsúcsát. Ezzel lett I. o. sportoló. Két hét múlva Debrecen­ben a Vidék bajnokságon 585 cm-t ér el, majd a ma­gyar bajnokságon is egyéni csúcsot kellett ugrania, hogy az egyébként örvendetesen feljavult, igen nívós döntő­be bejusson (586 cm). A jól sikerült idény után még jobbat kívánunk és sok sikert a 8 kollokviummal terhelt vizsgaidőszakhoz! Harmadszor a legjobbak között Pécsi tiú a válogatottban Amikor meghallotta, hogy Baranya legjobb sportolóját illetően a választás rá esett, nagyon boldogan mondotta: — Életem talán legszebb évét nem lehetett volna jobb hírrel zárni, mint ezzel. Idén kerültem be először a vá­logatottba. Mondanom sem kell, hogy egy labdarúgónak nincs ennél nagyobb meg­tiszteltetés. Ötször húztam magamra a címeres mezt, jártam a válogatottal Ju­goszláviában, az NSZK-bah, Norvégiában és Svájcban. Csapatom, a Pécsi Dózsa, mint a vidég legjobbja, in­dulhatott az EVK-ban. Hat nehéz mérkőzés, közben Ro­mánia, Anglia és Olaszor­szág. Részese lehettem az „év mérkőzésének”, a Pécs— Newcastle találkozónak. Na­gyon, de nagyon boldog va­gyok! — Mindent elkövetek an­nak érdekében, hogy meg­maradjak a válogatott ke­retben. Nagyon jól tudom, hogy az én posztomon is jó­val nagyobb lesz a ver­seny. Szűcs visszatér a po­rondra és nyilván másokat is tüzel a nagy cél. De én nem adom fel a küzdelmet. Az alapozástól vállalom a különórákat és a munká­ban azt a „pluszt”, ami nél­kül mindenki lemarad a nagy versengésben. De nem szeretném, ha a szurkolók Mira inár Münchenre gondol meghívást kap az ifjúsági válogatottba, melynek azóta is tagja. A sikerekben eddig is bő­velkedő pályafutás legsike­resebb éve volt az 1970. Vég­re sérülésektől mentesen ké­szülhetett fel és ez meg is látszott eredményein. A meg­lepően sok, dicséretes számú versenyzés is oka lehet szin­te ugrásszerű fejlődésének. A 6 hónapos versenyévad­ban 38 versenynapja volt, és pl. míg 1969-ben 12,4 rop volt legjobbja 100 m-en, addig 1970-ben a verseny átlaga is jobb ennél: 12.2 mpl Egyéni legjobbját e tá­von 11,8 mp-re, 200-on pe­dig 25,2 mp-re javította. Mindkettő új felnőtt és if­júsági megyei csúcseredmény. Ezzel együtt L, o. sportoló is lett! Különösen az olim­piai reménységek tornáján, a romániai Cimpulung Mus- celben elért 11,8 mp-es ide­je kiváló, amely a legszebb reményekre is feljogosít. Mindkét vágtaszám országos ifjúsági bajnoka lett, mely- lyel bizonyította, hogy ko­rábban nem véletlenül ke­rült ki a vágtázok közt egye­dül az ifjúsági atléták pá­rizsi seregszemléjére; az Európa-bajnokságra. Mindezek betetőzéséül Mi­ra tagja lett a napokban felállított, a müncheni olim­piára készülő atlétaváloga­tott keretnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom