Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-19 / 15. szám
1971. január 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az antiszemitizmus és cionizmus napjainkban Beszélteién dr. Benke JósseJ adjunktussal Az arab—izraeli konfliktus kapcsán gyak- ** ran szóba kerül az antiszemitizmus és cionizmus. A külpolitikai hírmagyarázók természetesen a dolgok nemzetközi oldalát ragadják meg, pedig a témának belpolitikai es persze világnézeti vetülete is van. Ezért fogadtuk érdeklődéssel azt a hírt, hogy van Pécsett egy kutató — dr. Benke József, a Pécsi Orvostudományi Egyelem Marxizmus —Leninismus Intézetének adjunktusa —. aki könyvet készül írni a témáról. Egy évtizedes kutatómunka és persze több tiz- ézernyi oldal magyar és francia nyelvű szakirodalom „állt" a háta mögött, amikor felkerestük. — Fddig úgy tudtuk, hogy ön szúkcbb hazája, Soraogy megye agraratatakulásának kérdéseivel foglalkozik — fordultunk a kutatóhoz. — Mi indította az egykori somogyi agrárproletár fiát arra, bogy ilyen témában „búvárkodjék”? — A kíváncsiság. Valóban az agrárátalakulás érdekel a legjobban, de már bölcsész- hallgató koromban felfigyeltem a zsidókérdésre. Engem is megrendített az a tény, hogy a II. világháború alatt 6 millió zsidót pusztítottak el a hitleristák, hiszen ehhez fogható barbárság nem volt még az emberiség történelmében. Láttam viszont azt is. hogy a probléma még mindig nem lezárt, hiszen az 50-es évek végén —, amikor egyetemre jartam — Izrael mar egyértelműen soviniszta, kolonialista, imperialista politikát folytatott, tehát az állampolitika rangjára emelte a cionizmust. — Ha már a történelemnél tartunk, egy kérdést! Közismert, hogy a Szovjetunió Ismerte el elsőnek Izrael állam létet. Sokan nem értik ezt, s úgy vélik, hogy ellentmondás all fenn a Szovjetunió 1948-as és mai magatartasa között. .— Pedig nincs itt semmi ellentmondás. Nézzük csak az 1948-as helyzetet! Abban az időben mintegy 600 ezer zsidó élt Palesztina, illetve Jeruzsálerrt területén. A Szovjetunió a lenini önrendelkezési jogból, tehát abból indult ki, hogy — mint minden népnek — a zsidóságnak is joga van arra, hogy önálló "államban ' éljen. Ezt' a jogot már azért is deklarálni kellett, mert az akkori idők haladó Izraeljét az angol és francia imperializmus befolyása alatt álló reakciós arab államok tömbje fogta körül. — Természetes hát, hogy a Szovjetunió Izrael léte mellett szavazott 1948. május 14- én az ENSZ-ben. A reakciós arab államok egyébkent nem ismerték el a döntést, s — Anglia támogatásával — megtámadták Izraelt. A győztes Izrael ekkor űzte el az arabokat Palesztina területéről. S az is magától értetődő, hogy a mai izraeli politikát elítéli, hiszen időközben megdöntötték az egyiptomi, szíriai és iraki reakciós rendszereket, a korábbi haladó Izrael pedig — mint mondottam — egyértelműen soviniszta, kolonialista és imperialista politikára tért át. Az 1956-os, illetve az 1967-es arab—izraeli konfliktus meggyőzően bizonyítja ezt. — Térjünk vissza alapkérdésünkre, az antiszemitizmusra és cionizmusra! Mit is jelent ez s két fogalom voltaképpen? — Engedje meg, hogy Kádár János elvtárs X. kongresszusi beszédéből idézzek: .., „ A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Tz- rael 'agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, ameiy a népek nacionalizmusának legotrombább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, ari- tikommunista, a nemzetközi imperializmust szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az f ’ti.'zemitizmus egyaránt re- a ciós irányzat, mindkettő mindig az elnyomok fegyvere volt a dolgozó osztályok és az elnyomott nemzetek szabadsagharcával szemben.” — Ügy érzem, a fentiekből világosan megállapítható, hogy az a..auiti/n us és cionizmus ugyanannak a jelenségnek a két o.dala. A kettő erősíti egymást, egyik a másik létében találja meg a maga utólagos Igazolását pék közé tartoznak — tehát pontatlan az elnevezés —. az antiszemitizmus fogalma már születése pillanatában egyet jelentett a zsidók elleni gyűlölettel. A cionizmus ugyancsak XIX. századi eredetű, a zsidó polgárság nacionalizmusa. Egy magyar származású újságíró, Thedor Herz) vitte a köztudatba. A cionizmus és antiszemitizmus egyébként csak mint fogalom tekinthető viszonylag újnak, mert a jelenség, amit takar, nagyon régi. Több ezer éves múltra tekint vissza. — Az egész világot elárasztják a zsidókérdésről szőlő munkák, s alig találunk köztük marxista szerzők tollából származó könyveket és tanulmányokat. Miben látja ennek magyarázatát? — Valóban kevés a marxista munka, annak ellenére, hogy Marx már 1848-ban tanulmányt ír „A zsidókérdés” címmel. Ez volt az első valóban tudományos igényű munka. amely ma is alapvetően számít ebben a témakörben. Jellemző, hogy Franciaországban a közelmúltban polgári körök is megjelentették. Ez egyébként teljesen érthető, hiszen Marxig mindenki a vallásban kereste a zsidó ember titkát, s ez a felfogas a polgári teoretikusok között még ma is kísérlet. Az ő számukra még ma is teljesen újat mond Marx munkája, hiszen Marx lerántotta a misztikus leplet az un. zsidó problémáról, s konkrét gazdasági körülményeik elemzésével mutatja meg az egyedül helyes választ. Marx kimutatta, bogy a zsidók társadalmi felszabadítása addig nem lehetséges* amíg az osztálytársadalmat nem emancipáljuk a judeizmus alól. — Több mint egy és negyedszázad telt el 1843 óta. Ügy érzem, a marxista teoretikusok számára is figyelmeztető az a mondat, amit — a cionizmus történetének nemzetközi hírű kutatója —, a francia Paul Giniewski írt 1969-ben megjelent terjedelmes könyvében: „Valóban nincs ismeretem szerint a cionizmusnak egyetlen története, amelyet ne meggyóző- déses cionista írt volna.” Az antiszemitizmus történetét tárgyaló polgári munkák előjele is annak függvénye, hogy a szerző milyen beállítottságú. Vannak, akik az évezredes és egyoldalú zsidó mártí- romság képét vetítik elénk, s vannak olyan — elsősorban arab szerzők, akiknek a nacionalista szenvedélyek hangja csendül ki a munkájukból. A téves, hamis, az idealista történelemszemlélet a marxizmus számára természetesen elfogadhatatlan. Tudományos igénnyel megírt, objektív szemléletű munkákra van szükség, s ebben a munkában szeretnék én is részt .venni az antiszemitizmus és cionizmus kérdéseit tárgyaló könyv megírásával. — Az arab—izraeli konfliktus miatt a hazai közvéleményt is foglalkoztatja ez a kérdés. Van-e erről valamilyen szociológiai felmérés? — Egyébként mindkét fogalom XIX. századi eredetű. Az antiszemitizmus szót 1878-ban használták először Báx az arabok is a sémi né— Nálunk még nincs. A kezemben van viszont néhány olyan mű és nagyobb lélegzetű tanulmány, amely nyugati országokban végzett szociológiai felmérésekről készült. A „Vallásszociológiai feljegyzések” című francia folyóirat 1970 júniusi száma például egy tanulmányt közöl „A franciák és a zsidó probléma” címmel. A tanul- : mány szerzői kísérletet tesz- j nek arra, hogy feltárják az : utca emberének álláspontját. ; A legkülönbözőbb kérdések ; feltevésével igyekeznek választ kapni arra, hogy van-e antiszemitizmus a franciák- i ban, s ha igen, milyen mér- 1 tékű. — Van-e, lehet-e nálunk akkora súlya ennek a problémának, mint egyes nyugati országokban? — Semmiképpen sem. hiszen a mi pártunk és kormányunk egyértelműen elítéli a/, antiszemitizmust meg a cionizmust is. s nem engedik meg. hogy akár antiszemita, akár pedig cionista kiadványokkal mérgezzék az emberek tudatát. Mindez persze nem zárja ki, hogy minden ember fejében minden rendben van. hiszen a középkorú és annál idősebb nemzedek abban az időben serdüli fel. amikor szélsőséges és barbár antiszemitizmus tombolt az országban. Az arab—izraeli konfliktus, a nemzetközi élet egyes területén kimutatható cionista-antiszemita hullámok arra mutatnak, hogy időnként felszínre kerülhet ez a probléma, következésképp mindkét reakciós irányzat ellen harcolnunk kell. Magyar László Több nyelven Százhuszonnyolc J I (idomain os mii üli a Most töl tölte be ötvenedik életévét dr. Bihari Ottó tanszékvezető professzor, az állam- és jogtudományok doktora. az MSZMP Baranya megyei Végrehajtó Bizottságának tagja. A Pécsi. Tudo- nánvegyetem Állam és Jog- tudományi Karán, az állam- jogi tanszék mellett működő munkaközösség ez alkalomból hosszú évekre visszamenőleg nagy munkával összegyűjtötte Bihari professzor tudományos írásait. E szerint 128 közleményét olvashatták a legkülönbözőbb időben, nyelven. A 128 munkából 7 monográfia, 1 tankönyv, 54 tanulmány. 14 egyetemi és egyéb jegyzet, 3 pedagógiai cikk. 11 recenzió, 6 ismeretterjesztő munka, 22 cikk és 7 egyéb műfajú írás. Közülük négy németül, öt francia, ugyancsak öt angol nyelven jelent meg. továbbá egy olaszul, egy románul, kettő oroszul és kettő csehül, az ötven éves Bihari professzor eddigi munkássága során. Minden vállalat érdeke: a gépkocsivezető-képzés MuukakÖ4vetíte«nél elő övben a képzésűén részi vevő váliaialuk A pécsi kötelező gepkocsi- vezetó-közve'ítés öt hónapja után az évvégi mérleg nem mutat valami kedvező képet. A tíz kiemelt vállalatnál, amelynél július 25-éu — a tanácsi rendelkezés bevezetése időpontjában — mintegy 200 gépkocsi vezető hiánya nehezítette a munkát, december 31-én mindössze 26- tal volt több a sofőrök száma. mint július vegén. A helyzet tehát jóformán semmit sem változott, az elkövetkező időkben pedig inkább további romlással kell számolni, semmint javulással. Ezt a következtetést lehet levonni a Városi Tanács munkaügyi osztályának legfrissebb felméréséből, amely az érintett vállalatok képviselőivel folytatott konzultációk alapján elemzi a helyzetet. Felmentést kérnek Már az elmúlt év végén kezdtek jelentkezni a kötelező közvetítés hatálya alá eső vállalatok és felmentésüket kérik. Indokuk: újabb gépkocsikat szereznek be. ez az egyébként örvendetes tény munkaerőproblémát jelent náluk, amelyet a mostani közvetítési rend-zeiben nem. vagy csak nagyon nehézen tudnak megoldani. , A gépkocsik szaporodása teszi a jelek szerint akuttá' a problémát. Óvatos oécslesck szerint az''elkerülhetetlen selejtezés mellett is mintegy 50—100 közé tehető az ez évben Pécseit közlekedésbe álló új közületi gép', öcsik száma. Ez eleve ugyanennyi új gépkocsivezető munkáóa- állítását igényli. Csak a kiemelt vállalatoknál meglévő 170 fős hiány további 100 fővel növelve azt jelenti, hogy itt már a kötelező közvetítési rendszer egymagában nem segíthet. Azok a vállalatok azonban, amelyek érdekében a Tanács a rendeletet meghozta. ennek ellenére is amellett vannak, hogy a kötelező közvetítést továbbra i* fenn kell tartani. ~ Jászság az országos klimatizációs programban Hűtőés I ütő "épek — city gyárból Á Jászság lett — lesz az ország hőtechnikai, klímati- zációs bázisa. Ügy kezdődött, hogy Jászberényben, 6 kilométerre a várostól felépítették a Hűtőgépgyárat. Az 1950-es évek végén megkezdték a Lehel nevű és emblémájú hűtőgépek gyártását. Betanítottak a részmunkára egy sereg embert, főleg nőt Saját konstrukcióban, maguk tervezte, gyártotta gépsorokat állítottak össze. S ahogy teltek az évek, egyre többen győződtek meg itthon és külföldön Is a Lehel márkájú gépek megbízhatóságáról, praktikusságáról és elérhető áráról. A közelmúltban — ünnepélyes külsőségekkel köszöntötték a Jászberényben elkészült 1 milliomodik hűtőgépet Általában, három évenként új típusú hűtőgépet gyártunk — mondja kísérőm, a gyár főkonstruktőre. A mostani típus 1968 óta „megy", idén aktuális a váltás. A 150, 170, 200 és 250 literes hűtő- szekrények csak méretben különböznek egymástól, formában alig. Fekete üzemrész. így nevezik azokat a termeket, ahol acéllemez táblákból hajlítják, formázzák a hűtőszekrény palástját. A polcgyárló soron a huzalokból elkészített váz polietilén mázba kerül. A festőműhelyben zsírtala- mtás után több réteg festék kerül az acéllemezre, minden festékréteget külön beleégetnek. Vákuumformázógépek préselik a hűtőszekrény belső kamráját, ajtóbélését. És másfélpercenként továbblépő szerelő-szalagon lyukakat fúrnak, apró alkatrészeket, elektromos szerelvényeket raknak bele. Aztán helyére kerül a hűtőszekrény lelke, az agregát. A szalag mellett csupa fiatal lány. Megállás nélkül jár a kezük. Mintha valamilyen vetélkedő-játékon lennének. — s figyelik a különböző színekkel felgyűlő lámpát. A sárga — figyelmeztető. A piA jászbotdogliázi radiátor üzemben készülnek az aluminium fűtőtestek Kiterjeszteni a me ; vére A kényszerközvetites fenntartása mellett egyre élesebben jelentkezik az az igény, hogy azt a megye egész területére ki kell terjesztem. 'November 12-én megjelent cikkünkben már javasoltuk ezt. amire azonban a Megyei Tanács nem reagált. Feltehetően azért, mert a megye területén e probléma nem jelentkezett még. bár a bevezetést nem is ettől kellene függővé tenni. Itt egyszerűen arról van szó. hogy a gép- ! kocsivezető hiány miatt a ■ megyeszék hely közlekedése j egyre nehezebb helvzetbe kerül — ha a megoldáshoz a Megyei Tanács nem járul hozzá. A megyében működő ipari és főleg mezőgazdasági üatr mek szívóhatása erősen érződik. A pécsi vállalat k!ój kilépő gépkocsivezetők jelöl»- tő« hányada vidéki munkahelyre megy. Nem. vitatható, hogy ott is szükség van sofőrökre, legalább annyira, mint a pécsi vállalatoknál, amelyek csak közvetítés út- ! .ián juthatnak géplrnc ive/e- i tőkhöz, A jelenlegi súlyos helyzetben azonban semmi j sem indokolja a különbség- . tevést. .1 ros — most továbblép a szalag. A gyakorlatlanok még ilyenkor is szerelnek, mennek a tovasuhanó géppel. A lányok mellett a dobozokban különböző meretú, formájú apró alkatrészek, ügy, hogyha váltakozva kell kisebb, vagy nagyobb hűtő- szekrényt szerelni, ne legyen fennakadás. Most másfél percenként lep egyet a futószalag. Azt mondják az ideális, az 1 perces továbblépés. Ami azt jelenti, hogy percenként elkészülne egy-egy jégszekrény. Most egy műszakban 380 hűtőszekrényt gyártanak. A szalagról a villamosbiztonságtechnikai ellenőrző részlegbe kerül a gép. Majd hőtechnikailag próbálják ki plusz 32 fokon. A hagyományos, kompresz- szoros hűtőgépek mellett március óta svájci licenc alapján adszorpcios rendszerű háztartási hűtőgépek is készülnek. Az idén 17 ezer 60 literes gép került forgalomba, s jövőre nagyméretűt, 140 literest is gyártanak majd. Mi a különbség a kétféle hűtőgép között? A kompresszoros mínusz 6 fokig hűt, az adszorpcios mínusz 18 fokot biztosít. Ez utóbbi alkalmas mirelit-ételek, mélyhűtött áruk huzamos tárolására. Az óriás — kereskedelmi — hűtőgépeket 1000, 1100, 1600 literes befogadótérrel szovjet megrendelésre gyártják. De készülnek hűtőpultok, áruházi hűtővitrinek, nyitott felületű mélyhűtőpultok is. Az ivóvíz-hűtő — a trópusi országokban és meleg üzemeinkben népszerű. Jászberényben a hűtőgép- ; gyártás a központi téma (ké- j szül itt egyebek között alu- ! míntum-edény, autoszifon. ; alumínium söröshordó). A fűtőberendezések, radiá- I torok gyártása á jászberé- I nyi telepen akkor szűnt meg, amikor alig néhány hete Jászboldogházán megkezdte termelését a hűtőgépgyár radiátor üzeme. A gyáravatás ünnepélyes perceiben hírül adtak — új gyár született 45 millió forint költséggel épült, s mar az első teljes év termelési értéke eléri a 65 milliót. A gyár termékeit, a három alaptípusú radiátort 5 éves garanciával forgalmazza. Egy évben 400 ezer négyzetméter fútőfelületú alumíniumradia- tort készítenek, ezzel mintegy 60 ezer lakószobát lehetne fűteni. Ilyen (bár még Jászberényben készült) radiátorokat szereltek fel a Gubacsi úti, az újpesti, az Árpád úti, a zuglói, a Nagy Lajos király úti lakótelepeken. A jászsági radiátor egy csomó előnnyel ' rendelkezik. Könnyebb, jobbak a hőleadási tényezői, mint az egyéb radiátoroknak. Korrózióálló — , ezért élettartama szinte Örök. Kis felületű, jól szerelhető, tetszetős, export megrendelések és a hazai igények máris nagyobbak, mint a gyár kapacitása. A jászsági meglévő, és épülő gyárak, a hűtőgépgyár vidéki telepei — az országos klímatizációs programban is aktív részesek lesznek. Jászárokszállási gyáruk klíma- berendezéseket gyárt majd. ' Soförkép/,t*8t! A mostani pécsi gépkocs'i- vezető-helyzet elemzése alapján a Városi Tanács újább kezdeményező lépest tett. Az Autóközlekedési Tanintézettel történt megállppodás alapján körlevélben fordult a varos valamennyi vállalatához intéynényéhez: vé- gyék fontolóra, hogy csak közös összefogással lehet megtalálni a kivezető utat. A gépkocsivezető-képzést nem lehet egyes vállalatok ügyének felfogni. A képzés minden vállalatnak, intézménynek saját érdeke is. ezért meg keli találniok a módját, hogy a vállalatok dolgozói közül á legalkalmasabbakat gépkocsivezetői tanfolyamra küldjék Akár úgy is. hogy a tanfolyam költségeit a munkáltató fedezi, s a munkavállaló ennek ellenében szerződésben kötelezi magát, hogy meghatározott ideig gépkocsivezetőként • dolgozik a vállalatnál. Az Autóközlekedési Tanintézet vallalta, hogy a második negyedev elején 50 fő részére indít rendkívüli gépkocsivezetői tanfolyamot, július 1-e után pedig további 100—150 fő képzésére lehet számítani. Van a körlevélnek egy mondata, amj nagyon figyelemreméltó és valószínűleg serkentőleg hat majd a vállalatokra. hogy a sofőrkep- zésre vonatkozó felhivást szívügyüknek tekintsék. Arról van ugyanis szó, hogy a gépkocsivezető-közvetítésnél azok a vállalatok számíthatnak a jövőben a Tanács támogatására, amelyek a saját gépkocsivezető-képzésért is tettek egyet-mást. Hársfai István t I
